Lietuvių priesaginiai hidronimai, išvesti iš kitų hidronimų

A LITVÁN NYELV NYELVTANI SZERKEZETE LITVÁN SSR TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁJA LITVÁN KÉPZŐS VÍZNEVEK, MÁS VÍZNEVEKBŐL LEVEZETVE A. VANAGAS A víznevek, akárcsak más helynevek, megkülönböztetik egymástól az azonos fajtájú objektumokat: az egyik tavat a másiktól, az egyik folyót a másiktól stb. Ezért a víznevek gyakran nem a megnevezett objektum, hanem egy teljesen véletlenszerű, a megkülönböztetett objektummal egyáltalán össze nem függő jellemzőt fejezhetnek ki. Ezt figyelembe véve elmondható, hogy a víznevek (és általában minden helynév) kevésbé motiváltak, mint a közszavak. Ez az egyik oka annak, hogy a víznevek (akárcsak általában a helynevek) nem alkotnak olyan szigorú rendszert, mint az appellatívumok!. A motiváltság foka szerint a víznevek több csoportra oszthatók, az abszolút motiváltaktól az abszolút nem motiváltakig. Az első típusba mindenekelőtt azok a víznevek tartoznak, amelyek teljesen változatlan vízrajzi megnevezésekből — nomenklatúrai terminusokból — származnak (Ežeras tó Prk., Vilkmedžių k.: ėžeras, Ūpė folyó Slč., a Mūša mellékfolyója: ūpė, Upis folyó Gdl., a Rudelė mellékága: apis). Kevésbé motiváltak azok a víznevek, amelyek más objektumok metaforikusan használt nomenklatúrai terminusai (pl.: Kamša tó Dgč., folyó Sv., a Šventoji mellékfolyója: kamsa „mocsáron, gallyakkal, ágakkal kirakott út”; Molbedis folyó Žal., a Juodupė mellékfolyója: molbedis „agyaggödör”). Nem motiváltnak tekinthetők azok a víznevek, amelyek teljesen változatlan személynevekből vagy más helynevekből keletkeztek (pl.: Adomaitis tó Mlt.: Adomaitis személynév, Vytautas folyó Vvr., a Salpalė jobb partja: Vytautas személynév, Amėrika folyó Pln., a Minija jobb partja: Amėrika). Ebben az értelemben sajátos helyet foglalnak el a hidronimák — más hidronimákból képzett, képzővel alkotott nevek. Az ilyen hidronimák a toponimikai kontextus hatására alakultak ki. Nem különülnek el, nem izolálódnak a többi víznévtől, hanem mintegy folytatják a már meglévő vízneveket. A meglévő hidronimákból kialakulva azok kontinuumaként léteznek. Az ilyen hidronimák és a hidronimikai (toponimikai) kontextus kapcsolatát a közös gyök (tő), a hozzátartozási viszonyt pedig a —sumutatja "Vö. B. H. Toponímiai, hidronimikai összefüggések B A C felépítéssel kapcsolatos TEOPETHueckoit TonoHoMacTHki, kn. : Ipunununs Tononumuku, Mocksa, 1964, p. 20. 231 fiksas. Így néha egész toponimamikrorendszerek alakulnak ki, úgynevezett „toponimiai családok”, például: bade - | Avilys || Aviliai tó. el edd de) oni Ant-aviliai falu Aviliai kisváros Avilé folyó. Avil-ditis tó. Avil-ditė folyó (közvetett kapcsolat). Hasonlítsd össze még; Utenas tó. Trgn., Utena város, Uten-ykštis tó. Trgn., Uten-ditis tó. Ut., Uten-ditél|Uten-élé folyó, az Utenaicius tóból ered, Uten-élé falu Utena környékén. Az ilyen hidronimák (és más toponimák) szuffixummal kifejezett derivációs viszonya nemcsak mennyiségi, hanem eredetre és hovatartozásra (birtokos viszonyra) utaló is. Ezt a hidronimákban megnyilvánuló eredetés birtokviszonyt végső soron maguknak az objektumoknak a viszonya határozza meg. Ezért a hidronimákat – néhány kivételtől eltekintve – más hidronimákból csak kicsinyítő jelentésű képzőkkel vezetik le. Vagyis az ilyen hidronimák derivációs kapcsolata maguknak az objektumoknak a függőségi (vagy mennyiségi) alárendeltségét tükrözi. A megnevezett objektumhoz nem közvetlenül, hanem a hidronimikai kontextuson keresztül kapcsolódnak. A derivációs kapcsolat két hidronima között áll fenn, ezért a más hidronimákból képzett hidronimák a motiváltabbak közé sorolhatók. A más hidronimákból képzett, képzős származékokként létrejött hidronimák, egy már meglévő hidronimikai kontextus sajátos kontinuumaként, bizonyos információt (a hovatartozás, az eredet viszonyát) közvetítő víznevek. Vizsgálatuk mindenekelőtt a hidronimika (és általában a toponímia) elmélete szempontjából fontos. V. Toporov az ilyen hidronimatípusokra gondolva ezt írta: „Az egymást kölcsönösen feltételező ilyen és hasonló esetek leltárba vételét a toponímiában a tudománynak a tulajdonnevekről szóló ... egyik legsürgetőbb feladatának tekinthetjük”*. Viszonylag kevés olyan képző van, amellyel a hidronimák más hidronimákból képezhetők: -aitė, -aitis, -alė, -alis, -elė, -elis, -ėlė, -ėlis, -yčia, -ikė, -ykščia, -ykštis, -ynas, -iné, -(i)nyčia, -okas, -yté, -ytis, -ukas, -ukė, -iūkštė, -uté, -utis. Emellett nem mindegyikük egyformán termékeny: némelyikükkel több tucat, míg másokkal mindössze egy-két hidronima van megalkotva: -elė, -elis? : Alksn-ėlė folyó. Lkm., az Alksnaitis-tóból : Éger-tó. Lkm., Alsuod-ėlė folyó Lkm., az Alsuodis-- tóból : Alsuédis-- tó Lkm., Balt-ėlė folyó Lkm., a Baltas-tóból : Baltas-tó Lkm., Balt-ėlė folyó MIt., a Baltis-tóból : Baltis-tó MIt., Bėr-ėlė folyó SI¢., Bėrės patak : Bér-é folyó Sl¢., Berž-ėlė folyó Rd., Banko-csatorna mellékága : Beržė folyó Rd., Šušvė mellékfolyója, Blauzd-ėlė folyó Lel. : Blauzda folyó. Ktk., Daub-ėlė folyó. Trg. : Dauba folyó. Trg., a Jūros mellékfolyója, Dysn-ėlė folyó. Dglš., a Dysna mellékfolyója. : Dysna folyó. Dglš., Dulg-élé folyó. Lp., a Dulgo-tóból : Dūlgas tó Lp., Dul- ? Ugyanott, p. 18. a 3 A képzők a származékok gyakorisága szerint vannak megadva. 232 gininkų k., Dus-ėlė folyó Pmp., a Dusos mellékfolyója : Dusa folyó Pmp., Dus-ėlė-tó. Ūd., Duselninkų k.: Dusia-tó. Smn., Gerv-élé-- folyó. RdN., Aukštosios Gervės int. : Gėrvė (Aukštoji) folyó. RdN., Apaščios dš., /Ig-ėlė-folyó. Ds., iš Ilgio-tó. : Ilgis-tó. Ds., /lg-ėlė ež. Smal. : Ilgasai ež. Smal., Imsr-ėlė up. Jrb., Imsrės kr. : Imsré up. Jrb., Irtuon-ėlė up. Trg., Irtuonos dš. : Irtuona folyó. Trg, [s-élé folyó. Kark. : Jsé folyó. Kark., Jiezn-élé folyó. Jz., Jiezno eZ.-ból. : Jiézno-tó Jz., Juod-élé folyó. Mšg., Juodelés f., Musės mellékfolyója : Juodé-patak. Mšg., Juodės falu, Musės jobb mellékfolyója, Kampuot- -lé-patak. Svnél., Kampuotelés falu, a Kampuotio-tóból. Kampuétis-tó. Svné¢l., Kampuočio falu, Knyt-élé-- patak. Trgn., Būkos mellékfolyója. Kngtis-patak. Trgn., Utenaités int., Kruoj-élé up. Sl., a Mūšos mellékfolyója. : Krdoja folyó. Sl, a Mūša mellékfolyója, Laid-&lé folyó. Pmp., a Svalia mellékfolyója. : Laidé folyó. Pmp., [stro folyó, Liauš-ėlė|| Liauš-ėlis folyó. Krkn., a Liaušė pataka. : Liaušė||Liaušis folyó. Krkn., Lied- -ėlė folyó. Ant., į LiedzZio eZ. : Liedis tó. Ant., Lied-élé folyó. Klin., Liedelés falu, a LiedZio tóból. : Liedis tó. Klt., Antaliedés falu, Liel-ėlė folyó. Stk., a Lieliaus tóból. : Lielius tó. Stk., Lielioniai falu, Milius-élé folyó Trg. : Miliusa folyó Trg. Mus-élé folyó Tj., Mūšios dš. : Masia folyó Tj., Nov-élé folyó Grs., Novos int. : Nova up. Grs., Plav-élé up. Ds., iš Plavelio ez. : Plavys ez. Ds., Prūt-ėlė up. Dkst., Pruciy k., į Prato ez. : Priitas ez. Dkst., Ras-élé folyó. MIt., Rašelės falu, a Rasios tóból. : Rasia tó. Mlt., Parašės falu, a Rud-&lé folyó. Gdl., Rudés dš. : Rūdė. folyó. Gdl., Strom-élé folyó. Ant., Šventosios dš. : Strémis ez. Ant., Strin-&lé up. Svné., Strūnos kr. : Strūna up. Svné., Saks-élé up. Dgl., iš SakSio ez. : Sakšys ez. Ant., Šiekši-ėlė up. Lkm., Pašiekščio k., iš Šiekščio ež. : Siek$tys ez. Lkm., Svent-élé up. Klt., Pašvenčio k., iš Švento ež. : Sveitas ez. Svnél., Svét-élé up. Zg., Vilkijos kr. : Švėtė folyó. Žg., a Lielupė jobb partján, Tov-&lé folyó. Kark., Tovės község: Tovė folyó. Kark., Ūg-ėlė folyó. Kré., Ūgės falu. : Ogé folyó. Kré., Uozb-ėlė folyó. Ut., az Uozbio-tóból. : Uozbys ez. Ut., Ušn-ėlė up. Uzv., Usnos int. : Ušna up. Užv., Vajuon-élé up. Svnél., iš Vajuonio ez. : Vajionis ez. Klt., Viekšn-ėlė up. Jz., Viekšnios int. : Viek$nia up. Jz., Vyk-ėlė up. Ds., iš Vyko ež. : Vykas ez. Ds., Zieg-élé up. Ds., Paziegés k., iš Ziegelio ez. : Zigas ez. Ds., AntaZieges k., Asav-élis ez. Slk. : Asavas ez. SIk., Audr-élis ez. Rk. : Audra up. Jž., Baltaj- -ėlis ez. Dkst. : Baltasiai- -tó. Dkšt., Balt-élis-- tó, Lkm. : Baltas-tó. Lkm., Bali- €lis-tó. Lkm. : Baltys-tó. Lkm., Balt-élis-- tó. Mlt. : Baltis-tó. Mlt., Bestin- -ėlis-tó. Rš. : Bestinis-- tó. RS., Daubul-&- lis-folyó. Vgr., Daubulio dš. : Daubilis-- folyó. Vgr., Dumbl-élis-tó. a) Kpč., b) Ktk., ¢) Rud. : Dumblys tó a) Kpc., b) Ktk., ¢) Rud., Dumbi-élis ez. Mlt. : Dumblys tó Mlt., Grauz-élis tó Lbv. : Grduzé folyó Lbv., /lg-élis tó a) Imb., b) Vrn. :: A tó hossza. a) Imb., b) Vrn., Juod-élis tó. Sem. :: Juodis tó. Sem., Juodyn-- &lis tó. Svnél., Juodynelio vs.: Juodynas tó. Švnčl., Juodyno vs., Karkl-élis folyó. Jnšk., Karklio int. : Karklys folyó Jnsk., Kert-élis folyó Krk., Šušvės jobb oldali mellékfolyója : Kerté folyó Krk., Susvės folyó, Kiaulin-élis-tó Dkšt. : Kiadalinis-tó Dkst., ez a Kig-élis. Ut. : ez a Kigvs. Ut., Kiv-élis fel. Sk. :Kivé fel. Sk., Kriaun-&- lis tó. Ob. : Kriauna folyó. Ob., Lab-élis tó. Trgn. : Labé tó. Trgn., Lain-élis tó. MIt., Palainio k.: Lainys tó. MIt., Lamést-- élis tó. Lkm. : Laméstas-tó. Lkm., Antalaméstés k., Laumiak-- €lis ez. Lkm. : Laumiakys-tó. Lkm., Lied-&lis- -patak Lap., Liedos-beltó : Lieda folyó. Lap., Liun-éliaidu -tó. RS. : Lidnas tó. RS., Lukn-élis tó. Lkm., Paluknio k.: LuknallLuknélé folyó. Klt., Luknos k., Lukn-&lis tó. Vins. : Laknas tó. Vžns., 233 Luol-ėlis tó. Km. : Luolys-tó. Km., Merk-ėlis folyó. Mrk., a Merkys mellékfolyója. : Merkys folyó. Mrk., Narak-ėlis-tó. JnšM. : Narak-ys- -tó. JnšM., Nemenč-- ėlis| Nemenčin-ūkas-tó. Pb. : Nemenčia folyó. Nmč., Pakin-élis tó. Švnčl. : Pakinis tó. Švnčl., Pašt-ėlis tó. Mlt. : Paštys tó. Mlt., Plav-ėlis-- tó Ds. : Plavys-tó Ds., Rūž-ėlis-- tó Mrk. : Rūžis-tó Mrk., Sudot-ėlis-tó Švnčl. : Sudota tó. Svnčl., Sudotos vs., Šiekšt-ėlis tó. Užp. : Šiekštys tó. Užp., Vyk- -ėlis tó. Ds. : Vykas tó. Ds., Zalv-élis tó. Dgč. : Zdlvas-tó Dgč., Zaps- -ėlis||Zaps-ditis-tó Vs.: Zapsys-- tó Vs., Pazapsiy f., Žieg-ėlis-- tó Ds. : Ziegas-tó Ds., Antažiegės f., Žvirgžd-- ėlis-tó Užp. : Žvirgždys ež. Užp. (Összesen 95 hidronima). „ėlė, -ėlis: Aluot-ėlė folyó. Smn. : Aluotis folyó. Sv., Apašt-ėlė folyó. Pnd., Apaščios dš. : Apaščia folyó Brž., Ažag-ėlė folyó Sml., Amatos dš. : AZagis||AZagys folyó Šd., Ažyt-ėlė folyó Grnk., Ažytės patak : Ažytė folyó Grnk., Dubys-ėlė folyó Sd., Dubysos kr. : Dubysa folyó Rz., Daugyvenės kr., Garankl-- ėlė folyó St., Lankesos dš. : Gardnklé folyó St., Lankesos dš., Kamat-ėlė folyó Slč., Kamaties kr. : Kamatis up. Všk., Linkav-élé||Linkauk-&lé up. Krkn., Linkavos dš. : LinkavallLinkduka up. Krkn., Maleiš-ėlė up. Sv., Maleišos int. : Maleiša up. Sv., Marnak-- élé up. Sb., Marnakos dš. : Marnaka up. Sb., Niauduv-- ėlė up. Šd. : Niduduva up. Sd., Ramoj-élé up. Ps., Ramojaus kr. : Ramėjus up. Jnšk., Svaitut-- élé up. Ds., a Svaitito-- tóból, a Šventosios folyó vízgyűjtőjéből: : Svaitdtas-tó. Ds., a Šešėv-ėlė folyóból. Kri., a SeSévés folyó vízgyűjtője. : Sesévé folyó. Kri., Slavant-- &lé folyó. Vs., a Slavantélio-tóból. az Ančia-tó tó: Šlavafitas Vs., Šlavantai falu, Žiegžmar-ėlė folyó Trgn., a Žiegžmario-tóból, a Būka mellékfolyója tó: Žiegžmūris Trgn., a Žiežmar-- ėlė folyó Žsl., a Švento Jono-patak mellékfolyója folyó: ZieZmara Žsl. ; Aknyst-ėlis tó. Lel. : Aknysta folyó Lel., az Aknystėlio tóból, Aulam-&lis folyó. Pn., a Nevėžis jobb mellékfolyója. : Aūlamas folyó Pn., a Nevėžis jobb mellékfolyója, AZyn-élis folyó. Krk., Ažyno kr. : Ažiynas folyó Krk., Babrin- -ėlis tó Dgč., Babrinėlių falu: Babrinis tó Dgč., Babrinės falu, BerZup-- élis folyó Jnk. : Bėržupis folyó Jnk., Byvain-élis tó Trgn. : Byvain-is tó. Trgn., Bizduk- -ėlis tó. Zsl. : Bizdūkas tó. Zsl., Brades-ėlis tó. Ut. : Bradesas tó. Ut., Daglėj-ėlis ež. Jž. : Daglėjas ež. Jž., Daglėj-ėlis ež. Trgn. : Daglėjus ež. Trgn., Davil-ėlis ež. Ut. : Davilas ez. Ut., Drapal-ėlis ež. Lp. : Drapalis ež. Lp., Dubul-ėlis up. Sd., Daugyvenės kr. : Dubūlis up. Sd., Daugyvenės kr., Du-|, vėn-ėlis ež. Feltöltve. : Duvėnas-- tó Feltöltve., Gipin-élis- -tó Jž. : Gipinys-- tó Jž., Izit-ėlis-- tó Dgč. : Izitas-tó Dgč., Ižen-ėlis tó. Vžns. : Iženas tó. Vžns., Jagud-élis tó. Vvs. : Jagūdis tó. Vvs., JieSmen-- élis||Viesmen-élis up. Kré., Jiešmens int. : Jiešmuo|| Viešmuo folyó Krč., Juostin-- ėlis folyó. Rgv., a Nevėžis jobb partja. : Juostinas folyó. Rgv., Juostos-- patak, Kamuz-élis folyó. Mlt., Kamužės falu: Kamūžė folyó. Mlt., a Kamužėlis-tótól a Baltųjų Lakajų-tóig, Karnup-élis|Karnup-ėlė folyó. Sk., a Karnupis mellékfolyója. : Kafnupis| Kafnupé folyó. Vö. Karosnink-élis tó. Auk. : Karėsninkas tó. Sem., Kauknor-- élis tó. Kpč. : Kaūknoris tó. Kpč., Kozamk-- élis tó. Mrk. : Kozdmkas tó. Mrk., Kunig-ėlis tó Ant. : Kunigis tó. Ant., Lėven-ėlis folyó. Pmp., Lėvens mellékfolyója. : Lėvuo folyó. Pmp., Lydek-ėlis tó. Mlt. : Lydėkis-- tó. Mlt.,; Limin-ėlis- -tó a) Dgl., b) Dgč., c) Mlt. : Liminas-- tó. a) Dgl., b) Dgč., c) Mlt., LaZup-élis-- folyó Sd. : Lūžupis folyó. Sd., Nemun-élis folyó. Bsg., Nekelpos int., Dg., Dvarčėnų f., PnmR., Lielupės mellékfolyója, Zd., Varduvos mellékfolyója. : Nėmunas folyó. Kn., a Kuršių marias*-ba, Neties-ėlis tó. Mrk. : 234 Netiésis tó. Mrk., Nibud-élis folyó. Įs., Nibudėlių k.: Nibudys folyó. Gm., Nibudžių k., Įsruties kr., Pastov-ėlis tó. Mlt. : Pastovis tó. MIt., Peneikišk-- ėlis|| Paneikišk-- ditis tó. Dgl. : Peneikiškis tó. Dgl., Pranelg-élis folyó. Dgč., a Pranelgis-- tóból : Pranėlgis tó. Dgč., a Pradup-élis folyóból Kp., a Prūdupis mellékfolyója. : Prūdupis folyó. Kp., a Rudes-ėlis tóból. Mlt., Rudesos falu: Rudesa tó. MIt., a Salin-ėlis tóból. Ds. : Salinis tav. Ds., Skutišk-ėlis patak. Sml., Skutiškio mellékág. : Skūtiškis patak. Sml., Šaltin-ėlis patak. KzR., Jūros mellékág. : Šaltinis patak. KzR., Šešup-ėlis folyó Lbv. : Šešūpė folyó Kps., Seteksn-élis tó Jž. : Setéksnis tó Jž., Šilad-ėlis folyó Lg., Šiladžio dš., Lg., Kruojos mellékfolyója : Šiladis folyó Lg., Slavant-élis tó Vs.: Šlavafitas tó Vs., Tautin-ėlis folyó Mšk., Tautinio hegygerinc : Tautinys folyó Mšk., Uosint-élis tó Sv. : Uosintas-tó. Sv., Vabal-ėlis folyó. Jon., Vabalo mellékfolyó. : Vabalas folyó. Jon., Varnak-élis-tó. Dgl. : Varnakys-- tó. Dgl., Vazaj-élis-- tó. Jž. : Vazajis-tó. Jž., Vidauj-ėlis folyó. Smk., Vidaujos dš. : Vidduja folyó. Smk., Vykežer-ėlis tó. Ant. : Vykežeris tó. Ant., Zales-ėlis tó. R.: Žalesas tó. R., Zgsin-élis folyó. Ck., Zasino öböl. : Žąsinas folyó. Čk. (Összesen 77 hidronima). -aitė, -aitis: Alksn-aitė folyó. Rövidítve, az Alksnas-tóból : Alksnas folyó Rövidítve, Als- -ditė|| Als-ikė folyó Vdk., Alsos mellékfolyó : Alsa folyó Vdk., Antvard-ditė folyó Jrb., Antvardės folyó : Antvardė folyó Jrb., Avil-ditė folyó Smal. : Avilė folyó Dgč., Dubin-aitė 1, 11 folyó VI., Dubinės int. : Dubinė folyó VI., Dumbl-dité folyó Lzd., a Dumblio-tóból : Dumblis-tó. Lzd., Gynėv-aitė- -patak. Btg., Gynėvės-torkolat. : Gynėvė-patak. Btg., Raudon-aitė-patak. Raud., Vidutinio Geležiaus-- torkolat. : Raudéné-patak. Raud., Nemuno jobbparti mellékfolyója, Rusn-ditė-- patak. Rsn., a Kuršių-lagúnába: Rūsnė — a Gilijától az Atmatáig húzódó Nemuna-ág, Smelt-ditė folyó. Klp., Smeltė-part : Smeltė folyó. Klp., Snietal-aitė folyó. VI., a Snietala mellékfolyója : Snietala folyó. Smk., Šlyn-ditė folyó. Rs., a Slynos mellékfolyója : Signa fel. Rs., Šušv-aitė||- Šiušv-aitė folyó. Tt., Šušvės torkolata. : Sasvé||Siasvé folyó. Tt., Upsal-dité folyó. VI., Upsalos-tó. : Opsala folyó. VI., Uten- -dité||Uten- -élé folyó. Ut., az Utenailis-tóból. Utenas-tó. Trgn., a Vidauj-dité folyó Smk.-nél, Vidaujos dS. Vidduja folyó. Smk., a Vilkij-dité folyó. Sk., a Vilkijos int. VilRija folyó. Sk., a Virang-aité folyó. Plk.: Virangé folyó. Plk. ; Alksn-ditis tó. a) Lkm., b) Rš. : Alksnas tó. a) Lkm., b) RS., Armen-ditis folyó. Ck., Armenos Kkr. : Armena folyó. Vö., Avil-ditis tó. Imb. : Avilys tó. Imb., AZvint-ditis tó. Slk. : Ažvintis tó. Slk., Bél-ditis tó. Svné. : Ez a Bélys. Svné., ez a Bit-ditis. Vin. : Bita folyó. Všn., az ež. Bitaičio-ból, Bitup-ditis folyó. Slv., a Bitupio int. : Bitupis folyó, a CiCir-aitis tó. Imb. : Si¢irys ez. Imb., Dabur-ditis ez. Antz. : Daburys ez. Antz., Gadén-ditis ez. Sem. : Gadénas ez. Sem., Gar$pelk-ditis up. Smk., Alsos kr. : Garspelkis up. Smk., Alsos kr., Gavditis ez. 1gn. : Gavys ez. Ign., Gél-ditis ez. Nmč. : Géla ez. Nmč., Gelv-ditis ez. Sem. : Gélvis ez. Sem., Gilit-ditis ez. MI., Giluty k.: Gilata up. Ml., Glak-ditis ez. Vrn. : Glūkas ež. Vrn., Glūk., GruoZ-ditis ez. ko Onš., GruozZninkéliy k.: GruoZys ez. Ons., Gruozninky k., /ig-ditis ež. Ign. : Ilgis ež. Ign., llg-ditis ez. Rš. : Ilgiai tó RS., Kekl-aitis folyó Grl., Jiesios mellékfolyó : Keklys folyó Grl., Rudés patak, Klev-ditis tó Sn. : Klévas tó Sn., Kumpuol-- ditis tó Antz. : Kumpuélis-tó. Antz., Lazduon-- di- * Folyónevek Nemunélis aránya su Némunu egyes esetekben közvetett lehet, a nėmunas, nemunélis köznéven keresztül. 235 tis folyó. Ck., Lazduonos mellékfolyója : Lazduona folyó. Ck., Lied-ditis tó. Klt. : Liedis-tó: Klt., Liek-ditis||Liek-ūitė folyó. Lkč., Liekės dš. : Liekė folyó. Lkč., Luokes-ditis tó. Mlt. : Luokesai- -tó MIt., Malkést-ditis-tó MIt. : Malkéstas-tó MIt., Mer-ditis-tó Svné. : Mera folyó Svné., MergeZer-ditis ez. Dkšt. : Mergežeris ež. Dkst., Milas-ditis ez. MI., Milašaičių k.: Milašius ez. MI., Milasiy k., Mon-ditis ež. Sem. : Monis-tó. Sem., Nemun-aitis-tó. Gl. : Némunas- -folyó. Kn., Nosv-ditis-tó. Uzp. : Nosvé-folyó. Užp., Parsvét-- ditis-tó. Dkšt. : Parsvélas ež. Dkst., Plienup-ditis up. Ar., Plienupio int. : Pliėnupis up. Ar., Punkin-aitis|| Puikin-aitis ez. Vvs. : Punkinasl||Puikinas ez. Vvs., Reizgup-aitis folyó. Rs., Reizgupio-tó. : Reizgupis folyó. Rs., Sar-dgitis-tó. Svné. : Saria folyó. Svné., Savinis-tó. Vs., Sysvani-ditis-tó. Sem. : Sysvantas ež. Sem., Skirz-ditis eZ. Lp. : Skirziūs ez. Lp., Smilg-ditis up. Jsv., Smilgos dš. : Smilga up. Jsv., Strév-ditis tó Sem. : Strévys tó Sem., Sark-aitis tó Lbv., Šarkaičio falu: Sarkis tó Lbv., Sarkio falu, Uten-ditis tó Ut. : Utenas tó Trgn., Varn-aitis up. Jz., Vilk-ditis ez. Vs.: Vilkas ez. Vs., VyZuon-ditis ez. Ut. : Vyžuona up. Vins., Zaras-ditis ež. Zr. : Zarasas-- tó Zr., Zilm-aitis-tó Rš. : Zilmas-tó RS. (Összesen 71 hidronima). -ukas, -ukė: Aklin-ūkas-tó Vžn. : Vak tó Vžn., Akliniy k., Akmen-iūkas folyó Krkn., Nevėžis mellékfolyója : Akméné folyó Nj., Šventupio mellékfolyója, Armen-iūkas folyó VI., Armenos patak : Armena folyó VI., Balč-iūkas tó a) Ign., Klt. : b) Baltys tó a) Ign., b) Klt., Bedugn-iūkas tó Rdš. : Bedūgnis tó Rdš., Beržuol-iūkas tó Sem. : BerZuélis-tó Sem., Dėlin-ūkas-tó Mrk. : Dėlinis-tó Mrk., Dėl-iūkas- -tó Ut. : Dėlys-tó Ut., Dervel-iūkas-folyó Rz. : Dėrvelis-- patak Rz., Dumbl-iūkas-tó Klt. : Dumblys tó. Klt., Dusel-ūkas-tó Sn. : Dusėlės két tó. Sn., Ešerin-iūkas ež. Ktk. : Ešerinis ež. Ktk., Ešerin-ūkas ež. Rud. : Ešerinis ež. Rud., Gėj-ūkas ež. Onš. : Gėjus tó. Onš., Gėjaus erdő, Gelež-iūkas folyó. Vad., Geležio öböl. : Gelėžis folyó. Vad., Gervin-ūkas tó. Lp. : Gervinis tó. Lp., Giluč-iūkas tó. Svnél. : Gilūtis ež. Svnél., Gyst-ūkas up. VI., Gystaus int. : Gystūs up. VI., Jaur-iūkas ez. Ktk. : Jaurys ež. Ktk., Kačlup-iūkas folyó. Ar., Taipėdosi torkolat. : Kačlupys folyó. Ar., Taipėdosi torkolat, Kastin-ūkas folyó. PIk., a Nemunas kanyarulata: į Kastinis folyó. Plk., Prūdupis mellékfolyója, Kiaulup-iūkas folyó. Klm., Kiaulupis mellékfolyója : Kiaūl-upis folyó. Klm., Lyn-ūkas tó. Rud. : Lynas tó. Rud., Malin-ūkas tó. Rud. : Malinis tó. Rud., Nemun-iūkas folyó. Klm. : Neman folyó. Kn., į Kursi-tenger, Pakal-iūkas-tó. Lkm. : Pakalas-- tó. Lkm., Perdal-iūkas-tó. Klm. : Perdalė-tó. Klm., Platup-iūkas folyó. Grk., Piaunio folyóág. Platupys folyó. Grk., Dubysa folyóág, Raguol-iūkas tó. Zr. Raguėlis tó. Zr., Ruitin-iūkas tó. Lkm., Spern-iūkas tó. Smn. : Spernia folyó. Smn., Spindž-iūkas tó. Onš. : Spindžiūs tó. Onš., Šaul-iūkas tó. Lp. : Šaulys tó. Lp., Šėkin-ūkas tó. Rud. : Šėkinis tó. Rud., Šerm-ūkas tó. Onš. : Šermis tó. Onš., Šiemet-ūkas tó. Vvs. : Šiemetis-tó. Vvs., Svenč-iūkas- -tó. Sem. : Svefičius-tó. Sem., Tetervin-iūkas-tó. Slk., Tetervinis-- tó. Slk., Ūdrin-ūkas-- tó. Rud. : Ūdrinis-tó Rud., Vaisin-iūkas- -tó Smal. : Vaisinis-tó Smal., Var-iūkas-folyó An., Variaus'int. : Varius-folyó An., Varl-iūkas-- tó Mlt. : Varlys-tó MIt., Veiž-ūkas folyó Zg¢., 236 Veižo dš. : Vėižas folyó Pgg., Velnežer- -iūkas tó Slk. : Vėlnežeris tó. Slk., Verlin-iūkas tó. Svncl. : Veflinas tó. Švnčil., Verpel-iūkas<*Verupel-iukas folyó. Bb., Verupės mellékfolyója. : Verūpė folyó. Bb., Vervedž-- iūkas folyó. Pp., Ventos dš. : Vėrvedis up. Pp., Eglesio dš., Vėž-ūkas up. Krty., Šikšnės int. : Vėžius up. Krtv., Šiaušės kr., Vidauj-ūkas up. Šmk., Vidaujos dš. : Vidauja up. Jrb., Vijol-iūkas folyó. Krtv., Dubysos folyó mellékága. : Vijolė folyó. Šl., Kulpės folyó mellékága, Žvirgžd-- ūkas folyó. Plv., Žvirgždės folyó mellékága. : Žvirgždė folyó. Kps. ; Jies-iūkė folyó. Šil., Jiesios int. : Jiesia up. Šil., Sakuon-iūkė up. Prnv., Aluonos kr. : Sakuona up. Prnv., Aluonos kr. (Összesen 55 hidronima). : -alé, -alis: Duob-dlé up. Trg., Jūros dš. : Duobė folyó. Trg., Jūros jobb oldali mellékfolyója. Leit-alé folyó. Slu., Leitė jobb oldali mellékfolyója. Leitė folyó. Slu., Rusnė jobb oldali mellékfolyója, Lukn-alé folyó. Kl. : Lukna folyó. Kl., Palang-alé up. End. : Palanga up. End., PaliZ-alé up. Rt., Lizés int. ; *Palizé<- Lizé up. Rt., Ring-alé up. Zg¢., Ringės int. : Ringé up. Žgč., Sart-dlé up. Lkv., Rungio dš. : Safté up. Zg¢., Kamunos kr., Salp-alé up. Vvr., Šalpės kr. : Salpé up. Vvr., Šyš-alė up. Vn., Šyšos ds. : Šyša up. Vn., Upyn-alé up. Skdv., Šunijos dš. : Upyna up. Nmk., Šešuvies ds., Zeber-alé up. Uzv., Zeberés kr. : Zeberé up. Uzv., Zvels-alé vízfolyás. Grg. : Zvelsa vízfolyás. Grg. ; Burg-dlis tó. Als. : Burgis tó. Als., Paburgés falu, Paltup-alis vízfolyás. Plt. : Paltupis up. Plt., Viekved-- dlis up. Skdv., Viekvedzio int. : Viekvedys]|| Viekvedis up. Skdv. (Összesen 15 hidroním). -ykséia, -ykstis: Dysn-ykščia up. Dkšt., a Dysnų-tóból a Dysnykščio-tóba. Dysnai-tó. Dkšt., Šalč-ykščia||Šalč-iūkštė folyó. Slén., Šalčios folyó. Šalčia folyó. Šlėn. ; Asaln-ykštis-tó. Lkm. : Asalnai-tó. Lkm., Baluoš-ykštis-tó. Lkm. : Baluošas- -tó. Lkm., Dysn-ykštis-tó. Dkšt. : Dysnai-tó. Dkšt., Dring-ykštis-tó. Ign. : Dringis-tó. Ign., Kretuon-- ykštis-tó. Švnčl. : Kretūonas-tó. Švnčl., Ligaj-ykštis-tó. Slk. : Ligajai-tó. Dgč., Lūod-ykštis tó Slk. : Lūodis tó Slk., Lūš-ykštis tó Ign. : Lūšiai tó lgn., Nemun-ykštis|| Nemn-ykštis folyó Drsk., Nemuno dš. : Nėmunas folyó, Smalv-ykštis tó Smal. : Smalvas-- tó. Smal., Uten-ykstis-tó. Trgn. : Utenas-tó. Trgn., Vėl-ykštis-tó. Ign. : Vélys-tó. Ign., Žėlv-ykštis ež. Mlt. : Zélvos ež. Ktk. (Iš viso 15 hidronimų). -iké: Gans-iké up. Vg., Gansės int. : Gansė up. Vg., Ilg-ikė up. Šauk., Ilgos int. : Ilga up. Sauk., Lapiš-ikė up. Šlv., Lapišės kr. : Lapišė up. Slv., Lyksn-ikė up. Klm., Lyksnės int. : Lyksnė folyó. Klm., Sart-ikė folyó. NmZ., Tenenio mellékfolyója. : Saftė folyó. Žgč., Kamunos- -patak, Upyn-ikė folyó. Skdv., Trišiūkštės-patak. : Upyna folyó. Nmk., Šešuvies jobb oldali mellékfolyója, Varm-ikė folyó. Užv., Varmės kr. : Varmé folyó Užv., Velb-ikė folyó Erž., Velbės mellékfolyója : Velbé folyó Erž., Zalp-iké folyó Nmk., Žalpės mellékfolyója : Žalpė folyó Nmk. (Összesen 9 hidronima). -yčia: Ates-ycia||Atesé folyó. Smn., az Atesis tavon keresztül folyik: Afesys-tó. Smn., Atesninkų falu, Yl-yčia folyó. Smn., az Ylelis tóból: *Ylys (-is), ma Ylėlis-tó. Smn., Kernav-yčia|| Kernavė folyó. Šlčn., a Kernavo tóból : Kefnavas-tó. Jšn., Mašn-yčia folyó. Drsk., a Mašnelio- -tóból: *Mašnys, ma Mašnėlis- -tó. Drsk., Matar-yčia folyó. Rud., a Matarų-- tóba. : Matarų (tó) Rud., Rauden-yčia folyó. Klvr., a Raudenio- -tóból. : Raudėnis- -tó. Klvr., Raudeniškiai falu, Simn-yčia folyó. Smn., a Simnas-tóba. : Simno (tó) Smn., Sark-gé¢- ia folyó. Lbv., a Šarkaitis-tóból a Šarkis-tóba. : Šafkis-tó. Lbv. (Összesen 8 hidronima). 237 -uté, utis: Berž-ūtė folyó. Šln., Šušvės kr. : Beržė folyó Rd., Šušvės kr., Nyk-ūtė folyó Kr., Nemuno kr. : Nyka folyó Kr., Nemuno kr., Pent-ūtė- ||Pent-alė folyó Lkš., Pentos dš. : Penta folyó Lkš., Vasak-ūtė|| Vasak-ytė up. Kps., iš Vasakų ež. : Vasakū (ėžeras) Kps. ; Gab-ūtis ež. Krn. : Galys ež. Krn. (Iš viso 5 víznév). -yté, -ytis: Marnak-- ytė Marnak-- ėlė folyó. Sb., a Lėvens jobb oldali mellékfolyója. : Mdrnaka folyó. Sb., a Lėvens jobb oldali mellékfolyója, Obel-ytė folyó. Srj., az Obelija-tóból. : Obelija <*0belijū tó Srj., Vasak-ytė|| Vasak-ūtė folyó. Vö.: a Vasakų-tóból. : Vasakū (tó) Kps., Bebirv-ytis|| Bebirv-iūkas folyó. Smk., Bebirvos kr. : Bebirva folyó. Smk., Vilk-ytis up. Zg., Vilkija járás : Vilkija <*Vilkiia folyó. Zg. (Összesen 5 hidronima). -(i)ny¢ia. A -(i)nycia képző nem litván, a lengyel -nica kölcsönzése: Bils-inycia patak. Lp., a Juodasis Bilsas tóból. : Bilsas, Jūodajis ez. Lp., Avier- -nycial|Aviré patak. Lh., az Aviris-tóból. : Aviris-tó. Lh. (Összesen 2 hidronima). -ynas: Nemun-ynas||Neman-ynas folyó. Glj., a Kuršių-öbölbe: Némunas- ||Némanas folyó. -iné: Burciok-iné folyó. Klvr., a Burčiokas-tóból. : Burčiokas ez. Klvr. -iokas: Kumpuol-- iokas ez. Dgč. : Kumpuélis ež. Ant. -iūkštė: Šalč-iūkštė||Salč-- ykščia up. Slén., Šalčios kr. : Šalčia folyó SIEn. A litván hidronimák közül jelenleg körülbelül 360 olyan, más hidronimákból képzett, képzővel alkotott származék ismert. A HIDRONIMÁK — MÁS HIDRONIMÁKBÓL KÉPZETT SZU||||FIXUMOS DERIVÁTUMOK A. BAHATAC Peswme A litván hidronímiában mintegy 360 folyóés tónevet tartanak számon, amelyek más vízrajzi nevek derivátumai. A motiváltság fokát tekintve ezek köztes helyet foglalnak el a más strukturális- -szóképzési típusokhoz tartozó hidronimák között. Ha az abszolút nem motivált hidronimák közé soroljuk azokat, amelyek antroponimákból vagy más toponimákból változás nélkül keletkeztek, a motiváltak közé pedig a folyók és tavak nomenklatúrájából származó hidronimákat, akkor a hidronimák — más hidronimákból képzett szuffixumos derivátumok ebben a viszonyA rangsorban a középső helyet foglalják el, mivel valamiféle ban (a birtokosság, rokonság viszonya stb.). A hidronimák ilyen típusainak képzésére használt képzők viszonylag kis számban ismertek. [Minden BCE OHH HMEIOT JeMHHYTHBHOe 3HaueHue:] -elé, elis (95 hidronima), -€lé, -élis (77 hidronima), -aité, -aitis (71 hidronima), -ukas, -uké (55 hidronima), -alé, -alis (15 hidronima), -ykščia, -ykštis (15 hidronima), -iké (9 hidronima), -yčia (8 hidronima), -utė, -utis (5 hidronima), -yté, -ytis (5 hidronima), -(i)nycia (2 hidronima), -ynas, -iné, -iokas, -iūkštė (hidronimánként egy). J ,