Jānis Endzelīns. „Darbu izlase, I“

Jānis Endzelīns, Darbu izlase, I, Riga, 1971, 728 o. Valószínűleg nagyon nehéz volna olyan nyelvet találni, amelynek tudományában egyetlen személy akkora szerepet játszott, mint Jānis Endzelīns (1873—1961) a lett nyelvtudományban. Több mint fél évszázadon át ez a tudós vezette (a szó legteljesebb értelmében) a lett nyelv tudományát; még most is, halála után több mint egy évtizeddel, kívülről szemlélve úgy tűnik, hogy a lett nyelvtudomány továbbra is e jeles nyelvész árnyékában él. Valószínűleg mindig így történik, amikor egy nagy személyiség távozik, és nem hagy maga után munkájának méltó folytatóit. J. Endzelynas válogatott írásait már régóta vártuk, és természetesen nagyon örülünk, hogy végre megjelent az első kötetük. Ebben a kötetben J. Endzelynas 1897—1906 közötti kutatásai kaptak helyet, köztük olyan ismert munkák, mint a „Латышские предлоги“ (I—II. rész), az „Исследования в области кашубского языка“, a „Латышские заимствования из славянских языков“, az „Über den lettischen Silbenakzent“ és sok más írás. Itt jelent meg J. Endzelynas első, közvetlenül a litván tanulmányokhoz kapcsolódó cikke is: V. Požežinskis „Возвратная форма глаголов в литовском и латышском языках“ című könyvének ismertetése. J. Endzelynas írásait azon a nyelven közlik, amelyen születtek; egységesítették a fonetikai átírást és a rövidítéseket, továbbá kiegészítették a szerző később készített különféle megjegyzéseivel. Az első kötet alapján úgy ítélhetjük meg, hogy J. Endzelynas írásait nagyon gondosan készítették elő. Kár azonban, hogy az első kötetet kézbe véve valahogy hiányoljuk a jeles lett nyelvészről és a balti nyelvtudományban elfoglalt helyéről szóló bővebb tanulmányt. Igaz, jelzik, hogy a válogatott írások utolsó, negyedik kötetében megjelenik majd J. Endzelynas „életének és munkásságának krónikája”. A krónika azonban bármilyen terjedelmes is legyen, mégsem adhatja e tudós teljes körű értékelését. Hasznos lenne J. Endzelynas munkáinak új bibliográfiája, valamint a róla szóló irodalom jegyzéke is, mivel az 1958-ban és 1959-ben közzétett bibliográfiák hiányosak, az Endzelynasról szóló irodalom pedig az elmúlt több mint egy évtizedben jelentősen bővült. J. Endzelynas írásainak kiadói a tárgyi és a szómutatóról sem tesznek említést. K. Būga „Rinktinių raštų” című kötetének (összeállította Z. Zinkevičius) gyakorlata megmutatta, hogy az ilyen mutatók nagymértékben növelik a kiadvány használhatóságát. Ebből az alkalomból szeretnénk emlékeztetni a lett nyelvészeket Jānis Endzelynasnak még egy adósságára: a „Latvijas PSR vietvārdi” első részének második kötete (K—O betűk) 1961-ben jelent meg, a harmadik kötetről egyelőre még semmit sem hallani. Nem túl hosszú ez a szünet? Természetesen sokkal könnyebb emlékeztetni és kívánságokat megfogalmazni, mint azokat teljesíteni. J. Endzelynas válogatott írásainak kiadása a nagy lett tudós előtti tiszteletadás legszebb formája, egyúttal születése századik évfordulójának legméltóbb megünneplése. J. Endzelynas írásait egykori tanítványai, R. Gryslė, D. Zemzarė (1911—1971), V. Dambė és M. Brencė állították össze és szerkesztették; kiadója a Lett SZSZK Tudományos Akadémiájának A. Upyte Nyelv- és Irodalomtudományi Intézete volt. J. Endzelynas írásainak első kötete alaposabb, átfogó ismertetésre kívánkozik. E rövid, annotáló megjegyzésekkel csupán az első benyomásokat és az első örömöket szerettük volna megosztani, amelyek e rendkívül értékes balti filológiai mű lapjainak átlapozásakor támadnak. A. Sabaliauskas 17. 902 249