Ežerų vardai

LIETUVIŲ KALBOTYROS KLAUSIMAI, III LIETUVOS TSR MOKSLŲ AKADEMIJA TAVAK NEVEI B. SAVUKYNAS Ez a cikk, amely az A betűvel kezdődő tóneveket tárgyalja, csupán része egy készülő, nagyobb munkának a litván 1tónevekről. Ezt a munkát a tónevek etimológiai szótára és egy olyan fejezet alkotná, amely részletesebben tárgyalja e nevek jellegzetesebb szóalkotási, morfológiai és szemaziológiai eseteit. Az etimologizálás azon az elven alapul, hogy a helyneveket mindenekelőtt más helynevekkel és személynevekkel kell összehasonlítani. Minden tónév esetében először a litván, lett és porosz névanyagban keresünk megfelelőket, és csak ezt követően próbáljuk az etimologizálandó nevet a balti nyelvek megfelelő közszavaival összekapcsolni. Ahol a balti nyelvek anyagából a jelentés nem kellően világos, ott más indoeurópai nyelvek szókincsét is segítségül hívjuk. A helynevek töveit csak az azonos gyökből származó különböző balti tulajdonnevek változatainak összevetése után bontjuk képzőelemekre; ezért olykor valamely formánst vagy képzőt nem különítünk el, ha ezt a névanyag összehasonlító vizsgálata nem indokolja, és ha az etimológia szempontjából nem szükséges. A helynévi anyag a Litván SZSZK Tudományos Akadémiája Litván Nyelvi és Irodalmi Intézetének névanyaggyűjteményeiből származik. Mindenütt az irodalmi nyelvi alakok megadására törekszünk, és csak esetenként közlünk nyelvjárási alakokat, mivel az említett gyűjteményekben kevés tónevet jegyeztek fel nyelvjárási formában. Igyekszünk ugyanannak a tónak az összes nevét, valamint minden egyes név összes változatát is megadni. Néhány olyan tónév, amelynek hangsúlyát a rendelkezésre álló anyag alapján nem sikerült megállapítani, hangsúlyjelölés nélkül szerepel. Rövidítések Akm Akmenės járás; av. aveszta; Al Alytus járás; avd. személynév; An Anykščiai járás; balt. balti; ang. angol; BgEŽ K. Būga etimológiai szótárának cédulaanyaga a Litván SZSZK Tudományos Akadémiája Litván Nyelvi és Irodalmi Intézetének kézirattárában; ap. környék; aps. megye; Ar Ariogala járás 1Litvánnak tekintjük itt azokat a más nyelvi eredetű tóneveket is, amelyek azonban alkalmazkodtak a litván nyelv szabályaihoz. 19. Kalbotyros klausimai, III 289 BgRR K. Būga, Rinktiniai Raštai, Vilnius, I t. 1958, II t. 1959. BgŽ Lietuvių kalbos žodynas. Sudarė K. Būga, I ir II sąsiuvinis. Kaunas, 1924. bl. mocsár brus. belarusz Brž. Biržai járás buv. volt CD Codex diplomaticus ecclesiae cathedralis necnon dioeceseos Vilnensis, Kraków, 1948. ček. cseh dan. dán dv. egykori uradalom dž. gyakori, gyakrabban Eiš Eišiškės járás EnGF J. Endzelynas, Baltų kalbų garsai ir formos, Vilnius, 1957. EnLV J. Endzelīns, Latvijas PSR vietvārdi, I daļa, Rīgā, 1956. EnVV J. Endzelīns, Latvijas vietu vārdi, I daļa, Vidzemes vārdi, Rīgā, 1922. EnKLV J. Endzelīns, Latvijas vietu vārdi, II daļa, Kurzemes un Latgales vārdi, Rīgā, 1925. ež. tó ežl. tavacska FrLEW Ernst Fraenkel, prof. dr, Litauisches etymologisches Wörterbuch, Heidelberg — Göttingen, 1955 irt. FsEWG Sigmund Feist, A gót nyelv etimológiai szótára, Halle, 1909. germ. germán GerON Die altpreußischen Ortsnamen von Dr. Georg Gerullis, Berlin und Leipzig, 1922. got. gót gr. ógörög grv. árok ide. indoeurópai ind. indiai isl. izlandi JbLŽ K. Jablonskis, Litván szavak az ókori Litvánia kancelláriáinak nyelvében, I. rész, Szövegek, Kaunas, 1941. Jńš Joniškio járás Jon Jonavos járás Jrb Jurbarko járás Jz Jiezno járás k. falu Kdn Kėdainių járás kel. utak kl. hegy Klp Klaipėdos járás KILWK W. Kalvaitis, Lietuwiszku Wardų Klėtele, Tilžėje 1910. Kvr Kalvarija járás Kn Kaunas járás Kp Kupiškis járás Kps Kapsukas járás Krtn Kretinga járás Kš Kaišiadorys járás KzR Kazlų Rūda járás l. lengyel la. lett lauk. mező LAV Lakott helyek Litvániában, Kaunas, 1925. lie. litván lk irodalmi nyelv LKŽ A litván nyelv szótára, I—V. kötet, Vilnius, 1941—1959. lot. latin LsBN Die Bildung der Nomina in Litauischen von August Leskien, Leipzig, 1891. LVV K. Mūlenbacha Latviešu valodas vārdnīca, Rediģējis, papildinājis, turpinājis J. Endzelīns, I—IV t, Rīgā, 1923—1932. Lzd Lazdijų járás Mlt Molėtai járás mst. város mstl. kisváros mš. erdő Mžk Mažeikiai járás Nmč Nemenčinė járás nor. norvég Pgg Pagėgiai járás Pkr Pakruojis járás pl. mocsár plg. vesd össze plk. várdomb Pln Plungė járás Pn Panevėžys járás Pnd Pandėlio járás pr. porosz praef. praefixum, előtag Prn Prienų járás Ps Pasvalio járás pv. rét ret. ritka, ritkábban Rk Rokiškio járás Rs Raseinių járás Rt Rietavo járás rus. orosz 290 RŽ Lietuvių kalbos rašybos žodynas, Kaunas, 1948. senovės. SchmTL Raymond Schmittlein, Toponymie lituanienne (Etudes sur la nationalité des Aestii, I t.), Bade, 1948. Skd Skuodasi járás Skdv Skaudvilėi járás skr. szanszkrit SkŽD Pranas Skardžius, Lietuvių kalbos žodžių daryba, Vilnius, 1941. sl. szláv SRP Scriptores rerum Prussicarum, Leipzig, 1861—1874. suf. suffixum, képző. Šd Šeduva járás Šk Šakiai járás Šl Šiauliai járás Šlčn Šalčininkai járás Šlu Šilutė járás Šr Širvintos járás Švnč Švenčionys járás Tl Telšiai járás Trak Trakai járás TrAS Die altpreussischen Sprachdenkmäler von Dr. Reinhold Trautmann, Göttingen, 1910. Trg Tauragė járás trm. nyelvjárásban TrPN Die altpreußischen Personennamen von Dr. Reinhold Trautmann, Göttingen, 1925. TŽ Tauta ir Žodis, a Bölcsészettudományi Kar kiadványa, I—VII. kötet, Kaunas, 1923—1931. Ukm Ukmergė járás up. folyó upl. patak Ut Utena járás Užv Užventis járás va. felnémet (Hochdeutsch) Varn Varniai járás Viln Vilnius járás Vlkj Vilkija járás Vlkv Vilkaviškis járás vls. község WlVW Alois Walde, Az indoeurópai nyelvek összehasonlító szótára, Julius Pokorny szerkesztésében és átdolgozásában, Berlin és Leipzig, 1927—1930. német német Vrn Varėnai járás tanya tanyahely helynév helynév Vvs Vievis járás alsónémet alsónémet (Niederdeutsch) Zr Zarasai járás lásd lásd < = a víznév lakóhely nevéből származik; a szó valamiből ered. Ⅱ = vele párhuzamosan használatos. A Abis-avas (BgŽ6) Drobai Žr. Plg. Abis-tà up. Al, Abiz-dra (z < s prieš d) Žvirgždėnai Daugų ap. Al; pr. vv. Abis-wange GerON 7, avd. Abs-ico ir Abes-tik Tr PN 11. Suf. -ava-, plg. Säg-avas ež. Seirijai Lzd, žr. SkŽD 379. Abramaučiznos ežeras < Abramaučizna falu, Giedraičiai járás, Mlt. Szláv eredetű helynév. Abrōm-iškio ežeras < Abrōm-iškis falu, Užpaliai járás, Ut: személynév Abrōmas + -iškja- képző. Abrōm-iškių ežeras < Abrōm-iškės falu, Pakalniškiai járás, Vvs. Vö. Abrōmiškio ežeras. Ac-intas Pabradė járás, Nmč, vö. a Ačys személynévvel, BgŽ 11. Képző: -inta-, vö. Gáil-intas tó Savilionys járás, Al, Živv-intas tó Padovinys járás, Kps. Adamāvo ežeras < Adamāvas falu, Kirkutis járás, Švnč. Szláv eredetű helynév. Adom-aitis Mindūnai járás, Mlt: személynév Adom-aitis BgŽ 14: személynév Adōmas + -aitija- képző. Agar-ynė Didžiasalis járás, Ign.: āgaras „vízigesztenye, trapa natans” (LKŽ I 21) + -ynė képző. Vö. lett Agarina En LVI. 291 Agar-inis 1. Pakniškių község. Lásd; 2. Ign. Vö. Agar-iniai falu Šventežerio községben. Lzd. Lásd: Agaryńė. Képző: -inja-. Aginsko-tó Pavirinciai faluban, Kurklių községben. Kvr. < családnév Aginskas <; vö. Ogiński. Aguónio-tó < Aguònis falu Liubavo községben. Klvr, vö. Aguoną családnév. BgŽ 18: litván aguonà „mák”. Lásd FrLEW 2. Ai-būtis Labanoro község, Švnc. BgŽ 20. Vö. Aibut-óžys falu. BgŽ 20, Ez-butas birtoknév. RŽ 393; vö. Ey-buth TrPN 27. Ai- < Ei-. Ai-but-iškis Labanoro község, Švnc. Lásd Aibutis. Képző: -iškja-. Aik-úotas Galmyniai falu, DegUčiai község. Lásd. Vö. Eik-in-iškis falu Čedasai községben. Pnd; családnevek: Aika, Aik-inas, Aikÿs, Eikÿs; lett víznevek: Ažka ir Ažkas EnLV I 6, Eikáu-ežers, Eikava EnLV I 267; porosz víznevek: Eyke-medie GerON 33, birtoknév Aycke TrPN 11. Aik (< *Eik)- + képző: -uota-. Lásd Sk ŽD 345—50. Ais-età BgŽ 24 || Ais-etas || Ais-etai Labanoro község, Švnc; 1429-ben Ise-to CD 747, és Oyszyero CD 133; Ais-età folyó ugyanott. Vö. Aisė folyó Klp, XIV. században Ayse SRP II 667, Ais-énai falu Pėžaičiai községben, Klp, családnév Eis-inas; lett víznevek: Ais-iņi EnLV I 6 és Eis-purw EnLVI 268; porosz víznevek: Ayssen GerON 8 és birtoknév Eis-utte TrPN 27. Képző: -eta. K. Būga (RR I 503—5) szerint az Ais- vagy Eis- kezdetű folyónevek összefüggnek a szanszkrit eša-h „gyors” és az óészaki eisa „heftig vorwärts eilen” szóval. Vö. továbbá a litván aisùs „viharos, vad; keserű, fájdalmas” szóval, LKŽ I 34. Aj-òčis Ajóčiai Samanių községben. Lásd. Vö. Ej-účiai falu Karklėnai községben, Varn, Aj-ut-iškis falu Aukštadvaris községben, Pnd, Aj-utis családnév, BgŽ 28; lett víznevek: Ajas-puros EnLV I 13 és Ej-ušas En LVI 268. Képző: -otja-; vö. Karp-óčius folyó KzR, Drag-óčiai falu Jon. Ak-ėlė 1. Menčtrakįs, Kps. BgŽ 30, 2. Semeliškių község, Vvs. Lásd Akis. Képző: -elė. Ak-ėlės du tava Gečialaukis, Nemunaitis község, Al. Lásd Ak-ėlė. Ak-inis Garbūnai, Zuikai község, Ign. Lásd Akis. Képző: -inja-. Akis 1. Talokis, Al. BgŽ 37, 2. Gelvonų község, Šr, 3. Rečionių község, Kš, 4. ugyanott; vö. Ak-jà folyó Užv, Ak-ilnà folyó Jz, Akis folyó Kp; lett Acis tó, Acireņģe patak EnLV I 4; porosz Akicz tó GerON 8: a litván akis „oculus; tóban levő kis szigetecske”, áras, akà, aketė; lett aka „kút”. Akių-tavacska Likiškiai, Al. Lásd Akis. Àklas 1. Veprių község, Ukm, 2. Liubavo község, Klvr. Vö. lett Aklajs ezeriņš EnLV I 14; litván áklas „vak”. Àklas-tavacska Činčikai, Švnc. Aklÿs 1. az Ežeriekių-tó egy része, Vrn, 2. Ditkūnai, Kovališkiai község. Lásd. Vö. lett Aklis tó EnLV I 14. Lásd Aklas. Aklà-ežeris Laukuva járás, Rt. Lásd: Aklàžeris. Aklàžeris 1. benőtt tó VIkv; 2. Ulišiškiai falu, Vindeikiai járás, Šr; 3. Baltrakys falu, Gižai járás, VIkv; 4. Raišeliai falu, Juodupė járás, Rk; 5. Subartonys falu, Merkinė járás, Vrn; 6. Skaiščiai falu, Liubavas járás, Klvr; 7. mocsaras terület Būriškiai falunál, Butrimonys járás, Jz; 8. mocsár Pivašiūnai járásában, Jz; 9. mocsár Svėdasai járásában, An. Vö. lett Aklęzers EnLV I 14. Lásd: Aklas. Aklėžeris 1. Imbradas járás, Žr; 2. Antazavė járás, Žr; 3. Trumsiškiai falu, Duokiškis járás, Rk; 4. Vilkaičiai falu, Rimučiai járás, Tl. Lásd: Aklàžeris. 292 Akležerys 1. Kalučiškis falu, Jūžintai járás, Rk, 2. Ščiūris falu, Kriaunos járás, Rk. Lásd: Aklažeris. Akl-ėlis 1. Lynežeris falu, Dubičiai járás, Vrn, 2. Puščia erdő, Leipalingis, Lzd. Lásd: Aklas. Képző: -ėl-ja-. Akl-ikas Marcinkonys járás, Vrn BgŽ 40. Lásd: Aklas. Képző: -ika-. Akl-inis 1. Kurtuvėnai, ŠI BgŽ 41; 2. (1. Oklin tóparti település Kukówban, BgŽ 41). Lásd: Aklas. Képző: -inja-. Akl-in-ūkas (1. Oklinek) Akliniai falu (1. Okliny falu) Vižainis községben, Suwałki körzet, BgŽ 41. Lásd: Aklinis. Képző: -uka-. Akl-iūkas Lukoja falunál, Klm. Lásd: Aklas. Képző: -jūka-. Akulioriai két tó Jat kuniškių falunál, Sadūnai járás. Lásd: akulioriai „szemüveg“ < 1. szemüveg „szemüveg“ < latin ocularis. Akulėriai Šilėnai falu, Ign. Lásd: Akulioriai. Akmenà Viln RŽ 383, vö. Akmenà 1. folyó Viln, 2. folyó Šiluva, Klm, 3. folyó Kp, 4. folyó Trg; lett Akmen̨-iškų-ežers EnLV I 15: lit. akmuõ, lett akmens „kő“. Akmenis 1. Šiukščiai falu, Degùčiai járás, Zr, 2. Obeliai járás, Rk; vö. Akmenė város, Akmeniai falu, Subačius járás, Kp, Miškiniai járás, Lzd; Akmenyš pvd. BgŽ 43. Lásd: Akmenà. Akmenių ežeras < Akmeniai falu, Miškiniai járás, Lzd. Lásd: Akmenis. Ākmeno ežeras || Āpvalasai Juodupė járás, Rk: akmuõ (táji alak: ākmenas). Akminių ežerėlis < Akminiai falu, Vaiguva járás, Užv.: táji ā˙kminc ~ ākmīnas „kő“, vö. Akmenių ežeras. Akn-ystõs ežeras < Akn-ystà Rk település és Akn-ystà 1. folyó ugyanott; 2. folyó, Debeikiai apátsága, An. Vö. még Akn-ysčiai falu, Debeikiai apátsága, An; lett Akn-iša, illetve Akn-iste, Akn-upe EnLV I 7, 18. Képző: -ysta, vö. Lok-ystà folyó, Trg. Akn-yst-ėlis Leliūnai apátsága, Ut. Lásd: Aknystos ežeras. Akuōtis Peleliai falu, Krasnavas járás, Seinai megye; vö. Akuočiai falu, Meteliai járás, Lzd, lett Akuoti EnLV I 18, porosz helynevek: Akotin GerON 8: litván akuõtė „bodorka, vörösszárnyú keszeg, küsz, leuciscus rutilus”, ā́kūotas „dévérkeszeg”; lett akots „dévérkeszeg”; porosz ackons „keszeg”; latin acus „tüske” FrLEW 5. Alaušai Balninkai, Uk m. Lásd: Ālaušas. Ālaušas 1. Svėdasai, Rk; 2. Sudeikiai, Ut, Alaušà folyó, Užpaliai, Ut. Vö. lett Alauksts EnLV I 19, vö. még Āl-ovė település, Al. Ald-ikis Paaldikis falu, Mlt; vö. Ald-ij-ėlės bl. BgŽ 51, Ald-ōnas személynév, BgŽ 52; Aldos nyírfás Mockai faluban, Punkso járás, Seinai megye; lett Alde EnLV I 19; porosz személynevek: Aldegut ir Aldewisse TrPn 11, 12; vö. még Audrėlis ir Audėnis. Aleinikai (?) < Aleinikai falu, Kiviškiai járás, Zr, Aleinikai falu, Šeimyniškiai község, An; lett Aleimiki EnLV I 20, vö. még Alejà. Alejà (rövidítve Alajà; tó és erdő) Subačius járás, Kp (< *Eleja BgŽ 50), vö. Al-ėjà folyó, Viduklė járás, Rs, Al-ėjai falu, Rs BgŽ 53; lett Alejas-kalns EnLV I 19, El-eja folyó EnLV I 268. K. Būga (Ž 53) ezt a tövet a litván alėti „víz által mosottnak lenni” igével kapcsolja össze. Képző: -eja, vö. Asv-eja tó, Nmn. Alekn-iškis Polekniškiai falu, Daugailiai járás, Ut: Aleknà személynév, < belorusz Oaex-ho BgŽ 53. Képző: -iškja-. Aleksandrāvo ežeras < Aleksandrāvas falu és egykori birtok, Pajevonys járás, Vlkv. Szláv eredetű név. 293 Alionių-tó < Aliōnys falu Šr, vö. a Aliō-nis, Alit falunévvel Mackenų körzetében, Ut; lett Alenis EnLV I 20. Alkà Dubingiai Nmc BgŽ 57, Alkà falunév Imbarė körzetében, Krtn, Alkas falu Rt; vö. Alk-upỹs folyó Vanduogala Kn, Elk-evičė személynév Bg AV 25; lett Ėlk-ezars EnLV I 269; porosz helynevek Alk-ayне GerON 8, személynevek Alke, Alk-ethe TrPN 12: litván alkas, alkà „szentély, fákkal benőtt domb”, alkà „tócsás, mocsaras terület, tó” LKŽ I 84, lett ęlks „a bálvány, a hamis isten” LVV I 567, gót alhs „templom” FsEWG 27. Alkas Kareivonys, Jokenai körzetében, Vrn. Lásd: Alka. Alksnà Rimšė körzetében, Ign. BgŽ 59, Alksnà patak BgŽ 59 (a hely nincs megadva), lett Alksna f. EnLV I 20; vö. Alksnė patak és Alks-n-ėnai falu Vlkv; porosz helynevek Alxowe ir Alxwangen GerON 9: litván alksnà „égeres”, alksnis „éger”, lett aleksnis „éger”, porosz alskande TrAS 295, lásd abskande. Alksn-aitis 1. Salų II falu, Motiejūnai körzetében, Svnč, 2. Čižiūnai falu, Medeišiai körzetében, Ign. Vö. Alksnaitė patak Užpaliai körzetében, Ut. Lásd: Alksna. Képző: -aitja-. Alksnas 1. Salų II falu, Motiejūnai körzetében, Svnč, 2. Perkasynė falu, Mlt, 3. Daugilis falu, Bikūnai körzetében, Ut. Lásd: Alksna Alksn-ėlis Antalksnė falu, Motiejūnai körzetében, Svnč. Lásd: Alksnas. Képző: -elja-. Alksnis Pūšliai falu, Bainiai körzetében, Zr: alksnis „éger”. Vö. Alksnà, Alksnas. Alkus Pašiliai falu, Vlkj. Vö. Alka. Alm-ajas Ginučiai falu, Palūšė körzetében, Ign, Alm-ajà patak, ugyanott; vö. Almė patak An körzetében BgŽ 62, Almis személynév BgŽ 62; lett Almji helynevek EnLV I 22; porosz Alm-oyn GerON 9: litván almėti „megállás nélkül folyni, csepegni, gennyezni” LKŽ I 88. Az etimológiához lásd még BgŽ 62 és FrLEW 8. Képző: -aja-, vö. Indr-ajas tó Labanoro körzetében, Svnč, Kam-ajà patak Čiobiškis körzetében, Šr. Alm-enas Svnč BgŽ 62, vö. Alm-ajas és a litván almuõ, -enìs „genny” LKŽ I 88. Képző: -ena-, vö. Dėm-enas tó Lzd. Al̃nas Kučiūnai falu, Gudeliai körzetében, Lzd, Alnà patak, ugyanott, Alnaĩ egykori udvarház, ugyanott; vö. Aln-upis patak Varn körzetében BgŽ 63; lett Aln-ava falu EnLV I 22; porosz Alna patak, Alnow helynevek GerON 9: litván álnis ir élnis „szarvas”, lett alnis „jávorszarvas”, porosz alne „túró” lásd GerON 9. K. Būga (Ž 63) a hangsúly miatt jotving eredetűnek tartja ezt a helynevet. Al̃nis Mindūnai körzetében, Mlt, Alnė falu, ugyanott, Alnės upėlis patak, ugyanott BgŽ 63: litván nyelvjárási álnis „szarvas” LKŽ I 88. Vö. Alnas. Āl-ovės-tó < Āl-ovė mezőváros Al, Al-ov-ėlė patak, ugyanott; vö. porosz Al-owe See GerON 9. Vö. továbbá Āl-au-žas tó (képző: -auša-, vö. Lōk-auša patak Rm) és Al-ytùs < *Al-yta (1503-ban Olyte CD 654₂₈ és Olita CD 669₅,₁₂ és személynévként Al-ytà, -yta képzővel; vö. még Ap-ytà patak Dieveniškės mellett, Ščn, lásd Sk ŽD 355). Al-sėdžių-tó (1421-ben lacus Olsedy CD 741) < Al-sėdžiai mezőváros, Al+sėdžiai; vö. Trak-sėdžiai falu Šlu, Mō-sėdis mezőváros Skd. Vö. továbbá az Al- kezdetű helyneveket: Āl-ovė mezőváros Al, Al-ytùs város. Als-età || Ruopiškio-tó Ruopiškis falu, Rk; Als-età patak, erdős területen, ugyanott; vö. Alsà patak Jrb., Rs, Alsė Šveikšna körzetében, Šlu, Als-aitis patak Rs, Als-iina patak Juodupė mellett Rk, Als-ūnė patak Mlt, Als-ēja patak Aukštadvarýs mellett Jz, Als-ut-ura erdős terület BgŽ 65; vö. továbbá a Als-butas, Als-ežiba, Als-aitis személyneveket (Ян Алсайтисъ 1583. Акты Виленской Археолог. Комиссии XIV 268) és Alsiai falu Akm, Als-iōnys Adutiškis körzetében, Svnč; lett Als-ava, Alsi, Als-upes falvak, Alsin-kalns EnLV I 22; porosz helynevek Als-itten, személynevek Als-utte GerON 9, Als-aute, Alse-but, Als—une, Als-uthe TrPN 12. 294 Als-uōdis Paalsuodės I falu, Salduškio járás, Ut. Vö. Als-etā. Képző: -uodja- (?) Lásd BgŽ 65. Alšià || Pieštuvėnų-tó < Pieštuvėnai falu Jz, Alšià folyó ugyanott. Vö. Alš-iena folyó, Upytės járás, Pn, lett Alši vs., Alš-eni falu. EnLV I 23. Al-uonà (tó és folyó) Rūdiškės, Trak, Al-uonà folyó Josvainiai, Kdn. Vö. Al-uotis folyó Svedasai, An; lett Al-uot-ava falu. EnLV I 25. Lásd még Al-ovė. Képző: -uona, lásd SkŽD 283. Ām-alvas || Am-alv-iškių-tó < Am-alv-iškiai falu, Padovinio járás, Kps, Am-alvė folyó ugyanott; vö. Am-alė folyó és Am-ālai falu, Kužių járás, Šl, Am-ālis folyó, Josvainių járás, Kdn, Am-ālai Kn, Am-ata folyó, Pūšaloto járás, Ps; helynevek: Ām-alas, Am-āliūs, Ām-aras; Am-ule, Am-uļi, Am-alkra, Am-ata || Am-ada, Am-eļi, Am-uoli falvak, Am-eliņk, Amit folyók. GerON 9, 110. Vö. litván āmālas „ilyen parazita növény, viscum album”, āmālas, āmāras „növényi tetvek, aphididae”; lett amu(o)ls „Mistel”; lásd FrLEW 9. Képző: -alva-, lásd Sk. ŽD 389. Ambraz-iškių-tó < Ambraz-iškiai egykori uradalom, Giedraičių járás, Mit, vö. Ambraz-iūnai falu. BgŽ 72: Ambraziejus (szláv) < latin Ambrosius, lásd BgŽ 72. Képző: -iškja- Amērikos-tó < Amērika Šarnelės településrész, Žemaičių Kalvarijos járás, Pln: Amerika „a kontinens neve”. Ānčia Veisiejai, Lzd, Baltōji Ānčia folyó Kapčiamiestis, Lzd, Juodōji Ānčia Seinai, Ānčia folyó Kražiai, Klm, Ānčia Skdv, vö. Anč-iupis Šilavotas, Prn, Anta Rt, Antē² Alko járás, Rt, Ant-ýt-upis folyó Rimiškių járás, Šd, Ant-ininkai falu, Skdv, Ant-in-iškių falu, Eiš; helynevek: Anča, Ančas, Anč-iūlis, Ančius, Ant-inis; lett Antes falu, Ant-ene pv., Ant-inu-plava pv., Ant-inenes pv. és mások. EnLV I 33, 34; porosz személynevek: Antetau, Antiken GerON 10; további adatok: Ant-evke, Ant-ewe, Ant-ix, Anth-ike TrPn 13: litván antis, lásd FrLEW 11, WIVW 60. Az ant- elemet tartalmazó vízneveket R. Schmittlein másként etimologizálja: TL 110. Ang-ininkų-tó < Ang-ininkai falu, Simnas, Al; vö. Ang-er-ingis pv. Merkinė, Vrn; lett Ang-ere tó, Angar-lama egykori tó, Ang-aza szakadék, Ang-eri falu. EnLV I 30; porosz Ang-etete, Ang-erow GerON 10: litván angis „kígyó”, anginas „sikló, kígyó, elképzelt nagy kígyó”, porosz angurgis „Aal”, lásd FrLEW 10. Képző: -ininka- Āngl-inis (helyi változat: Ūnglini.s) 1. Bajoriškių falu, Pakalnių járás, Ut, 2. Salakas, Zr.; vö. Āngl-inē erdő, Lapės, Kn, Angl-ytė láp Pedžių falunál, Vandžiogala, Kn; porosz helynevek: Angil-nyken, Angl-iten GerON 10: litván anglis, lett uogle, porosz anglis, lásd FrLEW 10. Képző: -inįa- An-ýkščiai Kš, An-ýkštis tó Butrimonys, Jz, An-ýkšta folyó, An, An-ýkščiai város; vö. Ān-iškio-tó Ūdrija, Al, és személynevek: Anys, An-āitis, An-iūškšis, An-ýkštis, An-eikà; lett helynevek: An-eni, Ani EnLV 30; porosz személynevek: An-eyde, Anno TrPn 12. Képző: -ykštja-, vö. Luod-ýkštis tó Salakas, Zr, Ligaj-ýkštis tó ugyanott, Nemun-ýkštis folyó Švendubrė, Vrn. An-ýkštis Butrimonys, Jz, lásd An-ýkščiai ²Anta és Antē úgy viszonyulnak az Ānčia névhez, mint a Bāla folyó Vrn. neve a Bāldžia folyó Skdv. nevéhez. 295 An-iškio tó < An-iškis egykori udvarház Ūdrija, Al. Lásd An-yksčiai. Képző: -iškja-. Ant-akšiai < Ant-akščiái falu Alantos körzetében. Mlt. Előtag: ant- + akstis: lit. akstis || akstis „szúrófegyver, nyárs, halcsont, ösztöke, szúróeszköz” LKŽ I 71, ákstinas; lett aksa|laks „gyors, fürge, eleven”. Vö. még Akštinai falu Trg, Klm, valamint családnév Ákštinas. Antā-pusnės tó < Antā-pusnė falu; vö. Pusnė falu Mlt. Pusnėlių falu Antaplaškiai körzetében, Kvr. Előtag: antā-. Antā-veršio tó < Antā-veršis falu Užuguostis körzetében, Jz.; vö. Verš-ėlis tó Ažubaliai faluban, Verksnionys körzetében, Rk, Verš-upis patak Kiduliai, Šk, Verš-upys patak Veluona, Vilk, Veršiai falu Leipalingis körzetében, Lzd, és Žiūriai körzetében, Jnš; porosz helynevek: Wersz-niken, avd. Vers-enik GerON 200: lit. veršis, lett vēršis „ökör”, porosz verstian „borjú”. Előtag: antā-. Ant-āvìlio tó < Ant-āvīlis település Nmč, vö. Avilys. Képző: ant-. Antā-kolio tó < Antā-kolis falu Krokialaukis körzetében, Al.; az Antā-kalnis névből litvánosodott, vö. Antakalnis Vilnius külvárosa > 1. Antokol. Ap-eik-iškio tó < Ap-ēk-iškis falu Antanašė körzetében, Rk, Ap-eikė patak ugyanott; vö. családnevek: Ap-ēkis, Ap-on-iškis falu Suginčiai körzetében, Mlt; lett Ap-ani település EnLV I 36; porosz családnév Apus Tr. PN 13. Képző: -eikja- + -iškja-. Api-demė Straciūnai falu, Šauliai körzetében, Lzd; vö. Apý-demė patak Seredžius körzetében, Vlkj, Āp-demis mező, Mžk, Āp-demės rét és mező Seda körzetében, Mžk, Āp-demis rét Plaušiniai faluban, Skd, Api-dėmes (trm. Api-damas) rét Mažionys faluban, Jūžintai körzetében, Rk, Api-demės láp Remeikiai faluban, Juodupė körzetében, Rk, Api-demė rét Šadžiūnai faluban, Lzd, Api-demė (trm. Api-dama) Šiaudinė faluban, Mielagėnai körzetében, Ign, Api-demės mező Gatakiemis faluban, Linkmenys körzetében, Švčn. Vö. Plg, JbLŽ I 1 és 330, a 16–17. századi dűlőneveket: Anudeme, Anudema, opideme, Abdeme, opidoma, Anudemicъ Старе. Vö. közszavak: apidėmė „(rossz) istenség” WP 85”, apidėmė || apýdėmė „két tanya közötti közös földterület”, apidėmės „bokros legelők; sírok”, és apýdėmis „környék” LKŽ I. Előtag: apy-. Apidemis || Apidmis Bernotiškiai körzetében, Žr; lásd még Apidemė. Apyn-ėlis Stelmūžė, Zr; vö. Apýnė tó Stagariai faluban, Kriukai körzetében, Jnš, Apyn-ėliai bozót Zybalai faluban, Rk; lett Apinis település, Apiņi település EnLV I 37: lit. apynys, lett apiņi. Api-ritýs Degučiai körzetében, Zr. Előtag api-, vö. Ap(i)-vardai tó Rimšė körzetében, Ign. Vö. Rit-iškis tó és Rit-iškė patak Mlt, Rit-inės upelis patak Pikelių körzetében, Mžk, Rit-inų falu Šk, Rit-rikių falu Baisogala, Šd, Rit-ul-iškių falu Meižiškiai körzetében, Klm, családnevek: Ritas, Rit-ikis, Rit-ēnas; pr. vv. Rytt-eym, Ritt-in és családnév Rit-il GerON 142; családnevek: Ritt-aw, Ritt-auwe TrPN 83: lit. rìsti, riẽsti, lett ritens „kerék”, lit. rãtas; indoeurópai *reth- „futni, gördülni, gurulni” WIVW II 368; balti rat-: rit-, vö. Ratà patak Tauručiai faluban, Paliepiai körzetében, Ar. Apskritas Vepriai, Ukm: āpskritas. Apskrityš Joniškis, Nmč; lásd Apskritas. Apskrit-eilis Jutkiškiai és Vainiūnai falvakban, Apso körzetében, Vidžiai járás, BTSR. Lásd Apskritas. Képző: -eilja-. Āpso tava < Āpsas kisváros Vidžiai járásában, BTSR; vö. Aps-ingė patak Merkinė, Vrn, Aps-uonà folyó Kruonis, Kš, Āpus-inas patak Viduklė, Rs, és Āpšė patak Skd; 296 la. Apsa tó, Apšas tó EnLV I 39; por. Abs-owe, Abs-wangen, Appos-yn GerON 10: la. apse, por. abse, lit. apušė || epušė (lásd BgRR II 251). Ap-šlavas tó Stabulankiai faluban, Leliūnai járás, Ut; előtag ap-, vö. Ap-vardai tó, Ign. A šlav- tő a következő helynevekben fordul elő: Šlav-ínas tó Joniškis, Nmč, Šlav-anìtas tó Švent ežeris, Lzd, Šlav-antà folyó Igliškėliai járás, Kps, Šlavė folyó An; lett Slav-ašas, Slav-ieši, Slav-iešas, Slav-eka, Slav-ites EnVV 15, 24, 25, 26, 27. E tő helynevei a litván šlioti, šluostyti, a lett slaucīt ’seperni’ igékkel hozhatók kapcsolatba. A Šluoti a šlav- elemmel úgy viszonyul, mint a duobė a dauba szóhoz. Az ilyen tövű víznevek jelentése más indoeurópai nyelvek megfelelőiből válik világossá: latin cluo ’tisztítok’, clocāca ’föld alatti csatorna a szennyvíz elvezetésére’, görög χλύζω ’öblíteni, mosni, leöblíteni, tisztítani’, gót hlūtrs ’tiszta, tisztességes’, cseh klouditi ’tisztítani’, orosz клúdь ’rend’; indoeurópai *klōu- ’mosni, öblíteni, tisztítani’, lásd WIVW I 496. Apval-ainis Denioniai faluban, Svedasai járás, An: apvalis ’kerek’. Képző: -ainja-. Apvalas || Akmeno ežeras Juodupė járás, Rk. határozott alak, lásd EnGF 139. Vö. Apvalainis. Ap-vardai Rimšė járás, Ign. < Apy-vardai, vö. Apý-vardė folyó ugyanott. Előtag: ap(y)-, vö. Ap-šlavas tó, Leliūnai járás, Ut. A vard- tő számos litván víznévben előfordul: Vard-uva folyó, Mžk, Vard-ikšnė folyó, Baisogala járás, Šd, Vardas patak, Želva járás, Ukm, Vard-auka folyó, Vrn, Vardàžis patak, Anykščiai, Al, Anu-vardė Jrb, tanyanév Ne-vard-ėlis, vö. lett Vard-upe helynevek, porosz Wardo GerON 195. A tulajdonnevek vard- tövét K. Būga (RR I 136) a litván vardas, lett vārds, porosz wirds, német Wort, latin verbum szavakkal kapcsolja össze. Arim-aičių ežeras < Arim-aičiai falu, Sadūnai járás, Rd, vö. Arim-ėnys falu, Triškonys járás, Pkr, tanyanév Arim-ėvi-čius. Ar-inas Joniškis, Nmč, vö. Arió-gala, Ar-iškė falu, Zarėnai járás, Tl, tanyanév Arýš, Arius; lett Aruona folyó EnLV I 43, porosz Ar-yngine tó, Arys GerON 11. Képző: -ina-, vö. Šlav-inas tó Joniškisben, Nmč. Arklia-šūdis Laugagalis faluban, Labanoras járás, Švnč: arklys + šūdas. Arm-ėlis Palivarkas faluban, Bikėnai járás, Zr, lásd Arm-onà. Képző: -elja-. Arm-onà (tó és folyó) Šinkūnai faluban, Meilūnai járás, Ukm, vö. Arm-enà folyó Veliuona, Vki, Arm-en-ūkas folyó Seredžius, Vlkj, Arm-ukšna folyó Kvr, Arm-ul-iškis folyó Pavešėčiai faluban, Pn, Arm-on-iškis folyó Vabalninkas, Brž: litván armėnys ’mélység, szakadék, feneketlen mélység’; armuō ’mocsár, ingovány, szakadék, mélység’ arma ’zsurlóféle növény, equisetum arvense; süppedős út, ingovány’ LKŽ I 251—2. Képző: —oma. Arm-onių ežeras < Armonys falu, Lukštai járás, Rk. Lásd Armona. Képző: -oni-. Arm-ud-iškių ežeras <Armudiškiai falu, Dotamai járás, Klvr. Lásd Armona. Képző: -ud- + -iškja-. As-alnai Linkmenys járás, Švnč, vö. As-asà folyó Žirmūnai járás, Rodūnė körzet, BTSR, As-ėha folyó Linkmenys járás, Švnč, As-upis Smilgai járás, Šd, As-upýs Eržvilkas járás, Skdv, tanyanév As-ýris; lett Aši település, Ašene folyó, As-upe folyó, As-ūne falu, As-uote település EnLV I 45; porosz Ase-lauken, As-initen, Assa-kayn, Ass-echen, Ass-un GerON 12, vidéke As-ayde TrPN 14: litván ašys ’zsurló, kecskeszakáll, equisetum’, lett aši ’equisetum’. Képző: -alna-, lásd SkŽD 291. As-aln-ykštis Salų I faluban, Motiejūnai járás, Švnč. Lásd Asalnai. Képző: -ykštja-. As-ėkas Ginčiai falu, Palūšė járás, Ign. Lásd Asalnai. Képző: -ėku-, lásd SkŽD 126. 297 As-õnas Liaukiškių faluban, Beižoniai körzetében, Vvs. Lásd: Asalnai. Képző: -ona-. Asv-ejā Dubingiai Nmč, vö. lett Asva tó EnLV I 45; porosz Assuenus tó, Aswin tó, Asswene folyó GerON 12; lásd Bg RR I 500, TŽ I 34. Képző: -ėja, vö. Alėja tó Atāvaras Kruopiai Kd, vö. litván Atãvarai földrajzi név Rukeliai faluban Rk; lett Atvars falu, Atvarums folyókanyar EnLV I 49: litván atãvaras „a folyó mélye, mély medencéje, örvénye; a folyóban vagy tóban lévő, be nem fagyó, nyílt hely; mocsár” LKŽ I 294; lett atvars „mélység, a folyó mélye, örvény; a folyó által kialakított, bokrokkal körülvett mély hely” LVV I 207. At-esýs Atesninkai falu, Simnas körzete, Al; vö. At-ēzas földrajzi név Užmelnýčisnél Vrn; lett Ata tó EnLV I 47; porosz személynév Aete TrPN 15: litván atīs „a lepényhalak családjába tartozó, lágyúszójú hal, rhombus maximus” LKŽ I; lett āte „rhombus maximus”, lásd BgRR II 299, FrLEW 21. Képző: -esja-. Aud-r-èlis Rudeliai falu, Ragelai körzete, Rk, vö. Ald-rà || Aud-rà folyó Jūžintainál Rk, Aud-r-uvė folyó Iñšnél, származtatott név Aud-r-inis; lett Aud-r-uve folyó, Aūd-r-up-(j)i falu EnLV I 50: litván audra || aldra „vihar”, lásd FrLEW 6; vö. még Aud-ēnis tó Ign. Aud-ēnis Ožioniai falu, Ign, vö. Aud-upė folyó Nemunėlio Radviliškisnél Brž, Aud-iniai falu Užv, Aud-en-ėlė patak Tverečiusnál Ign, származtatott név Aud-ēnis; lett Aūda falu, Audēns falu EnLV I 49–50; porosz Aude, Audda földrajzi nevek GerON 13: litván aūdenis, audinis „északi szél” LKŽ I 374–5. Vö. továbbá litván aud-rà és földrajzi nevek: Aud-rà folyó Jūžintainál Rk; Audrelis tó Rk, lásd WÜW I 222. Au(j)-ēdas (helyi alak: Aujiedas) Žiežmariai Kš, vö. Au(j)-ēdà (helyi alak: Aujiedà || Spengla folyó ugyanott; lett Aūjas-plava EnLV I 53; porosz földrajzi nevek Azw-eidin GerON 14, személynevek Awyorth, Auw-yot, Au-yot TrPN 15. Képző: -ēda-, lásd SkŽD 100. Aūk-rakštis Daugai falu, Al, vö. Aukãi mocsár Surviliškisnél Kd, Aūkai földrajzi név Antanašėnél Rk, Aukūpė patak Taučiūnai körzetében Kd, származtatott név Auk-ūnas; lett Aukas falu, Aūkas falu, Aūkas-ežers EnLV I 53; porosz Auco, Aucken GerON 12: litván aukà. A második elemhez vö. — Rakšt-ėliai tó Rakšteliai falunál Ign., Rakščioji láp Pagranda falunál, Bikėnai körzete Zr, földrajzi név Meškaraištis falunál Lzd, Rākščios erdő Papiškiai falunál, Suginčiai körzete Mlt, földrajzi név Kapčiamiestisnél Lzd, Rākš(t)-daubis folyó Laukuvánál, Rākšt-uoĭs földrajzi név Andriūnai falunál, Daugai területén Al, Rakšt-ulė földrajzi név Bajorai falunál, Musteikiai körzete Ut; porosz Raxite, Raxow, lásd GerON 140: litván rakštis „gödör, sírgödör”, rãkti „piszkálni, ásni” BgRR II 195; lett rakt „ásni”. Aukšl-inis 1. Aukšlinė falu, Bagdononys körzete Vvs, 2. tó Kaltanėnai körzete Švnč: litván aukštlė „küsz, dévérkeszeg-ivadék, felszínen úszó hal” LKŽ I 393; lett aukšlēja (aūslēja) LVV I 223; orosz уклейка „albunus lucidus”. Képző: -inįa-. Aukšta-giris Akmenynų körzetében Klvr: aukštà + girìa. Aukšta-kalnis < Aukšta-kalniai falu Diviliškiai körzetében Lzd: aūkštas + kálnas. Aukšta-kalnių ežeras <Aukšta-kalniai falu Mickūnai körzetében Rk. Vö. Aukštā-kalnis. Aukšl-kalnių ežeras < Aukšl-kalniai falu Parvalkai körzetében Ps. Vö. származtatott névként Aukšl-kalnis. A kötőhangzó -i- kapcsán lásd SkŽD 419. Vö. Aukštā-kalnis. Aus-ièn-iškių ežeras<Aus-ièn-iškės falu Vvs, vö. származtatott nevek: Aus-eikà, Aus-iējus, Aus-iōnis. Képző: -ienja- + -iškė. 298 Aũslas Aũslo tava Girsių egyházközségben, Zarasai járásban. Vö. lett aũsl-eja „küsz, alburnus lucidus” LVV I 227, vö. Aukš-linis tó. Av-ik-inis Joniškis, Nmč.; vö. Avikinės dűlő Kegų faluban, Janapolė egyházközségben, Varn; av-ik-inė „juhakol, juhhodály” LKŽ I 425. Avil-ãitis Kovališkiai egyházközségben, Zarasai járásban. Lásd: Avilys tó. -aitja- képző. Avilỹs||Aviliai Imbradas egyházközségben, Zarasai járásban; vö. Avilà külterület Vaškučiai mellett, Degučiai egyházközségben, Zarasai járásban, Avil-ėliai dűlő Juknėnai egyházközségben, Utena járásban, Avil-ikỹs tó Stebuliai falunál, Teizai egyházközségben, Lazdijai járásban; rövidítve Avil-tis; továbbá Aulė folyó Klaipėda járásban, LWK 68, Aul-amas folyó Panevėžysben; lett Aulà tó, Aũli falu, Aũleni falu. EnLV I 53: litván aũlas; aulỹs || avilỹs; lett aũlis, aũle, avelis „méhkas”, aũrins „odú”. A litván avilýs az aulio átalakult alakja, az -ila-, -ilja- képzős származékok mintájára, lásd LsBN 483, SkŽD 181. Az ilyen tővel alkotott helynevek szemantikáját más indoeurópai nyelvek megfelelőinek jelentései világíthatják meg: görög αὐλός „cső, fuvola, csőszerű test”, αὐλών „szurdok, völgy”, szláv ulica „utca”, norvég nyelvjárási aul „cső, szár”; indoeurópai * aulo-s „hosszúkás mélyedés, meder”, lásd Fr LEW 25. WIVW I 25. Avi-n-ėlis tó Runioniai falunál, Alanta egyházközségben, Molėtai járásban; vö. Av-in-ėlis folyó Telšiai járásban, Av-in-upis folyó Židikai mellett, Mažeikiai járásban, Av-in-iškė folyó Šilavotasnál, Prienai járásban; lett Aveni || Avini falvak. EnLV I 58, vö. Av-yne-medien GerON 14.: litván ãvinas, lett avins, avens: porosz awims. -ėlja- képző. Av-in-úostas Maniuliškiai falunál, Samaniai egyházközségben, Zarasai járásban; vö. az ugyanott található Av-in-úosta folyóval; lásd Avinėlis; avinas „kos” + -uosta- képző, lásd SkŽD 372, vö. Grab-uosta folyó Molėtai járásban. Av-in-uost-ėlis Gruodiškiai falunál, Baibiai egyházközségben, Zarasai járásban; vö. Avinėliostas. -ėlja- képző. Av-iris Leipalingis egyházközségben, Lazdijai járásban; Av-ire folyó ugyanott, a Nemunasba ömlik. (?) -irja- képző. Ažãgis Vilkanastrai falunál, Didžiasalis egyházközségben, Lazdijai járásban. K. Būga (RR II 100) a porosz assegis „Bartsch” szóval kapcsolja össze a litván ėžegỹs „burbot, gébhal, acerina cernua” szó alapján, és jotving eredetűnek tartja; vö. litván Ažagis || Ažagỹs folyó Šeduva környékén, Ažag-ėlė folyó Smilgiai mellett, Šeduva környékén; porosz Asege-wad tó GerON 11. Ažù-balių tava <Ažù-baliai falu, Obeliai járás, Pnd; előtag: ažu- + balà. Vö. Ažù-baliai falu, Rk, Kp, Mlt, Kvr. Ažù-kalnis hegy Želvos falu, Mikėnai járás, Zr.: előtag: ažù- + kálnas. Vö. Ažù-kalniai falu, Tabariškiai járás, Šlčn; Už-kalniai falu, Al, Klvr, dűlőnév, Už-kalnis hegy. Ažuol-inis Vajasiškis II falunál, Baibiai egyházközségben, Zarasai járásban; vö. Ažuol-upis folyó Vilkija és Joniškis környékén: ąžuolas „tölgy” + -inja- képző. Ažũo-žerių ežeras (<Ažù-ažerių) < Ažùožeriai falu Anikščiai járásban; -ažù- előtag + ãžeras „tó”, vö. Pa-ežerių ežeras Vilkaviškis környékén. Až-vìntis Ažvinčiai falunál, Salakas, Zarasai járás. K. Būga (Ž CXXIX), a Mžk járásbeli Ventà folyóval és a Šilutė járásbeli Kintų egyházközség Ventė falujával összekapcsolva, *Až-véntis alakból származtatja; ezt tovább a balti vėnt- „hajlik, görbül” tőhöz köti, amely közszavakban is előfordul: litván vénteris, ven-terỹs, lett vénteris, óangol windel „kosár”, gót wandus „vessző”, indoeurópai * ṷendh- „hajlik, tekeredik” Bg RR II 325. Vö. még litván Vint-arà (< Ventara?) folyó Pabaiskas mellett, Ukmergė járásban, valamint porosz Winerinen GerON 203. Až- előtag. A LITVÁN SZSZK TAVAINAK NEVEI Б. И. САВУКИНАС Összefoglalás Ez a tavak neveinek etimológiai magyarázatait tartalmazó cikk egy litván tónevekről szóló, készülő nagyobb munka része. A megfelelő litván, lett és porosz tulajdonnevekkel való összehasonlítás után a tóneveket a balti köznevekkel is összefüggésbe hozzuk. Azokban az esetekben, amikor a balti nyelvek anyaga nem magyarázza meg kellőképpen a tó nevének jelentését, más indoeurópai nyelvek szókincsét is bevonjuk. A cikk mintegy 140 tónevet magyaráz meg, vagyis csaknem az összes A betűvel kezdődő litván tónevet.