Dėl S. Daukanto lenkų–lietuvių kalbų žodynų genezės

LITVÁN NYELV SZERKEZETÉNEK KUTATÁSAI LITVÁN NYELVÉSZETI KÉRDÉSEK, XXVI (1987) GIEDRIUS SUBAČIUS DĖL S. DAUKANTO LENKŲ— LIETUVIŲ KALBŲ ŽODYNŲ GENEZĖS S. Daukanto leksikografinė veikla mažai tyrinėta. Jo žodynų ir žodyninės me- -džiagos charakteristiką yra pateikęs J. Kruopas!, Čia bus mėginama šiek tiek pla- «čiau apžvelgti S. Daukanto lenkų — lietuvių kalbų žodynų rašymo istoriją. 1850 m. visszatért į Litvániában ir letelepedett Varniai mellett M. Valančius, a történész tollából S. Daukantas ritkán vállalkozott (utolsó történelmi művét, a „PasakoA „Jima apie veikalus lietuvių tautos senovėje” című művében megjegyezte 1850 m. adat). Elsősorban azért, mert itt már nem jutott hozzá azokhoz a történelmi forrásokhoz, amelyeket Szentpéterváron használt. Másfelől egy történészre lexikográfusi munkát ir róni S. Daukantast a litván környezet ösztönözte, ahol į testközelből su szembesült a litván kulturális jo élettel, és látta a problémákat. A XIX. században, ahogy egyre több lett a litván értelmiségi, mind fájdalmasabban érezték a különféle litván szótárak hiányát. Különösen nagy hiány volt — lengyel–litván szótárból. A lengyel nyelv akkoriban a litván értelmiségiek közötti kommunikáo ció eszköze volt, az to egyetlen addig nyomtatás- — ban megjelent lengyel–litván szótár K. Sirvydasé volt „Dictionarium trium linguarum“, legutóbb csak 1713 m. Gyakorlati szempontból nehezen hozzáférhető bibliográfiir ai ritkasággá vált. Mindez arra ösztönözte S. Daukantast, hogy akkoriban rendkívül időszerű munkába fogjon: megírja — a lengyel–li- — tván nyelvi szótárt. Daukantas már ifjúkorában, Vilniusban tanulva, írt S. egy lengyel–litván nyelvi szótárt“. — Iš a papírra nyomtatott évszám J. Kruopas megállapította, hogy ez Daukantiš as egyik első munkája, amelynek megírásával po 1820 m. J. Kruopas azt mondja, hogy „Daukantas valószínűleg irodalmi tevékenységének S. kezdetén érezte a lengyel–litv- — án szótár hiányát ir ‘maga vállalkozojį tt az elkészítésére“, A Kis szótár ne teljes egészében fennmaradt, nagyjából csak a tizede–tizenketted része. A vizsgálat során kiderült, hogy e szótár lengyel regisztere egy háromnyelvű szótár alapján készült J. Litvinski lengyel–lati- — n–francia — nyelvi szótárán (Stownik polsko tacinsko — francuzki — zasadach na stownikėw Knapskiego, Danneta i Troca ulozony i pomnozony przez X. Litwifiskiego. — Warszawa, Wilno, 1815, t. 1—2.). Ezt nyilvánvalóan mutatják a lengyel szavak egyező regiszterei, a bemutatott alakok közössége, egyes szókapcsolatok vagy akár mondatok stb. * Kruopas J. S. Daukantas lexikográfiai munkái. — Knyv. : A litván nyelvészet kérdései, 1961, 4. köt., 301—316. o. * A szótár be címszavai (megőrzik az LKLI kézirattárában, jelzet SD 13); jį kis szótárnak fogjuk nevezni, hogy megkülönb- — öztessük a másik, nagy lengyel—litván szótártól (ő is cím, jelkulcs be SD 12), Daukantas által már megírt po 1850 m. (erről jį lásd alább), 8 Kruopas J. Min. mű, 302. o. 151 J. A Litvinski-szótár nyomtatását Vilniusban ir po kezdték meg a szerző halála. Varsóban fejezték be. S. Daukantas ekkor már élt Vilniusbir an lehetett šį tą Tudni a szótárrtą ól. Kiszámítottuk, hogy J. a Litvinszkij-szótárban körülbelül 24 850 címszóként szereplő lengyel szó található. Általában véve J. A Litvinszkij-szótár meglehetősen egyszerű, kevés benne a nyelvtani információ. A szótárban gyakran külön szócikkekként szószerkezeteket, néha egész szólásokat is közölnek. Mindez arra utal J. A Litvinski által oktatási célokra összeállított szótárat. Erről tesznek említést ir jo a kiadók — Zavadski ir Venckis. Az előszóban azt írják, hogy J. Litvinski „ezzel a munkával különösen az iskolai ifjúságnak tett nagy szolgálatot- “. Iš J. A litvinszkói szótárból S. Daukantas sok szót lemásolt, de nem mindet. ne Kiszámították, hogy a fennmaradt szövegrészben mintegy 7,5% J. Litvinszkio ZodZiy®. Daukantas kerülte az egyértelműen tanító jellegű szótári szócikkek másolását. Például kihagyta a különálló szavakként megadott szókapcsolatokat Dat sie im Bég lasa dorwač; Miután pedig elfogadta, megígérte, hogy nem adja oda; Gromnyczy seymek; nic Za sobię wažę kt. ir Néha nem írta ki külön ir szócikkekben magának a szóalakoknak to az alakjait, pl. czotgający sig (bár szerepel a czoigam), częšciami (bár szerepel a częšcią). Néhány szó nyilvánvalóan nem S. tűnt Daukant számára különöseir bben szükségesnek, ezért kihagyta őket, pl.: domek, domyczko (nors dom nurašė), domysiny (yra domyslnie), dopuszczenie (yra dopuszczam), fizyonomia (yra fizyonom), gebczaty (yra gebaty), gestwa (yra gestwina) ir t. t. Vannak szavak, amelyek kihagyását nehéz megmagyarázni, pl.: gfuchy, godzina, gotowy, noha a jų származékszavak szerepelnek. S. Daukantas nem elégedett meg csupán J. Litvinszkij szavaival. Íme, a betűk D közötti szavak közé apró betűkkel olyanokat írt be, amelyek nincsenek J. Litvinszkij szótárában (betűnként ir egyet), G például: : dalowid, danny, dawacz, decydowač, dedukcya, deficit, delegat, delikatny, gotysz stb. ir (összesen 38). Csak ezek a kiegészítések nagyon jelentéktsu elenek a fennmaradt szöveghez (fennmara2244 dt szócikkekhez) képest. Daukantas, akárcsak ir Litvinskis, kis szótárát minden bizonnyal a tudományos pályára készülő ifjúságnak szánta volna. De ez a szótár általában véve hasznos lett volna a litván nyelv iránt érdeklődő és ir azt tanuló értelmiségi számára. ar Sajnos, a munka nem készült el teljesen (egy-egy lengyel szónak nincs litván megfelelője). Feltehető, hogy az elutazott iš Litvánia S. Daukantasnak más dolgok váltak ir fontossá, šį ezért félbehagyta a művet. A — következő nagy — lengyel–litván szótárat Daukantas már visszatérve írt iš Szentpéterváron ir letelepedve Varniai városában M. Valančiusnál. Róla jį J. Šliūpas tett említést 1883 m. az „Aušra” című lapban, mondván, hogy Valančius Daukantasnak „a vállára helyezte egy lengyel–žemaitis szótár megírásának terhét”. Šliūpas azt is mondja, hogy „Daukantasnak a püspök számára át kellett írnia egy lengyel–francia szótárt”*. Ez utóbbi do megjegyzés meglehetősen furcsának tűnik (még ir annak ismeretében is, hogy Šliūpas elfogultan ítélte meg S. Daukantas és ir M. Valančius nézeteltéréseit). Mi gi ösztönözhette S. Daukantast egy ilyen szótár lemásolására? Úgy tűnik, J; Šliūpas ebben pontatlan. Sikerült megállapítani, hogy S. Daukantas a nagy szótárához lemásolta S. Ropelevski lengyel–fra- — ncia szótárának lengyel részét 4 Ennek alapján kiszámítható, hogy a kis szótár mintegy 23 000 szót tartalmazott (J. Kruopas úgy vélte, hogy 24 000). 5 Šliūpas J. Válogatott írások. — V., 1977, p. 178. 152 jegyzéket (Stownik polsko—francuzki. — Berlin, 1843—1847, füzet I— VIII, o.%). 3412 Tehát ez, ka J. Šliūpas a lengyel —a francia szótár átmásolásának tartja; aligha különálló munka, csupán lengyel szavak lemásolása ugyanabba a o „lengyel žemaitiškai” szótárba. Hogy S. Daukantas felhasználta S. Ropelevskis munkáját, azt világosan mutatja az egész nagy szótár szerkezete (különösen gyakori az ob. hivatkozás. = lásd „nézd“), majdnem azonos szemléltető példák, ugyanilyen sajátos módon megadott címszavas cikkek (pl. a cikk w Lewo, a na Lewo betűrendL ben megadott cikk w Krotce — K betűrendben; néha címszóként főnévi ne igenév, o jelen idő szerepel, pl. Kradnę ob. krašč és ir sok más), különféle hibák (pl. słowo Wytryskač S. Daukantas a betű szavai B között a szó — helyett adta meg Buchaé – figyelmetlenségből a mellette feltüntetett szinonimát másolta le; ugyanilyen módon a betű szavai között a szó helyett C Cieszyciel helyett Pocieszyciel jelent meg). Daukantas kéziratában nem figyeltek meg olyan lengyel szavakat, amelyek ne S. szerepeltek volna Ropelevski szótárában. To a sajtó kedvezően értékelte S. Ropelevskio szótárát. A „Przegląd Poznański” azt írta róla, hogy „összehasonlíthatatlauž nul jobb minden eddig megjelent szótárunknál, és felveszi a ir versenyt a hasonló külföldi könyvekkel- ”. E szótár értékét közvetve mutatja ir jo népszerűség- — e; a XIX. a. század végéig csaknem eredeti 7 ir 2 plagizált kiadást adtak ki. S. Ropelevskio szótára meglehetősen tudományos, jóllehet ir „sebtében összeállított- “*, Ebben minden szót nyelvtanilag jellemeznek, gyakran több alakot is megadnak, és egy-egy szót nem ritkán egy, több, olykor több tucat példával illusztrálnak, valamint stilisztikai megjegyzésekir et közölnek. S. Daukantas mindezzel a tudományossággal kevéssé élt. Szótárának szavai egyáltalán nem rendelkeznek nyelvtani jellemzésekkel (bár időnként egy-egy megkapja ezeket, pl.: Dlužen, žnia; I, conj. és, conj; Ją, acc. sing. fem. je; Ksobie, contract. ku sobie; Kwita, indecl). S. Daukantas szótárának felépítése sokkal egyszerűbb. A lengyel szavakat a litvánoktól semmilyen különösebb módon nem választja el. Egy-két lengyel szót írnak, ar o po vesszővel ar egy-két litvánt. Ezért néha még a szó alakja alapján is nehéz eldönteni, hogy a szó litván vagy lengyel (pl. az olyan szócikkek, mint az Apteka, Aptieka; Nagietek, ob. nogietek, nagatka; Piramida, pyramida, ob. ostroslup stb. kétértelműen is értelmezhetők). S. Ropelevskio szótárának 120 rövidítéséből S. Daukantas rendszeresen csak egyet használ: ob. Ez nagyon gyakori, szinte minden oldalon többször is előfordul. S. Daukantas maga nem alkot újakat, de az ob. használatakor néha következetlen (pl. az amalia, grędzidlo, niedožierca és más szavak előtt az emalia, grazel, niedozor szavakra való utalások szerepelnek, de az utóbbiak nincsenek benne a szótárban — a lengyel szójegyzék lemásolásakor kihagyták őket). Természetesen ez csupán figyelmetlenség, amelyet a szótár nyomtatásra való előkészítésekor kijavítottak volna. Ropelevskio szótárának gyakori szemléltető példái közül S. Daukantas csak egyet-egyet választott ki. A harmadik és a második kötetben ezek nagyon ritkák, talán csak az elsőben valamivel több. * A szerző (Stanistaw Ropelewski) csupán a következő műből ismert: Estreicher K. Bibliografia polska XIX stėlecia. —Krakow, 1878, t. 4, s. 88. " Przegląd Poznanski. —1848, 6. kötet, 230. o. 8 Ugyanott, 230. o. 153 mame. D a szócikkekben szereplő betűk példáiból — 135 (124 alighanem a legtöbb a szótári szócikkekben található). D a iš betűben összesen 2286 szavak vannak, tehát csak 5,4 % su szemléltető példákkal. A szemléltető példák közlésekor S. Daukantas rendszerint változatlanul hagyja őket, csupán egyet-egyet rövidít le. S. Ropelevskio pavyzdžiai: Był posądzony, podejrzany deizmem; o Doniostem mu przez kogoś jego z przyjaciołom się to o stało; co Doczekał się pociechy z dzieci. S. Daukantas padarė: Był posądzony o deizm; Doniosłem mu przez kogoś; Doczekał dzieci. Ypač retais atvejais S. Daukantas šiek tiek perdirba pavyzdžius, pvz., iš „Zdecydowany jestem wszystkiego się chwycić“ ir „Decydować o wszystkiem“ jis padaro vieną — „zdecydowałem się na wszystko“. Kartais pateikia savy, labai paprastų iliustracijų, pvz. : ir Dycht i jest; az istállók előtti udvar. S. Daukantas átvette i szótárába Ropelevskne io összes S. lengyel szavát. Nem vette fel a helynevek egy részét, pl. : Genewa, Genua, Moldawia, Kaffa „falu Tauridában“, Kair (bár felvette az Afryka, Chwalenskie morze, Dania, Francya, Galilea, Galicya, Niemen, Paryž szavakat). Ugyanígy számos személynevet is kihagyott (pl.: Adam, Daszko, Elžusia, Jagiello, Julian, Kaifasz, Kain stb.; bár kiírta a Judasz, Junona, Neptun, Pawel, Pitagor stb. neveket), továbbá a biológiai rendszertan elnevezéseinek egy részét (pl. : agaryk „grybas kempinė“, albatros, alka „pingvinas“, ara „tokia ilgauodegė papūga“, dafnia, kablion „menkė“, kaczyniec „puriena“ ir kt.). S. Daukantas neįtraukė tam tikrų tarptautinių žodžių ir (pvz.: alkohol, analyzowač, archeologia, arytmetyka, automat, elektrometr, ewakuacya, kadr ir kt.). Jis praleisdakai kuriuos moteriškosios giminės profesijų pavadinimus, vo pvz.: aspirantka, autorka, kadzicielka, kalkulatorka, nors atitinkamus vyriškuosius pavadinimus pateikdavo. S. Ropelevskio žodyne daugelis darinių pateikiami atskirais žodyno straipsniais. S. Daukantas dalį jų (néha a ir ne származékokat) nyilvánva- — lóan kihagyta azokat, amelyek számára ne olyan szükségesnek tűntek. Így jo bekerültek az atom, elipsa, kacermistrz, kacerny, kajdany szavak, de kimaradtak az atomiczny, eliptycznie, eliptyczny, eliptycznošč, kacerstwo, kacerz, kacerowač, ir kajdanki stb. S. Daukantas a lengyel szavak jegyzékét máshonnan nem egészítette ki. Azonban nem teljesen valamennyi szótári szócikke olyan, mint S. Ropelevskié. Ugyanis S. Daukantas néha külön szócikkben emelt ki egy szót, amelyet S. Ropelevski egy másik közeli su szóval együtt adott meg. Például S. Ropelevski a danny és datliwy szavakat egy szócikkben közölte, o S. Daukantas a datliwy szót külön címszóként emelte ki. Elkülönítette S. Daukantas a következő szavakat is: abrewiacya abrewiator, expens ir expensowač, kalamajka ir kalamajkowy stb. Igaz, ir nagyon kevés ilyen önálló S. Daukantas-- féle átalakítás van. Nagyjából kiszámították, hogy S. Ropelevskis szótárában mintegy 65 000 lengyel címszó található?. S. Daukantas szótárának lengyel szavakból álló terjedelmét megszámolta J. Kruopas — 56 567 szavai. Így állítható, hogy amikor lemásolta S. Daukan- * Ezt a számot az egy oldalra jutó szavak átlagos számának alapján kapták, amelyet a szótár különböiš ző helyeiről vett szavak mintegy egyharmadának összeszámlálásával vezettek le. 10 Kruopas J. Min. old., p. 305. 154 körülbelül ezer, vagy 8,5 13 9, S. Ropelevski szótárának szavát hagyta ki. A szótárak különböző részeinek összehasonlításából látható, hogy nem egyformán hagyott ki szavakat. Kezdetben kevesebb szót írt ki (például A hiányzik a betű 46,7 %, B — 24,1 94), o később ne pedig ilyen aprólékosan válogatott (pl. w C literze brakuje 16,8 94, D — 13,8 %, F—-16,5%, G—8,1% H-143%, LJ—11 94, N-4,1 95, 0-39%, ZZ22Z28,2 %). Można sądzić, że z czasem S. Daukantas obawiał się, że nadmiernie zawęzi swój słownik, i zaczął pomijać coraz mniej. Uwidacznia się również prawidłowość, że polski rejestr jest znacznie pełniejszy w przypadku tych liter, przy których pozostawiono niewiele litewskich odpowiedników (N, O itd.). Inna tendencja — zmniejszać liczbę słów międzynarodowych, zwłaszcza w tych literach, w których wiele jų (4, F, H). Tekst dotyczący wielu liter został napisany podobnie: przepisano polski rejestr ze słownika S. Ropelevskisa, a do części słów od razu dopisywano litewskie odpowiedniki. Jednak teksty dotyczące liter N, O, S, T, U zostały napisane inaczej. Az O és S részénél, valamint végig a T és U betűknél csak a lengyel regiszter található (nagyon ritkán előforduló litván megfelelőkkel). Itt S. Daukantas a munka felgyorsítása érdekében valószínűleg úgy döntött, hogy a litván megfelelőket később, már a lengyel regiszter összeállítása után írja hozzá (de csak az N betű szavaihoz írt hozzá). Megjegyzendő, hogy amikor csak ezt írta, Daukantas eltekintett az illusztráló példáktól — egyszerűen nem hagyott helyet számukra. S. Daukantas alig szerkesztette a szótárát. Az első és a harmadik kötetben csak egy-egy lengyel szó mellett található később hozzáírt litván szó — ezt a tinta színe teszi megállapíthatóvá. Komolyabban csak a második kötetet szerkesztette, pontosabban e kötet N betűs anyagát. Itt világosan látható, hogy sok litván szót később, más tintával írt hozzá. S. Daukantas azonban nemcsak szavakat írt hozzá: szerkesztés közben egyúttal összevetette a szöveget S. Ropelevskio szótárával (ezt a 2. kötet 88. oldalánál található megjegyzés mutatja. és 99, 12 és 14 szócikket tartalmazó hozzáfűzött lap; ha S. Daukantas nem hasonlította volna össze a szövegeket, nem vehette volna észre, hogy mindkét alkalommal kihagyott innen egy-egy részt S. Ropelevskis szótárából). A szerző tehát elkezdte szerkeszteni a szótárt, csak nem fejezte be. S. Daukantas a szótárt nagy, 35,5 x 21,6 cm formátumú papírlapokra írta. Az oldalakat nem jelölte, ceruzával csak a füzeteket számozta meg (az I. és II. kötetben egyenként 31 füzet, a III. kötetben 36). A füzetek többnyire 6 kettős lapból állnak, amelyeket néha 3 kettős lapból álló 2 félfüzetbe varrtak össze, máskor pedig egyetlen füzetté. Több tény is arra enged következtetni, hogy S. Daukantas a szótárt ilyen, már összefűzött füzetekbe írta. Mindenekelőtt ezt bizonyítanák a számozatlan lapok. Másodszor, ezt bizonyítják a 2. kötet tintafoltjai is. Az N betűnél, a 4. ív elején S. Daukant tintája kiömlött. A Nazajutrz, ryta meta szócikk leöntött, majd mellette újra felírt része, amely ugyanolyan tintával készült, mint a többi szerkesztett szó, azt mutatja, hogy a baleset a kézirat szerkesztése közben történt. Nemcsak a 4. ív, hanem más ívek is (5, 6, 7, 8, 10) beszennyeződtek. A tinta azonban csak az ívek első és utolsó lapjaira jutott, a belső lapokat nem érintette. Vagyis a szerkesztett szöveget már ívekbe rendezték, de még nem kötötték könyvekbe (az utóbbi állítást alátámasztja a szerkesztett kézirat néhány szava, amelyeket nehéz lett volna bekötött könyvbe beírni). Ezenkívül a szótár papírjának vízjelei is azt mutatják, hogy a papírt, mielőtt könyvekbe kötötték volna, hosszabb ideig ívekbe kellett rendezni (vagy össze kellett varrni). Ugyanis a papírgyár jele bele van nyomva a papírba, 155 vagyis domború, és minden ív első lapjain sokkal hangsúlyosabb, mint a későbbieken. | Mindez világosan mutatja, hogy S. Daukantas a szótárt nem különálló lapokra és nem is már bekötött könyvek tiszta papírjára írta, hanem 12 lapból összefűzött ívekre. Ez a tény segíthet nekünk S. Daukantas nagy szótára megírásának időpontját is pontosítani. M. Akelaitis 1856. X.15/27-i, M. Valančiushoz írt levelében már említi S. Daukantas szótárát: „Milyen boldog lennék, ha azok a S. Daukantas által készített lengyel–žemaitis szótári fóliók (folijaly... do stownika polsko–žmudskiego) a kezembe kerülnének- !*“! * Az, hogy M. Akelaitis már a szótár különálló fólióiról ír, azt jelenti, hogy S. Daukantas ekkorra (1856 végére) már bekötötte a szótárt. És mivel, ahogyan láttuk, a szótárt még három kötetbe fűzetlenül írták meg és szerkesztették, ezért 1856 végére már be kellett fejezni (természetesen az is előfordulhatott, hogy S. Daukantas később még hozzáírt vagy kijavított egy-egy szót). Ez a dátum egybeesik S. Daukantas életrajzának változásaival is —1855-ben elutazik Varniából, —elhagyja M. Valančiust, és Svirlaukyisban (Lettországban) Petras Smuglevičius orvosnál húzza meg magát. Ettől kezdve S. Daukanto életében vándorló időszak kezdődik, és élete hátralévő utolsó 8 évében többé már nem tér vissza a szótárhoz. A döntő tényező itt az lehetett, hogy összeveszett M. Valančiusszal, és valószínűleg felhagyott azzal a reménnyel, hogy ezt a szótárt valaha is kinyomtathatja. Így feltételezhető, hogy S. Daukantas nagy lengyel —litván szótárát 1850 és 1856 vége között írta (ismert, hogy a szótár papírját a XIX. század a. hatodik évtizedében készítették'®). V. Merkys Daukantas életrajzának megírásakor kissé pontatlanul értékelte lexikográfiai tevékenységét. Az életrajzíró elbeszéli S. Daukantas 1842-ben Narbutnak írt levelét, amelyben S. Daukantas azt írja, hogy magát a nyelvet kezdte tanulmányozni. V. Merkys megemlíti a S. Daukantas ifjúkorában írt lengyel —litván szótárt (a kisebbet), és arra a következtetésre jut: „Úgy látszik, S. Daukantas az említett levelek Narbutnak való megírásakor térhetett vissza az utóbbi szótár további előkészítéséhez. A Litván Nyelv és Irodalom Intézet könyvtárának kézirattárában e szótár három hatalmas fóliója maradt fenn“*. Úgy tűnik, hogy V. Merkys itt S. Daukantas két szótárát ugyanannak a műnek tekinti (a másodikat az első folytatásának). Azt írja, hogy „Daukanitas, aki ezt a szótárt még a Vilniusi Egyetemen kezdte összeállítani, egészen haláláig bővítette és javította”! *, Ezzel a következtetéssel nem lehet egyetérteni. S. Daukanto két lengyel–litván szótárának kézirata teljesen különböző munka. Az elsőt ifjúkorában, diákként és Vilniusban élve írta, a másodikat pedig — már körülbelül 60 éves korában, Varniai­ban. Az elsőt egy egyszerűbb, inkább oktatási célokra szánt szótár felhasználásával írta, a másodikat pedig — egy korabeli, a világstandardoknak is megfelelő színvonalas kiadvány alapján. Nem figyelték meg, hogy S. Daukantas nagy szótárának írásakor anyagot vett volna ifjúkori munkájából. Amikor pedig azt mondja: „vettem11 Janulaitis A. M. Akelaitis levelei. —Tauta ir žodis, 1925, 3. kötet, 296. o. 12 Креннурос С. А. durarpanu H nreMrresm Ha GyMare pyccKoro H HHOCTDpaHHOTO ItpOH3BoucrBa XVII—XX BB. —M., 1959, c. 100. Ugyanezt állítja a Szovjetunió Tudományos Akadémiája könyvtárának kéziratés ritka kiadványok osztályának irata is, amelyet jelenleg a szótár kézirata mellett őriznek. Kruopas J. állítása (Kruopas J. Min. str., p. 305), miszerint ez a papír éppen 1850-ben készült, nem megalapozott. 13 Merkys V. Simonas Daukantas. — V., 1972, p. 203. 4 Ugyanott, a nyelv p. 204. 156 si kutatása” S, Daukantas aligha gondolt ar szótárírásra, valószínűleg akkoriban a nyelvek — összehasonlítása és a szavak etimologizálása érdekelte. ar (Vö. még a következtetéssel, amelyet J. Kruopas vont le, miután áttekintette S. Daukantas szótári anyagát: „Látható, hogy abban az időben [az év 1845 után] S. Daukantui fontos volt a litván nyelv szavainak rokonsága az ókori nyelvek su szavaival”5,) TEHE3HC MNOJIbCKO-JIMTOBCKHUX CJIOBAPEH C. JAYKAHTACA Pe31oMe B crarbe ĮaercA KpaTKHĖŪ HCTOpHYeCKHii 0630p JIBYX IIOJILCKO-JIKTOBCKHX CJIOBapeit C. HayKaHTaca, M3BECTHOrO ĮĮESITĖJIS JIMTOBCKOM KYJISTYDEI IIEDpBON IIOJIOBHHbI H cepemuunl XIX B. VcTAHOBJICHbI HCTOYHHWKH ITOJIbCKHX DErHCTPOB OOOHMX CJIOBAapelt, YTO IIOMOIMIO YTOYHHTb HX COOTHOmIeHHMe. BhisBiieno, 4T0 BTODpOHK LENGYEL–LITVÁN SZÓTÁR (1850 — romen r.) 1856 He SBASAETCH IIpOJNJOJDKEHHEM mepsoro (oxono r.), 1820 mpeacrasnser a COOOH caMOCTOSTENBHYIO JekcHKorpaduieckyio paboty. KpoMe Toro, BhisBISieTCS METOJI, Ha OCHOBE KOTOpOro GBUIH COCTABJIEHbI JAHHBIE CJIOBapH. 1% Kruopas J. Min. str., 312. o.