Lietuviška specialioji buitinė leksika Smalininkų–Pagėgių vokiečių šnektoje

LIETUVIŲ TERMINOLOGIJA LIETUVOS TSR MOKSLŲ AKADEMIJA E. GRINAVECKIENĖ Litván sajátos háztartási szókincs a Smalininkai–Pagėgiai német nyelvjárásban A nyugat-litván nyelvjárások és az itt használt helyi német nyelvjárás közötti érintkezést, amelyeket Klaipėda, Šilutė és Jurbarkas járás lakosságának egy része beszél, mindeddig, mondhatni, nem vizsgálták. Teljesen érintetlen maradt az a kérdés, hogyan hatottak a helyi litván nyelvjárások a német nyelvjárásra. E terület helyi lakosai litvánok. Anyanyelvük a litván. Ez a terület azonban, mivel hosszú időn át (a 13. századtól 1923-ig) jogilag, gazdaságilag és politikailag Németországhoz tartozott, bizonyos mértékben elnémetesedett. A német nyelv elterjedt a vidéken. Ezért a litván mellett korábban a helyiek Kelet-Poroszországra jellemző német nyelvjárást (Plattdeutsch) is beszéltek. Idővel az iskolák és az oktatás révén ez visszaszorult a közéletből. Helyette egy, a német irodalmi nyelvhez közel álló, helyi színezetű nyelvjárás honosodott meg. Anyanyelvük mellett ezt beszélték a helyi litvánok, és egy részük még ma is beszéli. Ez utóbbi azonban a helyi litván nyelvjárások állandó hatására bizonyos litván nyelvi hatást szenvedett el. Emellett, miután kiszorult a közéletből, különösen a fiatalok beszédében gyorsan visszaszorul. A Smalininkai–Pagėgiai környéke (Jurbarkas és Šilutė járás) azon nyelvi területek egyike, ahol a Nagy Honvédő Háború után csak ritkásan megmaradt helyi lakosság a fent említett körülmények miatt anyanyelvi litván nyelvjárása mellett2 jól tud németül (többnyire csak németül ír3, és gyakran – különösen otthon és egymás között – még ma is németül beszélget. E terület két nyelvjárásának érintkezése során mindkettőben számos, a másik nyelv rendszerére jellemző elem jelent meg. A legszembetűnőbb hatás a szókincsben figyelhető meg. 1961–1973-ban e vidék litván nyelvjárásait kutatva és a „Litván nyelvatlasz” számára nyelvjárási anyagot gyűjtve a helyi német nyelvjárásban főként Smalininkai mellett, Antšvenčiai faluban, valamint Pagėgiai mellett, Bitėnai faluban több tucatnyi litván- 1 Žr. Mažoji lietuviškoji tarybinė enciklopedija, II, Vilnius, 1968, p. 154—156. 2 Apie šio krašto šnektą plačiau žr. A. Salys, Lietuvių kalbos tarmės, Kaunas, 1935, p. 53—62; E. Grinaveckienė, Kai kurios lietuvių kalbos tarmių ypatybės, — Lietuvių kalbotyros klausimai (toliau LKK), V, Vilnius, 1961, p. 161—165; Lietuvių kalbos tarmės (chrestomatija), Vilnius, 1970, p. 174—178. 3A helyi lakosok német iskolákban tanultak. 197 … szavak⁴, amelyek a földművesek életéhez kapcsolódnak. Itt ábécérendben szerepelnek. Bétenbartsch⁵ hibrid: „céklaleves”: ma Bétenbartschot főztünk; vö. a szlávból kölcsönzött litván barščiai szót, továbbá a kelet-porosz német nyelvjárási Bartsch „borscs” szót (A. Sabaliauskas, Lietuvių kalbos leksikos raida, — LKK VIII, Vilnius, 1966, p. 96). Bijónen „pünkösdi rózsák” (Paeonia): virágoznak a pünkösdi rózsák; vö. a szlávból kölcsönzött litván bijūnai szót, továbbá a kelet-porosz német nyelvjárási Bijon „pünkösdi rózsa” szót (LKK VIII 96). Blätterbartsch hibrid: „céklalevél- és -szárleves”: A Blätterbartsch egyáltalán nem ízlik; vö. Betenbartsch. Bótten „csizma, női, magas szárú gumilábbeli”: Bóttennel át lehet menni a sárban; vö. a szlávból kölcsönzött litván bótai szót. Brotkückel hibrid: „kenyércipó”: hová tetted a Brotkückelt; vö. Kückel. Géntis „rokonság”: ha jön a rokonság, akkor ünnepnap van; vö. a litván gentys szót. Grícken „hajdina”: a hajdinát homokos talajon termesztik; vö. a szlávból kölcsönzött litván grikiai szót, valamint a kelet-porosz német nyelvjárási Grick, Grícken alakokat (LKK VIII 97). Gríckenbrei hibrid: „hajdinakása”: hajdinakását főztünk; vö. Grícken. Júckas „libavérből, aszalt almából és burgonyagombócból készült leves”: Júckast főztünk, de nekem nem ízlik a Júckas, mert minden össze van keverve benne; vö. a litván jukà, nyelvjárási jùkas alakokkal (Jurbarkas). Az alak alapján Júckas kétségkívül litván nyelvjárások közvetítésével került át. Magának a szónak a töve, a juk- azonban valószínűleg nem szláv eredetű a litvánban, hiszen számos kétségtelen rokon szava van, például jau-ti, jauk-ti „keverni”, jūk-ti „keveredni”, sujūk-ti „összekeveredni” stb. Igaz, A. Brückner, Pr. Skardžius és E. Frenkelis a szláv jucha szóból vezeti le,⁶ Fr. Sławski azonban már némi kétellyel közli ezt a véleményt: „…z pol.: niem. Jauche „hígtrágya, a trágyából származó folyadék”… talán (a mi kiemelésünk) a litván jukà „fekete leves”⁷ is. Mivel ez a tő számos indoeurópai nyelvben, köztük a szanszkritban és az ógörögben is ismert, valószínűleg a litván jukà is, a korábban említett többi rokonához hasonlóan, az ősi indoeurópai szókincshez tartozik. Kádick „boróka”: a Kádick többnyire csak cserje, ritkán fa; vö. a litván nyelvjárási kadigỹs, a köznyelvi kadagỹs, valamint a kelet-porosz német nyelvjárási Kaddig, Kaddik alakokat (LKK VIII 97). A vizsgált szó megőrizte a litván megfelelő hangsúlyos a-jának hosszúságát; vö. kãdagi. Kádicksbeeren hibrid: „borókabogyók”: ősszel kékek a borókabogyók; lásd Kádick. ⁴A cikk szerzője őszinte köszönetet mond a vidék helyi lakóinak — a népművész Lidija Meškaitytėnek, valamint szüleinek, Ona és Jonas Meškaičiusnak, akik a Jurbarkas járás Smalininkai környékén, Antšvenčiai faluban élnek; ők szolgáltatták az összegyűjtött szókincs egy részét, és ellenőrizték a teljes anyagot. ⁵Itt és a továbbiakban az akut hangsúlyjel a közölt litvánizmusok hangsúlyának helyét jelöli. ⁶ Žr. Die slavischen Fremdwörter im Litauischen von A. Brückner, Weimar, 1877, p. 88; Die slavischen Lehnwörter im Altlitauischen von Pranas Skardžius, Kaunas, 1931, p. 91; E. Fraenkel, Litauisches etymologisches Wörterbuch (toliau LEW), Göttingen, 1962, p. 199. ⁷Vö. Fr. Sławski, Słownik etymologiczny języka polskiego, I, Kraków, 1952—1956, p. 585—586. 198 Kalóschen „kalucsni”: er ist ausgegangen auf Kalóschen, vö. a lengyelen keresztül átvett litván kölcsönszót: kaliōšai (LEW 209). Kántschuck „bőrszíj, korbács”: willst mit dem Kántschuck, vö. a szlávból átvett litván kölcsönszóval: kańčiukas. A hangsúly helyéhez vö. Baltistica, VIII(2), Vilnius, 1972, 203. Kissel „zabkocsonya”: Kissel kocht man aus Hafermehl, vö. a litván nyelvjárási kyšelis, a lengyel kišielius, valamint a kelet-poroszországi német nyelvjárási Kissel alakot (LKK VIII 97). Kírmin ts „giliszta”: kuck — da langer dicker Kírmints, vö. a litván nyelvjárási kírminė (Jurbarkas), valamint a lengyel kírminas alakot. Klēte „kamra”: die Klēte ist ein Vorathaus, vö. a litván nyelvjárási klētė, a lengyel klētis, valamint a kelet-poroszországi német nyelvjárási Klete alakot (LKK VIII 97). Klíbbas „életlen kés”: dieses Messer ist ein alter Klíbbas, vö. a litván klibapeilis, klíbis, klíbius: klibėti alakokat; a kelet-poroszországi német nyelvjárási Klibbacksch „életlen kés” (LKK VIII 97). Kódder „rongy”: der Kódder ist schmutzig, vö. a litván skūduras alakkal. Az sk: k megfeleléshez vö. a litván (s)kerdžius, (s)káutis, (s)krėgždė stb. szavakat. A szót valószínűleg a kelet-poroszországi német nyelvjárások is átvették⁸, mivel más német szótárakban nem jegyezték fel. H. Frischbier szótárából a kodderig „silány, hitvány” származéka alaptalanul bekerült D. Šlapoberskis „Német–litván szótárába”⁹ is. Kriwúlle „olyan bot, amelybe írásos üzenetet helyeznek”: er ist von uns die Kriwúlle gebracht, vö. a litván krivūlė, krivūlė alakokat, valamint a kelet-poroszországi német nyelvjárási Kriwūle alakot (LKK VIII 98). Krúschkis „körte”: Krúschkis gibt es viele Sorten, vö. a szlávból átvett litván kölcsönszóval: grišė; a nyelvjárási griūškė „silány, satnya körte” (Jurbarkas) szóval. Kúckel „cipó”: ich habe einen Kúckel Brot gekauft, vö. a litván kūkulís alakkal. Kúijel „kan”: unser Kúijel ist noch jung, vö. a szlávból átvett litván kölcsönszóval: kuilýs, valamint a kelet-poroszországi német nyelvjárási Kuijel alakkal (LKK VIII 98). Kújelfleisch hibrid „kanhús”: Kújelfleisch ist nicht zu geniessen, lásd: Kúijel. Kúpst „kupac”: auf der Wiese sind viel Kúpsten, vö. a litván kūpstas, valamint a kelet-poroszországi német nyelvjárási Kupst alakkal (LKK VIII 98). Kúpstenbildung hibrid „homokbuckák”, vö. a litván kūpstas alakkal. Lánkas „rétek”: wir werden in Lánkas fahren nach h Heu, vö. a litván laṅkos, valamint a nyelvjárási laṅkas alakot (Jurbarkas). Lórbas „naplopó”: was machst du Lórbas da schon wied er, vö. a litván liūrbis, valamint a kelet-poroszországi német nyelvjárási Lórbas alakkal (LKK VIII 98). Mágritsch „magaryčios” (az ivásra adott jutalom): wer wird uns Mágritsch geben, vö. a szlávból kölcsönzött litván magaryčios, nyelvjárási magryčios, kelet-poroszországi német nyelvjárási Magritsch (LKK VIII 98). Máldininker „vallási összejövetelek résztvevője, imaházlátogató”: die Máldininker ziehen von Ort zu Ort, vö. a litván nyelvjárási maldininkas (Jurbarkas), kelet-poroszországi német nyelvjárási Maldininker (LKK VIII 98). Merjéll „béresnő, szolgálólány”: das ist eine fleissige Merjéll, vö. a litván nyelvjárási mergelė (Pagėgiai), a lengyel mergėlė, kelet-poroszországi német nyelvjárási Mergell (LKK VIII 98). 8 Lásd H. Frischbier: Preussisches Wörterbuch Ost- und Westpreussische Provinzialismen in alphabetischer Folge, Berlin, 1882, p. 399. 9 D. Šlapoberskis, Vokiečių-lietuvių kalbos žodynas (II le id.), Vilnius, 1972, p. 542. 199 Meschkínnis „mézzel ízesített pálinka”: Meschkínnis ist ein guter Getränk, vö. a litván meškinis. Mútrus „férjezett nők bizonyos fejkendője”: die Frau hat sich einen Mütrus aufgebunden, vö. a litván mūturas, kelet-poroszországi német nyelvjárási Múmuras (LKK VIII 98). Nuogális „mezítelen”: ach du Nuogális du könnte sich wenigstens etwas anziehen. Pággel „bot”: der Pággel brennt nicht: er ist zu naß. Páuten „férfi nemi szervek”, vö. a litván paũtai, kelet-poroszországi német nyelvjárási Pauten (LKK VIII 98). Pelúd „pelyvatartó”: trage den Spreu in die Pelúd, vö. a kelet-poroszországi német nyelvjárási Pelud (LKK VIII 99). Pípack „sütemény”: wir werden ein guten Pípack ausbacken, vö. a szlávból kölcsönzött litván pyrágas, nyelvjárási pýragas, kelet-poroszországi német nyelvjárási Pirack (LKK VIII 99). Plíckkugelis „zsíradék nélküli, reszelt burgonyából sült lepény”: wir hatten nur ein Plíckkugelis gebacken, vö. a litván nyelvjárási hibrid plikugelis (Jurbarkas). Púkis „burbot (Acerina cernua)”: Púkis ist ein stachliger Fisch, vö. a litván pū̃kis, kelet-poroszországi német nyelvjárási Pukis (LKK VIII 99). Ráinus „Rainius, egy cirmos kandúr neve”: unser Ráinus hat ein Maus gefunden, vö. a litván nyelvjárási Raĩnus (Smalininkai) < Raĩnius. Scháckel „gally, ág”: der Scháckel brennt gut, vö. a litván šakalỹs. Schlórre „sarok nélküli facipő”; átvitt értelemben „züllött nő”: die Schlórren sind zu groß; ach, du alte Schlórre, vö. a litván šliùrė. A nyelvészek mindmáig egyöntetűen azt állítják, hogy a litván šliùrė germanizmus10. A megjelölt forrásokban azonban ezt a véleményt csupán rögzítik, bizonyítani senki sem bizonyította. Az az érv, hogy a szó Kelet-Poroszország német nyelvjárásaiban is ismert, véleményünk szerint nem elegendő e nézet alátámasztására. Mivel a szó más német szótárakban nem szerepel, okunk van kételkedni ebben a véleményben. A šliùrė szó a megjelölt jelentésekben széles körben ismert Litvániában, valamint Lettországban is (ott más jelentésekben is jól ismert11); ezért nem volna-e megalapozottabb balti eredetűnek gyanítani, és a szemantikailag hozzá igen közel álló šliùrti „elázik, lucskossá válik, elernyed” szóval közös tövűnek tekinteni (vö. pašliùręs „elázott” kėlias; aki kialvatlanság miatt összelöttyedt), valamint a šliùrinėti „csavarog” és más származékokkal? Schúdwabbel „ganajtúró bogár (Geotrupes stercorarius)”: ein Schúdwabbel fliegt na und wie, vö. a litván nyelvjárási šídvabalis, lásd Wábbel. Schúppinis „húsos kása“: Fastnacht feiert Katz und Maus, Schúppinis gibts in jeden Haus, vö. a litván nyelvjárási šùpinis (Smalininkai), a kelet-poroszországi német nyelvjárási Schuppinne (LKK VIII 100). Trusch „nyúl“: wir haben sieben Trüschen, vö. a litván triušis, nyelvjárási trùšis. Trüschenfleisch hibrid szó, jelentése „nyúlhús”: Trüschenfleisch soll gesund sein, lásd Trusch. Wábbel „bogár“: da fliegt der kleine Wábbel, vö. a litván nyelvjárási vàbals (Pagėgiai), a lengyel vábalas, a kelet-poroszországi német nyelvjárási Wabbel (LKK VIII 100). 10 K. Alminauskis, Die Germanismen des Litauischen, Kaunas (išleidimo metai nenurodyti), 129; LEW 1007; LKK VIII 94. 11 Lásd K. Mūlenbach Latviešu valodas vārdnīca című művét, szerkesztette, kiegészítette és folytatta J. Endzelīns, IV, Riga, 1929–1932, 75–76. o. 200 Warschkėtschai „túrós lisztből készült étel, nagy, vastag darabokra vágva”: Warschkėtschai aus Quark, Ei und Mehl kann man schnell zu bereiten, vö. a litván nyelvjárási varškėčiai (Smalininkai), lengyelül varškėčiai. Wäschkodder hibrid „mosogatórongy”: in der Küche braucht man ein Wäschkodder, vö. Kodder. Wėnter „varsaháló”: wir haben zwei Wėntern, vö. kelet-poroszországi német nyelvjárási Wenter (LKK VIII 100), litvánul vėnteris. A Smalininkai–Pagėgiai környéki helyi német nyelvjárás bemutatott litvánizmusai kizárólag sajátos, az ember mindennapi tevékenységéhez kapcsolódó terminusok, kivétel nélkül főnevek. Többségük alakja teljesen megegyezik a helyi litván nyelvjárásban használt megfelelő litván alakkal. Így például a Merjėll, Nuogállis, Pággel, szavak, akárcsak ebben a litván nyelvjárásban, megőrizték a régi, hangsúlyos rövid a-t és e-t (vö. mergėlė, nuogális, pàgali, a Kirmints szó pedig a tővégi mozgó a kiesésével került ide, vagyis abban a formában, ahogyan a helyi litván nyelvjárásban ejtik (vö. litván irodalmi nyelven kirmìnas); a Lánkas szóban szintén megmaradt a nyelvjárásra jellemző végződés (vö. irodalmi litvánul lañkos). Előfordul, hogy a kölcsönszó megőrzi annak a nyelvjárásnak a jellegzetes hangsúlyozását, amelyből a szó származik, például: Máldinin-ker (vö. irodalmi litvánul maldinìnikas). A kölcsönszó leggyakrabban a litván nyelvjárásra jellemző mássalhangzó-kiejtést is megőrzi, például: Ráinus, Warschkėtschai (vö. irodalmi litvánul Raiñius, varškėčiai). Más szófajokból származó kölcsönszavakat nem sikerült rögzíteni. A legérdekesebb, hogy a helyi német nyelvjárásban egyetlen igét sem jegyeztek fel — pedig ez a nyelv legélőbb eleme —, a nyelvjárás pedig a litvánból csak olyasmit kölcsönöz, ami neki magának nem volt meg. Mindez kétségtelenül azt mutatja, hogy e terület két nyelvi rendszerének kölcsönös érintkezése nem volt különösebben intenzív. Э. ГРИНАВЯЦКЕНЕ A Smalininkai és Pagėgiai környéki német nyelvjárás litván sajátos háztartási szókincse a Litván SZSZK-ban Összefoglaló Smalininkai és Pagėgiai környéke (a Litván SZSZK Jurbarkasi és Šilutėi járása) azon területek egyike, ahol a hosszú ideig német uralom alatt élő helyi lakosok mindmáig saját anyanyelvi litván nyelvjárásukon és németül is beszélnek (németül főként a családban beszélnek). Ennek következtében német nyelvjárásukban a litván nyelv bizonyos hatása figyelhető meg. A cikk a helyi német nyelvjárás lexikai kölcsönzéseire hívja fel a figyelmet, és mintegy 50 litván eredetű lexémát tárgyal, amelyeket a szerző az „Atlas of the Lithuanian Language” számára végzett nyelvjárási anyaggyűjtés során, 1961–1973-ban rögzített. Valamennyi rögzített lexikai litvánizmus főnév, az ember mindennapi életéhez kapcsolódó sajátos terminus. Szinte mindegyik alakja közel áll a helyi litván nyelvjárásban használt közvetlen megfelelőjéhez, például a Merjėll „rongyos asszony”, a Nuogállis „rongyos, szegény ember”, a Pággel „térd”, a Wäbbel „bogár” stb. szavakban a hangsúlyos a és e rövid maradt. A Kirmints „féreg” és a Lánkas „rét” fonetikailag rövidült végződéssel használatos, akárcsak a helyi litván nyelvjárásban (vö. az irodalmi litván nyelvvel: mergėlė, nuogális, pàgali, vãbalą, kìrmìnas, lañkos). Előfordul, hogy a kölcsönszó megőrzi a litván nyelvjárásra jellemző hangsúlyozást 201 (pl. Mâldininker „kertészkedő”), a litván nyelvjárásra jellemző egyes mássalhangzók kiejtése (pl. Ráinus „tarka macska”, Warschkėtschai, vö. az irodalmi nyelvben Rainius, varškėčiai) stb. A vizsgált területen más szófajokhoz tartozó kölcsönszavakat nem jegyeztek fel. Fontos az is, hogy egyetlen litván igét sem rögzítettek benne – a nyelv legéletképesebb elemét. A helyi német nyelvjárás rendszerint csak azokat a szavakat kölcsönözte, amelyek hiányoztak belőle. Mindez arra utal, hogy ezen a területen a két különböző nyelvi rendszer közötti kapcsolatok nem voltak intenzívek.