Avies ir ėriuko pavadinimai tarmėse (A. Salio anketos „Apklausas 1“ duomenimis)

LIETUVIŲ KALBOTYROS KLAUSIMAI, XXXIV (1994) LIETUVIŲ KALBOS TARMĖS IR JŲ TYRINĖJIMAI Vita PRANSKŪNAITĖ A JUH ÉS A BÁRÁNY ELNEVEZÉSEI A NYELVJÁRÁSOKBAN (A. Salys „Apklausas 1” kérdőívének adatai alapján) 0. A Litvániai Lituanisztikai Intézet 1939-es megalapítását követően egyéb munkák mellett megkezdődtek a litván nyelvföldrajzi kutatások. Addig ezen a területen nem folytak nagyobb szabású és rendszeres munkálatok 1. K. Būga professzor azonban, miután Oroszországból visszatért Kaunasba dolgozni, hozzáfogott a litván nyelvatlasz összeállításának előkészítéséhez. E célból három kérdőívet állított össze és nyomtatott ki „Kérdéslapok” címmel. Az első „Kérdéslap” a fonetikai kérdéseknek szentelve 106 kérdést tartalmazott, a második és a harmadik, amelyek a lexikának voltak szentelve, több mint 180-at. A második kérdőív. A szavak földrajzi elterjedésének meghatározására tematikus csoportokba osztották: I. Épületek, II. Fák és cserjék, III. Zöldségek, IV. Háziállatok, V. Halak, VI. Hüllők, VII. Rovarok, VIII. Időjárás, IX. Madarak, X. Évszakok, XI. Egyéb. A megkezdett munkát K. Būga korai halála szakította félbe, az elkészült kérdőívek pedig felhasználatlanok maradtak. 0.1. K. Būga munkáját tanítványa, Antanas Salys folytatta, akit már tanulmányai idején mestere a lexikológia és a lexikográfia területe felé irányított. A nyelvjárási anyag gyűjtéséhez új, 92 kérdésből álló, tematikus csoportokba rendezett kérdőívet állított össze, „Apklausas 1 (a szavak földrajzi elterjedéséhez)” címmel. Néhány csoport — a növények és állatok elnevezései — megismétlődik K. Būga második „Kérdéslapjából”. A. Salys a következő tematikus csoportokat különíti el: I. Háziállatok, II. Madarak, III. Hüllők, IV. Kétéltűek, V. Halak, VI. Gerinctelenek, VII. Növények, VIII. Gombák. K. Būga második „Kérdéslapjából” 25 kérdést hagytak meg. Az „Apklausas 1”-hez külön lapot mellékeltek „Útmutató a kérdőív kitöltőinek” címmel. K. Būga kérdőívével összehasonlítva az „Apklausas 1” előnye a lehetséges válaszok megadása: a köznyelvi litván szó után különféle nyelvjárási elnevezések szerepelnek. Zárójelben a latin, német, orosz és lengyel megfelelőket is megadják. 0.2. Az „Apklausas 1” sokszorosítása után azonnal megkezdődött az anyaggyűjtés. A nyelvjárási adatok közvetlen gyűjtésére mintegy 400 pontos hálózatot alakítottak ki. Az anyagot 1941 és 1943 között gyűjtötték. Körülbelül 150 000 választ kaptak, de nem a teljes litván nyelvterületről, és a lefedettség sem volt mindenütt egyenletes 2. A második világháború utolsó éveiben az adatgyűjtés megszakadt. 1972-ben újraindult, és azóta is folytatódik. 0.3. 1951-ben újonnan összeállították „A litván nyelvatlasz anyaggyűjtése” 1 Litván nyelvatlasz. 1. köt. Lexika. V., 1977. 8–12. o. 2 S a l y s A. Írások. 3. köt. Különféle cikkek. Róma, 1985. 76. o.; Litván nyelvatlasz. 1. köt. Lexika. 9–10. o. 93 programjának”3 lexikai fejezetében néhány „Apklauso 1” kérdést is meghagytak. Az atlasz4 első kötetének (a lexikai térképeknek és kommentároknak) nyomdai előkészítésekor az A. Salio „Apklausa 1” kérdőíve alapján feljegyzett adatokat még nem rendezték megfelelően (nem kartotékolták és osztályozták), ezért csak igen kis mértékben használták fel őket. 1. Az „Apklauso 1” első kérdése annak feljegyzését kérte, hogyan nevezik a juhot — a gyapjáért és húsáért tartott háziállatot. 1.1. Az összegyűjtött válaszokból kitűnik, hogy a litván nyelvjárásokban a legelterjedtebb az indoeurópai eredetű régi avis elnevezés. A litván nyelvterület nyugati részén használatos (lásd az 1. ábrát). Egy-egy helyen az e-tövű avė alakot is feljegyezték. A litván nyelvjárások keleti részén az avį elnevezést szinte teljesen kiszorította a -ėlė kicsinyítő képzővel alkotott avėlė, amely kezdetben csak kicsinyítő vagy kedveskedő jelentésű lehetett; ez idővel elhalványult, és közel került az örökölt avies jelentéséhez5. Ma mindkét elnevezést szinonimaként használják. Az avies és az avėlės elnevezés hozzávetőleges határa: Joniškis–Radviliškis–Kėdainiai–Kaunas–Prienai. Az avėlės elterjedési területén sok helyütt az avis elnevezés is előfordul. Így az avį az egész litván nyelvterületen használatos, a keleti részen azonban az avėlės változataként. Az alapvető avis és avėlė elnevezés mellett számos más, kicsinyítő vagy kedveskedő jelentésű, az av- tőből képzett alak is létezik: avytė, avutė, avikė, aviūtė, aviolė, aviakė. P. Skardžius még megemlíti az -ylė képzővel alkotott avyka alakot is, amely ma már ritkán fordul elő a litván nyelvben, továbbá az -uika képzővel alkotott avuika alakot, amelyet Litvánia keleti részén használtak6. Az Avyką alakot az adatgyűjtők 1977-ben még Zietelában is feljegyezték. 1.2. A juhot megnevező, más tövű szavak ritkák, és főként Dél-Litvániában használatosak az avies változataiként. A régebbi adatokból kitűnik, hogy egykor meglehetősen elevenen éltek a juh hívogatására használt szavakból eredő elnevezések7. A bur- tőből képzett burė, būria elnevezésekről és kicsinyítő változataikról van szó: būrela (būrelė?), burūtė, burikė, burūlkė, buruītė, amelyek a litván nyelvterület szinte egészén előfordulnak. A hívogatásra használt szavakból eredő, azonos gyökerű kuc- tövű elnevezések, a kūcė, kucytė, kuciltė, a dzsukok között voltak elterjedtek. Az utóbbi évek adatai szerint ezek az elnevezések visszaszorulnak, és helyüket a köznyelvi avis szó veszi át: a burūikė és burūitė alakot csak Kybartuose-ban jegyezték fel, a kucūikė alakot pedig Balbieriškyje-ben. Ugyancsak kiszorult a használatból az 1942–1943-ban Észak-Žemaitijában használt bōrė (dem. borėlė) elnevezés. A juh további ritkább elnevezései is eltűnőben vannak: bāse, bazėlė, binė, būlė, cēbė, skūidė. 3 A litván nyelvatlasz anyaggyűjtési programja. V., 1951; 2. kiadás — V., 1956. 4 Litván nyelvatlasz. 1. kötet. Lexika. 5 Skardžius P. Lietuvių kalbos žodžių daryba. V., 1943. P. 177. 6 Ugyanott. 131., 160. o. 7 A juh hívogatására használt szavakból képzett elnevezésekről lásd: Откупщиков Ю.В. Балтийские и славянские названия овцы и барана // Переферийные lietuvių kalbos tarmės. Lietuvių kalbotyros klausimai. T. 30. V., 1993. P. 63—68; továbbá lásd: Sabaliauskas A. Baltų kalbų naminių gyvulių pavadinimai (jų kilmė ir santykis su atitinkamais slavų kalbų pavadinimais) // Baltų ir slavų kalbų ryšiai. Lietuvių kalbotyros klausimai. T. 10. V., 1968. P. 112—122. 94 1. ábra. A juh elnevezései. 2.0. A nyelvjárásokban elterjedt bárányelnevezéseknek szentelték az „Apklauso 1” második kérdését. A. Šalys tizenhárom nyelvjárási elnevezést és azok változatait adta meg. A válaszok tanúsága szerint a litván nyelvjárásokban mintegy harminc bárányelnevezést és azok változatait használják. 2.1. A legrégibb formának a gėras tekinthető, amelyből később fonetikai változatok keletkeztek: ėras, gėras, vėras8. A legelterjedtebbek az ėro és gero szóképző toldalékkal alkotott származékai: ėriukas/ėri̇ukas; gėriukas/gėrūkas (lásd a 2. ábrát). A Gėriukas Litvánia északi és keleti részén használatos. Az „Apklauso 1” adatait összevetve a „Lietuvių kalbos atlasas” bárányelnevezéseknek szentelt térképével 9, látható, hogy két évtized alatt az gėriukas használati területéről teljesen kiszorította az ėriukas alakot, a gėriukas izoglossza pedig kissé nyugatabbra tolódott. Ma valamivel Šiauliaitól és Radviliškistől nyugatra, Kėdainiai–Jonavos–Kaišiadoriai térségétől délnyugatra lehetne meghúzni. Az uralkodó gėriukas elnevezés mellett ugyanazon a területen az alapalak, a gėras, valamint az -ėlis képzős -ėlis származék, a gėrėlis is előfordul. Az Ėriukas Litvánia nyugati és déli részén elterjedt, ahol további változatai is használatosak: erėlis, eraitis, ėras. Különálló kis szigetet alkot a žemaitiai terület nyugati sarka, ahol a vėraitis forma uralkodik. A többi változat itt nagyon ritka. 2.2. A terület délkeleti részén a szláv nyelvek hatására a baron- tő különféle változatait használják: baroniukas, baronėlis, baronaitis. Megfigyelhető, hogy ezek behatolnak a gėriukas használati területére. 2.3. Az uralkodó ėriukas változatok mellett a nyelvjárási terület szinte egészén – a nyugati Žemaitija, valamint Biržai, Pasvalys és Panevėžys környékének kivételével – az av(in)- tő különféle kicsinyítő képzős elnevezéseit is feljegyezték: aviukas, aviniukas, avėlė, avāilė, avylukas, avyčiukas, avytėlė, avytė. Az avytė és az aviukas néha a nemek megkülönböztetésére szolgál, de többnyire az egyiket mindkét nemű bárányra általánosítják. 2.4. A burė és kūcė elnevezések – amelyek a juh hívogatására használt szavakból erednek – mintájára a bárányokra is alkottak elnevezéseket: burčiukas, burčiukė, burūlis, burisiukas, kūčiukas, kūčiukė, kūčiutė, kūcėlė. Korábban feltehetően gyakoribbak voltak; az utóbbi években már csak ritkán jegyzik fel őket. Ritkán fordulnak elő más, kihalóban lévő kicsinyítő képzős elnevezések is: bariukas, bartūkas, baziūkas, baziniukas, čibiukas, garbiniukas. 3. A bárány- és juhelnevezések, valamint változataik sokfélesége tekintetében Litvánia déli része a legváltozatosabb: itt összefonódnak a litván nyelvterület nyugati és keleti részén használatos, továbbá nem litván eredetű elnevezések és változataik. Az összegyűjtött adatokból kitűnik a köznyelvi litván nyelv nyelvjárásokat kiegyenlítő hatása. A nyelvjárási változatot rendszerint kiszorítja a használatból, és a köznyelvi szó válik uralkodóvá. A nagyobb areára jellemző, változatok nélküli juh- vagy bárányelnevezések stabilabban maradnak fenn. 8 S a b a l i a u s k a s A. Ten pat. P. 112–122. 9 Vö. Lietuvių kalbos atlasas. I. köt. 74. térkép, 148–149. o. 95 A juh és a bárány megnevezései a nyelvjárásokban (A. Salys „Apklausas 1” című kérdőívének adatai alapján) Összefoglalás A cikk áttekintést ad a juh és a bárány megnevezéseinek használatáról, valamint ezek elterjedéséről a litván nyelv nyelvjárásaiban. Leggyakrabban az avis „juh” megnevezés használatos (a litván nyelvterület nyugati részén), illetve a -elė képzős avėlė származék (a keleti részen). A juh megnevezésére más tövű szavakat is használnak, amelyek többnyire a juhok hangját utánzó kiáltásokból erednek. A bárány megnevezéseként Litvánia nyugati részén az eriukas, az északi és keleti részen pedig a geriukas használatos. A nyelvjárásokban az av(in)- tőből képzett más származékok is használatosak. Arra a következtetésre jut, hogy a nyelvjárási megnevezések használata visszaszorul, és egy nagyobb területen az avis és a geriukas jellegzetes megnevezések kerülnek túlsúlyba. 96 2. ábra. A bárány megnevezései.