Lietuvių kalbos instituto kronika. 1993

LITVÁN NYELVÉSZETI KÉRDÉSEK, XXXIV (1994) LITVÁN NYELV NYELVJÁRÁSOK IR JŲ KUTATÁSOK A LITVÁN NYELV INTÉZETÉNEK KRÓNIKÁJA 1993 Szerkezet: 6 részleg: Szótárak (vezető — V. Vitkauskas docens, PhD), Nyelvtan (vezető — V. Ambrazas habilitált doktor), Nyelvművelés (vezető — P. Kniūkšta doktor), Terminológia (vezető — K. Gaivenis doktor), Névtan (vezetőnő — V. Maciejauskienė doktor), Nyelvtörténet és dialektológia (vezető — K. Morkūnas doktor), 2 csoport: Nyelvi kapcsolatok, Kiadás (vezetőnő — A. Stanislovaitienė). Az intézet igazgatója — habil. Dr. A. Vanagas 1993 végén az Intézetben 106 alkalmazott dolgozott, közülük 31 tudós (5 habilitált doktor és 26 doktor). L. Bilkis ir V. Kupfelvételt nyert az LKI és a VDU nyelvészeti doktori képzésére. revičius. Összesen 4 doktorandusz tanult doktori képzésben. Tudományos kutatások A Litván Köztársaság költségvetéséből a következő tudományos kutatási témákat finanszírozták: 1) a litván nyelv grammatikai szerkezetének kutatása (a litván nyelv funkcionális grammatikája; a litván nyelv szintaxisának kutatása; a litván nyelv periférikus kontaktusai); 2) magyar lexikográfia (A litván nyelv szótára. 18., 19. köt.); 3) litván névkutatás (A litvániai helynevek szótára előkészítő munkálatai; a litván névkutatás elméleti vizsgálatai; új névanyag gyűjtése); 4) a mai litván köznyelv működése és normatív szabályozása (nyelvművelés; a mai nyelv működése és változásai; a nyelvi szabályozás információs bázisának kiépítése- ); 5) litván terminológia (a litván terminológia fejlesztése; a tudományos nyelv normatív szabályozása); 6) a litván nyelvjárások kutatása (A litván nyelv atlasza; Az európai nyelvek atlasza; Kelet-Litvánia nyelvjárásainak kutatása); 7) a litván nyelv története (a litván nyelv kutatásának története; a litván nyelv névszói főneveinek képzésbeli fejlődése; S. Daukantas nyelvészeti munkái; a litván nyelvészet bibliográfiája; régi írásos emlékek lexikája). Az állami tudományos és felsőoktatási alap eszközeiből továbbra is folytatták a 92—417/13. számú megrendelt témát — „A litván nyelv grammatikája” angol nyelven. 197 Kiadás Megjelent 14 kiadvány (306,8 ív, 45300 példány): Ambrazas S. A főnevek szóképzésének fejlődése. —V. : Tudományos és Enciklopédiai Kiadó, 1993. —293, [1] p. —1000 példány. A balti névtudomány kutatásai (A litván nyelvészet kérdései. 32. köt.) / Szerkesztőbizottság: V. Maciejauskienė, M. Razmukaitė, A. Vanagas (felelős szerkesztő). — V.: „Bitas”, 1993. —250 p. —800 példány A jelenlegi litván nyelv szótára: Körülbelül 50000 szócsalád /Szerk. szerkesztőbizottság: St. Keinys (főszerk.- ), J. Klimavičius, J. Paulauskas, J. Pikčilingis, N. Sliziene, K. Ulvydas, V. Vitkauskas. —3. jav. és kiegész. kiad. —V. : Tudományos és Enciklopédiai Kiadó, 1993. —XXIV, 967 p. —20000 példány. Daukantas S. A lengyel–litván nyelvek nagy szótára. 1. köt.: a–m /Összeállította [a bevezető tanulmányt, 8—54. p., írta] G. Subačius. —V. : Tudományos és Enciklopédiai Kiadó, 1993. —385 p. —1500 példány. Jono Jablonskio konferencija: A nyelvtani eset kategóriája és az esetek használata (A konferencia programja és tézisei. Vilnius, 1993. október 11.). —V., 1993. —20 p. —100 példány. Kalbos kultūra /Szerk. szerkesztőbizottság: V. Ambrazas, V. Drotvinas, K. Gaivenis, P. Kniūkšta, A. Pupkis, K. Ulvydas. Összeállította és nyomdai előkészítését végezte R. Gruodytė, R. Miliūnaitė. —V. : Tudományos és Enciklopédiai Kiadó, 1993. Szám. 64. —90 p. —2000 példány. Nyelvművelés /Szerk. szerkesztőbizottság: V. Ambrazas, V. Drotvinas, K. Gaivenis, P. Kniūkšta, A. Pupkis, K. Ulvydas. Összeállította K. Gaivenis. Nyomdai előkészítő: A. Noreikaitė. —V. \: Tudományos és Enciklopédiai Kiadó, 1993. Sas. 65. —83, [2] p. — 1500 példány. | Irodai nyelvi tanácsok /Összeállította P. Kniūkšta, R. Mielkuvienė, E. Oginskienė. Szerk. megj. P. Kniūkšta. —V. : Tudományos és Enciklopédiai Kiadó, 1993. —238 p. —7000 példány. Klimas A. A litván nyelv melléknévi igeneveinek használata. —V. : Tudományos és Enciklopédiai Kiadó, 1993. —84 p. —1500 példány Litván nyelv: kutatók és kutatások. Jurgis Gerulis (1888. 08. 13. — kb. 1945) emlékére (A konferencia előadásainak tézisei. 1993. október 20—22.). —V., 1993. —34 p. —200 példány Lysius H. J. Kis katekizmus / A berlini kézirat alapján előkészítette [és az előszót, 5—6. p., írta] P. U. Dini. —V. : Tudományos és Enciklopédia Kiadó, 1993. —284 p. —2000 példány A litván nyelv peremnyelvjárásai (A litván nyelvészet kérdései. 30. kötet) /Szerk. szerkesztőbizottság: E. Grinaveckienė, L. Grumadienė, D. Mikulėnienė, K. Morkūnas (felelős szerkesztő), A. Vidugiris. —V. : „Academia”, 1993. —229 p. —700 példány Sabaliauskas A. A szavak vándorolnak. II. javított kiadás. Kaunas, 1993. —119 p. —4000 példány. Sabaliauskas A. Mi, a baltiak. Fordította M. Baškytė-- Richardson (USA). Szerkesztette R.E. Richardson (USA). W. R. Schmalstieg bevezetőjével (JAV). —V. : Tudományos és Enciklopédiai Kiadó, 1993. —151 p. —3000 példány 198 Részvétel a sajtóban Megjelent 64 tudományos (8 —külföldi kiadványokban) és 132 tudományos-ismeretterjesztő cikk. Tudományos expedíciók A Nyelvtörténeti és Dialektológiai Osztály 3 expedíciót szervezett: 1) július 1—10-én dr. G. Subačius vezetésével expedíció dolgozott a Skuodasi járásban, Šatėsen. Anyagot gyűjtöttek a készülő Mosėdisi nyelvjárási szótárhoz (1,5 ezer szót jegyeztek fel), megválaszolták a „Nyelvi tények gyűjtési programja” 4 kérdőívének és az „Apklauso 1” kérdéseit. Magnetofonszalagra 30 órányi nyelvjárási szöveget rögzítettek. 2) július 7—15-én a Vilniusi Pedagógiai Egyetem hallgatói (vezetőjük —D. Mikulėnienė docens, dr.) Leipalingisben (Lazdijai járás) dolgoztak. Megválaszolták az „Európai nyelvatlasz” II. programja lexikológiai fejezetének, a „Nyelvi tények gyűjtési programjának” kérdőíveiben, a „Litván nyelvjárások és kölcsönhatásuk kutatási programjában”, valamint az „1. felmérésben” szereplő kérdéseket, és 30 órányi nyelvjárási szöveget rögzítettek. 3) Július 8—16-án a dr. L. Grumadienė vezette, a Vilniusi Pedagógiai Egyetem másodéves hallgatóiból álló csoport Mielagėnaiban (Ignalina járás) dolgozott. A hagyományos expedíciós munkákon (szógyűjtésen, kérdőívek kitöltésén stb.) kívül fonetikai kísérletet is végeztek, a mielagėnai templom levéltárából pedig lemásolták a névanyag adatait; adatokat gyűjtöttek a „Rytas” társaság tevékenységéről. Dr. K. Morkūnas vezette és segítette a Vilniusi Pedagógiai Egyetem azon hallgatóit is, akik anyanyelvjárásuk tényeit gyűjtötték. A szótári osztály munkatársai szülőhelyükön gyűjtöttek nyelvi adatokat: V. Vitkauskas — Kuršėnai, Raudėnai, Tryškiai és Naujoji Akmenė környékén; A. Rimševičienė — Kaltanėnaiban; O. Kažukauskaitė — Teneniaiban; A. Rubinas — Švedriškėje, Kazitiškyje, Salake; A. Kaluinienė — Šiluvoje. R. Vitkauskas és V. Kuprevičius Kaišiadorių járásban dolgoztak. Összesen 4000 szót gyűjtöttek, és 20 órányi nyelvjárási szöveget rögzítettek. Konferenciák és nemzetközi tudományos kapcsolatok Február 5—68-án a Vitebszkben megrendezett „A belarusz, az orosz és a lengyel nyelv összehasonlító nyelvészete” című nemzetközi konferencián D. Mikulėnienė („A litván, a belarusz és a lengyel nyelv fonológiai magánhangzórendszereinek összehasonlítása a litván–belarusz határvidéken”) és L. Grumadienė („A mai balti és szláv határvidék antroponímiája”) tartott előadást. Március 15.—szeptember 1. között A. Romančiuk a Varsói Egyetem Balti Nyelvek Tanszékén szakmai gyakorlaton vett részt. A lengyel nyelvészetben a nyelvi kontaktusok témakörét tanulmányozta, és a varsói levéltárakban található litván névtani anyaggal egészítette ki „A litván határvidéki nyelvjárás tulajdonnevei” című monográfiáját. Május 21—24-én a Minszkben megrendezett „A balták és a belarusz etnogenezis” című nemzetközi konferencián A. Vanagas („A balti helynevek areája és a szláv őshaza problémája- ”), D. Mikulėnienė 199 („A *T, *d mássalhangzók hatása a litván–belarusz határvidék litván nyelvjárásainak fonológiai rendszerére”), A. Vidugiris („A kétnyelvűség néhány konvergenciajelenségéről a litván–belarusz határvidéken”) tartott előadást. Június 3–4-én a Litván Fizikusok Társasága és a Vilniusi Egyetem Fizikai Karának XXIX. köztársasági fizikuskonferenciáján, „A fizika oktatása és tanulmányozása” címmel, előadásokat tartott K. Gaivenis („A fizikai terminusok értékelése- ”), A. Kaulakienė („A „Litván fizika” című gyűjtemény összefoglalóinak nyelve”), A. Auksoriūtė és St. Keinys („A lézerfizikai terminusok nemzetközisége”). Október 11-én a Nyelvkultúra Tanszék és a Vilniusi Egyetem Litván Nyelvi Tanszéke által rendezett Jonas Jablonskis-- konferencián, „A nyelvtani eset kategóriája és az esetek használata” címmel előadásokat tartottak: L. Grumadienė („Az esetek használata a punszki nyelvjárásban”), P. Kniūkšta („A jövevényszavak különlegesebb alakjai”), R. Miliūnaitė („Az esetek használati változatainak értékelése- ”), A. Valeckiené („Az esetek elsődleges és másodlagos funkciói”), E. Valiulytė („A pro Gal és per Gal szerkezetek viszonya a »keresztül« jelentésében”). Október 20—22-én a Jurgis Gerulis (1888 08 13 —körülbelül 1945) emlékére rendezett, a Nyelvtörténeti és Dialektológiai Osztály által szervezett „A litván nyelv: kutatók és kutatások” című nemzetközi konferencián a következő előadások hangzottak el: S. Ambrazas („A balti nyelvek *-k-, *-lp determinatívumokat tartalmazó deminutívumainak elterjedéséről és fejlődéséről”), V. Ambrazas („A balti nyelvek infinitívusza a szintaktikai rekonstrukció szempontjából”), I. Andriukaitienė („A szín fogalma és elnevezései a litván nyelvben”), N. Čepienė („Az s és š, s és z, s és c, š és ž, z és ž mássalhangzók a németből kölcsönzött szavakban- ”), K. Garšva („Žiliai nyelvjárása”), L. Grumadienė („A nyelvjáráscsoportok kialakulása- ”), J. Karaciejus („J. Gerulis „Régi olvasmányai”: összeállítási elvek és jelentőségük a litvanisztika számára”), A. Kaulakienė („A litván fizikai terminológia történetéből”), P. Kniūkšta („Nem kettőshangzós magánhangzó-kapcsolatok”), V. Maciejauskienė („Az -avičius, -evičius képzős litván családnevek értékeléséről”), D. Mikulėnienė („A déli aukštaitis és a keleti aukštaitis vilniškiai akcentuális paradigmáinak keveredéséről”), K. Morkunas („M. Daukša (1595) és egy névtelen szerző (1605) katekizmusainak összehasonlító morfológiája (ige)”), M. Norkaitienė („Egy neologizmus használata- ”), V. Pranskūnaitė („A gólya elnevezései a litván nyelv nyelvjárásaiban (A. Salys *Apklausa 1 adatai alapján)”), M. Razmukaitė („Néhány megjegyzés Porosz Litvánia képzős szóképzéséről és képzős oikonímiájáról”), A. Sabaliauskas („Néhány apró részlet Jurgis Gerulis életrajzához”), D. Sabaliauskaité („A nadrág litván elnevezései- ”), B. Stundzia („A pruszisztika K. O. Falk kéziratos hagyatékában”), G. Subačius („Jurgis Ambraziejus Pabrėža közös írott žemaitis nyelvének terve”), K. Ulvydas („A nyelvi kultúra aktualitása a litván nép életének különböző szakaszaiban”), A. Vanagas („A Stabaunyéius falunév”), A. Vidugiris („A Zietela nyelvjárásának hovatartozásáról és eredetéről- ”). November 5-én a Vilniusi Egyetem Balti Filológiai Tanszéke által az etimológia és az onomasztika kérdéseinek szentelt, Kazimieras Būgáról rendezett nemzetközi konferencián előadást tartottak: L. Bilkis (* A helonimák K. Būga „Nomina propria” című kartotékjában”), J. Karaciejus („A régi litván nyelv társadalmi terminusainak etimológiája K. Būga írásaiban”), S. Karaliūnas („A Litvánia nevéhez 200 és az államiság eredetének — új értelmezése"), V. Maciejauskienė ("Néhány litván vezetéknév etimológiája”), A. Vanagas ("Déltuva város neve”). A december 15—16-án a Vilniusi Pedagógiai Egyetemen megrendezett „Litván nyelv: tanulmányok és oktatás*” című konferencián L. Grumadienė („A litván nyelvre való fordítás oktatása a nyelvművelés szempontjából*”), P. Kniūkšta („A nyelvművelési kurzus kapcsolata az általános nyelvfejlesztéssel- ”), D. Mikulėnienė („A hangsúlyozási változatok a norma és a rendszer szempontjából”), A. Vanagas („Nyelvtudomány Litvániában”) tartottak előadást. Az intézet vendégei Február 4-én a kanadai nagykövetség munkatársát, Caroline Guimond-t fogadták. A. Vanagas megismertette a vendéget az LKI tevékenységével, és áttekintette a normatív jellegű litván nyelvészeti kiadványokat. Február 24-én az „The Wall Street Journal” napilap állandó tudósítóját, Barry Newmant, A. Vanagas, V. Ambrazas és A. Sabaliauskas fogadta. Az újságírót a litván nyelv, kutatásának története és jelenlegi használata érdekelte. Február 27-én Barry Newman A. Sabaliauskasszal és K. Morkūnasszal együtt Varėna járásban járt. Čižiūnai faluban a dzsuk nyelvjárás képviselőjénél, Zosė Baliukevičienėnél (szül. 1897-ben). Az újságíró litvániai benyomásait a „Lithuanian Linguists Are Resisting New Attacks on the Native Tongue” című cikkben írták le (erről bővebben: „The Wall Street Journal”, 1993. 04. 12.). Március 30-án és április 6-án a Potenzai Egyetem Nyelvészeti Tanszékének vezetője, prof. dr. Guido Michelini az intézet munkatársai és doktoranduszai számára két előadást tartott litván nyelven Simonas Vaišnoras „Margarita theologica” című műve fordításának fenomenológiájáról és Jonas Bretkūnas „Postilė” című művének szórendi sajátosságairól. Április 6-án B. Schlerath professzor és E. Bukevičiūtė doktor, német kutatók látogattak el hozzánk. A vendégek megismerkedtek a nyelvjárási kartoték összeállításának alapelveivel és a nyelvjáráskutatási programmal. Május 6-án Lars-Gunnar Larsson svéd nyelvész a litván nyelvészek legújabb tudományos munkái, valamint a szélesebb körű együttműködés lehetőségei iránt érdeklődött. Mivel a vendég első alkalommal járt nemcsak az LKI-ban, hanem Litvániában is, számára városnéző kirándulást szerveztek Vilniusban és Trakusban Július 30-án Murata Ikuo professzor látogatott el Japánból. | Szeptember 20-án a Nyelvtörténeti és Dialektológiai Osztály munkatársaival találkozott a neves orosz nyelvészek, G. Klimov és Dž. Edelman. Szeptember 20—22-én Pietro U. Dini olasz tudós a régi litván írásbeliség kutatásai iránt érdeklődött. Az október 20—22-én J. Gerulius emlékére rendezett tudományos konferencián részt vettek és előadásokat tartottak a balti nyelvészet kutatói: Anatolij Nepokupnasz (Ukrajna) és Rainer Eckert (Németország). A Litván Köztársaság Kormányának és a Litván Tudományos Tanácsnak a határozatai Március 17-én az Intézet és a Vytautas Magnus Egyetem öt é201 vre megkapta a jogot a nyelvészet (balti nyelvészet) tudományterületén a habilitált doktori tudományos fokozat odaítélésére (a Kormány 176. számú határozata- ). Május 13-án a Litván Tudományos Tanács és az általa létrehozott nosztrifikációs bizottság nosztrifikálta, valamint a Litván Köztársaság Kormányának 1992. július 15-i, 549. számú határozatával megállapított eljárás szerint elismerte a tudományos fokozatokat és a pedagógiai tudományos címeket az Intézet valamennyi tudósa számára. November 4-én az Intézet rendelkezésére bocsátották az állami „Mintis” kiadó (Z. Sierakausko u. 15.) adminisztratív épületének 1. és 3. emeleti (541,77 m?) helyiségeit, valamint a gazdasági épület (57,92 m?) helyiségeit (a kormány 748p. számú rendelete). Az Intézeti Tanács határozatai Január 12. — jóváhagyták a „A mai litván nyelv gyakorisági szótára” projektjét, a szótár szerkesztőcsoportjának vezetőjévé L. Grumadienė- -t nevezték ki; jóváhagyták: az 1993. évi Tanúsító Bizottságot (A. Sabaliauskas (elnök), I. Andriukaitienė (titkár), K. Gaivenis, A. Kaulakienė, P. Kniūkšta, V. Maciejauskienė, D. Mikulėnienė, R. Miliūnaitė, G. Naktinienė, N. Sližienė, K. Vosylyté), a „Nyelvi kultúra” című kiadvány szerkesztőbizottságát (V. Ambrazas, K. Gaivenis, P. Kniūkšta (felelős szerkesztő- ), V. Maciejauskienė, R. Miliūnaitė, G. Naktinienė, A. Pupkis, K. Ulvydas); a „Terminologijos vagos” című kiadvány szerkesztőbizottságát (K. Gaivenis, A. Kaulakienė, St. Keinys (felelős szerkesztő- ), J. Klimavičius, R. Miliūnaitė). Február 25. — nyomtatásra jóváhagytak 2 kiadványt („Nyelvi kultúra. 65. füzet”; „A hivatali nyelv tanácsai”); jóváhagyták a Szótári Osztály javaslatát a „A litván nyelv szótárának kiegészítései és javításai” elkészítésére (tervezetten 4 kötet). Március 31. — pályázat útján megválasztották: dr. V. Maciejauskienė-t a Névtani Osztály vezetőjévé, dr. G. Subačiust a Nyelvtörténeti és Dialektológiai Osztály vezető tudományos munkatársává, D. Vainauskienė-t a Nyelvi Kulturális Osztály asszisztensévé. Május 27. —nyomdára jóváhagyva 3 kiadvány (A litván nyelv szótára. 17. köt.; A. Sabaliauskas. Honnan származnak?; A litván nyelvészet kérdései. 33. köt.: Grammatika és lexikológia); új díjszabásokat állapítottak meg az összegyűjtött lexikológiai, dialektológiai és névtani anyagért járó díjazásra. Szeptember 22. —nyomdára jóváhagyva a „Nyelvi kultúra”. 66. füzet; határoztak arról, hogy a Litván Köztársaság tudományos díjára javasolják a kiadványt —A litván családnevek szótára. —V. V.: Mokslas, 1985, 1. köt., A–K, 1152 p. ; 1989, 2. köt., L–Z, 1335 p.; megtárgyalták a nyelvi adatok 1993. évi gyűjtésének problémáit. November 23. —Döntés született arról, hogy a Nyelvművelési osztály vezető kutatójának, dr. Rita Miliūnaitėnak a tudományos munkáit benyújtják a Fiatal Kutatók Munkáinak Pályázatára. ; December 16. —A Litván Tudományos Akadémia levelező tagjává jelölték a Nyelvtani osztály vezetőjét, habil. dr. Vytautas Ambrazast; nyomtatásra jóváhagyták a „Terminologijos vagos” című kiadványt (felelős szerkesztő: St. Keinys). Dátumok és személyek Január 9-én a Szótári osztály vezető kutatója, dr. Jonas Paulauskas 70 éves lett. 202 Január 20 d. A Nyelvtörténeti ir és dialektológiai osztály kibővített į ülésre hívta össze kollégáit, amelyet Borisznak Larino (1893 01 17 — 1964 03 26) jubileumára. K. Morkūnas és A. Vidugiris su áttekintették a litvánisztikával kapcsolatos tudós munkáit. A. Sabaliauskas, A. Valeckienė, E. Grinaveckienė és K. Pakalka megosztották emlékeiket. és február 8 d. Szótárak osztálya Klementina Birutė Vosyl מהityė, a tudományos főmunkatárs 55 éves lett. Február 18-án a Nyelvtörténeti és dialektológiai osztályon megemlékeztek a neves lett nyelvész, Jānis Endzelīns (1873 02 22 —1961 07 01) születésének 120. évfordulójáról. K. Morkūnas ismertette J. Endzelīns balti és litván nyelvészet terén szerzett érdemeit. A. Sabaliauskas részletesen áttekintette a tudós életútját és Litvániához fűződő kapcsolatait. Silty emlékeit K. Ulvydas, E. Grinaveckienė és A.Vidugiris osztotta meg. A rendezvényen részt vett és felszólalt a Lettország litvániai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, A.Sarkanis. J. Endzelīns munkáiból és fényképeiből kiállítás volt megtekinthető. Április 19-én megemlékeztek habil. dr. Algirdas Sabaliauskas Intézetben végzett 40 éves munkájának évfordulójáról (1953 04 16-án kezdett dolgozni a Kortárs irodalmi nyelv és szótárak szektorának szerkesztőjeként). Június 25-én a Nyelvtani Osztály vezető tudományos munkatársa, dr. Elena Valiulytė betöltötte 60. életévét. Június 30-án a Nyelvtörténeti és Dialektológiai Osztály munkatársai megemlékeztek egykori kolléganőjükről, Tamara Meiksinaitė- -Buchienė-ről (1923. 07. 08. — 1970. 02. 07.). A tudós személyiségéről és munkásságáról őszintén beszélt K. Morkunas, Z. Zinkevičius, J. Palionis, V. Ambrazas, A. Vanagas, E. Grinaveckienė, K. Ulvydas. Részt vett T. Buchienė nővére, I. Meiksinaitė. Szeptember 1-jén 40 éve annak, hogy az Intézetben dolgozik habil. dr. Vytautas Ambrazas. Szeptember 24-én a Nyelvművelési Osztály vezetője, dr. Pranas Kniūkšta betöltötte 60. életévét. November 23-án a Nemzet Háza Tanácsának és az Etnikai Kultúra Védelmi Tanácsának felterjesztésére az 1993. évi állami Jonas Basanavičius- -díjat dr. Aloyzas Vidugirisnek ítélték oda néprajzi és helytörténeti munkáiért. December 14-én a Terminológiai Osztály tudományos munkatársa, Jonas Klimavičius megvédte a bölcsészettudományok (nyelvészet) területén „A meliorációs terminusok rendszere” című doktori disszertációját (hivatalos opponensek: habil. dr. A. Sabaliauskas, dr. Z. Babickienė). December 21-én a Grammatikai Osztály vezető tudományos munkatársa, dr. Nijolė Sližienė megvédte a bölcsészettudományok (nyelvészet) területén „A litván nyelv igéinek valenciája” című habilitációs értekezését (A habilitációs bizottság tagjai: habil. dr. V. Ambrazas, prof. habil. dr. J. Palionis, prof. habil. dr. A. Rosinas, habil. dr. A. Sabaliauskas, habil. dr. A. Valeckienė, habil. dr. A. Vanagas, prof. habil. dr. Z. Zinkevičius.). December 25-én a Nyelvtörténeti és Dialektológiai Osztály vezető kutatójának, dr. Aloyzas Vidugirisnak 65. életévét töltötte be. Irena Andriukaitienė 203