Vokietis „Lietuvių kalbos žodyno“ pasaulėvaizdyje

BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ Lietuvių kalbos institutas A NÉMET A LITVÁN NYELV SZÓTÁRÁNAK VILÁGKÉPÉBEN 1 Hogy barátok vagy ellenségek vagyunk-e, azt még a jövőnek kell megmutatnia, német. Vincas Krėvė KULCSSZAVAK: szótár, szemantika, illusztrációs példa, világkép, német. ANNOTÁCIÓ A német képét a litván szemében etnológusok, folkloristák, történészek és nyelvészek vizsgálták. Ebből a szempontból azonban még nem vizsgálták a Litván nyelv szótárát, amelyre úgy tekinthetünk, mint az első írásos emlékeinktől, 1547-től 2001-ig terjedő anyagot felölelő krónikára. Jelen tanulmány éppen arra törekszik, hogy e szótár alapján tisztázza a német képét. A vokietis szóhoz kapcsolódó mintegy 650 illusztrációs példa szemantikai elemzése során kiderült, hogy a szótár leggyakrabban a németről kialakult negatív képet tükrözi. E mondatokban a németeket ellenségként említik, akik ősidők óta támadták, sanyargatták és gyilkolták a litvánokat; elpusztították a litvánok vagyonát, vagy elvették azt, az embereket különféle kötelezettségekkel és adókkal terhelték, és munkára hurcolták őket. A németek a litvánok számára kegyetlennek, gonosznak, beképzeltnek, válogatósnak és hazugnak tűntek, de néha ostobának és kellemetlen külsejűnek is. A Lietuvių kalbos žodyne jóval kevesebb anyag található a németek pozitív tulajdonságairól. 1 A tanulmányban a világkép fogalma tágabban értendő, mint pusztán a nyelvi világkép. A ‘világhoz és annak jelenségeihez való viszonyulást’ értjük alatta, vö. Dabartinės lietuvių kalbos žodyną (http://lkiis.lki.lt/dabartinis). Ebben az esetben arról a világképről van szó, amely konkrétan a Lietuvių kalbos žodyne tárul fel. Kétségtelen, hogy „[A] világ képe, vagyis a szavakból álló valóságmodell, különbözhet az egyes szótárakban, még akkor is, ha történelmi szempontból nem távolodnak el túlságosan egymástól” (Kravcova 2013: 10). DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. A német a Litván nyelv szótárának világképében | 2 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.09 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK Vokiečius su lietuviais nuo seno siejo nevienareikšmiai santykiai. Iki pat Antrojo a világháború Németországa Litvániával határos volt. Ahogyan Saulius Kaubrys történész írja: „[A] német történész, G. Vagner három, a németek Litvániába érkezését jellemző hullámot különített el. Az első a 13. század közepétől a 16. század elejéig tartott, a második – a vidurio, trečioji – nuo XVIII a. pabaigos iki XIX a. vidurio“ (Kaubrys 2011:15). Mažoji 16. század közepétől a 17. századig. Litvánia soha nem tartozott Litvániához, a Klaipėdai-vidéket 1923 m. Todėl daug lietuvių gyveno vokiečių valstybės teritorijoje, o vokiečių gyventa Lietuvos vakaruose ir pietvakariuose bei Kaune (Anglickienė 2000b: 25; 2006: 45), taigi šių pedig államunkhoz csak két nép képviselői már régóta szomszédok voltak. Másfelől a litvánok gyakran háborúztak a németekkel. E kapcsolatok kettősségéről – kegyetlen hódítók, vagyis ellenségek, valamint megbízható, tiszteletre méltó szomszédok, vagyis barátok – történészek, (Anglickienė 2006; Zybertienė 2006; Kaubrys 2011). folkloristák, etnológusok és mások is írtak. A kettősség a vizsgált források közül sokban is nyilvánvaló. A litván folklórban a németekkel való kapcsolattartás két oldala tükröződik: a békés szomszédság és a velük vívott küzdelmek. A népi alkotás mintegy konzerválja a nép több évszázadon át kialakult nézetét az idegen nemzetiségűekről. A német megtalálható a mindennapi élet meséiben, anekdotákban, mondákban, legendákban, katonai történelmi, leánykérő és pásztordalokban, tréfás gúnydalokban, közmondásokban és szólásokban. Az elbeszélő folklórban inkább a németekkel való kapcsolattartásunk békés oldala látható, az énekelt folklórban pedig a velük vívott küzdelmek. A kisfolklór mindent illusztrál – a több évszázados tapasztalatot és a németekkel való sokrétű kapcsolatokat (Anglickienė 2000a: 2; 2000b: 25; 2006: 184–186). A tréfás gúnydalokban kinevetik a németet – ügyefogyott, tudatlan, és DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Vokietis Lietuvių kalbos žodyno pasaulėvaizdyje | 3 általában is nevetség tárgya (Vengrytė-Janavičienė 2004: 61: Anglickienė 2006: 193–194). Az anekdotákban a németek vagy beképzeltek, vagy ostobák (Lukošiūtė 2012: 164; doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.09 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 Bandoriūtė 2015: 114–115). Tehát a folklórban a németek negatív, nemritkán megvető képe dominál (Anglickienė 2006: 68; 2007: 446). Silvija Papaurelytė-Klovienė nyelvész azt vizsgálta, milyen etnikai sztereotípia atsiskleidžia iš Vytauto Didžiojo universiteto Dabartinės lietuvių kalbos tekstyno pavyzdžių. kapcsolódik a némethez. Kutatása azt mutatja, hogy leggyakrabban a németek rend iránti hajlamát, olykor még pedantériára való hajlamát is hangsúlyozzák. Ezenkívül a litvánok szemében a németek szervezettek, fegyelmezettek és hazafiak. (Papaurelytė-Klovienė 2010: 5–7) 2 . 2001-ben a hallgatók uralkodó etnikai sztereotípiáit is vizsgálták. A hallgatók szemében a németek rendezettek, szorgalmasak és túlzottan takarékosak. Ugyanakkor nacionalisták, beképzeltek, önmagukat és nemzetiségüket magasztalják (Senvaitytė 2004). Az ehhez az etnonimához kapcsolódó gúnyneveket is vizsgálták. Amint kutatójuk, Alvydas Butkus megjegyzi, németnek nevezik a nagyon gyorsan, érthetetlenül beszélő vagy dadogó embereket; dühös, durva emberek; nagyfejű, kampóorrú, német ruhát viselő személyek. 3 Valamivel ritkábban az ilyen gúnynév az ember származásával kapcsolatos (Butkus 2009: 17; vö. még Anglickienė 2005). Alvydas Nikžentaitis történész a két világháború közötti sajtót és a tudományos történeti irodalmat elemezte, amelyben a németek és Németország képeit tárgyalják. Véleménye szerint legalább a függetlenség első évtizedében pozitív németés Németország-sztereotípiák alakultak ki (Nikžentaitis 1998: 239; vö. még Kaubrys 2011: 16). 2 Megjegyzendő, hogy S. Papaurėlytė-Klovienė kutatásában főként a németek (és más népek) nemzeti jellemvonásaira fordított figyelmet, a vokiškas melléknevet vizsgálta, valamint áttekintette a vokiečių főnévi birtokos esetű példákat. A németről részletesebb képet lehetne kialakítani, ha megvizsgálnák a főnév teljes vokietis paradigma. 3 Ezt a megjelenést szintén negatívan értékelik, például: „az arc hasonlósága más nemzetek embereihez negatív tulajdonság, azaz a szépség hiányaként értelmezik”, vö. Butkus (1995: 224). DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. A német a litván nyelv szótárának világképében | 4 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.09 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 Taigi tyrimų apie vokiečius būta išties nemažai. Tačiau šiuo požiūriu dar nebuvo tirtas legnagyobb nyelvészeti művünk – a Litván nyelv szótára (a továbbiakban – LKŽe), amelyre akár 4 sajátos korpuszként, krónikaként is tekinthetünk, hiszen anyaga legelső írásainktól, 1547-től 2001-ig terjed. Az élő nyelv szókincsét 1902-től gyűjtötték hozzá, a szótárban a litván nyelv mintegy félmillió szava van leírva. Ez a szótár mintegy híd az ősidők homályáig visszanyúló népköltészet és a jelenkori korpuszok, a sajtó stb. között; egész korszakokat rögzít, és részletesen bemutatja a mindennapi életet – a munkát, a megpróbáltatásokat, a háborúkat, az érzelmeket, a félelmeket és az örömöket. E tanulmány célja annak vizsgálata, hogy az LKŽe azon szemléltető mondataiból, amelyek e 5 nemzetiséghez tartozó embereket említenek, milyen NÉMET-koncepció rajzolódik ki. A következő feladatokat tűztük ki: az LKŽe-ből kiválasztani a NÉMET koncepcióval kapcsolatos teljes anyagot, majd annak vizsgálata után az alábbiak szerint osztályozni a németekhez való kad išryškėtų istoriniai vokiečių ryšiai su lietuviais; vokiečių požiūris į lietuvius ir lietuvių viszonyulást; a német jellem vonásai. Éppen az illusztrációs mondatokat, nem pedig a 6 meghatározásokat választották vizsgálatra azért, mert bennük nagyon sokrétű, hiteles, nem a szótáríró, hanem a szótár valamennyi alkotója – a lejegyzett anyagot szolgáltató nyelvjárási beszélők, írók, régi írások szerzői stb. – által tükrözött világkép rögzül. Módszerek e célból 7 4 Csak a német ember képéről van szó. Az LKŽe segítségével (nem mindig csak azt felhasználva) már vizsgálták a litván berkenye (Gritėnienė 2016: 85–104) és a szótár képeit (Gritėnienė 2017: 1–19), a politikai világképet (állam, törvény, hatalom) (Zabarskaitė 2010: 126–143), a marios, pamarys, pamariškis szavakat (Zabarskaitė 2012: 239–271), az értékeket a litván ember világképében (Rutkovska ir kt. 2017), valamint a jelentésmagyarázatokban és illusztrációkban rejlő terminológiai információt (Umbrasas 2019: 162–183). 5 A konceptus terminusról bővebben lásd Gudavičius (2000: 44–58; 2011). 6 Bár a tanulmány elsősorban a vokietis szót vizsgálja, az illusztrációs mondatokat is valamelyest kutatták, és susiję su lietuvio požiūriu į vokiečius, lietuvio reakcijomis į vokiečio veiksmus ir pan. Straipsnio autorės manymu, tai padeda atskleisti išsamesnį vokiečio vaizdinį. Jei, pavyzdžiui, daugelyje iliustracinių sakinių rögzítették, mennyire féltek a litvánok a németektől; ez nemcsak a litvánokat, hanem a németeket is jellemzi: vagyis a németeket olyan vonások jellemezték, amelyek megijesztették más népek embereit stb. 7 Nagyon is lehetséges, hogy ha kiválasztanánk azokat a definíciókat, amelyekben német szerepel, más kép rajzolódna ki. Talán a jövőben egy ilyen vizsgálatra is szükség lenne. DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. A német a Litván nyelv szótárának világképében | 5 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.09 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 elérni – szemantikai elemzés, leíró és értelmező. A vizsgált anyagot gyűjtötték iš 2018 m. atnaujintos elektroninės žodyno versijos (toliau – LKŽe) 8 . Már abból is következtetni lehet arra, hogy a litvánok régóta kapcsolatban álltak a németekkel, és hogy ezek a kapcsolatok tartósak és sokrétűek voltak, hogy az LKŽe-ben hány, a VOKIETIS koncepcióhoz kapcsolódó szócikk található:}]}]} naujas metas kilti 10, 2023/2024 mokslo katedra, mechanika ir civilinė inžinerija, aplinka ir keliai, informatikos inžinerija, ryšių inžinerija, matavimo įrenginiai, fotonika, optoelektronika, biomedicininė inžinerija, technologijų vadyba, biokuro energetika, pramonės inžinerija, aumenų funkcijos atigi do not gel to wrong case long list false output? error note 9 1) 1 vokietaitis, 2 vokietaitis, vokietelka, vokietėlis, 1 vokietis, 2 vokietis, vokietka, vokietpalaikis, 1 vokietukas, 2 vokietukas, vokietūtis, vokytaitis, vokytalis, 1 vokytelis, 2 vokytelis, vokytelka, vokytinas, 1 vokytis, 2 vokytis, vokytka, vokytkikė, vokytpalaikis, 1 vokytukas, 2 vokytukas, vokiečiokas, 3 vokis; 2) vokietauti, vokietėjimas, vokietėti, vokietybė, vokietynė, vokietinimas, vokietininkas, vokietinis, vokietinti, vokietintojas, vokietuoti, vokietmetis, vokietystė, vokietišius, vokietiškai, vokietiškas, vokiečiavimas, vokiečiuoti, vokiečiuotojas, vokiečkapiai, vokiečkapis, vokytauti, vokytėti, vokytinis, vokytinti, 3 vokytis, vokytkapiai, vokytmetis, vokytumas, vokytuoti, vokyčiuoti, katvokietis, katvokytis. V šiame darbe nagrinėta pirmoji žodžių grupė, t. y. tos leksemos, kurios labiausiai susijusios 10 būtent su tautybe. Atrinkti visi iliustraciniai pavyzdžiai ne tik iš minėtosios pirmosios grupės antraštinių žodžių žodyninių straipsnių, bet ir iš viso žodyno, t. y. antraštinis žodis galėjo būti bet koks. Rasta apie 1 500 iliustracinių sakinių su daiktavardžiais vokietis, vokytis ir kt. Išanalizavus, daugiau nei pusė pavyzdžių buvo atmesta kaip neinformatyvūs pasirinktos temos požiūriu. Likę maždaug 650 iliustracinių pavyzdžių buvo nagrinėjami, taip pat žr. www.lkz.lt. Medžiaga rinkta 2020 m. birželio–rugpjūčio mėn. Megjegyzendő, hogy az LKŽe kartotékadatainak 8 vizsgálatára nem került sor. 9 A rendkívül nagy anyagbőség miatt ebben a tanulmányban nem vizsgáljuk a német ember más elnevezéseit – prūsas, fricas, germanas stb. Ez egy másik kutatás témája lehetne. 10 Megvizsgáltuk az első szócsoportban szereplő szavaknak az LKŽe illusztrációs mondataiban rögzített valamennyi alakját. DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Vokietis Lietuvių kalbos žodyno pasaulėvaizdyje | 6 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.09 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 csoportosítjuk. Ezekre támaszkodunk ebben a munkában. Az írott nyelvben és az élőnyelvben talált példákat nem különítettük el, mivel a német ember általános képe hasonlóan rajzolódott ki mind az írott forrásokból, mind a nyelvjárásokból származó illusztrációkban. Csak annyi 11 mondható el, hogy a korábbi idők példái természetesen többnyire írott forrásokból származnak, mivel abban az időben, amikor Simonas Daukantas, Antanas Baranauskas és mások éltek, az LKŽ számára az élő nyelvhasználatból még senki sem gyűjtött anyagot. Ezenkívül a cikkben a kiválasztott vizsgált mondatokat nem osztották fel időszakok szerint. Azokat az illusztrációs mondatokat, amelyeket az írott nyelvből vettek, az alapján lehetne csoportosítani, hogy a példákban melyik időszakról van szó, azokat viszont, amelyeket az emberek ajkáról jegyeztek le – már nem mindig. Például egy olyan mondatban, mint a Peržengt reikia vis Lietuva, kas čia nemindė 12 lietuvių: i švedai, i vokiečiai Ad (ž. peržengti) az ember beszélhetett a keresztes lovagok koráról, valamint az első és a második világháború németjeiről is, de valószínűleg – általánosítva – mindháromról egyszerre. 13 E csoport fő szava, amelyet a mai standard litván nyelvben is használnak, a vokietis (és vokiečiai). Az LKŽe a következő jelentéseket adja meg: 1 vkietis, -ė, vokiets, - 1. a német néphez tartozó személy. ǁ Németország katonája. 2. Litvániában élő protestáns vallású személy. 2 vkietis, vokiets 1. ördög. 2. A német megszálló hatóság. 3. A német hadsereg. 14 11 Össze lehet hasonlítani több, ugyanazokat a németekkel kapcsolatos dolgokat jellemző szemléltető mondatot. Lásd a cikkben alább közölt példákat: 1 és 2; 22 és 21; 94 és 95; 187 és 188 stb. Az első példa. pavyzdžiai yra fiksuoti iš gyvosios kalbos, antrieji – iš raštų kalbos. Ir kitose vietose sąmoningai stengtasi iliustruoti teiginius pavyzdžiais ir iš raštų, ir iš gyvosios kalbos. 12 Iliustracinių sakinių santrumpos – kaip LKŽe. Skliaustuose nurodomas žodis, iš kurio straipsnio imtas 13 Emlékezhetünk arra, hogy L. Anglickienė a németekkel vívott harcokat említő dalokat vizsgálva, a második rašo, kad chronologiniu požiūriu, tokių dainų esama dvejopų: senesnės (iki XX a.) ir dainuotos Pirmojo ir világháborúk idején. Ezeknek a rétegeknek nincs éles határuk, mivel a régebbi dalokra ismét emlékeztek, és dainuotos vėliau, kai tapo aktualios (Anglickienė 2006: 190–194). 14 Valójában ez a jelentés egy másik szóra irányul: lásd 2 vokietukas 1. És az a németecske éppen az ‘ördögöt’ jelenti. DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. A német a Litván nyelv szótárának világképében | 7 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.09 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 vkiečiai 1. Közép-Európa népe, amely a nyugati germán nyelvek egyikét beszéli. 2. Németország megszálló hatalma. 3. Németország hadserege. Ugyanezekkel a jelentésekkel rendelkezik az 1 vokytis, 2 vokytis, vokyčiai is. Gyakran nehéz megkülönböztetni (talán nincs is rá szükség), hogy mit értenek alatta – a népet, a hatalmat, a hadsereget vagy egyszerűen néhány németet, különösen akkor, amikor ilyen példák más (nem a vokiet*, vokyt* tövű) címszavak mellett találhatók. Például a Rusas vokietį vijo lauk Pgg (l. 2 vokietis) mondat a „német hadsereg” jelentést illusztrálja, de ha a vyti címszó szócikkében szerepelne, lehetetlen volna megmondani, hogy itt a hadseregre gondolnak-e, vagy egyszerűen egy ember (egy orosz) űz el valahonnan egy másik embert (egy németet). Vö. még két mondatot: Eidavo vokiečiai, tai tiems reikėdavo vis ką nors duot Slv (l. 1 vokietis) és Vokiečiai tada per mūsų sodžių ėjo Kpč (ž. vokiečiai). Pirmuoju atveju iliustruojama tautybė, antruoju – Vokietijos kariuomenė, bár a mondatok nagyon hasonlóak. Ezért minden, a vokiečio, A kaip savo tautos atstovo, reikšme, buvo nagrinėjami kartu. csoport további szavai ugyanazt a német néphez tartozó embert (férfit vagy nőt) jelentik stilisztikai konnotáció nélkül (vokietka, vokytka, vokyčia, 3 vokis), vagy negatív konnotációval (vokietelka, vokytelka, vokietpalaikis, vokytpalaikis), illetve fiatal németet vokiečio vaiką (1 vokietaitis, -ė, 1 vokietukas, -ė, vokietūtis, -ė, 1 vokytelis, vokytalis, (vokietę) vagy vokytkikė, 1 vokytukas, -ė, vokiečiokas). Nagyon szabályszerű a jelentés átvitele az „ember”-től az „ördög”-ig. Az „ördögöt” kaip minėta, 2 vokietis (2 vokytis), bet ir vokietpalaikis, 2 vokietukas 15 , 2 vokietaitis, nemcsak a vokietėlis, vokytaitis, 2 vokytelis, 2 vokytukas jelenti, vokiečiukas. 15 A 2 vokietukas és a 2 vokytukas jelentheti még a „kerék küllőjének végét a kerék tengelyével összekötő, a lábtartó kis lapátját, lábacskát, kalelkę” is, a 2 vokietukas pedig „egy ilyen régi táncot” és „a pöfeteggombafélék családjába tartozó gombát, a gudukąt (Rozites caperata)”, míg a 2 vokytukas „mézeskalácsot”. Ez ismét csak azt mutatja, hogy a litvánok és a németek kapcsolatai meglehetősen szorosak lehettek, ha a német nevét olyan, a nemzetiséghez nem kapcsolódó valóságokra is alkalmazták. DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. A német a Lietuvių kalbos žodyno világképében | 8 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.09 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 Itt egy idegen nemzetiségű ember – mitikus lény – modellje működik; strukturális szempontból vizsgálva mind az idegen nemzetiségű emberek, mind a mitikus lények „nem emberek kategóriájába” tartoznak. Ezért a hagyományos kultúrában az idegen nemzetiségű emberekhez démoni vonásokat társítanak (Jasiūnaitė 2018: 181). Meg kell mondani, hogy a saját – idegen oppozíció ugyanannyi ideje létezik, mint maga az emberiség. A litván számára az idegen eltérő vallású, más nemzetiségű, más társadalmi csoporthoz tartozó ember, más etnográfiai terület vagy másik falu lakója (Vengrytė-Janavičienė 2004: 57; Anglickienė 2006: 64; Bandoriūtė 2015: 111). Ahogyan Norbertas Vėlius írja, az ördög egyik legnépszerűbb alakjáról – a németről – Jonas užsiminę daugelis lietuvių folkloro tyrinėtojų: Simonas Daukantas, Eduardas Gizevijus, Basanavičius, Povilas Višinskis, Jurgis Dovydaitis. Ezt az ördögalakot a történelmi emlékezettel hozták összefüggésbe – a litvánoknak a német keresztes lovagok iránti gyűlöletével (Vėlius 1986: 19–20, 33). Lehetséges, hogy e jelentésáthelyeződésre hatással volt a litvánokétól eltérő vallás (felekezet) is (Savukynas 2012: 94; vö. még Bandoriūtė 2015: 115). Az ördögöt leggyakrabban ott nevezték németnek, ahol több német élt, vagy ahol a történelem susidurta dažniau nei kitur – Žemaitijoje, Suvalkijoje ir Mažojoje Lietuvoje (Vėlius 1986: 41; Jasiūnaitė 2018: 181). Lietuviai velnią beveik išimtinai įvardydavo vieninteliu minden korszakán át az etnonimummal – németnek (néha porosznak) – és annak 16 származékaival jelölték őket. A mitológiai mondában mindössze egy alkalommal jegyeztek fel másik etnonimát ördögneveként: a tatárt (Anglickienė 2000b: 26; Kaubrys 2011: 16; Jasiūnaitė 2018: 177–178). Figyelemre méltó, hogy az ördögöt német alakjában más népek – lengyelek, lettek, belaruszok, észtek – is elképzelték. Az idegen népek (vagy idegen vallások képviselőinek) démonizálása univerzális jelenség. Például Finnország lappjai az ördögöt norvégként képzelték el, a szlávok pedig az ördögként megjelenő más idegenek – német, francia, zsidó, etióp – mellett litvánt is elképzelnek (Anglickienė 2006: 188; Jasiūnaitė 2010: 88; 2018: 183). 16 Itt csak az ördög etnonim elnevezéseiről van szó. Egyébként az ördögnek számos más neve is van. DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. A német a Lietuvių kalbos žodyno világképében | 9 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.09 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 Meg kell mondani, hogy az LKŽe példáiból nem mindig világos, hogy a tárgyalt nemzetiségű emberről vagy az ördögről van-e szó, vö. : Olyan bátrak lettünk már, hogy csak azt a német ördögöt ne találjuk meg Plt (l. sutikti). 1. A NÉMET NEGATÍV KÉPE A LIETUVIŲ KALBOS ŽODYNE CÍMŰ SZÓTÁRBAN 1.1. A németekkel vívott háborúk tükröződése az LKŽe-ben LKŽe žodyninė analizė rodo, kad visų pirma lietuviams vokiečiai atrodė kaip labai harcias, közeli és távolabbi szomszédaival szemben agresszív nemzet. Ez nem kelt csodálkozást, mivel az illusztrációs példákban szó esik mind a litvánok állandó harcairól a keresztes lovagokkal, mind az első és a második világháborúról. Az LKŽe-ben igen sok ilyen példa 17 található. Az LKŽe illusztrációs mondataiból kitűnik, hogy ezeket a háborúkat és harcokat kegyetlenség jellemezte, és leggyakrabban a németek voltak értük a vétkesek, vö. : 1) A német kezdi a háborúkat, nem más. Az a háborús uszító mindenkit fellázít és rosszat tesz, minden tőle indul Gdr (l. vajokas). 2) Embertelen háborúkat vezettek a németek A1883,129 (l. nežmogiškas). 3) A német hadseregnek sötét tetteket rónak fel Pt (l. juodas). Az LKŽe 4) Žiaurūs ir nežmoniški buvo tikslai, kurių siekė Antrame pasauliniame kare vokiečiai fašistai, tie niekingi istorijos išgamos sp (ž. išgama). mondatai azt mutatják, hogy a németek katonai ambíciói hatalmasak voltak, vö.: 5) Beszédükből úgy tűnt, hogy az egész világ a németek rabszolgája lesz Plšk (l. vergas). 17 L. Anglickienė etnológus szerint „ismét csak a két nemzet közötti »aktív katonai« kapcsolatok tükröződnek hangsúlyosabban; az ilyen más nemzetiségűeket gyakrabban említik, mint azokat, akikkel csak békés, baráti kapcsolatokat ápoltak” (Anglickienė 2007: 453). Megjegyzendő, hogy számos más európai nép folklórjában is az ellenség képzetéhez kapcsolódik a német alakja – erőt, kegyetlenséget, rosszindulatot és vadságot tulajdonítanak neki (Anglickienė 2007: 449). DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Vokietis Lietuvių kalbos žodyno pasaulėvaizdyje | 16 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.09 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 1.2. A német hódítók viselkedésének tükröződése a háborúk idején Litvániában az LKŽe-ben A litvánok féltek a betolakodó német hódítóktól. Ezt az LKŽe-ben talált, élő nyelvhasználatból származó példák is tanúsítják: 80) Az emberek megrémültek azoktól a németektől – amikor meglátták, hogy jönnek, remegtek Bsg (ž. išgąsčioti). 81) Sobald sie sehen, dass die Deutschen schon kommen, scheißen sie sich auf das Horn! Sml (siehe triesti). 82) Sogar die Flöhe starben, als ich einen Deutschen kommen sah Btg (siehe numirti). 83) Als sie die Deutschen im Hof sah, kroch sie aus Schreck unter die Pritsche Srv (siehe pastalė). 84) Die Deutschen kamen 22 nach Lyduokiai und verschissen das ganze Dorf Ldk (siehe sušikinti). Beispiele, in denen gesagt wird, dass auch ein Deutscher vor etwas Angst hat, gibt es nur wenige, und auch diese sind ziemlich zweideutig. Daher kann man behaupten, dass die Litauer die Deutschen nicht für Feiglinge hielten. Es wurde nur ein Satz gefunden, in dem diese Angst konkret benannt wird: 85) An die Scheunen wagt sich der Deutsche nicht heran – er hat Angst Šts (siehe klėbys). Az LKŽe alapján megállapítható, hogy a németektől nem ok nélkül féltek – , kegyetlenek voltak más népekkel is (lásd a 86–87. példát), gyilkoltak (vagy azt várták tőlük, hogy gyilkolni fognak) (lásd a 88–91. példát), és bántalmazták őket (lásd a 92–93. példát), vö.: 86) Vokyčiai žiauriai elgės, anie daug žmonių iššaudė Žr (ž. žiaurus). 87) Vokiečiai buvo žiauresniai, mes tų rusų tiek nematėm Erž (ž. žiaurus). 88) Vokiečiai žudė ne tik žydus, bet ir kitus žmonis, kur jims nepatikiami Plšk (ž. žudyti). 89) Dėl lietuviško nusistatymo jis prie vokiečių nužudytas tapė Plšk (ž. nustatymas). 90) Sakė, vokyčiai užeis, sako, žudys mergaites Plt (ž. žudyti). 91) Ten juos vokiečiai sukasė pusgyvius, suvertė Gl (ž. sukasti). 92) Sodiečiai dideliu balsu aimanuoja, taip jie esą vokiečių skaudžiami Pt (ž. skausti). 22 ‘megijesztette’, vö. šikinti LKŽe. DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Vokietis Lietuvių kalbos žodyno pasaulėvaizdyje | 17 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.09 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 93) A németek [katonái] 23 összetapostak minket Šts (l. nukriokinti). Amint az illusztrációs mondatokból látható, a német hadsereg bevonulásakor nemcsak az emberek szenvedtek. Az idegen ország katonái mind Litvániába érkezve, mind onnan visszavonulva mindent elpusztítottak útjukban (l. a 94–95. példákat) – a helyi lakosok házait és vagyonát (l. a 96–98. példákat), más építményeket (l. a 99–100. példákat), az erdőket (l. a 101. példát), és az állatokat sem kímélték (l. a 102–103. példákat), vö.: 94) A németek jöttek, és mindent úgy söpörtek el, mint a seprű Bgs (l. šluoti, šluota). 24 95) A németek a virágzó és termékeny vidéket szörnyű pusztasággá változtatták S. Dauk (l. brandingas). 96) A németek a žemaitiai épületeit összetörték S. Dauk (l. dagioti). 97) Annyi éven át takarékoskodtak és őrizték, amijük volt a kis embereknek, de a németek eljöttek, és egy szempillantás alatt mindent elpusztítottak Šl (l. tausoti). 98) Szent György napján eljöttek a németek, és nálam kiöntötték az összes gabonát és burgonyát, majd azt összetaposták Ms (l. sutrypti). 99) A németek felrobbantották a Trg hidat (l. sproginti). 100) A németek felégették a szülőföld házait, felrobbantották a malmot rš (l. sprogdinti). 101) A németek elvonulása után az erdőkből csak irtások maradtak Dglš (l. išskyna). 102) A németek a háború idején megparancsolták a gazdáknak, hogy vágják le a kutyákat Krt (l. vokyčiai). 103) A németek minden méhet halálra kínoztak Šr (l. kankenti). A vizsgált anyag tanúsága szerint a háborúk idején a német katonák a helyi embereket kényszermunkára hurcolták el (lásd a 104–106. példákat), időnként pedig (a megtalált példák alapján) az sem világos, hogy milyen célból (lásd a 107–108. példákat). Az LKŽe-ben található mondatokból nyilvánvaló, hogy ezt nemcsak erőszakkal hajtották végre, hanem nem vették figyelembe sem az ember életkorát, sem az egészségi állapotát (109–110): 23 ‘megbántani’, vö. kriokinti LKŽe. 24 „azért tette, hogy ne legyen többé, eltűnjön, pusztított”, vö. šluoti LKŽe. DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. A német a Litván nyelv szótárának világképében | 18 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.09 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 104) A németek összefogdostak száz munkást, és elhajtották őket Vilniusba Snt (l. sugaudyti). 105) Norėjo muni į Vokytiją išvežti, į darbus Varn (ž. vežti). 106) Ūkininkai turi dar kentėti nuo vokiečių dėl nuolatinio varinėjimo tiltų ir kelių taisyti Pt (l. varinėjimas). 107) Amikor háború volt, a németek kiválogatták a férfiakat, és elhajtották őket Smal (l. išvaryti). 108) A németek az olyan fiúkat, mint mi, el szokták fogdosni Ss (l. vyrukas). 110) Olyan 109) Vokiečiai aną metą varydavo mažas mergučes po tris po vienu dalgiu rišt Skr (ž. po). sovány vagyok, mégis azt ígéri, hogy Németországba visz Šts (l. kvėpa). Illusztrációs mondatokat találtunk, amelyek megmutatják, hogy a helyiek attól félve, mit tehetnek velük a német katonák, ahogy csak tudtak, bujkáltak: 111) Bebújtam egy zugba, és a németek nem vettek észre Skr (vö. užkaboris). 112) Az emberek a németek elől homokgödrökben bujkáltak Šts (vö. smiltduobė). 113) Meglátjuk, hogy jön a német, lóra pattanunk, és elvágtatunk a pokolba Všv (velnias). 114) A németek megparancsolták, hogy semmilyen bujdosót ne fogadjunk be Kair (vö. 2 slapukas). Amint a vizsgált anyagból látható, a német hódítók nemcsak ölték és sanyargatták a helyi lakosságot, valamint pusztították házaikat, hanem mindig elvették a helyiek vagyonát saját szükségleteikre. Ez annyira megszokott dolog volt, hogy a szótár példamondatai között is nagyon sok példa van rá. Tőlük a helyi emberek. galima susidaryti labai tikslų vaizdą, ką atimdavo vokiečių kareiviai ir kaip dėl to jautėsi Mindenekelőtt a legáltalánosabb dolgokat kell megemlíteni: 116) A négyéves háború alatt 115) Vokyčiai, visokių lobių kupetomis prisiplėšusys, džiaugės S. Dauk (ž. kupeta). mindent elvettek a németek Krš (vö. vokytis). 117) A németek úgy elnyűttek minket, mint a keresztelés után Šts (l. dirbti). Jelzik, hogy a parasztok elvesztették mindazt, ami a gazdaságok alapját képezte – a gabonát és a takarmányt (lásd: 118–119 pavyzdžius) ir gyvulių (žr. 120–121 pavyzdžius); iš jų buvo paimti arkliai (žr. 122 DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. A német a Lietuvių kalbos žodyno világképében | 19 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.09 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 példát), a teheneket (lásd a 123–124. példákat), a juhokat (lásd a 124–125. példákat), a sertéseket (lásd a 125. példát), a libákat (lásd a 126. példát), a kacsákat (lásd a 127. példát): 118) A csupasz fenéken érkeztem vissza, a németek a takarmányt is elvették Šts (l. dugninė). 119) A németek kimerték és megtisztították a gabonát Grd (l. išvalyti). 120) A németek az összes állatot elhajtották, az istállókat felégették Ad (l. užrinkti). 121) A németek el-elvették az állatokat, velük nem lehetett megegyezni Krž (l. sutarti). 122) A németek kihajtották a lovakat, az én férjem leül és sír Krž (l. verkti). 123) A német katonai hatóság a lakosoktól egyik tehenet a másik után vette el, egyiknek még az utolsót is Plšk (l. valdžia). 124) Telyčias, aveles visas tuoj vokiečiai išpjovė Kp (ž. telyčia). 125) Jöttek a németek, és mindent úgy söpörtek el, mint a seprű: lelőtték a bárányokat, levágták a sertéseket Bgs (l. iššaudyti). 126) A német egy egész libanyájat megölt Slm (l. sužudinti). 127) A német minden kacsát lelőtt, csak az egyik emelkedett fel a szárnyaira, és repült vissza Sem (l. 1 vokietis). A vizsgált anyag azt mutatja, hogy a németek a meghódított területek lakosaitól az élelmet is elvették, néha az utolsó meglévőt is – a vajat (lásd a 128–129. példákat), a szalonnát (lásd a 129. példát), a sajtot (lásd a 129. példát), a húst (lásd a 130. példát), a kenyeret (lásd a 130. példát), a tejet (lásd: a 131. példát). 128) Kiekvieną sviesto gniužinėlį reikėjo atiduoti vokiečiams rš (ž. gniužinys). 129) A németek végigjárják a falvakat, vajat köpülve, szalonnát és sajtot készítve Š (lásd: sviestauti). 130) A húst, kenyeret, mindent, amink volt élelmiszerből, mindent elvittek a németek Sb (lásd: viskas). 131) Tejjel itattuk a németeket, mi pedig éheztünk Šts (lásd: spranginti). DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. A német a Litván nyelv szótárának világképében | 20 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.09 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 Az LKŽe-ben rögzítették, hogy a hódító németeket abszolút minden érdekelt, amiből būtų pasipelnyti – nuo miškų (žr. 132 pavyzdį) iki gintaro (žr. 133 pavyzdį) ar girnų (žr. 134 példát lehet hozni), vö. : 132) A németek kiűzték a 25 litvánokat az erdőkből Brb (lásd: išvaryti). 133) A németek el akarják sajátítani a borostyánt rš (lásd: persavinti). 134) A németek miatt még a malomköveket is elástuk, attól féltünk, hogy elveszik Žb (lásd: vokiečiai). A vizsgált anyagból más módszerek is kiderülnek, amelyeket a hódító németek arra használtak, hogy a helyi lakosságból hasznot húzzanak, vagyis a rekvirálás (lásd a 135. példát), az adók (lásd a 136–137. példákat), a beszolgáltatások (lásd a 138. példát): 135) A német rekvirálások már megfojtanak bennünket Pt (lásd: rekvizicija). 136) A német kiállított egy nyugtát – azonnal fizesd ki a kutyaadót (a kutyáért fizetendő) és 137) A pabaudą, kad šuo nepririštas A. Vencl (ž. 1 šuninis). német a párnát nyúzta, a kutyaadókat nyúzta rš (lásd: šunmokestis). 138) A beszolgáltatásokat féláron kell a németeknek odaadni J. Avyž (lásd: pusvelčiu). Az LKŽe szemléltető mondataiban rögzítették, hogyan próbáltak a litvánok túlélni és megvédeni vagyonukat; leggyakrabban egyszerűen megpróbálták elrejteni azt: 139) A németek idején az emberek mindenféle titkos rejtekhelyet eszeltek ki Skd (lásd: slapta). 141) Az 140) Kaip sužinojom, kad vokyčiai ims karves, išvarėm į mišką Als (ž. imti). elrejtett jószágoknak jóllakottaknak kellett lenniük, hogy ne bőgjék el magukat, miközben a németek körülöttük járkáltak Vkš (lásd: paskelbenti). 142) A gabonát, ahol elrejtőztünk, a németek nem találták meg Šd (l. nušalinti). A vizsgált anyag arról is tanúskodik, hogyan keresték a németek az elrejtett tárgyakat, állatokat (talán embereket is), hogyan tartottak házkutatásokat: 143) Egy tašymuval (gyorsan) hazarohantak a németek embereket motozni Gršl (l. tašymas). 25 „elszállította, elvitte”, vö. varyti LKŽe. DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. A német a litván nyelv szótárának világképében | 21 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.09 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 144) Iššvaistė trobą, išieškojo vokyčiai Šts (ž. iššvaistyti). 145) A németek felmenve grozdė grozdė fel a padlásra, de semmit sem találtak Pns (l. grozdyti). 146) A németek annál egész nap házkutatást tartottak – szalonnát kerestek Plt (l. krėsti). 1.3. A német uralom alatti élet tükröződése az LKŽe-ben 26 Amint az illusztrációs mondatokból látható, a németek a meghódított területeken (bármely korszakban) kialakították saját rendjüket, és a helyi emberek élete jóval nehezebbé vált (lásd a 147–149. példákat), a legszükségesebb dolgokból is hiány volt (lásd a 147) Vokiečiai jau pirmais metais juos smaugė Slm (ž. smaugti). 150–153. példákat): 148) Éheztünk a németek idején Kš (l. prieg). 149) Kumet po vokyčiais gyvenome, buvo daug rinkiukų atsiradę Kal (ž. rinkiukas 27 ). 150) A németek idején olyan nehéz volt kenyérhez jutni, hogy még fűrészport is kellett a kenyérbe tenni Bgs (l. 28 pielavinos). 151) A németek idején már nem voltak malmok, semmi, így mindent [otthon] őröltek Kp (l. vokiečiai). 152) A németek idején a világításhoz használt forgácsot törtük Al (l. skaldė). 153) Elrongyolódtunk, miközben a németek alatt éltünk Trš (l. apskurti). Az LKŽe rögzíti, hogy a német uralom szigorú volt (lásd a 154–155. példákat), különösen Litvánia Kisrégiójában (lásd a 156–157. példákat): 154) Még minden rendben volt, amíg a németek el nem jöttek, és vasfegyelmükkel mindenkit el nem nyomtak A. Vien (žr. prislėgti). 26 Šio poskyrio pavyzdžiai labai susiję (kai kur ir susipynę) su 1.2 poskyrio pavyzdžiais, tačiau reikia turėti omenyje, kad Mažoji Lietuva buvo vokiečių valdoma ir ne karo metu. 27 ‘elgeta’, plg. rinkiukas LKŽe. 28 ‘pjuvenos’, plg. pielavinos LKŽe. DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Vokietis Lietuvių kalbos žodyno pasaulėvaizdyje | 22 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.09 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 155) Vokiečių įvedimas buvo griežtas Trg (žr. įvedimas). 156) Prūsų Lietuvoje administracija ir teismai buvo vokiečių rankose rš (žr. ranka). 157) Vokiečių okupacinė valdžia registravo kiekvieną žvejo išplaukimą rš (žr. išplaukimas). A vizsgált anyagból látható, hogy a németek minden korszakban elnémetesítették a meghódított területeket (lásd a 158–160. példákat), lakóik pedig maguk is elnémetesedtek (lásd a 161–163. példákat). 158) A németek idején a Pgg mezőn kezdték kiirtani a litván jelleget (lásd: rauti). 159) A németek Kelet-Poroszországban minden litván nevet német névvel neveztek el Plšk (lásd: vardas). 160) A németek ismét azt szeretnék, hogy a litvánok minél hamarabb elnémetesedjenek A1884,238 (lásd: suvokiečiuoti). 161) Néhány száz év alatt itt is, ott is a németeknek szolgálva elvesztették egységüket, és kiforgatták saját nyelvüket S. Dauk (lásd: išversti). 162) Minden … földbirtokos és a gazdagabb gazdák németekké változtak A1885,40 (lásd: dvaronis). 163) Már egészen fiatal korukban németek voltak, mi, öregek, akkor még tartottuk magunkat a Vlkšhoz (l. senas). 1.4. A németek és a litvánok kapcsolatai, valamint egymásról alkotott nézeteik az LKŽe-ben Az LKŽe-ben nem egy használati példa rögzíti azt, hogy a németek lenézték a litvánokat, megvetették őket: 164) A német a litvánt bolondnak tartja K. Donel (l. 1 vokietis). 165) Ahogy a bizonyos német, fogait vicsorgatva, megveti a litvánokat prš (l. zūbas). 166) A német krónikások azt hirdették, hogy Litvánia nagyfejedelmei egyáltalán nem fejedelmek, hanem közemberek, a hatalom bitorlói rš (l. uzurpatorius). DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. A német a Litván nyelv szótárának világképében | 23 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.09 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 Tačiau ir lietuviųpaniekinamą požiūrį į vokiečius rodo visoje Lietuvoje fiksuoti (taigi széles körben elterjedt és 29 meggyökeresedett) gúnyos hasonlatok, amelyekben e nemzetiség embereit említik: 167) Mit zümmögsz, mint a megfejt német Gršl (l. zyzti). 168) Úgy bolyong, mint a német délután End (l. 1 vokytis). 169) Úgy furakszik, mint a német az égbe LTR (Vb) (l. 1 vokietis). 171) Úgy szaladgál, mint egy megvadult német Srv (l. 1 vokietis). verekedéssé fajultak. 170) Mindai kaip vokietys kisielių Zp (ž. 1 vokietis). Ezeket mind a németek (l. a 172–173. példákat), mind a litvánok Iš minėtų pavyzdžių akivaizdu, kad šių dviejų tam tikrais istorijos laikotarpiais kartu ar šalia gyvenusių tautų žmonės nemėgo vieni kitų ir ta nesantaika net ir taikos metais kartais (lásd a 174–175. példákat) elkezdhették: 172) A német felemelte a kezét, hogy megüsse, a szürke köpenyes fürgén meghajolt, perskrido per orą I. Simon (ž. perskristi). és a német keze 173) A németecske pofon vágta az asszonyt a fülénél, az pedig csak tántorgott és felborult LTR (l. kebevirst). 174) Hogy elpáholtam, hogy elpáholtam akkor azt a németet! Krč (l. nutašyti). 175) Azok a gazdák ezért felemeltek annak a németnek egy jó nagy vantát, és néhányszor fenékbe rúgva kidobták az ajtón LMD (l. vanta). A szótárban olyan használati példák is előfordulnak, amelyek azt mutatják, hogy mindazonáltal egyes litvánok és németek (gyakrabban német nők) baráti 30 kapcsolatokat is ápoltak, azonban ilyen példák nincsenek sokan: 176) És a németecskék egyre jobban kezdtek hozzájuk ragaszkodni, hízelegni Sln (l. lipšniuotis). 177) A német lány nógatta, hogy táncoljon vele J (l. smaigstyti). 29 Šiuose palyginimuose galima įžiūrėti neprotingo, nederamo elgesio fiksavimą, orumo trūkumą ir pan., azonban róluk részletesebben a litván apró folklór szakemberei tudnának beszélni. 30 A német férfiakkal való valamivel barátságosabb kapcsolatokról lásd még a 237., 238. példát. DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. A német a Lietuvių kalbos žodyno világképében | 24 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.09 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 178) A litván hazafi és az ilyen, szülei által elkényeztetett német lány szépen összhangra talált J. Mik (lásd: 1 vokietaitis). Tiriamoji medžiaga liudija, kad lietuvių pataikavimas vokiečiams, stengimasis jiems a hízelgést 31 elítélendő dolognak tartották: 179) Összeverekedett azokkal a németekkel a kiskutya miatt Brž (lásd: šunelis). 180) A litvánok közül elszökve aztán a németeknek sántít (a németesedett hízeleg a germanizátoroknak) prš (lásd: šlubuoti). 181) Most már ott hajlong a németek előtt, mintha másképp nem is lehetne, a fenekükbe bújik I. Simon (l. fenék). 182) Ezek a kifordított bőrűek még magánál a németnél is undorítóbbak Smln (l. kifordított bőrű). A vizsgált példákból azonban látható, hogy a litvánok többsége 183–186 pavyzdžius), nenorėjo su jais turėti jokių reikalų net ir tada, kai vokiečiai, atrodytų, mégsem kedvelte a németeket (l. semmi rosszat nem tettek velük (l. a 187–188. 32 példákat): 183) Kimosta saját házaik padlóit, amelyek azoknak a keresztény németek miatt elcsúfítottaknak tűntek S. Dauk (l. elcsúfítani). 184) A régi varázslók ősi szavaikkal megtisztítják földünket a poroszok és a németek szellemétől A. Baran (l. 2. varázsló). 185) Nem csoda, hogy a litván nemes gyűlöli a németet, mert minden nemzetség a legjobb akar lenni ezen a világon Jrk51 (l. 1. német). 186) Motriškosios už gudą, lenką ar vokytį tekėti už visų didžiausią sau gėdą turėjo S. Dauk (1. német). 31 Ugyanez a hozzáállás figyelhető meg a németeknek hízelgőkkel szemben a kisszámú néphagyományban is, vö. „Gyűlöletet, az ellenség megsegítésének elutasítását fejezi ki: ha segítesz a németnek, a hideg földben fekszel” (Anglickienė 2000b: 27). 32 Šie du sakiniai iliustruoja ir toliau straipsnyje nagrinėjamus teigiamus vokiečių bruožus. DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Vokietis Lietuvių kalbos žodyno pasaulėvaizdyje | 25 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.09 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 187) Az a német nő jó volt, de az anyának mégsem felelt meg, mert fehér volt a körme alatt Ms (l. tikti). 188) A német nő letörli a kanalakat – az öregasszony számára ízetlen az étel P. Cvir (l. nuvalyti). Olyan LKŽe-mondatokat is találtak, amelyek azt mutatják, hogy a litvánok semmi jót nem vártak a németektől: 189) Adhat-e a német bármit is a litván embernek I. Simon (l. lietuviškas). 190) Csak azért nyomtatják ki azokat az írásokat a németek, hogy pénzt préselhessenek ki, csalhassanak ki tőlünk Žem (l. išmilminti). 1.5. A németek jelleme és külseje az LKŽe-ben Az LKŽe szemléltető példáiból arra lehet következtetni, hogy a litvánok a németeknek a legkülönfélébb negatív tulajdonságokat tulajdonították (lásd a 191. 33 példát). A németek ostobának tűntek számukra (lásd a 192–193. példákat), gonosznak (lásd a 194–195. példákat), önteltnek (lásd a 196–197. példákat), válogatósnak (lásd a 198. példát), hazugoknak (lásd a 199. példát): 191) Donelaitis csípős hexametereivel kipellengérezte a német földbirtokosok kapzsiságát, undorító voltát, ostobaságát rš (lásd: čaižus). 192) Ostoba, mint a német délután (ebéd után Snt) Vlkv (lásd: 1 vokietis). M (lásd: 1 vokietis). 193) Aklas vokietis (kvailas, kuris vokiškai temoka) B, B270,346, MŽ468, N, Sch113, 194) Megőrült, mint a német délután Plik, Akm, Sd (lásd: pasiusti). 195) A német szitkozódik, mindenféle nyelven káromkodik, még a békák is félnek a víz fölött megjelenni LzP (lásd: 1 vokietis). 196) Beképzelt, kiöltözött, mint egy igazi német Lk (lásd: įsireženti). 33 Megjegyzendő, hogy nemcsak a litvánok számára tűnt ilyennek. A francia, olasz és dán nyelvben a német megnevezésére szolgáló szó a bolond jelentésével is bír. Ez azt mutatja, hogy a litvánok véleménye nem volt szubjektív (Anglickienė 2006: 18). DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. A német a litván nyelv szótárának világképében | 32 Íme, milyen kép doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.09 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 alakítható ki a németekről pusztán az LKŽe szemléltető példái alapján, még akkor is, ha nem ismernénk a történelmi tényeket. Mindenekelőtt a németek ellenségek voltak. Ők már régóta 51 a legnagyobb csapatokban támadták a litvánokat, és nem kímélték az utóbbiak életét. Ezt különféle fegyverek – faltörő kosok, szuronyok, puskák, gránátok, géppuskák, aknavetők és repülőgépek – segítségével hajtották végre. Óvatosan feltételezhető lenne, hogy a németek sok esetben talán technikailag is fölényben voltak (a haditechnikát illetően) ellenfeleikkel szemben, mivel a vizsgált anyag megemlíti, hogy a németek nem csupán a litvánokkal lietuvių ginklų LKŽe pavyzdžiuose minima kur kas mažiau. háborúztak: ellenségeik az amerikaiak voltak, és a németek egymás között is harcoltak. A buvo ir prūsai, latviai, estai, rusai, lenkai, anglai, danai, norvegai, belgai, prancūzai, németek tehát igen harcias nép voltak. Az LKŽe példamondataiban olyan litvániai helyek is rögzítve vannak, amelyeknek lakói kapcsolatba kerültek a németekkel; elsősorban Kis-Litvánia és Žemaitija lakói voltak ezek, később a németek egész Litvániában szétszóródtak – a Nevėžis és a Nemunas mentén, Užnemunėben, Šiauliai, Pasvalys, Ukmergė felé és így tovább. Amint azt az LKŽe szemléltető mondatai mutatják, a németek mind Litvánián való átvonulásuk során, mind pedig akkor, amikor hosszabb időre letelepedtek (Kis-Litvániában pedig e két nép általában is egymás mellett élt), sanyargatták a litvánokat – elvették állataikat, gabonájukat, takarmányukat és élelmüket, Németországba szállították a fákat és egyéb vagyontárgyakat. Ha pedig nem vették el, akkor megsemmisítették a litvánok vagyonát – felégették a házakat, hidakat és malmokat, letaposták a vetést, lelőtték és levágták az állatokat, nem kímélték sem a kutyákat, sem a méheket. A helyi lakosokat különféle kötelezettségekkel és adókkal terhelték, munkára Németországba hurcolták őket, és nem kímélték sem a kisgyermekeket, sem a legyengült embereket. 51 Talán érdemes még egyszer emlékeztetni arra, hogy itt egyetlen konkrét szótárban rögzített képről van szó, amely egyes esetekben nem feltétlenül egyezik a történelmileg dokumentált valósággal vagy a más forrásokban tükröződő képekkel. DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Vokietis Lietuvių kalbos žodyno pasaulėvaizdyje | 33 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.09 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 A fent említett okok miatt a litvánok féltek a németektől, és bujkáltak előlük. A németek kegyetlennek, gonosznak, gőgösnek, válogatósnak és hazugnak tűntek a litvánok számára, de olykor ostobának, kellemetlen külsejűnek, többnyire elhízottnak és nagy hasúnak is. A német nyelv is csúnyának és a litván fül számára érthetetlennek tűnt. Az LKŽe-ben az ezt mind illusztráló példákból van a legtöbb. Ez a világkép azonban másik oldallal is rendelkezik, és sok mindent elárul magukról a litvánokról. A vizsgált anyagból kitűnik, hogy a litvánok, amennyire csak tudtak, ellenálltak a hódító németeknek; korábbi időkben hevesen harcoltak velük, életüket sem kímélve, később pedig, amikor kénytelenek voltak meghódolni előttük, elrejtették vagyonukat, és legalább szívükben nem adták meg magukat a megszállóknak – gyűlölték a németeket, megvetették őket, gúnyolódtak rajtuk, és elítélték azokat a nemzettársaikat, akik összefogtak az ellenséggel. Másfelől a litvánok a németek pozitív vonásait is látták; igaz, az ezt illusztráló anyagból jóval kevesebb található a szótárban (csak valamivel több mint 60 illusztráló példa). A németek nemcsak katonák, hanem kézművesek és kereskedők is voltak, akik megismertették a litvánokat néhány addig ismeretlen dologgal – bizonyos mesterségekkel, készruhákkal, szacharinnal, karácsonyfával és így tovább. Szorgalmasak, gondoskodók, időnként vendégszeretők is voltak, a jót jóval viszonozva, asszonyaik pedig szépek és felékesítettek voltak. Az LKŽe-ben rögzített írott nyelvből látható, hogy tudósok, írók és zenészek népe is voltak. Így a német képe, amely az LKŽe illusztrációs példáiban tükröződik, nem egyértelmű, azonban jóval gyakrabban negatív, mint pozitív. Természetesen figyelembe kell venni, hogy a szótár szovjet időkben való írásakor a cenzúra miatt egyes illusztrációs példák kiválasztása tendenciózus lehetett. Valószínű, hogy a függetlenség idején e nemzetiséghez tartozó emberek megítélése gyakrabban lett volna pozitív, mint negatív; ezt tanúsítják e tanulmány bevezető megjegyzéseiben áttekintett, a NÉMET koncepciójára vonatkozó egyéb kutatások is. DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. A német a Litván nyelv szótárának világképében | 34. doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.09 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 FORRÁS LKŽe – Lietuvių kalbos žodynas, t. 1–20, 1941–2002 (elektroninis variantas), vyr. red. G. Naktienė, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 2005. Internetes elérhetőség: www.lkz.lt. LITERATŪRA Anglickienė Laimutė 2000a: Kitataučiai lietuvių folklore: daktaro disertacijos santrauka, Kaunas. Anglickienė Laimutė 2000b: Vokietis lietuvių tautosakoje. – Liaudies kultūra 2(71), 25–27. Anglickienė Laimutė 2005: Etnonimų vartojimo lietuvių kalboje ir folklore ypatumai. – Vārds un tā pētišanas aspekti 9, 7–17. Anglickienė Laimutė 2006: Kitataučių įvaizdis lietuvių folklore, Vilnius: Versus Aureus. Anglickienė Laimutė 2007: Tautosaka apie kitataučius: etnostereotipų ir siužetų migracija. – Rytų Europos kultūra migracijos kontekste: tarpdalykiniai tyrimai, Vilnius: Versus aureus, 445–454. Bandoriūtė Salomėja 2015: Tradicinis anekdotas: iš ko juokėsi XIX a. pabaigos–XX a. vidurio lietuvis. – Tautosakos darbai 49, 105–122. Baranauskas Tomas, Zabiela Gintautas 2016: Saulės mūšio pėdsakų paieškos, Vilnius: Lietuvos archeologijos draugija. Butkus Alvydas 1995: The Lithuanian Nicknames of Ethnonymic Origin. – Indogermanische Forschungen, Berlin: Walter De Gruyter & Co, 223–228. Butkus Alvydas 2009: Nominacija ir identitetas: habilitacijos procedūrai teikiamų mokslo darbų apžvalga, Kaunas. DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Vokietis Lietuvių kalbos žodyno pasaulėvaizdyje | 35 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.09 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 Gritėnienė Aurelija 2016: Šermukšnio vaizdinys „Lietuvių kalbos žodyne“. – Tautosakos darbai 52, 85–104. Gritėnienė Aurelija 2017: Žodyno vaizdinys „Lietuvių kalbos žodyne“. – Bendrinė kalba 90, 1–19. Prieiga internete: http://www.bendrinekalba.lt/?90. Gudavičius Aloyzas 2000: Etnolingvistika, Šiauliai: Šiaulių universiteto leidykla. Gudavičius Aloyzas 2011: Reikšmė – sąvoka – konceptas ir prasmė. – Res humanitariae 10, 108–119. Jasiūnaitė Birutė 2010: Šventieji ir nelabieji frazeologijoje ir liaudies kultūroje, Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla. Jasiūnaitė Birutė 2018: Lietuvių velniavardžiai, Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla. Kaubrys Saulius 2011: Pasiklydę tarp savęs ir įverčių: 1918–1940 m. Lietuvos vokiečių įvaizdžio klausimu. – Istorija 4(84), 15–25. Kravcova Liudmila 2013: Šiuolaikinės rusų kalbos asmenis įvardijantys daiktavardžiai kaip pasaulėvaizdžio atspindys (pagal „XXI amžiaus aiškinamąjį rusų kalbos žodyną. Aktuali leksika“): daktaro disertacijos santrauka, Vilnius: Vilniaus universitetas. LKK: Lietuvių karas su kryžiuočiais, red. J. Jurginis, Vilnius: Mintis, 1964. Lukošiūtė Ieva 2012: Kultūriniai stereotipai Lietuvių pasakojamuose anekdotuose: žydas, čigonas, vokietis. – Jaunųjų mokslininkų darbai 1(34), 160–166. Nikžentaitis Alvydas 1998: Das Bild der Deutschen und Deutschlands in Litauen während der Zwischenkriegszeit. – Die deutsche Volksgruppe in Litauen und im Memelland während der Zwischenkriegszeit und aktuelle Fragen des deutsch-litauischen Verhältnisses, Hamburg, 237–253. Papaurėlytė-Klovienė Silvija 2010: Kaimyninių tautų atstovai ir jų nacionalinio charakterio specifika lietuvių kalbos pasaulėvaizdyje. – Lietuvių kalba 4, 1–9. Prieiga internete: http://www.lietuviukalba.lt/index.php/lietuviu-kalba/article/view/27. DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Vokietis Lietuvių kalbos žodyno pasaulėvaizdyje | 36 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.09 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 Rutkovska Kristina, Smetona Marius, Smetonienė Irena 2017: Vertybės lietuvio pasaulėvaizdyje, Vilnius: Akademinė leidyba. Savukynas Virginijus 2012: Istorija ir mitologijos: tapatybės raiškos XVII–XIX amžiaus Lietuvoje, Vilnius: Idėjos ir komunikacija. Senvaitytė Dalia 2004: Etninių stereotipų kaita: tautybės studentų akimis. – Tiltai 4 (29), 123–129. Umbrasas Alvydas 2019: Terminologija Lietuvių kalbos žodyne. – Terminologija 26, 162–183. Vėlius Norbertas 1986: Chtoniškasis lietuvių mitologijos pasaulis, Vilnius: Vaga. Vengrytė-Janavičienė Edmunda 2004: Kitataučiai lietuvių liaudies talalinėse. – Tautosakos darbai 27, 57–63. VLEe: Visuotinė lietuvių enciklopedija: elektroninis variantas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos centras, 2018. Prieiga internete: https://www.vle.lt. Zabarskaitė Jolanta 2010: Politinis pasaulėvaizdis didžiajame „Lietuvių kalbos žodyne“ (valstybė, įstatymas, valdžia). – Parlamento studijos 9, 126–143. Prieiga internete: http://www.parlamentostudijos.lt/Nr9/9_kalba_1.htm. Zabarskaitė Jolanta 2012: Kitoks didžiojo „Lietuvių kalbos žodyno“ skaitymas: Adalbertas Bezzenbergeris, marios, pamarys, pamariškis. – Mažoji Lietuva: paribio kultūros tyrimai, sud. G. Blažienė, N. Morozova, J. Zabarskaitė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 239–271. Zybertienė Evelina 2006: Lietuvos vokiečiai lietuvių etninės kultūros erdvėje. – Tiltai 3, 121–137. Gauta 2020 11 20 Priimta 2020 12 21 DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Vokietis Lietuvių kalbos žodyno pasaulėvaizdyje | 37 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.09 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 GERMAN IN THE WORLDVIEW OF THE DICTIONARY OF THE LITHUANIAN LANGUAGE Summary The image of the German in the eyes of a Lithuanian has been scrutinised by ethnologists, folklorists, historians, linguists. However, their studies in that regard have so far omitted our largest linguistic tract, the Dictionary of the Lithuanian Language, which can be approached as some kind of a chronicle covering material from our first writings dated 1547 until 2001. A semantic analysis of roughly 650 illustrative examples associated with the German has revealed a very thorough, many-sided image of how Lithuanians have looked at Germans – their neighbours, sometimes close, sometimes not so – since ancient times until the end of the 20th century. This image is not just some biased opinion of a group of people: it consists of information that can be found in written texts, various dialects across Lithuania, and at different times. Of course, individual illustrative sentences recorded from the lips of living people are subjective and often emotional; however, taken together, they form an accurate homogeneous worldview. That Lithuanians knew Germans very well, has evidence in the ample quantity of headwords available in the Dictionary of the Lithuanian Language: with reference to Germans, such words total a massive 52. These words not always have to do with nationality: sometimes they can also refer to the devil or a mushroom, a dance or a gingerbread cookie, and so on. To begin with, according to the Dictionary, Germans were always enemies. Their cohorts would assault Lithuanians since ancient times, sparing no lives. They would do so DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Vokietis Lietuvių kalbos žodyno pasaulėvaizdyje | 38 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.09 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 with a variety of weapons, from rams to bayonets to rifles, grenades, machineguns, mortars, and airplanes. Germans would not only fight with Lithuanians alone: they also had enemies in Prussians, Latvians, Poles, Englishmen, Norwegians, Belgians, Frenchmen, Americans; Germans were not immune to in-house squabble either. Among the Lithuanian people, it was the residents of Lithuania Minor and Samogitia that first came into contact with Germans; later, Germans spread all over Lithuania. Both as they marched across Lithuania and having settled there for an extended stay, Germans would do Lithuanians harm, taking away their livestock, grain, feed, food, shipping timber and other property off to Germany. What they would not take, they would destroy out of spite: houses, bridges, mills would be burned down, crops trampled, livestock shot or slaughtered; neither dogs nor bees would be spared. The people would be burdened by various obligations, even taken away to work in Germany, sparing neither the children nor the sick. As a result, Lithuanians feared Germans and would try not to attract their unwanted attention. Lithuanians considered Germans a cruel, evil, arrogant, picky, lying bunch, but sometimes they would be regarded as foolish, unsightly, often fat and pot-bellied. The German language would ring foul and incomprehensible to the Lithuanian’s ear as well. Lithuanians would oppose Germans for as much as they could, fighting them ferociously in the old times without sparing their own lives; later, when they were forced to surrender to such power, they would secretly stash their property away, harbouring resistance towards the invaders, if only in their hearts: Germans would be hated, despised, mocked; fellow Lithuanians who made bedfellows with the enemies, frowned upon. On the other hand, Lithuanians saw positive traits in Germans as well, even though material pointing to that is much scarcer. In addition to warriors, Germans were craftsmen, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Vokietis Lietuvių kalbos žodyno pasaulėvaizdyje | 39 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.09 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 kereskedők, akik megismertették a litvánokat néhány olyan dologgal, amelyet az ország korábban soha nem ismert. Szorgalmasak, gondosak és olykor vendégszeretők voltak; viszonozták a szívességeket, asszonyaik pedig csinosan és elegánsan öltözködtek. A DLLe shows that it was a nation of scholars, writers, musicians. KEYWORDS: dictionary, semantics, illustrative example, worldview, German által rögzített szövegek nyelve. DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio utca 5., LT-10308 Vilnius [email protected]