Prano Skardžiaus laiškas Lietuvių kalbos ir literatūros instituto leidinio „Lietuvių kalbos tarmės. Chrestomatija“ (Vilnius: Mintis, 1970) sudarytojams

[Pranas Skardžius levele a Litván Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet „Lietuvių kalbos tarmės. Chrestomatija” (Vilnius: Mintis, 1970) című kiadványának szerkesztőihez] Washington, D. C. 1971.III.10 E. Grinaveckienei, A. Jonaitytei, K. Morkūnui, B. Vanagienei, A. Vidugiriui. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Szívből köszönöm a Lietuvių kalbos tarmes című kötetet, amelyet ma kaptam meg. Ez valóban kiváló és rendkívül értékes munka: Z. Zinkevičius Lietuvių dialektologijos című műve mellett ez a második hatalmas hozzájárulás nemcsak a litván köznyelv (irodalmi nyelv) gyakorlati használatához, hanem a litván nyelvtudomány egészéhez, különösen a litván nyelvjáráskutatáshoz. Mindkét munka nagy előrelépést jelent, és kétségtelen, hogy a jövőben további, ilyen jellegű, szakosodottabb és részletesebb leírások, valamint az egyes nyelvjárások vizsgálatai jelennek majd meg, amelyekből még oly nagy hiány van. Miután gyorsan átfutottam ezt az egész munkát, két dolog tűnt fel nekem. Mindenekelőtt a transzkripció: ugyanolyan, mint a Litván nyelvatlaszban, amelyet sok, különböző képzettségű, de eltérő dialektográfiai felkészültségű gyűjtő és lejegyző használt, ezért bizonyos következetlenségek is előfordulnak, amelyeket már nem tudtak mind elsimítani. Másfelől sajnálatos, hogy technikai akadályok vagy egyéb okok miatt ezt a transzkripciót nem lehetett jobban összehangolni az 1925-ös koppenhágai fonetikai konferencia határozataival, amelyeket J. Gerulis viszonylag sikeresen alkalmazott nyelvjárási tanulmányaiban (Litauische Dialektstudien), P. Jonikas és A. Salys pedig ezt folytatta a Pagramantis nyelvjárásáról szóló leírásban. Mindazonáltal tetszett, hogy úgy döntöttek, ragaszkodnak a hagyományos osztályozáshoz. Akárhogy is, nagyon sajnáltam a közép-aukštaitiai és a dzsuk nyelvjárásokat, amelyeket A. Girdenis és Z. Zinkevičius el akart tüntetni. Minden osztályozás viszonylagos, nem abszolút: attól függ, melyik, a nyelvjárások felosztására szolgáló szempont bizonyul világosabbnak, megszokottabbnak és gyakorlatiasabbnak. Másfelől mit is jelent például a kupiškėnai nyelvjárás, amelyhez a subatėnai nyelvjárást is sorolják, holott ezek sok tekintetben különböznek egymástól, például kɔːrvā ir kɔːrvæ? Már magában a subačiusi nyelvjárás szövegében is akad némi változatosság. Például nebėr helyett azt mondták, hogy nebaːr; mɔ-ki.n’ť’is – mɔ́ki.t’is’, aikštė: – aikštę stb. Egyelőre ennyi. Még egyszer köszönöm a kiváló könyvet, és mindannyiuknak sok sikert kívánok – jelenjenek meg további kiváló munkáik is. Szívélyes üdvözlettel Pr. Skardžius 37