Dėl darinių su baigmeniu „-eivis, -ė“

BENDRINĖ KALBA 92 (2019) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 JOLANTA VASKELIENĖ Šiaulių universitetas A -EIVIS, -Ė VÉGZŐDÉSŰ SZÁRMAZTATÁSOKRÓL KULCSSZAVAK: szóképzési mód; szóképzési kategória; szóképzési típus; végződés; képző; szinonimitás. ANNOTÁCIÓ A litván nyelvben vannak személyeket megnevező, hasonló végződésű, -eiva és -eivis, -ė képzett szavak. A szóképzéssel foglalkozó művekben írnak az -eiva képző képzéstípusáról, míg az -eivis, -ė képzéseket csak itt-ott említik. Ebben a tanulmányban a képzési, szemantikai elemzés és a helyettesítés módszerét alkalmazva elemzik az Lietuvių kalbos žodyne, a Dabartinės lietuvių kalbos žodyne, a Bendrinės lietuvių kalbos žodyno antraštyne, a Skaitmeninės Lietuvių kalbos žodyno papildymų kartotekoje, a Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyne és a Dabartinės lietuvių kalbos tekstyne talált, -eivis, ė végződésű képzett szavakat. A szakirodalom és az empirikus anyag elemzése feltárta, hogy az -eivis, -ė végződésű képzett szavak egy része vegyes képzésű (a szóösszetétel és a toldalékolás eredménye), bizonyos esetekben azonban (szinkrón szempontból) az -eivis, -ė képzőnek tekinthető. Ezért a szóképzéssel foglalkozó művekben a névszói tulajdonság hordozóinak, a cselekvőknek és az igei tulajdonság hordozóinak képzési kategóriáiban a meglévő -eiva képzéstípus mellett célszerű lenne feltüntetni a kialakulóban lévő -eivis, -ė képzéstípust is. BEVEZETÉS A litván nyelvben a szóképzésnek négy fő módja van: a toldalékolás, amely képzős származékokat hoz létre, az előképzés, amely előtagos származékokat hoz létre, a paradigma(iz)áció, amely végződéses származékokat hoz létre, valamint a szóösszetétel, amely összetett szavakat hoz létre. Néha egyszerre két szóképzési mód érvényesül – rendszerint az előképzés és a toldalékolás, illetve a szóösszetétel és a toldalékolás –, ezért vegyes szóképzési módról is beszélünk (Urbutis 1 2009: 107, 333–342; lásd még LKG 1965: 591; Keinys 1999: 22–23). Megjegyzendő, hogy a litván nyelvben vannak olyan esetek, amikor bizonyos képzett szavak képzési módját illetően nincs egységes álláspont. 1 A tanulmány a Lietuvių kalbos gramatikoje (LKG 1965: 1971), a Dabartinės lietuvių kalbos gramatikoje (DLKG 2005), Vinco Urbučio Žodžių darybos teorijoje (2009), valamint Stasio Keinys Bendrinės lietuvių kalbos žodžių daryboje (1999) leírt szóképzésre támaszkodik. A képzési módokról szóló újabb meglátásokat lásd: Smetona 2005. Az értékes megjegyzésekért és tanácsokért köszönetet mondok a titkos bírálóknak. JOLANTA VASKELIENĖ. Az -eivis, -ė végződésű származékokról | 2 doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.02 BENDRINĖ KALBA 92 (2019) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 Például az egytől tizenkilencig terjedő számneveket egyesek összetett szavaknak tartják, „amelyek második tagja a liko igealakra támaszkodik” (Keinys 1999: 84; vö. LKG 1965: 619–620, 636), Aldona Paulauskienė (1994: 237) pedig olyan összeolvadásoknak nevezi őket, amelyek második tagja a -lika, „amely eredetét tekintve a liekas főnévhez kapcsolódik – »az, ami megmarad, a fölösleges«”. Antanas Pakerys Akcentológia című művének második részében (Pakerys 2002: 22) az ilyen számneveket az összetett szavaknál tárgyalja, de azt írja, hogy „[A] mai nyelvben a második tag már nehezen kapcsolható össze a likti, liko igével, ezért feltételezhető, hogy a -lika szuffixoid 2 funkciójára tesz szert”. A litván nyelvben a főnevek valamennyi szóképzési móddal létrehozhatók; különösen sok főnév képzőkkel keletkezett (és keletkezik) (Ambrazas 1993, 2000; 3 Keinys 1999: 36; DLKG 2005: 86). A képzési jelentés alapján a képzőés végződésképzéseket hagyományosan képzési kategóriákba 4 (képzési osztályokba) sorolják – leggyakrabban 13 főnévképzési kategóriát említenek (az LKG 12-t különít el. Minden képzési kategóriához bizonyos számú képzéstípus tartozik. Ugyanabban a 1965: 253–423; DLKG 2005: 87–145; Urbutis 2009: 330), Stasys Keinys (1999: 37–39) jų képzési kategóriában gyakran találhatók különböző képzéstípusokba tartozó képzett szavak, 5 amelyek (formálisan) ugyanazzal a képzővel, de eltérő végződésekkel rendelkeznek. Gyakran 6 ugyanabból a tőszóból alkotott, különböző képzéstípusokhoz tartozó képzett szavak képzési szinonimák – azonos képzési jelentéssel, azonos vagy hasonló lexikai jelentéssel rendelkeznek; az ilyen azonos tövű képzett szavakat a szótárakban gyakran egymással magyarázzák. Például csak 7 a végződésekben különböznek a névszói tulajdonsággal rendelkezők kategóriájának a -ėžis, -ė és a -ėžius, -ė típusokhoz (LKG 1965: 361) tartozó, képzési szinonimáknak tekinthető képzett szavai, pl. 8 juodėžis, -ė („ami csúnyán fekete, csúnya; juočkis“ LKŽe) és juodėžius, -ė („lásd juodėžis“ LKŽe), továbbá a -lys, -ė és a -la típusok képzett szavai, pl.: dvoklys, -ė („lásd 9 dvokla“ LKŽe) és dvokla („félkegyelmű ember, butácska“ LKŽe), rėklys, -ė („lásd rėksnys“ LKŽe) és 2 Szufixoidnak nevezik „[A]z összetett szó második tagját, amely a képző tulajdonságaival rendelkezik, mindenekelőtt általánosabb, a tőszó jelentésétől elvonatkoztatott jelentést nyert“ (Keinys 1999: 114; lásd még Gaivenis, Keinys 1990: 197). 3 A főbb nyelvészeti művekben bemutatottól kissé eltérő felfogást közöl a főnevek képzési módjairól A. Paulauskienė (1994: 64–97). 4 A tanulmányban a darybinė reikšmė terminus szerepel (a darybos reikšmė és a darybinė reikšmė fogalmáról bővebben lásd: Kniūkšta 1998). 5 S. Keinys (1999: 46–47) ugyanazon képzési osztály képzett szavainak tekinti a főnévi tulajdonság birtokosainak és a foglalkozást űző személyek megnevezéseit. 6 „A szó képzési típusát kétféleképpen lehet értelmezni – vagy a nyelvben létező absztrakt strukturális sémaként, amely szerint mindig azonos (vagy kissé variálódó) képzési jelentésű és alakú képzett szavak jönnek létre, vagy a beszédben előforduló ilyen képzett szavakként, azok összességeként” (Urbutis 2009: 290; vö. Keinys 1999: 24–27). 7 Mivel a végződések különféle grammatikai jelentéseket valósítanak meg, a különböző végződésű főneveknek gyakran eltérő grammatikai jelentéseik is vannak. 8 Emlékeztetni kell arra, hogy a képzési szinonimák azonos vagy közeli jelentésű, különböző képzőelemeket tartalmazó, közös tőből képzett szavak, a képzési változatok pedig olyan, ugyanabból az alapszóból (alapszavakból), ugyanazzal a képzőelemmel képzett szavak, amelyek valamely mellékes képzési eszközben különböznek: a tő magánvagy mássalhangzójában, a kötőhangzóban, az előtag változatában stb. (bővebben lásd Vaskelienė 2013). 9 A különféle képzőkkel (-la, -ėla, -ša stb.) és az -a végződéssel rendelkező származékok az úgynevezett közös nemű (substantiva communia) főnevek (róluk lásd Gudzinevičiūtė 2008), más végződésű szinonimáik (-lys, -ė, -ėlis, -ė, -šis, -ė, -šas, -a stb.) pedig hímés nőneműek. JOLANTA VASKELIENĖ. Az -eivis, -ė végződésű származékokról | 3 doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.02 BENDRINĖ KALBA 92 (2019) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 rėkla („aki állandóan sír, kiabál, sírós“ LKŽe), tįslys, -ė („aki megnyúlt, nyúlánk“ LKŽe) és tįsla („nyúlánk ember, hosszú ember“ LKŽe), vėplys, -ė („ügyetlen, tökfilkó“ LKŽe) és vėpla („korlátolt ember, szétszórt, tátott szájú, tökfilkó“ LKŽe). A cselekvők és az igei tulajdonsággal rendelkezők képzési kategóriájában végződésükben különböznek egymástól a legtermékenyebb -ėlis, -ė képzőtípusok és a csekély termékenységű -ėla képzőtípusok (lásd LKG 1965: 318–319, 335), amelyek azonos vagy nagyon hasonló jelentésűek, ezért DS-ben származékoknak tekintendők: nemokėlis, -ė („nemokša“ LKŽe) és nemokėla („lásd nemokša“ LKŽe); különbözőnek tekintendők a -vis, -ė (-vys, -ė) és a -va típusok, így a DS-sorokat az ateivis, -ė / ateivys, -ė („máshonnan érkezett, odajött ember, jövevény“ LKŽe) és ateiva („ateivis“ LKŽe), valamint a pereivis, -ė („vándor, átmenő ember“ LKŽe) és pereiva („vándor, átmenő ember“ LKŽe) képzési változatok klaikšis, -ė („kas paklaikęs, kvailas žmogus, klaika“ LKŽe) ir klaikšas, -ė („žr. klaikšis“ LKŽe), alkotják. DS-ben származékoknak tekintendők a különböző képzéstípusokhoz tartozó, végződésükben különböző -š- (-šas, -ė; -šis, -ė; -ša) képzős származékok is, pl.: paikšas, -ė („esztelen ember, bolond, őrült“ LKŽe), paikšis, -ė („lásd paikšas“ LKŽe) és paikša („lásd 10 paikšas“ LKŽe). A litván nyelvben vannak személyeket megnevező, hasonló végződésű, -eiva és -eivis, -ė képzős 11 származékok. Az -eiva képzős főnevek megnevezhetik a személyeket – valamely cselekvés végrehajtóit vagy valamilyen tulajdonsággal rendelkező személyeket – (nem ritkán lekicsinylő értelemben), például: gudreiva „ravasz ember” LKŽe, karšteiva „heves ember” LKŽe, nakteiva „aki éjjel járkál, éjszakázó” LKŽe, rašeiva lek. „rossz író, grafomán” DŽ, kareiva iron. „sikertelen katona” LKŽe, šventeiva lek. „aki szentnek tetteti magát, vallási vagy erkölcsi képmutató” LKŽe. Az -eivis, -ė képzős főnevek szintén hímnemű vagy nőnemű személyeket neveznek meg, például: darbeivis, -ė „munka végrehajtója, vállalkozó” LKŽe, gireivis „aki az erdőnek szenteli magát, aki szereti az erdőt, aki gondozza az erdőt” LKŽe. A szóképzéssel foglalkozó munkákban írnak az -eiva képző szóképzési típusáról, az -eivis, -ė képzős származékokról azonban csak itt-ott tesznek említést. Így a kutatás tárgyául a litván nyelv -eivis, -ė végződésű főnevei kerültek. A cikk céljának – az -eivis, -ė végződésű származékok elemzésének – elérése érdekében a következő feladatokat tűzzük ki: a szakirodalomból összegyűjteni és bemutatni az -eiva és -eivis, -ė képzőkre vonatkozó adatokat; a Lietuvių kalbos žodynasból (LKŽe), a Dabartinės lietuvių kalbos žodynasból (DŽ), a Bendrinės lietuvių kalbos žodynas címszójegyzékéből (BŽa), a Skaitmeninė „Lietuvių 10 Megjegyzendő, hogy az LKG-ben (1965) nincs -šius képzéstípus, az LKŽe-ben azonban vannak ilyen származékok, pl. paikšius, -ė „lásd: paikšis“. 11 A KTŽ-ben nem szereplő baigmuo terminust a DŽ „a szó vagy a szótag vége” értelemben magyarázza; ezt a terminust (a pradmuo mellett) A. Pakerys használja – az ő Akcentologijában baigmeniu-nak nevezik a szó (nem származék) formailag a képzővel egybeeső részét (lásd Pakerys 1994: 6). A cikk csak az -eivis, -ė végződésű származékokkal foglalkozik, és azt vizsgálja, hogy ez a végződés milyen funkciót tölt be a főnevek képzésének folyamatában. A szerző felhívja a figyelmet arra, hogy a vizsgálat körén kívül maradtak azok a főnevek, amelyek az -eivis, -ė végződést alapszavaiktól kapták (ezek rendszerint más nyelvek mintájára alkotott szavak) (pl.: puskareivis (: pusiau, kareivis), draugkareivis (összetett szóként tartják számon, amely idegen nyelvek mintájára keletkezett (lásd Skardžius 1996: 401), továbbá a -vis, -ė (-vys, -ė) képzős származékok (įeivis, -ė, praeivis, -ė stb.), amelyek képzési alapjául az eiti igéből képzett igék (įeiti, praeiti stb.) szolgálnak (róluk lásd LKG 1965: 331; DLKG 2005: 110–111). JOLANTA VASKELIENĖ. Az -eivis, -ė végződésű származékokról | 4 doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.02 BENDRINĖ KALBA 92 (2019) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 a nyelv szótára“ kiegészítéseinek kartotékából (LKŽPK) kigyűjteni a -eivis, -ė végződést tartalmazó származékokat, az anyagot kiegészíteni a Litván nyelv új szavainak adatbázisa (ND) és a Kortárs litván nyelv szövegtára (DLKT) adataival, megvitatni a -eivis, -ė képzős származékok képzését és szemantikáját. A kutatásban a szóképzési elemzés módszerét alkalmaztuk, továbbá az összevetés, a szemantikai elemzés és a behelyettesítés módszerét használtuk. 1. -EIVA ÉS -EIVIS, -Ė KÉPZŐS SZÁRMAZÉKOK A NYELVÉSZETI MŰVEKBEN Az -eiva képzővel rendelkező substantiva communia főnevekről az LKG (1965: 330, 353), a DLKG (2005: 110, 119–120), Saulius Ambrazas Daiktavardžių darybos raida című könyvének mindkét részében (1993: 153; 2000: 181) írnak; e képző származékait említi Pranas Skardžius Lietuvių kalbos žodžių daryba című művében (1996: 389), Antanas Pakeris Akcentologija című művében (1994: 77), valamint Stasys Keinys Bendrinės lietuvių kalbos žodžių daryba című művében (1999: 47). Az -eiva képzővel rendelkező származékokról a nyelvészek véleménye nem tér el – az alapszótól és a szóképzési jelentéstől függően két 12 szóképzési kategória származékainak tekintik őket: igékből cselekvőket és igei tulajdonság hordozóit megnevező főneveket képeznek, pl. maineiva (: mainė) és puošeiva (: puošė), míg a névszókból képzett származékok névszói eredetű -eiva származékok. A DLKG ezt írja: „[A]z e ypatybės turėtojų pavadinimai, pvz., drūteiva (: drūtas) ir gražeiva (: gražus). Apie vardažodinės képzővel alkotott valamennyi, névszói tulajdonság hordozóját megnevező főnév személyeket jelölő, rendszerint rosszalló jelentésárnyalatú, közösnemű főnév, amely egyszerű szerkezetű minősítő melléknevekből képződött, pl.: gražeiva, gudreiva, pikteiva, rimteiva, šventeiva“ (DLKG 2005: 119–120). A cselekvők és az igei tulajdonság hordozói megnevezésének szóképzési kategóriájába tartozó, -eiva képzős származékok „igékből (rendszerint igekötő nélküliekből) képzettek, személyeket jelölnek, rosszalló jelentésűek és közösneműek, pl.: mušeiva, puošeiva, rašeiva, skundeiva, verteiva. Részben ide kapcsolódnak a kareiva, vadeiva származékok is“ (DLKG 2005: 110). S. Ambrazas (1993: 153) szintén két szóképzési kategóriába tartozó -eiva származékokról beszél: cselekvők megnevezései (išireiva, maineiva, mušeiva, nedereiva) és tulajdonság hordozóinak megnevezései (gražeiva, narseiva). Megjegyzi, hogy „[E] származékok mintájára a köznyelvben egy-két új szó is keletkezett, pl.: pikteiva 12 A. Pakeris Akcentológiájában (1994: 77) az -eiva képzős származékokat (amelyek igékből és névszókból származnak) együtt tárgyalja – ez érthető, hiszen nem a formailag azonos képzővel rendelkező származékok különbségeiről, hanem a hangsúlyozásról van szó. Emlékeztetni kell arra, hogy ugyanazon szóképzési kategória származékait a névszói tulajdonság birtokosainak megnevezéseinek (LKG 1965: 340; Urbutis 2009: 330), illetve a tulajdonság birtokosai megnevezéseinek (Ambrazas 2000) nevezik. S. Keinys az -ėla típusú származékok példáit (gudreiva, smarkeiva) csak a névszói tulajdonság birtokosainak és a foglalkozást űző személyek megnevezéseiről szólva közli, a cselekvők és az igei tulajdonság birtokosainak megnevezéseit tárgyalva az -ėla képzőt nem említi (Keinys 1999: 47). JOLANTA VASKELIENĖ. Az -eivis, -ė végződésű származékokról | 5 doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.02 BENDRINĖ KALBA 92 (2019) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 „pikčiurna“, rimteiva „aki komolynak tetteti magát“, šventeiva „szentfazék, képmutató“ (Ambrazas 2000: 181). Az -eivis, -ė végződésű származékok tekintetében nincs egységes álláspont. P. Skardžius Lietuvių kalbos žodžių daryboje (1996: 436) a keleivis, -ė főnevet az összetett szavakról szóló fejezetben közli, akárcsak A. Pakeris Akcentológiájának első részében. Igaz, abban az áll, hogy a „-eivis, -ė elem (a hozzáadott -vis, -ė képzővel) úgyszólván már szuffixoiddá vált” (lásd Pakerys 1994: 288). A plateivė nőnemű főnevet ugyanabban a könyvben a -eivė képzővel képzett származéknak tekintik (Pakerys 1994: 87, 288). S. Ambrazas a moksleivis (: mokslas) főnevet származéknak tekinti (1993: 8–9). Feltehetően a -eivis, -ė képzőre gondol, de ilyen szóképzési típust, ilyen képzőt a könyvben többé nem említenek – a szóképzési affixumok mutatójában csak az -eiva képző szerepel (lásd Ambrazas 1993: 278). Figyelemre méltó, hogy a -eivis, -ė végződést S. Keinys képzőnek tekinti (2005: 63) – az oreivis terminus tárgyalásakor ez áll: „[B]ár a litván nyelv szóképzési műveiben ezt a képzőt nem jelölik, szinkróniailag elkülöníthető” (2005: 63). A többi említett nyelvészeti munkában – a nyelvtanokban, V. Urbutis Žodžių darybos teorija (2009) című művében, valamint S. Keinys Bendrinės lietuvių kalbos žodžių daryba (1999) című munkájában – a -eivis, -ė végződésű származékokról nem esik szó. 2. LITVÁN SZÓKÉPZÉSI SZÁRMAZÉKOK -EIVIS, -Ė VÉGZŐDÉSSEL Az LKŽe, LKŽPK, ND, DLKT alapján összesen 41, -eivis, -ė végződést tartalmazó származékot találtak, ezek közül 34 szerepel az LKŽe-ben (7 szó neologizmusjelölést visel). Megjegyzendő, hogy a plateivė botanikai terminust („az orchideafélék családjába tartozó növény, csillagvirág (Platanthera)”) az LKŽe csak nőneműként tünteti fel; 7 szó pedig csak hímnemű főnévként 13 szerepel: dieneivis „(a tiszt) küldötte”, gireivis (neol.) „aki odaadó az erdő iránt, aki szereti az erdőt, aki az erdőt gondozza”, kryžeivis „lásd: 1 keresztes lovag“, a mečeivis ’kardforgató’ történeti hibridje és a miečeivis ’kardforgató’, továbbá a vandeneivis (neol.) ’tengerész’ és a žmogeivis (neol.) ’egyszerű, nem nemesi ember’. Az LKŽe-ben vannak még olyan származékok, amelyek a -eivis, -ė végződést a keleivis, kareivis, moksleivis alapszavaktól 14 kapták (az ilyeneket, mint említettük, a vizsgálatba nem vontuk be), például: draugkareivis, -ė, kryžkareivis, -ė, puskareivis, -ė, sąkareivis, -ė, sankareivis, -ė, bendrakeleivis, -ė, draugkeleivis, -ė, sąkeleivis, -ė, sankeleivis, -ė, šventkeleivis, -ė, sanmoksleivis, -ė stb. Megjegyzendő, hogy lényegében beszélhetünk e származékok némelyikének kettős alapszó-meghatározási lehetőségéről. Például a bendrakeleivis ’útitárs, utazótárs’ (LKŽe) főnév minden dariniais gali būti pavadinami ir vyriškosios, ir moteriškosios giminės asmenys: atbuleivis, -ė, 13 valószínűség szerint összetétel (: bendras / bendrai, keleivis), de kapcsolatba hozható a bendrai, keliauti szavakkal is (+ -eivis, -ė), a šventkeleivis ’szent helyek látogatója, zarándok, búcsújáró’ (LKŽe) pedig minden valószínűség szerint a šventas és keleivis szavak összetétele, de szemantikailag összekapcsolható a šventas, keliauti szavakkal is (+ -eivis); fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a második alapszó-meghatározási esetben a származékok megszakított formánst tartalmaznak, és a kompozíció és szuffixáció eredményei; a -eivis, -ė ilyenkor képzői funkciót tölt be. 14 Az LKŽe-ben neologizmusként jelölt gireivis és žmogeivis főnevekkel lényegében nőket is meg lehet nevezni; a szótárban a gireivis szónál nem szerepel használati példa, a žmogeivist pedig Simonas Daukantas írásaiból származó mondatok szemléltetik (Žemes ir valsčius jo mylistoms ir bajorams atidavė įsakęs tiktai žmogeivių nespausti S. Dauk. LKŽe) – valószínűleg szövegeiben csak a hímnemű forma használatos. JOLANTA VASKELIENĖ. Dėl darinių su baigmeniu -eivis, -ė | 6 doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.02 BENDRINĖ KALBA 92 (2019) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 atgaleivis, -ė, atžagareivis, -ė, darbeivis, -ė, draugeivis, -ė, jūreivis, -ė, kareivis, -ė, keleivis, -ė / keleivys, -ė, lygeivis, -ė, mareivis, -ė, miegeivis, -ė, moksleivis, -ė, nameivis, -ė, niekurneivis, -ė, oreivis, -ė, pakeleivis, -ė, pašaleivis, -ė, pirmaeivis, -ė, pirmeivis, -ė, prakeleivis, -ė, prašaleivis, -ė, prekeivis, -ė, prošaleivis, -ė, rašteivis, -ė, upeivis, -ė, žygeivis, -ė. Az LKŽPK-ben további három, az LKŽe-be fel nem vett, -eivis végződésű személymegnevezést találtunk: kūleivis, lengvaeivis, važeivis, az ND-ben pedig a svetimeivis, -ė és sugrįžeivis, -ė új származékokat. A DLKT-ben példákat találtunk két, más forrásokban nem rögzített, -eivis végződésű származékra is – 15 šviesiaeivis és tautpažangeivis. Megjegyzendő, hogy e képzett szavak nem mindegyikét használják egyformán gyakran a mai litván nyelvben – a DLKT-ban sok használati példa található a moksleivis, -ė (19 963), keleivis, -ė (12 16 957), kareivis, -ė (8 106), prekeivis, -ė (1 725), jūreivis, -ė (1 639) főnevekkel, meglehetősen sok a pakeleivis (383), oreivis (212), pirmeivis (118), žygeivis (56), kryžeivis (53), upeivis (48), atžagareivis (17) főnevekkel, egy-két példa a šviesiaeivis (8), pirmaeivis (3), nameivis (2), svetimeivis (2) szavakkal, egy-egy példa a darbeivis, miegeivis, prakeleivis, prašaleivis, tautpažangeivis, žmogeivis, plateivė szavakkal, a szövegkorpuszban pedig nem találtak példát az LKŽe által megadott dieneivis, gireivis, mečeivis, miečeivis, vandeneivis, atbuleivis, atgaleivis, draugeivis, lygeivis, mareivis, 17 niekurneivis, pašaleivis, prošaleivis, rašteivis főnevekre, valamint az új képzésekre: kūleivis, lengvaeivis, sugrįžeivis, važeivis. 3. A -EIVIS, -Ė VÉGZŐDÉSŰ KÉPZETT SZAVAK KÉPZÉSE ÉS SZEMANTIKÁJA Azt, hogy egy szó képzett szó-e, és milyen képzett szó, a képzési oppozíció határozza meg. Amikor azt vizsgáljuk, hogy a -eivis, -ė végződésű képzett szavak melyik szóval (vagy mely szavakkal) alkotnak képzési oppozíciót, látható, hogy a képzett szavak jelentős részének lexikai 18 jelentése meglehetősen világos kapcsolatot mutat az eiti igével, azaz a képzett szavak szemantikailag és formailag két alapszóval állnak kapcsolatban, amelyek közül a második az eiti igére támaszkodik, és még a -vis, -ė képzővel is rendelkezik. Tehát ebben az esetben vegyes – 15 A DLKT-ban az ND-ben megadott svetimeivis képzett szó használatára is találtak példákat: ...juk neleisite svetimeiviui svetimakišeniauti Jūsų kišenėse... 16 Megszámolták a főnevek hímnemű és nőnemű egyes és többes számú eseteinek valamennyi alakját. 17 Igaz, hogy a szövegkorpuszban talált példában nem nőnemű (ahogyan az LKŽe és a VLE megadja), hanem hímnemű alak szerepel: Čia augo švelniai kvepiančios zubražolės, pelkiniai pelėžirniai, žalieji plateiviai, pataisai, miškinės glažutės DLKT. 18 Az eiti ige többjelentésű: az LKŽe az ige 42 jelentését adja meg, a DŽ 23-at, a BŽ pedig 27-et. Így a származékok nemcsak az LKŽe-ben szereplő „helyről helyre gyalog, lépésben mozogni” alapjelentésre (1) támaszkodhatnak, hanem a szótárak által rögzített különféle egyéb jelentésekre is, pl.: „hevesen valamely irányba mozogni” LKŽe, „feltartóztathatatlanul haladni, húzódni, áramlani; „közlekedési eszközzel utazni, hajózni” LKŽe, „(munkát, kötelességeket) végezni” LKŽe, „történni” LKŽe, „tevékenykedni, dolgozni” LKŽe stb. JOLANTA VASKELIENĖ. Az -eivis, -ė végződésű képzett szavakról | 7 doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.02 BENDRINĖ KALBA 92 (2019) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 a kompozíció-szufixációt – a megszakított morfémával történő szóalkotási módot és az ilyen képzett szavakat. E képzett szavak többségének első tagja valamilyen főnévre vezethető 19 vissza: miegeivis, -ė „holdkóros”, azaz aki álmában jár / sétál (: miegas „álom”, eiti „menni”), nameivis, -ė „házról házra járó árus”, azaz aki áruval járja be a házakat (: namai „ház”, eiti „menni”), prekeivis, -ė „vándorárus, utazó kereskedő, komívoyazőr”, azaz aki áruval jár / sétál (: prekė „áru”, eiti „menni”), žygeivis, -ė „aki szeret menetelni vagy részt vesz menetelésben, turista”, azaz aki túrára / menetelésre indul (: žygis „menetelés, túra”, eiti „menni”), gireivis „aki elkötelezett az erdő iránt, aki szereti az erdőt, aki gondozza az erdőt”, azaz aki (járva, szemlélve) gondozza az erdőt (: giria „erdő”, eiti „menni”), kareivis, -ė „sorkatona, aki katonai szolgálatot teljesít”, azaz aki háborúba, harcolni megy (: karas „háború”, eiti „menni”), képzési változatoknak tekintendők a keleivis, -ė / keleivys, -ė „utazó, vándor”, azaz aki útra kel, utazik (: kelias „út”, eiti „menni”), moksleivis, -ė „aki iskolában tanul, 20 diák”, azaz aki tanulmányokat folytat (: mokslas „tudomány, tanulás”, eiti „menni”), pakeleivis, -ė 1. „utas, vándor”, 2. „az az ember, aki utazás közben betér valahová pihenni, éjszakázni, inni, enni”, 3. „az az ember, akinek útközben dolga van egy másik emberrel, útitárs”, azaz aki utazás közben betér valahová, vagy akinek útközben dolga van valaki mással (: pakelė / pakeliui, eiti), pašaleivis, -ė 21 2. „máshonnan érkezett, nem helybeli ember”, azaz aki a környékről érkezett (: pašalė, eiti), prašaleivis, -ė („lásd: prašalaitis 3”, prašalaitis, -ė 3. „járókelő”), azaz a környékről, a vidék széléről érkezett (: prašalys, eiti), valamint a neologizmus jelölésével ellátott darbeivis, -ė 22 „munkavégző, vállalkozó”, azaz aki megy és felügyeli a munkát (: darbas, eiti). Azt az embert, aki karddal jár, a szóképzési változatoknak tekinthető mečeivis „kardforgató” (: mečius, eiti) és miečeivis „kardforgató” (: miečius, eiti) származékokkal nevezik, aki pedig kereszttel jár – kryžeivis „lásd: 1 kryžiuotis” (: kryžius, eiti). 23 Egyes származékok első tagja határozószóra, melléknévre vagy számnévre vezethető 24 vissza. Például az LKŽPK által közölt lengvaeivis főnév a lengvai határozószóval és az eiti igével hozható kapcsolatba. Az eiti igével némi kapcsolatban áll a személynevek közül a niekurneivis, -ė „lásd: niekurneiva“ (niekurneiva „aki sehová nem jár, semmit sem dolgozik, 25 lusta“ (: niekur, neiti), Lunatikas „aki lunatizmusban szenved, alvajáró, alvó“ DŽ. 19 20 Az LKŽe az eiti ige 2. jelentését „ismeretek megszerzése, tanulás” az eiti mokslus megszilárdult szókapcsolatot tartalmazó mondatokkal illusztrálja: Kai sūnūs išaugo į metus, tėvas išleido juos mokslų eiti. Sako, vaikel, kad tu esi labai mokytas, visus mokslus išėjęs, – kreipėsi senis vėl į mane. Emlékeztetni kell arra, hogy S. Ambrazas (1993: 8–9) a moksleivis származékot képzett szónak tekinti. 21 A származék első tagja lényegében főnévre és határozószóra egyaránt támaszkodhat. 22 Prašalys „lásd pašalys 1“, pašalys 1. „a szél menti hely, széle, peremvidék“ LKŽe. 23 A származékok elemei a köznyelvben nem ajánlott szlavizmusokra, a mečius („kard, pallos“ LKŽe) miečius („kardas, kalavijas“ LKŽe). Beje, iš tokią pat reikšmę turinčių asmenų pavadinimų miečeivis ir mečeivis tik szóra támaszkodnak, ez utóbbi pedig az LKŽe-ben historizmusjelölést kapott. 24 Néha nehéz egyértelműen meghatározni a szófajt, mivel lényegében a származék alapja lehet melléknév és határozószó is, ezért az LKG (1965: 468–469) egyidejűleg melléknévből vagy melléknévi határozószóból és igéből képzett származékokról beszél. 25 Az LKŽPK magát a szót is rögzíti (Simonas Daukantas írásaira való hivatkozással), de a jelentés nincs megadva, és használati példákat sem közöl. JOLANTA VASKELIENĖ. A -eivis, -ė végződésű származékokról | 8 doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.02 BENDRINĖ KALBA 92 (2019) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 prošaleivis, -ė „lásd: prašaleivis“ (: prošal, eiti), atgaleivis, -ė (neol.) „lemaradó, visszahúzódó, 26 reakciós“, vagyis aki mintegy hátrafelé halad (: atgal, eiti), atbuleivis, -ė „lásd: atbuleikis 2“ (atbuleikis „2. prk. „aki mindig ellenkezik, mindig az ellenkezőjét teszi, ellentmondó, makacs”, azaz aki fordítva cselekszik, mintha hátrafelé menne (: atbulas / atbulai, eiti), atžagareivis, -ė „aki mindent fordítva, ellenkezőképpen tesz; vö. atžagarainis, atžagaris 2”, 2. „elmaradott nézeteket valló ember, reakciós”, azaz aki hátrafelé megy, hátrafelé cselekszik (: atžagarias / atžagariai, eiti). A képzett változatok párját ugyanazokat az alapszavakat, a pirma és az eiti igét tartalmazó, összekötő magánhangzóban különböző származékok alkotják: pirmaeivis, -ė „lásd: pirmeivis 1” és pirmeivis, -ė (1. „progresszív nézeteket valló ember”), azaz aki mintegy mindenki előtt megy. Az eiti igével elvileg összekapcsolhatók a vízben dolgozó, tevékenykedő személyek elnevezései is (az első elem a víztesteket megnevező főneveken alapul): jūreivis, -ė „aki a tengereken hajózik...”, más szóval aki a tengeren dolgozik, aki a tengerre megy (: jūra, eiti), mareivis, -ė 27 „tengerész” (: marios, eiti), upeivis, -ė „a folyami hajózás alkalmazottja vagy munkása” (: upė, eiti), vandeneivis, -ė (neol.) „tengerész” (: vandenį, eiti). Az eiti igével bizonyos szemantikai kapcsolatban állnak az új képzések: svetimeivis („űrből érkező (általában a többes számú gyűjtőnévi alakot, svetimeiviai-t használják)” ND) és šviesiaeivis, amelyet valószínűleg „a fény felé haladó” jelentésben használnak (Aš niekada nebuvau šviesiaeivis; Mokytojas šviesiaeivis DLKT). Ezek a származékok a svetimas ’idegen’ melléknéven és a šviesa ’fény’ főnéven alapulnak. 28 29 Az -eivis, -ė végződésű származékok egy részének az eiti ’menni’ igével való kapcsolata elhalványult, közvetett, már nem érzékelhető, vagy nincs is ilyen kapcsolat. Az ilyen származékok képzési folyamatában az -eivis, -ė toldalékfunkciót tölt be. Mindenekelőtt ez mondható el a botanika plateivė terminusáról („az orchideafélék családjába tartozó növény, a Platanthera nemzetség”; LKŽe, „az orchideafélék családjába tartozó rétek ritka növénye (Coeloglossum)”; DŽ). Mint említettük (lásd Pakerys 1994: 78), e főnév -eivė végződését képzőnek tekintik. A plateivė 30 származék alapszava a platus, -i ’széles’ melléknév. A sokféle tulajdonsággal rendelkező növényt egyik jellemzője alapján nevezték el (a képzési motiváció megválasztásáról lásd Urbutis 2009: 69–72). A plateivė a tulajdonsággal rendelkező személyek megnevezéseinek kategóriájába tartozó képzett szónak tekinthető, mivel e képzési kategória származékai nemcsak személyt, hanem valamely jellegzetes tulajdonsága alapján élőlényt vagy tárgyat is jelölhetnek (lásd LKG 1965: 340). Ugyanahhoz a szóképzési 26 A szóalkotás minden bizonnyal a határozószóra épül, bár az LKŽe-ben a prošalis, -ė „kívülálló, idegen ember” főnév is szerepel. 27 Minden bizonnyal az orosz nyelv hatására (oroszul azt mondják: „kimenni a tengerre”) a vitorlázók, tengerészek és mások a eiti į jūrą (’tengerre menni’) kifejezést használták (használják?) (lásd: https://skipperltu.wordpress.com/2015/03/06/eina-ar-plaukia/ 2019-05-25). 28 Az ND jelentése és a példák meg vannak adva, a DLKT-ben talált származékok jelentése pedig a szövegkörnyezetből kikövetkeztethető módon van magyarázva. 29 Bár az utóbbi esetben nem zárható ki a šviesus, -i melléknévből való származtatás lehetősége sem, úgy vélik, hogy a šviesiaeivis származék inkább a főnévhez kapcsolódik. 30 Lásd. VLE (online hozzáférés: http://www.vle.lt/Straipsnis/plateive-5342), vö. LRTB. JOLANTA VASKELIENĖ. A -eivis, -ė végződésű képzett szavakról | 9 doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.02 BENDRINĖ KALBA 92 (2019) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 Az ebbe a kategóriába tartozó személynév, az oreivis, -ė („pilóta, aviatikus” LKŽe): S. Keinio (2005: 63) szerint szinkrón szempontból az oreivis, -ė (: oras) az -eivis, -ė képzővel alkotott származék, A. Pakerys (1994: 288) ezt a képzett szót azok közé az összetett szavak közé sorolja, amelyeknek második tagja az eiti igével kapcsolatos. Egyetlen alapszóra épülnek a következő 31 személynevek is: dieneivis „(a tiszt) küldötte” (: diena), draugeivis, -ė „barát (?)” (: draugas), rašteivis, -ė (neol.) „irodavezető” (: raštas), žmogeivis (neol.) „egyszerű, nem nemesi származású ember” (: žmogus). Alkotásuk folyamatában az -eivis, -ė szintén képzői szerepet tölt be. Az LKŽe-ben szereplő prakeleivis, -ė főnév („lásd pakeleivis” LKŽe) kapcsolatba hozható a keleivis főnévvel vagy a prakeliauti igével. 32 Mivel az előképzős főnevek a litván nyelvben általában helyet jelölnek (pl.: pradalgė, pradantė, pralomė stb., lásd LKG 1965: 434; DLKG 149; vö. Paulauskienė 1983: 94; Pakerys 1994: 257), feltételezik, hogy a személyt jelölő prakeleivis főnév alkotási oppozíciós viszonyban áll a prakeliauti igével („átutazni, áthaladni, áthajózni” LKŽe), ekkor az -eivis képzői funkciót tölt be. További igéből képzett -eivis, -ė származékok is léteznek. Például ilyenek az LKŽPK-ben rögzített kūleivis és važeivis főnevek. A kūleivis főnév jelentése lehetővé teszi, hogy összevessük a kulti igéből képzett -ėjas, -a és -ikas, -ė képzős származékokkal: kūlėjas, -a „aki csépel” LKŽe kūlikas, -ė „aki csépel, cséplő” kūleivis „cséplő” LKŽPK 33 Valaki erősen priemenėje: tai grįžta iš kluono kūlėjai LKŽe dobbant Készítsd el az ebédet – mindjárt hazajönnek a kūlikai! LKŽe LKŽe...kulia kūleiviai kluoni... LKŽPK A közös tőből képzett kūlėjas, kūlikas és kūleivis alakokat képzési szinonimáknak kell tekinteni – ugyanabból az alapszóként szolgáló igéből, különböző képzőelemekkel jöttek létre, azonos képzési jelentésük, nagyon hasonló lexikai jelentésük van, és a szókapcsolatokban vagy mondatokban felcserélhetők (vö. grįžta kūlėjai – grįžta kūlikai / kūleiviai, pareis kūlikai – pareis kūlėjai / kūleiviai, kulia kūleiviai – kulia kūlėjai / kūlikai), anélkül, hogy a kontextus értelme lényegében megváltozna. A važeivis főnév jelentése a kiegészítések cédulaanyagában nincs megadva, de a használati 34 példából 31 Bár az oreivis képződmény még némileg összekapcsolható az eiti igével (4. „feltartóztathatatlanul haladni, vonulni, hömpölyögni ǁ száguldani, repülni (rajban)”: Orlaivių tę – kap amaras eina! LKŽe), nyilvánvaló, hogy ez a kapcsolat halványul. 32 Az ismertetett képződmény pakeleivis szinonimája. 33 Megjegyzendő, hogy minden képződmény a kūlė egyszerű múlt idejű alakra vezethető vissza, így a kūleivis képződmény ebből a szempontból hasonló az -eiva képzős igeszármazékokhoz (lásd LKG 1965: 330). 34 Minden bizonnyal Petronėlė Orintaitė újalkotása – erre utal a Dirva című újság „Petronėlė Orintaitė – apybraižininkė” című cikke: „Az olyan szavakat, mint a daigynas, mandaguolis, važeivis, jauniklynas, sőt a didžiajama sem találjuk meg a szótárban. Úgy látszik, az írónő ezeket a szavakat maga alkotta, a nyelv szellemét követve.” (Lásd a 6. oldalt, internetes hozzáférés: http://www.spauda.org/dirva/archive/n1972/1972-01-19-DIRVA.pdf) JOLANTA VASKELIENĖ. A -eivis, -ė képzővel végződő származékokról | 16 doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.02 BENDRINĖ KALBA 92 (2019) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 A litván neologizmusok és a kortárs litván nyelv korpusza, hogy megvitassák a -eivis, -ė képzővel végződő származékok szemantikáját és képzését. Az említett forrásokban összesen 41, -eivis, -ė képzővel végződő származékot találtak (közülük 34-et rögzítettek a Litván nyelv szótárában). A -eivis, -ė képzővel végződő származékok képzésének és szemantikájának elemzése után a következő következtetésekre jutottak: 1. A -eivis, -ė képzővel végződő származékok egyik része két alapul szolgáló szóra vezethető vissza, amelyek egyike az eiti ige a -vis, -ė képzővel, ezért ezeket az összetétel és képzés eredményének tekintik. A -eivis, -ė képzővel végződő származékok némelyike nem mutat kapcsolatot az eiti igével, és egyetlen alapul szolgáló szóra vezethető vissza. A szótárakban bemutatott, -eivis, -ė képzővel végződő származékok és neologizmusok összességét figyelembe véve, vagyis eltávolodva a származékok egyedi képzési jelentéseitől, valamint összevetve a -eivis, -ė képzővel végződő származékokat a -eiva képző és más képzők rokon szinonim származékaival, feltételezhető, hogy bizonyos esetekben a -eivis, -ė képzőt képzőként kell értelmezni. 2. Az -eivis, -ė végződésű származékszavak nagyobb része (92 százalék) a névszói sajátosságok birtokosainak származékkategóriájába tartozó származékszóként használatos, némelyikük (8 százalék) pedig az igei sajátosságok cselekvőinek és birtokosainak származékkategóriájába tartozó származékszóként. Ezért a szóképzéssel foglalkozó írásokban e származékkategóriákban a bemutatott -eiva szóképzési típus mellett célszerű feltüntetni a kialakulóban lévő -eivis, -ė szóképzési típust is. 3. A szóalkotásban analógia figyelhető meg, és a meglévő szóalkotási minták szerint folyamatosan új származékok jönnek létre. A Lithuanian Database szerint A neologizmusok és a Kortárs litván nyelv korpuszának anyaga alapján a litván nyelvben jelenleg is előfordulnak, és valószínűleg a jövőben is elő fognak fordulni -eivis, -ė végződésű neologizmusok, amelyek kiegészítik a meglévő személynevek sorát. KULCSSZAVAK: szóképzési mód; származékkategória; szóképzési típus; végződés; képző; szinonimitás. JOLANTA VASKELIENĖ Šiaulių universitetas P. Višinskio g. 38, LT-76352 Šiauliai [email protected]