scieee AI-readable full text Open interactive document viewer

A Few Observations on the Structure and Semantics of Predicate Nominal Constructions (A Generative Approach to Link-Verbs)

L. Valeika

Full text

BALTŲ KALBŲ VEIKSMAŽODŽIO TYRINĖJIMAI LIETUVOS TSR MOKSLŲ AKADEMIJA L. VALEIKA Néhány megfigyelés az állítmányi névszói szerkezetek struktúrájáról és szemantikájáról (A kopulák generatív megközelítése) A jelen cikk az úgynevezett kopulaszerkezetek szemantikai és szintaktikai tulajdonságaival foglalkozik. Mivel a bizonyítékok litván és angol nyelvből származnak, ez a cikk önmagában a litván és az angol mikroszintaktikai rendszerek tipológiai vizsgálatát mutatja be. Az állítmányi névszói szerkezetek mélyszerkezete A generatív nyelvtan standard elméletének megfelelően a nyelvet két rétegből állónak tekintik, nevezetesen mélyszerkezetből és felszíni szerkezetből. A generativisták általában a nyelv szemantikai szerkezetét értik mélyszerkezeten, míg a felszíni szerkezeten az előbbi nyelvi megvalósulását. A mélyszerkezetet bizonyos nyelvtani transzformációk kapcsolják a felszíni szerkezethez. Érdekes és fontos megjegyezni, hogyan reagáltak a nyelvészek a transzformációs nyelvtan új megközelítésére, amely Chomsky mélyszerkezet terminusának bevezetéséből eredt. Egyes nyelvészek – például Robert Hall – élesen bírálták az újonnan alkotott kifejezést, és azt állították, hogy a mélyszerkezet végső soron egyszerűen a megnyilatkozások jelentése. A „mélyszerkezet” természetéről folyó vita részben Chomsky félreértéséből, vagyis Chomsky mondatai és a mélyszerkezetek azonosításából fakadhatott. Az a felvetés, hogy a mélyszerkezet nem több, mint jelentésen alapuló parafrázis, pontatlan. Ennek cáfolatára A. Hill1 a következő példát adja – Kettő meg kettő az négy. Úgy tűnik, hogy a mögöttes szerkezet (azaz a mélyszerkezet) nyelvi terminusokban kifejezve a következő: Kettő tesz négyet + Kettő tesz négyet. Világos azonban, hogy a fenti szerkezetek nem tartalmazzák ugyanazt az információt, mint a bemutatott mondat. Valójában a Kettő meg kettő az négy a Kettő kiegészítőt tesz és a Kettő kiegészítőt tesz. Végül, de nem utolsósorban, a mélyszerkezet absztrakt szerkezet, vagyis fonológiai összetevő nélküli szerkezet. Másképpen fogalmazva, a mélyszerkezet az ige és a főnévi csoportok közötti viszonyok halmaza. A mondat mélyszerkezete olyan szerkezet, amely egy igéből és egy vagy több főnévi csoportból áll, amelyek mindegyike az igéhez egy meghatározott esetviszonyban kapcsolódik. A generatív nyelvtanban tehát a mondat egy propozícióból (mélyszerkezetből) és egy modalitásösszetevőből (tagadásból, időből, móduszból, aspektusból) áll. Ha azonban a mélyszerkezetet olyan absztrakt szerkezetként kell felfognunk, amelyben csak szintaktikai és szemantikai A. Hill, The Hypothesis of Deep Structure, Studia Linguistica XXIV: 1, p. 4.1 231 A kategóriák (alany, állítmány, tárgy) közötti viszonyok tükröződnek; az olyan szerkezetek létezése azonban, mint a Berniukas yra linksmas and Berniukui linksma, nehezen magyarázható. Ezt figyelembe véve az olyan kategóriákat, mint az alany, az állítmány és a tárgy, a „meghatározott” – „nem meghatározott” jeggyel kell bevezetni a mélyszerkezetbe. Például: A. Berniukas linksmas ← X (nem meghatározott) linksmina berniuką B. Berniukui linksma ← X (meghatározott) linksmina berniuką Csak ennek felismerésével tudjuk megfelelően leírni a szerkezetek közötti viszonyt. Mivel különböző mélyszerkezetekből származnak, különböző paradigmákhoz tartoznak. Amint már láttuk, a mondat mélyszerkezete kivétel nélkül igei. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden ige mélyszerkezeti ige. Így például a BŪTI: BE, akárcsak a többi kopula, aligha tekinthető mélyszerkezeti igének: A. Petraitis yra mokytojas: Petraitis tanár ← Petraitis moko vaikus: Petraitis gyerekeket tanít B. Šis vaikinas yra Petraitis: Ez a fiatalember Petraitis ← X vadina šį vaikiną Petraičių: X ezt a fiatalembert Petraitisnek hívja C. Jonas yra neįdomus: John érdektelen ← Jonas nedomina X: John nem érdekli X-et D. Smitas yra Londone: Smith Londonban van ← Smitas nuvyko į Londoną: Smith Londonba ment Mindez arra utal, hogy a BŪTI: BE nem alkotóeleme a mélyszerkezetnek; a nyelvtan generálja bizonyos mélyszerkezetek felszíni megvalósításához2. Következésképpen a BŪTI: BE nem tekinthető mélyeset-igének3. Ezt figyelembe véve a BŪTI: BE-t tartalmazó szerkezeteket másodlagos vagy hiányos predikáció szerkezeteiként kell értelmezni. Ugyanez igaz a többi kopulára is: TAPTI: BECOME Jis tapo prezidentu: Elnök lett ← X išrinko jį prezidentu: X elnökké választotta őt Berniukai tampa vyrais: A fiúk férfiakká válnak ← Berniukai auga x Berniukai išauga į vyrus: A fiúk nőnek x A fiúk férfiakká nőnek DÉTIS: SZÍNLEL Jis dėjosi bepročiu: Őrültnek tettette magát ← Jis elgėsi kaip beprotis: Úgy viselkedett, mint egy őrült LIKTI: ÁTALAKUL Tudj többet, beszélj kevesebbet, mert hamarosan megöregszel ← Tudj többet, beszélj kevesebbet, mert hamarosan megöregszel A víz hideggé vált ← A fagy hideggé tette a vizet A származtatási szerkezetnek megfelelően a kapcsolóigei szerkezetek esszív (Mes — žmonės: We are people; Šuo yra naminis gyvulys: The dog is a domestic animal), transzlatív (Jonas yra mokytojas: John is a teacher) és lokatív (Smitas yra Londone: Smith is in London) szerkezetekre oszlanak. Az esszív kapcsolóigei szerkezeteken 2 See John Lyons, Introduction to Theoretical Linguistics, Cambridge, 1969, p. 322. 3 Cf. Charles J. Fillmore, The Case for Case, Universals in Linguistic Theory, Holt, Rinehart and Winston, Inc., 1968, p. 84. 232 azokat a szerkezeteket értjük, amelyekben a kapcsolóige pusztán osztályozóként működik, vagyis olyan szerkezeteket, amelyek nem foglalják magukban az ágens átmenetét egy másik állapotba. Így amikor azt mondjuk, hogy Šuo yra žinduolis: The dog is a mammal, nem csupán azt mondjuk meg, hogy az ágens jelenleg micsoda; kijelentésünk valójában az ágens állandó állapotára vonatkozik. Az ember általában a körülötte lévő természet megfigyelésével jut ilyen kijelentésekhez. A Šuo yra žinduolis: The dog is a mammal mélyszerkezete a következő lehet: The dog feeds its young with milk from the breast. A hasonló szerkezetekben a kapcsolóige jelentése a legáltalánosabb, és „üres” igeként írható le. Jelenleg csak egy ilyen igénk van — BŪTI: LENNI. A transzlatív szerkezetek az ágens meghatározott állapotba vagy helyzetbe való átmenetét fejezik ki. Így például a Jis yra mokytojas: He is a teacher azt jelenti, hogy az ágens jelenlegi tanári státusza valamilyen korábbi tevékenység eredménye. Itt „eredményállapotról” beszélhetünk. Vegyünk még egy példát — Jis yra direktorius: He is a director. Az ágens jelenlegi állapota valakinek a múltbeli tevékenységéből ered: X appointed him director. Ugyanez az elemzés érvényes a Vaikui negera: The child is sick. szerkezetre is. A lokatív szerkezetek szintén vonatkozhatnak egy meghatározott állapotba való átmenetre: Smitas yra Londone: Smith is in London — Smitas nuvyko į Londoną: Smith has gone to London. De: Didysis Benas yra Londone: Big Ben is in London. A predikatív névszói szerkezetek felszíni szerkezete A BŪTI: LENNI általában az összes kopula legjellemzőbb képviselőjének tekintendő. Valóban, van egy olyan tulajdonsága, amely a többi kopulából hiányzik. Míg a többi kopulát félig lexikai vagy lexikai igének tekintik, a BŪTI: LENNI-t a nyelvészek „üres” szónak tartják. Ez többnyire igaz. Szemantikailag a legáltalánosabbnak, vagy másképpen fogalmazva jelöletlennek tekinthető. A többi kopuláról elmondható, hogy a BŪTI: LENNI módosított változatából származik. Így a TAPTI: VÁLNI a BŪTI: LENNI+MODUS KEZDET (NÖVEKEDÉS) elemből ered; a PASILIKTI: MARADNI a BŪTI: LENNI+MODUS FOLYTATÁS elemből ered; a DĖTIS: TETTETNI a BŪTI: LENNI+MODUS LÁTSZAT elemből ered, és így tovább. Ez arra utal, hogy a BŪTI: LENNI invariánsnak tekinthető minden olyan szerkezetben, amely kapcsolóigét tartalmaz. Ennek felismerése egy másik következtetéshez vezet, nevezetesen ahhoz, hogy a kapcsolóigei szerkezetek ugyanahhoz a paradigmához tartoznak4. Mindazonáltal nem felelne meg a tényeknek, ha azt mondanánk, hogy a BŪTI: LENNI mindig jelöletlen. A helyzet az, hogy lexémaként a BŪTI: LENNI-nek két jelentése van. Ha tehát egy szintaktikai egységben a kopula „kiterjesztett” vagy „folyamatos” alakban fordul elő, mint a „You are being naughty”, „John was being very funny” mondatokban, akkor a BE a viselkedést, cselekvést, beszédet fejezi ki, anélkül azonban, hogy megkövetelné az -ly hozzáadását a melléknévhez; a „Why don’t you be reasonable?”, „If you want to be a successful actor…” mondatokban a BE olyasmit jelent, mint „tegyél lépéseket azért, hogy azzá válj”. Ugyanez igaz a litvánra is: Berniukas nori būti lakūnu. Ezért a legcélszerűbbnek az tűnik, ha a BŪTI: 4 Lásd Г. А. Золотова, Синтаксическое поле предложения (к понятию парадигматических отношений в синтаксисе предложения), Синтагматика, парадигматика и их взаимоотношения на уровне синтаксиса (материалы научной конференции), Рига, 1970, p. 189—193; a paradigmatikus és szintagmatikus hasonlóságról lásd Hansjakob Seiler, Paradigmatic and Syntagmatic Similarity, Lingua 18 (1967), p. 35—79. 5 See F. Th. Visser, An Historical Syntax of the English Language, I, Leiden, 1970, p. 190. 233 A BE mint két funkcióval rendelkező lexéma. Az esszív szerkezetekben a BŪTI: BE általában anélkül használatos, hogy egy másik állapotba való átmenet gondolata társulna hozzá, míg a translativusi és lokatív szerkezetekben a BŪTI: BE a „valamivé válni” vagy „a térben helyzetet változtatni” jelentésben szerepel. Finite alakban előfordulva azonban, különösen kijelentő mód jelen idejében, a BŪTI: BE nélkülözi a fenti jelentést. Ez természetes, mivel a BŪTI: BE egy előrevetített cselekvés végső eredményét fejezi ki (pl. Jonas yra inžinierius: John is an engineer←Jonas tapo inžinieriumi: John has become an engineer). Ebből következően világossá válik, miért marad el gyakran a BŪTI a kijelentő mód jelen idejében álló litván mondatokban (pl. Jonas — geras draugas; Jonas — inžinierius). A BŪTI csak az idő, mód vagy aspektus által jelölt mondatokban kötelező. Az angolban néhány megkövesedett kifejezéstől eltekintve (Happy the man who…! Fine old oak this! Who so reckless…?) a BE kötelező. A pozíció betöltésére alkalmas főnévi kategóriákat illetően a litván és az angol között több a hasonlóság, mint a különbség: az állítmányokban alapvetően ugyanazok a kategóriák fordulnak elő: A. Emberi Jonas yra studentas: John egy diák Šis berniukas yra amerikietis: Ő amerikai B. Nem emberi a) élő. Arklys yra naminis gyvulys: The horse is a domestic animal b) élettelen. Šis daiktas yra stalas: This is a table c) anyagi. Šis žiedas yra aukso: The ring is gold d) elvont, absztrakt. Šis uždavinys yra didelės svarbos: The task is of great importance A különbségek jelentéktelenek, és főként kisebb alosztályokat érintenek. Így például az angolban kevés helynévből képzett cselekvőnevet találunk, vagyis a Londoner-típusú főneveket6. Ennek eredményeként az angolban e főnévi alosztály számára fenntartott pozíció betöltetlen marad. Mivel a litván nem szab korlátozásokat az ilyen főnevek képzésére, a litván névszói állítmányi szerkezetek szerkezetileg változatosabbak: Mūsų profesorius yra vilnietis, kaunietis, šiaulietis stb. Egy másik különbség a nemzetiségnevek főnévi alannyal való használatát érinti: a litvánnal ellentétben az angolban úgy tűnik, kerülik a nemzetiségnevek állítmányként való használatát, ha az alanyt főnév fejezi ki: He is an American; The boy is American, általában nem pedig: The boy is an American7. A litván és az angol között jelentős különbségek vannak az anyagnevek állítmányként való használatában. Ismeretes, hogy az előre helyezett főnevek determinánsként kevésbé specifikusak, mint az utólag elhelyezett főnevek. Más szóval az előre helyezett főnevek elveszítik főnévi jellegük jelentős részét, és a melléknevekhez válnak hasonlóvá. Azt várhatnánk, hogy az ilyen főnevek, ha utánuk nem következik főnév (azaz állítmányként szerepelnek), automatikusan visszanyerik főnévi státuszukat, mint a The American boy → He is an American példában. Ez azonban csak a megszámlálható főnevekre igaz, vagyis azokra a főnevekre, amelyek... 6 Lásd: Г. И. Ахманова, И. А. Данчинова, Атрибутивные отношения в топонимической системе англоязычных стран, Вопросы языкознания, 1970. 7 Dwight Bolinger, Adjectives in English: Attribution and Predication, Lingua 18 (1967, 33. o. 234 olyan helyzetben, hogy osztályfüggésüket formálisan is kimutassuk. Más a helyzet azokban a szerkezetekben, amelyekben a predikatívum megszámlálhatatlan főnév. Például: The ring is gold. Mivel a megszámlálhatatlan főneveknek nincs névelőjük vagy többes számú morfémájuk, a szerkezet típusa szerkezetileg kétértelmű: egyaránt értelmezhető úgy, hogy The ring is made of gold és úgy is, hogy The ring is a piece of gold8. A kétértelműség elkerülése végett az angol beszélők elöljárószóval vezetik be a főnevet: The ring is of gold. Az elöljárószó jelenléte egyértelműen jelzi, hogy a szó főnév. A litvánban a hasonló szerkezetek nem kétértelműek. Ez várható is, mivel a litvánban az anyagot jelölő melléknév morfológiailag jelölt kategória: Šis žiedas yra gryno aukso – Šis žiedas yra grynas auksas – Šis žiedas yra auksinis. A predikatív főnevek figyelemre méltó vonása, hogy általában határozatlanok. A határozott főnevek előfordulása különleges értelmezést kíván, vagy valamilyen bővítést igényel: John is the philosopher; John is this philosopher; He is a philosopher, who studies metaphysics9. A predikatívumként álló főnevekről szóló fejtegetésünk lezárásaként még egy kérdést meg kell tárgyalnunk, nevezetesen a predikatív névszói szerkezetek megfordíthatóságát. Az olyan szerkezeteket vizsgálva, mint a) The dog is an animal; b) Men are mammals; c) This horse is a mare; d) John is an engineer, nem kerülheti el a figyelmünket a főnevek rendszerében megfigyelhető bizonyos hierarchia: egyes főnevek más főnevek meghatározásában játszanak szerepet. Mivel a specifikusabb főneveket általánosabbakkal határozzuk meg, az ilyen szerkezetek nem fordíthatók meg. Ahhoz, hogy megfordíthatóvá tegyük őket, a kopula két oldalán álló főneveknek szemantikailag kongruensnek kell lenniük. Például: Men are thinking mammals→Thinking mammals are men. A főneveken kívül a predikatívum helyét melléknevek is betölthetik. Itt a melléknevek két típusát különböztetjük meg, nevezetesen az időbelit és az időn kívülit (állandó): Berniukui sveika (időbeli); Berniukas yra sveikas (időn kívüli) A fiú jól van (időbeli); A fiú egészséges (időn kívüli) A litvántól eltérően az angolban kevés morfológiailag jelölt időbeli melléknév van: a house afire; arms akimbo; The people were alive; They were agog10. A litvánban a morfológiailag jelölt predikatív melléknevek viszonylag produktív szóosztályt alkotnak. Ezeket az úgynevezett „semlegesnemű melléknevek” alkotják. A jelöletlen időbeli melléknevek és az állandó melléknevek formailag megkülönböztethetetlenek. Gyakorlatilag bármely állandó melléknév használható időbeli melléknévként, és fordítva: A. X yra juokingas: X vicces (állandó) B. X yra juokingas šiandien: X ma viccesnek látszik (időbeli) C. X yra alkanas: X éhes (időbeli) D. X yra alkanas: X éhes (állandó) 8 See A. Hill, Introduction to Linguistic Structures, New York, 1958, p. 175. 9 See Emmon Bach, Nouns and Noun Phrases, Universals in Linguistic Theory, Texas, 1968, p. 103. 10 Az angol predikatív melléknevek szemantikai értelmezéséhez lásd A. Драздаускас, Выражение „Временного состояния” как разновидность непроцессного именного сказуемого, Kalbotyra XXII (3), 1971, p. 7–17. 235 A leíró mellékneveken kívül a litvánban a predikatív szerepét viszonyszói melléknevek is betölthetik: Ši lova yra medinė; Šis laikrodis yra auksinis. Az angolban a főnévből képzett mellékneveket nem használják így. Némelyikük képletes értelemben predikatívumként is előfordulhat: His manners were extremely wooden (A. S. Hornby). Másfelől az angol a nemzetiséget jelölő főnevekből képzett melléknevek használatában túltesz a litvánon. Vö.: The boy is American (melléknév); Berniukas yra amerikietis (főnév). A litvánban az ilyen mellékneveket általában nem személyt jelölő alanyokkal használják: Ši gelumbė yra angliška. A predikatív melléknevek önállóan vagy más szavakkal alkotott szerkezetben, azaz előttük vagy utánuk álló determinánsokkal együtt használhatók. A litvánban és az angolban a jellemzően elöl álló determinánsok fokhatározók vagy azok megfelelői, a hátul állók pedig rendszerint főnevek vagy névmások. Egyes ilyen determinánsok kötelezőek, mások elhagyhatók: Šis žmogus yra kupinas ryžto: The man is full of determination (kötelező); Jo elgesys vertas pagyrimo: His behaviour is worthy of praise (kötelező); Šalis yra turtinga naftos: The country is rich in oil (elhagyható); Jis yra naudingas šaliai: He is useful to the country (elhagyható). A névszói állítmányi szerkezetek egy másik sajátossága a kiegészítő morfológiai kifejezésmódját érinti. A litvánban e szerkezetek kiegészítője lehet birtokos, eszközhatározói vagy alanyesetben, míg az angolban birtokos vagy közös esetben áll. A litván névszói állítmányi szerkezeteket vizsgálva azonban feltűnik a névszói állítmány morfológiájának következetlensége: azonos lexémákat tartalmazó szerkezetekben eszközhatározói és alanyesetű predikatívumokkal egyaránt találkozunk. Jis bus karalius: Jis bus karalium ‘Király lesz’ Mivel mindkét szerkezet használatos a modern litvánban, felmerül a kérdés: mi a státuszuk, vagyis ugyanazon mélyszerkezet változatai-e, vagy különböző szerkezetek? A hagyományos nyelvészet a két szerkezet közötti különbséget a következőképpen magyarázza: az első szerkezet az alany állandó állapotára, a második pedig annak átmeneti állapotára utal. Más szóval, az első szerkezet valakinek az állandó vagy valós státuszáról szól, a második pedig az átmeneti vagy képzelt státuszáról. Angolul az első szerkezet így adható vissza: ‘He will be king’, a második pedig így: ‘He will act as king’. Megjegyzendő, hogy a szemantikailag eltérő szerkezetek közötti strukturális különbség a modern litvánban eltűnőben van. Az úgynevezett állapothatározói eszközhatározói esetet az alanyeset szorítja ki11. Az alanyesetű predikatív szerkezetek elterjedése (illetve használata) arra késztetett néhány nyelvészt, hogy úgy vélje: az úgynevezett állapothatározói eszközhatározói eset későbbi fejlemény, és az átmenet eszközhatározói esetének analógiájára jött létre12. Véleményünk szerint az úgynevezett átmeneti állapot eszközhatározói esete szerkezetei korábbiak azoknál 11 See A. Rasimavičius, Tarinio vardininkas ir tarinio įnagininkas, Mūsų kalba 6, Vilnius, 1971, p. 13–19. 12 Ibid., p. 15. 236 Az átmeneti állapot instrumentális esetéből, vagyis az utóbbi az előbbiből származik. Vö.: Jis buvo eiguliu (az átmeneti állapot instrumentálisa) ← Jis dirbo eiguliu ← Jis tapo eiguliu ← X paskyrė jį eiguliu; Tik ketvirtį valandos esame žmonėmis (az átmenet instrumentálisa) ← Mes tampame žmonėmis←X paverčia mus žmonėmis. Ha a jobb oldali szerkezeteket a bal oldaliak forrásának tekintjük, akkor megválaszolható az átmeneti állapot instrumentális esetének kérdése: BŪTI az ilyen szerkezetekben csupán a megfelelő, instrumentális vonzatú igék helyettesítője. Ebből az következik, hogy az úgynevezett állapothatározói instrumentális és az átmenet instrumentálisa nem különálló kategóriák, ahogyan azt a hagyományos nyelvtan általában feltételezi, hanem mindkettő transzformációs kapcsolatban áll egymással: az átmeneti állapot instrumentálisa az átmenet instrumentálisából származik. Ez elkerülhetetlenül egy másik következtetéshez vezet: az instrumentális állítmányi bővítményt tartalmazó minták elsődlegesek, míg a nominativusi állítmányi bővítményt tartalmazók másodlagosak. Ez a folyamat a mai litván nyelvben is megfigyelhető. Így például a TAPTI, amely túlnyomórészt vonzatot kormányzó ige, fokozatosan elveszíti ezt a státuszát. Ugyanez érvényes a LIKTI, DĖTIS, IŠ-LIKTI, JAUSTIS és más igékre is: A. Ez a várkastély történelmi emlékművé vált. Ez a várkastély történelmi emlékművé vált. B. Ne mosd meg az arcod, érzem, hogy iszik; hazug maradsz. És ezek a hegyek kopárak és tuskókkal borítottak maradtak. C. Ébernek és figyelmesnek tettette magát. Ébernek és figyelmesnek tettette magát. D. Lehet-e szárazon maradni a szabad ég alatt, miközben esik az eső? Végig nyitott maradok. E. Egyszerűen hősnek érezte magát. Egyszerűen hősnek érezte magát. Az ige jelentése és mindenekelőtt az állítmányi főnév szintaktikai státusza magyarázatot adhat az ige desemantizálódására. Mivel ezt a pozíciót jellemzően melléknevek foglalják el, az állítmányi főnév kényes helyzetbe kerül: egyfelől igyekszik megőrizni főnévi tulajdonságait, másfelől az alany felé vonzódik, és ennek következtében melléknévszerűvé válik. A főnév pozíciója azonban nem kedvez elsődleges funkciói megőrzésének; inkább a főnév másodlagos funkcióinak kedvez. A főnév apránként elveszíti kapcsolatát az igével, végül pedig elszakad tőle. Ennek eredményeként az Adj. + Noun szerkezetekben tapasztalthoz hasonló helyzet áll elő: az állítmányi főnév, amely korábban független volt az alanytól, támaszt kezd keresni az alanynál. Amikor az ige elveszíti vonzatkormányzó státuszát, az állítmányi főnév melléknévként kezd működni3. Vegyük Charles J. Fillmore példáját: John is quite an idiot14, amelyben a főnév olyan módosítást vett fel, amelyet rendszerint a melléknevekkel társítanak. Az angol nyelvben a legtöbb kopulaige esetében már lezárult a szintaktikai szétválásként leírható folyamat. 13 Lásd: Helena Križkova, Именное сказуемое и структура предложения в современных славянских языках, Philologia Pragensia 1, 1971, 15—49. o. 14 Charles J. Fillmore, i. m., 84. o. 237 L. VALEIKA A névszói állítmányú szerkezetek strukturális-szemantikai jellemzői (a kopulás igék generatív megközelítése) Összefoglalás A tanulmány a litván és az angol nyelv névszói állítmányú szerkezeteit vizsgálja. Ezeket a szerkezeteket másodlagosnak, azaz a megfelelő belső (mélyszerkezeti) struktúrák transzformációinak tekinti. Derivációs történetüket figyelembe véve a névszói állítmányú szerkezetek eszív, transzlatív és lokatív típusokra oszthatók (Šuo yra naminis gyvulys), (Jonas yra studentas) és (Marytė yra Vilniuje). A litvánban ezek a szerkezetek gyakran morfológiai kifejezésmódjukban is különböznek: az eszív szerkezetek névszói állítmányrésze alanyesetben, a transzlatív szerkezeteké eszközhatározói és alanyesetben, a lokatív szerkezeteké pedig helyhatározói esetben áll. A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy az eszközhatározói esetben kifejezett névszói állítmányrésszel rendelkező transzlatív szerkezetek elsődlegesek, míg az alanyesetben kifejezett névszói állítmányrésszel rendelkező transzlatív szerkezetek másodlagosak.