Termininiai frazeologizmai su asmenvardžiais

Az elnöki tisztet J. Dagys töltötte be. A szótári bizottság körülbelül 10 évig ülésezett. Miután az üléseken valamennyi terminust jóváhagyták, a következő szakaszban a Botanikai Intézet terve alapján szerkesztették a szótárt; a szerkesztőbizottság tagjai: főszerkesztő J. Dagys, valamint A. Lekavičius és V. Mališauskienė. A szótár 1962-ben készült el véglegesen, és átadták a „Mintis” kiadónak, amely 1965-ben megjelentette. A kiadott „Botanikos terminų žodynas” valójában a korábban megjelent „Lietuviško botanikos žodyno” II. része. Ennek a résznek az elkészítése körülbelül 20 évig tartott. A munka ezzel nem ért véget. A Botanikai Szótári Bizottság, amely a Botanikai Intézet mellett működő Litván Botanikusok Társaságának részlegeként tevékenykedik, hozzálátott a növénynevek jegyzékének újbóli áttekintéséhez, pontosításához és kiegészítéséhez, valamint a Botanikai Szótár I. részének új kiadásra való előkészítéséhez. A munka tervszerűen folyik: a bizottság munkájába több új szakembert is bevontak: az algák elnevezéseiért G. Jankavičiūtė, a gombák elnevezéseiért J. Mazelaitis, a mohák elnevezéseiért A. Kuzas, a dísznövények elnevezéseiért a Vilniusi Egyetem Botanikus Kertjének vezetője, A. Lučinskienė, a bizottsági titkári feladatokért pedig R. Jankevičienė felel. Az üléseken mindig részt vesznek a Litván SZSZK Tudományos Akadémiája Litván Nyelvi és Irodalmi Intézetének Terminológiai Csoportjához tartozó tagok. A munka már a felénél tart. J. Dagys Terminológiai frazeologizmusok személynevekkel A terminológiai frazémák leggyakrabban a népnyelvi beszédben fordulnak elő. Bár a tudomány és a technika fejlődése, valamint a társadalmi-politikai élet új körülményei folyamatosan új, nemcsak egyszavas, hanem összetett terminusokat is igényelnek, a népi terminológiai frazémák mégis viszonylag ritkán kerülnek be a modern tudományos terminológiába. Még ritkábban jelennek meg benne más nyelvekből fordított formában. A terminológiai frazémák legnagyobb számban a növénynevek között fordulnak elő, például: nyúl káposztája „madársóska”, béka könnye „nefelejcs”; ritkábban az állatnevek körében — erdei kecske „őz”, biržai tolvaj „szitakötő”; még ritkábban a műszaki tudományágakban, például a csillagászatban — az ég fényes üstöke „üstökös”, a geológiában — mennydörgés golyója „belemnitesz” stb. A terminológiai frazémák külön csoportját alkotják azok, amelyek bizonyos szempontból kapcsolódnak az onomasztikához, mivel egyik alkotóelemük személynév, például: Marės lapai1, Jonio dobilai stb. Az ilyen frazémákban szereplő nevek szinte kivétel nélkül keresztény nevek, ezért részben ezeknek a terminusoknak a hozzávetőleges történeti keletkezési idejére is utalnak, vagyis a litván nyelvben akkor kezdtek kialakulni, amikor már eltelt valamennyi idő 1 A cikk megírásakor a következő szakirodalmat és kézirattári gyűjteményeket használtuk fel: J. Dagys, Lietuviškas botanikos žodynas, I, Kaunas, 1938; I. Edelmanė, Daži augu nosaukumi, kas saistāmi ar krāsu, garšu un smaržu nosaukumiem, — Veltījums Akadēmiķim Jānim Endzelīnam 1873–1973, Rīgā, 1972, p. 274–292; J. Elisonas, Zoologijos sistematikos terminų žodynėlis, Kaunas, 1920; Jacoby, Litauischen Litterarischen Gesellschaft, II, Heidelberg, 1887, p. 133–143; J. Kalvaitis, Lietuviszkų wardų klėtelė, Tilžė, 1910, p. 72–84; K. Mülenbacha, Latviešu valodas vārdnīca, II, Rīga, 1925–1927; az Akademinio Lietuvių kalbos žodyno kartoteka, valamint a Lietuvių kalbos atlaso gyűjteményei, amelyek a Lietuvių kalbos ir literatūros institute találhatók. Néhány terminológiai frazémát a szerző saját maga jegyzett fel a nyelvjárásokból. A terminológiai frazémák jelentéseit a mellékelt jegyzék közli. 248 a kereszténység felvételét követő időszakra. A személynév egyes népi elnevezésekben valószínűleg azért jelent meg, mert a virágok és növények többségét ősidők óta használták a népi gyógyászatban, virágzásuk és gyógyszerként való gyűjtésük ideje pedig éppen egybeesett az egyház által meghatározott ünnepnapokkal. Talán ez is magyarázza, hogy a többinél gyakrabban fordulnak elő azok a kifejezetten litván terminológiai frazeologizmusok, amelyek szerkezetükben személynevet tartalmaznak: Jonas, Jonis (pl. Jono barškutėlė, šv. Jono lineliai, Jonio žolės stb.). Ezzel szemben a pamatų jūzapas „varangy” terminológiai frazeologizmus valószínűleg eufemisztikus szándékkal alkothatták, hogy ezt az állatot enyhébb szavakkal nevezzék meg. Másfelől létrejöttét talán az ősi hiedelmek egyik maradványa, egyes állatok tiszteletének egykori szokása is elősegítette. Emellett a személynév frazeologizmusba kerülését talán annak népszerűsége is befolyásolta. Hiszen az ilyen frazeologizmusok többsége népszerű szentek nevével alkotott (vö. Jonas, Juozapas, Jurgis, Marija stb.). Más terminológiai frazeologizmusokban a személynév valószínűleg idegen nyelvű terminus fordítása során került át a litván nyelvbe, pl. Benedikto kardas, vö. lat. Cnicus benedictus, vagy kardų benediktas — vö. orosz кардаобенедикт, Jono duonmedis — vö. német Johannisbrothaum stb. Megjegyzendő, hogy a tudományos terminológia számára különösen a latin nyelv volt hasznos, amelyből a legtöbb terminust fordították litvánra. Néhány ilyen tükörfordítás szerkezete eltér az e típusú szokásos terminusokétól, és talán kevésbé sikerültnek tekinthető; ilyen például a žilė jokūbaitė, vagyis az a gyorsan elvirágzó és elöregedő növény, amelynek bóbitás magvain a csúcson mintha ősz hajszálak lennének (vö. lat. senecio Jacobaea — lat. senex „öregember, ősz”). A tárgyalt terminológiai frazeologizmusok többnyire egy szókapcsolat alaptagjából — a főnévből (a jelzett szóból) — és egy jelzőből állnak. A főnév ugyan megőrzi bennük a ragozásra jellemző elemeket (ragozható), de többnyire csak egyes és többes szám alanyesetben fordul elő. A jelző szerepét betöltő szó az ilyen frazeologizmusokban leggyakrabban személynév birtokos esetű alakjában áll, pl. Jurgio raktai, Marijos lineliai stb. A litván köznyelvi terminológiában viszonylag ritkább az az eset, amikor a jelzőt a jelzett szóval nemben, számban és esetben egyeztetett melléknév fejezi ki (vö. paprastoji barborytė2). Ezzel szemben például az orosz nyelvre igen jellemzőek az ilyen képzésű, főnévi jellegű terminológiai és nem terminológiai frazeologizmusok3, vö. грудная клетка „mellkas”. Emellett az ilyen típusú litván terminológiai frazeologizmusokban a személynév gyakran a nemzetség nevét is jelöli 2 Jelenleg egyes írásművekben a összetett terminusokba kerülő személynevek írásmódja igen változatos. Előfordul, hogy ugyanazon műben a személynevek eltérő írásmóddal szerepelnek, pl. kardų Benediktas, Žilė Jokūbaitė, vaistinis juozapas, laukinis jokūbėlis, Jurgio raktai, vagy: Benedikto kardas, Marijos kardas, jurgio raktai stb. Ebben a tanulmányban nagy kezdőbetűvel írjuk azokat a személyneveket, amelyek az összetett terminusban jelzői szerepet töltenek be, és kizárólag birtokos jelzőként szerepelnek, azaz az összetett terminusban nem ragozódnak (pl. Jurgio raktai, vö. Sodė daug Jurgio raktų). Kisbetűvel írjuk azokat, amelyek az összetett terminusokban jelzett szóként szerepelnek, köznévi használatúak, és esetben, valamint számban ragozhatók (pl. laukinis jokūbėlis, vö.: Atnešk priskynus man laukinių jokūbėlių). Az utóbbi típusú frazeológiai elnevezések különösen jellemzőek a tudományos művek nyelvezetére. 3 А. П. Мордвилко, Очерки по русской фразеологии, Москва, 1964, p. 25. 249 elnevezést (pl. rudeninė elenutė, vö. lat. Helenium autumnale). Hasonlítsuk össze e típus egy másik frazeologizmusával is, amelyben a személynév nem a nemzetség nevét jelöli, pl. laukinis jokūbėlis „kanadai betyárkóró”, lat. Erigeron acer). Az ilyen terminológiai frazeologizmusok szemantikai szerkezete fő vonásaiban hasonlít a főnévi jellegű, nem terminológiai frazeologizmusok szerkezetére, ugyanakkor sajátos jegyekkel is rendelkezik. A botanikai terminusokban szereplő főnevek szinte kivétel nélkül a növénytan körébe tartoznak (pl. dobilėlis, lelija stb.), és összetételben is megőrzik közvetlen jelentésüket; az átvitt jelentés a jelzőben összpontosul, vö. Juozapo lelija, Marės vyšnia stb. Csak elvétve alkotnak ilyen összetett terminust más életterületekről származó szavakkal (pl. ašaros, kardas); itt leggyakrabban magának a növénynek az alakja és formája (levele vagy virága) döntő hasonlóságot mutat valamely tárggyal. Viszonylag kevés az ilyen típusú, relatíve motivált összetett terminus, amely a madarak vagy állatok fogalomköréhez kapcsolódik (vö. szent Juozapo kvilys). Megjegyzendő, hogy az ilyen összetett terminus igen gyakran egészében átvitt értelemben használatos, és olyan szabad szókapcsolatot idéz fel, amelyben az egyes szavak saját megnevező jelentésükben állnak. Hasonlítsuk össze például a Jurgio raktai összetett népi botanikai terminust, amely valószínűleg a kulcsra valamelyest emlékeztető virág látványa nyomán keletkezett, valamint a szabad szókapcsolatot — Jurgio raktai —, amely közvetlenül egy Jurgis nevű személy tulajdonában lévő tárgyat nevez meg (vö. čia Jurgio raktai, ne tavo). Ugyanez mondható el a Marijos čebatukas botanikai terminusról, a šv. Južapo kuilis zoológiai terminusról, a Jokūbo lazda csillagászati terminusról stb. Egy-egy ilyen terminusban a mesterségesség bizonyos nyomai is könnyen felfedezhetők. Valószínűleg egyetlen fogalmat jelölő terminus alakult összetett szókapcsolattá a hangzás ritmikus összecsengésének kedvéért, pl. marytė—katrytė, mariuška—petriuška stb. Egyes nyelvjárásokban ugyanazt a kis bogarat — a „katica” nevű állatot — olykor egyetlen szóval nevezik meg, pl. katrytė, marytė, petrelė, barborytė; az összetett terminussá válást pedig valószínűleg a szokás tette lehetővé. Például a kézre szálló kis bogárnak szívesen mondják: „marytė—katrytė, mutasd meg az igazat: ha esik, maradj itt, ha pedig derült az ég, repülj el”. Meg kell jegyezni, hogy az ilyen típusú terminológiai frazeologizmusok némelyikének a litván nyelvjárásokban viszonylag jól körülhatárolható elterjedési területe van. Például az említett marytė—katrytė, többnyire a dievo karytės elnevezéssel együtt, szabályszerűen Kelet-Litvániában, Biržų, Joniškėlio, Panevėžio és Vabalninko környékén használatos. Egyes ilyen típusú terminológiai frazeologizmusok — a nem terminológiai, főnévi jellegű állandósult szókapcsolatokhoz hasonlóan — a litván nyelvterületen poliszém módon is használatosak lehetnek. Ugyanazzal az összetett terminussal különböző növényeket neveznek meg; például a šv. Jono karkliukais a növénytanban a következőket jelöli: 1. „csucsor” (Solanum dulcamara) és 2. „vesszős kutyatej” (Euphorbia virgata); a dievo karvele a zoológiában a következőket jelenti: 1. „katica” (Coccinella septempunctata) és 2. „kis, világospiros színű bogár” (Trombidium holosericum). Emellett megjegyzendő, hogy különösen a növénytanban gazdagabb szinonímia jellemző azokra a növényekre, amelyek gyógyhatása régóta ismert. Továbbá elmondható, hogy a szinonimák többnyire egyetlen szóval, nem pedig terminológiai frazeologizmusokkal fejeződnek ki. 250 Az alábbiakban néhány személynévvel alkotott terminológiai frazeologizmus jegyzéke olvasható. Mellettük változatokat, szinonimákat és idegen nyelvi megfelelőket is feltüntetünk, ha bennük két szó töve ismerhető fel, amelyek közül az egyik személynév. Földrajzi adatokat csak azokról az összetett terminusokról közlünk, amelyeket nyelvjárásokból jegyeztek fel. Növénynevek: a) ha a személynév jelzőként szerepel, pl., Benedikto kardas bot. „mezei aszat” (Cnicus benedictus). Vö. változatként: kardų benediktas. Továbbá vö.: orosz кардобенедикт, német Benediktenkraut. Birutės balanda bot. „tengerparti sóballa” (Atriplex litorale). (A szóbeszéd szerint ezt a növényt Palanga környékén találták.) Jonio dobilai bot. „hegyi here” (Trifolium montanum). Vö. változatként: Szent Jono dobilas: Szent János heréje a réteken nő4 (Skr). Jonio žolės bot. „ligeti kakascímer” (Melampyrum nemorosum). Vö.: lett Jāņa zāle, orosz иван-да-марья, német Hainwachtelweizen. Jono duonmedis bot. „szentjánoskenyérfa” (Ceratonia Siliqua). Vö. német Johannisbrotbaum. Szent János barškulėlė latinul „csörgő” (Alectorolophus): Mi ezt Szent János csörgőjének hívjuk (Šd). Szent János dobilėlis bot. „közönséges nyúlszapuka” (Anthyllis vulneraria): Szent János nyúlszapukája itt is nő (Pbr, Brž). Szent János karkliukai bot. 1. „ebszőlő” (Solanum dulcamara). 2. „vesszős kutyatej” (Euphorbia virgata). Szent János lineliai (Kd) bot. „közönséges gyújtoványfű” (Linaria vulgaris). Vö. szinonimaként: Marijos lineliai. Szent János papartis bot. „struccpáfrány” (Onoclea Struthiopteris). Szent János rakteliai bot. 1. „szarvaskerep” (Lotus corniculatus). 2. „tavaszi kankalin” (Primula veris): A tanyánkon csak sárga Szent János-kankalinok vannak (Sk, Jnš, Žml). Vö. szinonimaként: Jurgio raktai, šv. Petro raktai (rakteliai): A sárga Szent Péter-kankalin az erdőben is nő (Skn, Vdšk). Szent János žolės bot. „orbáncfű” (Hypericum). Vö. német Johanniskraut. Juozapo lelija bot. „fehér liliom” (Lilium candidum): Nekem a József-liliom a legszebb mind közül – nagyon kellemes illata van (Sk, Jnš, Kair). Vö. változatként: juozapinė lelija: Van, aki József-liliomnak mondja, más juozapinė lelija-nak, kinek hogy tetszik (Kair). József vesszeje (Vdšk) bot. „kerti kardvirág” (Gladiolus communis). Vö. változat: Szent György vesszeje (Kn). Szent József virágai (Brž) bot. „berki szellőrózsa” (Anemone nemorosa). György kulcsai lásd Szent János kulcsocskái. Mária levelei bot. „balzsamos tárkony” (Tanecetum balsamita). Vö. a szinonimával: Mária koszorúja. Továbbá vö. ném. Marienblatt. Mária cseresznyéje bot. „meggy” (Prunus cerasus?): Mária cseresznyéje nem tetszett nekem, mintha hiányozna belőle valami, a leve fehér (Trgn). 4A rövidítések az akadémiai „Litván nyelv szótáráéval” egyeznek. 251 Mária füve bot. 1. „közönséges orbáncfű” (Hypericum perforatum). Vö. változataival: Mária füvecskéje, szinonimájával: Jézus sebfüve. Továbbá vö. ném. echtes Johanniskraut. 2. „réti ördögszem” (Succisa pratensis). Mária könnyei (Pn) bot. „rezgőfű” (Briza media). Mária papucsa (Vnd) bot. „kék sisakvirág” (Aconitum Napellus). Mária kardja bot. „máriatövis” (Silybum Marianum). Vö. változatával: Mária kard. Vö. ném. Mariendistel. Mária keresztje (Trgn) bot. „réti kakukktorma” (Cardamine pratensis). Mária lilioma bot. „turbánliliom” (Lilium Margaton): Azt mondták, adják oda Mária liliomát, de én nem ismerem (Trgn). Vö. szinonimájával: Jézus lilioma. Mária lenecskéi lásd Szent János lenecskéi. Mária mentája (Sld, Rdž) bot. „orvosi citromfű” (Melissa officinalis). Mária kisasszonyának liliomocskája bot. „mocsári kőtörőfű” (Parnassia palustris). Mária rózsája bot. „egybibés galagonya” (Crataegus oxyacantha): Nézd, milyen Mária-rózsát kaptam, úgy virágzik, mint a hólepte (Trgn). Mária koszorúja lásd Mária levelei. Szent Péter kulcsai lásd Szent János kulcsai. b) amikor a személynév jelzőként szerepel, pl., közönséges borbálafű (Barbaraea vulgaris). Vö. ném. echtes Barbenkraut. merev borbálafű (Barbarae stricta). Vö. ném. steifes Barbenkraut. őszi helénvirág (Helenium autumnale). Jákob-aggófű (Senecio Jacobaea). Vö. lengy. starzec Jakóbek, ném. Jakobskreuzkraut. (A növény júliusban, a naptár szerinti Jakab-nap körül virágzik). vad jakóbvirág bot. „keserű seprence” (Erigeron acer). gyógyizsóp (Hyssopus officinalis). vad réti komócsin (Phleum Boehmeri). takarmány-komócsin (Phleum pratense). vad salamonfű bot. „mezei ördögszem” (Knautia arvensis). fényes veronika (Veronika polita). Vö. orosz вероника блестящая. (A fényes veronika nélkül a LBŽ ezzel a névvel még 17 növény nevét közli. Mivel ott azt is megjegyzik, hogy a növénynév „jelentése és eredete” nem világos — feltehetően Szent Veronika nevéhez, illetve a görög phero „viszek”, nike „győzelem” szavakhoz is kapcsolható —, a szócikkben ezért csak a litván elnevezések szerepelnek, vö.: kakukkfüves veronika, mezei veronika, borostyánlevelű veronika, hosszú levelű veronika, közönséges veronika, tavaszi veronika, mocsári veronika, perzsa veronika, széles levelű veronika, ugarveronika, vastag levelű veronika, forrásveronika, sötét veronika, háromlevelű veronika, patakparti veronika, orvosi veronika, füzérvirágzatú veronika). Állatnevek: a) amikor a személynév jelzőként szerepel, pl., Szent János bogárkája zool. „szentjánosbogár” (Lampyris splendidula). Vö. változat: Szent János kis bogara: Szent János kis bogara olyan kis féreg, amely éjjel világít az erdőben (Jnš, Sk). Vö. még lett Jāņa tārpiņš, orosz Иванов червячек, német Johanniswürmchen. Szent Mária halacskája zool. „lepényhal” (Pleuronectes flesus). 252 Szent József heréje zool. „cserebogár” (Melolontha vulgaris). Vö. változat: Szent Juzap heréje5 (Plik). Szent Péter galambocskája (tehénkéje) lásd Isten bogárkája b) amikor a személynév a jelzett szó szerepét tölti be, pl., Isten bogárkája zool. „katicabogár” (Coccinella septempunctata). Vö. változatok és szinonimák: babuška–mariuška (Eiš, Mrk), Isten Katikája (Vb), Isten Marikája (Jnšk, Pbr, Pn, Ps), Isten Petruškája (Pbr), Katica–Marica, Marica–Katica, Marica–karusytė (vö. a Karolina személynévvel), katriušytė–mariušytė (Vb), mariušytė–katriušytė, maruška–petruška, Szent Péter galambocskája (tehénkéje) (Vb), az ördög Marikája. Vö. még német Marienkäferchen. (Megemlíthető még, hogy a köznyelvben a katicabogarat néhol összetévesztik egy apró, világospiros színű bogárral (Trombidium holosericum). babuška–mariuška lásd Isten bogárkája Isten Katikája lásd „ „ Isten Marikája lásd „ „ Isten Petruškája lásd „ „ Katica–Marica (Marica–Katica) lásd „ „ marytė–karusytė lásd „ „ mariušytė–katriušytė (katriušytė–mariušytė) lásd „ „ maruška–petruška lásd „ „ ördög Mary lásd „ „ alapok Józsefje zool. „közönséges varangy” (Bufo vulgaris) (Mžk). Csillagászati elnevezések: a) amikor a személynév jelzőként szerepel, pl., Abakuk csillaga csill. „az egyik csillag”. Grigo szekere (Jnš, Sk) csill. „az egyik csillagkép; hét csillag együttese az északi égbolt területén (Ursa Major).” Jákob botja „az egyik csillag”. Noé galambja „az egyik csillag”. J. Lipskienė HÁROMNYELVŰ TERMINOLÓGIAI SZÓTÁR V. Kairys, A. Kaminskas, Z. Kudirka, R. Kundrotienė, M. Lipsičas, A. Mačernius, J. Norkus, J. Riaubūnas, J. Stanaitis, B. Stulpinas, A. Šliavas. Orosz–litván–angol számítástechnikai szakkifejezések szótára, Vilnius, 1971, 600 p. 1. Három évvel ezelőtt a litván szakkifejezés-szótárak jegyzéke egy újabb szótárral bővült. Szerzői kollektíva készítette — a Vilniusi V. Lenin Számítógépgyár és a Számítógép-tervező Különleges Iroda mérnökeinek csoportja. Terjedelmes számítástechnikai szakkifejezés-szótárról van szó, amely az e terület speciális terminusai mellett a technika és a fizika egyes terminuscsoportjait is közli. Terjedelmét és típusát tekintve sok mindenben különbözik a korábban megjelent litván műszaki szakkifejezés-szótáraktól, például A. Novodvorskis „Angol– 5Acserebogár gazdag szinonímiáját a Litván nyelvatlasz (Szókészlet), I. kötetének 84. térképe közli (nyomtatás alatt). 253