Prano Skardžiaus laiškas Lietuvių kalbos ir literatūros instituto leidinio „Lietuvių kalbos tarmės. Chrestomatija“ (Vilnius: Mintis, 1970) sudarytojams

[Pranas Skardžius levele a Litván Nyelv Irodalmi Intézete „A ir litván nyelvjárások. Chrestomathia” című kiadványának szerkesztőihez (Vilnius: Mintis, a szerkesztőknek] 1970) Washington, D. C. 1971.111.10 E. GrinaveckienėA. nek, K. Jonaitytėnek, Morkūnasnak, B. A. Vanagienėnek, Vidugirisnek. Tisztelt Hölgyeim és Uraim, szívből köszönöm už a litván nyelvjárásokat, amelyeket ma kaptam meg. Ez valóban kiváló, rendkívül értékes ir munka: Zinkevičius Z. Litván dialektológiája mellett ez a második hatalmas jelentőségű munka, amely nemcsak a litván köznyelv (irodalmi nyelv) gyakorlata, hanem az egész litván nyelvtudomány, különösen a litván nyelvjáráskutatás számára is fontos. Mindkét munka nagy lépést jelent előre, és kétségtelen, hogy a továbbiakban még több ilyen jellegű, egyes nyelvjárások részletesebb, alaposabb leírása és kutatása fog megjelenni, amelyekből még oly nagyon hiány van. Ezt az egész munkát gyorsan átfutva két dolog tűnt fel nekem. Mindenekelőtt a transzkripció: ugyanolyan, mint a Lietuvių kalbos atlase, amelyet sok, különböző képzettségű, de nem egyforma dialektográfiai felkészültségű gyűjtő és lejegyző használt, ezért bizonyos eltérések fordulnak elő, amelyeket már nem tudtatok mind kiegyenlíteni. Másrészt kissé sajnálni kell, hogy technikai akadályok vagy más okok miatt ezt a transzkripciót nem lehetett jobban összehangolni az 1925-ös koppenhágai fonetikai konferencia határozataival, amelyeket J. Gerulis viszonylag meglehetősen sikeresen alkalmazott nyelvjárási tanulmányaiban (Litauische Dialektstudien), P. Jonikas és A. Salys pedig ezt később folytatta a Pagramantys-nyelvjárás leírásában. De tetszett, hogy úgy döntöttetek, ragaszkodtok a hagyományos osztályozáshoz. Így vagy úgy, nagyon sajnáltam a középső aukštaitisokat és a dzsukaszokat, akiket A. Girdenis és Z. Zinkevičius elhatározott eltávolítani. Minden osztályozás feltételes, nem abszolút: attól függ, hogy a nyelvjárások felosztásának melyik szempontja bizonyul majd nyilvánvalóbbnak, megszokottabbnak és gyakorlatiasabbnak. Másrészt mit jelent például a kupiškėnasi nyelvjárás, amelyhez a subatėnai nyelvjárás is hozzá van sorolva, miközben ezek egymástól nem csekély mértékben különböznek, például a korvž és a kova? Már magában a Subačius-dialektus szövegében is van néhány változat. Pl. a nebėr helyett nebarr-t mondtak, a mo-ki.n't'is helyett —m3-ki.t’is’-t, az aikštė“ helyett —aikstz-t. stb. Egyelőre ennyi. Még egyszer köszönöm a kiváló könyvet, és mindannyiuknak sok sikert kívánok — hogy más kiváló művekkel is jelentkezzenek. Szívélyes üdvözlettel Pr. Skardžius 37