Minint žodynininkės Zitos Virginijos Šimėnaitės (1950–2016) 70-ąsias gimimo metines

BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 GERTRŪDA NAKTINIENĖ, AURELIJA GRITĖNIENĖ Lietuvių kalbos institutas MININT ŽODYNININKĖS ZITA VIRGINIJA ŠIMĖNAITĖ (1950–2016) 70. SZÜLETÉSI ÉVFORDULÓJÁRA Ma a szívemet sétálni küldöm. Én ugyan nem megyek. Én aztán sehova sem megyek... Justinas Marcinkevičius Prano Vasiliauskas fényképe 2020-ban, a szótáríró Zita Virginija Šimėnaitė október 14-én töltötte volna be 70. életévét. A Nővér, a Halál 2016. augusztus 1-jén ölelte magához. Kollégái mindmáig különös melegséggel emlékeznek a kis termetű, törékeny alkatú, mindig elegáns Zitelėre (nagyon illett hozzá ez a becéző név). Képes volt összefogni a szótárkészítőket, a lexikográfia és a lexikográfusok krónikása, szótárak, egyéb könyvek és bibliográfiák előkészítője, összeállítója és szerkesztője volt. Zita esztéta volt, szép, érzelmes és nagyon érzékeny ember, aki a lényeges dolgokra és a legfontosabb értékekre összpontosított. Zita Šimėnaitė 1950-ben született Šakiai városában. 1969-ben elvégezte a Kretingai Középiskolát, 1974-ben pedig a Vilniusi Egyetemet (szakja: litván nyelv és irodalom). 1973-ban kezdett dolgozni a Tudományos Akadémia Litván Nyelvi és Irodalmi Intézetének (ma Litván Nyelvi Intézet) Szótárak Osztályán. 1973-ban főlaboráns, 1974–1991 között ifjabb tudományos munkatárs, 1991–2012 között tudományos munkatárs, 2012-től tudományos főmunkatárs, 2005–2014 között pedig a Litván Nyelvi Intézet akkori Lexikográfiai Központjának vezetője volt. GERTRŪDA NAKTINIENĖ, AURELIJA GRITĖNIENĖ. Minint žodynininkės Zita Virginija Šimėnaitė (1950–2016) születésének 70. évfordulójára | 2 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.04 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 A Litván Nyelvi Intézet (a továbbiakban: Intézet) sok más lexikográfusához hasonlóan a nagy Litván nyelv szótárának (a továbbiakban: LKŽ) szerkesztése számára is egész életét betöltő su kitais žodynininkais ji rašė LKŽ XII–XVIII tomų tekstą (1981–1997). Redagavo XVII–XX munka volt. A kötetek szövegének készítése mellett (1996–2002) a XVII. kötet szerkesztőbizottságának tagja volt, elkészítette e szótár elektronikus változatát (2005, frissített változatok 2008-ban és 2018-ban, lásd: www.lkz.lt), a második elektronikus kiadást (2013), és e kiadás szerkesztőbizottságának tagja volt. Zita Šimėnaitė összesen mintegy 740 oldalt (több mint 70 szerzői ívet) írt a LKŽ főszövegéhez – rövid és hosszú szócikkeket. Ezekben örökölt balti és litván szavak, régi és újabb kölcsönszavak, valamint a nép kreativitásából és szükségleteiből született, tudatunkba és életünkbe beépült szavak szerepeltek. A Zita által leírtak között vannak a litván lét szempontjából alapvető, többjelentésű szavak: širdis, vaikas, tamsa, tankus, trūkti, vaikščioti, vainikas stb., amelyek metaforák, hasonlatok, közmondások és frazeologizmusok sokaságával gazdagodtak. Az ilyen szavak szócikkei, élő nyelvi, szemléletes mondataikkal együtt, műalkotásokként olvashatók. Kartu su kolegomis kalbininkė parengė Mokomąjį lietuvių kalbos žodyną (2000; 2-as a javított kiadás 2010), a Frazeologijos žodyną (2001) [Frazeológiai szótár], valamint közreműködött a Bendrinės lietuvių kalbos žodynas (http://bkz.lki.lt) [A standard litván nyelv szótára] szövegeinek megírásában. A Frazeologijos žodyną [Frazeológiai szótár] című munkáért társszerzőivel együtt 2002-ben Litvánia tudományos díjával tüntették ki, ugyanabban az évben pedig másokkal együtt megkapta a Litván Köztársaság Kormányának elismerését a nagy Litván nyelv szótáráért végzett érdemeiért. A Zita Šimėnaitė vezette munkacsoport az általa és Danutė Liutkevičienė által kidolgozott irányelvek alapján készítette el a Dabartinės lietuvių kalbos žodynas [A mai litván nyelv szótára] hetedik, javított és bővített kiadását (főszerkesztő: Stasys Keinys, 2012). Kollégáival együtt részt vett Endre Bojtár Litván–magyar szótárának (2007) előkészítő munkálataiban. A tapasztalt szótárszerkesztőt különösen felkeltette az LKŽ-ben általa írt egyik szó – a širdis főnév, amelynek 23 jelentése és számos frazeologizmusa van, valamint kiterjedt szóképzési kapcsolatokkal rendelkezik. Ebből a lexikográfiai munkából nőtt ki az elméleti téma. Zita Šimėnaitė elkészítette és 2003-ban megvédte doktori disszertációját „A többjelentésű szó szemantikája és derivációja (A širdis főnév mikrorendszere)” címmel. E disszertáció és a témájában írt tanulmányok: „A širdis főnév szemantikája” (Lietuvių kalbotyros klausimai 37, 1997, 62–87), „A širdis főnév származékai” (Lietuvių kalbotyros klausimai 35, 1995, 148–168), „A širdis főnévvel alkotott frazeologizmusok szemantikája” (Leksikografijos ir leksikologijos problemos, 2003, 225–252) a többjelentésű szó komplex kutatásainak példáiként tekinthetők. A nyelvi adatok gyűjtése során a lexikográfus több mint tíz, Litvánia különböző helyein szervezett expedíción vett részt. A litván nyelv szótárának cédulaanyagába mintegy 10 000 GERTRŪDA NAKTINIENĖ, AURELIJA GRITĖNIENĖ. Minint žodynininkės Zitos Virginijos Šimėnaitės (1950–2016) 70. születési évfordulója alkalmából | 3 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.04 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 nyelvjárási szót jegyzett fel. A kiegészítések cédulaanyagában megtaláljuk a következő helyekről általa feljegyzett cédulákat: Dub čių (1971), Skáistgirio és Žagãrės (1975), Daũgų (1979), Krãžių (1981), Kavársko (1983), Pal venės (1986), Sein (1989), Gr šlaukio (1990), Sãlako (1991), Kùktiškių (1991, 1993, 1996), Vajas škio (1991, 1993, 1994), Salant (1994), Iñturkės (1995, 1996). A ritkább, érdekesebb szót, szebb kifejezést a munkahelyén is elcsípte. Nem kevés cédulát jegyzett fel a szavakban gazdag LKŽ szótári céduláinak rendezőjétől, a švenčionysi Elena Ažusienienė-től (1931–2013), akivel az Intézetben egy ideig egy szobában dolgozott. Szavakat írott forrásokból is gyűjtött: időszaki sajtóból, Antanas Vaičiulaitis, Romualdas Granauskas és más írók műveiből. 1. ÁBRA A Zita Šimėnaitė által a Litván nyelv szótára számára Litvánia különböző helyeiről feljegyzett cédulák Zita különösen érdeklődött a kelet-aukštaitisi Molėtai vidék nyelvjárása iránt. Rengeteg cédulát jegyzett fel nagyanyjától, Zofija Siminkevičienė-től (1901–1984), aki jól beszélte az Alantõs-i nyelvjárást. Pasuoj s faluban teltek Zita nyarai és hétvégéi, itt kéznél volt Valerija Kazakevičienė nagynénje (1925–2012) is. Zita tőle is több mint ezer cédulát jegyzett fel a szótár számára. Miután számos alanti elbeszélés hangfelvételét összegyűjtötte, megkezdte e nyelvjárás kommentárokkal ellátott nyelvjárási szöveggyűjteményének kiadásra való előkészítését Šneka alantiškiai: tarminiai tekstai címmel. 2001-ben lexikográfusok expedícióját szervezte Ãlantába. Kár, hogy egyéb munkáinak sokasága, majd pedig romló egészségi állapota miatt ezeket a szövegeket végül nem tudta teljes egészében előkészíteni kiadásra. GERTRŪDA NAKTINIENĖ, AURELIJA GRITĖNIENĖ. Minint žodynininkės Zitos Virginijos Šimėnaitės (1950–2016) 70. születési évfordulója alkalmából | 4 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.04 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 A tudományos sajtóban a szótáríró a lexika, a frazeológia, a frazeográfia és a lexikográfia kérdéseiről közölt tanulmányokat. 2. ÁBRA Zita Šimėnaitė „Kalbos kultūros“ című cikkének 59. füzethez tartozó kéziratának első lapja, a kiadvány szerkesztője, Pranas Kniūkšta szerkesztői javításaival Részt vett Vilniusban, Grodnóban, Kalinyingrádban, Ostromecben és Rigában rendezett nemzetközi konferenciákon és szemináriumokon. Különböző szempontokból vizsgálta az LKŽ lexikográfiai forrásait, valamint a lexikográfusok, Jonas Kruopas és Antanas Lyberis munkásságát. Érdekelték a litván és a lengyel lexikográfia kapcsolatai; a témában GERTRŪDA NAKTINIENĖ, AURELIJA GRITĖNIENĖ. Minint žodynininkės Zitos Virginijos Šimėnaitė (1950–2016) születésének 70. évfordulója | 5 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.04 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 tanulmányokat készített (lásd például: Związki leksykografii polskiej i litewskiej, Językowe i kulturowe dziedzictwo Wielkiego Księstwa Litewskiego. Bydgoszcz, 2010, 158–166). A kutatónő különböző nyelvészeti projektekben dolgozott, közülük nem egyet vezetett. E projektek között szerepelt a „Lietuvių dvasinės kultūros raiškos: elektroninis etnologijos, kalbos, istorijos šaltinių sąvadas“ (RaSa, www.aruodai.lt, 2003–2006), a „Lietuvių kalbos žodyno kartotekos kaupimas“ (2006), a „Netirtų šnektų leksikos paveldo kaupimas“ (2007, témavezető), a „Kazimiero Būgos etimologinio žodyno kartotekos elektroninio varianto rengimas“ (2007–2008, témavezető), a „Protų susigrąžinimo programos parengimas ir įgyvendinimas“ (2008, koordinátor), a „Mažai tirtų šnektų leksikos ir garso duomenų kaupimas ir mokslinis tyrimas“ (2009–2010), a „Konstantinas Sirvydas – lietuvių leksikografijos pradininkas“ (2012, témavezető), valamint a „Konstantino Sirvydo darbai ir jo epocha“ (2013, témavezető). A hallgatókat a Litván Tudományos Tanács „Studentų mokslinė praktika“ című projektje keretében irányította (2006–2008). Koordinálta a „Lietuvių kalba informacinėje visuomenėje“ program keretében megvalósuló „IRT sprendimų bei turinio, padedančių išsaugoti lietuvių kalbą viešojoje erdvėje, kūrimas bei galimybių jais naudotis sudarymas“ című beruházási projekt „Lietuvių kalbos žodyno kartotekos skaitmeninimas“ és „Vienakalbių lietuvių kalbos žodynų skaitmeninimas“ elnevezésű munkálatait (2012–2015); különösen nagyban hozzájárult az utóbbi projekt koncepciójának kidolgozásához. Nemzetközi projektekben is részt vett. 2012-ben a „Litván tanulmányok Magyarországon” című projektet vezette (két nagy munka valósult meg: nyomdai előkészítésre került és megjelent A. Sabaliauskas Mes baltai című, magyar nyelvre fordított könyve, valamint elkészült a Susitikimai su Lietuva című litván nyelvi tankönyv magyar anyanyelvű hallgatók számára, szerzője Aranka Laczházi). 2013-ban részt vett az EUROPHRAS (az Európai Frazeológiai Társaság) „Widespread Idioms in Europe and Beyond” („Európában és azon túl elterjedt idiómák”) című projektjében. 2013–2014-ben a „Belarusz–litván nyelvi szótár elkészítése” projektet vezette (http://bylt.lki.lt). Összeállította a litván nyelv frazeológiai szakirodalmának (1956–1997) mutatóját (1998), a nyelvészek, Kazimieras Eigminas (Homo sum: žodžiai Kazimierui Eigminui, Vilnius, 1998, 283– 294), Sofija Kėzytė (1999), Kazys Pakalka (2000), Irena Ermanytė (2007), Klementina Vosyl­ytė (2008), Aldonas Pupkis (2008, A. Pupk­i­sszal közösen), Antanas Lyberis (Antanas Lyberis. Leksikografijos teorija ir praktika, 2009, 410–422) bibliográfiai mutatóit, valamint az első szótáríró, Konstantinas Sirvydas bibliográfiáját (1960–2013) (Leksikografija ir leksikologija 3, 2013, 387– 405). Javította és kiegészítette Vytautas Vitkauskas bibliográfiai mutatójának második kiadását (2005), szerkesztette Antanas Balašaitis (2011) bibliográfiai mutatóját. GERTRŪDA NAKTINIENĖ, AURELIJA GRITĖNIENĖ. Minint žodynininkės Zita Virginija Šimėnaitė (1950–2016) 70. születési évfordulója | 6 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.04 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 Szerkesztette a Dvidešimt Lietuvių kalbos žodyno tomų (2002, J. Zabarskaitėval), Antanas Lyberis című kiadványokat. A lexikográfia elmélete és gyakorlata (2009, a kiadvány tudományos szerkesztője), Lexikográfia és lexikológia. Konstantinas Sirvydas művei és kora (2013, a tanulmánykötet főszerkesztője). A Lexikográfia és lexikológia 2 című tanulmánykötet főszerkesztője volt (2010), valamint a Gimtoji kalba folyóirat tanácsadói csoportjának tagja. Jelképes, hogy az utolsó általa szerkesztett mű A. Pupkis Juozas Balčikonis ir didysis Lietuvių kalbos žodynas (2013) című monográfiája volt. 2002-ben sok energiát fordítottak az „Európos dinozauras” című dokumentumfilmre. A litván nyelvről és a litván nyelvtudomány, valamint kultúra szempontjából fontos műről – a nagy litván nyelvszótárról – szóló film készítése során (rendező: Vitalija Steponavičiūtė, forgatókönyvíró: Albertas Žostautas, operatőr: Algimantas Liutkevičius) a stáb együtt bejárta Molėtai környékét (Avi čių, Antãliežių, Pasuoj s falvakat), adatközlőkkel beszélgetett, megosztotta egymással az alkotói ötleteket, később pedig segített megszervezni a film bemutatóját az alantai kastélyban és a Litván Nyelvi Intézetben. A „Būti kalboje” (2005) című film alkotócsoportjának is tanácsokat adott (rendező: Juozas Javaitis, forgatókönyvíró: Elena Jolanta Zabarskaitė, operatőr: Donatas Buklys). Zita Šimėnaitė nagyon igyekezett, és szívén viselte, hogy megkezdődjön az Atsiminimai apie Vytautą Vitkauską (2015) című könyv előkészítése. A megjelent könyv kézhezvétele után arra buzdított, hogy ne feledkezzenek meg a többi, hosszú éveken át dolgozó szótárkészítőről, a nagy LKŽ történetéről. Nagyra becsülte a körülötte lévő embereket, gondoskodott arról, hogy meglátogassa már nem dolgozó kollégáit, vagy legalább telefonon beszéljen velük. Sokan emlékszünk Zitára mint kiváló fotográfusra is. Szeretett embereket fényképezni, gyvūnus, gamtos vaizdus, gėles... 3. ÁBRA Zita Šimėnaitė fényképe, 2012-ben készült egy barátok birtokán Zarasai járásban GERTRŪDA NAKTINIENĖ, AURELIJA GRITĖNIENĖ. Minint žodynininkės Zita Virginija Šimėnaitė (1950–2016) 70. születési évfordulója | 7 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.04 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 Miután sok éven át gyűjtötte a különböző fotósok által készített régi és új kollégafényképeket, valamint kiegészítette a korábbi munkatársak által összeállított albumot, 2014 tavaszán az Intézetben dolgozó és korábban ott dolgozott lexikográfusok fényképeiből kiállítást rendezett „A szótárírók albumából” címmel. A kollégák emlékeznek a könyvtár előcsarnokában Zita által rendezett, saját maga által fényképezett berkenyékről készült fotókiállításra is. Így szimbolikus, hogy idén is, Zita Šimėnaitė 70. születésnapjára emlékezve, az Intézet könyvtárában megnyitjuk munkáinak és az általa készített fényképeknek a kiállítását. Emlékeztessen ez Zita nagy szívére és az élet iránti szeretetére. Beérkezett: 2020. 10. 08. GERTRŪDA NAKTINIENĖ AURELIJA GRITĖNIENĖ Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio utca 5., LT-10308 Vilnius [email protected] [email protected]