Dėl keleto socialinių terminų K. Širvydo raštuose

IŠ LIETUVIŲ KALBOTYROS ISTORIJOS LIETUVIŲ KALBOTYROS KLAUSIMAI XX (1980) J. KARACIEJUS NÉHÁNY TÁRSADALMI TERMINUSRÓL K. ŠIRVYDAS ÍRÁSAIBAN A 17. században a Litván Nagyfejedelemségben megjelent litván nyelvű könyvek közül K. Širvydas munkái emelkednek ki. Először is, a „Punktai sakymų” nem más nyelvből készült fordítás volt, hanem eredeti prédikációk gyűjteménye, amelyeket a szerző maga fordított le lengyelre; másodszor pedig K. Širvydas elsőként állított össze és adott ki szótárt Litvániában „Dictionarium trium linguarum” címmel, amelyben a lengyel és latin szavak litván megfelelőit adta meg, az élő népnyelvből merítve őket, új szavakat alkotva, vagy a lengyel és latin szavakat különféle szókapcsolatokkal magyarázva. Mivel a „Punktai sakymų” egyházi tárgyú könyv, és az egyházi terminológia uralkodik benne, társadalmi terminusból (a jövevényszavakat nem számítva) pedig nincs sok, úgy tűnik, hogy a „Dictionarium linguarum” e tekintetben hasznosabb lehet. Sajnos ez nem egészen mondható el, mert K. Širvydas szótára nem értelmező szótár: a szerző csupán a lengyel és latin szavak litván megfelelőit adta meg benne. Érthető módon ezért az akkori litván szavak — és természetesen a társadalmi terminusok — szemantikája és használata sem rajzolódik ki kellőképpen1. Ezért nem egyszerű a társadalmi terminusok használatáról beszélni K. Širvydas (és nem csak K. Širvydas) írásaiban, mert ma nem tudjuk pontosan, miként nevezték az adott kor valamely társadalmi intézményét, vagy egyáltalán volt-e litván neve, hiszen a különféle dokumentumokat más nyelveken írták. Így a régi írásokban előforduló társadalmi terminusok közül néhányról ma meglehetősen előzetes feltevések alapján beszélhetünk. Ugyanezt mondhatjuk el a társadalmi terminusok K. Širvydas írásaiban való használatáról is. Ráadásul e terminusok használata írásaiban nagyon változatos: egyeseket csak a „Punktai sakymų”-ban találunk meg, másokat csak a szótárban; ugyanazokat a társadalmi terminusokat pedig a „Punktai sakymų”-ban az egyik, a szótárban egy másik jelentésben használja, vagy fordítva. Nagyon kevés olyan társadalmi terminus van, amelyet a „Punktai sakymų”-ban és a szótárban is ugyanabban a jelentésben használ. Ennek az az oka, hogy K. Širvydas a „Punktai sakymų”-t litvánul írta, a szótárban viszont a felhasznált N. Folkmar- és G. Knapski-szótárak lengyel és latin szavainak litván megfelelőit választotta ki2. Itt nem a K. Širvydas írásaiban előforduló összes társadalmi terminusról lesz szó, hanem csak néhányról, amelyek gyakrabban és változatosabb módon fordulnak elő a „Punktai sakymų”-ban és a szótárban; különösen azért, mert K. Širvydas írásaiban minden egyes társadalmi terminus jelentése viszonylag sok kérdést vet fel. 1 Пакалка К. Первый литовский словарь. Автореферат канд. дис. В., 1964, с. 11—12. 2 Pakalka K. Dėl K. Širvydo „Dictionarium trium linguarum“ lenkiškosios dalies šaltinio. — MA Darbai, 1960, t. 1(8), p. 229—233; Pakalka K. Iš K. Širvydo „Dictionarium trium linguarum“ žodyno istorijos. — LKK, 1960, t. 3, p. 280. 101 1. NEMZETSÉG A giminė kifejezés azok közé a terminusok közé tartozik, amelyeket társadalmi csoportok megnevezésére használnak. K. Širvydas írásaiban nincs túl sok ilyen terminus. Ez talán azzal magyarázható, hogy a „Punktuose sakymų”-ban és a szótárban viszonylag gyakran ugyanazt a szót nagyon sokféle jelentésben használják, vagyis ahol mai szemmel különböző megnevezéseket várnánk, K. Širvydas egyetlen megnevezést alkalmaz. Ebben talán szerepe volt az írásbeliség viszonylag rövid hagyományának, illetve azoknak a nyelvjárásoknak, amelyek alapján az egyes szerzők írtak. Ezenkívül K. Širvydas műveiben nem találjuk az olyan régi társadalmi terminusokat, mint a tauta, liaudis, amelyekkel a valamivel korábban író M. Daukša műveiben találkozunk. Hogy ez miért van így, nehéz megmondani, hiszen okunk van feltételezni, hogy K. Širvydas ismerte M. Daukša műveit3 (különösen azért, mert akkoriban a mai Litvánia területén kevés litván könyv jelent meg). Természetesen feltételezhetjük, hogy a kelet-aukštaitiai nyelvjárások beszélői kevéssé ismerték ezeket a szavakat, ezért K. Širvydas helyettük a keletiek számára ismertebb giminė ir žmonės szavakat használta; vö. a szótár 1713-as (ötödik) kiadásában4 lengyelül: lud, lot. populus = litvánul: žmonės (137. o.). De lehet egy másik oka is, amelyet most nem ismerünk világosan. A giminė K. Širvydas „Punktuose sakymų” című művében és a „Dictionarium trium linguarum”-ban olyan jelentésekben fordul elő, amelyek a mai litván irodalmi nyelvre nem jellemzőek. Talán K. Širvydas korában a giminės szemantikai mezője tágabb volt. Igaz, amíg nincs történeti litván szótárunk, nagyon nehéz egy-egy szó (ez esetben a giminės) szemantikai tartományáról beszélni; annál is inkább, mert az akadémiai „Lietuvių kalbos žodynas”-ban sem találunk K. Širvydas műveiből vett példákat a giminės jelentéseinek illusztrálására, kivéve a szó nyolcadik, „kartą” jelentését, amelynél megadják K. Širvydas szótára ötödik kiadásának oldalszámát5. Úgy tűnik, K. Širvydas „Dictionarium trium linguarum” című művében különböző lengyel és latin szavakhoz egyetlen litván megfelelőként a giminė szót adja meg, például: lengyelül národ, lot. natio, gens (tis f.), genus (eris n.) = litvánul giminė (SzDi 168); lengyelül pokolenie, lot. stirps (is f.), progenies (ei f.) = litvánul giminė (SzDi 269); lengyelül plemię / naród, lot. semen, soboles, progenies, propago = litvánul giminė, weysle (SzDi 253); lengyelül ród, lot. genus, notales, stirps, stemma = litvánul giminė (SzDi 316). Ebből következik, hogy K. Širvydas a giminė szót igen általános értelemben használta — sem a „Punktuose sakymų”-ban, sem részben a szótárban nem fűz hozzá olyan magyarázó szavakat, amilyenekkel M. Daukša „Postilė”-jében nagyon gyakran találkozunk, és amelyek nagy segítséget nyújtanának annak megállapításában, hogy egy adott esetben milyen jelentésben szerepel a giminė szó, mivel a szövegkörnyezetből és a lengyel fordításból (itt a „Punktai sakymų”-ra gondolunk) ez nem mindig világos. Ezért előzetesen feltételezhetjük, hogy az első esetben K. Širvydas a szótárban a giminė szót nem vérségi kapcsolatokkal összetartozó emberek csoportjának, hanem etnikai csoportnak a megnevezésére használta, vagyis talán „nép, nemzet”, sőt „lakosság” jelentésben- 3 Pakalka K. Iš K. Širvydo „Dictionarium trium linguarum“ žodyno istorijos. — LKK, t. 3, p. 287. 4 K. Širvydas „Dictionarium trium linguarum”-jának ezt a kiadását használtuk. A továbbiakban K. Širvydas szótárára a SzDi rövidítéssel, a „Punktai sakymų”-ra (F. Specht 1929-es fakszimile kiadását használtuk) pedig az SP rövidítéssel hivatkozunk. 5 Lietuvių kalbos žodynas. V., 1956, t. 3, p. 309–310. 102 … „népek, nemzetek” jelentésben a giminė szót úgy tűnik, a „Punktų sakymų” alábbi mondataiban használja6: Összegyűjtöm az összes nemzetet Jozaphat völgyébe / és ott ítélkezem fölöttük. Vö. a lengyel fordítással: Összegyűjtöm / az összes nemzetet, Jozaphat völgyébe, és ott ítélkezem fölötted. SP I 4. Jessze gyökere, aki az embereknek jelül áll / hozzá imádkoznak majd a nemzetek. — Jessze gyökere / aki jelül áll az embereknek / hozzá imádkoznak majd a nemzetek. SP I 191. A harmadik nyelv / sokakat felkavart / és nemzetről nemzetre szétszórta őket. — A harmadik nyelv / sokakat felkavart / és nemzetről nemzetre szétszórta őket. SP II 76. …és az ő nevében hirdettessék a bűnbánat és a bűnök bocsánata minden nemzetnek. — …hogy az ő nevében hirdettessék a bűnbánat és a bűnök bocsánata minden nemzetnek. SP II 253. A második esetben K. Širvydas a giminė szót a szótárban valószínűleg „nemzedék” jelentésben használta7. Nehezebb beszélni a giminė „nemzedék” jelentésű használatáról a „Punktuose sakymų” című műben. Bár a prédikációk lengyel szövegében helyenként, akárcsak a szótárban, K. Širvydas a giminė szót a lengyel pokolenie szóval fordítja, a litván szó jelentése azonban a szövegösszefüggésből nem világos, például: Tizenkét trónon fogtok ülni, tizenkét izraeli törzs fölött ítélkezve. — Tizenkét széken fogtok ülni, Izrael tizenkét nemzedéke fölött ítélkezve. SP I 5. Igaz, a „Punktuose sakymų” című műben szinte azonos mondatok is előfordulnak, amelyekben a giminė szót az egyik helyen a lengyel pokolenie szóval, máshol pedig a naród szóval fordítja. Például: Abban az időben szent apostolok és más, a zsidó nemzetségből való első keresztények voltak ott / akik igen nagy szentségűek voltak… — Abban az időben szent apostolok voltak ott / és mások a zsidó nemzedékből, az első keresztények közül / akik igen nagy szentségűek voltak… SP I 344. …ezek a zsidó nemzetségből származó keresztények, az apostolok és mások az ő vérükből / igen szentek lesznek / igazságosságuk és szentségük úgy árad majd, mint az árviz. — Ezek a zsidó népből való keresztények, az apostolok és mások az ő vérükből / igen szentek lesznek / igazságosságuk és szentségük úgy árad majd, mint az áradat. SP I 344. Ezekben a mondatokban a giminė szó, úgy tűnik, megfelel a SzDi már idézett harmadik esetének, és a „nemzetség”, olykor pedig a „törzs”, „nép” jelentésben szerepel (vö. a lengyel plemię / naród, latin semen, soboles, progenies, propago= litvánul giminė, wysle SzDi 253). A „nemzetség” jelentésben a giminė szó ezekben a mondatokban is előfordul: A különféle urak és elöljárók megemlítése és felsorolása igen nagy, szégyenletes gonoszságot és a zsidó nép ocsmány kicsapongását jelzi és mutatja… — A különféle urak és elöljárók megemlítése és felsorolása igen nagy, szégyenletes gonoszságot és a zsidó nép ocsmány kicsapongását jelzi és mutatja… SP I 124. Az egész emberi nemzetség elpusztult volna örökre… — Az egész emberi család örökre elpusztult volna… SP I 231. A negyedik esetben a SzDi a lengyel ród és a latin genus, notales, stirps, stemma szavak magyarázatára a giminė szót valószínűleg nem egyetlen, hanem több jelentésben használja. Figyelembe véve, hogy a régi lengyelben a ród a „nem” jelentésében volt használatos; 6 Mivel a giminė szót K. Širvydas több lengyel szóval fordítja, ezért a giminė szót tartalmazó litván mondatok mellett azok lengyel megfelelői is szerepelnek. 7 Litván nyelv szótára, 3. kötet, 309. o. 103 „fajta; nép; nemzedék; család; születés”⁸, valamint a latin szavak jelentéseit figyelembe véve arra következtethetünk, hogy ebben az esetben a giminė jelentése „utódok; nemzedék, rokonok”, időnként pedig talán „család” is. A „Punktuose sakymų”-ban egy olyan mondatot találunk, amelyben a giminė valószínűleg „család” jelentésben szerepel, például: Teyp broliey Jozepho ne nori io ażu karaliu turet | iog iaunesnių ażu iuos ir ligus iiemus buwo giminey. – Tak Jozepha niechcieli bracia za krolamieć | że młodszym był y w vrodzeniu im rownym. SP I 75–76. Ezenkívül a „Punktuose sakymų”-ban a giminė szót gyakran a aukšta, didi magyarázó szavakkal együtt „származás, nemesség” jelentésben használja. Például: …todryn turi atżwilgi ne mažu iew aukštos gimines | iew augalatas | iew gieray turis | iew senos familios ir iš namu skaystu eyt tasay… – ezért nem csekély jelentőségű, hogy valaki magas származású-e | előkelő-e | gazdag-e | régi családból való-e, és tekintélyes házból származik-e… SP I 75. De gimine aukszta | turtas | rubay nedaug padest vnt giero kitu waldżiomo… – De a magas származás, a gazdagság | a ruházat | nem sokat segít a jó kormányzásban…SP I 76. Wel buwo ne iż didźiu giminiu | ney auksz tu namu bet prasti… — …nem nagy családokból, sem magas házakból valók voltak | hanem egyszerű emberek… SP I 298. Jra kam stebetis | kodrin žmones labiausiey didźios gimines | ir vnt aukštu sostu pasodinti tiesos ne mili… – Van-e mit csodálkozni azon, hogy az emberek | különösen | a magas származásúak | és a magas székekbe ültetettek | nem szeretik az igazságot? SP II 137. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy K. Širvydas a giminė szót a következő jelentésekben használta: „nép, nemzet; nemzedék; törzs, nemzetség; rokonok, utódok, család?; származás”. A „Punktus sakymų” lengyelre fordításakor azonban – talán a korabeli lengyel szavak többértelmű használatára támaszkodva vagy stilisztikai megfontolásból – a giminės egyik vagy másik jelentéséhez eltérő lengyel megfelelőket választott. 2. TÖRZS A giminė mellett a SzDi-ben a gentis, gentystė szavakat is megtaláljuk, amelyek a szótárban megadott lengyel és latin szavak alapján nemcsak a giminės, giminystės jelentésében szerepeltek, hanem az első láthatóan a genties jelentésében is, hiszen a SzDi (113. o.) a lengyel krewność / powinowáctwo z iedney krwie, latin consanguinitas kifejezést a gintiste, gintis litván szavakkal magyarázza, a lengyel rodźina, latin cognatorum multitudo (SzDi 316) kifejezést pedig – igaz, a V. powinowactwo utalással – (az utóbbihoz és a latin cognatio, necessitudo fraterna, etc.: propinquitas szavakhoz: SzDi 286) a gimtiste litván megfelelőt adja meg (= gentystę⁹), és a gintis, gintiste litván szavakkal magyarázza. Ebből arra következtethetünk, hogy ebben az esetben a gentis, gentystė nem közvetlen vérségi kapcsolattal összetartozó embercsoportra utal, hanem inkább a társadalmi kapcsolatok révén összetartozó közeli emberek csoportját nevezi meg. 8 Reczek S. Podręczny słownik dawney polszczyzny. Wrocław—Warszawa—Kraków, 1968, p. 428–429. 9 Lietuvių kalbos žodynas. t. 3, p. 315. 104 3. CSALÁD Rögtön meg kell jegyezni, hogy K. Širvydas ezt a szót nem használta olyan sokértelműen, mint a nemzetség szót, bár a „Punktų sakymų”-ból vett jelentései sem mindig világosak. Igaz, K. Širvydas mind a prédikációkban, mind a szótárban egyetlen lengyel szóval, a háztartást jelölő czeladź szóval fordítja (vö. lengyel czeladź, latin familia, famuntium = litván sieimina SzDi 35). A régi lengyel nyelvben azonban a czeladź szót leggyakrabban a következő jelentésekben használták: nemzetség, nemzedék, család, familia10. Ezért a „Punktų sakymų”-ban olyan mondatokat találunk, amelyekből nem teljesen világos, milyen jelentésben használatos a háztartás szó. Például: Hogy a gyermekeket saját részegségeikkel | rútságaikkal | és más gonoszságaikkal, az asszonyt, a szolgákat | a háznépet bűnre csábítják, vagy bűnre vezetik. SP I 253. Ha az Úr megsegíti a fiakat | szolgákat | és a háznépet, nem sújtja őket büntetésével, nem tiltja el őket a gonosztól. SP I 254. Úgy tűnik, hogy mindkét mondatban K. Širvydas nem általánosító értelemben használja a šeimyna szót, és nem is „a háznép minden tagja (a sajátok és az idegenek)”11 jelentésben, hanem annál tágabban. Talán a šeimyna fogalmába K. Širvydas minden közeli hozzátartozót és rokont, illetve más, a šeimyna-hoz ilyen vagy olyan kapcsolattal kötődő személyt is beleértett. A „Punktai sakymų”-ban a šeimyna viszonylag gyakran fordul elő „a háznép minden tagja (a sajátok és az idegenek)”, azaz a családtagok, szolgák és béresek jelentésben, például: Priliginta ira karaliste dangaus žmoguy szeyminos wieszpati, kuris iszėjo taba vnksti sumditu darbiniku winičion sawo. SP I 317. Teyp Juobas S. sawo šieyminay perleydzawo bilinet su sawim. SP II 134. Mint tudjuk, a keleti és részben az azokkal szomszédos draugė, valamint a déli aukštaitis nyelvjárásokban a šeimyna szót régóta a „család” jelentésben is használják. Ezért aligha kétséges, hogy K. Širvydas, a keleti aukštaitis nyelvjárás beszélője, szintén „család” jelentésben használta a šeimyna szót. Vö.: Jr iau butu teyp parważiawis | kad ne gera butu sze ymina ii užutüreius… SP II 181. Azt is hozzá lehet tenni, hogy a „Punktai sakymų”-ban K. Širvydas a „család” jelentésben időnként a familija jövevényszót használta, mellette litván magyarázatként a namai szót adva meg, vö.: Ažulaykimas gimines ir familias aba namu. – Lenkiškai verčia: Przyczyna| zachowanie rodziny y famili ey abo domu. SP I 231. Úgy tűnik, hogy e szavak használata az idézett mondatban stilisztikailag indokolt, mivel K. Širvydas a lengyelül írt előszóban („Przedmowa do czytelnika”) azt írja, hogy prédikációit nemcsak „egyszerű”, hanem „tanult” hallgatóknak (és olvasóknak) is szánja. Valószínűleg ott, ahol K. Širvydas úgy vélte, hogy a litván szó a hallgatók (és olvasók) számára érthetetlen lehet, jövevényszavakat is használt, noha egyébként írásaiban kerülte az idegen szavakat. 4. ALATTVALÓ Minden osztálytársadalomban az alsóbb rendű emberek – az alattvalók – alkotnak nagy társadalmi csoportot. A történészek szerint a 16. századi litván írásokban az alattvalók megnevezésére két szót használtak: a litván veldamas szót, valamint egy feltehetően a lengyel nyelv- 10 Rec zek S. Min. veik., p. 53. 11 Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. V., 1972, p. 807. 105 ből kölcsönzött paduonis12 szót. Igaz, a paduonis mellett a régi írásokban gyakrabban fordul elő a padonas, padonasis és e kölcsönszó más alakjai13. E kölcsönszó említett alakjait (azaz a padonas, padonasis formákat) K. Širvydas is használta időnként „alattvaló” jelentésben, például: Mert a király semmit sem vesz el saját alattvalóitól. SP I 243. Végül saját testével is megsebezheti / gyötörheti / kínozhatja alattvalóit… SP II 154. Mert Krisztus királysága megszabadítja alattvalóit a bűntől / az ördög rabságából. SP II 155. A padonas, padonasis alakok csak a „Punktuose sakymų” című műben fordulnak elő. K. Širvydas szótárában nem találjuk ezt a kölcsönszót. A lengyel poddany, lot. subiectus, subditus mancipatus adiciu kifejezéseket litván waldonas szóval magyarázza (lásd SzDi 260), amely képzését tekintve különbözik M. Daukša veldamo szavától: Mert amilyenek az elöljárók, olyanok az alattvalóik is, vagy akiket kormányoznak, és akik fölött uralkodnak.SP I 124. Az alattvalóknak engedelmeskedniük kell nekik, tiszteletben kell tartaniuk őket, és mindent teljesíteniük kell, ami kötelességük.SP I 135. Jeroboamra gyakran panaszkodik az Írás, aki királyként alattvalóit súlyos bűnre, vagyis pogányságra vezette.SP I 295. Ahasvérus király lakomát akart rendezni alattvalói, különösen a legelőkelőbb főemberek számára…SP II 94. A tudomány arra készteti e világ legnagyobbjait, hogy megkérdezzék alattvalóiktól: vétkesek-e?SP II 134. Ezenkívül ugyanazon a szótári oldalon K. Širvydas a lengyel poddánstwo, latin subiectio szót is litván waldonibe szóval magyarázza. Úgy tűnik, sem a waldonas, sem a waldonybė nem K. Širvydas alkotása, hiszen a waldonas szót S. Vaišnoras („Margarita Theologi-ca“, 1600), J. Telega („Kniga Nobaznistes Krikščioniszkos…“, 1653) és más szerzők is használták. A waldonas valószínűleg akkoriban a veldamo szinonimájaként volt használatos. K. Širvydas szótára és prédikációi, akárcsak minden régi írásos emlék, értékes forrásul szolgálnak a litván társadalmi terminológia történetének megismeréséhez. Közvetett módon feltárhatók bennük a korabeli társadalmi viszonyok, valamint a társadalmi csoportok elnevezései. Ю. КАРАЦЕЮС NÉHÁNY TÁRSADALMI TERMINUSRÓL K. ŠIRVYDAS MŰVEIBEN Összefoglalás K. Širvydas művei a 17. századi litván nyelv írásos emlékei között kivételes helyet foglalnak el. Prédikációit („Punktai sakymų”) nem fordította más nyelvről, hanem maga írta meg az akkori litván nyelven, majd lefordította lengyelre. Mint ismeretes, ő állította össze és adta ki elsőként a háromnyelvű „Dictionarium trium linguarum” szótárt, amelyben a lengyel és latin szavakhoz litván megfelelőket adott meg. K. Širvydas művének eredetisége ellenére azonban a szavak használata és jelentésárnyalatai (jelen esetben a társadalmi terminusoké) nem mindig egyértelműek. Ez feltehetően több okra vezethető vissza, amelyeket ma már szinte lehetetlen meghatározni. 12 Jurginis J. Baudžiavos įsigalėjimas Lietuvoje. V., 1962, p. 204. 13A litván nyelv szótára. V., 1973, 9. köt., 51., 60–61. o. 106 A cikk K. Širvydas szótárára és prédikációira hivatkozva olyan litván társadalmi terminusokat vizsgál, mint a giminė, gentis, šeimyna, valdonas. K. Širvydas e terminusok közül a giminė szót használta leggyakrabban, különböző jelentésekben. Amint a szótárban szereplő lengyel és latin szavakból, valamint a „Punktai sakymų” kontextusából megítélhető, K. Širvydas a giminė szót a következő jelentésekben használta: „nemzet, nép; nemzedék; törzs; nemzetség; utódok, közeli hozzátartozók, rokonság; család (?); származás”, a gentis (gentystė) szót pedig a „rokonság; törzs” jelentésben. A šeimyna szót K. Širvydas főként a „cselédség; család” jelentésben használta. Az „alattvaló” fogalmának jelölésére K. Širvydas szótára csak a valdonas litván szót adja meg, a „Punktai sakymų” című műben azonban a valdonas mellett szláv eredetű jövevényszót is találunk: padonas, padonasis.