Lietuvių literatūrinės kalbos sudurtiniai daiktavardžiai su pirmaisiais tarptautiniais dėmenimis

LIETUVIŲ KALBOTYROS KLAUSIMAI XXVII (1988) LIETUVIŲ KALBA IR BILINGVIZMAS VIDA SIMONAIT YTĖ-RUDAITIENĖ A LITVÁN IRODALMI NYELV ÖSSZETETT FŐNEVEI ELSŐ NEMZETKÖZI ELEMEKKEL A szovjet években változások mentek végbe a litván nyelv szóalkotásában, ezek a változások azonban nem rombolják le a litván irodalmi nyelv kialakult normáit, csupán bővítik a szóalkotás lehetőségeit. Ez többnyire bizonyos szóalkotási módok és típusok intenzívebbé válásával függ össze, amelyet számos belső (nyelvészeti) és társadalmi (nyelven kívüli) tényező idézett elő. A nyelven kívüli tényezők közül mindenekelőtt a litván irodalmi nyelv használóinak összetételében bekövetkezett változásokat kell megemlíteni, különösen azon emberek számának növekedését, akik a litván irodalmi nyelvet használják. Hiszen L. Ščerba (1957, p. 126) szerint „az irodalmi nyelv maga kevesebbet teremt, mint amennyit átvesz abból, amit az élet teremt, a nyelvi élet pedig leginkább az egyes embercsoportok nyelvében árad és forrong”. Ezért minden nemzeti nyelvben, amely hosszú fejlődés eredménye, tükröződik az azt megteremtő nép életmódja, kultúrája és lelki alkatának vonásai. Így a fejlett nyelvek szókincsének és nyelvtani szerkezetének gazdagsága a nép (a nyelv használóinak) évszázados történelmi tapasztalatát tükrözi, a környező világ tárgyainak és jelenségeinek, jellegzetes vonásaiknak, tulajdonságaiknak, valamint a közöttük fennálló törvényszerű kapcsolatoknak hosszú időn át tartó megismeréséből fakad (Конанев, Михневич, 1984, с. 163). Napjainkban a litván irodalmi nyelv szóalkotása különösen termékeny a litván toldalékokkal, valamint az idegen nyelvekből származó szavak elemeivel. Számos toldalékot és különféle szóelemet más nyelvekből származó szavakból vesznek át. Ezt a folyamatot rendszerint a nemzetközi terminológia is elősegíti. A terminológia ugyanis gyakran közvetítő szerepet tölt be: rajta keresztül kerülnek új nemzetközi szavak a litván irodalmi nyelv valamennyi stílusrétegébe, ezekből pedig különféle szóalkotó elemeket és toldalékokat vesznek át. Napjainkban különösen gyakori a nemzetközi és litván szavak részeinek összekapcsolása. Leginkább főnevek jönnek létre ilyen módon. Ezt társadalmi okok is ösztönzik. A termelés napról napra növekszik, új termelőeszközökre van szükség: a gyárakban sokkal nagyobb teljesítményű szerszámgépekre, gépekre, egyéb mechanizmusokra és termelőberendezésekre van szükség, a földeken mezőgazdasági gépekre, a laboratóriumokban pedig sok új berendezésre. Új szakmák és új tudományos, műszaki területek jelennek meg, amelyeknek új elnevezésekre is szükségük van. Az új elnevezések funkcióját pedig leggyakrabban főnevek töltik be, köztük jelentős számban összetett főnevek. Az összetett főnevek képzése a mai litván irodalmi nyelv főnévképzési módjai közül az egyik legtermékenyebb. Ezért az összetett főnevek képzésének vizsgálata „a nyelvhasználat gyakorlata szempontjából is időszerű: az összetett főnevek jellemző típusainak, képzési törvényszerűségeinek és tendenciáinak feltárása egyúttal megmutathatja, hogyan kell alkotni (vagy megítélni a már megalkotott) új szavakat” (Urbutis, 1961, p. 66). 180 Napjainkban egyre több olyan összetett szó keletkezik, amelynek első eleme más nyelvekből származik. Azt állítják, hogy a nyelveket gazdagító lexikai egységek vagy más elemek kölcsönzése a Szovjetunió népeinek nyelveiben a jelen korszak nyelvi fejlődésének és kölcsönhatásának legjellemzőbb vonása (Дешериев, Протченко, 1968, с. 202). Ahogyan V. Skujiņa, a lett nyelv kutatója megjegyzi (1979, p. 57–58), „az azonos elő- és utóelemeket tartalmazó nemzetközi szavak kölcsönzésével ezek a toldalékok aktivizálódnak a nyelvben, és idővel önálló szóalkotó formánsok funkcióját nyerik el”. A litvánban, más nyelvekhez hasonlóan, a szavak, különösen a szakkifejezések képzésében gyakran használnak nemzetközi elemeket. Nagyon gyakoriak a nemzetközi terminusok prepozicionális elemei. Sokan összetett szavak elemeinek, máskor pedig prefiksoidoknak tekintik őket (Gaivenis, 1973, p. 26). Bizonyos esetekben nehéz meghúzni a határt az újabb előtagos szavak és az összetett szavak között. Egyelőre nincsenek biztos kritériumok annak megállapítására, hogy a szó elején álló morféma mikor tekinthető előtagnak, és mikor összetett szó részének. A szovjet évek litván irodalmi nyelvében meglehetősen széles körben terjednek az olyan első nemzetközi elemeket tartalmazó összetett szavak (különösen főnevek), mint aero-, agro-, astro-, auto-, avia-, bio-, elektro-, foto-, hidro-, kosmo-, makro-, mikro-, moto-, radio-, servo-, stereo-, tele-, termo-, turbo-, velo-, vibro-, video-. Némelyiküket már meglehetősen régóta használják összetett szavak képzésére. Például: aero-, auto-, hidro-, radio-. Mások csak egészen újabban töltenek be hasonló funkciót. Például a kosmo- első nemzetközi elemmel a mai litván irodalmi nyelvben nemcsak a kosmodromas (vö. orosz космодром) és a kosmonautas (vö. orosz космонавт) szavakat találjuk, hanem a kosmochemija (vö. orosz космохимия), a kosmosportas (vö. orosz космоспорт), a kosmotelefonas (vö. orosz космотелефон), a kosmotelevizija (vö. orosz космотелевидение) szavakat is, stb. Azoknak az okoknak a hátterét, amelyek a nemzetközi elemeket tartalmazó összetett főnevek nagy számához vezettek a szovjet évek litván irodalmi nyelvében, a vizsgált korszak társadalmi fejlődésében kell keresnünk. Az új korszakok és a konkrét társadalmi körülmények határozzák meg a szavak megjelenését és képzésük módjait. Az új szavak a nyelv és a társadalmi élet közvetlen kapcsolatáról, valamint a szókészlet gazdagodásának fő útjairól tanúskodnak: ilyen a más nyelvekből történő szóátvétel, új szavak alkotása a nyelv belső erőforrásaiból, létrehozásuk klasszikus nyelvek morfémáiból, a szavak jelentésének megváltozása stb. A szóban forgó nemzetközi elemeket tartalmazó összetett főnevek gyarapodásának társadalmi (nyelven kívüli) és belső (nyelvészeti) tényezői szorosan összefüggenek egymással. A társadalmi tényezők közé mindenekelőtt a tudomány és a technika fejlődése, valamint különösen azoknak a tudományterületeknek a jelentősége tartozik, amelyekhez az említett elemeket tartalmazó terminusok kapcsolódnak. Mint említettük, a társadalmi élet, a tudomány és a technika felgyorsult fejlődése, új, nagy teljesítményű gépek és termelőeszközök feltalálása új tudományos, műszaki és társadalmi fogalmak megnevezését követelte meg, a nemzetközi elemeket tartalmazó szavakét is. Hiszen „a nyelv minden emberi közösség társadalmi életének legpontosabb barométere, amely gyorsan reagál a társadalom szerkezetében bekövetkező új változásokra és ingadozásokra” (Мако́вский, 1980, с. 3). Az első nemzetközi elemeket tartalmazó összetett főnevek gyarapodására nagy hatással volt az élet valamennyi területének nemzetközivé válása. Mivel a különböző népek által létrehozott értékek közül sok nemzetközi jellegű, ezért a társadalom anyagi kultúrájának és szellemi színvonalának növekedése elősegíti 181 a nyelv szókészletének internacionalizálódását. Természetesen ebben az időszakban a terminológia internacionalizálódása válik alapvető problémává. De szem előtt kell tartani, hogy párhuzamosan létezhetnek a saját nyelvű és a nemzetközi terminusok, például: akmenligė – litiazė, bandymas – eksperimentas stb. Ezek lehetnek szinonimák, vagy stiláris különbségek lehetnek közöttük. A saját nyelvi és idegen nyelvi terminusok párhuzamos használata mind a litván nyelvre (Klimavičius, 1975, p. 91–123), mind más nyelvekre jellemző, például az észtre (Saari, 1980, Nr. 11, lk. 654–666, Nr. 12, lk. 737–742; 1981, Nr. 4, lk. 201–210; Nr. 5, lk. 282–288; Caapu, 1981, c. 216; Куль, 1984, c. 123–137), a lettre (Скуиня, 1984, c. 14–26) stb. Néha a nyelvben meghonosodott nemzetközi szavak kiszorítják az újonnan alkotott litván megfelelőket. Például: psichologija – sielotyra, dialektologija – tarmėtyra és hasonlók. Ezek a nemzetközi szavak meghonosodtak a litván irodalmi nyelvben, és nincs szükség a megváltoztatásukra. Tehát nem kell litván megfelelőket alkotni a nemzetközi szavak számára, ha azok már meghonosodtak (Gaivenis, 1981, p. 6). Ugyanígy a már meglévő litván szavak helyett sem kell nemzetközieket használni. Például nincs szükség arra, hogy a meghonosodott litván upėtyra terminust a nemzetközi potamologija terminussal váltsuk fel. A nemzetközi és litván szavak szinonimikus használata mellett felmerül a görög és latin morfémák szóalkotásban való felhasználásának kérdése is. Például a mai litván irodalmi nyelvben terjednek az olyan hibrid alakulatok, amelyekben egy nemzetközi elemhez litván elem kapcsolódik, vagy fordítva. Az ilyen hibrideket szinonimikusan használják a tisztán nemzetközi főnevekkel, például: teatotryra ir teatrologija, patentotyrininkas ir patentologas, teatrot y rininkas ir teatrologas stb. De lehetőség szerint kerülni kell az elemek keverését (Gaivenis, 1981, p. 6), és inkább ezeket kell használni: teatrologija, patentologas, teatrologas. A kultúra, az oktatás és a műveltség fejlődésével a tudomány és a technika területéről az internacionalizmusok behatolnak az irodalmi nyelvbe; „a mai kultúra legfontosabb fogalmainak lexikai-szemantikai kifejezésére szolgáló, általánosan elismert, természetes formákat jelentenek” (Аку-ленко, 1972, c. 198). A nemzetközi tudományos érintkezés és együttműködés céljából különösen nagy szükség van nemzetközi terminusokra. Ebben az esetben az ókori görög és latin nyelvekből kölcsönzött morfémákból alkotott új terminusok is aktuálisak. Ezeket a morfémákat számos nyelvben (köztük a világ legfontosabb nyelveiben: az oroszban, az angolban, a németben és a franciában) használják terminusalkotásra, és nemzetközi terminuselemek státuszát nyerik el. Ezek a terminuselemek, vagyis alkotóelemek azért hasznosak, mert az ilyen elemek meghatározott csoportjának jelentése az adott szakterületek tudósai számára érthető. Ezért az egyik nyelvben ezekkel az elemekkel alkotott terminusok jelentése sok más nyelven beszélő, azonos szakterületű tudós számára is világos lesz. Napjainkban a tudományos nemzetközi terminológia tömegesen kezd elterjedni az irodalmi nyelv különféle stílusaiban. Az egyes szakmákkal összefüggő szakszavak nemcsak a tudományos, hanem a hétköznapi stílusba is erőteljesen behatolnak, mivel napjainkban a szűk terminológiai és a hétköznapi fogalmak közötti határok egyre inkább elmosódnak. „Tanúi vagyunk annak, ahogyan egyik vagy másik tudományág terminusai behatolnak az újságokba, a társadalmi és politikai folyóiratokba, a szépirodalomba, valamint a rádió- és televízióműsorokba” (Соколова, 1971, c. 50). Az irodalmi nyelv társadalmi funkcióinak bővülése, valamint a nyelvhasználók műveltségének emelkedése a szovjet rendszer éveiben felgyorsította a terminusok elterjedését a litván irodalmi nyelv különböző területein és stílusaiban. A külföldi tudományos és szépirodalom fordításainak gyarapodása arra ösztönöz, hogy használják a nemzetközi elemeket is a mai litván irodalmi nyelv szóalkotásában. 182 a nemzetközi elemek használatára is a mai litván irodalmi nyelv szóalkotásában. A nemzetközi elemek litván szóalkotásban való aktivizálódására az intenzív nyelvi kapcsolatok is hatással voltak. Az érintkező nyelvek befolyása a nemzeti nyelv fejlődésében annak minden korszakában jelentős szerepet játszik. Az érintkező nyelvek hatására bizonyos szóalkotási modellek is aktivizálódnak – mind a kevéssé produktívak, mind a nem produktívak –, és más nyelvekben elterjedt minták alapján új szóalkotási modellek is létrejönnek. Ezt feltételesen a szóalkotási modellek kölcsönzésének is nevezhetjük (Скуиня, 1984, с. 20). A kevéssé produktív és nem produktív szóalkotási modellek aktivizálódása kétségtelenül gazdagítja a nyelvet, és többnyire a már régóta meglévő (vagy korábban átvett és a nyelvben már meghonosodott) szóalkotási erőforrásokra támaszkodva megy végbe. Az orosz nyelv különösen nagy hatással van a litván irodalmi nyelvre. Az orosz nyelvben, mint a nemzetközi érintkezés nyelvében, az új fogalmak és új terminusok rendszerint korábban honosodnak meg, mint más nyelvekben. Az orosz nyelv, amely nyelvtani szerkezetét tekintve meglehetősen közel áll a litvánhoz, aktivizálja a litván szóalkotás egyes módjait és típusait. A szóalkotás mintájául egyaránt szolgálhatnak származékos és összetett szavak. Például az orosz nyelv -ость, -ство képzővel alkotott származékai: -ость, -ство — бесконфликтность, вредительство, несудимость, новаторство, сезонность, ударничество stb. aktivizálták a litván -umas képzős származékok alkotását, például: -umas patikimumas, tarybiškumas, vartotojiškumas és mások. A szovjet években sok új teherautó jelent meg, amelyeknek új elnevezésekre is szükségük volt. Ezek speciális tehergépkocsik, meghatározott felszerelésű felépítménnyel. Leggyakrabban összetett főnevekkel nevezik meg őket, amelyek második eleme a -vežis: kupevežis, pienovežis, vandenevežis stb. E főnevek elterjedésére nagy hatással volt az orosz nyelv, amelyben sok olyan összetett főnév van, amelynek második eleme a -воз: бензовоз, воздушновоз, зерновоз, конновоз, лесовоз stb. Az orosz nyelv, amely gazdag nemzetközi szavakban, a más nyelvekből származó lexikai elemek és morfémák legfontosabb közvetítője a litván nyelv számára. Az oroszban sok olyan összetett szó található, amelynek első eleme nemzetközi: аэрокзал, автодорога, фотомодель, микростанция. Napjainkban a litván nyelvben is sok ilyen képzett szó van, például: aeroryšys, autorogės, aviabūrys, biodujos, fotomedžiaga, mikrosiūlas. Természetesen sok ilyen képzett szó szóalkotási tükörfordításnak tekinthető. Azt állíthatjuk, hogy az orosz és más nyelvek lexikai egységeivel együtt a nemzetközi elemeket tartalmazó szavak szóalkotási típusa is átkerült a litván nyelvbe. Az orosz nyelv közvetett módon is hat a litván nyelv szóalkotására. Például a litván nyelvben nincsenek megfelelői az orosz лже- és сверх- előtagoknak: лже- és сверх-, ezért az olyan orosz származékokat, mint a лженаука, лжепредводитель, лжечувеный, сверхжидкость, сверхзвезд, сверхпроводимость, сверхбюрократичный, сверхэмоциональный, magyarul általában a nemzetközi pseudo- és super- előtagokkal adjuk vissza: pseudomokslas, pseudoteisingumas, pseudomokslinis, superskystis, superžvaigždė, superlaidumas, supergreitas, superemocionalus. A litván irodalmi nyelv számos összetett szavának, különösen a nemzetközi elemeket tartalmazóknak, van orosz megfelelője. De csak némelyik szót tekinthetjük 183 az orosz nyelvből származó morfematikai tükörfordításokkal. Mindazonáltal az orosz és a litván nyelv szóalkotási módjai és típusai között a legtöbb esetben különbség van, amely a két nyelv összetett szavainak képzési szabályszerűségeiből ered. Például az orosz атомоход, электроход, звездолет stb. szavak egy főnévből és egy igéből állnak, litván megfelelőik, az atomlaivis, elektrolaivis, žvaigždėlaivis pedig két főnévből. Vagy az orosz összetett szavak, a групповедение, космоведение, металловедение, театроведение két főnévből állnak, litván megfelelőik, a gruntotyra, kosmotyra, metalotyra, teatrotyra pedig egy főnévből és egy igéből. Az általunk említett, -воз utótagú orosz összetett főneveknek általában -о- vagy néha -ё- kötőhangjuk van, míg a litván nyelv hasonló, -vežis utótagú összetett főnevei kötőhanggal és anélkül is használatosak: kupetovežis T 1975 179 és kupetvežis ŽUTŽ 107, miltovežis T 1984 285 és miltvežis T 1970 20, pienovežis T 1970 228 és pienvežis DLKŽ₁ 560. Ezeknek az összetett főneveknek a használati normája még nem szilárdult meg. A kötőhanggal képzett összetett főnevek gyakrabban fordulnak elő a régi írásos emlékekben és egyes nyelvjárásokban, például Kelet-Litvániában. A nyelvi gazdaságosság elvét és az irodalmi litván nyelv szóalkotási tendenciáit figyelembe véve ezek a képződmények inkább kötőhang nélkül használandók (vö. Klimavičius, 1974, p. 28). Ez azt mutatja, hogy minden nyelv szóalkotása önálló, saját belső szabályszerűségeivel együtt. A nemzetközi elemeket tartalmazó összetett szavak képzésének aktivitását meghatározó belső, vagyis nyelvészeti okok közül mindenekelőtt azt kell megemlíteni, hogy ugyanazok a nemzetközi elemek gyakran főnevekhez és melléknevekhez egyaránt kapcsolódnak. Ezt a szóalkotást nyilván maga a nyelv — különösen a terminológia — belső szükségletei is ösztönzik, vagyis az összetett fogalmak megnevezésének szükségessége. Ebben az esetben az általunk már említett nyelvi gazdaságosság elve is nagy jelentőségre tesz szert: a hosszú szókapcsolatok kényelmetlenek, ezért különféle összetett szavak jönnek létre. A szóalkotást azonban nem csupán a nyelvi gazdaságosság elve határozza meg. Amint S. Vasilevskaja megjegyezte (1962, p. 40), az összetett szó az absztrakció magasabb foka, mint a szókapcsolat. Az összetett szavakra nemcsak az új szavak iránti igény kielégítése miatt van szükség, hanem azért is, mert nagyon gyakran két gondolatot kell egyetlen szóval kifejezni. Különösen kényelmesek az egyszavas terminusok. St. Keinys szerint (1983, p. 71) az összetétel azért is kényelmes a terminológusok számára, mert viszonylag rövid fajmegnevezések alkotását teszi lehetővé, és így elkerülhető a jelzők halmozódása, például: pénz — atostogpinigi EŽ, butpinigi EŽ, TŽ, dienpinigiai EŽ, TŽ. Az összetett szavak képzését más nyelvek is ösztönözhetik, mivel ez a szóalkotási mód nem kizárólag a litván nyelvre jellemző. A szovjet évek irodalmi litván nyelvében elterjedt, első elemként nemzetközi elemet tartalmazó összetett főnevek második eleme lehet nemzetközi vagy litván szó. Elég gyakoriak az ilyen típusú összetett főnevek, amelyek második elemeként olyan nemzetközi szavak szerepelnek, amelyek önállóan nem használatosak: aerobika VN 1984 191 „a torna és a tánc szintézise”, aerobusas T 1978 41, autostopas LM 1970 11, autostrada LKŽ I 318, elektrobusas T 1975 47, elektromobilis 184 MT 1975 4 50, hidronautas T 1976 21, kosmodromas T 1978 241, kosmonautika T 1978 11, kosmovizija SatK 9; makrostatika FTŽ 422; motobolas T 1976 118; radiovizorius MG 1976 4 42; velomobilis T 1983 120, velomobilistas, -ė T 1983 120, videoteka T 1984 98. Ezek a szavak más nyelvekből kerültek át. A litván végződést ugyanazon szabályok szerint kapják, mint a más eredetű, nem összetett főnevek. Az említett főneveket azért érzékeljük összetettként, mert az ilyen első elem gyakran olyan idegen eredetű, többnyire nemzetközi szavakhoz is kapcsolódik, amelyek önállóan használatosak és ragozhatók a litvánban, például: autoremon­tas T 1976 117, autoturizmas T 1978 41, autokosmetika T 1975 6; elektroakustika FTŽ 145; hidroagregatas T 1975 13; kosmospidometras ŽemPP 4; makrofizika FTŽ 422; motokrosas T 1982 44; radioastronomas, -ė MG 1975 5 15; teleekranas MG 1975 1 51; termoelektronas FTŽ 870, velokartingas T 1984 75; videobiblioteka MG 1985 3 40, videomagnetofonas T 1984 98, videoprograma T 1984 98. Az ilyen típusú képződmények többnyire jövevényszavak. Végződésük megegyezik második elemük végződésével, amikor az önálló szóként szerepel. Természetesen nem mindig lehet megmondani, hogy az első nemzetközi elemet tartalmazó összetett szó közvetlenül más nyelvekből került-e a nyelvünkbe, vagy nálunk alkották meg. Ha van megfelelő szavunk az első nemzetközi elem nélkül, feltételezhetjük, hogy a litván nyelv maga is alkothatott ezzel az elemmel összetett szót. Például a kompresorius nemzetközi szóból és az auto- első nemzetközi elemből könnyen alkotható az autokompresorius. összetett főnév. Az utóbbi évtizedekben sok nyelvben, köztük a litvánban is, kezd meghonosodni és terjedni a következő szóalkotási tendencia: egy önállóan nem használatos latin vagy görög gyökmorféma a szó első részeként kapcsolódik az anyanyelv tövéhez: aeroryšys T 1976 187, aerostotis KS 106; agromiškas T 1979 298, agrotiltas MNV 15 11; autokelias T 1984 91, autorogės LRKŽ 100; aviabūr ys KV 1979 20, aviataisyklės MieŽIB 399; biodujos MG 1984 4 37, biokuras ŽUTŽ 18; fotomedžiaga T 1984 143, fotoskyrius LM 1978 43; hidrolektyvas T 1979 81, hidros tatyba T 1976 119; makrodalelė FTŽ 174, makrobušena FTŽ 174; mikrosiūlas MG 1983 4 13, mikrosiūstuvas T 1983 151; motodaugia­kovė T 1979 232, motovežimėlis T 1975 111; servodaugintuvas STTŽ 264, servovaldymas STTŽ 264; stereolaida MG 1975 6 58, stereostiprintuvas TM 1984 9 16; telepalydovas MNV 6 18, telev aldymas T 1985 14; termojungiklis MNV 2 4, termomatavimas MG 1975 5 17; turbogrąžtas T 1975 158, turbosiurblys KS 102; vibropurkštuvas T 1984 222, vibrovariklis T 1984 114; videoįrašas T 1983 233, videojuosta T 1984 100. Korábban az ilyen hibrideket kifogásolták, szabálytalan képzésűnek tartották, mostanra azonban sok esetben már megszokottá váltak. A szovjet korszak irodalmi litván nyelvének hibrid szavaiban az idegen eredetű képzők viszonylag ritkán használatosak. Ritkán fordulnak elő olyan származékok, amelyek litván szóból nemzetközi képzővel jöttek létre, például: dviratizmas T 1983 120, mieščionizmas T 1982 10. Ezek a származékok nem szabályszerűek, inkább alkalmi jellegűek, használóik nemigen kedvelik őket, a nyelvészek pedig nem hagyják jóvá (erről bővebben: Keinys, 1979, p. 17–18). 185 A litván irodalmi nyelvben talán valamivel szélesebb körben használatosak a dujofikacija DLKŽ₁ 133, dujofikatorius T 1974 265 szavak. S. Keinys (1984, p. 96) szerint azonban ezek rendszerint tükörfordítások, és kivételt képeznek a mai litván irodalmi nyelv szóképzésében. Úgy tűnik, más nyelvek mintájára olykor tulajdonnevekből, különösen családnevekből is képeznek szavakat: čiurlioniana LM 1975 4, donelaitiana VN 1977 40, karteriana LukKR 32, leniniana T 1977 252, rainiana TLR I 503, robinzoniada MG 1976 9 46. E tekintetben népszerű az - -izmas képző is. Széles körben elterjedt a leninizmas LKŽ VII 340 szó. Ezzel a képzővel azonban tulajdonnevekből más szavakat is alkotnak: donkichotizmas LM 1978 14, maoizmas T 1977 301, veismanizmas DLKŽ₁ 924. Az általunk említett, nemzetközi képzőkkel alkotott származékok ritkák. Ugyancsak terjednek az aero- első nemzetközi taggal képzett összetett főnevek (< gr. aēr ‘levegő’). Azokat az összetett főneveket, amelyeknek aero- első tagja a levegővel, a gázokkal vagy a repüléssel való kapcsolatukat jelzi, gyakran újonnan kialakuló tudományágak és szakterületek megnevezésére használják, például: aerofizika MiežA 105. Ezek az összetett főnevek különféle berendezéseket, készülékeket és repülő szerkezeteket is megneveznek. A vizsgált összetett főnevek második tagja lehet önállóan használt nemzetközi (a) vagy litván (b) főnév is: a) aerofiltras MG 1976 4 26, aerokompresorius MG 1976 4 26, aerokranas T 1975 5, aerolaineris MiežAB 195, aerotankas MG 1976 4 26; b) aerolai(v)ymas T 1976 225, aerostotis KS 106, aerouostas T 1983 24. A nemzetközi szó második tagja önállóan nem használatos is lehet, például: aerobusas T 1978 41. Az aero- első nemzetközi taggal képzett összetett főnevek különféle fogalmak megnevezésére szolgálhatnak: a) aerogrupė T 1982 22; b) aeromuotrauka DLKŽ 5, aeroryšys T 1976 187, aerovaizdas LRKŽ 23. A második tag szintén lehet önállóan nem használatos, például: aerobika VN 1984 101. Az agro- első nemzetközi taggal képzett összetett főnevek is megszaporodtak (< gr. agros ‘mező, termőföld’). Azokat az összetett főneveket, amelyeknek agro- első tagja a művelt földdel, a mezőgazdasággal és az agronómiával való kapcsolatukat jelzi, gyakran újonnan kialakuló tudományterületek, tudósok és szakemberek megnevezésére használják. E főnevek második tagja rendszerint önállóan használt nemzetközi szó: agrobiologija TŽŽ 23, agrometeorologija TŽŽ 23, agrobiologas, -ė T 1978 23, agrometeorologas, -ė MNV 13. Az agro- első tagú összetett főnevek különféle fogalmak megnevezéseként szolgálhatnak. A második tag lehet önállóan használt nemzetközi (a) vagy litván (b) főnév is: a) agrochemikalas T 1976 219, agromelioracija MTŽ 11, agrotermofikacija MNV 15; b) agromiškas T 1979 298, agropramonė T 1975 172, agrotiltas MNV 15 11. Az utóbbi évtizedekben a litván irodalmi nyelvben gyarapodtak az astro- első nemzetközi taggal képzett összetett főnevek is astro- (< gr. astron ‘csillag’). 186 E főnevek második tagja rendszerint szintén önállóan használt nemzetközi szó. Az astro- első nemzetközi taggal alkotott összetett főnevek, amely a kozmikus égitestekkel vagy a világűrrel való kapcsolatot jelöli, gyakran újonnan kialakuló tudományterületeket, azok kutatóit és szakembereit neveznek meg: astrobiologija T 1979 272, astrobotanika BTŽ 42, astronavigacija KK 34, astrobiologas, -ė T 1979 272, astrobotanikas, -ė T 1976 24, astrogeografas, -ė LeontŽKP 72. Ezzel különféle berendezéseket és készülékeket is megneveznek: astrolaboratorija T 1980 237, astroorientatorius MG 1981 6 14, astrotechnika MG 1981 6 14. Különösen sok összetett főnév terjedt el az auto- első nemzetközi taggal (< gr. autos ‘maga’). Ezen összetett főnevek második tagja rendszerint önállóan használatos nemzetközi (a) vagy litván (b) főnév. Az auto- első taggal alkotott összetett főnevek, amely azt jelenti, hogy a dolog önjáró, automatikusan működik, gyakran különféle berendezéseket, gépeket és készülékeket neveznek meg: a) autocisterna K 1975 7 62, autogigantas T 1975 205, autofurgonas T 1974 286, autokoduotuvas STŽ 375, autokompresorius T 1974 257, autokranas T 1978 78, autopilotas (elektroninis) T 1977 301, autoplatforma Sluck UMN 14, autorefrizeratorius T 1983 234, autoskreperis T 1985 21, autovagonas KKult 2 50; b) autoimtuvas VN 1978 119, autokeltuvas DKKŽ 64, autokotelis LKŽ I 517, autokrautuvas T 1976 307, autokraukilis LKŽ I 518, autorogės LRKŽ 100, autosargas K 1980 4 34, autosvarstyklės T 1976 214, autosunkvežimis LRKŽ 100, autotrakinys T 1985 125, autotraukinukas T 1978 183, autovilkiakas T 1975 224, autožadintuvas T 1975 56. A második tag nemzetközi is lehet, például: autostopas LM 1970 11. Az auto- első nemzetközi taggal alkotott összetett főnevek, amelynek jelentése „autók”, „autó-”, gyakran különféle berendezések, termelési egységek, vállalatok, intézmények stb. elnevezései: a) autobiblioteka T 1977 274, autocentras MT 1975 4 46, autoklubas MG 1975 10 60, autokolona VN 1974 265, autokombinatas T 1976 145, autolaboratorija T 1974 275, autoparkas LM 1976 36, autopaviljonas T 1978 104, autoservisas VM 1974 285, autotrasą KrasUOŠ 22; b) autoaikštelė T 1985 112, autodirbtuvė LR 104, autogamykla T 1976 26, autojmonė T 1977 163, autokelias T 1980 91, automokykla T 1976 42, automiestelis T 1985 112, autoparduotuvė KKult 25 26, autoplovykla T 1984 80, autoprie kaba KKult 26 20, autoūkis T 1984 120, autovilks tinė T 1976 195, autovirtinė LRKŽ 100. Ezen összetett főnevek második tagja önállóan nem használt is lehet, például: autostrada LKŽ I 518. Az említett jelentésű auto- első nemzetközi taggal alkotott összetett főnevek különféle vegyi készítményeket is megneveznek: a) autobenzinas T 1974 257, autokosmetika T 1977 149; b) autodegalai T 1983 33. Ezek különféle sportágakat és sportolókat is jelölnek: a) autoestafetė T 1975 43, autoralis T 1984 124, autoturizmas T 1978 41, autorali-ninkas, -ė T 1975 41, autoturistas, -ė T 1975 4; b) autolenktynės TM 1984 5 16, autožygis T 1975 104, autolenktynininkas, -ė T 1975 180. 187 Az auto- taggal alkotott összetett főnevek foglalkozásokat, szakmákat és tevékenységeket jelölnek: a) autoelektrikas, -ė T 1976 115, autogreiderininkas, -ė T 1975 44, autoinspektorius, -ė RimMN 335, automechanikas, -ė T 1975 38, autoperatorius, -ė LR 66, autotransportininkas, -ė T 1983 191; b) autodarbininkas, -ė K 1978 4 74, autokeliautojas, -a T 1979 134, autokelininkas, -ė T 1975 112, automegėjas, -a T 1979 267, autošaltkalvis, -ė VN 1977 193. Emellett az auto- első nemzetközi taggal alkotott főneveknek sok más jelentésük is lehet: a) autoavarija T 1975 178, autoreმontას K 1975 7 39, autosezonas T 1978 105, autotrauma T 1975 148; b) autoįvykis T 1984 4 119, automokymasis STTŽ 259, autopervežimas T 1977 266, autosvyravimai KKult 15 20, autovirpesys STTŽ 7. Ezen összetett főnevek némelyike alkalmi szóalkotás lehet: a) autochuliganas, -ė T 1977 159, autosnобas, -ė T 1978 105, autosnobizmas T 1978 105; b) autoauka T 1977 215, autogražinys T 1978 105, autoklajoklis, -ė T 1983 109, automelагis, -ė Š 1978 17 19. Ezek a szóalkotású összetett főnevek igen sokszorosan túlterhelt változatban is előfordulnak, amikor az auto- első nemzetközi tag mellett litván előtagot is tartalmaznak. A litván irodalmi nyelvben nem elfogadhatók, és a legtöbb esetben a litván előtag nélkül használatosak: auto(iš)py lėjas T 1976 64, auto(pa)krautuvas T 1974 260, auto(pa)krovėjas T 1975 175. A litván előtaggal ellátott alakok csak akkor indokoltak, ha előtag nélkül más jelentésük van. Az említett képzésű főnevek, amelyeknek -ėjas, -a és -tojas, -a képzőjük van, és eszközöket neveznek meg, nem ajánlhatók a litván nyelvben, mivel ezek a képzők rendszerint cselekvő személyek elnevezésére szolgálnak (erről bővebben: Keinys, 1973, p. 15–16). Az avia- első nemzetközi taggal alkotott összetett főnevek (< lot. avis ‘madár’) a repüléssel való kapcsolatukat jelölik, és gyakran különféle szerkezeteket, gépeket, berendezéseket és készülékeket neveznek meg. Ezen összetett főnevek második tagja lehet önállóan használatos nemzetközi (a) vagy litván (b) főnév: a) aviabomba MG 1975 1 62, avialaineris T 1983 236, aviamodelis N 1976 10 38, aviatechnika T 1976 189, aviatransportas VN 1975 170; b) aviasvarstyklės Miež IB 399. Ezek az összetett főnevek az újonnan kialakult foglalkozások és szakmák művelőit is jelölik: a) aviadispėčeris, -ė KT 1985 22, aviakonstruktorius, -ė SluckNA 102, aviamechanikas, -ė T 1978 117, aviatechnikas, -ė T 1985 13; b) aviaugniagesys, -ė T 1985 227. Az avia- taggal alkotott összetett főnevek sportágakat és sportolókat is jelölnek. Ezen összetett igék második tagja rendszerint nemzetközi: aviamodelizmas T 1978 68, aviamodelininkas, -ė T 1977 178. Ezeknek a főneveknek más jelentéseik is lehetnek: a) aviabilietas T 1976 225, aviagrupė T 1975 13, avialinija T 1975 134, aviareisas T 1984 11, aviaturizmas T 1974 254; b) aviabūrys KV 1979 20, aviaparama T 1985 160, aviapervežimas T 1978 26, aviarūšys PR 250, aviataisyklės MiežIB 399. 188 Számos új összetett főnév terjed el a bio- első nemzetközi előtaggal (< gör. biosz ‘élet, életvitel’). Azokat az összetett főneveket, amelyekben a bio- első tag jelentése „az élettel, az életfolyamatokkal kapcsolatos”, gyakran különféle tudományterületek, tudósok és szakemberek megnevezésére használják. Ezen összetett szavak második tagja gyakran nemzetközi, önállóan használatos szó: bioakustika MG 1984 8 7, bioelektronika STTŽ 17, bioenergetika T 1985 85, biogeocenologija T 1974 28, biokibernetika MG 1978 6 10, bioklimatologija T 1984 11, biomatematika STTŽ 17, biomedicina MG 1982 1 36, biometeorologija TM 1980 1 5, biotechnologija MG 1984 6 6, bioenergetikas, -ė T 1976 200, biomatematikas, -ė MG 1980 3 40, biomedikas, -ė Š 1975 15 15. A második tag önállóan nem használt is lehet: bիոնika TŽŽ 109. A bio- első nemzetközi tag említett jelentésével alkotott összetett főnevek különféle fogalmakat nevezhetnek meg: a) biocenozė GŽ 38, biociklas T 1985 9, biocikliškumas T 1985 9, biochemizmas K 1985 2 77, bioevoliucija SA 12 26, bioimpulsas MNV 71 4, bioritmas MG 1984 8 14, biosintezė MG 3 43, biosistema STTŽ 17, biosocialumas SA 1974 12 27, biostatistika STTŽ 17; b) biosrovė MNV 2 11. Azokat az összetett főneveket, amelyek bio- első nemzetközi tagja jelentésében a „biológiai”, „biológia” szavaknak felel meg, különféle berendezések, készülékek és készítmények megnevezésére használják: a) biofabrikas T 1975 65, biofiltras MG 1985 4 26, biokompiuteris VN 1985 231, biopolimeras VN 1984 273, bioprotezas VN 1985 20, biosistema VN 1985 231, biostimuliatorius VN 1984 216, biotechnika ŽŪTŽ 18, biotransportas T 1984 211; b) bioapšildymas ŽŪTŽ 18, biodujos MG 1984 7 37, biojaudiklis ŽemPP 98, bioketitiklis VN 1985 231, biokuras ŽŪTŽ 18, biomedižiaga MiežA 147, biopalydovas T 1985 160. A második tag önállóan nem használt nemzetközi elem is lehet, például biomepas VN 1984 273. A bio- első nemzetközi taggal alkotott összetett főnevek általában különféle szakkifejezések, leggyakrabban a biológia területéről. Jelentős számban keletkeznek összetett főnevek a foto- első nemzetközi taggal is (< gör. phōs (phōtos) ‘fény’). E főnevek második tagja egyaránt lehet önállóan használt nemzetközi (a) vagy litván (b) főnév. Közülük soknak a foto- első tagja azt jelenti, hogy „fény, fénysugarak hatására keletkezik vagy működik, illetve valamit elvégez”; ezek különféle mechanizmusokat, eszközöket, szerszámokat, készülékeket és azok részeit nevezik meg: a) fotokamera T 1984 97, fotorelė STTŽ 358, fotosistema T 1976 226, fototelegrafas T 1974 272, fototransistorius FTŽ 90; b) fotodaugintuvas MNV 60 16, fotodidintuvas FTŽ 87, fotoimtvas FTŽ 88, fotoįrenginys T 1976 226, fotoįtaisas T 1976 224, fotojuosta T 1978 28, fotojuostelė T 1976 70, fotokeitiklis FTŽ 88, fotokrepšys T 1978 57, fotolakštas T 1984 185, fotomedžiaga T 1984 143, fotonešiklis VN 1985 231, fotoplokštelė MLTE III 14, fotoprietaisas STTŽ 358, fotoreikmenys VN 1975 170, fotoskaitiklis STTŽ 359, fotošautuvas SluckUMN 19, fotovarža MNV 39 17. A foto- első nemzetközi tag említett jelentésével alkotott összetett főnevek gyakran különféle jelenségeket, folyamatokat neveznek meg: a) fotoaktyvizacija FTŽ 86, fotoimpulsas STTŽ 358, fotoinformacija T 1978 10, fotoinjekcija TŽŽ 88, fotojonizacija FTŽ 89, fotoreakcija FTŽ 90, fotosignalas FTŽ 90, fototelegrama MNV 19 20; b) foto- 189 atsakas FTŽ 87, fotoblyk­snis FTŽ 87, fotoėsdinimas STTŽ 359, fotogavinimas FTŽ 88, fotoįrašas STTŽ 358, fotoįtampa STTŽ 358, fotoįvedimas MTŽ 358, fotojautrumas MLTE III 409, fotolaidumas FTŽ 88, fotorinkimas T 1976 80, fotosenėjimas FTŽ 90, fotospausdinimas STTŽ 358, fotožadinimas FTŽ 90. A fényképezéssel való kapcsolatot jelző, foto- első nemzetközi taggal alkotott főnevek különféle kulturális és művészeti intézményeket, illetve azok részlegeit nevezik meg: a) fotobiblioteka MG 1985 3 40, fotoklubas T 1975 60, fotomuziejus N 1976 10 40, fotosalonas T 1976 81; b) fotoskyrius LM 1978 43, fototarnyba T 1976 2 19. Ezek az összetett főnevek újonnan megjelenő foglalkozások és szakmák képviselőit is jelölik: a) fotokorespondentas, -ė T 1974 300, fotožurnalistas, -ė JG 1974 10 18; b) fotomėgėjas, -a T 1974 300, fotomeistras, -ė P 1984 3 185, fotomenininkas, -ė P 1984 3 185, fotometraštininkas, -ė T 1975 37. Azok az összetett főnevek, amelyekben a foto- első tag jelentése a „fényképészeti, fényképezés” szavaknak felel meg, többnyire kulturális tevékenységek, rendezvények és a kulturális élet más vonatkozású megnevezései: a) fotoalbumas K 1976 6 51, fotodokumentas T 1975 37, fotoekspozicija T 1977 271, fotofilmas MNV 6 13, fotofi­nišas VN 1975 157, fotoiliustracija T 1976 105, fotokadras MT 1975 4 37, fotokompozicija T 1976 81, fotokonkursas T 1976 105, fotokronika T 1974 269, fotometafora MiežAB 113, fotomontažas Š 1976 8 17, fotoplakatas T 1976 197, fotoplanas MG 1975 4 35, fotoportretas T 1876 103, fotoreportažas LRKŽ 172, fotoromanas LM 1975 28, fotostendas T 1977 226, fotovinjetė T 1976 213; b) fotoamatas T 1975 10, fotoapybraiža K 1976 6 51, fotodarb as LM 1976 6, fotoknyga VN 1985 145, fotokūrinys T 1976 191, fotomenas LM 1976 6, fotoparoda P 1984 3 187, fotopasakojimas JG 1975 6 36, fotopiešinys T 1979 112. Vizsgált összetett főneveink többsége különféle szakkifejezés, de számos alkalmi szóalkotás is létrejön: fotoakis BulAI 88, fotogražuolis Sluck-UMN 166, fotokalbinimas T 1985 50, fotolobynas LM 1974 48, fotomedžioklė T 1979 39, fotopaskata K 1976 5 52, fotošypsena LM 1976 14. Folyamatosan új összetett főnevek keletkeznek a hidro- első nemzetközi taggal (< gör. hydōr ‘víz’), amely a vízzel, illetve a hidrogénnel való kapcsolatot jelzi. Ezen összetett főnevek második tagja gyakran önállóan használt nemzetközi (a) vagy litván (b) főnév. Az ilyen képzésű főnevek az újonnan kialakuló tudomány- és műszaki területeket, valamint e területek tudósait és szakembereit nevezik meg: a) hidroakustika FTŽ 106, hidroenergetika MG 1984 4 8, hidrofizika FTŽ 106, hidromechanizacija MNV 24 7, hidrometalurgija MNV 24 7, hidroenergetikas, -ė VN 1975 12, hidrofizikas, -ė T 1974 20, hidrometalurgas, -ė MNV 24 7; b) hidrostatytojas, -a KKult 4 50. Az említett jelentésű összetett főnevek második tagja önállóan nem használt is lehet: hidronautas, -ė T 1976 21. Vizsgált főneveink különféle berendezéseket, mechanizmusokat, gépeket, szerszámokat, készülékeket és vegyi készítményeket jelölnek: a) hidroagregatas T 1975 13, hidroautomatas TŽŽ 308, hidroelevatorius TŽŽ 308, hidrogeneratorius FTŽ 106, hidrokremas TM 1975 1 14, hidrokostiumas MNV 109 14, hidromašina MG 1984 4 8, hidroseparatorius TŽŽ 310, hidrostangas T 1976 224, hidrotraktorius MNV 190 15 6, hidroturbina FTŽ 107; b) hidrodėžė VN 1984 283, hidrojautvaras K 1979 11 44, hidrolektuvas T 1979 81, hidropastatas T 1975 172, hidrosiurblys MNV 15 7, hidros-totis MTŽ 70, hidrovariklis MNV 15 5. A hidro- első nemzetközi elemmel képzett összetett főnevek különféle tárgyak, jelenségek és fogalmak nevei lehetnek: a) hidroakumuliavimas MG 1984 4 8, hidroenergija DLKŽ₁ 196; b) hidrodrekinimas MATŽ 25, hidrostatyba T 1976 119. A szovjet időszakban a litván irodalmi nyelvben megszaporodtak az makro- első nemzetközi elemet tartalmazó összetett főnevek is (< gör. makrosz ‘nagy, hosszú’). Ezek az összetett főnevek, amelyek második tagja rendszerint önállóan használatos nemzetközi főnév, tudományterületeket neveznek meg: makroakustika FTŽ 174, makrofizika FTŽ 174. A makro- elemet tartalmazó összetett főnevek közül sok a nagy méretet, terjedelmet, nagy testekkel és nagy mennyiségekkel való kapcsolatot jelöli; ezek a biológia, fizika, számítástechnika, mezőgazdaság, csillagászat stb. szakkifejezései. E főnevek második tagja rendszerint vagy nemzetközi (a), vagy litván (b), önállóan használatos szó: a) makroelementas FTŽ 174, makromolekulė FTŽ 175, makroorganizmas MTŽ 268, makroprocesas MLFP 125, makroprogramavimas STTŽ 121, makroreljefas TŽŽ 473, makrosistema T 1979 117, makroskleritai MTŽ 268, makrospora MTŽ 268, makrosporangė TŽŽ 473; b) makrobranduolys ŽOTŽ 132, makrobiusena FTŽ 174, makrokalba STTŽ 121. A makro- első nemzetközi elemmel alkotott összetett szavak néha terminológiai jellegűvé válnak, sőt alkalmi szóalkotások is lesznek: makroaplinka VN 1973 20, makromatymas T 1979 112, makronelygumas VN 1970 11, makrovaistinėlė T 1976 306. Ilyen típusú képzések nagy számban találhatók a periodikus sajtóban, de nem ajánlottak. Még több olyan összetett főnév fordul elő, amelynek első nemzetközi eleme a mikro- (< gör. mikrosz ‘kicsi’), mint az általunk vizsgált, makro- nemzetközi elemet tartalmazó összetett főnevek. Ezek az összetett főnevek sajátos ellentétpároknak tekinthetők. A mikro- első nemzetközi elemmel alkotott összetett főnevek újonnan kialakuló tudományterületeket, tudósokat és szakembereket neveznek meg. Az ilyen jelentésű összetett főnevek második tagja rendszerint önállóan használatos nemzetközi főnév: mikrochirurgija MG 1984 4 14, mikroelektronika Š 1983 5 12, mikrosociologija FŽ 288, mikrochirurgas, -ė T 1985 114, mikrosociologas, -ė T 1984 2. Azok az összetett főnevek, amelyekben az első mikro- tag jelentése ‘nagyon kicsi, apró’, a második tag pedig lehet nemzetközi (a) vagy litván (b), önállóan használatos főnév, gyakran különféle berendezéseket, mechanizmusokat, gépeket, szerszámokat, készülékeket és készítményeket jelölnek: a) mikroautobusas T 1978 104, mikrodetalė STTŽ 139, mikroelektrodas MNV 14 17, mikrokapsulė MG 1975 10 58, mikrokompiuteris MG 1985 4 5, mikrokondensatorius MNV 13 16, mikromašina MLTE III 242, mikroprocesorius MG 1981 8 7, mikrorobotas T 1985 36, mikrotelefonas KKult 13 70, mikrotelevizorius VN 1985 145, mikrotermistorius MNV 16 10; b) mikrojungiklis STTŽ 139, mikropipetė MNV 14 17, mikroplokštelė MNV 13 16, mikrosiūstuvas T 1983 151, mikrosvarstyklės FTŽ 189, mikrovariklis VN 1975 170. 191 Az említett mikro- jelentésű összetett főnevek közül sok a fizika, matematika, kémia, biológia, csillagászat, filozófia, mezőgazdaság és más területek terminológiájához tartozik: a) mikroelementas MNV 13 16, mikroevoliucija ŽK 154, mikroflora ŽUTŽ 139, mikroinduktyvumas MNV 13 16, mikrokomponentas STTŽ 139, mikrometeoritas T 1977 226; b) mikrobanga MNV 20 11, mikrodalelė MLFP 54, mikrodalelytė TFIA 696, mikropasaulis MNV 65, mikropluoštelis FTŽ 188, mikropriežastingumas FTŽ 188, mikrosiūlas MG 1983 4 13, mikrotrašos ŽUTŽ 139, mikrožodynas STTŽ 139. Előfordulnak olyan összetett főnevek is, amelyekben az első nemzetközi mikro- tag jelentése: ‘nagyon kis tárgyak, méretek vizsgálatával vagy mérésével kapcsolatos’: mikroprogramavimas STTŽ 139, mikroschema STTŽ 139. Azok az összetett főnevek, amelyekben a mikro- egymilliószoros csökkentést jelent, mértékegységek nevei: a) mikromodulis MNV 13 6, mikrosekundė STTŽ 130, mikrovoltas TŽŽ 500; b) mikrokiekis MLTE III 776, mikrolaikas LM 1975 40. Mostanra már az olyan, mikro- első nemzetközi elemet tartalmazó összetett főnevekhez is kezdünk hozzászokni, amelyekben ez az elem az említett jelentésekben korábban nem fordult elő: a) mikrob स? A terminológiai jellegét elveszítő, összetett szavakban a mikro- tag jelentése ‘kicsi, apró, jelentéktelen’ lett. A szovjet évek írott nyelvében, különösen a periodikus sajtóban, de gyakran a beszélt nyelvben is, sok ilyen szóval találkozni: a) mikroavarija VN 1979 3, mikrochuliganizmas BulSG 116, mikrotrauma T 1975 195; b) mikroatspindys T 1979 4, mikrognėtas KKult 25 26, mikroklaida T 1975 2, mikrolem tis LM 1975 40, mikropakilimas LM 1976 30, mikropėdsakas ST 1983 3 63, mikrofaš kl as MiežA 498. E szavak ilyen használata a litván irodalmi nyelv fejlődése szempontjából indokolatlan (vö. Gaivenis, 1973, p. 26—27). A makro- és mikro- néha kilép a képzőelemek határain, és önálló szóként használatos: Amikor a nem euklideszi tereket és geometriákat megalkották, egyik szerzőjüknek sem jutott eszébe, hogy ezekre támaszkodik majd Einstein relativitáselmélete, amely a mikro- és makrovilág törvényeit írja le MG 1979 11 2. Megszaporodtak a moto- első nemzetközi elemet tartalmazó összetett főnevek is (< lat. motor ‘mozgató’). E főnevek második tagja gyakran lehet nemzetközi (a) és litván (b), önállóan használatos főnév is. Az ilyen képzésű főnevek, amelyekben az első moto- rész jelentése ‘motoros, motorizált, motorkerékpárral kapcsolatos’, különféle mechanizmusokat, gépeket, szerszámokat és eszközöket neveznek meg: a) motoblokas VN 1984 10 ‘kétkerekű, öt lóerős traktor’, motobolas T 1984 92, motovagonas TŽŽ 58; b) motovežimėlis T 1975 111. Ezek az összetett főnevek gyakran sportágakat, sportolókat, valamint sporteszközöket és felszerelést neveznek meg: a) motokrosas T 1982 44, motosportas Š 1975 14, motoakrobatas, -ė ŠI 1978 9 4, motokrosininkas, -ė T 1985 18, mototrasa T 1978 192 96; b) motodaug(i)akovė T 1979 232, motolenktynininkas, -ė LR 50, motošaulys, -ė T 1976 111, motodviratis T 1975 152, motosklandytuvas T 1985 152, motoskraidyklė VN 1985 193, motošalmas T 1975 91. Az ilyen jelentésű összetett főnevek második nemzetközi elemei önállóan nem használtak is lehetnek: motobolas T 1978 96, motobolininkas, -ė 1976 145. Szaporodnak az olyan összetett főnevek is, amelyek első nemzetközi eleme a servo- (< angol serve ’szolgál’), noha a „Dabartinis lietuvių kalbos žodynas” (1972) című szótárban nem találjuk őket. E főnevek második eleme vagy önállóan használatos nemzetközi (a), vagy litván (b) főnév lehet. Azokat az összetett főneveket, amelyek első eleme az automatikus szabályozást vagy a kézi vezérlés megkönnyítését jelenti, gyakran különféle mechanizmusok, eszközök, készülékek megnevezésére használják: a) servokompensatorius TŽŽ 687, servomechanizmas STTŽ 264, servomotoras STTŽ 264, servoregistratorius STTŽ 264; b) servodaugintuvas STTŽ 264, servopavara STTŽ 264, servostiprintuvas STTŽ 264, servovariklis STTŽ 264. A servo- elemet tartalmazó összetett főnevek elvont fogalmakat is jelenthetnek: a) servokompensacija MG 1982 2 10, servoreguliavimas STTŽ 264, servosistema STTŽ 264; b) servovaldymas STTŽ 264. A stereo- első nemzetközi elemet tartalmazó összetett főnevek gyakran az újonnan megjelent berendezéseket, készülékeket és azok részeit nevezik meg (< görögül stereos ’térbeli, szilárd’). E főnevek második eleme többnyire önállóan használt nemzetközi (a) vagy litván (b) főnév: a) stereokamera FTŽ 323, stereokomparatorius FTŽ 323, stereomikroskopas FTŽ 324, stereoprojektorius TŽŽ 717, stereotelevizija MG 1975 6 58; b) stereogarsakalbis N 1981 5 23, stereop lokštelė FTŽ 324, stereostiprintuvas TM 1984 9 16. A második nemzetközi elem önállóan nem használt is lehet, például stereoskopas FTŽ 324. Az első nemzetközi elemet tartalmazó összetett főneveknek különféle jelentéseik lehetnek: a) stereobazė MG 1986 4 5, stereoefektas TŽŽ 717, stereofilmas TŽŽ 717, stereofotografija FTŽ 323; b) stereolaida MG 1975 6 58, stereonuotrauka FTŽ 324, stereovaizdas MG 1975 6 58. Miután a televízió viszonylag rövid idő alatt bekerült az emberek életébe, sok új szó jelent meg a tele- első nemzetközi elemmel (< görögül tēle ’távol, messze’). A tele- nemzetközi elem különösen széles körben az 1960-as évek táján terjedt el. Az ezzel a nemzetközi elemmel képzett szavak nap mint nap szaporodnak az újságokban és folyóiratokban. Ezen összetett szavak második eleme lehet nemzetközi (a) vagy litván (b) főnév. Az első nemzetközi elemet tartalmazó összetett főnevek, többnyire szakkifejezések, csoportokba sorolhatók. Elsősorban azok a képzett alakok tartoznak ide, amelyekben a tele- elem jelentése: „valamilyen távolságon át működő, vagy távolról végzett, végrehajtott”. E lexikai jelentésű alakok különféle mechanizmusokat, gépeket, berendezéseket, készülékeket neveznek meg: a) teleantena RimMN 201, teleaparatūra T 1978 3, teleautomatika STTŽ 312, telecentras MNV 64, teleekranas MG 1975 1 51, telekamera MG 1984 8 37, telekanalas T 1985 80, telerentgenas MG 1978 6 20, teleteksas MG 1986 4 13. 1880 193 32 „televíziós információs rendszer”, releterometras FTŽ 349, televideofonas (vö. televidefonas) KKult 13 70; b) telepalydovas MNV 6 18, telestotis T 1980 174. Ezekkel az összetételekkel a távolból végzett különféle folyamatokat is megnevezik: a) teleinformacija T 1977 199, telekontaktavimas IKŠD 101, telekontrolė STTŽ 312, telesignalizavimas MNV 6 7; b) teleapskaita T 1977 278, telematavimas SA 1975 5 19, teleryšiai MG 1984 7, 9, telestebėjimas T 1983 66, televaldymas T 1985 14. Egyre több olyan összetétel jelenik meg, amelyben a tele- elem a „televízió, televíziós” szavak lexikai jelentését hordozza: a) teleauditorija LukKR 205, telefilmas BulSG 64, telekinas T 1975 48, teleprograma trš., telereportažas VN 1985 118, telereporteris T 1983 109; b) teleapybraiža KKult 25 26, telegamykla VN 1974 22, telelaida T 1983 42, telemokykla VN 1975 32, telepasakojimas LM 1976 12, teležaidimas T 1985 142, teležiūronas MNV 6 5. Ezek a szavak nem szakkifejezések, inkább alkalmi szóalkotások. A meghonosodott kéttagú elnevezéseket (televizijos programa, televizijos gamykla, televizijos laida, televizijos mokykla stb.) nem szükséges a tele- elemet tartalmazó egytagú összetételekkel felváltani. Némelyikük, például: teleapybraiža, telereporteris, teležiūronas (vö. Kalbos praktikos patarimai, 1985, p. 312) stb., mesterséges és teljesen fölösleges. A tele- elem sok esetben pontosítja, terminologizálja az egész szó lexikai jelentését. Néhány általunk használt szó azonban sem szakkifejezés, sem egyébként szükséges szó. Rendszerint bizonyos kontextusban alkalmi szóalkotásként jelenik meg. K. Gaivenis (1974, p. 12) arra figyelmeztet, hogy „nem szabad visszaélni a szakkifejezések sajátosságaival, és a tele- elemet egyszerű szavakhoz illeszteni ott, ahol nincs rá szükség”. Ellenkező esetben bizalmaskodó jelleget kölcsönzünk a nyelvnek, sőt néha a gondolat megértését is megnehezítjük. Viszonylag nagy számban jelennek meg új összetett főnevek a termo- első nemzetközi elemmel (< gr. thermos ‘meleg, forró’). Az új „Nemzetközi szavak szótára” (1985) szerint a termo- az összetett szavak első eleme, amely a hővel, a magas hőmérséklettel való kapcsolatukat jelöli. Ezen összetett szavak második eleme nemzetközi (a) vagy litván (b) főnév lehet. A termo- első elemmel alkotott összetett főnevek gyakran a hővel, hőmérséklettel összefüggő különféle berendezéseket, gépeket, szerszámokat és készülékeket neveznek meg: a) termoampermetras FTŽ 356, termoanemometras FTŽ 754, termobaterija FTŽ 356, termogeneratorius FTŽ 357, termokamera TŽŽ 755, termokompresorius FTŽ 357, termorelė STTŽ 315, termovoltmetras FTŽ 359; b) termojungiklis MNV 2 4, termokeitiklis STTŽ 315, termokryžius FTŽ 357, termostulpas FTŽ 359, termovarža STTŽ 315. Az ilyen jelentésű összetett főnevek második elemét általában önállóan nem használjuk, például: termovizorius MG 1985 5 40. A termo- elemet tartalmazó főnevek a hő kutatásával kapcsolatos tudományterületeket jelölik: termoakustika FTŽ 356, termofizika FTŽ 357. Számos olyan összetett főnév van, amelyben a termo- valamely dolog hővel, magas hőmérséklettel történő megmunkálását, feldolgozását jelenti: termoefektas FTŽ 357, termoelektronas FTŽ 357, termokarštas MG 1975 6 11, termomagnetizmas FTŽ 359, termorezonansas FTŽ 359. 194 Az első nemzetközi előtaggal képzett összetett főnevek különféle jelenségeket és módszereket is megneveznek, amelyek a hő, illetve a hőenergia felhasználásán alapulnak: a) termo-: termodifuzija FTŽ 357, termoinercija FTŽ 357, termoizoliacija FTŽ 357, termojonizacija FTŽ 357, termostimuliacija FTŽ 359; b) termomatavimas MG 1975, 5 17. Az utóbbi évtizedekben megszaporodtak az első nemzetközi előtaggal képzett összetett főnevek: turbo- (< lat. turbo ‘örvény’). Ezek különféle, turbinával hajtott berendezéseket, szerkezeteket, gépeket és készülékeket neveznek meg. Ezen összetett főnevek második tagja gyakran litván szó: turbogrežtas T 1975 158, turboorapūtė DLKŽ₁ 868, turbosiurblys KS 102. A turbo- előtaggal képzett összetett főnevek újonnan megjelent foglalkozások, szakmák képviselőit is megnevezik: turboremontininkas, -ė T 1978 232. Manapság olykor előfordul, hogy ehhez a nemzetközi elemhez igei tag járul, például: turbovežis VN 1976 12. Ezek szintén különféle, turbinával hajtott gépek és készülékek megnevezései. S. Keinys (1979, 24. o.) megjegyezte, hogy „az ilyen típusú szavak sem jöttek létre a megfelelő orosz terminusok hatása nélkül”. Ennek a szóalkotási típusnak egyelőre csak csírái vannak. Az utóbbi évtizedek litván irodalmi nyelvében előfordul egy-két nem ajánlott, gyakorlati jelentőséggel nem bíró, az általunk vizsgált típusba tartozó képzés: turbodujavėžys KKult 26 23, turboelektrovežis KKult 26 24, turbogarvežys KKult 26 23 (erről bővebben: Klimavičius, 1974, 23–24. o.). Az első nemzetközi előtaggal képzett összetett főnevek: velo- (< lat. velox ‘gyors, sebes’) többnyire újonnan kialakult sportágakat, sportolókat, sportfelszereléseket és sporteszközöket neveznek meg, amelyek kerékpárral való kapcsolatot jeleznek. Ezen összetett főnevek második tagja többnyire nemzetközi (a) vagy litván (b), önállóan használt főnév: a) velokartas T 1983 120, velokartingas T 1984 75, velotrekas T 1984 8; b) velotreniruoklis T 1985 233. Az említett jelentésű összetett szavak második tagja lehet önállóan nem használatos is: velomobilis T 1983 120, velomobilistas, -ė T 1983 120. A mai litván irodalmi nyelvben az első nemzetközi előtaggal képzett összetett főnevek is megjelennek: vibro- (< lat. vibrare ‘remegni, rezegni’). A „Dabartinės lietuvių kalbos žodyne” (1972) egyetlen ilyen főnév sem szerepel. Az említett képzések főneveinek második tagja lehet nemzetközi (a) és önállóan használt litván főnév (b) is. Az első nemzetközi előtaggal képzett összetett főnevek: vibro- gyakran újonnan megjelent mechanizmusokat, gépeket, szerszámokat, készülékeket neveznek meg, amelyek a mechanikus rezgések, lengések megfigyelésére, vizsgálatára szolgálnak, vagy más módon kapcsolódnak a rezgésekhez, vibrációkhoz: a) vibroaparatas T 1975 170, vibrometras FTŽ 388, vibrotechnika T 1977 282; b) vibrokeitiklis FTŽ 388, vibroįranga T 1977 282, vibropurkštuvas T 1984 222, vibrovariklis T 1984 114. Az említett első nemzetközi elemmel képzett összetett főnevek rezgések, vibrációk alkalmazásával végzett új kezelési módszereket is megneveznek. E főnevek második tagja rendszerint szintén idegen nyelvi eredetű szó: vibromasažas T 1975 150, vibroterapija T 1975 180. Az általunk vizsgált összetett főnevek különféle, rezgéssel, vibrációval kapcsolatos jelenségeket is megnevezhetnek. Második tagjuk litván főnév is lehet, például: vibrosmūgis MK 1976 28. 13* 195 Az első video- nemzetközi előtaggal megjelenő új összetett főnevek (< lat. video ‘látok’) a képek továbbításával, rögzítésével való kapcsolatot mutatják. Ezen összetett főnevek második tagja rendszerint nemzetközi (a) vagy litván (b), önállóan használt főnév. Az ilyen képzésű főnevek gyakran új berendezéseket, készülékeket, műszereket és azok részeit nevezik meg, például: a) videokasetė T 1984 98, videomagnetofonas T 1984 98, videotelefonas (lásd Kniūkšta, 1967, p. 68–70) LM 1974 46, videoteksas MG 1986 4 32 „párbeszédes televíziós információs rendszer”, videoterminalas MG 1986 4 32; b) videogalvutė STTŽ 26, videojuosta T 1984 100, videoprietaisas KKult 15 17. Az első video- nemzetközi elemmel alkotott összetett főneveknek különféle jelentéseik lehetnek: a) videobiblioteka MG 1985 3 40, videopulsas FTŽ 388, videoinformacija MG 1986 4 32, videokontrolė MG 1986 4 32, videoprograma T 1984 98, videosignalas STTŽ 26, videosistema STTŽ 26; b) videorašas T 1983 233, videovaizdas STTŽ 77. A nyelvfejlődés új tendenciái a legszembetűnőbben a szókincs új területein mutatkoznak meg. Ez az űrkutatás szókincsén is látható, amelynek elterjedését a Szovjetunió e tudományos és gyakorlati területen elért eredményei segítették. A szovjet években a litván nyelvben az önállóan nem használt első nemzetközi tagokkal, például aero-, agro-, astro-, auto-, avia-, bio- stb. alkotott gyakori és már meghonosodó összetett szavak mellett számos, az űrrel kapcsolatos szóban megjelenik a kosmo- új, nemzetközi eredetű tag (< gör. kosmos ‘világegyetem’). Nem mindig lehet megmondani, hogy a kosmo- nemzetközi elemet tartalmazó szavak közvetlenül más nyelvekből kerültek-e a litván nyelvbe, vagy a litvánban, létező szóalkotási típusok alapján alkották őket. Mindazonáltal legtöbbjük valószínűleg az orosz nyelven keresztül kerülhetett a litvánba, például: kosmobiologija (vö. orosz космобиология), kosmospidometras (vö. orosz космоспидометр) stb. Jelenleg a kosmo- + főnév típusú származékok terjednek a litván nyelvben. A főnév többnyire nemzetközi eredetű. Ezek az összetett főnevek gyakran az új, űrkutatással foglalkozó tudományágak és műszaki területek megnevezései: kosmobiologija T 1975 23, kosmogeologija MG 1986 4 7, kosmomedicina VN 1976 12, kosmotechnika MarcDD 36, kosmovizija ŠatK 9 (vö. televizija, Intervizija, Eurovizija). Az űrkutató tudományágak és műszaki területek nevei éppen a kosmo- tag hozzáadásával különböznek a megfelelő, szokásos tudományágak neveitől. A kosmo- elemmel alkotott összetett főnevek gyakran bizonyos foglalkozású vagy szakterületű személyeket jelölnek: kosmobiologas, -ė ŽemPP 9, kosmobotanikas, -ė ŽemPP 7, kosmoinžinierius, -ė T 1978 24, kosmomedikas, -ė T 1978 22. Azonos képzésű szavakkal nevezik meg az űrkutatási berendezéseket, készülékeket és űrjárműveket is: kosmoaparatas VN 1979 26, kosmolaboratorija T 1976 32, kosmoraketa T 1976 42, kosmospidometras ŽemPP 4. E típus egyes szavai alkalmi szóalkotások: kosmoprometėjas, -a MiežA 226, kosmorevizorius, -ė BulAĮ 90. Olyan alkalmi szóalkotások is előfordulnak, amelyekben az első kosmo- nemzetközi taghoz litván főnév társul, például: kosmodažas MiežA 225. 196 A nemzetközi kozmo- előtag olyan, önállóan a litván nyelvben nem használatos elemekkel is összekapcsolódik, amelyeket úgynevezett „affixoidoknak” neveznek; ezek szintén gyakran nemzetköziek. Lietuvių literatūrinėje kalboje jau įprastas ir labai populiarus tapo žodis kosmonautas, -ė. Žodis kosmonautas, kaip teigia tyrinėtojai (Брагина, 1973, с. 10) susidarytas rusų kalboje, o iš jos pateko ir į lietuvių kalbą. Anglų kalboje amerikiečių kosmonautams pavadinti buvo sudarytas žodis astronautas (Брагина, 1973, с. 10), kuris žinomas ir lietuviams (Dabartinės lietuvių kalbos žodynas, 1972, p. 43). Spaudoje žodis astronautas dažnai vartojamas amerikiečių kosminių laivų ekipažų nariams pavadinti, o kosmonautais vadinami tarybinių kosminių laivų ekipažų nariai. Žodžių astronautas, kosmonautas, atsiradusių mūsų amžiaus šeštame dešimtmetyje, dažnas vartojimas ir jų populiarumas padėjo atsirasti daugeliui šio darybinio tipo daiktavardžių. Mat žodžių darybai turi įtakos ir konkretūs leksikos pavyzdžiai. Tad leksika, kuri nuolat ir dažnai vartojama, gali būti pavyzdys naujadarams rastis. Dėl savo ypatingos socialinės reikšmės, naujumo ir originalumo kosmoso leksika yra aktualių išraiškos priemonių šaltinis. Taigi pagal mūsų minėtų žodžių analogiją atsiranda vis naujų žodžių: akvanautas, -ė, hidronautas, -ė, okeanautas, -ė ir kt. Jau sudarytas ir žodis alkonautas, -ė LM 1985 28, turintis tokią pat reikšmę kaip žodis alkoholikas, -ė. Tai specifinis leksikos poveikis žodžių darybai. Atsirado ir nauja mokslo sritis — kosmonautika (plg. astronautika), tirianti skridimus į kosminę erdvę. Tarptautinis dėmuo kosmo- jungiamas ir su kitais savarankiškai nevartojamais tarptautinių žodžių dėmenimis, pavyzdžiui, kosmodromas T 1978 10 — įrenginys pakilti ir nusileisti kosminiams laivams. Ehhez a szóképzési típushoz olyan szavak tartoznak, mint a aerodromas [DLKŽ₁ 5, autodromas T 1976 146, hipodromas DautPV 51, kartodromas T 1979 150, motodromas TŽŽ 519, tankodromas TŽŽ 745, velodromas DLKŽ₁ 926. Az itt felsorolt főnevek képzési jelentése a következőképpen alakul: különféle gépek, szerkezetek kezelésére — konkrétan vezetésére, indítására, kipróbálására, versenyzésre stb. alkalmas hely. Ezek a származékok gépet, szerkezetet nevezhetnek meg, vagy helyet, környezetet írhatnak le. Az említett képzési típus egyik első új szava a nyelvkutatók szerint (Русский язык и советское общество, 1968, с. 223) valószínűleg a raketodromas volt. Feltehető, hogy ez a szó az orosz nyelvből került át a litvánba is. A litván nyelv az ilyen képzésű főnevekkel a múlt század ötvenes éveiben gyarapodott jelentősebben, amikor új szavakra volt szükség, és az űrkutatás szókincse is hatott a nyelvre. A nemzetközi kozmo- előtag litván utótaggal is használatos, amely gyakran igei eredetű: kosmeivystė MNV 26 20, kosmeivis MNV 26 25, kosmotyra KT 1985 190. Az említett elem litván főnévvel is összekapcsolható, például: kosmoskrydis MiežLIB 379. Az űrkutatási szókincs még nem gazdag: kialakulása éppen csak megkezdődött. E terület szavainak keletkezési és képzési tendenciái még nem rajzolódtak ki. Más nyelvekből származó szavakat olykor kétféleképpen használnak: önálló szóként és szavak alkotóelemeként, például: villany és elektro-, mozi és kino-, rádió és radio-, vákuum és vakuum-. Vagyis a nyelvben nemzetközi alkotóelemként léteznek a szavakban- 197 vakban. Most terjednek az említett nemzetközi szóelemeket tartalmazó összetett szavak. Jelentős számú olyan összetett főnév van, amelynek első nemzetközi eleme elektro- (< a görög elektron ’borostyán’ szóból). A második tag is gyakran nemzetközi. Ezeket az összetett főneveket rendszerint tudományos fogalmak megnevezésére használják. Újonnan kialakult tudományterületeket neveznek meg: elektroakusztika FTŽ 70, elektromechanika FTŽ 71, elektrooptika FTŽ 73. Ezen összetett főnevek közül sok tudományos szakkifejezés: elektrodiffúzió FTŽ 71, elektrofilter T 1975 52, elektrofotográfia FTŽ 71, elektrokapillaritás FTŽ 71, elektrokristályosítás FTŽ 71. Az elektro- első nemzetközi tagú összetett főnevek különféle, az elektromossággal való kapcsolatot jelző berendezéseket, mechanizmusokat, készülékeket, eszközöket és felszereléseket is megneveznek. Ezen összetett szavak második tagja lehet nemzetközi (a) vagy önállóan használt litván főnév (b) is: a) elektrovagon JG 1975 11 21; b) elektroberendezések trš., elektroháború T 1976 115, elektromos rakodógép MLTE III 606, elektrolitikus leválasztás MLTE III 324, elektromos híradás T 1974 270, villanymotor T 1974 300, elektromos kiskocsi T 1979 77, elektromos olló MNV 17 5, elektromos felderítés MLTE III 891. Ezeket az összetett főneveket szókapcsolatokkal kell helyettesíteni: villamos vasúti kocsi, elektromos berendezések, elektromos hadviselés, elektromos rakodógép, elektrolitikus leválasztás, elektromos híradás, villanymotor, elektromos kiskocsi (elektromos vontató is lehet), elektromos halászat, elektromos felderítés. A nemrég megjelent elektrovonat is az elektromos vonat kifejezéssel helyettesítendő. A mai nyelvben az első nemzetközi előtaggal, elektro-, olyan, az említett jelentésű összetett főnevek is előfordulnak, amelyek második tagját alkotó nemzetközi szavak önállóan nem használatosak: elektrobusas T 1975 45, elektromobilis MT 1975 4 50, elektropedas Š 1985 7 31. Ebben az esetben nem helyettesíthetők szókapcsolatokkal. Sudurtiniais daiktavardžiais su minėtu pirmuoju tarptautiniu dėmeniu pavadinami ir šių profesijų, specialybių žmonės: a) elektromonteris, -ė T 1975 73; b) elektrokniedytojas, -a ČesKST 52, elektrosaltkavis, -ė KrivNŽ 8. Bet ir šiuo atveju vietoj minėtų sudurtinių daiktavardžių vartotini žodžių junginiai: elektros monteris (plg. radijo monteris), kniedytojas elektra (arba kniedytojas elektrikas), šaltkalvis elektrikas. Következésképpen az általános szabályt kell követni: szókapcsolatokat kell használni, ha tagjaik önállóan nem használatos szavak, az önállóan nem használatos tagokat pedig önálló szavakhoz kell kapcsolni (vö. Valeckienė, 1968, p. 22–25). Ezért a korábban felsorolt főnevek közül sokat helytelennek kell tekinteni, mivel nem felelnek meg az összetételképzés követelményeinek (vö. Keinys, 1979, p. 23). Tehát egybeírva kell használni: elektroforezė trš., elektrolitas trš. A sajtónyelvben még mindig előforduló elektromasažas TM 1976 6 6, elektroprekės VN 1974 20, elektrosmūgis trš. összetett főnevek helyett pedig a következő szókapcsolatok használandók: elektros masažas, elektros prekės, elektros smūgis. A litván nyelv összetett szavainak képzési szabályaival az olyan alakulatok egyeznek meg, mint a elektrolaivis T 1983 245, a elektrovežis DLKŽ₁ 148 (de nem a elektrovežys) (Kalbos praktikos patarimai, 1985, p. 72). 198 Előfordul egy-egy olyan összetett főnév is, amelyben a nemzetközi kino- előtaghoz egy önállóan használatos, általában nemzetközi szó járul: kinodokumentalistas, -ė LM 1974 48, kinokamera MiėŽAB 218, kinoprodukcija T 1975 134. Tokių darinių buvo pateikta ir „Rusų—lietuvių kalbų polittechniniame žodyne“ (1959): kinofilmas, kinoteatras ir kt. Šio tipo darinių vartojimas nepateisinamas. Visų šių minėtų sudurtinių žodžių vietoje vartotini žodžių junginiai kino dokumentalistas, -ė, kino filmas, kino kamera, kino produkcija, kino teatras. Egészen más a helyzet, amikor a nemzetközi kino- előtaghoz nem önállóan használatos nemzetközi szóelemek járulnak, például: kinorama T 1977 271. Pastebima ir tokių darinių, kai prie tarptautinio dėmens kino- duriamas lietuviškas dėmuo, pavyzdžiui, kinotyra LM 1976 8. Iš šio žodžio padarytas kinotyrininkas, -ė būdingas dabartinei raštų ir šnekamajai kalbai. Tokio pobūdžio darinių plinta lietuvių literatūrinės kalboje: patentotyra trš., patentotyrininkas, -ė trš. Atsiranda ir sudurtinių daiktavardžių su pirmuoju tarptautiniu dėmeniu radio- (< lot. radiare ‘išspinduliuoti, leisti spindulius’; radius ‘spindulys’). Antrasis šių sudurtinių daiktavardžių dėmuo dažnai yra savarankiškai vartojamas tarptautinis žodis. Dauguma sudurtinių daiktavardžių su minėtu pirmuoju tarptautiniu dėmeniu yra mokslo sąvokų pavadinimai, mokslo terminai. Jais dažnai žymimos naujai atsiradusios mokslo bei technikos sritys, tų sričių mokslininkai, specialistai: radioastronomija MG 1975 5 13, radiobiologija FTŽ 240, radiochemija T 1975 27, radioelektronika MG 1984 6 7, radiofizika MG 1981 8 36, radiomechanika trš., radiometeorologija FTŽ 240; radioastronomas, -ė MG 1975 5 15, radiobiologas, -ė MG 1980 2 13, radiomechanikas, -ė T 1985 228. Plinta ir tokių minėtos reikšmės sudurtinių daiktavardžių, kurie nereiškia mokslo terminų: radioreguliuotojas, -a VN 1984 110, radioreporteris, -ė trš. Šiuos sudurtinius daiktavardžius reikia keisti žodžių junginiais: radijo reguliuotojas, radijo reporteris. A nemzetközi radio- előtaggal alkotott összetett főnevek különféle, jelentésük szerint a rádióhoz kapcsolódó berendezéseket, gépeket és készülékeket is megneveznek: radiokanalas MG 1986 4 14, radiolokatorius DLKŽ₁ 646, radiometras MG 1986 4 14, radiotelevizija MNV 26 32. Előfordulnak olyan, ebbe a jelentéskörbe tartozó összetett főnevek is, amelyekben a nemzetközi radio- előtaghoz egy önállóan használatos litván szó járul: radioimt(u)vas trš., radiostotis trš. E főnevek helyett a következő szókapcsolatok használandók: radijo imtuvas, radijo stotis. Ugyancsak szókapcsolatokkal kell helyettesíteni az írott nyelvben még előforduló összetett főneveket: rádióeszköz T 1983 219 (= rádiókészülék), rádiójel MNV 2 13 (= rádiójel). Nem kell szókapcsolatokkal helyettesíteni azokat az összetett főneveket, amelyek első nemzetközi előtagja rádió-, ha a második tag önálló szóként nem használatos a litván nyelvben, például: radiolokáció FTŽ 240. Nyelvünkben olyan összetett főnevek is keletkeznek, amelyek első nemzetközi előtagja vákuum- (< latinul vacuum ‘üresség’). Ezekkel gyakran különféle berendezéseket neveznek meg- 199 ...ni, készülékek. Ezen összetett főnevek második tagja önállóan használt litván szó is lehet: vakuumdžiovykla trš., vakuumsiurblys trš. Ezek a főnevek helytelenek, nem felelnek meg az összetett szavak képzési tendenciáinak, helyettük szókapcsolatok használandók: vakuuminė džiovykla, vakuuminis siurblys. A vakuum- első nemzetközi taggal alkotott összetett főnevek akkor indokoltak, ha terminusok, és rendszerint a második tagjuk is nemzetközi: vakuummetras FTŽ 376. A cikkben bemutatott összes példából arra lehet következtetni, hogy az elektro-, kino-, radio-, és ritkábban a vakuum- akkor használatos összetett szavak első tagjaként, ha az egész összetett szó tudományos fogalmat jelöl, tudományos terminusként szerepel, a második tagja pedig önálló szóként nem használatos. Az elektra, a kinas, a radijas és a vakuumas nem töltenek be összetett szavak első tagjaként szerepet, ha második tagjuk litván, illetve nemzetközi eredetű, de nem jelöl önálló tudományos fogalmat (vö. Kalbos praktikos patarimai, 1985, p. 284–285). В. СИМОНАЙТИТЕ-РУДАЙТЕНЕ ÖSSZETETT FŐNEVEK NEMZETKÖZI PREPOZITÍV TAGOKKAL A LITVÁN IRODALMI NYELVBEN Összefoglalás A modern litván irodalmi nyelvben a sajátosan litván toldalékok és szóalkotási tövek a legproduktívabbak. A szóalkotási eszközök száma folyamatosan növekszik a nemzetközi szavak, valamint a más nyelvekből átvett toldalékok és szóalkotási tövek révén. E szóalkotási források népszerűsége a szóalkotási elemek iránti igénytől függ, amelyet rendszerint a társadalmi élet intenzitása és annak megismerő tevékenysége határoz meg. A szovjet korszak tudományos, publicisztikai és szépirodalmi nyelvének elemzése alapján megállapítható, hogy a modern litván irodalmi nyelvben fellendült a prepozitív nemzetközi taggal alkotott összetett főnevek képzése. Különösen gyorsan terjednek a következő prepozitív nemzetközi tagokat tartalmazó összetett főnevek: aero- ‘aero-’, agro- ‘agro-’, astro- ‘asztro-’, auto- ‘autó-’, avio- ‘avio-’, bio- ‘bio-’, foto- ‘foto-’, hidro- ‘hidro-’, kosmo- ‘kozmo-’, makro- ‘makro-’, mikro- ‘mikro-’, moto- ‘moto-’, servo- ‘szervo-’, stereo- ‘sztereo-’, tele- ‘tele-’, termo- ‘termo-’, turbo- ‘turbó-’, velo- ‘velo-’, vibro- ‘vibro-’, video- ‘video-’ stb. Ezeket a képzőelemeket kezdetben széles körben csak a terminusképzésben használták, később azonban a közhasználatú szókincs képzésében is alkalmazni kezdték. A modern litván irodalmi nyelvben a megjelölt nemzetközi képzőelemekkel alkotott összetett főnevek elterjedését előidéző társadalmi (nyelven kívüli) és belső (nyelvi) tényezők szorosan összefüggnek egymással. A legfontosabb társadalmi tényező a tudomány és a technika fejlődése. A vizsgált jelenségekre jelentős hatást gyakorol a társadalmi élet valamennyi területének nemzetközivé válása, a nemzetközi tudományos és kulturális együttműködés, valamint az intenzív nemzetközi kapcsolatok is. A belső (nyelvi) tényezők is befolyásolják az említett nemzetközi képzőelemekkel alkotott összetett főnevek képzésének folyamatait, mivel ezt a szóalkotási típust maga a nyelv (különösen a terminológia) igényei ösztönzik, vagyis az összetett fogalmak megnevezésének szükségessége. Néha nehéz megállapítani, 200 A nemzetközi affixumokat tartalmazó összetett főnevek más nyelvekből kerültek-e a litván nyelvbe, vagy magában a litván nyelvben jöttek létre. Az általunk említett prepozitív nemzetközi komponensek közül néhányat már meglehetősen régóta használnak összetett szavak képzésére. Mások csak egészen nemrég tettek szert hasonló szóalkotási funkcióra. E szóalkotási affixum aktivizálódására hatással voltak az űrlexika kialakulásának folyamatai, amelyeket a Szovjetunió űrkutatási eredményei és a közvélemény űrhajózás iránti széles körű érdeklődése váltott ki. V. SIMONAGYTĖ-RUDAGIENĖ ÖSSZETETT FŐNEVEK PREPOZITÍV NEMZETKÖZI KOMPONENSEKKEL A LITVÁN IRODALMI NYELVBEN Összefoglalás A társadalmi élet új formája és a benne a szovjet hatalom éveiben bekövetkező változások a nyelv szókészletére és szóalkotására egyaránt hatással vannak. A szóalkotás egyes eszközei és típusai terméketlenné válnak, mivel a régebbi fogalmakat jelölő szavak már kevésbé használatosak. Kedvező körülmények között nyilvánvalóvá válnak a nyelvfejlődés addig meg nem mutatkozó belső folyamatai. A korszak tudományos és publicisztikai irodalmának, valamint szépirodalmának elemzése alapján a szerző arra a következtetésre jut, hogy a modern litván irodalmi nyelvben intenzívebbé vált az összetett szavak, különösen azoknak a főneveknek a képzése, amelyek első tagja nemzetközi eredetű. Különösen nagy számban fordulnak elő az alábbi prepozitív nemzetközi komponenseket tartalmazó összetett főnevek: aero-, agro-, astro-, avia-, bio-, foto-, hidro-, kosmo-, makro-, mikro-, moto-, servo-, stereo-, tele-, termo-, turbo-, velo-, vibro-, video- stb. Ezek a komponensek nemcsak szakkifejezések képzésében vesznek részt, hanem a litván irodalmi nyelv összetett főneveinek alkotásában is. A cikk azokat a társadalmi (nyelven kívüli) és belső (nyelvi) tényezőket tárgyalja, amelyek a fent említett komponenseket tartalmazó összetett főnevek litván irodalmi nyelvbeli képzéséhez hozzájárultak a szovjet időszakban. A tanulmány nagy figyelmet fordít a társadalmi tényezőkre; ezek közül a legfontosabb a litván irodalmi nyelv használói összetételének változása, különösen a nyelvet használók számának növekedése. A szovjet népek közötti intenzív kapcsolatok és együttműködés nemcsak Litvánia gazdaságára, műszaki fejlődésére, tudományos haladására és kultúrájára, hanem a litván irodalmi nyelvre is hatással volt. Az orosz és a litván nyelv szoros kapcsolatai számos, az orosz közvetítésével bekerült szó megjelenését eredményezték. Az elemzett összetételi szóalkotást más nyelvek, különösen az orosz is befolyásolták. A cikkben vizsgált összetett főneveket a standard nyelv szempontjából értékeli: LITERATŪRA Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. 2 leid., papild. / Lietuvos TSR MA Lietuvių kalbos ir literatūros institutas; Ats. red. J. Kruopas. V., 1972. Gaivenis K. Terminijos ugdymo vingiai // Kalbos kultūra. 1973. Sąs. 25. P. 19–27. Gaivenis K. Margi naujadarai su tele- // Kalba Vilnius. 1974. Nr. 12. P. 13. Gaivenis K. Mokslo šakų pavadinimai // Mokslas ir gyvenimas. 1981. Nr. 3. P. 6. Kalbos praktikos patarimai / Lietuvos TSR paminklų apsaugos ir kraštotyros draugija. Respublikinė kalbos komisija; Sudarė A. Pupkis. Vilnius, 1985. Keinys S. Terminų darybos taisyklingumas // Kalbos kultūra. 1973. Sąs. 25. P. 14–19. Keinys S. Tarptautiniai elementai lietuvių terminologijoje // Kalbos kultūra. 1979. Sąs. 37. P. 14–26. 201 Keinys S. Lietuviškų sudurtinių terminų daryba // Lietuvių kalbotyros klausimai: Lietuvių kalbos specialioji leksika. V., 1983. T. 22. P. 70–123. Klimavičius J. Nuo garvežio ir sunkvežimio iki elektrovežio ir pienvežio // Kalbos kultūra, 1974. Sąs. 26. P. 16–30. Klimavičius J. Tarptautinių ir lietuviškųjų terminų sinonimija terminologijoje // Lietuvių kalbotyros klausimai: Lietuvių terminologija. V., 1975. T. 16. P. 91–123. Knūkšta P. Videfonas // Kalbos kultūra. 1967. Sąs. 13. P. 68–70. Saari H. Omasõna ja võõrsõna paarid eesti oskussõnavaras. Keel ja Kirjandus. 1980. Nr. 11. Lk. 654–666; Nr. 12. Lk. 737–742; 1981. Nr. 4. Lk. 201–210; Nr. 5. Lk. 282–288. Skujinia V. Tarptautinių elementų vartojimas latvių terminijoje // Kalbos kultūra. 1979. Sąs. 37. P. 57–63. Urbutis V. Žodžių darybos teorija. V., 1978. Urbutis V. Dabartinės lietuvių kalbos sudurtinių daiktavardžių daryba // Dabartinė lietuvių kalba. V., 1961. P. 65–121. Valeckienė A. Kitų kalbų kilmės sudurtiniai žodžiai // Kalbos kultūra. 1968. Sąs. 15. P. 16–26. Апу Ленко В. В. Вопросы интернационализации словарного состава языка. Харьков, 1972. Брагина А. А. Неологизмы в русском языке: Пособие для студентов и учителей. М., 1973. Василевская Е. А. Сложение в русском языке. М., 1962. Дешериев Ю. Д., Протченко И. Ф. Развитие языков народов СССР в советскую эпоху. М., 1968. Кейнис С. Гибридизация своезычных и интернациональных лексем и морфем литовской терминологии // Контакты русского языка с языками народов Прибалтики. Рига, 1984. С. 89–101. Копан П. И., Михневич А. Е. К характеристике билингвизма как взаимодействия внешней и внутренней формы языков // Контакты русского языка с языками народов Прибалтики. Рига, 1984. С. 157–163. Кулль Р. Развитие эстонской терминолексики на фоне индоевропейских языков // Контакты русского языка с языками народов Прибалтики. Рига, 1984. С. 123–137. Макovsky М. М. Системность и асистемность в языке. М., 1980. Русский язык и советское общество. Словообразование современного русского литературного языка / Под ред. М. В. Панова. М., 1968. Саарн Х. Анализ принципов эстонской терминологии: Автореф. дис. … канд. филол. наук. Тарту, 1981. Скуиня В. П. Роль языковых контактов в развитии латышского литературного языка и научной терминологии // Контакты русского языка с языками народов Прибалтики. Рига, 1984. С. 14–26. Соколова А. Н. Изменения территориального диалекта под влиянием социальных факторов // Очерки по социолингвистике. Шадринск, 1971. Щерба Л. В. Избранные работы по русскому языку / АН СССР, Отд-ние лит-ры и яз.; Предисл., подбор текстов, примеч. и ред. М. И. Матусевич. М., 1957.