KOSMOPOLITIZMAS šiuolaikinio lietuvio pasaulėvaizdyje

54 KÖZNYELV | 97 MARIUS SMETONA Vilniaus universitetas Alkalmazott Nyelvészeti Intézet Lietuvių kalbos katedra ORCID-azonosító: https://orcid.org/ 0000-0003-2816-5504 KUTATÁSI TERÜLETEK: retorika, etnolingvisztika, balti mitológia, népi kultúra, genealógia, régi írások, kulturális nyelvészet. DOI: https://doi.org/10.35321/bkalba.2024.97.03 KOSMOPOLITIZMAS ŠIUOLAIKINIO LIETUVIO PASAULĖVAIZDYJE ESMINIAI ŽODŽIAI: kosmopolitizmas, kosmopolitas, patriotas, tėvynė, kultūra, bendrystė, vertybė. ANOTACIJA Straipsnyje, laikantis Liublino etnolingvistinės mokyklos metodologijos, nagrinėjama, kaip lietuviai supranta sąvoką kosmopolitizmas. Tyrimas atliekamas remiantis lietuvių leksikografiniais duomenimis, įvairių tekstų medžiaga, jaunimo apklausos rezultatais. Siekiama įžvelgti, ką lietuviai mąsto, kai kalbėdami ar rašydami pavartoja leksemą kosmopolitizmas, kokie nauji reikšmės atspalviai išryškėja kontekste. Remiantis visų trijų lygmenų duomenimis, sintetinėje analizėje pateikiama kognityvinė sąvokos definicija. ABSTRACT Following the methodology of the Lublin School of Ethnolinguistics, the article examines how Lithuanians understand the term cosmopolitanism. The study is based on Lithuanian lexicographic data, material from various texts, and the results of a young people’s survey. The aim is to identify what Lithuanians mean when they use the lexeme cosmopolitanism in their speech and writing, and what új jelentésárnyalatok bontakoznak ki a kontextusban. Mindhárom szint adatain alapulva a szintetikus elemzés kognitív meghatározást nyújt a terminusról. BEVEZETÉS Ez a tanulmány a Litván Nyelvi Állami Bizottság által finanszírozott „A DEMOKRÁCIA, a HAZAFISÁG, a TOLE- Marius sMetona. A kozmopolitizmus a modern litván világképében 55 RANCIA fogalmak, valamint antonimáik és szinonimáik elemzése” című projekt anyaga alapján készült. A kozmopolitizmus fogalmáról való írást a hallgatók válaszai ösztönözték, amelyek a HAZAFISÁG fogalmának leírása során születtek. A Mi a patriotizmus az Önök számára? kérdésre válaszolva a hallgatók véleményük szerint a patriotizmus antonimáit is megnevezték: sovinizmus; személyes haszonszerzés az állam kárára; a haza gyűlölete; árulás; a Haza megvetése; államellenes tevékenység; annak becsmérlése; önmaguk és hazájuk nem szeretése; konformizmus; kozmopolitizmus; globalitás (globalizmus). Az összes ellentétpár közül leggyakrabban a kozmopolitizmust említették, ezért úgy döntöttek, hogy ezt tekintik alapvetőnek, ugyanakkor érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy egyes, a hallgatók számára a patriotizmussal ellentétesnek tűnő fogalmak a kozmopolitizmussal is összefüggnek, például a globalizmus, ezért röviden ezt is áttekintjük. linės civil társadalom mint Kosmopolitizmas – tai požiūris, kad, nepaisant visų socialinių, ekonominių, kultūrinių ir politinių skirtumų, žmonės yra tos pačios pasaulinės visuomenės nariai. Jis apima perspektyvinę socialumo raidą, kurioje visada išsaugomos ne tik vietinės kultūros nuostatos, bet ir alternatyvūs minties ir veiksmo būdai. Kosmopolitizmo principai leidžia ir skatina plėtoti bendruomeninius kultūros paveldo, individualius asmens laisvės, demokratinius viešosios erdvės įteisinimo principus; taip kosmopolitizmas reiškiasi kaip dialoginės kultūros nuostata. Kosmopolitizmo idėja skirtina nuo vadinamosios pasaukonkrét politikai, jogi és közigazgatási elképzelés. A közélet kozmopolita szférája a korlátozásoktól mentes kommunikációs kapcsolatok bővülését foglalja magában. A kozmopoliták úgy vélik, hogy az emberi természet közös vonásai sokkal fontosabbak, mint a társadalmi és politikai élet különbségei. A kozmopolita gondolkodás egyik alapja az emberi jogok; az irántuk tanúsított tiszteletet egyetemes, az egész világot kötelező dologként értelmezik. A kozmopoliták egy társadalmilag, kulturálisan és politikailag egységes, az egész világot átfogó társadalomra vágynak. Egy világméretű nemzetről, világjogról, világállamról, világparlamentről, világpolgárságról, kozmopolita demokráciáról vagy kozmopolita patriotizmusról elmélkednek. E kulturális és politikai gondolkodási hagyomány hívei hajlamosak csökkenteni a nemzeti, vallási és közösségi kötelezettségvállalások jelentőségét (PMEŽ 2007: 69; VLEe). A kozmopolitizmus gyökerei az ókorig nyúlnak vissza. Amint az elektronikus „Visuotinė lietuvių enciklopedija” állítja, az ókori cinikus és sztoikus iskolák szerint a kozmopolitizmus az emberiség iránti egyetemes szeretet. A sztoikusok hittek abban, hogy nem lehet elszakadni a származási helyünktől, hanem el kell gondolkodni azon, hogyan tehetjük jobbá a világot olyan választásainkkal és döntéseinkkel, amelyeket a polgári jogok kereteinek túllépése nélkül hozunk meg. Nem ösztönöztek politikai passzivitásra, hanem arra buzdítottak, hogy úgy gondolkodjunk 56 BENDRINĖ KALBA | 97 a közösségről, mint valami többről, mint csupán egy poliszról. Ebben az összefüggésben a legfontosabb polgári magatartás a polgártársakkal, más póliszok polgáraival és a nem polgárokkal szembeni egyenlő bánásmód volt (Niersmans, Capanova 2016: 65). „A politikai berendezkedéssel szembeni elégedetlenség és a kozmopolitizmus eszméje az egész Kr. e. V. században érlelődött a görögök gondolkodásában, de csak a cinikusoknak sikerült világosan artikulált formában bemutatniuk” (Kazlauskas 2021: 92). A kozmopolitizmus és a monarchia voltak a cinikusokat leginkább foglalkoztató két eszme. A „sztoikusok nagy célja a világ egyesítése volt az egyetemes jog alapján, az egyesítők legmagasabb pozícióját választva. Az ideális egység érdekelte őket, amely magában foglalja és magába fogadja a valós sokféleséget. Az egésznek a résszel szembeni elsőbbsége elvét következetesen vallva a sztoikusok azt állították, hogy az egyes ember sorsa semmit sem jelent az oikumené sorsához képest, hasonlóan ahhoz, ahogy az emberi lélek apróság a kozmosz lelkéhez képest” (ugyanott 104). „A szofisták, akik megfogalmazták a pánhellenizmus eszméjét, amely a szokásos városállamnál szélesebb társadalomba való egyesülésre szólított fel, szembekerültek a póliszukhoz hű görögök ellenállásával. A görög városok polgárai számára idegen volt a tágabb, úgynevezett nemzeti kozmosz eszméje, a város azonban – a különböző lakosok közös létezésének helye – a kozmopolitizmus eredeteként formálódott. A kozmopolitizmus összefüggésbe hozható Arisztotelésznek az egyetemes emberi baráti kapcsolatok fokozatos kiterjesztésére vonatkozó eszméjével. Ezt az eszmét következetesen fejlesztette I. Kant, amikor megalkotta a tökéletes polgári egyesülés koncepcióját, és arra törekedett, hogy azt az egyetemes természeti terv alapján modellezze” (https://www.vle.lt/straipsnis/kosmopolitizmas/). „Nagy Sándor által létrehozott közös keleti–nyugati oikumené lebontotta a görög világ politikai határait, megszilárdítva az egész emberiséget átfogó kozmpolisz eszméjét“ (Kazlauskas 2021: 71). A felvilágosodás kora utáni hosszú időszakban a kozmopolitizmust az elittel, az értelmiségiekkel és a száműzetés képviselőivel hozták összefüggésbe, akiket bizonyos politikai meggyőződésük és körülményeik, valamint filozófiai nézeteik miatt inkább a világ, semmint egy bizonyos hely polgárainak tekintettek. Napjaink filozófusai a vizsgált fogalmat mentális szinten tárgyalják, pontosabban számukra maga a kozmpolisz – a nagy és a kis – érdekesebb. Íme, Arvydas Šliogeris szerint: „A megtört – vagyis mindig és mindenütt individualizált – horizontvonalon találkozik és válik el a kozmpolisz két alapvető összetevője: a látható Ég kelyhe és a látható Föld kelyhe, és az Ég a kozmpolisz valamennyi individuumának atyja, és a Föld a kozmpolisz valamennyi individuumának anyja, és a kozmpolisz mindkét kelyhe minden halandó és halhatatlan fészke, otthona és szülőföldje, és egyetlen individuum sem távozhat el szülőföldjéről úgy, hogy oda ne- Marius sMetona. A modern litván világkép kozmopolitizmusa 57 visszatérne, és egyetlen halandó vagy halhatatlan sem vághatja el – büntetlenül – az őt a kozmopolisz méhéhez kötő gyökereket; csak a globalizmus vagy az idealizmus bolondjai hihetik, hogy az erinnüszök örök álmot alszanak, és nem látják azokat, akik azt mondják: elmegyünk, és nem térünk vissza, mert igazi hazánk ott van, ahol Aranytehenünket fejik” (Šliogeris 2011: 280). A kozmopolitizmus fogalmát tárgyaló vitákban és kutatásokban aktívan részt vevő szociológusok és antropológusok azt javasolják, hogy különítsük el a kozmopolitizmust mint erkölcsi vagy politikai szemléletet, illetve normatív-filozófiai meggyőződést az empirikus-analitikus kozmopolitizmustól. Úgy vélik, hogy a kozmopolitizmus régi eszméjét úgy kell megújítani, hogy összekapcsoljuk konkrét társadalmi valóságokkal, a filozófiát pedig mint a kozmopolitizmus megismerésének módját a kozmopolitizmus fogalmával kell felváltani, amelyet három ti sociologija (Kuznecovienė 2013: 172–173). Gerardas Delanty kosmopokozmopolitizmustípus megkülönböztetésével határoz meg: erkölcsi, politikai és kulturális. Az erkölcsi kozmopolitizmus egyetemes kozmopolita etikán alapul. A kozmopolita etika középpontjában az egyetemes emberi közösséghez lojális egyén áll. A politikai kozmopolitizmus koncepcióit „erős” és „gyenge” koncepciókra osztják. Az előbbiek a kozmopolitizmust az elmúlt évtizedekben kialakult és kibontakozó új politikai renddel, valamint a nemzetállam határait átlépő transznacionális demokráciával kapcsolják össze. A „gyenge” koncepciók tengelye a kozmopolita állampolgárság, amely a nemzetközi és nemzeti emberi jogok közötti világos határok elmosódásával jelenik meg, valamint annak elismerése, hogy a politikai közösségben való részvétel jogait a származás vagy a születés fogalma helyett a lakóhely fogalma alapján kell meghatározni. A kulturális kozmopolitizmus számos nemzeti és lokális struktúraváltozási módon keresztül alakul ki és nyilvánul meg, amelyek a globális folyamatokkal való kölcsönhatásuk következményeként jelennek meg (Delanty 2006: 28). A kozmopolitizmus összefügg a globalizációval, ezért a hallgatók is a patriotizmus antonimájaként említették. A globalizáció különböző kollektív képződmények külső kapcsolatait határozza meg, a kozmopolitizmus pedig a társadalmi és politikai önértelmezés belső változását. Mindkét fogalom a mindennapi élettapasztalat és az identitás változásait tükrözi, a távoliak és a közeliek közötti kapcsolatok dialektikáját közvetíti. A globalizáció az emberek és a társadalmak kapcsolatainak – elsősorban gazdasági kapcsolatainak – intenzívebbé válása és kiterjedése, aminek következtében gyorsan növekszik a kölcsönös függőség, miközben az államok és határaik jelentősége csökken, a világ pedig egyre egységesebbé válik. Bár ez elsősorban az áruk, a tőke, az emberek, az információ és a technológiák mozgását jelenti a világ államai között, hatással van az élet különböző területeire. A globalizáció kritikusai szerint a világ országai közötti erősödő kapcsolatok minden egyes ország kultúrájára negatív hatást gyakorolnak, elősegítik a hagyományos különbségek eltűnését, a hasonulást, a standardizációt vagy a világ vezető állama – az Amerikai Egyesült Államok – populáris kultúrájának más országokban való térnyerését. 58 BENDRINĖ KALBA | 97 Az itt áttekintett elméleti felismerések politológusok, filozófusok és szociológusok nézőpontját közvetítik a kozmopolitizmusról mint jelenségről, e tanulmány célja pedig – a lublini etnolingvisztikai iskola módszertanát1 követve – a nyelvészeti nézőpont bemutatása: hogyan mutatják a nyelvi tények, mit jelent a litvánok számára a kozmopolitizmus fogalma, és milyen árnyalatokat kölcsönöznek neki. Ez teszi ezt a tanulmányt újdonsággá a nyelvészeti kutatások között, és kiegészíti más területek szakembereinek felismeréseit. A cél elérése érdekében a következő feladatokat tűzzük ki: 1) megvizsgálni, milyen ismereteket közölnek a vizsgált fogalomról a litván lexikográfiai források adatai; 2) megvitatni a hallgatói felmérés eredményeit, és megállapítani, mihez kapcsolja az ifjúság ezt a fogalmat; 3) különböző szövegek adatai alapján megvitatni a fogalom jelentését és árnyalatait; 4) meghatározni a fogalom kognitív definícióját. A kutatás során a kognitív definíció módszerét alkalmazzuk, ahogyan azt a lublini etnolingvisztikai iskola szinrendszerében értelmezik, a különböző szövegekben kódolt nemzeti világképet – ezért įkūrėjų. Pagal metodologiją, koncepto aprašą sudaro trys dalys: sisteminiai duomenys, apklausa ir įvairūs tekstai (S‑A‑T), todėl straipsnį sudaro trys pagrindinės dalys: „Kosmopolitizmas lietuvių leksikografijoje“, „Jaunimo požiūris į kosmopolitizmą“, „ Kosmopolitizmas medijų tekstuose“. Išvadose pateikiama kosmopolitizmo kognityvinė definicija. Medžiagos rinkimo ir atrankos būdai pateikiami kiekvieno skyriaus pradžioje. Tyrimas galėtų būti įdomus tiek sociologams, tiek filosofams bei lingvistams, taip pat politologams ir apskritai visuomenei, kuri domisi, kaip kalboje (gramatinėje, lektikras bendruomenes (šeiminę, vietinę, regioninę, tautinę) konsoliduojantis ir jų tapatybę lemiantis veiksnys. 1. A KOZMOPOLITIZMUS A LITVÁN LEXIKOGRÁFIÁBAN E kutatási fejezet anyagát az E.kalba rendszerben hozzáférhető „A litván nyelv szótára”, „A mai litván nyelv szótára”, „A köznyelvi litván nyelv szótára”, valamint a nyomtatott „Idegen szavak szótára” (2013) alapján gyűjtöttük össze. A „Lietuvių kalbos žodyne“ (LKŽe) a kozmopolitizmus meghatározása: „antipatriotikus ideológiai irányzat, amely az egész világot tekinti hazájának, elutasítva1 A liublini etnolingvisztikai módszertant részletesen bemutatják a „Vertybės lietuvio pasaulėvaizdyje” (2017), valamint a „Kalba. Tauta. Valstybė” (2019) című monográfiák. Marius sMetona. Kosmopolitizmas šiuolaikinio lietuvio pasaulėvaizdyje 59 nyelvi tényekkel már nem bővül és nem frissül, a lexikai jelentés mellett ez áll: kosmopolitizmas (sov.) sp. A proletár internacionalizmussal a nemzetközi tanti nacionalines patriotines tradicijas ir nacionalinę kultūrą’. Kadangi LKŽe yra baigtinis XVI–XX a. lietuvių kalbos leksikos šaltinis, naujais reakció a kozmopolitizmust állítja szembe (sov.) sp. Tehát a jelentés teikiami du sovietmečio pavyzdžiai: Viena iš buržuazinės ideologijos liekanų átpolitizált, és az akkori szovjet szemléletet tükrözi más országok valóságával kapcsolatban: amit a szovjet rendszerben nem találunk meg, azt burzsoá maradványnak, a proletariniam internacionalizmui. Žinoma, kad šiuolaikinio suvokimo tyrimui tai nieko neduoda. „Dabartinės lietuvių kalbos žodyne“ (DLKŽ8e) pateikiamas iš esmės toks pat reikšmės aiškinimas: ‘priešinga patriotizmui ideologija, skelbianti tėvyne visą pasaulį, atmetanti nacionalines tradicijas ir nacionalinę kultūrą’. „Tarptautinių žodžių žodyne“ (TŽŽ) analizuojamo žodžio leksinė reikšmė yra ‘visuomeninės politinės pažiūros ir ideologija, teigianti, kad žmogaus tėvynė yra visas pasaulis; savo ir kt. tautų tradicijų, kultūros, gyvybinių interesų nepaisymas, niekinimas’. Šiame žodyne leksema kosmopolitizmas yra kreipiama į leksemą kosmopolitas. Čia paaiškinama žodžio kilmė – [gr. kosmopolitēs – pasaulio pilietis], o apibrėžtyje, šalia to, kas pasakyta rašant apie kosmopolitizmą, priduriama, kad tai žmogus, neturintis patriotizmo. „Bendrinės lietuvių kalbos žodyne“ (BLKŽ) laikomasi LKŽe ir DLKŽ8e reikšmės apibūdinimo – ‘priešinga patriotizmui ideologija, skelbianti tėvyne visą pasaulį, atmetanti nacionalines tradicijas ir nacionalinę kultūrą’, pateikti du pavyzdžiai: Kosmopolitizmas susijęs su globalizacija. Tautines vertybes pakeisti kosmopolitizmu. Leksema kosmopolitizmas yra vedinys iš kosmopolitas. Pastarojo reikšmė Az LKŽe meghatározása szerint: „olyan ember, akiből hiányzik a hazafias érzés, elszakadt hazája érdekeitől, idegen saját nemzetétől, és megvetéssel tekint annak kultúrájára” A meghatározás korrelál a származékszó meghatározásával, ez esetben azonban a saját kultúra és nemzet megvetése kap hangsúlyt. A DLKŽ8e némileg eltérő meghatározást ad: ‘a patriotizmussal nem rendelkező, hazájától és nemzete érdekeitől elszakadt, a kozmopolitizmus híve’. Tehát nemcsak a patriotizmus hiánya, hanem az ideológia követése is hangsúlyt kap. Az LKŽe, a DLKŽ8e és a BLKŽ által megadott jelentésekből látható, hogy a kozmopolitizmus tagad mindent, ami a patriotizmussal kapcsolatos: a hagyományokat, a nemzeti kultúrát. A TŽŽ magyarázatából pedig kiderül, hogy a kozmopolita nemcsak a saját, hanem mások 60 BENDRINĖ KALBA | 97 nemzeteinek hagyományait, kultúráját és létfontosságú érdekeit is megveti. A BLKŽ példái korrelálnak a hallgatók által megadott és a bevezetőben leírt antonimákkal – a kozmopolitizmus kapcsolatban áll a globalizációval, és a nemzeti értékek antipódusa. 2. A FIATALSÁG NÉZŐPONTJA A KOZMOPOLITIZMUSRÓL Ahogy a bevezetőben írtuk, a hallgatók a Mi számomra a patriotizmus? kérdésre válaszolva az egyik antonimaként a kozmopolitizmust nevezték pateikta jokių kosmopolitizmo vertinimų, tačiau žiūrint į lietuvių kalbos leksikografinius šaltinius justi, kad šiai sąvokai tarsi suteikiama neigiama reikšmė, nes patriotizmas tiek studentų, tiek medijų tekstuose dažniausiai vertinamas teigiamai, norima jį puoselėti ir jo mokyti. Todėl įdomu, kaip studentai vertina sąvoką kosmopolitizmas, kai, laikantis metodologijos, klausiama vieno klausimo: Kas man yra kosmopolitizmas? Šiuo tikslu 2023 m. kovo–balandžio mėnesiais buvo atlikta VU pirmo ir antro kurso studentų (lietuvių) apklausa, joje dalyvavo 104 Filologijos, Filosofijos, Istorijos, Komeg. Bár akkoriban nem voltak munikációs, orvostudományi, matematikai, fizikai, jogi és természettudományi karok hallgatói. Az összegyűjtött anyagnak a lublini etnolingvisztikai iskola módszertana szerinti feldolgozása után kiderült, hogy a legnagyobb deskriptorok a közösség (19 %), a személy – a világ polgára (16 %), az egyesülés, egység (14 %), a világhoz, nem egy konkrét helyhez való tartozás (12 %), a világ, a népek egysége (9 %), a tolerancia (6 %), a nyitottság (5 %), a patriotizmussal szemben ellenséges (4 %), a közös cél (4 %), a kultúrák egysége (4 %); a többi deskriptor nem haladja meg a 4 százalékos határt, a fogalom leírása szempontjából azonban érdekesek és értékesek: közös tér (2 %), liberális társadalomszemlélet (2 %), globalizáció (1 %), a népek értékeinek semmibe vétele (1 %), a nacionalizmussal ellentétes eszmék összessége (1 %). Véleményük kifejtésekor a válaszadók a kozmopolitizmus jellemzését leggyakrabban (a válaszadók 70 %-a) az ideológia szóval kezdik (ez ideológia…), 20 % pedig az eszme szóval (ez eszme…). Nehéz megmondani, hogy ez tudatos szóhasználat-e vagy impulzív, az elsőés másodéves hallgatóknak azonban már látniuk kellene a jelentéskülönbséget, mivel a DLKŽ8e szerint az eszme (3. jelentés) – ‘a világnézet, a politika alapvető, lényegi elve’, az ideológia pedig – ‘a társadalmi rétegek, csoportok nézeteinek, eszméinek rendszere’. A deskriptorok további tárgyalásakor ezt a jelentéskülönbséget nem vesszük figyelembe, ezeket a lexémákat külön deskriptorokként sem különítettük el. A hallgatók szerint a kozmopolitizmus fogalmának lényegét legjobban a közösség, az egyesülés, az egység, a közös cél tükrözi: eszme/mozgalom, Marius sMetona. A kozmopolitizmus a modern litván világképében 61, amely a lehető legnagyobb összetartozásra, a közös cél elérésére, szorosabb közösségre törekszik; az a szemlélet, mintha minden közös lenne egyetlen világban: a világ, a népek egysége; ez olyan, mint a világ egysége, az embernek végtelen lehetőségei vannak a világ megismerésére; egy közös nemzet, társadalom. Véleményük szerint tehát ez egy elérendő cél – egy olyan közösség, amelyben eltűnnek a különbségek, amelyet közös célok egyesítenek, végtelen lehetőségek nyílnak a világ megismerésére, ez a megismerés pedig még közelebb hozza és egyesíti az embereket. Így jön létre a közös tér, a kultúrák egysége, az ember pedig a világ polgárává válik: az ember az egész világ lakója, nem pedig valamelyik egyetlen államé; Ez a fogalom azt jelenti, hogy az egész világ közös tér, és minden ember e tér polgára; olyan társadalmi ideológia, amely azt állítja, hogy az egyén a világ polgára, és elutasít mindenféle nemzeti felosztást; a világ államai és nemzetei közötti bármilyen határ megszüntetését jelenti, az egész emberiséget közös egységként felfogva; az ember nem sorolja magát egyetlen nemzethez vagy csoporthoz sem, önmagát az egész világ polgárának tekinti, és nem azonosul egy konkrét állammal, rasszal vagy nemzettel; az a nézet, hogy minden ember az egész világ fontos része/lakója; az a kultúrák egységében megnyilvánuló ideológia. A válaszokból nem derül ki egyértelműen, hogy ez a közösségiség, a nemzeti sajátosságok megszüntetése pozitív vagy negatív dolog-e a modern ember számára, markánsabb vélemény csak egy kérdőívben fogalmazódott meg: Ezek az ember olyan nézetei, amikor nem kötődik egyetlen országhoz, hanem az egész világ polgárának érzi magát. Ekkor azonban elhalványul vagy meggyengül a hazája és szülőföldje iránti szeretet, csökken a patriotizmus. Ezek a hallgatók nem vettek részt a patriotizmusról szóló felmérésben, így a válasz ismét megerősíti, hogy még mindig vannak a nemzeti értékeikhez kötődő fiatalok, akik azok feladását negatívan értékelnék. Amint azt a KALBA, TAUTA, VALSTYBĖ, ŽEMĖ konceptus vizsgálva tudjuk (Smetonienė, Smetona, Rutkovska 2019; Smetonienė, Smetona, Rutkovska 2021), a litvánok nagyon kötődnek a földjükhöz, ahol litvánul beszélnek, megőrizték a litván szokásokat, és jellemző rájuk a hazájuk, nemzetük iránti szeretet, bármilyen is legyen az, a kozmopolitizmus pedig arra ösztönöz, hogy lemondjanak egy konkrét helyhez (szülőföldhöz, otthonhoz) való kötődésről, és a világhoz való tartozást emeli ki, nem pedig egy konkrét helyhez, nemzethez, országhoz való tartozást: a világ embere, aki nem kötődik egy konkrét helyhez, hanem a világhoz tartozik; az az elképzelés, hogy minden ember az egész világhoz, nem pedig egy konkrét területhez vagy közösséghez tartozik; azt az elképzelést jelenti, hogy az ember mint közösséghez a világhoz tartozik, de nem egy konkrét országhoz vagy nemzethez. A válaszadók számára a kozmopolitizmus a toleranciával társul (a különböző kultúrák, szokások, rasszok iránti tolerancia; türelem, más nemzetiségűek elfogadása), mert csak így lehetséges közös, egységes képződményt létrehozni a világban. A kozmopolita világ nyitott bármely kultúra, bármely nemzet előtt, ezért 62 KÖZNYELV | 97 nem meglepő, hogy a megkérdezettek még 5 százaléka is hangsúlyozza egy ilyen világ nyitottságát. Az egyik kérdőívben egy ilyen nyitott modell példájaként az EU szerepel, mivel az itt élő válaszadó szabadnak, korlátok nélkülinek érzi magát, és oda utazhat, ahová akar: Számomra személy szerint a kozmopolitizmus azonnal az Európai Unióval társul. Bár nem globális világméretekben, sőt még egész Európát sem foglalja magában, lényegében mégis a kozmopolitizmus fogalmát tükrözi számomra. Az Európai Unió olyan képződmény, amelyben mindannyian európai polgárok vagyunk, nem korlátoznak bennünket az utazásban, bárhová is jutunk, képesek vagyunk kommunikálni egymással, a p-k ellenére, ami lehetőséget ad arra, hogy „áttörjünk” minden kulturális, hagyománybeli különbségen, különféle kalbų skirtumo, taip pat esame mokomi demokratijos, laisvės ir lygybės principolitikai nézeten stb. Fontos az is, hogy a hallgató hangsúlyozza: nálunk a demokráciát és más alapvető értékeket tanítják, ezért a mai fiatalok másképp gondolkodnak, értékeiket maguk alakítják ki, ahogyan maguk is állítják, a társadalomhoz való liberális hozzáállásra nevelik őket: a társadalomhoz való liberális hozzáállás megkülönböztetések nélkül, azaz mindenki egyenlő. A hallgatók véleménye szerint a kozmopolitizmust a globalizáció is ösztönzi: valószínűleg az egyik sem létezne a másik nélkül. Néhány kérdőívben a kozmopolitizmust antonimákon keresztül próbálták meghatározni. A megkérdezettek nem kevesebb mint 4 százaléka állítja, hogy ez a patriotizmussal ellenséges ideológia (a patriotizmussal ellenséges ideológia), vagy a nacionalizmussal ellentétes eszmék összessége (A nacionalizmussal ellentétes eszmék összessége. Mivel a nacionalizmus a saját hazának nem túlzott felmagasztalására, egy bizonyos szülőállammal való azonosulásra, saját identitásának egy bizonyos állam területéhez való hozzárendelésére irányul, addig a kozmopolitizmust teljes ellentétként kell értelmezni). Figyelemre méltó, hogy e válaszadók számára a kozmopolitizmus fogalma nem elfogadható, mivel a kozmopolitizmus mint jelenség a népek értékeinek lekicsinylésében nyilvánul meg (A kozmopolitizmus a népek értékeinek lekicsinylésében nyilvánul meg), míg a nacionalizmus pozitív konnotációval bír, mert számukra ez nem szélsőséges nacionalizmus vagy sovinizmus, hanem csupán az önmaguk szülőfölddel, állammal való azonosítása. Éppen ez a nézet korrelál a litván lexikográfiai forrásokban megadott kozmopolitizmus-definíciókkal. Lényegében el kell ismerni, hogy a bevezetőben bemutatott „Politikatudományi enciklopédikus szótár” és „Egyetemes litván enciklopédia” álláspontjai megfelelnek a hallgatók által kifejtett gondolatoknak, a fiatalok azonban eltérően értelmezik a fogalmat – egyesek számára a kozmopolitizmus negatív jelenség, mert lerombolja a nemzeti értékeket, mások számára pedig semmi negatívumot nem hordozó fogalom, amely a nyitottságot, a közösségiséget és más népek, illetve kultúráik iránti tiszteletet fejezi ki. Így a fiatalok fogalma már nem felel meg a szótárakban megadott definícióknak. Marius sMetona. A kozmopolitizmus a modern litván világképében 69 (19) Nem igaz, hogy a kozmopolita gyökértelen és hajléktalan. A gyökereit megvető ultrakozmopolita talán azzá is válik. Könnyű kozmopolitának lennie annak, akinek otthona és gyökerei vannak: vándorolj, mint a madár, repülj, mint egy holland, de mindig visszatérhetsz a fészkedbe, bármely etnikai csoport „fáján” legyen is az összerakva. (https://www.lrytas.lt/kultura/istorija/2011/03/10/news/nepriklausomuju‑kelias-etnokosmopolitizmo-link-5574946) (20) A kozmopolita önértelmezés nem semmisíti meg a nemzeti identitás lényegét, még akkor sem, ha multinacionalitásról beszélünk, amikor a szülők különböző nemzetiségűek vagy akár különböző rasszokhoz tartoznak. Egyszerűen mindenki, miközben tiszteletben tartja az örökség egy konkrét rétegét, kreatívan értelmezheti önmagát és saját identitását. (https://www.lrytas.lt/kultura/istorija/2011/03/10/ news/nepriklausomuju‑kelias‑etnokosmopolitizmo‑link‑5574946) (21) Ebből a szempontból a tiszta kozmopolitizmus lehetetlenné válik. Ehhez arra lenne szükség, hogy az állítólagos politikusoknak) se ez, se az ne legyen. Semmi nem nemzeti itt, išnyktų galimybė klausti: „Iš kur tu?“ Abstraktus atsakymas: „Iš Europos“ (suprask, aš pasisakau už „vakarietiškas vertybes“ per se) nieko nereiškia, nes Europa yra daugialypė, daugiakultūrė. Jos vertybės skirtingos, regionai puoselėja savą istorinę atmintį, nacionalinius jausmus ir įsitikinimus. Įmanomas tik nacionalkosmopolitizmas kaip atvirumas įvairovei, neprarandant autentiško ryšio su savo tauta. (https://www.lrytas.lt/kultura/istorija/2011/03/10/news/nepriklausomuju‑kelias-etnokosmopolitizmo-link-5574946) (22) Ta bala, kurioje mes gyvename, tas mužikiškumas (nuo televizijos žvaigždžių iki semmi nem kozmKoószínűleg a kozmopolitizmustól és a globalizációtól való félelem mopolitiška. (https://www.delfi.lt/news/daily/lithuania/e‑aleksandravicius‑lie‑ tu viams‑truksta‑ir‑kosmopolitiskumo‑ir‑nacionalizmo.d?id=61708915) erősen eltúlzott. Erről folyamatosan beszélnek, vagy mindenütt keresik őket, vagy igyekeznek cáfolni. Már írtak arról, hogy a kozmopolitizmus rá akarja tenni a kezét a kultúrára, a továbbiakban azonban a cikk címe egyértelműen azt mondja, hogy a gyermekrajzokra nincs hatással (23): (23) A kozmopolitizmus nem hat a gyermekrajzokra és a mesékre (https://ve.lt/naujienos/ kultura/kulturos‑naujienos/vaiku‑piesiniu‑ir‑pasaku‑kosmopolitizmas‑neveikia‑) Hasonló gondolatokat olvashatunk a tudományos kutatásokban is. V. Vitkienė a művészet kozmopolitizmusát vizsgálta, és arra a következtetésre jut, hogy a kortárs kozmopolita művészetben a nemzeti azonosulás megnyilvánulásai nyilvánvalóak, mivel a művészet még soha nem volt ennyire társadalmi és reflektív (Vitkienė 2005: 59–64). A. Samalavičius szintén kételkedik abban, hogy a globalizálódó kultúrával kapcsolatos aggodalmak, amelyekkel nemcsak a publicisztikában, hanem akadémiai írásokban és tudományos konferenciákon is találkozik, megalapozottak-e: „Az instabil, változékony, a globalizációs folyamatok által uralt világban paradox módon erősödik a gyökerezés és az identitás iránti igény” (Samalavičius 2003: 19). Az irodalomkutató M. Kučinskai- 70 KÖZNYELV | 97 a kumo és a litván identitás találkozása, „azonban nagyon kétséges, hogy lehetséges-e a tės regényei csupán megerősítik, hogy a tė analizavo G. Grušaitės, V. Rykštaitės, U. Kaunaitės ir Z. Čepaitės romanus, išleistus 2010–2017 m. Jos pastebėjimu, aiškiai matyti kosmopolitišlitván mégis vágyakozik hazája után, arról álmodik, meg akarja őrizni litván gimtąją tapatybę ištrinti. Naujausi G. Grušaitės, V. Rykštaitės ir U. Kaunaivezetéknevét, és vele együtt gyökereit és történelmét. Ezért helytelen azt állítani, hogy a fiatal nemzedék nem akar egyetlen nemzethez sem tartozni, és soha le nem telepedő „világpolgárrá“ kíván válni (Kučinsžeme, állammal. kaitė 2019: 133). Kaip suartinti du kraštutinumus – puolimą į kosmopolitizmą ir baimę, kad jis sunaikins svarbiausias žmonijos vertybes, – geriausiai yra pasakęs S. Šalkauskis. Anot jo, būtent tautinis patriotinis auklėjimas turėtų apsaugoti valstybės piliečius tiek nuo vienašališko agresyvaus nacionalizmo, tiek ir nuo abejingo tautos vertybėms kosmopolitizmo. Šalia tautinio auklėjimo būtinas ir tarptautinis auklėjimas siekiant solidarių lygiaverčių santykių tarp tautų (Šalkauskis 1933). IŠVADOS Iš leksikografinių šaltinių leksinių reikšmių ir pavyzdžių galima suprasti, kad kosmopolitizmo sąvoka apima tik neigiamas ypatybes. Kosmopolitas niekina savo ir kitų tautų savitumą, patriotizmą, tradicijas, kultūrą, tautines vertybes. Jaunimas kosmopolitizmą vertina dvejopai. Vieni studentai šią sąvoką sieja su tolerancija, bendryste, vienybe, galimybe pažinti pasaulį, o pažinimas dar labiau suartina ir suvienija, tad atsiranda viena bendra tauta, turinti ir bendrą tikslą, kultūrą. Kitiems šis reiškinys kelia neigiamas mintis, nes kosmopolitizmas yra priešingas patriotizmui, kuris susijęs su gimtąja Az internetes portálokon a kozmopolitizmus megítélése szintén nem egységes: az egyik véglet szerint a jelenséget kizárólag negatívan értékelik, a másik oldalon pedig a kozmopolitizmus pozitív aspektusait keresik és igazolják azt. A kozmopolitizmust pozitívan értékelők más kultúrák iránti nyitottságát, toleranciáját és modernségét hangsúlyozzák. A kozmopolitizmus ellenzői antivalenciaként tekintenek rá, mivel elmosódnak az államhatárok és a nemzet szellemi értékei. Mások a kozmopolitizmus és a nacionalizmus kapcsolódási pontjait keresik, és azt állítják, hogy dialektikus kölcsönös függőségi kapcsolat fűzi össze őket; megjelenik a „liberális nacionalisfogalma Marius sMetona. A kozmopolitizmus a modern litván világképében 71 ta“, amelynek fontos más nemzetek jóléte, de nem törekszik elszakadni saját nemzetétől, földjétől, szülőhelyétől. Felhangzanak olyan hangok, hogy a kozmopolitizmustól és a globalizációtól való félelem erősen túlzott, és kétséges, hogy lehetséges-e kitörölni a szülőföldi identitást. A mai helyzet egyelőre középen van – sem nem kozmopolita, sem nem nemzeti. Az S‑A‑T elemzés alapján kijelenthető, hogy a kozmopolitizmus ma a litvánok számára: – priešinga patriotizmui, tautiškumui ideologija; – tautinių vertybių niekinimas; – bendrystė; – pasaulio, tautų vienybė; – tolerancija; – atvirumas; – priklausymas pasauliui, ne konkrečiai vietai; – modernumas, šiuolaikiškumas. ŠALTINIAI BLKŽ – Bendrinės lietuvių kalbos žodynas, vyr. red. D. Liutkevičienė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2013–2023. Prieiga internete: https://ekalba.lt/ bendrines‑lietuviu‑kalbos‑zodynas/ [žiūrėta 2023‑03‑10]. DLKŽ8e – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas (internetinis), vyr. red. S. Keinys, 8‑as patais. ir papild. leid., Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2021. Prieiga internete: https://ekalba.lt/dabartines‑lietuviu‑kalbos‑zodynas/. LKŽe – Lietuvių kalbos žodynas, 1–20 (1941–2002), red. kolegija G. Naktinienė, J. Paulauskas, R. Petrokienė, V. Vitkauskas, J. Zabarskaitė, vyr. red. G. Naktinienė, e. variantas, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2008 (atnaujinta versija, 2018). Prieiga internete: https://ekalba.lt/lietuviu‑kalbos‑zodynas. PMEŽ – Politikos mokslų enciklopedinis žodynas, ats. red. A. Jankauskas, Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla, 2007. TŽŽ – Tarptautinių žodžių žodynas, redaktorių taryba A. Kaulakienė, S. Keinys, B. Kurkulis, V. Račiūnaitė, V. Žalkauskas, Vilnius: Alma littera, 2013. VLEe – Visuotinė lietuvių enciklopedija (elektroninis variantas), Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos centras. Prieiga internete: https://www.vle.lt/ [žiūrėta 2023‑04‑06]. alkas.lt biciulyste.com delfi.lt lrytas.lt 72 BENDRINĖ KALBA | 97 lrt.lt pasauliolietuvis.lt sc.bns.lt tv3.lt ve.lt vz.lt LITERATŪRA Delanty Gerard 2006: The Cosmopolitan Imagination: Critical Cosmopolitanism and Social Theory. – The British Journal of Sociology 57(1), 25–47. Donskis Leonidas 2002: Nacionalizmas ir globalizacija: XXI amžiaus iššūkiai Lietuvai. – Kultūros barai 10(455), 8–15. Kazlauskas Raimondas 2021: Politiškumo krizė. Individas ir kosmopolis. – Sociologija. Mintis ir veiksmas 2(49), 70–146. Kučinskaitė Martyna 2019: Tapatybės transformacijos naujausioje lietuvių moterų prozoje. – Oikos: lietuvių migracijos ir diasporos studijos 28, 125–140. Kuznecovienė Jolanta 2013: Metodologinis nacionalizmas ir naujasis kosmopolitizmas migracijos tyrimuose. – Filosofija. Sociologija 24, 171–178. Lahayne Holger 2020: Pilietinė religija: Tocquevilleʼo ar Rousseauʼo keliu? Valdžia, Bažnyčia ir pilietinė religija (II). Prieiga internete: https://www.bernardinai. lt/pilietine‑religija‑tocquevilleo‑ar‑rousseauo‑keliu‑valdzia‑baznycia‑ir‑pilietine‑religija‑ii/ [žiūrėta 2023‑12‑30]. Niersmans Nancy, Capanova Irena 2016: Rne oblicza kosmopolityzmu. – Obywatelskość 2.0 : zaangażowane narracje o obywatelskości młodych mieszkańców Litwy i Polski, pod redakcją Marceliny Jakimowicz i Mateusza Sikory, Bydgoszcz: Oficyna Wydawnicza Epigram, 63–76. Radžvilas Vytautas 2017: Kelios pastabos postmoderniosios globalizacijos prieštaravimų klausimu. – Logos 93, 6–15. Rutkovska Kristina, Smetona Marius, Smetonienė Irena 2017: Vertybės lietuvio pasaulėvaizdyje, Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla. Samalavičius Almantas 2003: Globalizacija, nacionalinė kultūra ir tapatumas. – Kultūrologija 10, 10–20. Smetonienė Irena, Smetona Marius, Rutkovska Kristina 2019: Kalba. Tauta. Valstybė, Vilnius: Vilniaus universiteo leidykla. Smetonienė Irena, Smetona Marius, Rutkovska Kristina 2021: Žemė. Motina. Duona, Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla. Šalkauskis Stasys 1933: Lietuvių tauta ir jos ugdymas, Kaunas: Sakalas. Šalkauskis Stasys 1995: Raštai 4. Vilnius: Mintis. Marius sMetona. A kozmopolitizmus a modern litván világképében 73 Šliogeris Arvydas 2011: Lietuviškosios paraštės, Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla. Vitkienė Virginija 2005: A tapasztalat tudatosítása, avagy a nemzeti identitás megnyilvánulásai a kortárs litván művészetben. – Liaudies kultūra 5, 59–65. Beérkezett 2024‑04‑14 Elfogadva: 2024‑04‑30 MARIUS SMETONA KOZMOPOLITIZMUS A MODERN LITVÁN VILÁGNÉZETBEN Összefoglalás A kozmopolitizmus az a nézet, miszerint minden társadalmi, gazdasági, kulturális és politikai különbség ellenére az emberek ugyanazon globális társadalom tagjai. A kozmopoliták úgy vélik, hogy az emberi természet közös vonásai fontosabbak, mint a társadalmi és politikai élet különbségei. A kozmopolitizmus összefügg a globalizációval, és a diákok a patriotizmus antonimájaként említették. A különböző kollektív formációk közötti külső kapcsolatokat határozza meg, míg a kozmopolitizmus a társadalmi és politikai önészlelés belső változására utal. A litván lexikográfiai forrásokból nyilvánvaló, hogy a kozmopolitizmus tagad mindent, ami a patriotizmussal kapcsolatos: a hagyományokat, a nemzeti kultúrát. A Nemzetközi Szavak Szótárából kiderül, hogy a kozmopoliták nemcsak saját nemzetük hagyományait, kultúráját és létfontosságú érdekeit hagyják figyelmen kívül, hanem más nemzetekét is. A Standard Litván Nyelv Szótárából (BLKŽ) származó példák összhangban vannak a hallgatók által megadott, valamint a bevezetőben leírt antonimákkal: a kozmopolitizmus a globalizációval kapcsolódik össze, és a nemzeti értékek ellentéteként említik. A fiatalok kétértelműen érzékelik a fogalmat: egyesek számára a kozmopolitizmus negatív jelenség, mert lerombolja a nemzeti értékeket, míg mások számára olyan fogalom, amelynek nincsenek negatív konnotációi, hanem nyitottságot, befogadást, valamint más nemzetek és kultúráik iránti tiszteletet fejez ki. A médiában megjelenő szövegekben a kozmopolitizmust szintén egyenetlenül értelmezik, a fogalom axiológiai képe pedig közelebb áll a fiatalok értelmezéséhez. Pontosabban, a fogalom kortárs litván szemlélete az egyik szélsőségtől a másikig terjed: a teljesen negatív értékeléstől a nacionalizmussal való érintkezési pontokig és a kozmopolitizmus pozitív aspektusainak kereséséig. A fogalom tehát már nem felel meg a szótári meghatározásoknak. 74 BENDRINĖ KALBA | 97 Az S‑A‑T elemzés alapján megállapítható, hogy a kozmopolitizmus a A mai litvánok számára ezt jelenti: – a patriotizmussal, nacionalizmussal ellentétes ideológia; – a nemzetek értékeinek megvetése; – közösség; – a világ és a nemzetek egysége; – tolerancia; – nyitottság; – a világhoz, nem pedig egy meghatározott helyhez való tartozás; – modernség, korszerűség. KULCSSZAVAK: kozmopolitizmus, kozmopolita, hazafi, haza, kultúra, közösség, érték. MARIUS SMETONA Vilniaus universitetas Lietuvių kalbos katedra Universiteto g. 5, Vilnius [email protected] MARIUS SMETONA KOSMOPOLITIZMAS ŠIUOLAIKINIO LIETUVIO PASAULĖVAIZDYJE Összefoglalás Kosmopolitizmas – tai požiūris, kad, nepaisant visų socialinių, ekonominių, kultūrinių ir politinių skirtumų, žmonės yra tos pačios pasaulinės visuomenės tagok. A kozmopoliták úgy vélik, hogy az emberi természet közössége sokkal fontosabb, mint a társadalmi és politikai élet különbségei. A kozmopolitizmus összefügg a globalizációval, ezért a hallgatók a patriotizmus antonimájaként is megemlítették. Ez a különböző kollektív képződmények külső kapcsolatait határozza meg, a kozmopolitizmus pedig a társadalmi és politikai önazonosság belső változását. A litván lexikográfiai források jelentéseiből látható, hogy a kozmopolitizmus tagad mindent, ami a patriotizmussal kapcsolatos: a hagyományokat, a nemzeti kultúrát. A TŽŽ-ből pedig kiderül, hogy a kozmopolita nemcsak saját, hanem más nemzetek hagyományait, kultúráját és létfontosságú érdekeit is megveti. A BLKŽ példái összhangban vannak a hallgatók által megadott antonimákkal és a bevezetőben leírt antonimákkal – a kozmopolitizmus összefügg a globalizációval, és a nemzeti értékek ellentéte. Marius sMetona. A kozmopolitizmus a kortárs litván világképében 75 olyan fogalom, amely nyitottságot, közösséget és a más nemzetek, illetve kultúráik iránti tiszteletet fejez ki. Az axiológiai kép közelebb áll az ifjúság fogalmához. Pontosabban úgy lehetne Jaunimas sąvoką supranta nevienareikšmiškai – vieniems kosmopolitizmas yra neigiamas reiškinys, nes naikina tautines vertybes, kitiems tai nieko neigiamo nejellemezni, hogy a kortárs litvánnak a fogalomhoz való viszonya az egyik végletig a Medijų tekstuose kosmopolitizmas taip pat suprantamas nevienodai, sąvokos másikig terjedő amplitúdót foglal magában: a teljesen negatív értékeléstől egészen a nacionalizmussal való érintkezési pontokig és a kozmopolitizmus pozitív aspektusainak kereséséig. Így a fogalom értelmezése már nem felel megtinka žodynų definicijų. Remiantis S‑A‑T analize galima teigti, kad šiandien kosmopolitizmas lietuviams yra: – priešinga patriotizmui, tautiškumui ideologija; – tautinių vertybių niekinimas; – bendrystė; – pasaulio, tautų vienybė; – tolerancija; – atvirumas; – priklausymas pasauliui, ne konkrečiai vietai; – modernumas, šiuolaikiškumas. ESMINIAI ŽODŽIAI: kosmopolitizmas, kosmopolitas, patriotas, tėvynė, kultūra, bendrystė, vertybė. MARIUS SMETONA Vilniaus universitetas Lietuvių kalbos katedra Universiteto g. 5, Vilnius [email protected]