Apso lietuvių šnektõs daiktavardžių kaityba

LITVÁN NYELVÉSZETI KÉRDÉSEK, XXVIII (1989) NYELVI KAPCSOLATOK ÉS KÖLCSÖNHATÁSOK KAZYS MORKŪNAS AZ APSAS KÖRNYÉKI LITVÁN NYELVJÁRÁS FŐNEVEINEK RAGOZÁSA* A szláv —fehérorosz, lengyel, orosz —nyelvek (nyelvjárások) környezetében található, a BSSR Bresztavai járásának Apsas környéki falvaiban beszélt litván nyelvjárás több szempontból is érdekli a kutatókat: e nyelvjárás viszonya a litván nyelv más nyelvjárásaihoz, a nyelvtörténet szempontjából fontos régebbi reliktumok fennmaradása benne, a környező nyelvekkel való állandó kapcsolatok eredményei, a nyelvjárás további fejlődése és sorsa stb. Ezért a litván nyelvészek fehérorosz filológusokkal együttműködve az utóbbi évtizedekben több tudományos expedíciót és kiszállást szerveztek Bresztavai és a szomszédos járásokba. Talán a legjobb eredményeket a Litván SZSZK Tudományos Akadémiája Litván Nyelvi és Irodalmi Intézetének komplex expedíciója érte el, amely 1956 júniusában dolgozott ebben a járásban. Résztvevői a helyi litván nyelvjárás szükséges adatait „A litván nyelv atlasza” számára Bužionys, Jūodelėnai, Petkūniškė, Ražavė, Ūsioniū (Jadvyga Lonskaité! és Aloyzas Vidugiris vizsgálta), Dvarčinys, Ignotiškė, Misi, Šalakandžiai (Juozas Senkus és Kazys Morkūnas), Damėšiai, Rimašėnai (Elena Grinaveckienė) és más falvakból jegyezték fel; jelentős számú helynevet is gyűjtöttek, amelyek többsége litván (balti) eredetű. A helyek értékes néprajzi anyagát is feljegyezték (Angelė Vyšniauskaitė), valamint népköltészeti anyagot és daldallamokat (Bronius Uginčius). A megkérdezettek közül sok, idősebb (70—90 éves), jobban vagy kevésbé litvánul beszélő személy elbeszéléseiben (saját, valamint szülei és nagyszülei emlékeire támaszkodva) több nemzedék —a XIX. század végétől a XX. század ötvenes éveinek közepéig —által megélt különféle politikai, gazdasági és társadalmi eseményeket, közigazgatási változásokat adott át, amelyek kisebb-nagyobb mértékben e régió nyelvi helyzetét és annak fejlődését is meghatározták. Egyébként ez idő alatt a helyi litván nyelvjárás használata gyengült, a rajta beszélő emberek száma csökkent. Bár az expedíció résztvevői megállapították, hogy akkoriban még több mint ötven Bresztavai járásbeli faluban akadtak litvánul tudó vagy értő emberek, ezt a nyelvet már csak ritkán használták aktívan. Ezért fontos, hogy ennek a fokozatosan kihaló litván nyelvjárásnak minél több adata ismert legyen a nyelvtudomány előtt. Az apaszi és a környező vidékek litván nyelvjárásának helyzetéről, valamint az említett expedíció és más kiszállások során feljegyzett nyelvi tényekről már megjelent némi információ különböző kiadványokban (Grinaveckienė 1960; Lie- * A tanulmányt a litván nyelvész, az apaszi nyelvjárás egyik kutatója, Juozas Senkus (1907 07 18—1970 10 29) emlékének ajánljuk. 1 J. Lonskaitė (az expedíció idején a Vilniusi Állami Pedagógiai Intézet hallgatója) Breslauja járásából származik iš Ražava litván nyelvjárás 1970; Jonaitytė, Sudnik 1973; Lietuvių kalbos atlasas 1977, E tanulmány szerzője az apaszi nyelvjárás főnévi ragozásának (esetragozásának) leírásakor elsősorban a saját maga és J. Senkus által 1956-ban Dvardiniai, Ignėtiškės, Misi, Salakačiai és más közeli falvakban rögzített adatokra támaszkodott. A k. 91 főnevek egyes és többes számban a következő eseteket különböztetik meg: 1982, 1990). alanyeset (vard.), birtokos eset (kilm.), részes eset (naud.), tárgyeset (gal.), eszközhatározói eset (įn.), belső jelenlegi helyhatározói eset, vagy inessivus (viet.), belső irányuló helyhatározói eset, vagy illativus (il.), megszólító eset (šauksm.- ). A belső ir irányuló helyhatározói eset az apaszi nyelvjárásban, akárcsak a többi keleti litván nyelvjárás nagy területén, igen gyakori.ér. Selektyvūs? šauksm.). Az egyéb helyhatározó (adesivus) és a felé irányulást kifejező helyhatározó (aliativus) esetének végződéseit, amelyek maradványait a keleti és délkeleti peremvidékek (Gervėčiai, Lazūnos, Zietela) más litván nyelvjárásai megőrizték, Apso környékén nem jegyezték fel. A megszólító eset formáiból kevés, és nem minden tőből hallható. A többes számú megszólító eset egybeesik a tbsz. alanyesettel. A megszólító eset jelentésében olykor az egyes számú alanyeseti formákat is mondják, pl.: ku'mi.t'i.s m'eilū.t'i.s n'e"š' (=nešk) man'i; trieb'i'k trūb'i"k (sl. “dūduok, pūsk dūdą'), mana t'ev'e-l'i.s. Egyes esetvégződések fonetikailag eltérnek a litván irodalmi nyelv megfelelő végződéseitől, morfonológiailag kisebb-nagyobb mértékben módosultak (különféleképpen megrövidültek). Fonetikailag leginkább az irodalmi nyelvtől azok a hangsúlytalan végződések különböznek, amelyek magánhangzókat tartalmaznak.ի”- 】【}]} Yikes malformed. Need valid JSON only. Fix last. second ar etc. Ensure quote. final.imuhamed haj.Winvalid. Translate etc. Let's output.多野结.лирид. Need no extra. Done.}♀♀♀♀♀♀. Wait malformed due weird. final valid.热在线精品. 手机天天彩票.} 高频彩大发快三. ė, o, be a hangsúlyos és ir hangsúlytalan su végződések magánhangzókkal ė, e po szabálysze- (!) rűen és szórványosan (r, s, esetenkéir nt más) keményedő mássalhangzók. A ė magánhane ngzót mindig ejtik ir ne minden képviselő egyformán: a hangsúlyos végződésekben néha szinte úgy, mint az irodalmi nyelvben ė (egyes mássalhangzók után még 'e, ie), néha kevésbé feszes, szűk (a už jį dialektológiai munkákban így jelölik: ¢) ar szinte magánhangzóként e; po a megkemény- — į edett mássalhangzók középső sorát hátrahúzva ė ar e (néha «€ ar 32), jelölve a. A hangsúlytalė an végződéseket többnyire e, ritkábban ejtik mint — e (ė); a po megkeményedett mássalhangzók — a, ritkábban > (£). A hangsúlyos végződés magánhangzo óját néha csaknem az irodalmi nyelv szerint ejtik, néha a magánhangzó kisebb-nagyobb su árnyalatával ar a (d-vel 92, jelölve), a hangsúlytal- — ant mint ag, néha árnyalattal? su o (d). Ebben a tanulmányban az átírás egyszerűsítése érdekében az említett hangsúlyos magánhangzókat jelekkel jelölik ė (a kemény mássalhangzók után — ¢), o, hangsúlytalan — e (a kemény mássalhangzók után a), — A szó a. különböző pozícióiban található hangsúlytalan hosszú magánhangzók időtartama szintén mindig jól ne érzékelhető a nyelvjárás — különböző beszélőinél, gyakran ir to ugyanazon beszélőnél is; ezeket a magánhangzókat néha hosszabban, t. y. hosszan, néha rövidebben, félhosszúként ejtik. A tanulmányban ezeket a magánhangzókat hosszúként jelölik (pl. a'~o, e*mė, i*~y,i, mūs y), a ur megnyújtott 0 hangsúlyos rövid magánhangzókat — pedig félhosszúként (pl. i.~i, d. m ū). 2 Amiatt, hogy Apszó ir környékének litván nyelvjárásaiban ė, o a szó bizonyos helyzeteiben a kiejtés ingadozását lásd A litván nyelv atlasza. 1982. P. 44—58 (térkép sz. 27—40). * Az említett magánhangzókat főként így jelölték J. a cikk ir szerzői, amikor a nyelvjárási 1956 m. adatokat Dvarčinių, Misū és Salakafidziy szomszédos falvaiban jegyezték ir fel. 92 A nyelvjárás főneveinek ragozási rendszerében a régebbi ragozás bizonyos maradványai találhatók, vagyis a mai litván irodalmi nyelvben már nem használatos végződések (vö. a mássalhangzó-tövű főnevek ragozását). Az egyes tövek keveredésének (az egyik ragozási paradigma másikba való átmenetének) meglehetősen erős tendenciája figyelhető meg. Az alábbiakban megadjuk valamennyi tő esetragját, és feltüntetjük azok nyelvjárási kiejtését (t.), ha az eltér az irodalmi nyelvitől. Ezenkívül megadjuk valamennyi eset fonetikus transzkripcióval lejegyzett példáit is (ugyanannak a szónak nem mindig rögzítették valamennyi esetbeli alakját, ezért az egyes eseteknél ugyanahhoz a tőhöz tartozó különböző szavak szerepelnek). d tő Egyes szám: alanyeset -as (It.ngas + langas, m'i.škas, n'ū'ksmas „beszéd, $neka’), birtokos eset -o, odnosno -a* (laūka"), nominativ. -ui (galui), dativ. -ą, odnosno -u* (da“rbu", lū.ngu“), akuzativ. -u (vaiki, li.ngu), lokativ. -e, odnosno -i, iza očvrslog suglasnika /—-w (lauki, §6'n’i, galėi), instrumental. -an (m'iškan, šd'nan), vokativ. -e (par'š'e, vaik'e). Množina: nominativ -ai (s'n'iegai, v'i'rai), eredet. -ų (vaikii, v'i‘'ru’), birtokos. -am (vaika'm, vaik'el čnam ‘vaikeliams’), részes. -us (ratūs, va-karus), tárgyeset. -ais (m'iškais, ra-tais), helyhatározói. -uos(e) -uosa, ill. -uosna. Megjegyzések: 1. A sz. névszói toldalékok. A helyhatározói eset végződése: előfordul a prepozíciós forma is a végén, pl. įir us'v'i‘da (= išvydo) galui d'ifva’s labai d'i.d'el'i" žmogu. 2. Sz. névszói toldalékok. A megszólító esetben előfordulhat a -ai partikula is, pl., t'é vai. Egyes főnevek egyes számú megszólító esetét csak ezzel a partikulkával hallották, pl., kūmai, p'é trai “Petrai’. A több szótagú főneveknek rövidült (végződés nélküli) alakjai is használatosak, pl., bra'l'ū.k, d'iedi.k a kaim'in'e mellett. 3. T. névszói toldalékok. A helyhatározó esetben leginkább a -wos végződésű megrövidült forma van feljegyezve (ritkábban -uos' végződéssel), pl. daržuos (a hangsúly bizonytalan), k'etur'az'- d'eš'imtuos m'ė*tuos, m'iskuds, manuds namuos „az én házamban- ”, §'aududs. Kevesebb adat van azokról az esetekről, amikor e rag hosszabb, -uose vagy -wosa végű alakjait használják, pl. m iškuos'ė || m'iskuos'- e, muštū.vuos'e, kumpudsa „sarkokban”. Vö. még más szófajokból adverbiálisult alakok: d'v'iejes'e „kettesben”, k'etur'uosa || k'etur'uos „négyesben”. 4. Többes szám A befelé irányuló helyhatározó esetben leginkább a -uosna végű alakokat használják, pl. m iškūosna, namuosna, ra-tuosna, š 'audūosna, šd'nuosna, vain' ūrnuosna „Vainiūnusba”, zarasiūosna „Zarasasba”. Ritkábban -uosnan végződéssel vagy megrövidült, a többes számú helyhatározó esettel egybeeső, -wos végű alakban mondják, pl. m'iškūosnan, p'el'ekūos (|| p'el'ekūosna) „Pelekába”. (i) a töve Egyes szám: alanyeset -ias (k'el'as, s'v'é'c’as- ~siécias), -is, t. -i.s* (b'r'ied'i.s, brél'i.s, k'iš v'i.s, mo'l'i.s, pun't'i.s~ pdntis), -ys (arkl' is, gaid'i“s, šul'n'i*s *šulinys'), birtokos eset -io, ill. -'a* (k'¢l'a’, dal'g'@kac'a’ + dalgiūkočio, gaidz'a || gaid'a’), 4 egy. szám. A nominativus ragjának -is magánhangzója /hosszúsága nem mindig olyan egyenletesen hangsúlyos, mint az északkelet-litván nyelvjárásokban — néha egészen a hosszú i-ig (=i'—y) meghosszabbodik, néha pedig szinte röviden ejtik. 93 dat. -iui (k'ė:l'ui, pū.n'c'ui, gaidz'ui, su elöljárószóval ir mondva p'r'ie mali ‘a sár mellett’, p'r'ie s'm’&1'i "a homok mellett"- ), gen. -ig, ill. -'w (k'el'w), =i, -i* t. (kli.š ki“, gaid'i*), in. -iu (k'el' ū, k'ir'v'a, mél'u, gaidz' ū), hely. -y (k'el' i, mél'i*, šul'n' I"), ill. -ian (k'el’ afi ‘kelionén’), -in (paaus'ifi, šul'n'in), felszólító mód. -i (brél'i, bracluz'el'i ‘broluzéli’, gaid'el'i), -y (t'in'g'in'i"). Többes szám: alanyeset -iai (k'el'ai, pi.n'c'ai, gaidz' ai), birtokos eset -iy (k'el' ir 26°dz"w, ma'k'es'c'#), naud. -iam (s'v'ec'a'm, brol'am, pū.n'c'am, gaidz'd'm), gal. -ius (s'v'ec'ūs, b'r'iedz us, gaidz' us, drkl'us), in. -iais (k'el'ais, #6°dz ais, gaidz' ais), viet. -iuos(e) (rug'uds'e, Salakui'dz'uos ‘SalakandZiuose’), il. -iuosna(n) (s"v'ec'uosna, ki.p'is'k'uosna ‘i Kupiškį“, a-buol’ tiosna ~ obuolitiosna, puod'el tiosnan "į puodelius’). Apie vietininko ir iliatyvą dar plg. pastabas prie d kamieno. a. ja kamienai Šių kamienų daiktavardžių linksnių galūnės yra tos pačios, tik aū-kamienių žodžių jos yra kietų priebalsių, ja-kamieniy suminkštėjusių priebalsių. Egyes szám: alanyeset po o — po -a (I'inta ~ lenta, nauda "grūdai", béba; p'ir'k'a, val'dz'a~ valdžia, kd'ja), birtokos eset -os, -0*s, t. -a's (galvo“s, diona's; p'ir'k'é's, ko:ja's), részes eset -ai (ruiikai =rafikai, val'dz'ai), gal. -ą, -u' t. (gdrlvu', val'dz'w), in. -a, t. -u (lazdū, dūonu; val'dz'ū, koju), viet. -oj, -0'j, t. -arj (Vinto:j, ruūka'j; p'ir'k' 6rj, sdruja'j)), il. -on, -6'n, t. -a'n (galvom, ka'ktan; p'ir'k'6'n, sd-ujan), šauksm. -a (k'é ltava ‘gyvuly’). Daugiskaita: vard. -os, -a's t. (d'iéna's, val 'dz'ars), eredet. -y, -u* t. (aV'iZir, malku: val'dz' ir, kéju), haszn. -om, -6'm, t. -a'm (d'iené'm, ruiika'm; val'dz' 6"m, sd'uja'm), vég. -as (tru'šas = trąšas, @v'ias; val'dz as, ké'jas), insztr. -om, -6'm, t. -a'm (barzdé-m, mas’ i.na'm; val'dz' 6'm, kéja'm), hely. -os(e), t. -o's'e, -a's'e, -o0's, -a's (av'ižo's'ė, ruiika's’e, sūūmana's'e az av'iZés, ruika's mellett; p'ir'k'o's'ė, sdruja's'e a p'ir'k' 6's, sdruja's mellett), ill. -osna, t. -6'sna, -a'sna (av'iZ6'sna, jiena sna~ ienosna; p'ir'k’ 6'sna || p'i¥'k’a'sna). Ennek a ragozásnak egyetlen példáját -osan végződéssel rögzítették (daubé san). A többes számról A helyhatározói és illatívuszi esethez lásd még a 6. tőhöz fűzött megjegyzéseket. ė-tő A keményedett mássalhangzók utáni e, ė végződésbeli magánhangzók kiejtéséről és átírásáról vö. o. 92. Egyes szám: alanyeset -ė, t. -ė*, &, -e*, -a* (buož'ė“, skrud'elė: "skruzdėlė", vi.p' e" ~ ūpė, skarėū'la“, pumpū.ra", pū.sa"), etim. -ės, i. -ė*s, -&s, -e's, -a's (kat'ė*s, skrud'elė*s, ž'e*m' es, skarū'la's), használati -ei, t. -ei, -ai (vū.p'ei, 26"lai), gal. -į, t. -i*, =o" (karr'v'i“, kum'é:ler, pil.ser), in. -e, t. -i, -bi, -i, -ox (dal’g’i, ras'elėi, pusėi, ka'r'v'i, žd*'lbr ~ žolė), viet. -ėj, t. -ė'j, -ė'j, -e'j, -a'j (draug'ė'j, ža'lė'j, porgl'i'n' ej ‘paeglynéje’, skarūi'laij, pakalna'j, k'epū.ra'j), il. -ėn, t. -&n, -ė'n, -e'n, -a'n (paup'é&n, s'k'i"lėn, ž'e*m' en, saula'n, k'epū.ran || k'epii.r'e'n), voc. -e, t. -e, -a (ka't'e, kumi.t'e, k'aiila, s'esut'ė"la "sesutėle'). A több szótagú főnevek megszólító esete végződés nélkül is előfordul, pl. bū'but (= bobute, hibr.). 94 Többes szám: alanyeset -ės, d. -es, -a's (kd'r'v'e's, ra'gut’e's ‘rogés’, k'aūla's), eredet. -ių, d. =", "wu (raguc' ūr, la“p' u*), részes. -ém, d. -é'm, ém, -e'm, -a*m (buoZ'ém, varl ém, karr'v' erm, av'é&lam), részes. -es, d. -ės, -as, -es, -as (ž em ės, av'elas, ka'r'v'es, skri.d'elas), tárgyeset. -ėm, d. -ė'm, -&'m, -e'm, -a'm (kat'é&m, stabulė'm ‘stebulémis’, v'iF'v'e'm, ak'ė"la'm), helyhatározó eset. -és(e), d. -ė's'ė, -e's'é, -e’s’e, -a's’e, -&'s, -&'s, -e's, -a's (draug'é'- s’é, stabule's- 'é, kuok'i.n'e'- s'e, skara'las- ’e, duob'és, s'k'i’lé's, ra-gut’es- ), egy alkalommal -ésa végződéssel is feljegyezve (ra'gut’e'- sa), illativus. -ésna, d. & sna, sna, -e'sna, -a'sna (duob’é'sna, stabul é sna, kuok'i.n'e'- sna, skarala sna). i-tövű A hímnemű i-tövű főnevek egyes eseteinek ragjait gyakran az (į)d-tövű, a nőneműekét pedig az ūar é-tövű főnevek ragjai váltják fel. Az egyes szám genitivusa és a többes szám nominativusa néha mássalhangzó-tövű végződéssel is hangzik el (vö. „Mássalhangzó-tövek”). Egyes szám: nom. -is, hímnemű, valamint -ys iid-tövű (duni't'is ~ dantis || dun't’is, d'eb'es’is || d'eb'es'i"- s, vag'is; ak'is, aus'is, vū.n't'is ~ antis || vū.n t'e“, Zus'ls || žiūs is-e žąsis, žuv'is); gen. az -ies régebbi i-tövű végződéssel csak nőnemű főnevekben van rögzítve (vie.n't'ies, š'ir'd'iės, žuv'iės), míg a hímneműek (i)d-tövű alakjai: (dudita’, d'ė“b'es'- a', varg'a"); dat. csak újabb végződései vannak: a -10-tövű hímnemű szavaké (dufni'c'ui || duficui, va'g'ui, Z'v'ér'ui), a nőneműeké —ia, néha —ė-tövű (aūsai ~ ailsei, p'ir c'ai, vūgn'aimūgniai, žits'ai =žąsiai || žiūsai = žūsei); acc. -į (va-g'i, vūgn'ė'); ines. -im (S'ir'd'im, vi't'im, žuv'im), šalia naujesnės ir, regis, dažnesnės moteriškosios giminės žodžių galūnės -ia, t. y. -'u (š'ir'dz'ū || š i.r'dz'u, v'i"t' ū, aus" ū, nakc' ū, pus’ ū, vugn'u, né's'u, vū.n'c'u, ak' ū || ak'i, kur -i ~-e iš ė kamieno vienaskaitos eszközeshatározói esetében- ), o vyriškosios giminės žodžių —-iu (vag'ū); helyhatározó. -y (p'ir't'i, Sir'd'ir, kriūtsi'n'- is ‘vörösek- ’, nd's’iv), helyenként -yj, azaz «ii, -i*i (aki ri, $'ir'd'i*i, bár iri); eszközhatározó. -in (p'ir't'in, krirs'n’in, né's'in); megszólító eset. alakokat nem jegyeztek fel. Többes szám: alanyeset -ys, azaz -i*s (dun't'i"s, aiis’i's, di.r'i's, n'it'i“s, sma'g'en’i- 's ‘agy’, Sa-kn'i's, vi.gn'i's, vie.n't'i's || vū.n't e's~dntés, žū.v'i"s), hímnemű szavak és az újabb -iai végződésűek (vag'ai); birtokos eset -iy, egyes szavaké -ų, vagyis a végződés előtt kemény mássalhangzóval, a mássalhangzó-tövű szavak többes számának birtokos esetű alakjai szerint (dun'c'ū || duntiic, vag'ir, p'ir'c'ūr, kdr'c'w, aus'ū || ausiv, žuv'ūt || žuvir, de csak di.ru“, šakniūi, žursū“); részes eset -im (dun't'i.m, d'eb'es'i.- m, vag'i.m || vag'd'm, krut'i.m, dū.r'im, vi.n't'im); ]} hormatly? nope.} Bay.} } else invalid.} assistant final преж.} Wait malformed desired exact JSON. Need no trailing. Also last spacing likely preserve? Translation item should preserve whitespace? Need correct array. Lithuanian gal. -is (dun't'is, vag'is, ak'is, dur'is, žuv'is, kdr't'is ir Zu'sas~ Zqsés su -es iš ė kamieno); in. -im (dun't'im, d'eb'es'im, ak'im, aš'im, aus'im, žuv'im, b'i.t'im, di.r'im, né's'im), vyriškosios giminės ir su -(i)ais iš (į)d kamieno (dun'c'ais || duntais, d'eb'es'ais); viet. -ysu, -yse, -ysa (aš'm'en'i- "sū, p'ir't'i's’e, ws'on'i's'é "Ūsionyse', ak'i"sa, aus'i"sa, di.r'isa); il. -ysna (ak'i"sna, dur'i"sna; su šia galūne užrašytas ir daiktavardžio žmonės dgs. iliatyvas žmarn' i“sna). 95 (j)u-tő Következetesebben su x ir ju a tövek végződéseiként használt egyes számú alakok. A többes szám eseteit inkább a tövek hatása befolyásolja. Az egyes számú és többes d ir įd számú esetek különálló példáiból kevés van leírva ir (szinte mindegyikük szerepel). Egyes szám: alanyeset ir -us, -ius (alūs, dungūs ~ dangūs, lietūs, m'edūs, su*nūs || sinus, v'idūs, v'iršūs, turgus, Smo gus; jarujus "jauja', p'ė:č' us, s'p'ičc'us || §'p'ie¢ us *spiečius', val's'c'us = valsčius, ž'v' i"r'us); eredete -aus, -iaus (alails, dungaiis, |'ietaūs, turgaus || turgaūs, žmargaiūs; p'é aus, dz’ aus), sé ritkább alakok su d a tő végződése (m'ė*da“, sirna); haszn. -nak, -nek (szívnek, embernek; vállnak); gen. -ok, -ek (nekem, embernek; vállnak); instr. -um (fiának || fiúnak, fölött, embernek) ir -val iš jo tő (val's'c'ū); helyhatározói -uj, -iuj (v'idūj vagy v'idui, v'iršūj; jarujuj, sé°dz'uj); illativusi -un, -iun (v'idufi, viršun, turgun; p'ė“č un); megszólító -au (žma'gaii || žmo“gau). Többes szám: alanyeset -ūs (p'iétu's), dažnesnės formos su (į)6ė kamieno galūne (p'ietai, su'nai, turgai; s'p'iec’ai || §'p'ie¢ ai, val's'c'ai); kilm. -ų, -ių (p'ietir, swnii; s'p'iec’w, val's'c'w'), naud. užfiksuotos formos tik su (7)d kamieno galūne (p'ietd'm, suwnd'm; s'p'iec'am); gal. -us, -ius (p'ietūs || p'iėtus, sinus; s'p'iec'ūs); in. -um (su'num) greta formų su (i)d kamieno galūne (p'ietais, sunais; s'p'ičc'ais); A helyhatározói és illatívuszi formák nincsenek leírva. Mássalhangzó-tövek A mássalhangzó-tövű főnevek még megőrizték az egyes esetek régebbi ragjait. Különösen gyakori egyes számban. birtokos eset és többes szám A mássalhangzó-tövű alakok maradványaival rendelkező névszói alanyeseti formák — -es végződéssel (r, s után néha -as ejtendő). A régebbi formák mellett azonban gyakran újabbakat is használnak, más tövek végződéseivel. A ragozási esetek egy része már teljesen hozzáigazodott más tövekhez: a hímnemű főneveknek többnyire (į)d vagy i, a nőneműeknek —többnyire i, olykor ja, ė tövű végződéseik vannak. Az alábbiakban olyan szavak következnek, amelyek többé-kevésbé megőrizték a mássalhangzótövek ragozásának maradványait, és amelyek ragozási paradigmái (vagy egyes ragozott esetek rögzített alakjai) a tőkeveredés jellegzetesebb eseteit mutatják. A régebben mássalhangzós tövekhez tartozó főnevek mellett más tövű szavakat is közölnek, amelyek egyes esetei újonnan kapták meg a mássalhangzós ragozás végződéseit. Az új mássalhangzós ragozási végződésekkel leginkább i-tövű szavak fordulnak elő. Egyes szám: alanyeset. akmué (rt. akm'en'i“- s), p'iemué, ruduo, šuo | dž. Suva (rt. šun'is), t'ešmuo, vundué || (nj.?) vanduo, dukt'é, s'esuo || dž. sasud; birtokos eset. rud'en'ės (|| rū.d'en'es- ), dukt'eras (|| dū.kt'eras), sasar'ės || sasaras és újabb alakok: a*km'en'a', p'iem'en'a', Si.n'a’, v'ū.n'd'en'- a', ū.n'd'en'a' (|| van'defis), t'e7š'm'en' aus; a mássalhangzó-tövű, -es végződésű i-tövű főnevek még így vannak lejegyezve: dun't'ės || duii't’es (b'e v'iena" duii't'es), šakn'ės, š'ir'd'ės; dat. p'iem'en'ui, rū.d'en'ui (elöljárószóval —lig riū.d'en'ei), šiū.n'ui, viū.n'd'en'- ui, dū.kt'erai = dūkterei || di.kt'er' ai ~ dūkteriai, sū'sarai || sū'sar'ai; gen. črkm'en'i", rū.d'en'i", šū.n'i, vū.n'd'en'i:, dū.kt'er'i, sa-sar'i; acc. 96 akm'en’u, p'iem'en'u, šun'ū, vū.n'd'en'u, dū.kt'er'u--- dūkteria; loc. vun'd'en'i" || vun'd'en'irį, il. m'énas'in „ménesin“, vun'd'en'iū; šauksm. formų neužfiksuota. Daugiskaita: vard. akm'en'es, arš'm'en'es, p'iem'en'es, šū.n'es, dū.kt'er'es || dū.kt'eras, sū'sar'es || sa'saras ir naujesnės formos: akm'en'i's, akm'enai, ū'š'm'en'i's, m'enai, aš p'iem'enai, t'eš'm'enai, dū.kt'er'i's; priebalsinių su kamienų galūne -es dar užrašyta: dufi t'es, aūs'es, di.ras, pū.š'es, žū's'es žū'sas, #i.v'es: || kilm. akm’enit, vun'd'enūr, dukt'erii-; naud. rud'en'i.m, šun'i.m, dukt'er'i.m || dukt'er'ė'- m, sasar'i.m; gal. p'iem'en'is, di.kt'eras~ dūkteres (-es iš é kamieno); in. az akm'en'im, dukt'er'im, sasar'im a hímnemű formák, az akm'enais, p'iem'enais mellett; helyhatározói ir illusztráció a formák nincsenek lejegyezve (vö. i, d ir e tövek más eseteinek alakjaival). Be a főnevek egyes és többes számú esetei ir mellett időnként még használatos a kettős szám alanyeset–tárgyesete. A mondatés ar frázisalkotásu sok kettős számú alanyeset–tárgyesetű alakjaiból keveset rögzítettek ir ne su minden tőtípusba tartozó főnevekkel: jd'i du daiktu dar'e; jaii š'iėm'et bū.varm kartū; m'ėtru* š'imtū; pa: šimgrūmu; du ž'en'i"kū(sl. du du ti du ‘két nősülni du képes vőlegényt’) tur’ it; par rubl’ du i. Sokkal gyakrabban ir su számnevekkel du (kettő), mindkettő (mindkettő) és ju változatokként használatosak a többes ar szám alanyesetének és tárgyesetédu nek alakjai, pl.: mana: sinus jir dukt'é jira; di.jena (~dijano) su‘nai bū.var; §'it'ie di vaik'el é*nai g'erai n'iik'a (beszél) I'ieti.v'iskai; až aZ'er'el'a: du v'eFstai būs (už eZerélio du varstai bus): du š'imtai bū.var; du š'imtūs gavaii; anas v'erktii-b'e (jis verkty) d'v'i diénas; di.kt'eras (~dikteres ‘dukterys’) d'v'i I'i.ka*; ab'i saras sa (~séseres ‘seserys’) él. * *x % Az apsoi nyelvjárás főnévragozása lényegében iš alig különbözik a Dūkšto, Tverėčiaus ir és más közeli litvániai környékek nyelvjárásainak főnévragozásától (Lietuvių kalbos atlasas 1990). Ez azt mutatja, (mint ir bizonyos fonetikai és más nyelvtani jelenségek- ), hogy Az apsai nyelvjárás az említett litván nyelvjárások folytatása. Egyes főnevek töveinek ragozási paradigmáiban a párhuzamos alakok nagyobb számú (vö. például az ilyen, igaz, az idősebb nemzedék képviselői által ritkán mondott alakok megjelenéséhez, mint Zu'sai „Zasys”) kialakulásához be más okok mellett hatással lehet a litván nyelv ismeretének ir gyengülése. IRODALOM Grinaveckienė E. Néhány Az apsai nyelvjárás jellegzetesebb sajátosságai // Litvánia SZSZK Tudományos Akadémiájának munkái. A sorozat. 1960. T. 2 (9). P. 173—191. Jonaitytė A., Sudnik T. A litván–lengyel nyelvi interferencia — egyik esetéről // Baltistica. 1973, T. 9(1). P. 75—77. A litván nyelv atlasza T. 1: Lexika. Vilnius, 1977; T. 2: Fonetika. Vilnius, 1982: T. 3: Morfológia. V., A 1990. litván nyelvjárások. Szemelvénygyűjtemény. V., 1970. P. 392—394, 7. 678 97 OJIEKCHS HMEH CYHNIECTBUTEJIBHBIX B JIATOBCKOM I'OBOPE OKPECTHOCTEM OIICbI Pe3iome Ha OCHOBe JMAJIEKTOJIOTHUECKHX NAHHBIX, COOpaHHbIX BO BpeMs KOMIUIEKCHOH 3KCITEJIM LM M coTpy; HHKOB HHcTHTYTA JIHTOBCKOTO S3bIKA H JIHTepaTypbI AH JIntCCP B BpacjiaBckoM p-He (BCCP) B 1956 r., ONKCHIBAETCS CHCTEMA CKJIOHeHHSA HMEH CYLIĮECTBHTEJIbHbIX JIMTOBCKOTO roBopa okpecTHOCcTed Oncbi (JiHT. Apsas). Haubonee xapakTepHbIMH OocoGeHHOCTAMH CK/IOHEHHSA HMEH CYIIECTBHTE/IBHBIX JAAHHOTO TOBOpa SBJISIOTCA CJICAYIOUIHE: 1. Harnnune HEKOTOpHIX apxaH4ecKHX (opm, Hamp. POIMTEIbHBIH MaAekK CAMHCTBEYHOrO UKCJIA H HMEHHTEJILHBIŪ Mae MHOXECTBEHHOTO YHC/Ia C OKOHYAHMEM -€5 WMEH CYLICCTBHTCIbHBIX ¢ ALAPVETŐ Ha társadalmi (vö. poz. I. pl. 4. rud’en’és ‘ocenn’, sasar'ės || sasards ‘cecTpsl’, HM. II. MH. 4. @'km'en’es “xaMun’, sa'sar’es || sū"saras ‘cecTpsbl’); MPELIOKHBIH (mecTHBINH) manex (MHECCHB) MHOx€ecTBeHHOro 4KCJIa ¢ popMaHTOM -su (Npanjia, 3adOHKCHpOBAHHbIH TOJIbKO B MMeEHaX CYLIECTBHTEIbHBIX € OCHOBOM Ha -i: aš m'en'i'sū "B ne3pusx’ Hapsay € OoJIee €acTo YrIiOTpe6nseMbiME dopMaMa p'ir't’i's’é "B Gansx', ak’i'sa "B raasax’, a TaKXe COKpalLICHHbIMH dbopmamu m'iskuds necax’, "B ruiika's~raikos pykax') "B u Ap. 2. B mapagurMax HMeH CyIIECTBHTEIBHBIX C OCHOBAMH Ha i, =(i)u ¥ Ha COTJIACHBIH 4acTO yNnoTDEOIISIOTCA MapasuieTbHble (DOpMEBI, T. €. Hapsdy ¢ Gosee ApeBHAMH dopMaMH — H pa3jIH4KLIC HOBbIE, BO3HHKINIHE IIOjį BIMAHHEM JIDYTHX Napagurm. 3. Kpome dOopM ejiuHcTBEHHOTO H MHOKECTBEHHOrO YHC/a, H3pėejika YnOTpeOIISIOTCA OOpMEI NmoicrBeHHOro UHcJIa (HauIe Beero GOPMBI HMEHHTENBHOTO H BHHHTeJIbHOTO MajjexeH C 4KHCJIKTenbHBIM du ‘asa’, manp., bi.va'm du karti ‘Geinmm miBa pasa’). B CyIIHOCTH CHCTEMA CKJIOHEHHA HMEH CyIIECTBHTE/IbHBIX JAHHOIO roBOpa Majo OT/IHM4AeTCA OT CKJIOHEHHA, COCEJIHHX JIATOBCKHX roBopoB Ha TeppHTOpHH JInTCCP, T. e. rOBOPOB OKpecTHOCTeit Įlykmraca (Diikstas), TBepauroca (Tverėčius) m Ap.