Gervėčių šnektos ištiktukai

A LITVÁN NYELVTUDOMÁNY KÉRDÉSEI, XXVIII (1989) NYELVI KAPCSOLATOK ÉS KÖLCSÖNHATÁSOK JONINA LIPSKIENĖ A GERVĖČIAI NYELVJÁRÁS HANGUTÁNZÓ SZAVAI A sajátos és szemléletes szavak mellett Gervėčiai környékén, a Belorusz SZSZK területén található legkompaktabb litván szigeten, számos hangutánzó szót is feljegyeztek. Ezekkel különféle tényezők által kiváltott hangokat, látványokat vagy érzeteket fejeznek ki. A megfelelően és mértékletesen használt hangutánzó szavak gazdagítják a nyelvet, élénkebbé és szemléletesebbé teszik. A hangutánzó szavak e sajátosságait világosan érezzük, amikor például M. Valančius „Palangos Juzė“ című művét olvassuk, amelyben különösen nagy számban fordulnak elő. A litván nyelv más nyelvjárásaihoz hasonlóan a gervėčiai hangutánzó szavak eredetük szerint igéből képzett, pl.: kilst: kélti —Kap tik kilst pūduška, tai iF vėl' rėk't' |slyst: slysti —Dé, dė (dėjo) kojas, slys't' (griuvo) és utánzó szavakra oszthatók! Az utóbbiakból lényegesen többet jegyeztek fel. Képzésük és szerkezetük igen változatos, valamely cselekvés által kiváltott hangokat vagy látványokat utánoz, pl.: blakt —Ir blakt' ugnėlė ažgėso | klakt —Paparvedžiojo ana karves, klakt ir griūvo" | cak, cak —cak, cak odafut ő. Alapvető szerkezeti sajátosságaik szerint ezek a cselekvést utánzó szók többnyire egy szótagúak, de akadnak közöttük két szótagúak is, ritkábban három szótagúak, pl.: [yZt, turlum, šebulaikšt. A szóvégi hangösszetétel alapján a nyelvjárás számos cselekvést utánzó szavát formatívummal rendelkezőkre és formatívum nélküliekre lehet felosztani. A hangokat utánzó, különféle mozgásokkal kapcsolatos vagy a cselekvés közben keletkező látványokat kifejező cselekvést utánzó szók gyakran egy szótagúak, és a ¢ formatívummal végződnek. Ez a formatívum különféle mássalhangzók után állhat, leginkább k, m, p, s után (pl.: makt, pliémt, capt, kliūst), vagy ks, kš, mp, ms, nk, rp mássalhangzó-kapcsolatok után (pl.: vikst, pykšt, pūmpt, krdamst, dzinkt, virpt). E cselekvést utánzó szavak jelentős része nem magát a cselekvést fejezi ki, hanem csak kiegészíti, kiemeli és élénkebbé teszi az általa kiváltott látványt, hangot, érzetet, vö. : Stakt' felállt és elindult | Anas azonnal odalépett és pliomt: „Iszunk” | Capt a farkára ugrott és elkapta | Tép az asszony, amikor forró vízzel kliūs't', akkor azonnal leforrázódott a haja | Anas vikst' és elszaladt" | Pykšt' áttörte a kerítést | Pūmpt' az alma és leesett | Én azt a kolbászt kramst' | Dzinkt' a húsba, és megharapta a méhecske | A nőstény farkas viFpt' átugrotta.- .. Néha egyes cselekvést utánzó szavak mellett a formatívummal párhuzamosan rövidebb, £ nélküli megfelelőik is használatosak, pl. : Ė kél' a torkom nincs karóval bedugva, nincs kerékkel elzárva, ezért én šmirš' a malackával | (vö. Anas šmirkšt odabent) | su IF pūkš, és ¢ nem jutott fel az égbe (vö. Lipė, lipė, pupa pūkšt, — krito). ir ! Az anyaggyűjtő expedíció során a 1970 m. szerző által ir feljegyzett anyagra támaszkodtunk iš a Litván Nyelv és Irodalom Intézet ir Néprajzi Alapjának néhány elbeszélő folklórgyűjteményéből. 118 Az be indulatszóképzővel feljegyzett példák száma kisebb. Ezek többnyire különféle magánhangzókra, kettőshangzókra vagy mássalhangzókra végződnek, és gyakran rovarok, valamint más állatok hangját vagy tárgyak zaját utánozzák: Szinte mindig ugyanaz az indulatszó ismétlődik két-, három-, sőt négyszer is, hogy kiemelje a cselekvés hangjának időtartamát. Néhány képző nélküli indulatszó gyakran csak kiegészíti a cselekvést, és akkor használják, amikor erőteljesebben kívánják kifejezni vagy a végrehajtott, nem hirtelen cselekvés hosszabb időtartamát, vagy a hirtelenebb cselekvés hangjait és érzeteit, képeit, pl. : Bú-bú-bú —megijedt —nem megy | Bú-bú-bú ahogy elkezdett csapkodni | Bz), bzy —a méhecske repül | Triű-riű-riűű, triű-riű-riűű, nem láttatok medvét, jávorszarvast, hiúzt, farkast? A méhecske zizy, zizy módjára repked virágról virágra“ lės | A testvér- — éhez csak egy t6 kis tűzke megy ti — nézd-nézd, nézd-nézd | Vau-vau, vau-vau ugat a kiskutya | Kop-kop-kop, megkopogtatta a lányka (kislány) a — csengőt | Cak-cak-- cak, repül : „Vigyél el, vigyél el (vidd el, vigyél el)” | Mur, muf, nincs idő, — a hiúzokat eszem, az | Ė egérke elszaladt až a — kemencéhez dzi-liūn', dzi-liūn', dzi-liūn' | Tap, tap, tap, az odabent — megy | A kakas megint: tui, tufi, tufi (kopogtatás). A beszélt nyelvben olyan, nem formáns jellegű utánzó indulatszavakat jegyeztek fel, amelyek iš kizárólag hosszan ejtett mássalhangzókból állnak. Ezekkel olyan hangokat fejeznek ki, amelyek leginkább su azzal a hallható hanggal tą ar társulnak, amely egy másik mássalhangzóar jų kapcsolat ejtésekor keletkezik, pl. : Kūtas (kaukas)... mintha valami csillag lett volna, zzzzzz, ir eljött | A nyírfajd — hangot ad, zzzúg, a fagyott méz zümmög (erdő) | Csak dőlni [tölgy], pFFF ir elrepült Ivonėlis | Aztán, amikor megijedt, az a ló csak frFF eltűnt. iF Ebbe a csoportba valószínűleg ugyanígy tartozik a két mássalhaniš gzó között található, hosszabban ejtett magánhangzóból álló indulatszó is, pl.: būūūch: a E nyírfa csak biidfich — ledőlt. A nem formánsosak közé minden bizonnyal az imént említett indulatszavak be sorolandók, 7, amelyeket a formánsos indulatszavak helyettesítőiként analóg módon használnak, pl. : Plas, plas, elrepült [az] a madárka a gödörből |(vö. Felszállt, suhintott, suhintott, suhintott, suhintott, és elrepült) | Átrepült a gödör fölött, megijedt, megijedt, ugrott, elmenekült, tudod, milyen | (vö. T6 az egérke csak ugrott, elrepült, — nem talált el az egérkéhez [a medve] | Tap, tap, rálépett a rozsrame (vö. Tapt', tapt' megy a medve a boltba). Olyan hangutánzó szavak vannak lejegyezve, amelyek jellemzőbbek a gervėčiai nyelvjárásra, valamint a litván nyelvterület keleti részére. A köznyelvi ištukulékek, a šl/iūkšt, šliūkšt, triokšt helyett itt azt — mondják: šlikšt, kridukšt, kūkš(t), pl. : Aztán ir megint csak šlikšt, a farkas (| farkas módjára ir visszaordított [leszakadt], ir su az oszlop a fába (erdőbe) zuhant | Kridukš't' ir letört Azt mondja: fent (fent) | Aš až a kerítés kūkš módjára a hótorlaszba, no, mondom, daušiū (ütni fogok). Egy mese kontextusában ir sajátos, érdekes indulatszavakat használnak: šamakšt, šebulaikšt, amelyek a köznyelvi šėst, šmakšt megfelelői, pl. : Anas šamakš't' pėčiun ją Šebulaikš't' | pėčiun unsviedė, abūšlaite ir (krosniadangte) aždengė | (vö. a hirtelen járás érzékletes indulatszavait is: Anas tik šmirkš' pirkion). A kialvó tűz látványát és mozgását a nyelvjárásban az 5b/akt indulatszóval írják le, amelynek a köznyelvi plist, plūpt felel meg, pl. blakt' ugnėlė Ir ažgiso. A kis állat hirtelen, fürge mozgásának leírására (strikt, strykt) a skik, skikt, sviFpt, vikst, viFpt alakokat használják, pl. : Paršiūkai pavuūodė, pavūodė, tik skik, skik, skik tik kas jūos — regėjo ir | Az összes malacka viFpt', viFpt', viFpt' átugrotta a gödröt | Vilkenyčia (nőstény farkas) sviFpt' č aš átugrott, mint a nyárfalevél 119 (levél) remegő | Az a viks't' ir elfutott | Fából készült kecske (őz) volt, olyan szép —viFpt', virpt' ő repül. Ugyanazzal a hangutánzó szóval gyakran több, konkrét ar dinamikus cselekvések során keletkező kép vagy hang is kifejezhető, illetve magát a cselekvést is megnevezheti: Pykš'r' tvérg razlaužė | Pykš't' sūdavė botagū. Tik šūs't' avėlę ratuosan Šūs't' | pėčiun unšdvė ir (bedugta) | Trakt' ana — gali atsirakindyt', gali eitie tūosan namiiosan | Briedis trakt' pirmyn, — pirmyn bėga. Az első mondatban a pykšt hangutánzó szó a kerítés törésének hangját, a másodikb- — an pedig az ostorcsapás hangját fejezi ki. Más litván ta nyelvjárásokban jelentésük szerint más hangutánzó szavak — jellemzőbbek, pl. a tridkšt a kerítéssel, a plidukšt pedig az ostorral kapcsolatban. A mondat kontextusában egyes hangutánne zó szavakat mintha mindig a helyükön használnának, pl. Anas lapt, lapt ir su libaként repül. A lapt hangutánzó szó talán inkább a járás, futás cselekvésének leírására illene. A repülés mozgását a plast, plist hangutánzó szavakkal írják le. Az utóbbiakat a beszédben t formáns nélkül is használják: Plas, plas paskridė[- jo) (elrepült) paūkštė iF krito | Pas'kėlė paūkštės —plast', plast' iF nūlėkė. A környéken a vifpt hangutánzó szó nagyon sajátosan és találóan ir emeli ki a kis tűz mozgását, pl. : ViFpt', viFpt' ugnėlė iF eina, eina | (Vö. még: : Mondja: „testvé- (| rénél a testvér” — – csak megy a to kis tűz, ti nézd, nézd, nézd) | A tűz halad, felfelé, felfelé; ott fent felemelkedett előttem (engem). A litván nyelv ir más nyelvjárásaihoz hasonlóan a konkrét cselekvéseket, élőlények jellegzetes hangjait kifejező indulatszók ar gyakran helyettesítik a különböző (főként az egyszerű múlt idejű) igéket a mondatban, és az állítmány szerepét töltik be: ir Az szétszakította a zsákot, és szétszórta | Aš hopp, a až fenyőfa (a — seprűt) ilyen csapás érte | Az lassan, lassan – ir hopp ją až farok. Nekem a szakállamon át drams't'... A medve csak porral van megkenve | Amint felszáll a pūduška, akkor kiabálni iš kezd | Úgy béba, ahogy [forró vízzel] leöntik, akkor ti iF lehullott a pailstis (haj) | Tőled knapt' ir elvisz Sdrka | Kndpt' az to a fiú iš elvitte | Akkor, amikor k elvágta a až láncot, ir mondtam | Amikor visít, if lehajtja a fejét | Aš tą mézet nyal, nekem a szakállamon folyik | Ahogy hajlik, úgy lóg, sziszeg ir [hát] | Amikor felmásziir k, bemegy abba a lyukba | A tehén feláll iF | Ő még közelebb ment (odament- ), ő pedig egy palacsintadarabot adott neki | Kiscica, — édeske... kását evett, hátát a kemencéhez támasztva | Amikor megbotliF ott, feldöntötte azt a tuskót | Amint a medve megszólalt, té hirtelen odacsapott a ir mozsártörővel a kemence mellől Šlėpš' | t' [į a földet] a lábacska, a seprűcske csúszik | Az a lábacska botladozik, a seprűcske csúszik | Egyszer üt, máskor üt, harmadszorra üt, és leül — [numirélis]. E nyelvjárás további hangutánzó indulatszavai különböző igeidőkben álló igék mellett használatosak; vagy az és kötőszó ir su kapcsolja őket össze, vagy a kötőszóhoz csatlakoznak. jų be Ekkor az indulatszó mintegy az ige által kifejezett cselekvés keltette hangok, képek és érzetek illusztrációja, s az igével ar együtt állítmányt alkot, pl. : ir su Brinkt' a kés kiesett | Capt až vuodegds pagūvo | Aš tą dėšrą kramst' kdndu | Boba kliūs' t' ispylé vandenį | Aš tą dūoną kramst' kandu iF išlūžo dantys | Makt' a francia ir meghalt | Pūmpt' az alma iF leesett | Stak felállt és ir megfordult. Az erősebb hatás kedvéért a hangutánzó szó gyakran két-, három-, sőt akár négyszer is megismétlődik (ez a használat talán kevésbé jellemző, amikor a hangutánzó szó be önmagában 120 az ige állítmányi funkcióját tölti be), pl. : A medve dudufi, duduūi, duduii kuolū durysan durysun) (| | Kvak, kvak, a tyúk így elkvakogta magát, eiktė (menjetek) megnézni a tojásokat | Bólintva, bólintva elbóbiskir olt | A macska a kemencén ült, nuiéko ir liūžt', liūžt' eldobta a farkát, if és elpusztult (elpusztult) | Mindenki delniiosan plapt’, plapt', plapt' kezdett tapsolni (tapsolni) | Cap, cap megkaparja (megkaparja), nézzétek (nézzétek) — van | A róka kopogtat (kopog) lopelė — stúk, stúk | Kopp, kopp, bemegy a medve a házba | A farkas trüszköl, trüszköl, kitüsszentette az összes kecskegidát | Triű riű 'riűű, triű riű rifid eiktė (menjetek) mindannyian | A kakas a lábával tun, tufi, tui döngöl (kopogtat). Ugyanabban a mondatban szépen, ir harmonikusan elfér akár több, különböző szerkezetű indulatszó is, pl. Egy kerék [megkent kecskegomba] kiált d jo joi, egy o másik — a ja ja, még o egy másik ry, ry, ry, a negyedik kuvik o csirik. — — Az első du indulatszók az érzékszókra emlékeztetnek, de itt alig megkent kerekek nyikorgásáról van szó. Az indulatszók néha főnévi funkciót töltenek be, pl. Diiok csak, nénikém, burbt (Mondják a pünkösdkor érkezett legények. Nekik egy kis darab vajat kell adni, hogy amikor ar ko eldobják į jų a magukkal hozott, su tejjel teli korsót, burbtra emlékeztető hang hallatszódjon). A hangutánzó iš szavakból képzett, pillanatnyi igék -telt, -tert su képzővel amelyek rövid, intenzív cselekvést, egy rövid pillanatnyi ar állapotot jelölnek?, pl.: būmtelti būmt) (: — Szükség volt živa (gyorsan) sprūgilu itdm barondičiu (| barondičiuo) būmtel't' | čiūptelti (: čiūpt) — Ül a kislány aii duksto kalnėlio vörös sapkában, si aki arra jár, az megcsípi dilgtelti dilgt) | (: — Tévu (| tévuo) dilgtelė“ fejébe venni [a gyerekekh- | ez] (: dridksterti dridkst) — Kaftais mūžo iš debesiūko, kad dridksteri(a), kad terika [eső] | dūrstelti dūrst) (: — Jeśli dūrstersiu, to przebiję dūstelti | dist) (: — Paūkštė dūstelė" dūko (zapachu) sd (swojeg- — o) ronds nie jest | mostelti (: mést) — Tylko mostelė“ ręką nie iF pozostało | plidukštelti | pliaukšterti (: pliaūukšt) — Ir kap plidukštelė“ [uderzył piorun], więc nikomu, tylko trzem duszom (ludziom) trochę zaszkodził | Plidukšteri (tapsol) csak örömükbiš en | koppintani | egyet a (: rafikokon koppintani koppint) — Fogta a deszkákir at, — iš tizenkét láncot odavert | Meg kell tą koppintani a kis tüzet rózsafüzérrel, af keresztet vetni | Ir Kétszer po koppintott az su ablakra a puskatussal (kötőtűkk- | el) megszúr| (: megszurk- — ál megszúr) Szúrj egyet (füttyeniF tett) odarepüją lt a lovakhoz | Ő iF megszurkáljiF a, mi pedig megszurkáljuk a plidukot | Néha egyes indulatszók egy szemléletes állandósult kifejezés egyetlen alkotóelemét képezik. Jo A démenü általában akkor válik indulatszóvá, amikor a mellette álló frazeologizálódó Szó főnév, pl. : * Tą az indulatszók sajátosságát már észrevette A. Leskynas, bővebben lásd jo a cikket: Schallnachahmungen und Schallverba im a litván // Indogermanische Forschungen. 1902. Bd. 13. S. 165—212. 121 dingt galvén „eszébe jutni”: Man dingt' galvén —pieną palikai laukūosa (vö. Galvén dingtelė" —moku dar dvi giesmes) | dūrst raikq „rövid ideig dolgozni”: Anas tik dūrs't' raikq ir vėl' dairos gėrtie (vö. Vyras čia raūiką dūrsteri, ti dūrsteri, kokis ti jo darbas —rinkdosi rinkdosi) kyšt koją „menni, lépni”: Aš viduii koją kyš't' —ūnas živa (greitai) laukai (vö. Tik kėją kyš't' [pas vaiką] —pyksta [marti] | švikšt skaron „megütni, iF lesújtani”: | Moma jim skiréon švikš't' (vö. Aš jam gerai skūrėn švikšteriau). A Gervėčiai nyelvjárás hangutánzó indulatszavai A tanulmány a Gervėčiai nyelvjárás hangutánzó indulatszavainak legjellemzőbb sajátosságait – eredetüket, szóvégeiket, szerkezetüket és használati sajátosságaikat – írja le. Néhány jellegzetesebb hangutánzó indulatszó csak ebben a nyelvjárásban használatos, például: skikt, svirpt, šebulaikšt, virpt.