K. Širvydo „Punktų sakymų“ lenkiškoji pratarmė

K. Širvydas „Punktų sakymų” című művének lengyel előszava K. Širvydas (apie 1580–1631) plačiai žinomas ne tik lenkų–lotynų–lietuvių kalbų žodynu („Dictionarium trium linguarum“), bet ir pamokslais, išleistais atskira knyga, pavadinta „Punktai sakymų“ („Punkty Kazań“)1. A prédikációk litvánul és lengyelül, párhuzamosan szerepelnek. Az első rész prédikációit maga K. Širvydas fordította lengyelre, a második részét pedig kortársa, J. Jaknavičius. Napjainkig K. Širvydas „Punktai sakymų” című művét még három alkalommal adták ki. Elsőként L. Montvydas, Sedos plébánosa jelentette meg 1845-ben, az egyházi használatra szánt, szamogitizált nyelvű, lengyel szöveg nélküli változatot2. Tudományos célból az első részt lengyel szöveg nélkül R. Garbe német nyelvész is újranyomtatta3. A kiadás bevezetőjében R. Garbe tárgyalta a „Punktai sakymų” helyesírását és nyelvi sajátosságait. A két részt tartalmazó, fényképes kiadást széles körű bevezetéssel – amely K. Širvydas életét és a prédikációk nyelvi sajátosságait tekinti át – F. Specht német nyelvész készítette elő4. A „Punktai sakymų” mindkét részéből vett részletek különféle szöveggyűjteményekben, szövegválogatásokban és tankönyvekben jelentek meg5. A „Punktai sakymų” első része K. Širvydas latin nyelvű, versben és prózában írt, Eustachijus Valavičius vilniusi püspöknek szóló ajánlásából, Jono Jamielkovskio, Litvánia jezsuita tartományfőnökének latin nyelvű jóváhagyásából, K. Širvydas négyoldalas lengyel „Előszó az olvasóhoz” című írásából („Przedmowa do czytelnika”), az evangéliumok és prédikációk latin nyelvű indexéből6, valamint az evangéliumok és prédikációk litván és lengyel szövegéből áll. A „Punktai sakymų” szövegének margóján a litván és lengyel prédikációk tézisei találhatók, a könyv végén pedig a „Punktai sakymų” legfontosabb fogalmainak alfabetikus latin indexe7. 1 Ezek a prédikációk összefoglalói, a prédikációk fő gondolatai, a „pontok”. Adventtől nagyböjtig tartó prédikációs pontok, litván nyelven, lengyel magyarázattal, Konstanty Szyrwid atya, a Jézus Társaság teológusa által, az elöljárók engedélyével kiadva. Vilnában, a Jézus Társaság Akadémiájának nyomdájában, 1629-ben. Nagyböjti prédikációs pontok litván nyelven, W. X. Constantego Szyrwid, a Jézus Társaság teológusa által írva, most lengyelre fordítva, és mindkét nyelven nyomtatásban megjelentetve. Az elöljárók engedélyével. Vilnában, a Jézus Társaság Akadémiájának nyomdájában. Az Úr 1644. esztendejében. 2 Punk­tay sakimu nu Adwento iki Gavienes, par Kuniga Kastantina Szyrwida senowie iszdouti, o dabar darbou ir łobiu Kuniga Leona Montwida, Teologijos Magistra, Sedos Klebo-na, isznaujie iszspausti Wilniui. Spaustuwej Jozapa Zawadzki. 1845. A kiadó rövid előszót csatolt, amelyben K. Širvydast prédikátorként említi. A könyv kiadásának oka: „A mi őseink nyelvének emlékére...”. 3 Litván és lett nyomtatványok a 16. és 17. századból, Adalbert Bezzenberger kiadásában. IV. füzet. Szyrwid 1629-ben kiadott Punkty Kazań (Punktai Sakimų) című műve. Richard Garbe nyelvtani bevezetéssel kiadta. Göttingen, 1844. 4 Šyrwids Punktay sakimu (Pankty Kazań), Teil I: 1629, Teil II: 1644 litauisch und polnisch mit kurzer grammatischer Einleitung herausgegeben von Dr. Franz Specht, Göttingen, 1929. 5 Lietuvos TSR bibliografija. Knygos lietuvių kalba 1547–1861. – V., 1960, t. 1, p. 396. 6 A vasárnapok és az e műrészben foglalt pontok indexe. 7 Az e pontokban foglalt legfontosabb tárgyak indexe. 248 A „Punktų sakymų” második részét a nagyböjtre szánt evangéliumok és prédikációk, a litván jezsuita provinciafőnök, Jonas Gruževskis által írt rövid latin jóváhagyás, Jonas Jaknavičius néhány szavas latin dedikációja, valamint az első részhez hasonló két mutató alkotja; mindkettőt a könyv elejére nyomtatták. Itt a „Punktų sakymų” első részének lengyel „Előszava az olvasóhoz” („Przedmowa do czytelnika”) érdekel bennünket. K. Sirvydas előszava igen jelentős. Segítségével jobban megismerhetjük a „Punktų sakymų” megírásának történetét és rendeltetését, jellegét, K. Sirvydas viszonyát saját lengyel fordításához, a hangsúlyjelekkel ellátott litván szöveg szükségességéhez és a korabeli litván vallásos irodalomhoz. Az előszó elmagyarázza, hogyan kell használni a prédikációkat, milyen igényei voltak az olvasóknak, és K. Sirvydas életrajzáról is közöl adatokat. Az előszóból világosan kitűnik, hogy a prédikációk nemcsak a litván és lengyel hitszónokoknak szóltak, hanem azoknak is, akik nem tudták e nyelveket: „Litvánul írt pontjaimat lengyelül fejtem ki, hogy az emberek között terjedve hasznára legyenek azoknak is, akik jól tudnak litvánul, és azoknak is, akik egyáltalán nem tudnak litvánul…”. E célból K. Sirvydas a litván és a lengyel szöveg mellett latinul is megadta a prédikációk téziseit, a Szentírásra való utalásokat, valamint a prédikációk és tézisek latin mutatóit. Hogy K. Sirvydas prédikációi nem csupán a litván papoknak, hanem a lengyeleknek és más nyelveken beszélő papoknak is szóltak, azt az a megjegyzése mutatja, hogy a litván szöveget hangsúlyozni kell: „A könyv litván szövegében bizonyos jeleket kellene használni, amelyeket latinul accentusnak neveznek, hogy a litvánul nem tudók helyesen ejthessék és olvashassák a szöveget. Az ékezet jelöléséhez azonban új, különleges betűtípusra volna szükség, és ezzel együtt olyan költségekre, amelyeket most nem tudnék fedezni. Aki tökéletesen akar litván hangsúlyozással beszélni, hallgassa, hogyan beszélnek a litvánul tudók, és gyakorolja a helyes hangsúlyozást.” K. Sirvydas, aki alapos filológiai műveltséggel rendelkezett, M. Daukša „Postilė”-jének (1599) hangsúlyjelekkel ellátott szövegétől is ösztönözve, gondot fordított a „Punktų sakymų” hangsúlyozására. Az előszóból arra következtethetünk, hogy K. Sirvydas korában a litván nép írástudatlan volt, és még kevés litván könyv létezett; ezért a litván plébániákon szolgáló lengyel papok K. Sirvydas „Punktų sakymų”-jának evangéliumait és prédikációit olvasták fel a templomokban a helyi litvánoknak. Hogy a litvánul nem tudó papok által felolvasott K. Sirvydas-prédikációk szövege érthetőbb legyen a litvánok számára, K. Sirvydas azt tanácsolta, hogy figyeljenek a litvánul beszélőkre, és gyakorolják a helyes kiejtést. K. Sirvydas nagyon igyekezett, hogy a litván és a lengyel szöveg világos és érthető legyen. Nem az volt a célja, hogy fordításából bárki lengyelül tanuljon: „Ha valakinek a lengyel fordítás nem tűnne eléggé tökéletesnek és kidolgozottnak, tudja meg, hogy nem arra törekedtem, hogy úgy fordítsak lengyelre, hogy ebből a fordításból lengyelül lehessen tanulni. Szó szerint akartam lefordítani litvánból lengyelre, amennyire ezt a tárgy lényege megengedi, úgy, hogy fordításom érthető legyen.” K. Sirvydas „Punktų sakymų”-ja I. részének megjelenése előtt a Litván Nagyfejedelemségben mindössze néhány katolikus könyvet adtak ki: P. Kanizijus katekizmusát, amely 1585 körül jelent meg; M. Daukša fordításában a katekizmust (1595); M. Daukša „Postilė”-jét (1599); valamint magának K. Sirvydasnak a lengyel–latin–litván szótára első kiadását (1620 körül). 8 Index Punctuorum quae in hac parte continentur. Index rerum aliquarum. 249 K. Širvydas előszavában megállapítja, hogy a litván vallásos irodalom szűkös: „Latinul és más nyelveken írt könyvünk már szinte megszámlálhatatlan, litván nyelven azonban a lelkek üdvösségéhez oly szükséges könyvből túlságosan kevés van.” K. Širvydas megmagyarázta, miért nem teljes prédikációkat, hanem csak rövid evangéliumi pontokat (téziseket) közölt. A hosszabb prédikációkat nemcsak gyenge egészsége miatt nem készítette el, hanem azért sem, mert korában rövidek voltak a prédikációk: „Arra gondoltam, hogy akik érdeklődnek, könnyen olvashassák ezt a művet, és a pontok hasznosak legyenek a prédikátoroknak, akiknek nem annyira a szavakra, mint inkább a lényegre van szükségük. Nemcsak gyenge egészségem miatt állítottam össze egy kis prédikációskönyvet, hanem a manapság kedvelt tömörség miatt is.” K. Širvydas részletesebben is elmagyarázta, hogyan kell használni a prédikációit. A közölt evangéliumokhoz nem egy, hanem több prédikációt fűzött, hogy legyen miből választani. Emellett egyszerű prédikációkat is adott a kevéssé művelteknek, valamint alaposabbakat a művelteknek. A könyvben vannak olyan részek, amelyek a kevéssé műveltek számára érthetetlenek, és csak a műveltebbek tudják felfogni őket. A prédikációk kiválasztásakor válogatni kell: „Az egyszerű embereknek hozzáférhetőbben kell prédikálni, a műveltebbeknek pedig alaposabban. Ezért itt több egyszerű pontot adok választásra, mint összetettet.” Az előszóból megtudjuk, hogy K. Širvydas nagyon gyenge egészségi állapotban volt, amikor nyomtatásra készítette elő prédikációit: „Csak néhány vasárnapra való pontot készítettem el, mert gyenge egészségem miatt könnyítenem kellett a munkán azzal, hogy részekre osztottam.” K. Širvydas azt tervezte, hogy megírja a hiányzó prédikációkat (húsvéttól adventig): „Bár gyenge egészségű vagyok, remélem, hogy kívánságodat teljesítve, kedves olvasó, mihamarabb a többi prédikációt is előterjeszthetem.” Az előszót K. Širvydas korában szokásos, az olvasónak szóló jókívánság zárja: „Kedves olvasó, légy szíves fogadd és kegyesen használd ezt a munkámat.” A „Przedmowa do czytelnika” régies lengyel nyelven, hosszú, körmondatos szerkezetekkel és régies retorikai stílusban íródott. Bár K. Širvydas előszava 30 évvel M. Daukša híres lengyel nyelvű „Postilė”-előszava után született, gondolataival K. Širvydas nem érte el M. Daukšát. Nem vetette fel az anyanyelv jogait, és hazafias gondolatokat sem fogalmazott meg. A „Punktai sakymų” azonban eredetiségében felülmúlta M. Daukša „Postilė”-jét. Emellett jobban tükrözte a korabeli viszonyokat és a litvánok életét, mint M. Daukša fordításában készült „Postilė”. Az alábbiakban közöljük K. Širvydas „Punktų sakymų” című művének „Przedmowa do czytelnika” kezdetű előszavát magyar fordításban. „A Punktai sakymų – írta J. Lebedys – a litván kultúrtörténetben az első eset, amikor egy lengyel szöveget litvánból fordítottak. Lásd: Lebedys J. Senoji lietuvių literatūra. – V., 1977, p. 83. 250 Előszó az olvasóhoz Kedves olvasó, íme, véleményem szerint, meglehetősen jó pontok a prédikációkhoz, nem pedig teljes prédikációk, ahogyan más posztillákban szokás. Arra gondoltam, hogy a tanulók könnyen olvashassák ezt a művet, és hogy a pontok hasznára legyenek a prédikátoroknak, akiknek nem annyira a szavakra, mint inkább magára a lényegre van szükségük. Nemcsak gyenge egészségem miatt állítottam össze egy rövid prédikációskönyvet, hanem a napjainkban kedvelt tömörség miatt is. Latinul és más nyelveken írt könyveinkből már szinte megszámlálhatatlanul sok van, litván nyelvű, a lelkek üdvösségéhez nagyon szükséges könyvből azonban igen kevés. Litvánul írt pontjaimat lengyelül fejtettem ki, hogy az emberek között terjedve hasznára legyenek azoknak is, akik jól tudnak litvánul, és azoknak is, akik egyáltalán nem tudnak litvánul, de törődnek felebarátaik lelkével: a lengyel fordítást olvasva megértik a mellette található litván szöveget. Ha valakinek a lengyel fordítás nem tűnne eléggé tökéletesnek és kidolgozottnak, tudja meg, hogy nem törekedtem úgy lengyelre fordítani, hogy e fordításból lehessen lengyelül tanulni. Szó szerint akartam fordítani litvánból lengyelre, amennyire ezt a jelentés megengedi, úgy, hogy fordításom érthető legyen. Ha valaki megkérdezné, miért támasztom alá javaslataimat kizárólag a Szentírás bizonyítékaival, azt felelném, hogy ezek igen mélyrehatóak, és Isten minden kinyilatkoztatott igazságát bizonyítják; az értelem pedig, amikor bizonyítékokat merít belőlük, erősíti az akaratot. A könyv margójára nagyon rövid latin tételeket írok, amelyek az egész prédikációban kifejtett gondolatokat foglalják össze, hogy mindenki kiválaszthassa, melyik pontot olvassa, és mit vegyen abból magának, amikor szüksége van rá. A legfontosabb dolgok latin jegyzékét is mellékelem, hogy a könyv azoknak is hasznára legyen, akik nem ismerik ezt a két nyelvet. A jegyzék a könyv margójára utal, ahol az olvasó gyorsan megtalálja magának a tanításnak a lényegét, amelyet bizonyos pontokban foglaltam össze, és azoknak a Szentírásban való megerősítését. A könyv litván szövegében bizonyos jeleket kellene használni, amelyeket latinul accentusnak neveznek, hogy a litvánul nem tudók helyesen ejthessék ki és olvashassák a szavakat. Az ékezet jelöléséhez azonban új, különleges betűtípusra volna szükség, és vele együtt olyan költségekre is, amelyeket most nem tudnék fedezni. Aki tökéletes litván kiejtéssel akar beszélni, hallgassa, hogyan beszélnek a litvánul tudók, és gyakorolja a helyes hangsúlyozást. Miután leírtam magát a könyvet, el szeretném magyarázni, hogyan lehet jobban használni. Mindenekelőtt ezeket a pontokat némelyek elmélkedésre vagy meditációra használhatják, személyes javukra és áhítatuk felébresztésére. Bőséges anyag kínálkozik itt a hasznos elmélkedéshez. Ezeket a pontokat nemcsak prédikációkhoz, hanem buzdításokhoz és vallásos beszélgetésekhez is lehet használni. A pontokban több bizonyítékot adok, hogy belátásod szerint használhasd őket, vagy kiválaszthass közülük egy pontot, amelyet kibővíthetsz és kellőképpen kifejthetsz. Vasárnapra több pontot adok, hogy kiválaszthasd közülük, ami tetszik. Némelyiket elmélkedésre, másokat mások tanítására. Belátásod szerint összekapcsolhatod a pontokat. Ebben a könyvben vannak olyan dolgok, amelyeket a műveletlenek nem értenek meg, és csak a műveltebbek foghatnak fel. A prédikációk kiválasztásakor válogatni kell: az egyszerű embereknek könnyebben érthetően kell beszélni, a műveltebbeknek pedig alaposabban. Ezért itt 251 a közönséges pontokból többet adok választásra, mint az összetettekből. Csak néhány vasárnapi pontot készítettem el, mert gyenge egészségem miatt a munkát részekre osztva kellett könnyítenem. Ha Isten meghosszabbítja életemet, gyenge egészségem ellenére is remélem, hogy olvasóm kívánságának eleget téve a többi pontot is mielőbb közreadhatom. Kedves olvasóm, légy szíves fogadd el, és használd megfelelően ezt a művemet, mint kegyelmet. K. Pakalka