Ežerų vardai

NYELVÉSZETI KÉRDÉSEK II A SZOVJETUNIÓ TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁJA TAVAK NEVEI B. SAVUKYNAS Ez a cikk, amely az A betűvel kezdődő tavak neveit foglalja magában, csupán egy része a litván tavak neveiről készülő nagyobb munkának! tavak nevei. Ezt a munkát a tavak neveinek etimológiai szótára és egy olyan fejezet alkotná, amelyben részletesebben tárgyalnák e nevek képzésének, morfológiájának, valamint szemaziológiájának jellegzetesebb eseteit. Az etimologizálás annak az elvnek a betartásával történik, hogy a helyneveket mindenekelőtt helynevekkel és személynevekkel kell összehasonlítani. Minden tó nevéhez először a litván, lett és porosz névanyagban keresnek megfelelőket, és csak ezt követően próbálják az etimologizálandó nevet a balti nyelvek megfelelő közszavaival összekapcsolni. Ahol a balti nyelvek anyagából a szemantika nem kellően világos, ott más indoeurópai nyelvek lexikáját is bevonják. A helynevek töveit képzési elemekre csak ugyanazon gyökből származó balti tulajdonnevek különféle változatainak összehasonlítása után bontják, ezért néha valamely formánst vagy képzőt nem különítenek el, ha annak elkülönítését a névanyag összehasonlító anyaga nem mutatja, és ha ez az etimológia szempontjából nem szükséges. A toponimikai anyagot a Litván SZSZK Tudományos Akadémiájának Litván Nyelvés Irodalmi Intézetében őrzött névanyaggyűjteményekből vették. Mindenütt az irodalmi nyelvi alakokat igyekeznek megadni, és csak néha a nyelvjárási alakokat, mivel az említett gyűjteményekben kevés tónevet jegyeztek fel nyelvjárási alakban. Igyekeznek megadni ugyanannak a tónak valamennyi nevét, valamint minden név valamennyi közeli alakváltozatát. Egy-egy tó neve, ahol Akm Akmenėi járás, av, Avestos Al Alytusi járás, avd, személynév An Anykščiai járás. balt, a baltų ang. anglų BgEZ K, Būga etimológiai szótárának rövidítése ap. környék kartoték LTSR MA Litván Nyelvés Irodalmi Intézetének aps, apskritis nyelvés irodalmi intézetének Ar Ariogala járásának kézirattárában i Litván eredetűnek tekintendők itt más nyelvek eredetű, de a litván nyelv törvényeinek engedelmeskedő tónevek is, Kalbotyros 19, klausimai, III 289 = szem. y 7 TM ¥ wi r i la. Apsa vs., Apšas vs. EnLV I 39; pr. Abs-owe, Abs-wangen, Appos-yn GerON 10: la. apse, pr. abse, lie. apušč || epušė (žr. BgRR II 251). Ap-Slavas ež Stabulankiy k. Leliūnų ap. Ut; praef. dp-, plg. Ap-vardai ež. Ign. Saknj šlavrandame šiuose vv. : Slav-inas ež. Joniškis Nmč, Slav-ajitas ež. Šventežeris Lzd, Slav-anta up. Igliškėlių ap. Kps, Slavé up. An; la. Slav-ašas, Slav-ieši, Slav-iešas, Slav-eka, Slav-ites EnVV 15, 24, 25, 26, 27. E gyök helynevei a litvánnal kapcsolatossu ak. šlūori, Sliostyti, la. slailcit „seperni“, Šluoti úgy viszonyul a su šlavtőhöz, ahogyan a duobė a su dauba szóhoz. A víznevek su ezzel a gyökérrel kapcsolatos szemantikája más iš indoeurópai nyelvek megfelelői alapján válik világossá: lat. c/uo „tisztítok“, cloūca „föld alatti csatorna a szenny levezetésére, gör. xXAjCo „öblíteni, mosni, leöblíteni, tisztítani“, gót. hlūrrs „lauter, rein“, cseh. klouditi „tisztítani“, or. KA1006 „rend“; uo. *kloų- „mosni, öblíteni, tisztítani”, lásd: WIVW I 496. Apval-ainis Denionių k. Svėdasų járás An: kerek. Képző. -ainja-. Apvalasai | Akmeno ežeras Juodupės ap Rk. įvardžiuotinė forma, Zr. EnGF 139. Plg. Apvalainis. Rimšė körzet – Ap. Ign. < Körzetek, vö. Apy-vardé folyó, ugyanott. Praef. ap(y)-, vö. Ap-šlavas tó. Leliūnai körzet. Ut. A šaknis vardsutinkama számos litván víznévben: Vdrd-uva folyó. Mžk, Vard-ūkšnė folyó. Baisogalos járás. Šd, Vardas patak. Želvos járás. Ukm, Vard-auka folyó. Vrn, Vardžiūs patak. Aniškis Al, Ant-vardč Jrb, pvd. Ne-vard-ūlis; vö. la. Vard-upe vv., pr. Wardo GerON 195. A tulajdonnevek vard-K. Būga (RR I 136) gyökerét a litvánnal hozza összefüggésbe. vafdas, la. vard, por. wirds, német Wort, lett verbum. Arime-ūšičių ežeras < Arim-dičiai k, Sadūnų ap. Rd, vö. Arim-dnys k. Triškonių ap. Pkr, vezetéknév Arim-avi-čius. Ar-inas Joniškis Nmč, vö. Arid-gala, Ar-iškė k. Žarėnų ap. Tl, vö. Arys, Arius; la. Aruona folyó EnLV I 43, pr. Ar-yngine tó, Arys GerON 11. Suf. -ina-, vö. Slav-inas tó. Joniškis Nmč,; Arklia-šūdis Laukagalio falu Labanoro ap. Švnč. : ló + szar. Arm-@lis Palivarko k. Bikėnų ap. Zr, lásd. Arm-ona. Képző. -elja-. Arm-ona (tó. ir up.) Šinkūnai k. Meilūnai ap. Ukm, vö. Arm-end up. Veliuona Vikj, Arm-en-iūkas up. Seredžius VIkj, Arm-ukšna up. Kvr, Armul-iškis up. Pavešėčiai falu, Pn, Arm-on-iškis-patak. Vabalninkas Brž: lig. drmenys „mélység, szakadék, feneketlen mélység- “; armué „mocsár, láp, szakadék, mélység“ arma „zsurlós növény, Equisetum arvense; folyékony út, mocsár“ LKZ I 251 —2. Képző. —ona. Arm-éniy- -tó < Armdnys falu Lukštų község. Lásd Lásd Armona. Szuf. -omi-, Arm-ud-i- ¥kiy tó <Armudiskiai falu, Dotamy körzet. Klyr. Lásd Armona. Suf. -ud-+ -+-iškja-. As-alnai Linkmenų ap. Švnč, vö. As-avad up. Žirmūnų ap. Rodūnės raj. BTSR, As-ėka up. Linkmenų ap. Švnč, Ąs-upis Smilgių ap. Sd, As-upys Eržvil- ‘ko ap. Skdv, pvd. As-yris; la. Aši vs., Alene pv, As-upe up., As-iine k,. As-uote ‘vs. EnLV I 45; előtag. Ase-lawken, As-initen, Assa-kayn, Ass-eken, Ass-un GerON 12, avd. As-ayde TrPN 14: hazugság. asys „zsurló, kecskeszakáll, equisetum®, litván. ad nequisetum®. Suf, -alna-, Zr. SkZD 291. As-aln-ykStis Salų I k. Motiejūnų ap. Švnč. Zr. Asalnai. Suf. -ykštja-. As-čkas Ginučių k, Palūšės ap. Ign. Žr. Asalnai, Suf, -ėka-, lásd SkŽD 126. 297