Keletas minčių dėl informatikos žodynėlio

NÉHÁNY GONDOLAT AZ INFORMATIKAI SZÓTÁRRÓL Informatika és számítástechnikai berendezések: Magyarázó angol–litván terminológiai szótár /Szerk. V. Dagys, A. Klupšaitė, A. Žandaris. V.: [Baltic Amadeus], 1993. T72>* pi Ez a könyvecske, amelyet a Baltic Amadeus vállalat szépen kiadott ajándékként a Litván Számítástechnikai Szövetség azon tagjai számára, akik részt vettek a „Számítástechnikusok napjai” hatodik konferenciáján, váratlanul! alkalmat teremtett arra, hogy röviden véleményt mondjunk a szótárról és általában e terület terminusairól. į E kérdés iránt Litvániában már régen érdeklődnek. Negyedszázaddal ezelőtt, 1969-ben a Köztársasági Tudományos-Műszaki Tájékoztatási és Propaganda Intézet kiadta A. Trečiokaitė „Az informatika terminusainak szótára” című művét. Két évvel később, 1971-ben a „Mintis” kiadó kiadta a Vilniusi Számítógépgyár és a Számítógépek Különleges Tervezőirodája mérnökeinek, V. Kairys, A. Kaminskas, Z. Kudirka, R. Kundrotienė, M. Lipšic, A. Mačernius, J. Norkus, J. Riaubūnas, J. Stanaitis, B. Stulpinas és A. Sliavas „Az orosz–litván–angol számítástechnikai terminusok szótára” című, jelentős terjedelmű munkáját. Ez egy normatív szótár, amelynek az volt a feladata, hogy „segítsen kialakítani és egységesíteni” a litván műszaki terminusokat (3. o.). Néhány évvel később a Főenciklopédia-szerkesztőség kiadta az A. Trečiokaitė által, a Litván Tudományos-Műszaki Információs és Műszaki-Gazdasági Elemzési Tudományos Kutatóintézetben összeállított normatív értelmező- -fordító „Tudományos és műszaki információs terminológiai szótárt” (V., 1983). Végül 1993-ban a Litván Információs Intézet kiadta e szótár folytatását — az „Információs terminológiai szótárt” (szerk. A. Trečiokaitė). Így az informatika és a számítógépes berendezések terminusainak értelmező angol–litván szójegyzéke — nem is említve e terület különféle litván kiadványait, valamint a litván enciklopédiákban értelmezett, az általános értelmező és fordítószótárakba bekerült terminusokat — nem a semmiből készült. Az elmúlt évtizedekben kialakult e terminusok létrehozásának, rendezésének és használatának hagyománya is. Fontos szem előtt tartani, hogy ez a hagyomány kezdettől fogva összefügg a nyelvi normativizálással — az említett szótárakat nyelvészek, különösen K. Gaivenis, átnézték; az általuk javasolt és pontosított, e szótárakba bekerült terminusok között nem is egy akad. A gyakorlatban azonban az emberek nemigen használják ezeket a szótárakat, hanem idegen nyelvekből alakítják ki saját zsargონjukat. Ezért amikor olykor egy, sem angolul, sem oroszul, végül pedig még magán litvánul sem tisztességesen tudó számítástechnikus (és ma már nincs hiány ilyenekből!) kezdi hirdetni, hogy nincsenek litván A cikk e kötet első korrektúrái után készült, kų terminusok; hogy a rendelkezésre álló terminusok nem megfelelőek; ha hitványak, hibásak vagy 203 hasonlók, csak sajnálni lehet, hogy még a nem különösebben művelt emberek is kapcsolatba léptek azokkal az „okos gépekkel“. A gyaníthatóan orosz eredetű terminusok anglicizmusokkal való felváltása sem nem valódi, sem nem komoly terminológiai munka. Nem a politika, a nyelv tekintélye, hanem terminológiájának rendezettsége és példamutató volta kell hogy meghatározza, mire érdemes a továbbiakban támaszkodni saját terminusaink megalkotásakor és rendezésekor. Vakon egyetlen nyelvet sem szabad követni. Különösen nem helyénvaló más nyelvek terminusainak kifejezésmódját utánozni. Minden szakterület litván terminológiájának gyökereiben litvánnak kell lennie. Az itt elmondott egy-két gondolat a saját terminusoknak más nyelvek terminusaival való viszonyáról nem a tárgyalt szójegyzékre vagy annak összeállítóira vonatkozik. Naudinga gali būti tiek gausiems terminų vartotojams, tiek techninės literatūros vertėjams, tiek ir įvairių žodynų žodynėlių rengėjams, kurie vieni, be kalbininkų, dažniausiai to net nepajėgia padaryti. Mat terminologijos darbą (o jis visų pirma yra kalbos darbas), taip pat ir žodynų rengimą reikia mokėti atlikti, kaip ir bet kurį kitą darbą. V. Dagio, A. Klupšaitės ir A. Žandario parengtas „Informatikos ir kompiuterinės įrangos“ žodynėlis rodo, kad tos srities terminų vartotojai atsidūrė kryžkelėje. Pažvelgus, kiek šiame žodynėlyje laikomasi anksčiau teiktų terminų (palyginti pirmųjų 9 puslapių terminai), paaiškėjo, kad skirtumų esama nemažai ir gana didelių. Ne visi pakeitimai rodo terminų sistemos gerėjimą. Pavyzdžiui, anglų būdvardžio alphanumeric atitikmeniu įrašytas žodis fékstinis (iki šiol įprastas atitikmuo yra raidinis-skaitmeninis, beje, naujajame A. Trečiokaitės žodyne kažkodėl geresniu laikomas žodis simbėlinis), nors to žodžio turinys visai kitas. Sunku suprasti, kodėl vieninteliu character atitikmeniu laikomas simbolis — jei teikiamas tik vienas to daugiareikšmio anglų žodžio atitikmuo, kaip matyti iš aiškinimo („atskiras kompiuterio ar kalbos abėcėlės elementas- “), kur kas labiau tinka ankstesniuose žodynuose teiktas Ženklas. Žodynėlis visų pirma skirtas lietuviams anglų literatūros skaitytojams — jame anglų terminai (jų sudėta per 450) pateikti su lietuviškais atitikmenimis ir lietuviškais aiškinimais. A szerkesztők azt állítják, hogy különösen azt szeretnék, ha megszabadulnánk sok, a litván nyelvet elcsúfító anglicizmustól, amelyeket a számítástechnikusok vakon használnak (4. o.). Vagyis a litván informatika terminusainak megtisztítására és litvánosítására törekedtek. Az ilyen törekvések támogatandók és dicséretesek. Mindenekelőtt azonban arra kellene ösztönözni a terminushasználókat, hogy használják a már kiadott litván szótárakat. Ami már fel van találva, azt újból feltalálni, vagy ami jóvá van hagyva, azt megváltoztatni a kommunikációt is megnehezítheti, és a terminusok nemkívánatos szinonímiáját vagy változatosságát is bővítheti. Annál is inkább, mivel új szinonim terminusok is kerültek valamennyien a szójegyzékbe, pl.: intervdlas és atkarpa „range”, kreipinys és iškvieta „call”, nutylétas és standartinis „default- ”, paskyra és prieskyra „account”, visas vaidas és pilnas vaidas „absolute pathname”, visuotinis kintamasis és globalūsis kintamasis „global variable” stb. Nem világos, miért szerepelnek ilyen szinonimák. De például a megszokott és régóta használt elektroniné skaičiūvimo mašina terminus legalább a kompiūteris szinonimájaként megmaradhatott volna. A szójegyzékbe – az ígéretnek megfelelően – 204 néhány új litván terminus is bekerült (nem mindegyik új képzés, és nem mindegyik váltja fel a használt kölcsönszavakat). Egy részüket – amint az előszóból kitűnik – A. Kaulakienė és K. Gaivenis terminológusok javasolhatták; akik; amennyire ismert; csak magukat látták A szótár terminusbe magyarázatainak egy része bekerülhiš etett más, nyomtatásra előkészített szótárakba. Nyelvi szempontból jų ko sokaknak nem lehet felróni semmit, például: átalakító „converter“, hozzáférés „access“, lūstas „chip“, fájl „file“, kapcsolat „interface”, szám „scanner”, sprite „sprite”, felajánlás „message“, illesztőprogram „driver“, vezérlő „controller“, modem „modem“, kurzor „cursor“ ir stb. De még sok meghagyott jövevényszót is ki kellene küszöbölni a litván terminológiából, annál is inkább, mert iš egy részük csak a szaknyelvi úgynevezett nemzetközi jų terminusok benyomását kelti, o iš valójában nem azok. Meg kell állapodni a következő jövevényszavak litván megfelelőiben: adapteris „adapter“, argumeiitas „argument“, centrinis procėsorius „central processing unit“, displėjus „display“, duomenij korektiškūmas „data integrity“, emuliūvimo režimas „compatibility mode“, invėrteris „inverter“, komentūras „comment“, kompiuterinė intelėktika „artificial intelligence“, korektiskimas consistency”, magistrūlė „bus“, tömb „array“, menü „menu“, baich-oriented kiegészítő, ikon „icon“, strukturális típus „aggregate type“, betűtípus „font“ ir stb. Be a į szójegyzékbe más terminológiai területeken barbarizmusnak tekintett szavak kerültek (alsó kolontitulus „footer“, felső kolontitulus „header“), makarónikifejezések (for ciklus „for statement“, while ciklus „While statement“), kétes eredetű szavak fordulnak elő (nyomtatvány listing", jel „marker“ ir stb.) Végül ir magának a szójegyzék címében használt kompiuterinė įranga kifejezés nyelvészeti szempontból javítandó: itt — kompiūterių įranga kellene legyen (vö. a hajó, a repülőgép, a traktor felszerelése, o ne hajózási, repülőgépés traktorfelszerelés). A szójegyzék számos terminusmagyarázata ar homályos és pontatlan. Ar A szerkesztők nem tudták világosan, pontosan, a megszokott rend szerint, ir érthetően meghatározni és megmagyarázni a terminusok jelentését; ar jų milyen forrásokat használtak, talán más nyelven írottakat (a tapasztalatlan fordítók által fordított szövegeket gyakran nehéz megérteni)? Be Továbbá a terminusmagyarázatok egy része a iš litván nyelvben motiválatlannak, jelentését tekintve megalapozatlannak tűnik; például a iš „vezérlőjel fogadása, továbbítása ar kérés beérkezésekor” magyarázatnál nem világos, miért a pažyma szóval nevezték meg ezt. „acknowledgement“. A terminusok jelentésének átláthatatlansága, a belső jelentésbeli kapcsolataiknak a jelölt fogalomhoz való viszonyában tapasztalható homályosság azt a benyomást kelti, hogy valamiféle mesterséges, nem a saját nyelvük jelentésein alapuló terminusokról van szó. Általában véve a terminusmagyarázatoknak különféle hibáik vannak, egy részük nyelvi megfogalmazása is nehézkes, nyelvhelyességi hibák is előfordulnak, például: daugiaprograminė (=daugiaprogramė) sistema 82, daugiamodulinės (=daugiamodulės) programos 17, kompiuterinė (= kompiuterių) technika 29, „nevisai (= ne visai).teisingas“ 28, reikšmės pernešimas (= perkėlimas) 24, teksto ruošimas spausdinimui (=rengimas spausdinti) 59 és mások. A szóban forgó szójegyzék azt mutatja, hogy e terminológiának számos megfontolandó kérdése van. St. Keinys