D. Sutkevičiaus leksikografiniai darbai

LT EETSU SVN EFI KEAT" LTB OS CL BK S$ 'IHIK: OESTIR AE D/A LPYESTTUOYVIO 8" TS R. M" OFK OS TU "AK A D E M I J A D. SUTKEVIČIUS LEXIKOGRÁFIAI MUNKÁI J. KRUOPAS Érdeklődés a litván nyelv, irodalom, néphagyomány és történelem ir iránt A XIX. század a. első felében a litván nyelv felélesztésére, valamint szépirodalmi, tudományos, ir pedagógiai és ja egyéb irodalom létrehozásáir ra irányuló erőfeszítések arra ösztönözték az akkori kulturális szereplőket, hogy nagy figyelmet fordítsanak į a litván irodalmi nyelv fejlesztésére és szabályozására. Sokan jų (D. Poška, S. Stanevičius, S. Daukantas, Nezabitauskas, K. Uvainis stb.) L. ir litván szótárakat állítottak össze, nyelvtanokat írtak, és ezzel igyekeztek hozzájárulni a litván irodalmi nyelv gazdagításához és tökéletesítéséhez, valamint a litván nyelv műveléséhez és tanulásához szükséges legfontosabb eszközök előkészítéséhez. A korszak egyik iš legtermékenyeto bb szótárírója D. Sutkevičius. Életéről és jo tevékenyséir géről a következő adatokat közlik: született 1782 m. Raseiniai járásban. Arról, hogy 1801—1803 m. fizikát tanult a Vilniusi Egyetemen (még a 1803 m. reform)’. Merkinėi 1803 m. a domonkos iskolai osztály II tanár, az 1810— 1812 m. iskola vezetője. 1812—1814 m. A Žemaičių Kalvarija-i iskola helyettes vezetője. 1807 m. A grodnói domonkos iskola antikváriusa. 1818 m. ugyanott irodalomtanár, socius officii. 1819 m. 1821-1823 m. A Žemaičių Kalvarijos-i kolostor priorja, ir erkölcsteológia tanára. 1824 m. ismét grodnói régiségkereskedő, 1825 m. a vilniusi kolostorban, 1826—1827 m. a Paparčiai kolostor alpriorja, 1828—1829 m. a Raseiniai kolostor prokancellárja, 1830 m. ugyanott prior, o 1831 —1835 m. ismét prokancellár. -tól 1836 m. ismét Paparčiuose (1841 m. könyvtáros- ), később a palevenėsi kolostorban, ahol meghalt 1849 m. (más adatok szerint — 1854 év)?. Iš ezekből az adatokból látható, hogy D. Sutkevičius Litvánia különböző helyein dolgozott, könyvtáros volt, így a lexikográfiai munkákhoz ir szükséges anyagot a népi élőnyelv írásos emlékeiből gyűjthette. A litván bibliográfiában iš máshol említik ir ir 1831 (körülbelül), 1835, 1942 ir 1848 m. D. Sutkevičius szótárainak kéziratai, amelyekről iš jelenleg ismert, hogy fennmaradtak 1835 m. ir 1848 m. szótárak. 1831 m. a dátum kétséges. Ji su megjegyzés erről (kb. év) 1831 megadva V. Biržiškos a „Lietuvių bibliografijoje” című műben (II d. Sz. 631, 870 ir stb. ). 1831 m. keltezése * V. Maciūnas (lásd Litván mozgalom a XIX. a. század elején, 1939, p. 154) Kaunas, megjelöli, hogy D. Sutkevičius vezetékneve megtalálható a Vilniusi Egyetem fizikai tanszéke hallgatóinak nyilvántartási könyvében 1804/5 ir 1805/6 a tanévben. * V. Biržiška, Aleksandrynas, kn. 2, Chicago, 1963, p. 379. 217 terjedelmes litván–lengyel szótár, amely addig 1864 m. a Paparčiai kolostorban jį volt, bezárásakor ugyanabban az évben átszállították į a Vilniusi Nyilvános Könyvtárbir an említik kézirattárának leírásában", o 1915 m. elszállították į Oroszországba”. S. Baltramaičio 1894 m. az információ szerint D. Sutkevičius „Stownik litewski”, egy kézirat, amely ...-hoz tartozik az Orosz Tudományos ir Akadémiának, hogy ő E. Volterio parengta spaudai®. Ha ez ugyanaz a kézirat, amelyet említ V. Biržiška, az į Oroszországba m. kellett volna ne 1915 eljutnia, de korábban. Egyelőre ez a dolog nincs véglegesen tisztázva, magát a kéziratot nem találták o meg. Most feltárt levéltári adatok a következőről D. Sutkevičius lexikográfiai kéziratai arra késztetnek, hogy az említett négy részből álló (könyvből álló) litván–lengyel szótár kéziratát áthelyezzük į 1842 m., amelyeket feltüntettek A Paparčiai kolostor könyvkatalógusában ,,Pars librorum bibliotecae Gyűlés Általános Vilnensis... Az Úr évében Domini Čia 1849“*. žodynų gramatikų ir skyriuje (p. 83) külön megjelölni du D. Sutkevičiaus kéziratai: 1) Stownik Litván–lengyel, első kézből származó kézirat. Sutkievicz. 1835 (Sz. 21). 2) Ugyanaz Stownik Litván–lengyel. A szerző által javított kézirat Szerző. Sutkiewicz, Tom 1842 1—4 (sz. 22). Mivel a természetrajiš zi katalógust Paparčiuose állították össze, ahol hosszú ideig dolgozott D. Sutkevičius (utoljára -tól 1836 m. -ig), 1841 ezért okkal feltételezhető, hogy S. Baltramaitir yt mások által említett 1831 m. D. Sutkevičius által írt litván–lengyel, négy részből álló szótár datálható 1842 m. Eddig nem találták meg, ezért lehetetlen ir összehasojo nlítani su 1835 m. ir 1848 m. D. Sutkevičius szótárainak kézirataival. Iš az oldalak számából ítélve (I d. 1 — 322 o., IT d. 323-664 o., III d. 665—1096 o., IV d. 1097-1529 p.)?, ez tehát valószínűleg terjedelmesebb, mint 1835 m. szótár, amelynek 1048 oldalai vannak. Látható, 1835 m. a szótár kéziratát D. Sutkevičius ily módon ir kiegészítette, így létrejött 1842 m. egy négy részből álló (könyvnyi) litván–lengyel szótár kézirata. Utolsó munkájában V. Biržiška jį háromnyelvű szótárnak nevezi („Szótár Lietuviszkai-Lotyniszkay-Lenkiszkas“)? bár korábban a „Litván bibliográfiában“ kétnyelvű szótárként említette. Úgy tűnik, a 1848 m. háromnyelvű szótár ir 1842 m. kéziratot háromnyelvű szótárnak nevezik, mindhárom D. Sutkevičius-féle lexikográfiai munkát egyetlen szótár hiteles, bár hiányos másolatainak ir tekintve. j Így elsőként D. Sutkevičiaus leksikográfiai munkái közé sorolható egy ne állítólag körülbelül egy 1831 év alatt megírt négy részes litván–lengyel szótár, ám a litván–lengyel szótár egykötetes 1835 m. kézirata. Ez: Szótár Litván–žemaitiszt Lengyel, összeállította Ksigdza Sutkiewicza Sw. Teol. Prezentanta Litván Tartományának Rendjének Domonkos — Alkalmaztatik Bibliotheca Mgri Provincialis Datum Rossienis 1835, feb. 28. Šį a kézirat nála volt A. Baranauskas (ezt mutatja a ir pecsét: * Onucanne pykonucHoro oTAenenns Busenckoit ny6anunoii BubanoTexy, BBIMYCK yeTBepToit, Buona, 1903, p. 38. * V. Biržiška, Aleksandrynas, 2, p. 379. * C. Baarpawmaiituc, Ceeflennsi 0 AHTOBCKHX pykomucsx, , Kusas crapnua“, 1894, sun. I, p. 102. ¢ Ez az adat emelte ki elsőként M. Lukšienė a cikkben ,,A környezet, amelyben tanult S. Daukantas“ (,,Pergalé, 1964, Nr. 12), kizárólag a ką megemlített katalógusra támaszkodva, amely a Vilniusi Állami V. Kapsukas nevét viselő egyetem könyvtárának kézirattárában (Nr. 149). * Oniucanne pykornincioro oTrJeJienna Busenckofi nyGjinunofi BuOjiuorekun, BbiITycK YeTBepTbiA, Bussua, Žodynas 1903, p. 38. 8 Vö. Aleksandrynas, 2, p. 379. 218 „Bibliotheka Aliumnuw Sem. Seinenskiego“ (118)). Később a marijampoléi marianista kolostor könyvtárába került (pecsétek az 1. és az 524. lapon: ,,Bibliotheca Marianorum Mariampoli“. A pecsétek közepén — „M1C“), ahonnan a második világháború után a Litván SZSZK Állami Köztársasági Könyvtárába került (jelzete PR 1127). A kézirat 22,5 x 18 cm formátumú, 1048 oldalas, jelenleg ceruzával 524 kettős oldalszámmal megszámozva (ezt a számozást követi e cikk is, megadva a szavak és az illusztrációk helyét). Tintával, világosan írták. A kézirat és a Litván SZSZK Tudományos Akadémiája Litván Nyelvi és Irodalmi Intézetében található fénymásolat jól olvasható. A szótár végén (az utolsó szó, a Zyrgas után) ez áll: Ogul na Wyrazéw réwsię = 17,924, pradedamas lenkiška pratarme (Nota):,,W Jezyku Polskim znayduia sie dwie samogloski nosowe, to iest a, ą, i e, g. W Litewsko zaš Žmudzkim opr6cz wymienionych sa jeszcze dwie samogtoski nosowe, to iest i, į i u, ų —np. Įwadineju wzywam, zle byloby pisač Iwadineju lub Inwadineju, byto by to przeciwko wyslowieniu Języka Litewsko-Žmudzkiego. Podobnie co sie tycze u, ų np. Przypadek drugi liczby mnogiey pisze się Tų žmonių Tych ludzi. Niemożna pisač Tu žmoniu lub Tun žmoniun, podobniež nie będzie się zgadzala z wyslowieniem tegož Jezyka. K. Szyrwid S. J. a Naukach czyli Homiliach Litewskich és a Stomnik zwanym Synonima című művében gyakran az sz helyett csak az s betűt használja, így például a Szirdis Serce helyett Sirdist, a Sziauday stoma helyett Siaudayt használ stb. Mindazonáltal ebben a Szótárban kétféle előfordulást helyeztem el ábécérendben“. te D. Sutkevičius 1835 m. kétnyelvű (litván–lengyel) szótára Širvydas lengyel–latin–litván szótára alapján készült K. ,,Dictionarium trium linguarum“ (a továbbiakban a SD) ir rövidítéssel jelölve) más régi írások alapján. Jelentős számú szemléltető példát tartalmaz iš néhány tucat régi vallási iratból ir iš K. Bogusz, a litván nép és nyelv eredetéről szóló művéből. Ez, mondhatni, az első történeti litván szótár, amely magában foglalja Širvydas szótáránK. ak főbb ir XVI — XIX. a. század eleji litván írásbeliségi emlékek lexikáját. į A legtöbb szót innen vették iš K. Širvydas írásaiból, D. amelyeket Sutkiewicz szótárában a következő rövidítésekkel jelölnek X. Szyrw., alkalmanként X. Sz. Szinte minden oldalon po néhányszor, o néha akár egy po tucatszor ir is hivatkoznak į K. Širvydasra (lásd 11, 12, 13, 26, 29, 35, 47, 50, 51, 52 ir és más oldalakat). Előfordulnak olyan oldalak, amelyeknek minden" szava innen származik iš SD. Ezek keleti előtaggal, az ažusu előtaggal ellátott címszavak, pl. : Ažumetimas, Ažumetu, Ažumezgu neižrisztinai, Ažumiegmi, Ažumigdau stb. ir (50— 52). Látható, hogy SD részletesen felhasználták, még Širvydas új K. szavait sem kerülve el, pl. : Atadunga (31), Atmintine (37), Auksadaile (47), Auksawiete (47), Baustuve (55), Sietség (57) stb. Iš SD címkékkel számos szókapcsolatot vettek fel, pl. : Apsipila tupos (20), Apsirinkis unt ko (21), Apsiuwu oda (22), Atmetu nūg tewiszkistes (37) ir stb. Néhány szó illusztratív példaként ir lett átvéve ne iš SD, de iš K. Širvydo „Punktai sakymų“, pirmąją jų dalį pažymint 1°, pl. : Owczarnia K. Szyrw. 19216, w. 24. Iš K. A Širvyd írásaiból átvett szavak illusztrációs ir példáiban megőrizték a kelet-aukštaitisi nyelvjárás jellegzetességeit, pl. : Atadingima- (31) — s, feltárás, Atadunga (31) — <PRIVATE_PERSON>, (35) — Atkalbinejus ir atkalbinėjąs t.t. Kitas dažnas D. Sutkevičiaus žodyno iliustracijų šaltinis yra M. Daukšos Postilė (1599), iš kur paimti pavyzdžiai pažymėti santrumpa X. Koss (arba X. Kos), amelyet szinte mindenütt áthúztak, ir fölé rövidítést írtak X. Dauk vagy, leggyakrab219 ban, X. D. Csak ritka esetekben rövidítés X. Koss áthúzatlanul maradt (lásd szavakat Abrozas (3), Aprepiu (17), Tévedés (21), Példázatok (22) ir stb. ). Gyakran po K. Širvydas, M. Daukša és ir más források rövidítéseiben található hivatkozás Újszövetség ( = Újszövetség), amellyel jelölik ne J. Giedraitis 1816 m. Az Újszövetség, ahogy a kezdet alapján sejteni iš lehetne, azonban 1701 m. S. Bitner protestáns Újszövetsége: a rövidítés mellett N.T. található oldalszakir aszok (nem sorok, bár azt írják, hogy w. = wersz) a számok kizárólag S. Bitner Újszövetségének oldalszakaszaira ir vonatkoznak. Például: körül — Okoto — A körülmetéléshez hasonlítás miatt nem kell nekünk sokat fáradoznunk —Okoto wytoženia podobienstwa nietrzeba nam wiele trudzič się K.D. k.83 w. 15 N.T. k.180 w. 42. Csak illusztratív példák iš N.T. nem található. Rövidítés Kaz. Kalw. megjelölt szavakból ir vett példák iš J. Morkūno A (1600), Postilės példái : Abstingiste — Obfitošč, Szezodrobliwošė — O dziauksis abstingoy duszia jusu — A radowač się bendzie w obfitosci dusza wasza Kaz. Kalw. k. odw. 98 w 26. Csak iš ezekben találjuk a szavakat (példákkal) Absztingum (3), Mák (4), Vakság (4), Angyalka (6), Ankstiwa (6) ir stb. Elég sok anyagot közölnek a Bibl. jelzésű forrásból. Zmudz. (alkalmanként B.Z. vagy BZ). Melyik Bibliát vagy annak mely részét jelöli ez a rövidítés? A megjelölt oldalak és alfejezetek számai nem egyeznek sem az 1735., sem az 1755., sem az 1816. év-vel tų A kelet-poros Bibliáinak megfelelő helyei. Litvániában csak a Biblia egy része jelent meg — J. Giedraitis Újszövetsége (1816). A Bibl. rövidítéssel összehasonlítva Žmudz. (B.Z., BZ) rövidítéssel jelölt idézeteket a su megfelelő J. Giedraitis-féle testamentumi helyekkel, világosan látható, hogy azok teljesen azonosak. Így világos, hogy D. Sutkevičius J. Giedraitis fordítását használta, a Bibl. megjelölésével. Žmudz. Hasonlóképpen nevezte el fordítását maga J. Giedraitis is az A. Butkevičiushoz írt levelében:,,...poskonczonym zaledwo wydatku na druk kilka tysięcy Exemplarzy Biblii w Języku Žmudzkim...“ ** Ritkábban előforduló szavak és szemléltető példák ezekből a vallási írásokból: az Ewangelie polskie litewskie rövidítésekkel van jelölve y (1743), Ewan, Ew (pl. 24, 37, 40, 41, 55 stb.). A Vilniusi Állami Egyetem könyvtárában található több mint húsz Evangélium-kiadás közül (pl. az 1750., 1752., 1756., 1769., 1770., 1774., 1779., 1790., 1794., 1797., 1803., 1805., 1819. évi kiadások) csak az 1743. évi kiadás példánya (jelzete LR3314) felel meg a D. Sutkevičius szótárában megadott evangéliumi helyeknek. A Broma atwerta ing wiecznasti (1777...) rövidítésekkel van jelölve: Broma, Brom. (pl. 8, 11, 21, 29, 33, 39, 40, 53, 58 stb.). Nehéz pontosan megmondani, melyik év kiadását használták, mivel a vilniusi könyvtárakban néhány kiadás hiányzik (pl. az 1806. és 1811. évi). Megállapítást nyert, hogy D. Sutkevičius által használt Bromos oldalszámai nem egyeznek az 1753., 1766., 1799., 1802. és 1824. évi kiadások oldalszámaival, hanem az 1777. évi kiadás oldalszámaira utalnak. ; A Rožancezius szzwenciausios Maryos Pannos ir saldziausy warda Jezusa (1797) című művet a Rož (alkalmanként Rožan.) rövidítéssel jelölik (pl. 9, 14, 15, 17, 19, 23, 26, 33, 40, 41, 45, 59 stb.). A Pedelis Miros (1750) című művet a Pedelis Miros, Ped. Mir., esetenként Ped. M. rövidítésekkel jelölik (pl., 290, 342, 359, 419, 433, 442, 485, 487, 488, 489, 502...). A Metay szwenti arba jubilleuszas didis (1826) című művet a Jub. rövidítéssel jelölik (pl. 2, 9, 14, 19, 24, 33, 35, 40, 42, 53...). * A. KaupuZ I. Lukšaitė, A. Butkevičiaus gramatikos byla,,,Kalbotyra*- ‘, V, Vilnius, 1962, p. 137. 220 Az énekek rövidítéssel vannak jelölve Ének. (pl., 23, 30, 31, 49 ir stb. ). Egyelőre nem sikerült megállapítani, hogy ir Sutkevičius mely, mikor kiadott énekeket használt. D. Sutkevičius. Csak egy illusztratív példa van megadva iš ,,Balsas sirdies pas Pana Diewa“ (1790, 1798...) ir Abkürzung gekennzeichnet Stimme: Da es aus dem Vorwort to „Maloningam skaytitojuy“ stammt, kann es jeder sehen. Dieser (48). Satz wurde aus dem Vorwort iš „Maloningam skaytitojuy“ entnommen. Iš der wenigen weltlichen Schriften, be K. aus dem Wörterbuch D. von Širvydas, von Sutkevičius noch verwendet K. Bogušas’ Traktat „A litván nép nyelvénir ek eredetéről” (1808). Rövidítéssel jelölik K. Boh. Iš jo szavakat vettek át (pl. Alksnis (5), Anitele (6), Asa (29), Atstokus (43), Nevelők (47), Büntető (55), Beras (58), Bernuželis (59), Munkácska (72), Leányka (87), LanguZaytis (22), Anyácska (229) ir stb.) ir illusztratív példákból, legfeljebb három iš dalból (160 — 166 o.), amelyek K. Boguš által átvéve iš P. Ruhigo ,,Betrachtung der Littauischen Sprache“ (1745), nevezetesen: „Korán reggel, reggelkém”, „Volt egy lovacskám”, „Lemondtam a nagyanyámról”, pl. : Korán reggel, reggelkém A napocska folydogált (6), Kérdezlek téged Leánykám, merre jártál tu (87), Lemondtam a nagyanyámról. O Már fél nyártól, ahol a te koszorúcskád (497), O elszunnyadt (498) ir stb. Bár ši népköltészeti D. Sutkevičius 1835 m. szótárának illusztrációja a vallási írásokból su vett példákhoz iš képest szegényes, mégis nagyon értékes és jelentős. ji ir Ji gazdagította D. Sutkevičius szótárába ir bevitt į jo az illusztrációt élénk világi elemekkel. Megjegyzendő, hogy egyes szavak illusztrációinál gyakran ir több forrást is megadnak, po amelyekben az adott szót mondatban használják, ar pl. : Apsieymi — Obchodzę się, Postępuię — Ir kaypo Damaszkusz lezausi nevű (?) dranseije körül — I jak w Damaszkusz smiato (?) elment w Jézus neve — Bibl. Z. 195. k., 27. v. Jub. 5. k. Rėž.k:190. N.Tk.215.w.9.k.254.w.3. D. Sutkevičius a szótár összeállításakor szinte kizárólag írott forrásokat használt. Ezt meghatájo rozta a foglalkozása és a munkakörülményei (a néppel való közvetlen kapcsolat su hiánya más kérdés). ir Bár 1848 m. a szótár előszavában megjegyzi, hogy „több du mint egy su évtizeden át su nagy fáradsáir ggal és po verejtékkel számos vidéket Litvánia ir žemaičių kraštą važinėdamas, surinkęs žodžius“, tačiau 1835 m. Žodyne pateikta medžiaga, beveik visur turinti rašytinių šaltinių nuorodas, aiškiai rodo, kad žodžių iliustracijir os buvo renkamos ne iš iš liaudies kalbos, bet ne iš iš raštų. Tik apie žodžius, 30 neturinčius rašytinių šaltinių santrumpų, bent dalį jų ir galima laikyti paimtais iš liaudies kalbos, įterpus į rašytinių iš šaltinių žodžius, ir būtent: į Aszwinis — Bydleko począgu Jako Kosi, Osiel (30), Atkaksznis — Cwiekulec (35), Brazday — Miazga (63), Braukiu — Smorgam (63),! Diele — Pijawka, Turcica (80), Garszwa — Snitka (98), Gialda — Necka (105), Giendu — Elromlok (106), Giesu — Kialszom (107), Fúrok — Fúrok, lyukat (116), fúrok — Hozzászokom, hozzászoktatok (130), Keresek — Leszűröm (144), Kasktes [Kaskles?] — Morzsa (187), Kekuotas — Gronisty (190), Kuysis — Komar (213), Lauba [= Liauba] — Przestanck (214), Liswa — Zagon (218), Jó éjszakát — Jó éjszakát (219), Látogatok — Hajolok, Meghajolok (221), Nesq — Mindkettőnknek (262), Nem mondom — Nemuve (262), Pasisziausziu — Najezam sig (325), Paskubinu — Pospieszam (327), Pastumdelis — Popychaito (330), Siurbele — Pióca (416), Skilandis — A litván (419), 10 O nemzet nyelvének i kezdeteiről. Értekezés Xavér Xawier Bohusz... 1808, w Varsó 221 Striugis —Kusy (431), Swogunay —Cibulka (452), Szcziras —Szczery (454), Szikna —Sraka, Sziknia —Sraczka, Sziknius —Sracz (455), Tekilas —Toczydlo (464), Torietka —Talerz (471), WieZie —Kolcina, Tor (505), Winulis —Jabtko winne (507), Wissur essqs —Powszechny (511), Ziamaytis —Zmudzin (516), Ziamia —Ziemia (516), Ziemkilis obolis —Jblko zimowe, winne (517). A szótár felépítése alfabetikus, egyszerű. A szavak további betűk szerinti alfabetikus rendezésekor nem lehetett elkerülni a tévedéseket. Például az A betűnél először az Abejotinas szó szerepel, utána az Abejotinay, pedig fordítva kellene lennie. Címszóként a ragozható szavak alanyesete, az igék jelen idejű egyes szám első személyű alakja, valamint a határozószók és az elöljárószók szerepelnek. A litván szavak után kötőjel mögött a lengyel megfelelőik szerepelnek. Előfordulnak le nem fordított szavak is, pl. : Apkiarst (13), Arkimas (28), Atgajo (33), Aimieus (48), Balwa (54), Blaksterejimas (61), Gandejo (96), Gurwolis (120), Įgrissimas (124). Irtis (135), Isigrayksztau (136), Isiwidimas (139), Ižtrekt (176), Kierczią (195), Kulpiamas (209), Kuosa (211), Eope (226), Nepatrikimas (259), Netarpus (264), Nežada (268), Nuolatos (281), Pabosis (295), Sartas (409), Szirwis (456), Uju (478), Wakarczias (493). D. SutkeviCius utolsó lexikográfiai munkája: Zodinikas Letuwiszkay-Lotiniszkay-Lenkiszkas. Litván–latin–lengyel szótár. Litván–latin–lengyel szótár. Dominik Sutkiewicz kanonok, valódi litván [áthúzva: žemaitis] nagy fáradsággal összeállított műve. A Litván SZSZK Tudományos Akadémiája Litván Nyelvés Irodalmi Intézetének könyvtári kézirattárában található (jelzete: In. R. 3875). Formátuma 22,5x18 cm. Terjedelme — 404 számozott oldal és 23 p. kiegészítés (Dodatek), amelyet a szótár végén írtak össze, és külön számoztak. A szótár mintegy 19.150 litván szót tartalmaz latin és lengyel megfelelőkkel. Mintegy 720 szót (ismétlődőket, különféle képzési változatokat és egyebeket) kihúztak. Így javították ki a kéziratot a H betűig. Ezután áthúzásokat nem találtak. A szótár ilyen „ELŐSZÓ- ”-val kezdődik: „A lezuwi, vagyis a litván és a žemaitis nyelv minden más nyelvnél nehezebb, mivel eddig nem volt és most sincs nyelvtudománya vagy nyelvtana, ezért nemcsak a határvidékeken, hanem a közeli falvakban vagy tanyákon sem beszélik mindenütt egységesen. Eddig senki sem vállalkozott arra, hogy összegyűjtse és kinyomtassa ennek a [Áthúzva: lezuwi] nyelvnek a szótárát. Én vagyok az első, aki több mint két évtizeden át, nagy fáradsággal és verejtékkel, Litvánia és Žemaitija számos vidékén utazva, a szavakat összegyűjtve, merészeltem ezt a litván–latin–lengyel szótárt megszerkeszteni, és a litvánok, žemaitisok, lengyelek és poroszok [paszalecziak] hasznára kinyomtatásra bocsátani. Ez a szótár, úgy vélem, sok rosszallást hoz majd rám, de mindenki tudja, hogy [Áthúzva: nehezebb vagy] olcsóbb az idegen írást bírálni, mint magának valami jót írni. Írjon bárki tökéletesebb szótárt, én ezért nem fogok neheztelni és haragudni. Ez a szótár mindenkinek a legnagyobb hasznot a fiataloknak, leginkább a žemaitisoknak fogja hozni, akik az iskolákban kezdenek tanulni, és akik születésüktől fogva egyetlen lengyel szót sem tudnak. Ezt a szótárt kéznél tartva könnyebben és gyorsabban megtanulja a szavakat latinul és lengyelül is. E szótár olvasói sok szót elferdítve találnak e miatt; mivel a Litván Nagyfejedelemségnek a Lengyel Királysággal való egyesítése után a litvánok és a žemaitisok nyelvének sok lengyel szava kisajátította és kiszorította saját szavaikat. És így: gamta — Cnota, nem Cnata. Lideka — Szczupak, nem Szczupokas, Uksusas — Ocat, nem Acatas, és így tovább. ir = Végezetül kérem, fogadjátok szerető szívvel ezt a tudományos munkámat mindenki javára és okulására. Legyetek egészségesek. K. D. Sutkiewicz. Az évszámokban: 1848. [Ez a megjegyzés feltűnőbb, nagyobb betűkkel van beírva. Valószínűleg későbbi.) 222 Háromnyelvű 1848 m. szótár, amely a korábbi (1835 ir 1842 évek szótárainak anyaga alapján készült, azonban az utóbbiaktól abban különbözik, hogy latin megfelelőket is tartalmaz, és ir nincsenek illusztrációi. Szócikkállomány- (19.150 át tekintve a szótár valamivel už 1835 nagyobb, mint az (17.924 évi szótár (szócikk). Összehasonlítva 1835 m. ir 1848 m. a szótárak A betűinek szavait, látható, hogy az elsőben nincsenek szavak Abatene (1), Abelnas (1), Abelnay (1), Adatele (1), Adatiniczia (2), Adatinikas (2), Adinikelis (2), Adininis (2) ir stb., amelyek a második szótárban találhatók, o az utóbbiban nincsenek szavak Abastirpos (2), Abblusis (2), Abdas (2), Abrozas (3) ir stb., amelyek az éves 1835 szótárban szerepelnek. Iš D. Sutkevičius kéziratos szótárainak áttekintéséből látható, hogy több jelentős lexikográfiai munka jo készült el. Egyetlen ember erőfeszítéseivel, több évtized alatt összegyűjtött gazdag anyagból iš három lexikográfiai kézirat ir készült a főbb litván írások összeállításához. Bár az jų alap ugyanaz, miattuk ir to V. Biržiškos ir ezeket mások egyetlen szótár másolatainak tartják, azonban jų vannak közöttük olyan különbségek, amelyek miatt egyetlen szótár ir különböző változatai ar helyett önálló szótáraknak nevezhetők. D. Sutkevičius volt a litván lexikográfia történetében az első, aki olyan történeti litván szótárt állított össze, amely Širvydas szótárán alapult, és K. amely a legfontosabb ir és legismertebb a XVI–XIX. a. század eleji litván írások lexikáját, valamint szemléltető példákat tartalmazta. Az ilyen szótár fontos a litván irodalmi nyelv szókincsének fejlődését vizsgáló kutatások számára. Majdnem többször du nagyobb už K.. Širvydas A „Dictionarium trium (1629) ir linguarum” už abban használhatóbb az utóbbinál, hogy benne a litván szavak állnak az első helyen, Širvydas o három nyelvű A (lengyel–latin–litván) szótárban a litván megfelelőket utolsóként adják meg ábécérendben, ezért lehetetlen megtalálni. ir jų Bár D. Sutkevičius munkái kiadatlanok maradtak, mégis jelentősek a litván lexikográfia történetében, mint a litván nyelv első történeti szótárának kísérletei. Terjedelmüket tekintve csaknem egyenrangúak a legnagyobb a XIX. század a. elejének lexikográfiai munkájával, — D. Poška „Stownik polsko litewski” című művével. D. Sutkevičius szótárait ismerték a litván nyelv kutatói, valamint A ir szótárírókat ösztönözte a lexikográfiai munka Litvániában. Most D. Sutkevičius szótárainak anyagát felhasználják az akadémiai „A litván nyelv szótárának” összeállításakor. JIEKCHKOTPASHUECKHE TPYV/Įbi JĮ. CYTKEBHYIOCA H. KPYOITAC Peswue B cratbe naetcs o63op Jekcukorpadmueckmx TpyjoB JI. Cytkemmuioca (1782— 1854), H3BECTHOIO JIHTOBCKOIO JieKcHKorpaha nepsoit nososunsl XIX Beka. JĮ. CyTKeBHYIOCOM COCTABe JIeHbl PYKONHCH JIHTOBCKO-NOJbCKoro (1835, 1842) H smTOBCKO-J1aTHHCKO-NOALCKOTO (1848) cJioBapeli, KOTODpbIe SBJSIOTCS NEPBEIMH HCTOPHUECKHMH CJIOBApPSIMH JHTOBCKOTO Si3biKa. Xora sexcaxorpaduueckne Tpyas JĮ. CyTKeBHUIOCA OCTAMHCh B PYKONHCSX, OAHAKO OHM CHITpAJIH NOJIOXKHTEJIbHYIO POJIb B pa3BHTHH JIHTOBCKOI JekcHkorpadun. Our npexcrasasior HHTEPEC H Cerofina Kak GoraTbiė HCTOYHHK JIS HCTOPHYECKOTO CJAOBAPS H AAS Teneph COCTABAf- €MOTO H H3/ĮaBaeMOTO aKaJIeMAYECKOTO CJIOBaps JIHTOBCKOTO fi3bIKA. 223