Žodinės asociacijos kaip informacijos apie konceptą šaltinis (remiantis žodžių DUKRA ir SŪNUS asociacijų laukais)

SILVIJA PAPAURĖLYTĖ-KLOVIENĖ. Žodinės asociacijos kaip informacijos apie konceptą šaltinis (remiantis žodžių dukra ir sūnus asociacijų laukais) 9 SILVIJA PAPAURĖLYTĖ-KLOVIENĖ Lietuvių kalbos institutas ORCID-azonosító: https://orcid.org/0000-0003-2538-9502 KUTATÁSI IRÁNYOK: etnolingvisztika, kognitív lingvisztika, nyelvészeti kulturológia, összehasonlító nyelvészet. DOI: https://doi.org/10.35321/bkalba.2024.97.01 A SZÓASSZOCIÁCIÓK MINT A ŠALTINIS KONCEPCIÓRÓL SZÓLÓ INFORMÁCIÓ FORRÁSAI (A DUKRA (LÁNY) ÉS SŪNUS (FIÚ) SZÓ ASSZOCIÁCIÓS MEZŐI ALAPJÁN) ÖSSZEFOGLALÓ A fogalmak tartalmának vizsgálatakor a kutatás tárgyának meghatározatlan határai miatt több és változatosabb anyagot kell felhasználni annak érdekében, hogy feltárható legyen a fogalomhoz kapcsolódó információ sokfélesége. ESmINIAI žOdžIAI: asociacijos, dukra, kalbos pasaulėvaizdis, konceptas, laisvųjų asociacijų eksperimentas, precedentiniai tekstai, sūnus. A szabad asszociációs kísérlet elvégzése után az egyes lexikai egységek asszociációs mezőinek elemzése szintén informatív, ha bármely fogalom tartalmát legalább részben fel kívánjuk tárni. A tanulmány a dukra (lány) és sūnus (fiú) szavak asszociációs mezői alapján tárgyalja a litván nyelvi világképpel összefüggő DukRa és sŪnus fogalmak tartalmának egy részét, és bemutatja, hogyan érzékelik a litvánul beszélők, milyen jellemzők jellemzőek a lányra és a fiúra. ABSZTRAKTUM 10 ÁLTALÁNOS NYELV | 97 2024. 97. 01. DOI: https://doi.org/10.35321/bkalba.2024.97.01 A SZÓASSZOCIÁCIÓK MINT A ŠALTINIS KONCEPCIÓRÓL SZÓLÓ INFORMÁCIÓ FORRÁSAI (A DUKRA (LÁNY) ÉS SŪNUS (FIÚ) SZÓ ASSZOCIÁCIÓS MEZŐI ALAPJÁN) ANOTÁCIÓ A fogalmak tartalmának vizsgálatakor a kutatás tárgyának meghatározatlan határai miatt több és változatosabb anyagot kell felhasználni annak érdekében, hogy feltárható legyen a fogalomhoz kapcsolódó információ sokfélesége. A szabad asszociációs kísérlet elvégzése után az egyes lexikai egységek asszociációs mezőinek elemzése szintén informatív, ha bármely fogalom tartalmát legalább részben fel kívánjuk tárni. A tanulmány a dukra (lány) és sūnus (fiú) szavak asszociációs mezői alapján tárgyalja a litván nyelvi világképpel összefüggő DukRa és sŪnus fogalmak tartalmának egy részét, és bemutatja, hogyan érzékelik a litvánul beszélők, milyen jellemzők jellemzőek a lányra és a fiúra. ABSTRACT 10 ÁLTALÁNOS NYELV | 97 részletesen a dukra (lány) és sūnus (fiú) szavak asszociációs mezőit elemzi. Az asszociációs mezőkben megjelenő kulturális és nyelvi sajátosságok feltárják a litván nyelvi világképben rejlő, a lány és a fiú fogalmához kapcsolódó értékeket és elképzeléseket. A kutatás eredményei hozzájárulnak a litván etnolingvisztikai és kognitív nyelvészeti vizsgálatokhoz. 97. szám, 2024. 10. oldal. Digitális kiadás: https://doi.org/10.35321/bkalba.2024.97.01. A tanulmány szerzője: [a forrásban megadott szerzői adatok hiányoznak]. A szövegben előforduló rövidítések és nagybetűs kiemelések az eredeti tipográfiát követik. A fordítás nem módosítja az eredeti jelentést. A fogalmak tartalmának kutatása a vizsgált objektum határainak bizonytalansága miatt változatosabb anyagok felhasználását igényli annak érdekében, hogy feltárja a fogalomhoz kapcsolódó információk sokféleségét. A verbális asszociációk arról nyújtanak információt, hogy a nyelvhasználók elméjében mihez kapcsolódik a stimulus szó által megnevezett objektum. Ezért elmondható, hogy az asszociációk egyben közvetlen információforrást is jelentenek egy fogalom tartalmáról. ezért a szabad asszociációs kísérletből nyert információ, valamint az egyes lexikai egységek asszociációs mezőinek leírása bármely fogalom tartalmának részletesebb leírását segítheti. ABSZTRAKTUM 10 ÁLTALÁNOS NYELV | 97 A daughter és son szavak asszociációs mezői alapján a cikk bemutatja, hogyan cusses part of the content of the concepts DauGHteR and sOn associated with the worldview of the Lithuanian language as well as presents how Lithuanianérzékelik az emberek egy lánya és egy fia jellemzőit. Bevezetés. A fogalmak kutatása az antropocentrikus tudományos paradigma eszméire támaszkodó nyelvészek munkáinak egyik legtöbb figyelmet kiváltó témája. tés. Csak az elmúlt évtized munkái közül siekis aprašyti, kaip konkrečia kalba kalbantys žmonės suvokia vienus ar kitus nekalbinės tikrovės subjektus ir objektus, to suvokimo kaitos, jo išraiškos kalbos ir kitomis priemonėmis tyrimai vykdomi ir lietuvių kalbotyemlítést érdemelnek a kutatócsoport által készített kaLBa, tauta, VaLstyBė, MOtIna, ŽeMė, DuOna fogalomleírások (smetonienė, smetona, Rutkovska 2019; 2021), továbbá a DRauGO, kaIMynO, PRIešO, BaLtaRusIO (GuDO), LatVIO, LenkO, RusO, VOkIeČIO képzeteinek részletes leírásai (Vaičiulytė-semėnienė, ČižikProkaševa, Gritėnienė, Liutkevičienė, Gaidienė 2022), az ŽMOGaus képzete (sakalauskienė 2021), valamint a MeILės fogalom tárgyalása (aleksaitė 2018) etc. Az említett munkákban a fogalmak leírásai főként konkrét szavak használatának különféle példáin alapulnak. A fogalom tartalmának leírására szolgáló másik módszer a fogalomhoz kapcsolódó szavak asszociációs mezejének elemzése. Ebben a tanulmányban a dukra és sūnus szavak asszociációira összpontosítunk. A tanulmány célja a dukra és sūnus ingerekre adott válaszadói reakciók elemzése, valamint mindkét szó asszociációs mezejének megvitatása, mint a DukRa és sŪnus fogalmakra vonatkozó információk forrásáé. A vizsgálati egységek kiválasztását a szavak konkrét jelentése és a mindennapi használatban lévő, nem szaknyelvi lexikához való tartozásuk határozta meg; emellett a litván nyelvészetben a dukra és sūnus szavak asszociációit, illetve a DukRa és sŪnus fogalmakat még nem vizsgálták. A cél elérése érdekében a következő feladatokat tűzték ki: szabadasszociációs kísérletet végezni, és a 100 ingerből álló1 listáról kiírni a dukra és sūnus szavak asszociációit; mindkét szó asszociációs mezőit az asszociációk jellege szerint leírni (elkülöníteni a paradigmatikus asszociációkat a szintagmatikusaktól), valamint az általuk nyújtott informá1 Az experimentumról részletesebben lásd a 12–13. oldalt. SILVIJA PAPAURĖLYTĖ-KLOVIENĖ. Žodinės asociacijos kaip informacijos apie konceptą šaltinis (remiantis žodžių dukra ir sūnus asociacijų laukais) 11 ció tartalmát; összefoglalni, hogy a dukra és sūnus konceptusokról milyen információval szolgál a dukra és sūnus szavak asszociációs mezőinek elemzése. A kutatás anyaga a dukra és sūnus szavak egyenként csaknem 600 asszociációja, amelyeket a šiauliai és vilniusi hallgatókkal végzett szabadasszociációs kísérlet során vettek számba2. A kutatási feladatok megvalósításához a következő módszereket alkalmazták: leíró, konceptuális elemzési, szabadasszociációs kísérleti és számítási módszert. A kérdés kutatottsága Lietuvių kalbotyroje žodinės asociacijos tirtos fragmentiškai. simonos steponavičienės „Lietuvių kalbos žodinių asociacijų žodynas“ parengtas reAz 1977–1982-ben végzett szabadasszociációs kísérlet során gyűjtött anyag alapján. A lány és fiú szavak nem kerültek be az ingerlistába. Az egyes lexikai egységekhez kapcsolódó asszociációkat Gražina akelaitienė (2007) vizsgálta. janina Daukšytė (2004, 2009) ezt a témát a neveléspszichológia szemszögéből vizsgálta (lásd még az egle Vanagaite (2014) és edita Čaplinskaja (2014) közreműködésével írt tanulmányait is). A litvánok és a Litvániában élő oroszok más etnikai csoportokhoz való viszonyát Marija Zavjalova és svetlana Ryžakova (2004) vizsgálta, a litvániai oroszok nyelvi tudatának sajátosságait és kommunikációs viselkedéstípusait pedig elena akimova (2005) írta le. silvijos Papaurėlytės-klovienės „A szomorúság konceptusa a litván és az orosz nyelvben” című doktori disszertációjának egy részét a szóbeli asszociációk elemzésén alapuló kutatás leírása alkotja. A disszertáció bizonyítja, hogy a szóbeli asszociációk elemzésén alapuló konceptuskutatás következtetései egybeesnek azokkal a következtetésekkel, amelyek a Dabartinės lietuvių kalbos tekstynasból és a szépirodalomból gyűjtött példák elemzése során születtek. Ez lehetővé teszi annak kijelentését, hogy a szó asszociációs mezejének elemzése a szóval megnevezett konceptus tartalmáról is információt nyújt (Papaurėlytė-klovienė 2004: 130–138). Külön leírták a medis, žodis, kaimas szavak asszociációit (Papaurėlytė-klovienė 2011, 2012, 2014). kétségtelen, hogy a litván nyelvi szóasszociációk kutatása részletesebbé válik, miután aktívabban kezdik használni a litván nyelvi szóasszociációs adatbázis első változatát, amely szabadon hozzáférhető az interneten. 2 Žodžių dukra ir sūnus asociacijų laukai pateikti straipsnio priede. 3 šiame straipsnyje nurodoma, kur minėta duomenų bazė yra prieinama. 12 BenDRInė kaLBa | 97 dalyvavo 304 respondentai. Bazę planuojama ilgainiui pildyti naujais stimuAhogyan Laura Vilkaitė-Lodzienė (2019)3 állítja, az adatbázisban 277 inger (gyakori főnevek, igék és melléknevek) alakja szerepel. Az asszociációk lietuvių kalbotyroje pateikiami ir skirtingais aspektais analizuojami žodžių dukra ir sūnus asociacijų laukai, o analizės rezultatai susiejami su koncepgyűjtése szabad. A dukra és sūnus szavak egyelőre nem szerepelnek az adatbázisban található ingerek között. A jelen tanulmányban bemutatott kutatás újdonsága, hogy első alkalommal e DukRa és sŪnus tartalmával. A požiūrį į šeimos narių santykį, lyčių sampratą ir vertybines nuostatas. 1. PeR asOCIaCIjų Lauką – Į kOnCePtO tuRInĮ 1.1. žodinių asociacijų tyrimo prielaidos ir išvadų pagrįstumas teorinės tyrimo nuostatos paremtos kognityvinės lingvistikos, kuri aktuakutatás következtetései hasznosak lehetnek azok számára, akiket érdekel a Pristatomam tyrimui aktualių žodžių reikšmės lietuvių kalbos žodynuolitván nyelvi világkép sajátossága, a nyelvben rögzített világértelmezési módok és sztereotípiák, a nyelv és az emberi kognitív képességek szoros kapcsolatát feltáró viselkedési modellek, valamint az eszmék. ezeket a nemi és családi kapcsolat aspektusaira összpontosítva magyarázzák. A „Lietuvių kalbos žodyne” a dukra szó a duktė szóra utal. A lánygyermek – ugyanazon szótár alapján – „a szülők nőnemű gyermeke” (LkŽe). Ugyanebben a szótárban a fiú jelentése is magyarázatot kapott: „a szülők hímnemű gyermeke”. A „Bendrinės lietuvių kalbos žodyne” a dukra és duktė szavakat szinonimaként jelölik (ugyanezt a szemléletet követi a „sinonimų žodynas” is (sŽ); a definíció azonos: „a szülők nőnemű gyermeke” (BLkŽ). A sūnus szó szerepel a „Bendrinės lietuvių kalbos žodyno” címszavai között, a róla szóló információgyűjtés még folyamatban van. A bemutatott kutatás a verbális asszociációkra összpontosít. Az asszociáció a tudatban rögzült kapcsolat az objektumok között. A nyelvészet tárgyát azok a verbális asszociációk képezik, amelyek a szabadasszociációs kísérlet elvégzése során tárulnak fel. A szabadasszociációs kísérlet során a válaszadóknak egy szóingerlistát adnak, és arra kérik őket, hogy hosszabb gondolkodás nélkül minden egyes inger mellé írják le az első eszükbe jutó szót, szókapcsolatot vagy mondatot. a kísérlet résztvevőinek adott instrukcióban hangsúlyozni kell, hogy minden válasz jó, a kísérlet eredményeit pedig csak összesítve teszik közzé. SILVIJA PAPAURĖLYTĖ-KLOVIENĖ. Žodinės asociacijos kaip informacijos apie konceptą šaltinis (remiantis žodžių dukra ir sūnus asociacijų laukais) 13 Az ingerekre adott reakciókat asszociátumoknak nevezzük, az asszociátumok teljes listáját pedig asszociációs mezőnek. Az ingerre adott reakció megmutatja, hogyan értik a nyelvhasználók az e szóval megnevezett tárgyat vagy jelenséget, milyen tulajdonságokat tulajdonítanak neki, a valóság mely tárgyaival, jelenségeivel kapcsolják össze. Feltétlenül meg kell említeni, hogy az asszociációs mezőben közvetlenül vagy közvetve kifejeződik az inger­szóval megnevezett valóságbeli objektum értékelése is. az asszociációs szótárak összeállítóinak rendkívül felelősségteljesen kell elkészíteniük az ingerszavak jegyzékét, mivel egy ilyen szótár jellegénél fogva maximálisan sok megbízható információt nyújthatna a nemzetre jellemző világképről, más szóval a naiv világképről4. Természetesen az asszociációs szótár mindig töredékes marad – bármilyen nagy is legyen, egyáltalán nem foglalhatná magában a kultúra számára fontos összes szót. éppen ezért egy ilyen szótár nem tükrözi abszolút valamennyi oksági, erdvinius, laiko ryšius ir emocijas, kurias kalbos vartotojui sukelia santykis su tikrovės daiktais ir reiškiniais. Mindazonáltal az ingerek átgondolt kiválasztásával legalább vázlatos képet alkothatunk az adott nyelvet beszélő nemzet értékrendjéről, a világ felfogásának módjáról és viselkedési mintáiról. A megfelelően kiválasztott ingerek összessége esetén e szavak asszociációs mezői információt nyújtanak arról, hogyan érzékelik a nyelven kívüli valóságot. Az, hogy mennyire megbízhatók az asszociációs kísérlet eredményei, a résztvevők számától is függ. Az asszociációs kísérlet eredményei alapján akkor lehet következtetéseket levonni, ha a kísérletben legalább 30 személy vett részt. Természetesen minél több hasonlóság köti össze a kísérlet résztvevőit (életkor, tapasztalat stb.), annál megbízhatóbbak a következtetések. A stimulusokra adott reakciók egy része ugyanazon nemzethez tartozó emberek számára közös, még több a közös vonás, ha az emberek hasonló korúak – ugyanahhoz a nemzedékhez tartoznak (ez már annak a feltevése, hogy ezen emberek tapasztalatainak egy része közös lesz). 4 Például össze lehet hasonlítani, mennyire célszerű a litván nyelvi szóbeli asszociációk szótárának elkészítésére szervezett szóbeliasszociációs kísérletben a szavak stimuluslistájába felvenni a gandras és marabu madárneveket. A gólya Litvániában az ott élő emberek számára már kisgyermekkortól ismerős, a mindennapi környezetben látható madár. A gyermek növekedése során elemi ismereteket szerez arról, hogy mi a gólya, és milyen funkciókat tulajdonítanak ennek a madárnak a litvánul beszélő emberek naiv világképében. A naiv világképen e cikkben az emberek tudatában kialakult világértelmezést értjük, amely – az egyén képzettségétől függően – részben vagy egyáltalán nem egyezik meg a világ tudományos képével. A gólya szó asszociációi valószínűleg gazdagok lesznek, rögzítik majd a madár megjelenésének, élőhelyének, életmódjának sajátosságait, valamint azt, hogy a gólyát Litvánia nemzeti madarának tekintik. A marabu az idegen környezethez tartozó objektum, valószínű, hogy e szó asszociációi laukas bus gerokai skurdesnis. 14 BenDRInė kaLBa | 97 1.2. dėl koncepto ir asociacijų lauko santykio egy konkrét szó asszociációs mezejének és az e szóval megnevezett nio santykį galima apibrėžti kaip dalies ir visumos. teigiant, kad konceptas yra visa informacija apie nekalbinės tikrovės konceptusnak van objektuma, ami alatt azt értjük, hogy ez az információ különféle, érzékszervekkel érzékelhető módokon fejezhető ki: nyelvvel (szóban vagy írásban), képpel (képzőművészet, színház, tánc), hanggal (zene). Az asszociációs kísérlet eredménye az egy konkrét szóhoz kapcsolódó asszociációs mező, amely szavakból, szókapcsolatokból vagy mondatokból áll5. Ennek megfelelően a legvalószínűbb, hogy az asszociációs mező a konceptus tartalmának azt a részét verbalizálja, amely nyelvi kifejezéssel rendelkezik. Ezenkívül az asszociációk között olyanok is lehetnek, amelyek más tartalomra mų. Vadinasi, tas turinys taip pat siejamas su konceptu. Didžiausias iš laisvųjų asociacijų eksperimento gautos informacijos priirányítanak, amely nem feltétlenül szavakkal fejeződik ki, például képek, szobrok vagy táncok, előadások, mozifilmek címei – előnyük, hogy maximálisan közvetlen kapcsolatban állnak az ember tudatának tartalmával. mivel az asszociációk közvetlenül nyert információt jelentenek arról, hogy a nyelvhasználók tudatában mihez kapcsolódik az inger által megnevezett objektum, kijelenthető, hogy az asszociációk a konceptus tartalmára vonatkozó információ közvetlen forrását is jelentik. amikor a konceptus tartalmát a nyelvhasználat eseteinek, például publicisztikai szövegeknek a segítségével vizsgálják, nem lehet elkerülni az ilyen szövegekre jellemző funkciót, amely nemcsak a tájékoztatásban, hanem a véleményformálásban és a figyelem felkeltésében is áll. E funkció megvalósításakor változatosabb kifejezési módokat kell keresni, a váratlanság benyomásának megteremtésére törekednek, ezért kisebb-nagyobb mértékben eltávolodnak a tárgyak és jelenségek valós érzékelésétől. éppen ezért a publicisztikai szövegek példái nem feltétlenül felelnek meg teljes mértékben annak, ami az adott nyelv használóinak tudatában van. Az asszociációs kísérlet korrekt elvégzésekor ez a veszély elkerülhető, mivel a válaszadáskor (rendszerint anonim módon) nem cél a figyelem felkeltése. Azt mondják ki, ami valójában a nyelv használóinak tudatában van (vö. a fogalmi metaforák és a verbális asszociációk elemzésének eredményeit a szomorúság konceptusának leírásakor (Papaurėlytė 2004: 130–138); a konceptushoz kapcsolódó asszociációk értelmezését a konceptuselemzés egyik módszereként V. Karasikas (2005) is megjelöli. Az emberek változó tapasztalata mind az asszociációs mezőt, mind a tudatukban lévő konceptus tartalmát megváltoztatja. 5 Informatív az is, ha semmilyen reakció nem jelentkezik a stimulusra. Ebben az esetben kijelenthető, hogy a szóingerrel megnevezett nem nyelvi valóság objektuma nem fontos, kevéssé ismert, és hiányzik róla az információ. SILVIJA PAPAURĖLYTĖ-KLOVIENĖ. Žodinės asociacijos kaip informacijos apie konceptą šaltinis (remiantis žodžių dukra ir sūnus asociacijų laukais) 15 A konceptus tartalma egy részének az asszociációs kísérlet eredményei alapján történő feltárása céljából figyelembe kell venni magának a konceptusnak a típusát is, amely a konceptussal összekapcsolt valóságobjektum jellegétől būsenų konceptai, sakykime, liūdesio, yra situacinio pobūdžio: emocinės būsenos turi priežastį, yra išreiškiamos išoriškai, gali turėti pasekmių (apie liūdesio koncepto aprašymą žr. Papaurėlytė-klovienė, 2004). filmo kadrą függ. Például az érzelmi konceptusok a kórház vagy a háború konceptusaira emlékeztetnek – az ilyen helyzetben való tartózkodásnak sajátos körülményei vannak, tipikus résztvevői vannak, és tipikus a forgatókönyv alakulása. A tanulmányban tárgyalt lányés fiúkonceptusokat inkább statikusnak lehetne jellemezni (bár ezt teljesen abszolutizálni nem lehet, mivel a lány és a fiú intellektuális tevékenységgel, érzelmekkel, valamint a társadalom többi tagjához való viszonnyal rendelkező személyek) – bizonyos jegyek összességét kellene magukban foglalniuk, más szóval választ kellene adniuk arra a kérdésre, hogy ki a lány (a fiú), milyen nemű ez az ember, hány éves, hogyan kapcsolódik más személyekhez, milyen a lány (a fiú) tipikus külseje, mivel foglalkozik leggyakrabban a lány (a fiú), hogyan értékelik a lányt (a fiút), milyen elvárásokat támasztanak velük szemben stb. A jegyek teljes listájának megadása nehéz lenne, mivel maga az anyag is diktálhatja konkrét jegyek elkülönítését vagy el nem különítését. 2. A dukra ÉS sūnus SZAVAK ASSZOCIÁCIÓS MEZŐJE FORMAI ÉS TARTALMI SZEMPONTBÓL 2.1. Általános megjegyzések Az asszociációs szótár összeállításához szükséges ingerek jegyzékébe feltétlenül fel kell venni a rokonsági elnevezéseket (különösen a vérségi kapcsolaton alapuló közeli rokonság elnevezéseit). A családtagok elnevezései az ősi indoeurópai lexikához tartoznak (lásd Sabaliauskas 1990: 18, 23), ezért feltételezhető, hogy a nemzetre jellemző világképben meghatározott tartalmú konceptusokhoz kapcsolódnak. A rokonsági kapcsolatokat megnevező szavak asszociációi feltárhatnák, hogy a nyelvi világkép logikája alapján mi alkotja a lányként (fiúként) való létezés lényegét, milyen viselkedési minták, társadalmi įvardijimu, kaip vertinamas vienas ar kitas giminystės (tiesioginės ar netiesioginės) ryšiu susietas žmogus. szerepek kapcsolódnak a konkréthoz a cikkben bemutatott kutatás során csaknem 600 vilniusi és siauliai hallgatót kérdeztek meg – megközelítőleg 16 BenDRInė kaLBa | 97 30 éves. Egy 100 szóingerből álló listát kaptak, amelyben más lexikai egységek mellett a dukra és a sūnus szavak is szerepeltek. Ezek a szavak nem egymás mellett voltak feltüntetve, hogy kisebb legyen annak valószínűsége, hogy az egyik ingerre adott reakcióként a másik, részben antonim inger szerepeljen. Ennek ellenére meglehetősen sok ilyen reakció sūnus, o į žodį sūnus žodžiu dukra reagavo šešiasdešimt keturi asmenys. šios reakcijos kalbamųjų giminystės ryšio pavadinimų asociacijų laukuose fordult elő: harminckét válaszadó a dukra szóra az yra szóval reagált, amelyek gyakoriság tekintetében a második helyen állnak. Bár a szótárak szerint a sūnus szónak nincsenek szinonimái vagy antonimái (aŽ; sŽ), a dukra bizonyos értelemben mégis a sūnus antonimája: a két szót az kapcsolja össze, hogy a nőnemű személyek (a dukra esetében), illetve a hímnemű személyek (a sūnus esetében) szülőkhöz való viszonyát nevezik meg. Az ingerekre adott összes reakciót először aszerint osztályoztuk fel, hogy a lexikai egység mely kapcsolatai – paradigmatikusak vagy szintagmatikusak – határozzák meg őket. Az ilyen felosztás megmutatja az adott szó viszonyát a nyelvi rendszer többi eleméhez, és egyúttal feltárja a konceptus tartalmának megértéséhez fontos jegyeket. Az ingerekre adott reakciók egy része nem kapcsolható közvetlenül sem a dukra, sem a sūnus szavak szintagmatikus vagy paradigmatikus kapcsolataihoz. A dukra szó asszociációs mezejében több szintagmatikus reakció található – több mint a felük egyedi, és férfiak adták őket. A paradigmatikus reakciók száma kisebb, de több válaszadó adta őket. egyenlő arányban 19 és év közötti férfiakat és nőket. A sūnus szó asszociációs mezejében a paradigmatikus reakciók dominálnak, a szintagmatikusakból feleannyi van. Ez nem hagyományos eset, mivel az asszociációs kísérletben legfeljebb 30 éves hallgatók vettek részt, a pszicholingvisták pedig azt állítják, hogy a fiatalabb korú válaszadókra éppen a szintagmatikus asszociációk jellemzőbbek (frumkina 2001: 194). A dukra szó mindenki számára érthető és egyértelműen jellemezhető. A szabad asszociációs kísérletben részt vevő nők valamelyikük lányai, azonban a válaszadó nők közül egyik sem adta az aš reakciót. Vagyis ugyanúgy reagáltak az ingerre, mint minden másra, nem kapcsolták össze saját tapasztalatukkal. mo nepateikė devyni eksperimento dalyviai – viena moteris ir aštuoni vyrai. Dviejų vyrų atsakymas buvo nežinau. toks pat visiems suprantamas yra ir stimulas sūnus. Respondentai vyrai patys yra sūnūs, reaguodami į stimulą jie gali remtis sava patirtimi. Dešimt Egyáltalán semmilyen választ nem adtak, egy válaszadó azonban azt írta: én. Vagyis a stimulusra először saját tapasztalataikra reflektálva reagáltak. SILVIJA PAPAURĖLYTĖ-KLOVIENĖ. Žodinės asociacijos kaip informacijos apie konceptą šaltinis (remiantis žodžių dukra ir sūnus asociacijų laukais) 17 Nem voltak olyanok, akik egyáltalán ne adtak volna választ. A fiú stimulusra adott válaszok között két nő és négy férfi azt írta: nincs; egy-egy nő és férfi válaszolta azt, hogy nincs, nem tudom. Iš to, kas buvo pasakyta, galima daryti prielaidą, kad kalbos vartotojų sąmonėje su konceptu sūnus siejama informacija labiau, jei lyginsime su žodžio dukra asociacijomis, atspindi asmeninę patirtį. 2.2. Sintagminės reakcijos A lány stimulusra adott válaszokban a szintagmatikus reakciók valamivel Palyginus vyrų ir moterų pateiktas sintagmines reakcijas į žodį sūnus, gyakoribbak a nők körében. Ugyanerre a következtetésre jutottunk – valamivel több szintagmatikus reakciót adtak a nők, a férfiak által adott reakciók azonban változatosabbak (valószínűleg hatással van erre a stimulushoz fűződő személyes kapcsolatuk – az, hogy fiúk). A nők és a férfiak lány szóra adott reakciói változatosak, szembetűnő mennyiségi különbségek vannak – vannak olyan reakciók, amelyeket két számjegyű számú férfi adott, és háromszor kevesebb nő. A lány és a fiú szavak attribútumos szókapcsolatai a megjelenést, a jellemet és a viselkedési hajlamokat írják le. A lány leírásai inkább egy tipikus csinos nő leírására irányulnak. A megjelenés leggyakoribb leírása: szép. Így válaszolt öt nő és tizenkilenc férfi (vö. a csúnya szót egy férfi említette). A szintagmatikus reakciók között a haj motívuma is szerepel – egy férfi a *göndör hajú6 kifejezéssel reagált, egy nő és egy férfi a szőke hajúval, négy nő és egy férfi a hosszú hajúval. A fiú megjelenésének leírásai nem számosak, általában ritkák, ha a lány szóval hasonlítjuk össze. A fiú szép (egy nő válasza), szőke (egy férfi válasza) és erős (egy férfi válasza). A megjelenéshez a lány és a fiú kardinálisan ellentétes leírásai is kapcsolódnak: nagy (két nő és egy férfi válasza), magas (két nő válasza) és mas tiek su ūgiu, tiek su amžiumi: dukra, maža (vienuolika moterų ir keturi vyrai), mažutė (vienas vyras). Viena iš abiem žodžiams bendrų reakcijų yra apibūdinimas mažas – gali būti siejasūnus yra vaikai, o kuo vaikas mažesnis, tuo artimesnis jo santykis su tėvais. Vagyis a válaszadók a fiatal életkort hangsúlyozzák. Ezt a jellemzést a fiú szó mellett tíz nő és kilenc férfi említette. Két nő antonim választ adott: nagy; 6 válasz nyelvileg nem javított. 24 KöZnyELv | 97 Összefoglalva a LÁNY és a FIÚ fogalmával összefüggő teljes információt, arra a következtetésre juthatunk, hogy mindkét szó asszociációs mezői elsősorban a vágyott célt – az ideális képzeteket és az ezekhez kapcsolódó érzelmeket – rögzítik. A fogalmak tartalmát részletesebben változatosabb nyelvi anyag elemzése tárhatná fel. FOrRáSoK AZ – Antonimų žodynas [Antonimák szótára], I. Ermanytė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2003. BLkŽ – Bendrinės lietuvių kalbos žodynas [A köznyelvi litván nyelv szótára], főszerk. D. Liutkevičienė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2013–2023. Online hozzáférés: https://ekalba.lt/ J. bendrines-lietuviu-kalbos-zodynas. DOI: doi.org/10.35321/blkz. LkŽe – Lietuvių kalbos žodynas, 1–20 (1941–2002), red. kolegija G. naktinienė, Paulauskas, R. Petrokienė, V. Vitkauskas, J. Zabarskaitė, főszerk. G. Naktinienė, elektronikus változat, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 2008 (frissített változat, 2018). Online elérhető: https://ekalba.lt/lietuviu-kalbos-zodynas. sŽ – Szinonimaszótár, A. Lyberis, 2., javított kiadás, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 2002. IRODALOM Akelaitienė Gražina 2007: Állatnevek és nyelvi asszociációk. – Žmogus ir žodis 9(1), 65–69. Akimova Elena 2005: A litvániai oroszok kommunikációs viselkedése az asszociációs kísérlet helyzetében. – Filologija 10, 5–11. Aleksaitė Agnė 2018: A szerelem fogalma és szinonimái a litván nyelv világképében. – Bendrinė kalba 91. Online elérhető: https://journals. lki.lt/bendrinekalba/article/view/80. Daukšytė Janina 2004: Különböző életkorú tanulók verbális asszociációi. – Neveléspszichológia 13, 55–62. Daukšytė Janina 2009: A hétéves és tizennégy éves tanulók verbális asszociációi. – Neveléspszichológia 20, 7–15. Čaplinskaja Edita, Daukšytė Janina 2014: Az egynyelvű és vegyes környezetben élő 15–16 éves litván serdülők litván nyelvű verbális asszociációi. – Neveléspszichológia 25, 50–61. Frumkina Reveka 2001: Pszicholingvisztika, Moszkva: Izdatel’skij centr akademija. Karaszik Vlagyimir 2005: etnospecifikus konceptusok. – Másfajta mentalitás, sost. V. I. karasik, O. G. Prochvačeva, j. V. Zubkova, e. V. Grabarova, Moskva: Gnozis, 8–102. Papaurėlytė-Klovienė Silvija 2004: A szomorúság konceptusa a litván és az orosz nyelvben: doktori disszertáció, Vilnius: Vilniusi Egyetem. SILVIJA PAPAURĖLYTĖ-KLOVIENĖ. Žodinės asociacijos kaip informacijos apie konceptą šaltinis (remiantis žodžių dukra ir sūnus asociacijų laukais) 25 Papaurėlytė-klovienė silvija 2007: Kai kurie lingvistinės kultūrologijos bruožai: studijų knyga, šiauliai: šiaulių universiteto leidykla. Papaurėlytė-Klovienė Silvija 2011: A medis szó asszociációs mezeje a litván nyelv világképében. – Acta humanitarica universitatis saulensis 13, 405–416. Papaurėlytė-Klovienė Silvija 2012: A žodis szó asszociációs mezeje a litván nyelv világképében. – Žmogus ir žodis 1, 103–109. Papaurėlytė-Klovienė Silvija 2014: A kaimas szó asszociációs mezője a litván nyelv világképében. – Acta humanitarica universitatis saulensis 19, 351–362. Ryžakova svetlana, Zavjalova Marija 2004: Lietuvių ir rusų požiūris vienų į kitus: kai kurie etnopsicholingvistinio tyrinėjimo rezultatai. – Liaudies kultūra 2, 17–27. Smetonienė Irena, Smetona Marius, Rutkovska Kristina 2019: Nyelv. Nemzet. Állam, Vilnius: Vilniusi Egyetemi Kiadó. Sabaliauskas Algirdas 1990: A litván nyelv lexikája, Vilnius: Mokslas. Sakalauskienė Vilija 2021: Az ember képe a litván nyelvjárások lexikográfiai forrásaiban: etnolingvisztikai és szemantikai aspektus, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. Online hozzáférés: http://lki.lt/wp-content/uploads/2022/02/ sakalauskiene.pdf. smetonienė Irena, smetona Marius, Rutkovska kristina 2021: Föld. Kenyér. Anya, Vilnius: Vilniusi Egyetem. steponavičienė simona 1986: A litván nyelv szóbeli asszociációinak szótára, Vilnius: Mokslas. šeškauskaitė Daiva 2000: A ruta képe a sutartinėkben. – Népi kultúra 5, 49–51. Vaičiulytė-semėnienė Loreta, Veslava Čižik-Prokaševa, aurelija Gritėnienė, Danutė Liutkevičienė, anželika Gaidienė 2022: A litvánok szomszédai: barátok vagy ellenségek? A képi nyelvi elemzése: kollektív monográfia, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. Valujavičienė Rasa 2016: A tékozló fiú témája a XVI–XVII. századi nyugat-európai művészetben. – Technológia és művészet: kutatások és aktualitások 7, 16–24. Vanagaitė Eglė, Daukšytė Janina 2014: A gyermekotthonokban és teljes családokban nevelkedő gyermekek és serdülők verbális asszociációi. – A logija 25, 18–3. Vilkaitė-Lodzienė Laura 2019: Pirmieji žingsniai kuriant lietuviškų neveléstudományi pszichoszó-asszociációk adatbázisa. – Alkalmazott nyelvészet 12, 226–258. Beérkezett 2024-01-08 Elfogadva 2024-02-18 26 Közös nyelv | 97 SILVIJA PAPAURĖLYTĖ-KLOVIENĖ VeRBaL assOCIatIOns as a sOuRCe Of InfORMatIOn aBOut tHe COnCePt (BaseD On tHe assOCIatIOn fIeLDs Of tHe WORDs DAuGHTER anD sOn) összefoglalás A cikk célja a daughter és son stimulusokra adott válaszadói reakciók elemzése, valamint mindkét szó asszociációs mezőinek megvitatása mint a DauGHteR és sOn fogalmakról szóló információforrásoké. A cikkben bemutatott kutatás során Vilnius és Šiauliai csaknem 600, 19–30 év közötti hallgatóját kérdezték meg: 268 nőt és 327 férfit. Egy 100 inger­szóból álló listát kaptak, amely más lexikai egységek mellett a lány és a fiú szavakat is tartalmazta. A litván nyelvészetben a szóasszociációkat eddig csak töredékesen vizsgálták. A cikkben bemutatott kutatás újdonsága, hogy a litván nyelvészetben első alkalommal mutatják be és elemzik a daughter és son szavak asszociációs mezőit különböző szempontok alapján, továbbá az elemzés eredményeit összekapcsolják a DauGHteR és sOn fogalmak tartalmával. A tanulmány függelékei asszociációs mezőket tartalmaznak a daughter és son szavakhoz. A szabad asszociációs kísérlet során nyert információ legnagyobb előnye az emberi tudat tartalmával való maximális közvetlen kapcsolata. Mivel az asszociációk közvetlenül szolgáltatnak információt arról, hogy a stimulus szó által megnevezett objektum mihez kapcsolódik a nyelvhasználók elméjében, elmondható, hogy az asszociációk közvetlen információforrást jelentenek a fogalom tartalmáról is. Az asszociációs kísérlet eredményei alapján a fogalom tartalmának egy részét feltárandó figyelembe kell venni a statikusként leírtakat. Kétségtelen, hogy ezt the type of the concept itself, which depends on the nature of the reality object associated with the concept. the concepts DauGHteR and sOn could be delehetetlen abszolúttá tenni, mivel egy lány és egy fiú olyan egyének, akiket intellektuális tevékenység, érzelmek és a társadalom más tagjaival való kapcsolatok jellemeznek. Következésképpen a fogalmaknak bizonyos jellemzők egész sorát kell magukban foglalniuk, más szóval választ kell adniuk arra a kérdésre, hogy ki a lány (fiú), milyen nemű az illető, hány éves, hogyan kapcsolódik más személyekhez, milyen a lány (fiú) tipikus megjelenése, mivel foglalkozik általában egy lány (fiú), hogyan ítélik meg a lányt (fiút), milyen elvárásokat támasztanak vele szemben stb. SILVIJA PAPAURĖLYTĖ-KLOVIENĖ. Žodinės asociacijos kaip informacijos apie konceptą šaltinis (remiantis žodžių dukra ir sūnus asociacijų laukais) 27 A daughter és son szavak asszociációs mezőinek tartalmát elemezve összefoglalták a litván nyelv világképében a DauGHteR és sOn fogalmakhoz kapcsolódó információkat. A releváns reakciók nagy száma alapján megállapítást nyert, hogy a lány és a fiú legfontosabb jellemzője az, hogy családtagok és a szülők gyermekei. Bár a válaszokban különböző életkori szakaszok megnevezései is előfordultak, leggyakrabban a fiatalabb életkort említették: minél fiatalabb egy személy, annál alkalmasabb a gyermek szó a leírására (ez különösen akkor igaz, amikor fiúról van szó). A nyelvhasználók tudatában a lány és a fiú a szülők és a család többi gyermeke által alkotott paradigmában (ezért egymással kapcsolatban is) az egyik pozíciót foglalják el. A litvánul beszélők számára a lány általában szép külsejű (legtöbbször a hosszú hajat említik) és kifogástalan erkölcsű személy, bár ritkán olyan reakciók is előfordulnak, amelyek ellentétes jellemzőket tartalmaznak. Az asszociációs kísérlet eredményei szerint a lány gondoskodó vigasztaló és segítő, de nem várják el tőle, hogy aktív cselekvő vagy döntéshozó legyen. A fiúhoz szintén a megjelenés, a világhoz és önmagához való viszony tipikus jellemzői kapcsolódnak. A pozitív leírások dominálnak: a fiú jóképű, erős és szőke. Pozitívan viszonyul a valósághoz, intelligens, kíváncsi, vidám, szorgalmas, dolgos és becsületes. A válaszokban csak néhány negatív jellemzőt említettek. Az asszociációs kísérlet eredményei feltárják a hozzájuk kapcsolódó the daughter and son fixed in the minds of language users, and the differences between the two concepts have also been confirmed by the precedent texts mentioned among the answers to the stimulus son, i.e., the texts that are important and recognizable for some culture, which, when used in another text, bring with érzelmeket, további jelentéseiket és szemantikai terheltségüket. A DauGHteR és a guistic anyagok fogalmaihoz kapcsolódó valamennyi információ összegzése sOn, it can be concluded that the fields of associations of both words primarily fix aspiration – ideal images and related emotions. the analysis of various linrészletesebben feltárhatná a fogalmak tartalmát. KULCSSZAVAK: asszociációk, lánygyermek, a nyelv világképe, fogalom, a szabad asszociációk kísérlete, precedensszövegek, fiúgyermek. sILVIja PaPauRėLytė-kLOVIenė Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio g. 5, Lt-10308 Vilnius [email protected] 28 Közös nyelv | 97 SILVIJA PAPAURĖLYTĖ-KLOVIENĖ A SZÓBELI ASSZOCIÁCIÓK MINT A KONCEPCIÓRÓL SZÓLÓ INFORMÁCIÓ FORRÁSAI (A dukra ÉS sūnus SZAVAK ASSZOCIÁCIÓS MEZŐI ALAPJÁN) Összefoglaló A cikk célja a válaszadóknak a dukra és sūnus ingerekre adott reakcióinak elemzése, valamint mindkét szó asszociációs mezőinek mint a DukRa és sŪnus koncepciókról szóló információk forrásainak megvitatása. A cikkben bemutatott kutatás során Vilnius és Šiauliai csaknem 600 hallgatóját kérdezték meg: 268 nőt és 327 férfit, 19 és 30 év közöttieket. Egy 100 inger­szóból álló listát kaptak, amely más lexikai egységek mellett a dukra és sūnus szavakat is tartalmazta. A litván nyelvészetben a szóbeli asszociációkat mindeddig csak töredékesen vizsgálták. A jelen cikkben bemutatott kutatás újdonsága, hogy első alkalommal mutatja be és elemzi különböző szempontok alapján a dukra és sūnus szavak szóbeli asszociációit, az elemzés eredményeit pedig összekapcsolja a DukRa és sŪnus koncepciók tartalmával. A tanulmány mellékletében a dukra és sūnus szavak asszociációs mezői szerepelnek. A szabadasszociációs kísérlet útján nyert információ legnagyobb előnye az emberi tudat tartalmával való maximálisan közvetlen kapcsolata. Mivel az asszociációk közvetlenül nyert információt jelentenek arról, hogy a nyelvhasználók tudatában mihez kapcsolódik a szóingerrel megnevezett objektum, kijelenthető, hogy az asszociációk a konceptus tartalmára vonatkozó információ közvetlen forrásai is. A konceptus jellegének feltárása céljából. A DukRa és sŪnus konceptusokat inkább statikusként lehetne jellemezni. Természetesen ezt nem lehet abszolutizálni, mivel a dalį koncepto turinio remiantis asociacijų eksperimento rezultatais būtina atsižvelgti ir į paties koncepto tipą, kuris priklauso nuo tikrovės objekto, siejamo su dukra és sūnus olyan személyek, akiket intellektuális tevékenység, érzelmek, valamint a társadalom többi tagjához való viszony jellemez. Vagyis a konceptusoknak bizonyos jegyek összességét kell magukban foglalniuk, más szóval választ kell adniuk arra a kérdésre, hogy mi a dukra (sūnus), milyen nemű ez az ember, hány éves, hogyan kapcsolódik más személyekhez, milyen a dukra (sūnus) tipikus megjelenése, mivel foglalkozik leggyakrabban a dukra (sūnus), hogyan ítélik meg a dukrát (sūnust), milyen elvárásokat támasztanak vele szemben stb. A dukra és sūnus szavak asszociációs mezői tartalmának elemzése után összefoglaltuk a DukRa és sŪnus konceptusokhoz a litván nyelvi világképben kapcsolódó információkat. A megfelelő reakciók gyakorisága alapján megállapítható, hogy a lány és a fiú legfontosabb jellemzője az, hogy családtagok, a szülők gyermekei. Bár a válaszokban különböző életkori megnevezések szerepelnek, mégis leggyakrabban a fiatalabb életkor jelenik meg – minél fiatalabb SILVIJA PAPAURĖLYTĖ-KLOVIENĖ. Žodinės asociacijos kaip informacijos apie konceptą šaltinis (remiantis žodžių dukra ir sūnus asociacijų laukais) 29 valaki, annál inkább illik a jellemzésére a gyermek szó (ez különösen a fiúról szólva említendő). A litvánul beszélők tudatában a lány és a fiú ugyanabban a paradigmában foglalnak el egy-egy pozíciót a szülőkkel és a család többi gyermekével együtt (vagyis egymással is). A litvánul beszélők számára a lány többnyire szép külsejű (általában hosszú hajat említenek) és kifogástalan erkölcsű ember; kevés olyan reakció is akad, amely ellentétes jellemzőket foglal magában. Az asszociációs kísérlet eredményei alapján a lány gondoskodó vigasztaló és segítő, de nem tulajdonítanak neki lehetőséget arra, hogy aktív cselekvő vagy döntéshozó legyen. A fiúhoz szintén tipikus, a megjelenésre, a világhoz és önmagához való viszonyra vonatkozó jellemzők kapcsolódnak. A pozitívan értékelt jellemzések dominálnak: a fiú szép és erős, szőke hajú. pozitívan viszonyul a valósághoz, értelmes, kíváncsi, vidám, szorgalmas, dolgos és becsületes. A válaszokban csupán néhány negatívan értékelhető jellemző szerepel. Az asszociációs kísérlet eredményei feltárják a nyelvhasználók tudatában rögzült, a lányhoz és a fiúhoz kapcsolódó érzelmeket, a két konceptus közötti különbségeket pedig az is megerősíti, hogy a fiú stimulusra adott válaszok között említett népszerű precedensszöveg olyan fontos és felismerhető szövegek közé sorolható, amelyek egy másik szövegben felhasználva további jelentéseket és saját szemantikai töltetüket is magukkal hozzák. A LÁNY és a FIÚ konceptusokhoz kapcsolódó teljes információt összefoglalva arra a következtetésre juthatunk, hogy mindkét szó asszociációs mezői elsősorban egy elérendő célt – az ideális képzeteket és a hozzájuk kapcsolódó érzelmeket – rögzítik. A konceptusok tartalmát változatosabb nyelvi anyag elemzése tárhatná fel részletesebben. ESmINIAI žOdžIAI: asociacijos, dukra, kalbos pasaulėvaizdis, konceptas, laisvųjų asociacijų eksperimentas, precedentiniai tekstai, sūnus. MELLÉKLET: az ASSZOCIÁCIÓS MEZŐK válaszai csökkenő sorrendben vannak felsorolva. A reakció mellett feltüntetett szám azt mutatja, hány személy válaszolt így a stimulusra; a zárójelben szereplő első szám azt mutatja, hány nő adott ilyen reakciót, a második pedig az így válaszoló férfiak számát jelöli. A lista után feltüntetett számok a következő információkat tartalmazzák: az első szám azt jelzi, összesen hány reakció érkezett erre a stimulusra, a második – hány különböző reakció van, a harmadik pedig azt, hányszor nem adtak az adatközlők semmilyen reakciót; a negyedik szám a mindössze egyszer rögzített reakciók összessége. a válaszok nyelvezete változatlan. 30 BenDRInė kaLBa | 97 žodžio dukra asociacijų laukas Gyermek 36 (14; 22); fiú 39 (23; 16); kislány 27 (17; 10); szép 24 (5; 19); anya (1; 7); 23 (10; 13); sesuo 23 (15; 8); gera 18 (5; 13); dukra 15 (8; 7); maža 15 (11; 4); šeima 11 (6; 5); jokio atsakymo 9 (1; 8); atžala 9 (4; 5); jauna 8 (5; 3); moteris 8 szeretett 7 (4; 3); nővér 7 (2; 5); barátnő 6 (3; 3); öröm 6 (1; 5); szerelem 6 (2; 4); kedves 6 (4; 2); nagymama 6 (6; 0); ruha 6 (2; 4); szépség 5 (0; 5); hosszú hajú lány 5 (4; 1); pénztár 5 (0; 5); aggodalom 5 (2; 3); jövő 4 (1; 3); pénztár 4 (3; 1); boldogság 4 (1; 3); lány 4 (2; 2); vagyon 4 (3; 1); nagy 3 (2; 1); szépség 3 (3; 0); baba 3 (1; 2); enyém 3 (2; 1); anya 3 (1; 2); nincs nekem 3 (0; 3); gyengédség 3 (3; 0); unoka 2 (1; 1); közeli 2 (2; 0); felelősségteljes 2 (2; 0); felelősség 2 (2; 0); baj 2 (0; 2); fiútestvér 2 (0; 2); magas 2 (2; 0); szorgalmas 2 (1; 1); lánygyermek 2 (0; 2); szőke 2 (1; 1); jól 2 (0; 2); csintalan 2 (2; 0); ifjúság 2 (1; 1); kislány 2 (1; 1); 1); mokosi 2 (1; 1); nežinau 2 (0; 2); nuoširdi 2 (2; 0); plaukai 2 (1; 1); padėjėja 2 (0; 2); pagalbininkė 2 (2; 0); paguoda 2 (2; 0); paklusni 2 (0; 2); paleistuvė 2 (1; utód 2 (1; 1); mostohaanya 2 (0; 2); mese 2 (2; 0); felügyelet 2 (0; 2); nyugodt 2 (2; 0); nagynéni 2 (0; 2); szorgalmas 2 (1; 1); ügyes lány 2 (1; 1); esküvő 2 (0; 2); egyetlen 2 (1; 1); könny 1 (0; 1); vihar 1 (0; 1); növekedés 1 (0; 1); jövő 1 (1; 0); támasz 1 (1; 0); nagymama 1 (1; 0); gyávaság 1 (1; 0); félelem 1 (0; 1); ijesztő 1 (0; 1); mezítláb 1 (0; 1); cipő 1 (0; 1); szőke nő 1 (0; 1); legdrágább 1 (0; 1); drága 1 (0; 1); a fiútestvér lánya 1 (0; 1); lesz 1 (0; 1); leendő anya 1 (0; 1); Danutė 1 (0; 1); szorgalom 1 (1; 0); szorgalmas nő 1 (0; 1); sokba fog kerülni 1 (0; 1); tisztesség 1 (1; 0); fegyelem 1 (0; 1); fegyelmezett 1 (0; 1); rezgőnyár 1 (1; 0); dupla copf 1 (0; 1); örülni 1 (1; 0); lucfenyő 1 (0; 1); tündér 1 (0; 1); *göndörített 1 (0; 1); becsület 1 (1; 0); utca 1 (0; 1); virág 1 (0; 1); jóság 1 (0; 1); jó 1 (0; 1); rokon 1 (1; 0); született 1 (0; 1); nemzetség 1 (0; 1); élő 1 (0; 1); élet 1 (0; 1); gyengeség 1 (0; 1); a szép 1 (0; 1); örökbe fogadta 1 (0; 1); büszke 1 (1; 0); kiadni 1 (0; 1); elkényeztetett 1 (0; 1); örökbe fogadott 1 (0; 1); érzékeny 1 (1; 0); a szomszédé 1 (0; 1); háború 1 (0; 1); copfok 1 (1; 0); szalagok 1 (1; 0); macska 1 (0; 1); szék 1 (0; 1); sütök 1 (0; 1); engedelmes 1 (1; 0); szerény 1 (0; 1); boldog 1 (1; 0); várakozás 1 (0; 1); szomorúság 1 (0; 1); litvánul 1 (1; 0); ajak 1 (0; 1); kellemes 1 (0; 1); anyák 1 (0; 1); anya segítője 1 (1; 0); manekenka 1 (1; 0); kislányom 1 (0; 1); nővérem 1 (0; 1); kicsike 1 (0; 1); szeretett 1 (0; 1); szeretett gyermek 1 (0; 1); szerető 1 (1; 0); tudósnő 1 (0; 1); kis tudóslány 1 (1; 0); nő 1 (1; 0); nőnemű gyermek 1 (0; 1); éjszaka 1 (0; 1); csúnya 1 (0; 1); ártatlanság 1 (0; 1); alkalmatlan idő 1 (0; 1); szerencsétlenség 1 (0; 1); nem az enyém 1 (0; 1); nem akarom 1 (0; 1); engedetlen 1 (1; 0); bizalmatlanság 1 (0; 1); Neringa 1 (0; 1); nem lesz nekem 1 (0; 1); nincs és nem tudom 1 (0; 1); szeretnék 1 (0; 1); (1; 0); *numiletine 1 (0; 1); nuotaka 1 (1; 0); padauža 1 (1; 0); padeda 1 (1; 0); pagalba 1 (1; 0); paguoda 1 (0; 1); palaidūnė 1 (0; 1); palaima 1 (0; 1); pamaiva szeretnék 1 1 (0; 1); mesék 1 (0; 1); bizalom 1 (1; 0); szolgáltatás 1 (1; 0); szívélyes 1 (0; 1); megbízható 1 (1; 0); egér 1 (1; 0); *iszákos nő 1 (0; 1); pénz 1 (0; 1); mostohalány 1 (0; 1); szükségletek 1 (0; 1); meghosszabbítás 1 (1; 0); okos 1 (0; 1); problémák 1 (0; 1); kiváló 1 (0; 1); előkészület 1 (1; 0); gondoskodó sąsiuvinis 1 (0; 1); sava 1 (1; 0); savarankiška 1 (1; 0); savastis 1 (1; 0); sena 1 (0; SILVIJA PAPAURĖLYTĖ-KLOVIENĖ. Žodinės asociacijos kaip informacijos apie konceptą šaltinis (remiantis žodžių dukra ir sūnus asociacijų laukais) 31 1); szoknya 1 (1; 0); vidám 1 (1; 0); vidám 1 (1; 0); kíváncsi 1 (1; 0); csoda 1 (1; 0); fonatokkal 1 (1; 0); fontos 1 (0; 1); megértés 1 (0; 1); fontosság 1 (0; 1); családtag (nő) 1 (0; 1); családtag (férfi) 1 (1; 0); meleg 1 (1; 0); melegség 1 (1; 0); mosoly 1 (1; 0); táncosnő 1 (1; 0); gyengéd 1 (1; 0); a gyengéd fél 1 (0; 1); apa 1 (1; 0); szülők gyermeke (0; 1), igazi 1 (0; 1); lusta 1 (1; 0); tisztaság 1 (1; 0); törékenység 1 (0; 1); rend 1 (1; 0); rendezett 1 (1; 0); erőd 1 (1; 0); felnőtt 1 (0; 1); részvét 1 (0; 1); béka 1 (0; 1); könnyelmű 1 (1; 0); érték 1 (0; 1); egyedüli gyermek 1 (1; 0); mindig szeretett 1 (0; 1); minden 1 (0; 1); cseresznye 1 (1; 0); Vita 1 (1; 0); bájos 1 (0; 1); vő 1 (0; 1); az ember meghosszabbítása 1 (0; 1). (595; 226; 9; 155) 1 (0; 1); ruta 1 (1; 0); megőrizni 1 (0; 1); a sūnus szó asszociációs mezője Gyermek 80 (45; 35); lány 64 (34; 30); fivér 25 (17; 8); apa 24 (7; 17); jó 19 (10; 9); kicsi 19 (10; 9); tékozló 19 (9; 10); öröm 17 (6; 11); család 14 (10; 4); fiú 11 (7; 4); én 10 (0; 10); sarj 10 (4; 6); férfi 8 (4; 4); jövő 7 (3; 4); felelősség 6 (3; 3); fiatal 6 (3; 3); szeretett 6 (3; 3); nincs nekem 6 (2; 4); közeli 5 (3; 2); drága 5 (3; 2); anya 5 (2; 3); fiú 5 (0; 5); rosszcsont 4 (3; 1); szeretet 4 (0; 4); büszkeség 4 (1; 3); nővér 4 (1; 3); magas 3 (1; 2); rossz 3 (1; 2); barát 3 (1; 2); lány 3 (3; 0); enyém 3 (0; 3); engedelmes 3 (0; 3); utód 3 (1; 2); példa 3 (0; 3); problémák 3 (2; 1); gond 3 (2; 1); vagyon 3 (3; 0); autó 2 (0; 2); tölgyfa 2 (0; 2); szorgalmas 2 (1; 1); nagy 2 (2; 0); fegyelem 2 (0; 2); rokon 2 (2; 0); rokonság 2 (1; 1); szerencse 2 (1; 1); vidám 2 (1; 1); iskola 2 (0; 2); tanul 2 (1; 1); rosszcsont 2 (0; 2); nincs 2 (1; 1); nem2 (2; 0); szülők 2 (2; 0); gyerekek 2 (0; 2); fiú 2 (1; 1); egy 2 (0; 2); egyetlen 2 (1; 1); Adrius žinau 2 (1; 1); paklydėlis 2 (2; 0); pirmagimis 2 (2; 0); protingas 2 (2; 0); ramstis 2 (1; 1); savas 2 (1; 1); spartus 2 (0; 2); stropus 2 (1; 1); šaunus 2 (1; 1); švelnus 1 (0; 1); unoka 1 (0; 1); növekszik 1 (0; 1); nevelt 1 (1; 0); baj 1 (0; 1); a fivéré 1 (0; 1); a leendő apa 1 (0; 1); lakásban 1 (0; 1); kilencedik 1 (0; 1); hős 1 (0; 1); hatalmas 1 (1; 0); büszkének lenni 1 (0; 1); bátorság 1 (0; 1); bátor 1 (1; 0); úriember 1 (1; 0); futball 1 (0; 1); becsület 1 (0; 1); meleg 1 (0; 1); jól 1 (0; 1); jó 1 (0; 1); jobb 1 (0; 1); jócska kisfiú 1 (1; 0); virág 1 (0; 1); jóság 1 (0; 1); védő 1 (1; 0); védekezni 1 (0; 1); élő 1 (0; 1); élet 1 (0; 1); szép 1 (1; 0); szép 1 (1; 0); ravasz 1 (0; 1); csínyek 1 (1; 0); büszke 1 (1; 0); 1); csecsemő 1 (0; 1); várakozás ištvermingas 1 (1; 0); įvaikintas 1 (0; 1); jaunesnis 1 (1; 0); kada nors 1 (1; 0); kaimynas 1 (0; 1); kažkoks vaikinas 1 (1; 0); kelnės 1 (0; 1); klausantis tėvo 1 (0; 1 (0; 1); lépcső 1 (0; 1); vidám 1 (0; 1); a barátom 1 (0; 1); a gyermekem 1 (0; 1); Martynas 1 (0; 1); gép 1 (1; 0); kiskorú 1 (0; 1); kisfiú 1 (0; 1); kisgyermek 1 (0; 1); kedves 1 (0; 1); szeretett gyermek 1 (0; 1); meghal 1 (0; 1); tanuló 1 (0; 1); zenész 1 (1; 0); engedetlen 1 (1; 0); alkalmatlan időben 1 (0; 1); semmirekellő 1 (0; 1); engedetlen 1 (1; 0); *fékezhetetlen 1 (0; 1); leírhatatlan 1 (0; 1); véletlen 1 (0; 1); kedvenc 1 (0; 1); ó, ne 1 (0; 1); kecske 1 (0; 1); elszökött 1 (1; 0); kölyök 1 (0; 1); segítő 1 (1; 0); 32 KöZöS NyELv | 97 segítség 1 (0; 1); segítő 1 (0; 1); üdvösség 1 (0; 1); kötelesség 1 (0; 1); feslett 1 (1; 0); őrült 1 (1; 0), partizánok 1 (0; 1); mese 1 (0; 1); elveszett ember 1 (0; 1); erőfeszítések 1 (0; 1); örökös 1 (0; 1); példás 1 (1; 0); perspektíva 1 (0; 1); *iszákos 1 (0; 1); dühös 1 (1; 0); pénz 1 (0; 1); komoly 1 (1; 0); gondok 1 (0; 1); házasság 1 (0; 1); saját 1 (1; 0); becsületes 1 (1; 0); nővér 1 (0; 1); fal 1 (1; 0); kíváncsi 1 (1; 0); csoda 1 (0; 1); erő 1 (0; 1); felnőtt 1 (0; 1); unokaöcs 1 (0; 1); álom 1 (0; 1); fontos 1 (0; 1); nehézségek 1 (1; 0); derék ember 1 (0; 1); szívdobogás 1 (1; 0); rövidnadrág 1 (0; 1); szőke hajú 1 (0; 1); apué 1 (1; 0); *a család ügyésze 1 (0; 1); apáé 1 (1; 0); apaság 1 (0; 1); az apáé 1 (1; 0); apuka 1 (0; 1); szülők gyermeke 1 (0; 1); tomas 1 (1; 0); szilárd 1 (0; 1); törékeny 1 (1; 0); harmadik 1 (1; 0); gyermekkor 1 (0; 1); széllelbélelt 1 (1; 0); sírás 1 (0; 1); érték 1 (0; 1); egyszülős 1 (0; 1); remény 1 (0; 1); férfi nemű gyermek 1 (0; 1); az ember folytatása 1 (0; 1); idősebb 1 (1; 0); férfias 1 (1; 0); *zsíros szín 1 (1; 0); ember 1 (1; 0). (595; 193; 0; 128) sILVIja PaPauRėLytė-kLOVIenė Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio g. 5, Lt-10308 Vilnius [email protected]