Avies ir ėriuko pavadinimai tarmėse (A. Salio anketos „Apklausas 1“ duomenimis)

LITVÁN NYELVÉSZETI KÉRDÉSEK, XXXIV (1994) LITVÁN NYELV NYELVJÁRÁSAI IR JŲ KUTATÁSOK Élet PRANSKŪNAITĖ A juh IR bárányának elnevezései a nyelvjárásokban (A. Salis kérdőíves felmérése ” A felmérés 1” adatai 0. alapján) Az alapítást követően Litvániában 1939 m. a Litvánisztikbe ai Intézetnek megkezdődtek a litván nyelvföldrajzi kutatások, más munkálatok mellett. Eddig ezen a területen nem ir folytak nagyobb, rendszeresen végzett kutatások !. Igaz, K. Būga professzor aki iš Oroszországból visszatért dolgozni į Kauną, elkezdett készülni a litván nyelvatlasz összeállítására. E célból három kérdőívet készített ir és nyomtatott ki, amelyeket „Kérdőíveknek” nevezett. Az első „Kérdőív”, amely a fonetika kérdéseivel foglalkozik, iš 106 kérdést tartalmaz, a második és a ir harmadik pedig a lexikának szentelt, több mint kérdést 180 foglal magában. A szavak földrajzi elterjedésének meghatározására szolgáló második kérdőív tematikus csoportokra oszlik: I. Épületek, II. Fák és ir cserjék, III. Zöldségfélék, IV. HáziállatV. ok, Halak, VI. Hüllők, VII. Rovarok, VIII. Levegő, IX. Madarak, X. Évszakok, XI. Egyebek. A megkezdett munkát K. Būga korai halála szakította félbe, az ir összeállított kérdőívek felhasználatlanul maradtak. 0.1. K. Būga munkáját jo tanítványa folytatta Antanas Salys még diákkorában tanára ösztönzésére a lexikológia és lexikográfia területére į lépett. ir A nyelvjárási anyag gyűjtéséhez új kérdőív92 et állított össze " Felmérések 1 (a szavak földrajzi elterjedéséhez)", tematikus csoportokba osztva. Néhány jų — növényir és állatnév megismé- — tlődik iš K. Būga második „Kérdőívében”. A. Salys a következő tematikus csoportokat különíti el: I. Háziállatok, II. Madarak, III. Hüllők, IV. KétéltűeV. k, halak, VI. Gerinctelenek, VII. Növények, VIII. Gombák. A 25 másodikiš nak meghagyott kérdések K. Būga A „Kérdőív”. Mellé „A 1” felméréshez külön lapot csatoltak „Magyarázatok a felmérés válaszadói számára”. Összehasonlítva su K. Būga kérdőívével, „A felmérés 1" előnye, hogy a lehetséges válaszok között különféle — nyelvjárási elnevezések szerepelnek, amelyeket a po litván köznyelv fő szavának megfelelően adtak meg. Zárójelben még a latin, német, orosz és lengyel nyelvű megfelelőket is megadják. 0.2. Szorzással „A felmérést 17, iš Megkezdődött az anyaggyűjtés. Körülbelül pontokból álló 400 hálózatot hoztak létre a nyelvjárási adatok közvetlen gyűjtésére. Az anyagot gyűjtötték: 1941 m. -ig 1943 m. Körülbelül kapott 150 000 válaszoknak, azonban ne iš a teljes litván nyelvterületről ir ne iš mindenütt egyenletesen 2 A második világháború utolsó éveiben az adatgyűjtés megszakadt. Ezt megújítot1972 m. ir ták, és tovább folytatták. 0.3. 1951 m. az újonnan összeállított „A litván nyelvatlasz anyagának gyűjtése — : Litván nyelvatlasz. T. 1. Lexika. V. 1977. P. 8—12. Salys A. Írások. T. 3. Különféle cikkek. Róma, 1985. P. 76; A litván nyelv atlasza. T. 1. Lexika. P. 9— 10. 93 programok” * lexikai fejezetében néhányat ir meghagyni "A 1” kérdést megkérdezem Ezen atlasz első kötetén- * ek nyomdai előkészítésekor (a lexikai térképekir et kommentárokkal), az A. Salys „A 17 felmérés során feljegyzett adatok még nem voltak megfelelően rendezve (kartotékba foglalva, osztályozva), ezért csak nagyon kis mértékben használták fel őket 1. Az első „A felmérés 17 kérdése megkövetelte a gyapjáért — és húsáért tartott háziállat, a juh ir elnevezései- — nek feljegyzését. 3 1.1. Iš Az összegyűjtött válaszokból látható, hogy a litván nyelvjárásokban a legelterjedtebb a régi indoeurópai cím: avis. A nyugati litván nyelvterület részén használatos (lásd 1 ábra. ). Egy másik helyen az ave etőalakot jegyezték fel. A keleti litván nyelvjárásokban az avį szót szinte teljesen kiszorította a kicsinyítő képzővel ellátott -ėlė képzős — avčlė, iš amely kezdetben csak kicsinyítő jelentéssel rendelkezhetett vagy m-s. olyan jelentést, amely idővel elhalványult, és ir közeledett az öröklött „juh” jelentéséhez “. ją Jelenleg mindkét elnevezést szinonimaként használják. A málna és a málnaféle elnevezései közötti hozzávetőleges határ Joniškis–Radviliškis–Kėdainiai–Kaunas–Prienai. Az awe elterjedési területén sok helyen a ir juh szót használják. Tehát a juhot az egész litván nyelvben használják. A litván nyelvterületen csak a keleti részen, az avėlės — változataként. - Az alapvető megnevezések, az avis és az ir avėlė mellett számos más, az av tő származékainak kicsinyítő-becéző ar jelentésével bíró elnevezés is létezik: avytė, avūtė, aviūlė, aviélé, avaička. a P. Skardžius dar mini lietuvių kalboje ritkán előforduló képzőket A „-yka” képzős származékot, amelyet Litvánia keleti részén használtak „-us“ képzővel képzett „avuika” ©. Avyką duomenygyűjtők 1977 m. még feljegyezték Zietelóban. 1.2. A juh egyéb tőből képzett elnevezései ritkák, főként használatosak Déli Lie: közelben, mint a bárány változatai. Iš A régebbi adatokból látható, hogy az avī szó használaiš ta meglehetősen eleven volt Ezekből a hívószavakból származnak ennek az állatnak a megnevezései ". Ezek a bur-gyökű megnevezések: a būriai és a bu kicsinyítő jų változatok: būrela (būrelė?), buritė, burikė, burt, buriūtė, amelyek csaknem az egész litván nyelvterületen előfordulnak. i Ugyanebből a tőből származó (hívószavakból eredő) kuc-gyökű megnevezések A kkūcė, kucytė, kucūtė alakok voltak elterjedtek a dzsukoknál. Az elmúlt évek adatai szerint ezek az p elnevezések kihalóban vannak, helyüket a köznyelvi avis „juh” szó foglalja el: a buriūkė és a buriūtė elnevezéseket csak Kybartuose, o a kucūkė elnevezést pedig — Balbieriškisben rögzítették. A használatbiš ól kiszorult továbbá az Északnyuga1942—1943 m. t-Szamogitiában használt bore elnevezés (kicsinyítő képzős alakja: borėlė). Kihalóban ir vannak a juh további ritkább elnevezései is: base, bazėlė, binė, būlė, cėbė, škiūdė. A 1956 A Litván nyelvatlasz anyaggyűjtési programja. V., 1951; II kiad. VS A litván nyelv atlasza. T. 1. Lexika. Skardžius P. A litván nyelv szóképzése. V., 1943. P. 177. 6 Ugyanott. P. 131; 160. A iš hívószavakból képzett juhnevekről lásd: O T x ynmuxkos H. B BaaTuitckne n CJIABASHCKHMe HA3BAHMA OBUBI H Gopana // Periférikus litván nyelvjárások. A litván nyelvtudomány kérdései. T. 30. V., 1993. P. 63—68; lásd még Sabaliauskas A. A balti nyelvek háziállat-elnevezései (eredetük, valamint a ir megfelelő su szláv nyelvek elnevezéseihez való viszonyuk) // A balti és ir a szláv nyelvek kapcsolatai A litván nyelvészet kérdései. T. 10. V., 1968. P. 112—122. 94 OŪpp>»>Vvoe avis avėlė kiti avvariantai būrė kiti burvariantai bėrė kūce/kucūkė Om : 25 Or Os“ = Op Ca! 7 Os į se J a 1 ábra A juh megnevezései. 2.0. A nyelvjárásokban elterjedt bárányelnevezéseknek szentelték a „Kérdőív” 17. kérdését. A. Salys tizenhárom nyelvjárási elnevezést és azok változatait közölte. | A válaszok tanúsága szerint a litván nyelv nyelvjárásaiban mintegy harminc bárányelnevezést és azok változatait használják. 2.1. A legrégebbi formának a jėras tekinthető, amelyből később a következő fonetikai változatok alakultak ki: éras, geras, véras 8. A legelterjedtebb, éras és géras alapú képzett alakok: "ėriūkas- /ėrūkas; gėriūkas- /gėrūkas (lásd a 2. ábrát). A gėriūkas Litvánia északi és keleti részén használatos. A „Kérdőív 1” adatait a „Litván nyelvatlasz” bárányelnevezéseknek szentelt térképével * összehasonlítva látható, hogy két évtized alatt a gėriūkas használati területéről teljesen kiszorult a ėriūkas, a gėriūkas izoglosszája pedig kissé nyugatabbra tolódott. Most már kissé nyugatabbra is meg lehetne húzni Šiauliai és Radviliškis, valamint Kėdainiai–- Jonava–Kaišiadorys délnyugati része mellett. A gėriūkas domináns megnevezés mellett ugyanazon a területen megtalálható az alapforma — gėras, valamint a -ėlis képzővel képzett gėrėlis is. Az ėriūkas Litvánia nyugati és déli részén elterjedt, ahol más változatai is használatosak: ėrėlis, érdilis, ėras. Külön szigetet alkot a žemaitėk nyugati sarka, ahol a vérditis dominál. A többi változat itt nagyon ritka. 2.2. A terület délkeleti részén a szláv nyelvek hatására a baron tő különféle változatai használatosak: baroniūkas, baronėlis, barondilis. Megfigyelhető e változatoknak a gėriūkas területére való behatolási tendenciája. 2.3. Az ėriūkas domináns változatai mellett szinte az egész nyelvjárási területen — kivéve Žemaitija nyugati részét, valamint a Biržas, Pasvalys és Panevėžys környéki területet — még a tő av(in) kicsinyítő képzős megnevezéseit is feljegyezték: aviūkas, aviniukas, avėlė, avdilé, avytlūkas, avyčiūkas, avylėlė, avytė. Néha az avytė és az aviūkas kifejezéseket a nem megkülönböztetésére használják, de leggyakrabban egyikük mindkét nem fiatal egyedeire vonatkozó általánosításként szerepel. 2.4. A būrėir és kūcė — a juh hívó szavaiból származó juhnevek alapján — a fiatal egyedek elnevezései is létrejöttek: buriūkas, buriūkė, burūlis, burisiūkas, kucūkas, kucūkė, kucūtė, kucūltė. Korábban ezek feltehetően gyakoribbak voltak, az utóbbi években azonban csak ritkán jegyzik fel őket. Ritkán más, kihalóban lévő kicsinyítő képzős elnevezések is előfordulnak — bariūkas, bartūkas, baziūkas, baziniūkas, cibūkas, garbiniūkas. 3. A bárány elnevezései és változatai gazdagsága tekintetében — akárcsak a juh esetében — Litvánia déli része a legváltozatosabb: itt a litván nyelvterület nyugati és keleti részén használatos, valamint nem litván eredetű elnevezések és változataik fonódnak össze. Az összegyűjtött adatokból látható a standard litván nyelv nyelvjárásokat nivelláló hatása. A nyelvjárási változatot rendszerint kiszorítja a használatból, és a standard nyelvi szó honosodik meg. Stabilabban fennmaradnak a nagyobb területre jellemző, változatokkal nem rendelkező juhvagy báránynemek elnevezései. 8Sabaliauskas A. Ugyanott. 112—122. o. 9 Vö. A litván nyelv atlasza. 1. köt. Térkép 74. sz., 148—149. o. 95 DIE BEZEICHNUNGEN DES SCHAFES UND DES LAMMES IN DEN DIALEKTUSOK (az A. Salys kérdőívének adatai 17) "Apklausas Im Összefoglalásként Áttekintés a a juh és bárány megnevezéseinek használatáról és elterjedésin éről a litván nyelv nyelvjárásaiban. Am legtöbbször a Bezeichnung avis „Schaf” (a nyugati része a A litvánok területe Sprache) és dic A következtetése Képzők -elė avelė (a keleti részben). A megjelölésére a juhnak más szavakat is használnak Gyökerek, amelyek többnyire a Rufen der Használt juhokból származik. Die Megnevezése a Lames nyugati ériukas és im északi, valamint keleti im gériukas Rész Litvánia használt. In den A nyelvjárásokban más Származékokat is használnak az av(in)gyökből. Es válik Következtetés levonva abból, hogy a A használat a tájnyelvi elnevezéseket kiszorítja, és a Fölénybe in egy nagyobb Areal jellegzetes megnevezése: avis és geriukas. 96 r „Op e. A a p iai fra on | ) nr ži iš 58 ku pa ae JR Vn į i „AANA AD AAT | Abend”, ; A Ro FY a 1349: p. ag: jj ae Ült . Par i“) h 142 A “ A Av kar 2 Ad DARL ma[)o-br060 d bárány/bárány bárányka, bárány/bárányka/- báránybárányka jó bárányka/jóbárány /gėrėlis aviniūkas kiti av-/avinpavadinimai vėraitis buriūkas baroniūkas/baronūkas/ baronėlis pav. 2 Bárány elnevezései.