Lietuvos instituto kronika. 1990

A LITVÁN NYELVTUDOMÁNY KÉRDÉSEI, XXX (1993) A LITVÁN NYELV PERIFERIÁLIS NYELVJÁRÁSAI A Litván Nyelvi Intézet krónikája 1990 Április 16-án újjáalakult a Litván Nyelvi Intézet (a Litván Tudományos Akadémia Elnökségének 1990. 04. 09-i, 115. számú határozata). Igazgatójává filológiai tudományok doktorát választották. Aleksandras Vanagas. Szerkezete. 4 osztály: Szótári (vezetője — V.Vitkauskas, a filológiai tudományok kandidátusa), Nyelvtani (vezetője — V.Ambrazas, a filológiai tudományok doktora), Nyelvművelési és terminológiai (vezetője — S.Keinys, a filológiai tudományok kandidátusa), Nyelvtörténeti és dialektológiai (vezetője — K.Morkūnas, a filológiai tudományok kandidátusa), 4 csoport: Helynévtani, Nyelvkontaktusokkal foglalkozó, Szociolingvisztikai, Litván Nyelvi Bizottság. 1990 végén az Intézetben 95 ember dolgozott, közülük 63 tudományos munkatárs (5 a filológiai tudományok doktora és 24 a filológiai tudományok kandidátusa). Az Intézet aspirantúráján 9 aspiráns volt (1990-ben 2 főt vettek fel — E.Pranckūnienė- -t és D.Murmulaitytė- -t), doktoranduszképzésén pedig 1 doktorandus (K.Garšva, a filológiai tudományok kandidátusa). A tudományos kutatás fő irányai: a litván nyelv grammatikai felépítése, lexikológia és lexikográfia, nyelvjárások, a nyelv története, névanyag, a mai litván nyelv működése és normalizálása, nyelvművelés, szociolingvisztika. Kiadás: Megjelent kiadványok ir 10 (84, 43 nyomtat74552 ott ív, példány ): Az államnyelv nyelvi ir normalizálása: VII A balti terminológia ir nyelvművelési elméleti-módszertani ir szemináriumának (szimpóziumának) előadás-összefoglalói (1990 m. május d.) 29-30 / Felelős szerk. szerk. S. Keinys. — V., 1990. — 21 p. — 250 Nyelvi kultúra / Felelős szerk. szerk. K. Ulvydas. — V.: Tudomán1990, y, kapcsolódó kötetek 58. — 87 p. — 4000 példányok Nyelvi kultúra / szerk. szerk. K. Ulvydas. — V.: Tudomán1990, y, kapcsolódó kötetek 59. — 88 o. —4000 példány AmGpasac B. Cpasinurenibuntū Chirrakcnc npuaacrHA 6anTHiCKHX A3WKO0B. — V.: Moxkcnac, 1990. — 292 c. — 800 példány 221 Gaivenis K., Keinys S. A nyelvészet terminológiai szótára. —K. : Šviesa, 1990. —278 p. —10000 példány. Garšva K. Délkelet-- Litvánia autonómiájának kérdései. —V., 1990. —38 p. — 3000 példány. Kniūkšta P. A vilniusi vidék és a litván nyelv. —V. : Mokslas, 1990. — 80 p. —10500 példány (litván, orosz, lengyel nyelven). Palionis]- J., Sabaliauskas A. Keleti szláv nyelvészek a litvánisztika területén. —V. : Mokslas, 1990. —104 p. —2000 példány. Sabaliauskas A. A litván nyelv lexikája. —V. : Tudomány, 1990. —335 p. —2000 példány. Vitkauskas V. Hogy szavunk ne sírjon. —K. : Šviesa, 1990. —80 p., — 40000 példány. Részvétel a sajtóban. 84 tudományos cikk jelent meg (76 a köztársasági és 8 külföldi sajtóban), valamint 114 tudományos ismeretterjesztő cikk. A tudomány népszerűsítése. Különböző nyelvi kérdésekről 49 előadás hangzott el, továbbá 19 televíziós és 8 rádióműsorban vettek részt. Az anyaggyűjtés céljából 3 expedíciót szerveztek (Mosėdis, Dieveniškės és Kupiškis környékén), Mokslinės ekspedicijos. Tarmių, žodyno, sociolingvistinei amelyeket L. Grumadienė, B. Vanagienė, A. Vidugiris és K. Vosylitė vezettek. A konferencia nemzetközi tudományos kapcsolatai. ir "Február–március hónapjában. V. Ambrazas részt vett A Milánói Nyelvészek Társaságának konferenciáján ir A messinai (Olaszország) egyetem nyelvészeti intézetének ülésén előadásokat tartott Firenze, Parma, Potenza és Milánó egyetemein. Április 23-26 d. A Lettországi Egyetemen megrendezett „A nyelv fejlődésének törvényszerűségei” című nemzetközi tudományos konferencián S. Karaliūnas előadást tartott „A balti nyelvek ir nyelvjárásai lexikájának archaizmusai”. Május 21-31 d. N. Čepienė Berlinben részt vett a baltiisták konferenciáján, előadást tartott „A litván nyelv germanizmuir jų sainak vizsgálata” címmel, könyvtárakban dolgozott. ; Május 29-30 d. Az Intézetben megrendezték VII. A balti terminológia ir nyelvi kultúrájának módszertani szemináriumát (szimpóziumát) „Az államnyelv és a nyelv ir normalizálása” címmel. Jį szervezte A Nyelvi Kultúra ir Terminológiai Osztálya. Az előadásokat tartotta K. Gaivenis („A nemzetközi terminológiai elvek alkalmazása a litván terminológiában”), S. Karaliūnas („A nyelv etnikai funkciója”), Kaulakienė („A szinonímia A. értékelése a tudományos-műszaki terminológiában”), ir S. Keinys („A litván nyelv társadalmi helyzete a szovjet időkben”), P. Kniūkšta („A litván nyelv A Vilnius-vidéken"), valamint nyelvészek iš Észtország ir Lettország. 222 Június 12-én a Litván Katolikus Tudományos Akadémia kongresszusán, a Litván Nyelvi Szekcióban V. Vitkauskas „A nagy akadémiai «Litván nyelv szótára» és összeállításának alapelvei” címmel tartott előadást. A június 16–17-én Vityebszkben megrendezett „Az orosz, lengyel és belarusz nyelvészet, valamint irodalomtudomány összehasonlító vizsgálata” című konferencián L. Grumadienė „Módszertani megjegyzések a balti–szláv határvidék kutatásáról” címmel tartott előadást. Augusztus 11–21. között A. Vanagas részt vett a XVII. nemzetközi onomasztikai tudományos kongresszuson Helsinkiben, és előadást tartott „A litván hidronimák szemantikájának fejlődése” címmel. Szeptember 28-án a J. Balčikonis születésének 105. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencián előadásokat tartott L. Grumadienė ("A városok nyelve és a nyelvi normák") és D. Mikulėnienė ("A névszók hangsúlyozásának tendenciái a beszélt litván nyelvben"). Október 15–18-án L. Grumadienė részt vett a Jeruzsálemben (Izrael) megrendezett "A nyelv újjászületése" című konferencián, és előadta: "A litván nyelv eltűnésének és újjászületésének jelenségei" című előadását. Az Intézetben lengyelországi (I. Aleksa (itė), M. Kondratiuk, R. Rožko), olaszországi (P.U.Dini) és németországi (R.Eckert) kutatók látogattak és dolgoztak. Tudományos együttműködési szerződések végrehajtására került sor a Lengyel Tudományos Akadémia Szlavisztikai Intézetével (Varsó) és a Német Tudományos Akadémia Központi Nyelvészeti Intézetével (Berlin). Dátumok ir és emberek. Január 1-jén töltötte be 60. életévét a Szótári Osztály vezető tudományos munkatársa, a filológiai tudományok kandidátusa. Kazys Pakalka. Március 25-én töltötte be 60. életévét a filológiai tudományok doktora. Vytautas Ambrazasnak. Augusztus 14-én töltötte be 80. életévét a Litván Tudományos Akadémia levelező tagja, a filológiai tudományok kandidátusa. Kazys Ulvydasnak. December 1-jén lett 40 éve annak, hogy az Intézetben dolgozik a lexikográfus, a filológiai tudományok kandidátusa. Jonas Paulauskas. December 29-én a filológiai tudományok doktora. Aleksandras Vanagast a Litván Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. RR November 3-án az Intézet munkatársai részt vettek a neves litván filológusok, Antanas és Jonas Juška tiszteletére rendezett megemlékezésen; földi maradványaikat Kazanyból Litvániába szállították, és ünnepélyesen a veliuonai templomkertben temették el. December 18-án Vilniusban, a Kęstutis utca 27. szám alatti háznál emléktáblát avattak az Intézet régi munkatársa, a Žžymiaimm nyelvész, Jonas Kruopas tiszteletére. Emlékét egykori kollégái, barátai és ismerősei tisztelték meg, az ünnepségen A. Vanagas, A. Sabaliauskas, V. Drotvinas és A. Birmantienė mondott beszédet. 223 1991 A Litván Nyelvi Intézet megkapta az állami tudományos intézmény státuszát (a Litván Köztársaság 1991 m. Kormányának júniusi 21 d. határozata sz. 245). Tudományos munkatársi összejövetelek. Három összejövetelre került sor, amelyeken: áprilisban 30 d. — elfogadták A Litván Nyelvi Intézet alapokmánya, az Intézet — tevékenységét szabályozó alapvető dokumentum (a tervezetet készítette V. Ambrazas, I. Andriukaitienė, S. Keinys, P. Kniūkšta, K. Morkūnas, N. Sližienė); megválasztották A Tanács az — Intézet legfelsőbb döntéshozó szerve: V. Ambrazas, V. Drotvinas, S. Karaliūnas, P. Kniūkšta, K. Morkūnas, A. Rosinas, A. Sabaliauskas, L. Sauka, K. Ulvydas, A. Valeckienė, A. Vanagas, V. Vitkauskas, Z. Zinkevičius; október 8 d. — jelöltet į V. Ambrazast jelölték a Litván Tudományos Tanácsba; 12 d. — decemberben néhány módosítást hajtottak végre az Intézet alapszabályában; megváltozott az Intézeti iš Tanács összetétele: felmentették annak egyik tagját, S. Karaliūnast (kérésére), új tanácstagokat — V. Maciejauskienė-t ir K. Gaivenist Szerkezet. Szeptember 27 d. A Nyelvművelési ir és Terminológiai Osztályt į du különálló részlegekké szervezték át: A Nyelvművelési Osztályt ir A Terminológiai Osztályt. Október 29 d. létrehozdu ták a Szótári Osztály szektorait (vezetőiként filol. fokozattal rendelkező m. jelölteket K. Vosylyté-t ir J. Paulauskas). November 28 d. helyett A Toponimikai Csoport helyett Névanyag Osztályt hoztak létre (I. e. a vezetői feladatokat filol. m. kand. V. Maciejauskienėre bízták). 1991 végén az Intézetben 101 ember dolgozott, közülük 68 tudományos munkatárs (5 filológiai tudományok doktora és 23 kandidátus). Aspirantúrán 6 aspiráns volt, közülük 5 felkészült a tanulmányok folytatására LKI ir a VDU doktori képzésében. Kiadás. Az Intézet és munkatársai 5 kiadványt adtak ki (52, 15 nyomdai ív, 42700 példány): Nyelvművelés / Felelős szerkesztő szerk. K. Ulvydas. — V.: Mokslas, 1991, füzet. 60. — 70 p. —4000 példány. Nyelvi kultúra / Felelős szerk. szerk. K. Ulvydas. — V.: Tudomán1991, y, kapcsolatok. 61. — 80 p. — 4000 péld. A litván lexika terminológiájir ának problémái (A litván nyelvészet kérdései, t. 29) / Szerk. szerkesztőbizottság: Z. Babickienė, K. Gaivenis (válsz. red.), A. Kaulakienė, St.Keinys. — V.: Tudomány, 1991. — 230 p. — 700 pl. Maciejauskienė V. A litván vezetéknevek kialakulása. XIII–XVIII a. — V.: Tudomány, 1991. — 320 p. — 4000 példány Mikulėnienė D. (szerkesztette). Hogyan nem kell beszélni: Hibák szótára / Lit. k. d-ja. — V.: Tudomány, 1991. — 110 p. — 30000 péld. 224 Részvétel a sajtóban. 55 tudományos cikket (9-et külföldi tudományos folyóiratokban) és 119 tudományos ismeretterjesztő cikket publikált. A tudomány népszerűsítése. A nyelvművelés, a litván nyelv, a nyelvjárások kutatása és egyéb kérdésekről több mint 30 előadást tartott, valamint 42 TVR-műsoMokslinės ekspedicijos. Tarmių, žodyno, sociolingvistinei rban vett részt. az anyaggyűjtés céljából 8 expedíciót szerveztek (Kupiškis, Pakruojis, Dieveniškės, Žasliai, Ignalina, Inturkė, Pelesa, Aleksandrija és más vidékeken). A Nyelvtörténeti és Dialektológiai Osztály kezdeményezésére megválasztották a Köztársasági Dialektológiai Bizottságot: J. Bukantis (Klaipėda), A. Butkus (Kaunas), G. Kačiuškienė (Šiauliai), Ž. Markevičienė (VPI), K. Morkūnas (LKI, elnök), B. Stundžia (VU). Az Intézet Tanácsának legfontosabb határozatai. Május 8-án — a Tanács elnökévé V. Ambrazast, az elnökhelyettesévé — A. Sabaliauskast, titkárává — A. Valeckienė-t választották; jóváhagyták: az LKI 1991. évi tudományos kutatási programját; Az LKI és a VDU Bölcsészettudományi Karának együttműködési szerződése. Június 25. —A Nyelvművelési Osztály vezetőjévé filológiai tudományok kandidátusát választották. P. Kniūkšta. Szeptember 27. —A Terminológiai Osztály vezetőjévé filológiai tudományok kandidátusát választották. K. Gaivenis; jóváhagyták „A Litván Nyelvi Intézet munkatársai premizálásának szabályzatát” (a tervezetet készítette: I. Andriukaitienė, P. Kniūkšta, K. Morkūnas, K. Vosylitė). November 28. — jóváhagyták az LKI 1992. évi munkatervét; jóváhagyták a szerződések aláírását az VPI Litván Nyelvészeti Tanszékével, valamint a mainzi Tudományos és Irodalmi Bizottsággal való együttműködésről. A konferencia nemzetközi tudományos kapcsolatai. ir Május 25-27 d. E. Grinaveckienė ir A. Romancsuk részt vett a Minszkben megrendezett Nemzetközi Belarusz Szövetség kongresszusán. Május 25-30 d. Vilniusban megrendezett VII A világ litván tudományir os alkotásainak szimpóziumán előadásokat tartott K. Morkūnas („A litván dialektológia 1945-1990 években”) ir V. Vitkauskas („A litván lexikográfia 1945-1990 években”). Augusztus 19-24 d. L. Grumadienė részt vett a fonetikai tudományok XII. nemzetközi kongresszusán (Aix en Provence, Franciaország) ir „A városi szociolektusok hangsúlyoppozícióinak defonologizációja” című előadását tartotta. 225 Szeptember 30. és október 1. között S. Karaliūnas részt vett a Varsóban megrendezett „Colloguium Prutenicum” nemzetközi konferencián, és „Újdonságok a porosz nyelv etimológiájában” címmel tartott előadást. Október 2–4. között a VU-n megrendezett VI. nemzetközi baltista kongresszuson az Intézet nyelvészei aktívan részt vettek. Előadásokat tartottak: S. Ambrazas („Néhány balti és szláv nyelv szóképzési közös vonása”), E. Grinaveckienė („A jūravai litván nyelvjárás legerősebb fonetikai és akcentuációs sajátosságai- ”), L. Grumadienė („A magánhangzók mennyiségének fonológiai fejlődése a városi szociolektusokban”), S. Karaliūnas („Az aisztek és nevük”), D. Mikulėnienė („A Szoszürés Fortunatov-- törvény különleges esete?”), A. Vanagas („A Neris és Vilija folyónevek”). A kongresszus idején A. Vanagast a Nemzetközi Baltista Bizottság elnökévé választották. November 16-án K. Eigminas „Kristupas Sapūnas grammatikájáról” címmel tartott előadást a Klaipėdai Egyetemen megrendezett „T. Lepneris és Kis-Litvánia” konferencián, amelyet T. Lepneris halálának 300. évfordulója alkalmából rendeztek. November 25-én a VU-n, a jeles francia indoeurópai nyelvész és a társadalmi nyelvészet megteremtője, Antoine Meillet (Mejė) születésének 125. évfordulója alkalmából A. Sabaliauskas „A. Meillet — az ember és a nyelvész” címmel tartott előadást. November 28–29-én a Šiauliaiban megrendezett „A nyelvi és irodalmi tárgyak kapcsolatai” konferencián P. Kniūkšta „A költészet és a szintaxis összhangja (Just. Marcinkevičius költészetében)” címmel tartott előadást. A december 10–11-én Minszkben megrendezett tudományos-- gyakorlati konferencián A „Belarusz dialektológia és nyelvi kultúra” című konferencián előadásokat tartott L. Grumadienė („Litvánia és Belarusz határvidékének mikrotoponimái”), D. Mikulėnienė („A belarusz nyelv hatása a A. határvidéki litván nyelvjárás fonológiai rendszerére”), Vidugiris („A lexikai szemantika kölcsönhatása Litvánia ir és Belarusz határvidékén”), E. Grinaveckienė („A lábbeli elnevezései a belarusz nyelvjárásokban”; az előadás társszerzői — belarusz nyelvészek). 1991 m. Az Intézetben járt P.U. Dini (Olaszország- ), M. Kondratiuk (Lengyelország), D. Bonstra (Hollandia). Továbbra is végrehajtották a tudományos együttműködési megállapodást su Lengyelország MA Szlavisztikai Intézetével. Kapcsolatokat létesítettek su A Balti Tanulmányok Támogatásának Egyesülete (AABS) ir az IREX Alappal kapcsolatban Az intézet részvétele a közös balti tanulmányi programokban. Dátumok, ir személyek. Március 1 d. évet 60 töltött a Szótárak Osztályának munkatársa Elenának Ažusienienėnek. Április 1 d. évet töltött 50 tudományos munkatársnő Marytėnek Razmukaitėnek. Szeptemberben 1 d. éve telt 40 annak, hogy az Intézetben dolgozik a filol. m. dr. Adelė Valeckienė. novemberi 9 d. filol. m. dr. Vytautas Ambrazast megválasztották į a Litván Tudományos Tanácsot. 226 Október 30-án az intézet munkatársai tisztelegtek egykori kollégáik, J. Kruopas, D. Lukšys, J. Senkus és B. Vosylyte emléke előtt, sírjukon gyertyákat gyújtottak, virágokat helyeztek el. Informaciją parengė Irena Andriukaitienė