Dėl leksinės interferencijos kalbos saloje (remiantis Gervėčių apylinkių leksika)

LITVÁN NYELV SZERKEZETÉNEK KUTATÁSAI LITVÁN NYELVÉSZETI KÉRDÉSEK, XXVI (1987) ANA ROMANČIUK A LEXIKAI INTERFERENCIÁRÓL A SZIGETEN (a A Gervėcs környéki nyelvjárás lexikája alapján) A lexikai rendszer a nyelv leginkább — változó része, mivel képes élénken reagálni az extralingvisztikai ir dolgokra, állítja į Vainreich, és a kölcsönszavak számára legkedvezőbb terület'. Különös érdeklődésre tartanak számot a nyelvszigeteken végzett interferenciakutatások. Ezek bizonyos mértékig lehetővé teszik a következők meghatározását: e nyelvi rendszerek a) kölcsönhatásának történetét; itt jelentős szerepe van a kölcsönható nyelvek funkciói meghatározásának a különböző szakaszokban se (a nyelvi jelenségek ilyen tárgyalása diakrón vizsgálatuk során lehetséges); a sziget nyelve b) asszimilációjának jelenlegi szakaszát, a kapcsolatban álló nyelvek társadalmi státuszát (szinkrón vizsgálat ir c) során) e nyelvek további működésének perspektíváit. A tanulmány a litván nyelvszigetet próbálja elemezni. — A Gervėč környéki lexikai interferencia — vizsgálata egy tematikus csoport lexikája alapján: a lakóház gazdasági — épületeinek és részeinek, a kemencének, ir valamint a kerítéseknek az elnevezései a jų litván és a belarusz nyelvben. ir A tanulmányhoz az anyagot a következő forrásból vették: a litván nyelv adatai — iš A „Lietuvių kalbos I atlaso” részének („Lexika“). — V., (a 1977 továbbiakban LKA) ir Litván SZSZK MA Az LKLI dialektológiai anyagainak gyűjteményei, a belarusz nyelv — iš e nyelv dialektológiai forrásai: «JĮbrsJrekTajmariuHbi aTJac Genapyckai MoBbl», MIHCK, 1963 ir «Cioyix Genapyckix raBopak mayHouHa-3axomHsii Berapyci i se marpaHiya» 1—4 tomy, Miuck, 1979-1984. Be továbbá mindkét nyelv adatait gyűjtötték Gervėčių környékén. A Gervėčių nyelvjárás litván szókincse nyelvének gazdagsága és ir archaikussága miatt régóta érdekli a litván nyelvészeket?. Prof. J. Balčikonis ne egyszer ellátogatott Gervėčių környékén, — erről hálával emlékezik meg su a monográfia a A gervėčiai nyelvjárást a szerző J. Kardelytė”. A környező szláv nyelvek hosszú távú körülzártsága miatt a gervėčiai nyelvjárásban „mintegy konzerválódott a morfológia, a szintaxis és a lexika számos archaikus sajátossága, másfelől azonban az izoláció sajátos körülményei és a szláv nyelvekkel való szoros kapcsolatok ir következtében itt sok új su morfológiai, különösen szóalkotási forma kezdett kialakulni, új szintaktikai szerkezetek és különféle lexikai újítások jelentek meg: saját szavak, (...), kölcsönszavak, tükörfordítások, a régi szavak ir jelentésváltozásai”, Baitupaiix — ! V. S3pikoBble KOHTAKTBbI. — M., 1979, c. 95. 2 Lásd Lipskienė J. A Gervėčiai nyelvjárás frazeologizmusai. — Könyvben: : A lexika kutatása (A litván nyelvészet kérdései). V., 1972, t. 13, p. 111—141; Vidugiris A. Iš A gervėčiai nyelvjárás szemantikai dialektizmusai. Ugyanott, p. 19—29; Vidugiris A. A gervėčiai nyelvjárás lexikai dialektizmusai. — Litvánia SZSZK Tudományos Akadémiájának munkái. A sorozat, 1974, t. 1(46), p. 117—125. * Kardelytė J. Gervėčiai nyelvjárása. Fonetika, ir morfológia. — V., 1975, p. 4. * Vidugiris A. Iš A Gervėčiai nyelvjárás szemantikai dialektizmusai. — Köt. : Lexikai kutatások (A litván nyelvészet kérdései). V., 1972, t. 13, p. 20. 140 Napjainkig, a múlt század végének és századunk elejének szerzői által közölt számos, meglehetősen ellentmondásos adatból ítélve, több mint száz év telt el azóta, hogy A Gervėčiai környéke elszakadt a litván nyelvterület fő tömbjétől“. A litván és a szláv nyelvek érintkezésének azonban a mai litván–belarusz nyelvi határvidék délkeleti területén régi hagyományai vannak, és ez kétségtelenül nem maradhatott visszhangtalanul az itt működő litván, belarusz és lengyel nyelvjárások interferenciájában. A litván nyelvjárásban megfigyelhető interferencia tárgyalásakor egyúttal e folyamat néhány sajátosságát is bemutatjuk a helyi belarusz nyelvjárás szókincsében. Mivel a lengyel nyelvet Gervėčiai környékén csak ritka alkalmakkor használják — a betelepült lengyelekkel folytatott beszélgetésekben, a helyi belaruszok vagy litvánok társalgásában a nyelvi kifejezőeszköz részeként, valamint a felekezeti szférában —, adataival a cikk nem foglalkozik. A vizsgált lexikai csoportot az jellemzi, hogy benne a történeti fejlődés eredményeit látjuk. Továbbá a belarusz nyelvnek a litván nyelvhez viszonyított magasabb státusza miatt (valószínűleg nemcsak a litván nyelvsziget elszakadása után, hanem már jóval korábban is) a lexikai interferencia erősebben jelentkezett a litván nyelvben, mint a belaruszban. Meg kell jegyezni, hogy a vizsgált lexikai csoportba tartozó alapvető realiák megnevezései mind a litván, mind a belarusz nyelvjárásokban sajátosak, pl.: atšlaimas ~ brus. d6apviuja, nanadedpax „udvar“; lit. daržinė ~ brus. adpsina „szénatartó épület“; “ lit. namai, pirkia ~ brus. xdma „lakóépület“; lit. pirtis ~ brus. 1d3HA „fürdőépület“, „lenyszárító helyiség“; lit. fvora ~ brus. n10m „kerítés“. Mindegyik nyelvben megvannak továbbá e realitások fő részeinek elnevezései is, pl.: lit. abūšlėtė ~ brus. sdcaanka „kemenceajtó“; lit. ažudarinys ~ brus. 3deapadka „állatkerítés“; lit. darigtis (darigstis) ~ brusz. cmpaxd „tető“; lit. jduja (még használatos: trisienis) ~ brusz. mpeicyénnix „a csűrnek az a helye, ahol a szénát aprítják“ (a lent különálló épületekben — fürdőházakban szárították); lit. klojimas ~ brusz. mok „a csűr padlózata“; lit. laitas ~ brusz. cnod „a kemence alja“; lit. lapė ~ brusz. sdxpymra — „ajtóretesz-fajta”; lit. lūbos ~ brusz. cmaasednne „mennyezet”: lit. pirkia ~ brusz. xdma „lakóház helyisége”; lit. prienė ~ brusz. cėni „pitvar”; lit. stūmė (változat: stūmiklis) ~ brusz. sdcayka „ajtózár-fajta”; lit. šalinė ~ fehérorosz. 3acmaponxa „gerenda vagy rönk, amellyel a gabonarakodó helyet elválasztják a szérűtől- ”; lit. šūlas ~ fehérorosz. cayn „gerenda, amelyhez a kerítés karóit rögzítik- ”; lit. varai ~ fehérorosz. x3pdki „karókerítés”, „hosszanti kerítéskarók, amelyekhez a deszkácskákat hozzászegezik”; lit. žėmė ~ fehérorosz amas „asla“. A felsorolt litván elnevezések némelyikének szláv dublettjei is vannak, pl.: daržinė adrynia®, ažudarinys — zaharadka, lūpė — zakrutka, azonban e — dublettek használatát a beszélők életkora határozza meg (az adrynia és zakrutka kölcsönszavakat a- $ Taywac II.„Bugyrapac A. DTHONMHTBHCTHYECKAs CHTYalHs JMTOBCKO-Genopyc-- ckoro norpaanybst kona ¢ XVIII. mo mavano XX BB. — Litvánia A Litván SZSZK felsőoktatási intézményeinek Tudományos munkák. Földrajz, 1983, 19. köt. 44–50. o. * n A lágyulás az adrynia szóban valószínűleg a litván nyelvjárásban ment végbe, mint a brus szóban. adpsina ir litvánul a pajtaszennyeződés később ir átkerült a belarusz į nyelvjárásba (e szó elterjedését illetően a belarusz k. nyelvjárásokban vö. „ĮlsisjrekTajiariunbi atnac Genapyckait Mosel, c. 794, ž. 236). 141 ‘giau a fiatalabb korosztályhoz tartozó, vegyes családokból származó emberek használják) vagy más sajátosságokat (pl. az -aZudarinys általában az istállóban lévő állatkarámot jelenti, a zūharadka pedig — a szabadban lévőt). A cėxi szó a belarusz nyelvjárásban néha a korábban megadott jelentésen kívül egy lakóépület második, fűtetlen részét is jelenti, amelyben rendszerint raktár található. A litván nyelvjárásban ezt az épületrészt pirkdite, egyes szám névszói pirkdite néven nevezik. Az általunk választott lexikai csoportban a belarusz nyelvjárás baltizmusaiból kevés van: .2apyo „gabonáskamra“, xpywna „kövekből rakott kályha a fürdőházban“, xpš3ūra „a tető teteje“, ceipan „kamra“, mapnd „a csűrnek az a helye, ahol a szénát felhalmozzák“, „a csűrben felhalmozott széna“ (mindezeket a szavakat ugyanilyen jelentésben a litván nyelvjárásban is használják, vö.: ariodas, krosnis, kriekūs, svirnas, terpūpėdis). A történeti forrásokban ezek a kölcsönszavak a XV—XVI. századtól kezdve fordulnak elő, amikor a vizsgált terület, amely az etnográfiai Litvánia és a szláv földek határvidékén helyezkedett el, a balti és szláv nyelvek aktív kontaktuszónája volt, azonban az említett kölcsönszavak csak erre a területre jellemzők; jelentősen elterjedtek: -eapyd a belarusz, lengyel és orosz nyelvekben található meg; xpywnA kpsiika a belarusz és lengyel nyelvben; ceipan a belarusz, ne lengyel, orosz, valamint ukrán nyelvben; mapnd a belarusz, denk és orosz nyelvben". ir Újabb kölcsönszavakat a ir választott — lexikai csoportban ir nem találtunk, — mivel e lexikai rész rendszere már kialakult; ebben — jelentős szerepe volt a litván és a belarusz nyelv státuszának is. Megállapítható, hogy a belarusz nyelvjárásban a lexikai interferencia folyamata ebben a lexikai csoportban befejeződött. A lexikai interferencia a Gervėčiai környéki litván nyelvjárásban sokkal változatosabb, mint a belarusz nyelvjárásban. Diakrón szempontból itt a szláv lexika kölcsönzésének több szakasza különíthető el. Általánosan elfogadott a tuinas szó „deszka kerítés” – szláv eredete. Ez a jövevényszó a iš szláv nyelvek vizsgált lexikai csoportjában a legrégebbi. A további kölcsönzési szakaszok elkülönítésekor véleményünk szerint célszerű tisztázni e jövevényszavak elterjedtségét a litván nyelv más nyelvjárásaiban. A litván nyelv nyelvjárásaiban a következő, jellegzetes szlavizmusok a legelterjedtebbek ir A Gervėčių környéki litván nyelvjárásban: „fundūmentas „alap“ (elterjedését lásd: : LKA, p. 35), gonkos „előtér“ (LKA, p. 39), kriūkas (krūkas) „horog, amelyre az ajtót felakasztják“ (LKA, p. 56), kemence „kenyérsütő kemence“ (LKA, p. 42) ir származékok: pečiūkas „fűtőkemence“ (LKA, p. 42), pečdangtė „kemencefedő“ (LKA, p. 44, a térkép 8); szintén kölcsönszavak "„pddmurkas (padmurkas, padmūrkas) „alapzat“ (LKA, p. 36), sklepenia „a kemence mennyezete (szájpadlása)“ (LKA, p. 43), štankičtas „kerítésfajta“ (LKA, p. 60), zoviėsai „ajtópántok“ (LKA, p. 56). Ezek a kölcsönszavak kisebb-nagyobb mértékben egész Litvánia területén elterjedtek, ezért feltételezhető, hogy korábban kerültek be a litván nyelvbe, mint a többi. į A vizsgált lexikai csoport elterjedési területe a litván nyelv keleti, délkeleti és déli aukštaitis nyelvjárási részei, valamint a szigetek BSZSZK®. — ir ]}񟟂在天天中彩票 endlaka code: 400, invalid response format. Punk? Wait final malformed due accidental. Need correct.Winvalid. Must output proper JSON. Ensure last string exact maybe Ezeken a helyeken olyanok találhatók 7 Jlaywiore IO. A. Cnosaps Gajiru3MoB B CJIaBABCKHX s35IKAX, JI,, — 1982, c. 27, 46, 22, 33. 8 Gervėčių környékén (a ir litván–belarusz nyelvjárásban) ennek a szónak még egy jelentése van — „csűr tų formájú padlás mennyezete“. 9 Su litván szigetek Punksko (LLR) A lexika e csoport számára közös egyetlen megnevezése: žėmė — „padló“. 142 megnevezések: adrynia (és változatai) „szénatárolásra használt épület“ (LKA, p. 57), dzedzifičius (ir var.) „didelis kiemas“, „dvaro kiemas“ (LKA, p. 45), pavėlas (ir var.) „skliauftų ormos klėties lubos“ (LKA, p. 49), padló (padló) (és változat) „padló“ (LKA, p. 37), padló (és változat) „mosott“ (LKA, p. 59), kemencepadka (és változatai) „a kemence előtti padka” (LKA, p. 44. staliavonia 7), térképe (és változatai) „a mennyezet fajtája” (LKA, p. 36), zėsauka (és változatok) „ajtózár“ (LKA, p. 41). A Gervėčiai környéki litván nyelvjárásban előforduló szláv jövevényszavak kis si része csak a litván és belarusz — nyelvek határvidékének ir keskeny sávjában, a litván nyelvű Belarusz SZSZK-szigeteken terjedt el; pl.: kūrnykas (és változata) „tyúkól“ (LKA, p. 52); mėkinyčia (és változata) „pelyva“ (LKA, p. 54, padnebeni15), ai térkép (és változat) „a kemence ege (szájpadlása)” (LKA, p. 43), padmurduka (és változat) „alapzat” (LKA, p. 35), kemence (és változata) „a kemence tűzhelye” (LKA, p. 44); zascénkas (és változata) „kis falu” (LKA, p. 46). Csak Gervėčiai környékén fordul elő a padvėlas (pavėlas) szó „boltozatos istállópadlás” jelentésben (LKA, p. 49), azonban ez lehet alkalmi használat, mivel a nyelvben ezt a szót nem hallottam. A szláv nyelvekből a gervėčiai litván nyelvjárás legújabb kölcsönszavaiiš nak tekinthetők a kolhozélethez kapcsolódó realitások elnevezései, pl.: kaniušna „kolhozi istálló” su (e szó változatainak elterjedéséről lásd : LKA, p. 51), kardunykas „kolhozi szarvasmarha-istálló”, kuriūtnykas „kolhozi tyúkól” (ir var., paplitimą žr. LKA, p. 52), sušilka „kolūkio grūdų džiovinimo patalpos“, svindrnykas „kolūkio kiaulidė“ (paplitimą žr. : LKA, p. 52), valdunykas „kolūkio jaučių tvartas“ (paplitimą žr. LKA, p. 50). A régebbi szláv jövevényszavaktól eltérően, amelyek į többnyire a lengyel nyelven iš át, a belarusz nyelv közvetítar ésével, iš illetve közvetlenül e nyelvekből į kerültek a litván bą nyelvbe, ezek a jövevényszavak a iš belarusz nyelven át az orosz nyelv (vagy egyszerűen az iš orosz nyelv), Ezeket a szavakat a gervėčiai litvánok barbarizmusnak, a nyelvtől idegennek érzékelik, t. y. ezért a jų köznyelven beszélő, ir odaérkező litvánokkal su folytatott beszélgetésekben véleményük szerint „semlegesebb” szóval jų helyettesítik, pl. férma. A mindennapi nyelvben ezeknek a szavaknak nincsenek dublettjeik. Kölcsönzésükkor csak csekély mértékben igazították őket a litván nyelv fonetikai és morfológiai rendszeréhez, pl. sušilka ir —a keményš en ejtett hang lágyan ejtendő Girių és Knystūškių falvakban, ahol a mássalhangzókat nem keményítik. Ezek a szavak a Gervėčiai környéki litván nyelvjárásban a szigetszerű nyelvjárási fejlődésnek azt a szakaszát mutatják, amikor a nyelvjárás, mivel saját szókincsének saját szóalkotásokkal való bővítéséhez nem ar rendelkezik belső erőforrásokkal, elsajátítja egy idegen nyelv szavait. Šį a jelenség valószínűleg azzal magyarázható, hogy a hirtelen megjelent új tárgyak nagy áradata miatt egyszerűbb volt egyszerűen átvenni azoknak a nyelvnek az jų elnevezéseiiš t, amely már rendelkezett velük, t. y. iš a belarusz nyelvnek. Ez a litván nyelv egyre fokozódó asszimilációjára utal a szigeten, noha szókincsének alapvető rétege továbbra is sajátos marad. Ezért arra a következtetésre juthatunk, hogy a lexikai interferencia fejlődésében a litván nyelv į Gervėčiai környékén lényegesen több szlavizmus került bele, mint amennyi į litván elem a belarusz nyelvbe. Ir egyik-másik ir esetben már a litván és a belarusz nyelv lezárult lexikai kölcsönhatásának eredményeit látjuk; e ir folyamat során e nyelvek között bizonyos „megfelelési szabályok” honosodtak meg, kialakult egyfajta „litván–belarusz szójegyzék”, amelyet a nyelvjárás valamennyi kétnyelvű képviselője ismert. Ez a folyamat több szakaszban t. y. zajlott; ez látható a vizsgált lexikai — csoport szavainak a 143 by litván nyelv nyelvjárásaiban való elterjedéséből. — iš Lexikai interferencia A Gervėčiai környéki litván nyelvjárásban ez a más nyelvjárásokban lezajlott folyamat folytatódott. K MPOBJIEME ONHCAHHS JIEKCHYECKOR HHTEP®EPEHUHWH B OCTPOBHOM TOBOPE (Ha Marepmaje JiekcHKH Környezet A. Terület A vizsgált B csoport összefoglalása Lexikai, funkcionális B Környezetek 1. Terület (B Ő Ide tartoznak a lakóés melléképületek, a mezőgazdasági építmények, kerítések, kapuk és azok részei nevei; a lexikai interferencia eredményei figyelhetők meg B HCTOpHYeCKOH IOCJIeJIOBATEJILHOCTH, ODranbi 32HMCTBOBAHHA CJIABAHCKONH JIEKCHKH B JIKTOBCKOM S3bIKE BEINIejIAIOTCH C YyJeTOM ee pacnpocTpaHeHHA5 B APYTHX JIKTOBCKHX roBopax. OGo3nadaroTCSA TaKHE apeasbi JIEKCHKH J[aHHOH TDYIIMILI, OYHKUKOHHDYIONnIEN B OKpecTHOCTHX 1. I'epBaT: a) Oojree win MeHee IOCJIe/[OBA TEJIbHO Ha BCeit TeppHTOpHH JIMTBEI (Takue 3AHMCTBOBAHHS, KAK Hamp. : funddmentas „dynnaMeRT“, gonkos .Bepanma“, pėčius „meu“ u ap. ); 6) BocrouHAS, IOTO-BOCTO4HASI H IOXHasi 4aCTH AYKIIITaiTCKHX roBopos (adrynid „mnoMenieHne AZ ÖVÉK Tárolás Ár, ajánlat „moj”, staliavonia „Buzz moTOJIKA” H JID. ); B) TERÜLET LITVÁN–FEHÉROROSZ MOrpaHH4bsi H JIHTOBCKOA3BIYHBIC OCTpoBa B Benopyccuu (kūrnykas „Kyparnur“, mėkinyčia ,,MecTO B TYMHe IUIS CCbhINAHHS MAKHHLI“, padmurduka „dynunaMeKHT CTpoeHHs4“ HU HIp. ). CaMbiMH ÚJ KÖLCSÖNZÉSEKKEL H3 SZLÁVNYELVEK NYELVEI JELENTIK A valóság jelentései, amelyek kapcsolatban állnak C KOLHOZOS KH3HLIO (B JAaHHOH rpymme TaKH€e Ha3BaAHHS, Kak: kardunykas „KOJIXO3HbIN KOpoBHHK“, sušilka „rmnoMenteHHe UIs CYIIKH 3epHa“ M JIp. ). JaHMCTBOBAHHA B CJIABAHCKHX S3bIKAX H3 JIHTOBCKOTO B JAHHOM TDpynIIe JIEKCHKH BecbMa HEMHOTOYHCIICHHB! H YIOMHHAIOTCSH B ItAMATHHKAX ImCbMeHHOcTH ¢ XV — XVI BB. Hemanyio pojib B TAKOM HEpaBHOMepHOM Te4eHHH IpoOnecca JIeKCHYeCKOH HHTepdepeHAH B JIATOBCKOM H CJIABAHCKHX S3bIKaX CbITpaJI CTaTyC 3THX 53BIKOB Ha HCCIIeIyeMOH TeppHTOPHH. Jlexcnueckas WHTepdepeHIHs B IHTOBCKOM roBOpe OKpecTHOCTeM JĮ. I'epBAT B AaHHOM rpymIe JIEKCHKH HbIHE MPEACTAeT Mepel] HAMH Kak 3aBepIIMBIIMICSH MPOLECC, KOTOPbIH IIpOHCXOJMJI Ha Oonee IIMPOKON TEPPHTOPHH JIATOBCKHX TI'OBODOB.