Keletas minčių dėl informatikos žodynėlio

NÉHÁNY GONDOLAT AZ INFORMATIKAI SZÓJEGYZÉKRŐL Informatika és számítógép-felszerelés: Angol–litván terminológiai magyarázó szójegyzék / Szerk. V. Dagys, A. Klupsaitė, A. Žandaris. V.: [Baltic Amadeus], 1993. 72 o. Ez a Baltic Amadeus vállalat által a Litván Számítástechnikai Szövetség hatodik „Számítástechnikai Napok” konferenciáján részt vevő tagjainak ajándékul szépen kiadott kis könyv váratlanul1 alkalmat teremtett arra, hogy röviden szóljunk a szójegyzékről és általában e terület terminusairól. A szóban forgó téma iránt Litvániában már régóta érdeklődnek. Negyedszázaddal ezelőtt, 1969-ben a Köztársasági Tudományos-Műszaki Információs és Propaganda Intézet kiadta A. Trečiokaitė „Informatikai terminusok szótárát”. Két évvel később, 1971-ben a „Mintis” kiadó közreadta a Vilniusi Számítógépgyár és a Számítógép-tervező Különleges Iroda mérnökeinek — V. Kairysnek, A. Kaminskasnak, Ž. Kudirkának, R. Kundrotienėnek, M. Lipšicnek, A. Mačerniusnak, J. Norkusnak, J. Riaubūnasnak, J. Stanačiusnak, B. Stulpinasnak és A. Šliavasnak — terjedelmes „Orosz–litván–angol számítástechnikai terminológiai szótárát”. Ez normatív szótár volt, amelynek „a litván műszaki terminusok kialakítását és egységesítését” kellett segítenie (3. o.). Jó másfél évtizeddel később a Fő Enciklopédiaszerkesztőség kiadta A. Trečiokaitė normatív, magyarázó és fordító „Tudományos és műszaki információs terminológiai szótárát”, amely a Litván Tudományos-Műszaki Információs és Műszaki-Gazdasági Elemzési Kutatóintézetben készült (V., 1983). Végül 1993-ban a Litván Információs Intézet kiadta e szótár folytatását — az „Információs terminusok szótárát” (szerk. A. Trečiokaitė). Így tehát az angol–litván nyelvű informatikai és számítógép-felszerelési terminológiai magyarázó kisszótár — nem is említve e terület különféle litván kiadványait, valamint a litván enciklopédiákban magyarázott terminusokat, illetve az általános magyarázó és fordítószótárakba bekerült terminusokat — nem a semmiből készült. Az elmúlt évtizedekben kialakult mind e terminusok megalkotásának és rendezésének, mind használatuknak a hagyománya. Fontos szem előtt tartani, hogy ez a hagyomány kezdettől fogva összefügg a nyelvi normák kialakításával: az említett szótárakat nyelvészek, különösen K. Gaivenis ellenőrizte, és az ezekbe a szótárakba bekerült terminusok közül nem egyet ők javasoltak és pontosítottak. A gyakorlati szakemberek azonban alig használják ezeket a szótárakat, szakzsargonjukat idegen nyelvekből alkotják. Ezért amikor olykor egy olyan számítógépes szakember (és ilyenből manapság nincs hiány!), aki sem angolul, sem oroszul, sőt végül még litvánul sem tud rendesen, azt kezdi hirdetni, hogy nincs litván- 1A cikkecske e kötet első korrektúráinak elkészülte után íródott. 203 nyelvű terminusok, hogy a meglévő terminusok alkalmatlanok, nem megfelelőek, hibásak vagy hasonlók, csak sajnálkozni lehet azon, hogy még a kevéssé művelt emberek is kapcsolatba kerülnek azokkal a „gondolkodó gépekkel”. A russzicizmusnak vélt terminusok anglicizmusokra cserélése nem valódi és nem komoly terminológiai munka. Nem a politika, nem a nyelv tisztasága, hanem a terminológia rendezése és mintaszerűsége kell hogy meghatározza, mire érdemes támaszkodnunk terminusaink további megalkotásakor és rendezésekor. Egyik nyelvet sem szabad vakon követni. Különösen nem helyénvaló más nyelvek terminusképzési módját utánozni. Minden szakterület litván terminológiájának gyökereiben litvánnak kell lennie. Az itt elmondott néhány gondolat a saját terminusok és más nyelvek terminusai közötti viszonyról nem a szóban forgó szójegyzékre vagy annak szerkesztőire vonatkozik. Hasznos lehet mind a terminusok számos használója, mind a műszaki szakirodalom fordítói, mind pedig a különféle szótárak készítői számára, akik többnyire egyedül, nyelvészek nélkül nem is képesek erre. Hiszen a terminológiai munkát (amely mindenekelőtt nyelvi munka), akárcsak a szótárkészítést, éppúgy tudni kell végezni, mint bármely más munkát. A V. Dagys, A. Klupšaitė és A. Žandaris által összeállított „Informatikai és számítógép-felszerelési” szójegyzék azt mutatja, hogy e terület terminusainak használói válaszúthoz érkeztek. Ha egy pillantást vetünk arra, mennyiben tartja magát a szójegyzék a korábban ajánlott terminusokhoz (az első 9 oldal terminusait vetettük össze), kiderül, hogy az eltérések száma jelentős, és az eltérések is meglehetősen nagyok. Nem minden változtatás jelzi a terminusrendszer javulását. Például az angol alphanumeric melléknév megfelelőjeként a szöveges szó szerepel (eddig a megszokott megfelelő a betű-szám volt; egyébként A. Trečiokaitė új szótárában valamiért a szimbolikus szót tartják jobbnak), holott e szó tartalma egészen más. Nehéz megérteni, miért az character egyetlen megfelelőjének a szimbólum számít — ha ennek a többjelentésű angol szónak csak egyetlen megfelelőjét adják meg, akkor a magyarázat („a számítógép vagy a nyelv ábécéjének egy különálló eleme”) alapján sokkal inkább a korábbi szótárakban ajánlott jel illik ide. A szójegyzék elsősorban az angol nyelvű szakirodalmat olvasó litvánoknak készült — az angol terminusok (több mint 450 került bele) litván megfelelőkkel és litván magyarázatokkal szerepelnek benne. A szerkesztők azt mondják, különösen azt szeretnék, ha megszabadulnánk a litván nyelvet elcsúfító számos anglicizmustól, amelyeket a számítástechnikusok vakon használnak (4. o.). Vagyis a litván informatikai terminusok megtisztítása és litvánosítása volt a cél. Az ilyen törekvés támogatandó és dicséretes. Mindenekelőtt azonban arra kellene ösztönözni a terminushasználókat, hogy már kiadott litván szótárakat használjanak. Ha nekilátunk feltalálni azt, amit már feltaláltak, vagy megváltoztatni azt, amit már jóváhagytak, megnehezíthetjük a kommunikációt, és növelhetjük a nem kívánatos terminológiai szinonímiát, illetve változatosságot. Annál is inkább, mert a szójegyzékben néhány új szinonim terminus is szerepel, például: intervãlas és szakasz „range”, megszólítás és hívás „call”, hallgatólagos és alapértelmezett „default”, fiók és előtag „account”, teljes név és teljes név „absolute pathname”, globális változó és globális változó „global variable” stb. Nem világos, miért ajánlják ezeket a szinonimákat. De például a megszokott és régóta használt elektronikus számítógép legalább a számítógép szinonimájaként megmaradhatott volna. A szójegyzékbe — az ígéretnek megfelelően — néhány új litván terminus is bekerült (nem mindegyik új szóalkotás, és nem mindegyik váltja fel a korábban használt jövevényszavakat). Ezek egy részét, amint az előszóból kiderül, A. Kaulakienė és K. Gaivenis terminológusok javasolhatták, akik — amennyire tudni lehet — látták 204 csak a szójegyzék terminusait, magyarázatok nélkül; egy részük más, nyomtatásra készülő szótárakból kerülhetett át. Nyelvi szempontból legtöbbjük kifogástalan, például: keitiklis „átalakító”, kreiptis „hozzáférés”, lūstas „chip”, rinkmena „fájl”, sąsaja „interfész”, skaitlys „szkenner”, spruklys „sprite”, teiktis „üzenet”, tvarkyklė „illesztőprogram”, valdiklis „vezérlő”, vartiklis „modem”, žymeklis „kurzor” stb. De a megmaradt jövevényszavak közül is sokat ki kellene iktatni a litván terminológiából, annál is inkább, mert egy részük csak a „nemzetközi terminusok” látszatát kelti, valójában azonban nem ilyen. Meg kell állapodni az alábbi jövevényszavak litván megfelelőiben: adaptėris „adapter”, argumentas „argumentum”, centrinis procesorius „központi feldolgozóegység”, displėjus „kijelző”, duomenų korektiškumas „adatintegritás”, emuliavimo režimas „kompatibilitási mód”, inverteris „inverter”, komentāras „megjegyzés”, kompiuterinė intelektika „mesterséges intelligencia”, korektiškumas „konzisztencia”, magistralė „busz”, masyvas „tömb”, meniu „menü”, pakėtinis „kötegelt feldolgozású”, piktograma „ikon”, struktūrinis tipas „aggregátumtípus”, šriftas „betűtípus” stb. Ezenkívül más terminológiai területeken barbárságnak tekintett szavak is bekerültek a szójegyzékbe (apatinis kolontitulas „lábléc”, viršutinis kolontitulas „fejléc”), nyelvi keverékek (for ciklas „for utasítás”, while ciklas „while utasítás”), továbbá akadnak kétséges szóalkotások is (spausdinys „listázás”, ženklė „jelölő” stb.). Végül a szójegyzék címében használt kompiuterinė įranga terminus nyelvi szempontból szintén javítandó — itt kompiuterių įranga kellene szerepeljen (vö. hajó, repülőgép, traktor felszerelése, nem pedig hajó-, repülőgép- vagy traktorszerű). A szójegyzék számos terminusának magyarázata homályos vagy pontatlan. Vajon a szerkesztők nem tudták világosan, pontosan, megszokott rendben és érthetően meghatározni, illetve megmagyarázni a terminusok jelentését, vagy valamilyen forrásokat használtak, esetleg más nyelveken írtakat (a tapasztalatlan fordítók által fordított szövegek gyakran nehezen érthetők)? Ezenkívül a magyarázatok alapján a terminusok egy része a litván nyelvben motiválatlannak, jelentésében megalapozatlannak tűnik; például a „vezérlőjel vagy üzenet, amelyet üzenet vétele után továbbítanak” magyarázatból nem világos, miért a pažyma szó jelöli az „acknowledgement” fogalmát. A terminusok jelentésének átláthatatlansága, valamint belső jelentéskapcsolataik és a jelölt fogalom közötti viszony homályossága azt a benyomást kelti, hogy mesterséges, nem az adott nyelv jelentésein alapuló terminusokról van szó. Általában a terminusmagyarázatoknak különféle hibáik vannak, némelyikük nyelvi megformálása is zavaros, és nyelvhelyességi hibák is előfordulnak, például: daugiaprograminė (=daugiaprogramė) sistema 82, daugiamodulinės (=daugiamodulės) programos 17, kompiuterinė (=kompiuterių) technika 29, „nevisai (=ne visai) teisingas“ 28, reikšmės pernešimas (=perkėlimas) 24, teksto ruošimas spausdinimui (=rengimas spausdinti) 59 stb. A szóban forgó szójegyzék arra utal, hogy e terminológiának számos megvitatandó kérdése van. St. Keinys