Lietuvių kalbos instituto kronika. 1996

A LITVÁN NYELVTUDOMÁNYI INTÉZET KRÓNIKÁJA 1996 1996 júliusában az Intézetről szóló információkat világszerte elérhetővé tették a számítógépes hálózatokon. A következő címen találhatók meg: http://www.mch.mii.lt/more/lki/pradzia.htm Az Intézet elektronikus levelezési címe: [email protected] Szervezet Az Intézet igazgatója 1996. december 15-ig prof. habil. dr. Zigmas Zinkevičius volt. Az igazgatóhelyettesek dr. Kazys Morkūnas (tudományos ügyekben) és Kęstutis Jurkūnas (általános ügyekben) voltak. A tudományos titkár 1996. február 1-jéig Irena Andriukaitienė, február 1-jétől pedig dr. Artūras Judžentis volt. 1996-ban az Intézetben hat osztály működött: Szótári osztály (vezetője doc. dr. Vytautas Vitkauskas), Nyelvtani osztály (vezetője prof. habil. dr. Vytautas Ambrazas), Névtani osztály (vezetője habil. dr. Vitalija Maciejauskienė), Terminológiai osztály (vezetője dr. Kazys Gaivenis), Nyelvtörténeti és dialektológiai osztály (vezetője dr. Kazys Morkūnas), Nyelvművelési osztály (vezetője dr. Pranas Kniūkšta). Kiadói csoport is működött (vezetői feladatát ideiglenesen Neda Marcinkienė látta el). 1996 végén 125 alkalmazott dolgozott az Intézetben, közülük 94 tudományos munkatárs és 34 kutató (2 habilitált doktor-professzor, 6 habilitált doktor, 4 docens doktor, 23 doktor). Az Intézet és a Vytautas Magnus Egyetem közös doktori képzésére felvételt nyert Ramute Bingelienė, Asta Kupčinskaitė, Vilija Lazauskaitė, Evija Lipartė ir Vilija Sakalauskienė. A fő tevékenységi irányok A Litván Köztársaság Kormányának 1995. 03. 21-i, 399. számú, Az állami tudományos intézetek jegyzékéről szóló határozata a következő fő tevékenységi területeket határozta meg az Intézet számára: a litván nyelv lexikológiájának, nyelvtani rendszerének, nyelvjárásainak és névanyagának kutatása, valamint a terminológia kialakítása; a litván nyelv történetének és a nyelvek közötti kapcsolatoknak a kutatása, a mai litván nyelv társadalmi működésének vizsgálata és nyelvi normalizálása. Az Intézeti Tanács legfontosabb határozatai Február 20-án megvitatták az Intézet 1995. évi tudományos munkájának eredményeit és az 1996. évi terveket; nyomtatásra jóváhagyták a Kalbos kultūros 68. füzetét; megvitatták 260 a külföldi kutatók hozzáférési jogát a Dabartinės lietuvių kalbos žodynas számítógépes változatához, és jóváhagyták a használatára vonatkozó licencszerződést; az Intézet tudományos titkárává dr. Artūras Judžentist nevezték ki; elfogadták habil. dr. Vitalija Macijauskienė kérelmét, hogy mentsék fel a VDU és az LKI bölcsészettudományi területének nyelvészeti doktori képzési és habilitációs bizottsága elnöki tisztségéből; e bizottság elnökévé habil. dr. Algirdas Sabaliauskast választották. Március 22-én megvitatták az 1995-ben felvett VDU- és LKI-doktoranduszok munkájának megszervezését; áttekintették a Litván Köztársaság tudományos fokozatairól és tudományos pedagógiai címekről szóló rendszer általános rendelkezéseinek tervezetét. Április 16-án megvitatták az Intézet nemzetközi szakértői vizsgálatának eredményeit; módosították Danutė Sabaliauskaitė doktori tanulmányi bizottságának összetételét. Május 23-án nyomtatásra jóváhagyták a Lietuvių kalbos žodynas 18. kötetét, a Lietuvių kalbotyros klausimai 36. kötetét, valamint Vytautas Vitkauskas Gyvosios kalbos faktų „Lietuvių kalbos žodynui“ rinkimo programa című munkáját; megállapították a nyelvészeti művek szövegeinek gyűjtésére és tördelésére vonatkozó díjakat; az Intézet képviselőjének prof. habil. dr. Zigmas Zinkevičiust javasolták a VDU szenátusába; megvitatták az UNESCO vezetőivel való találkozó, valamint az 1996. évi doktori felvételi ügyeit. Július 3-án bizottságot hoztak létre az 1996. évi felvételi eljáráshoz a VDU és az LKI bölcsészettudományi területének nyelvészeti doktori képzésére; tanácskoztak az Intézet antakalnisi épületének védelméről; tájékoztatást adtak az Intézet Mokslo ir studijų institucijos pasaulio kompiuterių tinkluose. című projektben való részvételéről. Szeptember 24-én jóváhagyták az 1996-ban felvett intézeti doktoranduszok — Ramutė Bingelienė, Asta Kupčinskaitė, Vilija Lazauskaitė, Evija Lipartė és Vilija Sakalauskienė — doktori tanulmányi bizottságainak összetételét; támogatták a VDU doktoranduszai, Raimonda Adamonytė, Birutė Briaukienė, Sigitas Jankauskaitė és Jovita Liutkutė doktori tanulmányi bizottságainak összetételét; módosították Audra Zavadskaitė doktorandusz doktori tanulmányi bizottságának összetételét; támogatták a VDU doktorandusza, Gailius Laukagalis doktori tanulmányi bizottságának módosítását és új összetételét; jelölteket javasoltak az Intézet képviseletére a Tanulmányi Minőségértékelési Központ Szakértői Bizottságának tartaléklistájára. Október 15-én úgy döntöttek, hogy jelöléseket terjesztenek elő: a Litván Köztársaság tudományos díjainak pályázatára a Lietuvių kalbos žodynas 7–16. köteteit, valamint azok szerzőit és szerkesztőit: dr. Irena Ermąnytėt, dr. Sofija Kėzytėt, dr. Jonas Paulauskast, dr. Kazys Ulvydast (posztumusz), doc. dr. Vytautas Vitkauskast, dr. Klementina Vosylytėt, Angelė Vilutytė-Rimševičienėt és dr. Kazimieras Pakalkát; állami tudományos ösztöndíjra dr. Rita Miliūnaitė jelölését; a fiatal kutatók tudományos munkáinak pályázatára dr. Danutė Marija Liutkevičienė munkáját; a legmagasabb fokozatú állami tudományos ösztöndíjra habil. dr. Algirdas Sabaliauskas jelölését; a Martynas Mažvydas-díjra prof. Jochen Dieter Rangės tudományos munkáit. Jóváhagyták a Lengyel Tudományos Akadémia Varsói Slavistikos Intézete és a Lietuvių kalbos institutas tudományos együttműködési megállapodását, valamint a Szentpétervári Állami Egyetem Filológiai Kara és a Lietuvių kalbos institutas tudományos együttműködési megállapodásának tervezetét. 261 December 30-án az Intézet igazgatójává 1997. január 2-i hatállyal habil. dr. Algirdas Sabaliauskast választották meg; nyomtatásra jóváhagyták: Lietuvių kalbotyros klausimai 37. köt., Terminologija [Sąs.] 3, Lietuvių kalbos tarmių ir jų sąveikos tyrimo programa. Sociolingvistika. Kiadás Dabartinės lietuvių kalbos gramatika = A Grammar of Modern Lithuanian / V. Ambrazas, K. Garšva, A. Girdenis, E. Jakaitienė, P. Kniūkšta, S. Krinickaitė, V. Labutis, A. Laigonaitė, E. Oginskienė, J. Pikčilingis, A. Ružė, N. Slizienė, K. Ulvydas, V. Urbutis, A. Valeckienė, E. Valiulytė; Szerk. V. Ambrazas. – V.: Mokslo ir enciklopedijų l-kla. – 1996 – 2. javított kiadás – 743 p.: schem. – 3000 egz. D aukantas S. Didysis lenkų – lietuvių kalbų žodynas. 3. köt.: r – ž / G. Subačius szerkesztésében. Lengyel és angol nyelvű összefoglalók. – V.: Mokslo ir enciklopedijų l-kla. – 1996. – 384 p. – 1000 egz. Jono Jablonskio konferencija: Ties kalbos kultūros ir stilistikos riba: (Az előadások tézisei. Vilnius, 1996. október 4.) / Szerk. P. Kniūkšta; nyomdai előkészítés D. Vainauskienė. – V.: Lietuvių k. inst. – 1996. – 22 p. – 150 egz. Kalbos kultūra. [Sąs.] 68/Szerkesztőbizottság: V. Ambrazas, K. Gaivenis, P. Kniūkšta (felelős szerkesztő), V. Maciejauskienė, R. Miliūnaitė, G. Naktinienė, A. Pupkis, K. Ulvydas; A füzetet összeállította és nyomdai előkészítését végezte A. Bataitytė. V.: Lietuvių k. inst. – 1996. – 122 p. – 1500 egz. Lietuvių kalba: tyrėjai ir tyrimai. Konferencia-előadások tézisei az első litván könyv, Martynas Mažvydas Katekizmo 450. évfordulója alkalmából. 1996. október 23–24. / Szervezőbizottság: D. Mikulėnienė, K. Morkūnas, A. Sabaliauskas. – V.: Lietuvių k. inst. – 1996. – 39 p. – 200 egz. Lietuvių kalbos tarmių ir jų sąveikos tyrimo programa. Kirčiavimas / Összeállította: D. Mikulėnienė, B. Stundžia; felelős szerkesztő K. Morkūnas. – V.: Lietuvių k. inst. – 1996. – 91 p. – 300 egz. Lietuvių kalbos žodynas. T. 17: Tūlė – valgus / Főszerkesztő V. Vitkauskas; szerkesztőbizottság: I. Erm anytė, G. Naktinienė, J. Paulauskas, Z. Šimėnaitė, V. Vitkauskas. – V.: Mokslo ir enciklopedijų l-kla. – 1996 – 1079 p. – 5000 egz. Lietuvių kalbotyros klausimai. 36. köt.: Lietuvių kalba: tyrėjai ir tyrimai / A kötetet összeállította: D. Mikulėnienė, K. Morkūnas, A. Sabaliauskas; szerkesztőbizottság: V. Ambrazas (a felelős szerkesztő helyettese), V. Maciejauskienė, D. Mikulėnienė, K. Morkūnas (felelős szerkesztő), G. Naktinienė, B. Stundžia, Z. Zinkevičius. – V.: Lietuvių k. inst. – 1996. – 246 p. – 700 egz. Sabaliauskaitė D. M. Lietuvių kalbos drabužių pavadinimai. A bölcsészettudományok nyelvészet szakirányú doktori értekezésének kivonata. – V., 1996. – 11 p. – 100 egz. Terminologija [Sąs.] 3 / Szerkesztőbizottság: A. Buračas, K. Gaivenis (felelős szerkesztő), A. 262 Kaulakienė, J. Klimavičius (felelős szerkesztőhelyettes) A. Smilgevičius. – V.: Lietuvių k. inst. – 1996. – 119 o. – 500 példány. Vačiulytė-Romančuk O. A Gervėčiai környéki nyelvjárás tulajdonnevei / Felelős szerkesztő: E. Valiulytė. Angol nyelvű összefoglaló. – V.: Lietuvių k. inst. – 1996. – 160 o. – 700 példány. Vanagas A. Litvánia városainak nevei / Összeállította és az előszót írta V. Maciejauskienė. Német nyelvű összefoglaló. – V.: Mokslo ir enciklopedijų l-kla. – 1996. – 322 o. – 3000 példány. Vitkauskas V. A beszélt nyelvi adatok gyűjtésének programja a „Litván nyelv szótára” számára / Szerkesztette, és tájékoztató kérdésekkel kiegészítette I. Ermanytė. – V.: – 1996 – 56 o. – 1000 példány. Zinkevičius Z. The History of the Lithuanian Language. W. R. Schmalstieg előszavával. – V.: Mokslo ir enciklopedijų l-kla. – 1996. – 333 o. – 1000 példány. Az Intézet 1996. évi rangos és más legfontosabb munkáinak kiadásához a Oktatási és Tudományos Minisztérium, valamint az Állami Litván Nyelvi Bizottság biztosított forrásokat az Állami Nyelvhasználati és -fejlesztési Programból. Sajtóban való közreműködés 63,5 tudományos cikk jelent meg (közülük 9 külföldi kiadványokban), és 43,33 konferencia-absztrakt jelent meg nyomtatásban (közülük 23,33 nemzetközi konferenciáké). Tudományos expedíciók A Szótári Osztály július 1–14. között expedíciót szervezett a Molėtai járás Alanta környékére. Az expedíciót Zita Šimėnaitė vezette, részt vett benne Angelė Kaulakienė, Ritutė Petrokienė és Klementina Vosyl irtė. A nyelvésznők segítségére volt G. Jakučionienė, az alantai középiskola tanára, valamint felsőoktatási intézmények hallgatói. Az expedíció során 24 órányi nyelvjárási szöveget jegyeztek le, a Litván Nyelv Szótárának cédulagyűjteményébe pedig 2000 lexikográfiai cédulát adtak át. A Nyelvtörténeti és Dialektológiai Osztály három expedíciót szervezett: június 27. és július 5. között Vita Pranskūnaitė (vezető), Ona Aleknavičienė, Rima Bacevičiūtė, Ri čardas Petkevičius, Nijolė Tuomienė és Edmundas Trumpa utazott a Skuodasi járás Ylakiai környékére; július 8–19. között Laima Grumadienė (vezető), Ri čardas Petkevičius, Vita Pranskūnaitė, Irena Raišutienė, Nijolė Tuomienė, Aloyzas Vidugiris és a Vilniusi Pedagógiai Egyetem hallgatói gyűjtöttek anyagot az Utenai járás Balčiai környékén; július 23–31. között Edmundas Trumpa (vezető), Daiva Atkočaitytė, Rima Bacevičiūtė, Asta Leskauskaitė, Vita Pranskūnaitė, Audra Zavadzkaitė és a Vytautas Magnus Egyetem hallgatói vizsgálták a nyelvjárást az Ukmergėi járás Taujėnai környékén. Nyelvjárási anyagot gyűjtöttek a Linkmenųi (Vytautas Kardelis) és a Pelesosi (Edmundas Trumpa) beszédmódból is. 263 Különféle kérdőívek és programok (a nyelvjárások és kölcsönhatásuk kutatása, a nyelvi tények gyűjtése, az Európai Nyelvatlasz) alapján az osztály összesen mintegy 7000 nyelvjárási adatot jegyzett le, és körülbelül 70 órányi szöveget rögzített magnetofonkazettákra. Konferenciák, szemináriumok A január 26–27-én Vilniusban, a Tanárok Házában rendezett Etnikai kultúra a helyreállított Litván Köztársaságban: felemelkedés vagy hanyatlás? című konferencián Jonas Klimavičius (Hogyan stabilizálódik a nyelv) és Vytautas Vitkauskas (A nyelvjárások végleges eltűnésének eredményei) tartott előadást. A február 5–7-én megrendezett 31. Litván Nemzeti Fizikakonferencián Angelė Kaulakienė előadást tartott A fizikai terminológia fejlődésének sajátosságai. címmel. Február 19-én a Litván Nemzeti Martynas Mažvydas Könyvtárban tartott August Schleicher-megemlékezésen Algirdas Sabaliauskas beszélt a neves nyelvész életéről és munkásságáról. Február 22-én a Lett Nyelvi Intézet tudományos konferenciáján, a A nyelv statikája és dinamikája című rendezvényen, amelyet Jānis Endzelīns akadémikus születésének 123. évfordulója alkalmából tartottak, Saulius Ambrazas (A balti nyelvek *-mo- képzős származékainak alakulástörténetéről) és Ričardas Petkevičius (A litván és lett nyelv azonos jelentésű főneveiről) tartott előadást. Március 28-án a Litván Nemzeti Martynas Mažvydas Könyvtárban rendezett Mažvydas-felolvasásokon Juozas Karaciejus (A Wolfenbütteli posztilla a Kis-Litvánia litván írásbeliségének összefüggésében) és Artūras Judžentis (Martynas Mažvydas írásainak nyelve: a kutatás helyzete és feladatai) tartott előadást. Április 18-án Vilnius városi önkormányzatánál az Intézet Nyelvművelési Osztálya szemináriumot rendezett Idegen szavak a nyelvészek és a nyelvhasználók szemével címmel. Jonas Klimavičius az elveszett szavak kereséséről és a szókeresőkről beszélt, Danguolė Mikulėnienė áttekintette a szavak rendezését és a közönség javaslatait, Pranas Kniūkšta pedig az idegen szavakhoz való viszonyt tárgyalta, és arra intett, hogy ne a kölcsönszótól, hanem az idegen szellemtől féljünk. Kifejezetten erre az alkalomra Jurga Girčienė és Loreta Vaicekauskienė készített egy tájékoztatót Idegen szavak és megfelelőik. címmel. Április 22-én Kaunasban, a Maironis Litván Irodalmi Múzeum által rendezett Maironis „Fiatal Litvánia” az iskolában című konferencián Vytautas Vitkauskas előadást tartott A „Fiatal Litvánia” nyelvének és eszméinek értéke. címmel. Az április 25-én Rēzeknében tartott A latgal irodalom és az irodalmi (írott) nyelv kutatásának problémái című szemináriumon Vidmantas Kuprevičius előadást tartott A lett nyelv szavairól egy ismeretlen szerző litván keleti–lengyel nyelvű szótárának 19. század első feléből származó kéziratos jegyzékében. címmel. Az április 25–26-án a Litván Köztársaság Seimasának alárendelt Állami Litván Nyelvi Bizottság által rendezett szemináriumon, Nyelvi szabályozás: elméleti és gyakorlati problémák címmel, Laima Grumadienė (A nyelvi szabályozás sikerének záloga – a társadalommal való kapcsolat) és Pranas Kniūkšta (A nyelvi szabályozás stratégiájáról) tartott előadást. 264 ját), Danguolė Mikulėnienė (A nyelv rendezése: normaalkotás és igazgatás), Loreta Vaicekauskienė (Nyelv és presztízs) és Vytautas Vitkauskas (Hogyan kell rendezni köznyelvünket). Május 3-án a Vilniusi Városi Önkormányzat által szervezett összejövetelen Az idegen szó olyan, mint az idegen kalap címmel Vytautas Vitkauskas beszélt a kis nemzetről, amelynek nagy a szókincse; Pranas Kniūkšta pedig a vilniusi nyilvános feliratokban előforduló litván szavaktól való félelemről mesélt. Május 3–4-én a Klaipėdai Egyetem Balti Tanulmányok Központja által szervezett nemzetközi konferencián, A nyugati balti nyelvek és kultúrák maradványai, Aloyzas Vidugiris előadást tartott A žietelai és a dél-aukštaitiai nyelvjárás szókincsének kapcsolatairól. Május 6-án Rigában, az ENSZ Balti Részlegének szakértői csoportja földrajzi nevek szabványosításáról tartott ülésén Marytė Razmukaitė és Vidas Garlauskas is részt vett, és előadást tartott. Május 7-én a Tudósok Palotája által szervezett Anyanyelv: aggodalmak a jövője miatt című vitán Danguolė Mikulėnienė, Aloyzas Vidugiris és Zigmas Zinkevičius vett részt. Május 18–25-én a göteborgi (Svédország) egyetemen tartott szemináriumon Saulius Ambrazas tartott előadást A balti nyelvek szóképzési kategóriái történeti szempontból címmel. Június 4-én a Kaunasi Műszaki Egyetem Humán Tudományok Intézete által szervezett Kultúra és társadalom című konferencián Kazys Gaivenis és Angelė Kaulakienė (A terminológiai normaalkotás extralingvisztikai elvei), valamint Stasys Keinys (A litván nyelv a 21. század hajnalán) tartott előadást. Június 7-én a kaunasi Verdenė klub által szervezett Nemzet és nyelv című konferencián Kazys Garšva (A litván nyelv ügyei az állam peremvidékein) és Zigmas Zinkevičius (Vilnius – a világ balti nyelvészeinek központja) tartott előadást. A július 4–6-án megrendezett Litván Tanulmányok Világközösségének konferenciáján, Litván tanulmányok a 21. század küszöbén: kutatási prioritások, módszerek és újítások, Zigmas Zinkevičius (A történeti litván tanulmányok kutatási prioritásairól) és Aloyzas Vidugiris (A litván nyelvjárások jelentősége és kilátásai) tartott előadást. Szeptember 20–21-én a Lett Nyelvi Intézetben (Riga) tartott Európai nyelvatlasz főszerkesztőségi ülésén Kazys Morkūnas vett részt. Az ülés résztvevőinek felolvasta előadását A nyelvföldrajzi munkálatokról Litvániában címmel. Október 4-én Marijampolėben, a Nyelvművelési Osztály és a Vilniusi Egyetem Litván Nyelvi Tanszéke által szervezett Jonas Jablonskis-konferencián, A nyelvművelés és a stilisztika határán, Laima Grumadienė (A nyelvjárási elemek a köznyelvben), Asta Kupčinskaitė (A nem litván nyelvi elemek (összetevők) használatának tendenciái) és Pranas Kniūkšta (A hivatali sablonok terjedése és terjesztése) tartott előadást. Október 22-én a Rigában megrendezett Nemzeti terminológia: történelem, jelen és perspektívák című konferencián Albina Auksoriūtė, Kazys Gaivenis és Angelė Kaulakie- 265 Közös előadást is tartott Néhány gondolat a litván terminológiai szabványokról. Október 23–24-én az Intézet Nyelvtörténeti és Dialektológiai Osztálya által rendezett nemzetközi konferencián A litván nyelv: kutatók és kutatások (az első litván könyv, Martynas Mažvydas Katekizmusának 450. évfordulója alkalmából) előadást tartott Ona Aleknavičienė (Jono Bretkūnas Postillájának lexikográfiai vizsgálati problémái), Saulius Ambrazas (A -(i)ūnas képzővel képzett tulajdonságbirtokos-megnevezések eredetéről), Irena Andriukaitienė (Színnevek a 16–17. századi litván írásos emlékekben), Daiva Atkočaitytė (Az eržvilkasi nyelvjárás kettőshangzóbeli hanglejtéseinek eloszlása), Rima Bacevičiūtė (Az [l] és [l’] mássalhangzók kiejtéséről), Nijolė Čepienė (Königsbergi levéltári dokumentumok), Kazimieras Gaivenis, Valentinas Černiauskas és Vida Žilinskienė (A litván nyelvi terminológiai adatbank), Kazimieras Garšva (A délkelet-lettországi litván nyelvjárások fonetikája), Jolanta Gelumbe­ckaitė (A Vulgata prepozíciós szerkezeteinek viszonya az illatívuszhoz J. Bretkūnas Lukács evangéliuma-fordításában), Elena Grinaveckienė (Litván eredetű frazeologizmusok a belarusz nyelvjárásokban), Laima Grumadienė (A žasliai plébánia lakóinak családnevei a 18. század közepén), Juozas Karaciejus (Mikor jelent meg az első litván könyv), Gina Kavaliūnaitė (S. B. Chylinskis Bibliája és fordítása forrásának problémája), Pranas Kniūkšta (A tamsta névmás főnevesüléséről), Vilija Lazauskaitė (A semlegesnemű melléknevek tőhangsúlyáról), Asta Leskauskaitė (A t’, d’ és k’, g’ mássalhangzók keveredése a déli aukštaitiai és a keleti aukštaitiai vilniusi nyelvjárásokban), Evija Lipartė (Néhány határozószói és lokatívuszi szerkezetről S. Daukantas írásaiban), Milda Lučinskienė (Néhány lexikai különbség J. Jaknavičius 1647-es és 1705-ös evangéliumaiban), Danguolė Mikulėnienė (A kad ir ką alárendelő kötőszavak viszonyáról), Kazys Morkūnas (Az ige morfológiája M. Mažvydas írásaiban és D. Klein nyelvtanaiban), Alma Ragauskaitė (Két tőből álló személynevek a 16. századi Žemaitijában), Nijolė Tuomienė (Kódváltás kétnyelvű környezetben), Edmundas Trumpa (Az /a/ fonéma néhány sajátossága a pelesai nyelvjárásban), Aloyzas Vidugiris (A zanavykaiak a žemaitiaiak vagy a sūduviaiak leszármazottai?), Vytautas Zinkevičius (A régi litván írásos emlékek kutatásának számítógépesítése), Zigmas Zinkevičius (Az első litván könyv és írott nyelvünk eredete). A konferencián ezenkívül előadást tartott a kijevi Anatolij Nepokupnyj (К проблемам дифференциации славизмов М. Мажвидаса), Ilga Jansone (Vārda cilme un tā semantiskā motivācija (latv. piedurknē)), valamint a rigai Anna Stafecka (Izlokšņu īpatnības garīgo dziesmu krājumā „Dzimies Swatas...” (1801)), továbbá litván felsőoktatási intézmények oktatói, doktoranduszai és más lituanisták. November 6-án a Vilniusi Egyetem Balti Filológiai Tanszéke által rendezett Kazimieras Būga-konferencián Laimutis Bilkis (Néhány ősi víznév eredetéről és képzéséről), Jonas Klimavičius (Apidemė), Vitalija Maciejauskienė (A litván családnevek (személynevek) osztályozásáról) és Zigmas Zinkevičius (A kursi, a kursenieki, az új kursi vagy a Kur-földnyelvi nyelv?) tartott előadást. 266 December 21-én a Litván Irodalom és Néprajz Intézete által Laurynas Ivinskis kalendáriumainak 150. évfordulója alkalmából rendezett konferencián Albina Auksoriūtė (L. Ivinskis Prigimtuomenė. Rendszertani kategóriák elnevezései) és Vytautas Vitkauskas (A lexikai választás a nyomtatott kiadáshoz [L. Ivinskis írásai alapján].) tartott előadást. Tanulmányutak, kiküldetések Április 30. és május 25. között habil. dr. Simas Karaliūnas a Lengyel Tudományos Akadémia Szlavisztikai Intézetében végzett kutatómunkát. Varsó könyvtáraiban anyagot gyűjtött és szakirodalmat olvasott a balti–szláv etimológia, valamint a szláv törzsek etnonimáinak eredete és fejlődése témakörében. Június 24. és július 2. között részt vett a norvégiai Vatnahalsenben megrendezett, az idő és az aspektus kérdéseivel foglalkozó északi nyári egyetemen (Nordic summer school on tense and aspect), és előadást tartott a mai litván összetett alárendelő időhatározói mondatok idő- és aspektusviszonyairól (Tense and aspect in temporal complex sentences in modern Lithuanian) a doktorandusz Jūratė Pajėdienė. Augusztus 18. és szeptember 1. között a doktorandusz Gina Kavaliūnaitė a belgiumi Antwerpenben folytatott tanulmányokat. A nyári egyetemen a mai holland nyelvet tanulmányozta, a könyvtárakban pedig anyagot gyűjtött a holland bibliafordításokról. Szeptember 3. és december 31. között az Intézetben folytatott tanulmányokat a Vilniusi Pedagógiai Egyetem professzora, Vincentas Drotvinas. Tanulmányútját Algirdas Sabaliauskas habilitált doktor vezette. Szeptember 4. és december 24. között a Finn Nyelvi Intézetben folytatott tanulmányokat a habilitált doktor Simas Karaliūnas. A helsinki könyvtárakban indoeurópai és finnugor nyelvészeti szakirodalmat tanulmányozott, és tudományos munkájához gyűjtött anyagot. November 24. és december 22. között a doktorandusz Gina Kavaliūnaitė. Hollandiában folytatott tanulmányokat. Amszterdamban és más városokban S. B. Chylinskis Bibliája fordítási forrásai iránt érdeklődött, és az Intézet számára megszerezte fő forrásának, a Statenbijbel című kiadásnak a fakszimile példányát. December 8–13. között a doktorandusz Milda Lučinskienė. a Lengyel Tudományos Akadémia varsói Szlavisztikai Intézetében folytatott tanulmányokat. A varsói könyvtárakban disszertációjához gyűjtött anyagot. Az intézet vendégei Március 27. és április 3. között, valamint október 22–30. között az intézetben vendégeskedett és munkájához litván nyelvi adatokat gyűjtött az Ukrán Tudományos Akadémia A. Potebnya Nyelvészeti Intézete (Kijev) osztályának vezetője, Anatolij Nepokupnyj. A Litván nyelv: kutatók és kutatások című konferencián a vendég előadást tartott. Április 12–17. között az Intézetben látogatást tett az Állami Szentpétervári Egyetem 267 Aleksej Andronov. Május 22-én az Uppsalai Egyetem (Svédország) professzora, Lars-Gunar Larsson a Vilniusi Egyetem Szláv Filológiai Tanszékén előadást tartott The influence of Baltic languages on Baltic Finnic languages. Az előadást az intézet munkatársai is meghallgatták. Május 23-án a vendég az intézetbe látogatott. Találkozott az intézet igazgatójával, Zigmas Zinkevičiusszal, Kazys Morkūnasszal és Algirdas Sabaliauskasszal. Június 14-én az intézetben járt az olasz balti nyelvész, Pietro Umberto Dini. Július 11-én az LKI és az LLTI vendégeként az intézet litvániai tanulmányi alapítványokkal kapcsolatos építkezését megtekintette Algirdas Brazauskas, a Litván Köztársaság elnöke Algirdas Brazauskas, az elnök tanácsadói Romas Gudaitis, Arvydas Matulionis, valamint az elnöki hivatal vezetője Andrius Meškauskas. Július 18-án a németországi Konstanzi Egyetemről érkezett Björn Wiemer látogatott el az intézetbe. Szeptember 13-án az intézetben járt az Orosz Tudományos Akadémia Nyelvészeti Intézetének két professzora: Georgij Klimov és Džoja Edelman. Szeptember 14–16. között az intézet vendége volt a litván tanulmányok kérdései iránt érdeklődő holland filozófus, Derk Boonstra. Október 23-án az intézetben járt, és a Litván nyelv: kutatók és kutatások című konferencián előadást tartottak a lett Nyelvészeti Intézetből (Riga) érkezett vendégek, Ilga Jansone és Anna Stafecka. Emberek és dátumok Január 20-án Simas Karaliūnas habilitált doktor 60 éves lett. Február 15-én Kazys Ulvydas akadémikust a Litván Nagyfejedelemség Gediminas-rendjének harmadik fokozatával tüntették ki. Február 16-án a Lett Tudományos Akadémia külföldi tagjai, Zigmas Zinkevičius és Algirdas Sabaliauskas, a Litván Tudományos Akadémia Bölcsészet- és Társadalomtudományi Osztályának elnökével, Algirdas Gaižučiusszal együtt részt vettek a Lett Tudományos Akadémia közgyűlésén, amelyet az intézmény fennállásának ötvenedik évfordulója alkalmából tartottak. Az ünnepségen a Lett Tudományos Akadémia elnöke, Tāls Millers átadta Zigmas Zinkevičiusnak a Lett Tudományos Akadémia külföldi tagjának oklevelét. Március 8-án a Tudományos Akadémián Zigmas Zinkevičius professzor habilitált doktornak a A litván nyelv története című könyvéért átadták az 1995. évi Litván Köztársasági Tudományos Díjat és a díjazotti oklevelet. Március 19-én a Tudományos Akadémián találkozót tartottak az 1995. évi Litván Köztársasági Tudományos Díj nyertesével, Zigmas Zinkevičiusszal, akadémikussal. Előadásának címe: A litván írott nyelv eredete. A találkozón Algirdas Sabaliauskas habilitált doktor is felszólalt. Április 9-én, húsvét második napján az Intézet fiatal munkatársai családjaikkal együtt vidám összejövetelre gyűltek össze a Litván Irodalmi és Folklór Intézet termében; felidézték az ünnep régi szokásait, táncoltak és énekeltek. 268 Április 17-én a Vytautas Magnus Egyetem szenátusának ülésén Vytautas Ambrazas habilitált doktornak egyetemi tanári címet adományoztak. Május 28-án az Intézet Szótárak Osztályának tudományos munkatársa, Danutė Marija Sabaliauskaitė-Liutkevičienė megvédte bölcsészettudományi doktori értekezését, amelynek címe: A litván nyelv ruhanevei. Június 15-én a Terminológiai Osztály munkatársai szép évfordulója alkalmából felköszöntötték kolléganőjüket, Angelė Kaulakienė doktort. Augusztus 20-án Giedrius Subačius doktor Simonas Daukantas és más žemaitiai alkotásainak kutatásáért és közzétételéért megkapta a Simonas Daukantas-díjat. Szeptember 19-én a Kalbos kultūra 35. évfordulója alkalmából ünnepi rendezvényt tartottak a Litván Irodalmi és Folklór Intézet termében. Felidézték a nyelvművelő munka múltját, és örömmel szóltak a megújult kiadvány további megjelenéséről. Szeptember 20-án Stasys Keinas doktor 60 éves lett. A jubilánst a Terminológiai Osztály rendezvényén köszöntötték. November 27-én a Litván Művészek Palotájában bemutatták a Szótárak Osztálya által rendezett A litván nyelv szótára XVII. kötetét. Az estet Algirdas Sabaliauskas habilitált doktor vezette; felszólalt Vytautas Vitkauskas, a szótár felelős szerkesztője, Zigmas Zinkevičius és Donatas Sauka professzor, Zigmas Pocius, a Tudományos és Enciklopédiai Kiadó igazgatója, valamint Juozas Aputis és Kazys Bradūnas írók. Az est műsorában Regina Paliukaitytė, Aldona Vederaitė és Remigijus Vilkaitis színészek, Danielius Sadauskas énekes, valamint a Dijūta együttes működött közre. Az 1995–1996-os tanévre szóló legmagasabb fokozatú állami ösztöndíjat Kazys Morkūnas doktor kapta. Az 1996. évi fiatal kutatói állami ösztöndíjat Artūras Judžentis doktor kapta. 1996-ban Evelina Kolupailaitė-Masiokienė (USA) egyszeri ösztöndíját Ričardas Petkevičius tanársegéd kapta. 1995-ben az Intézet doktorandusza, Laimutis Bilkis részesült benne. Elhunytak Március 16-án, rövid, súlyos betegség után elhunyt az Intézet régi munkatársa, a Litván Tudományos Akadémia levelező tagja, Kazys Ulvydas (szül. 1910. 08. 14.). Április 12-én megemlékeztek az Intézet egykori régi munkatársa, igazgatója, habilitált doktor, professzor, Aleksandras Vanagas (1934. 08. 12. – 1995. 04. 13.) halálának évfordulójáról. Április 22-én elhunyt az Intézet régi munkatársa, dr. Kazimieras Eigminas (szül. 1929. 01. 22.). November 22-én, hosszú és súlyos betegség után elhunyt a neves lexikográfus, az Intézet régi munkatársa, dr. Antanas Lyberis (szül. 1909. 11. 06.). Artūras Judžentis 269