F. W. Haacko „Vocabvlarivm Litthvanico-Germanicvm, et Germanico-Litthvanicvm“ (Halle, 1730) rankraštinių papildymų egzempliorius

LIETUVIŲ KALBOTYROS KLAUSIMAI XL (1998) Vincentas DROTVINAS Vilniusi Pedagógiai Egyetem F. W. HAACK „VOCABVLARIVM LITTHVANICO-GERMANICVM, ET GERMANICO-LITTHVANICVM” (HALLE, 1730) CÍMŰ MŰVÉNEK KÉZIRATOS KIEGÉSZÍTÉSEKET TARTALMAZÓ PÉLDÁNYA1 A Kis-Litvánia lexikográfiatörténetét kutatva már 1988-ban felfigyeltem a Halléban működő Francke Alapítvány2 könyvtárának (Hauptbibliothek Franckeschen Stiftungen) levéltárában őrzött F. W. Haack „Vocabvlarivm” című művének egy példányára (jelzete: 155 M 4/4a). F. W. Haack „Vocabvlarivm” című művének ezt a példányát a litván lexikográfia történetében ritkán említik (lásd alább), kiegészítéseinek tartalmát pedig mindeddig egyáltalán nem vizsgálták. Maga a példány azért is érdekes, mert lehetővé teszi az ilyen kiadványok datálásának a 19. század második feléből korábbi időre helyezését.3 A szóban forgó példány a „Vocabvlarivm” szövegének lapjaiból és nagyobb formátumú üres lapokból áll; az utóbbiakat két nyomtatott szótároldal közé fűzték (kötötték be). Az oldalak és a lapok formátuma eltérő: a szótár vágatlan oldalának mérete 18,2 cm × 11,5 cm (vágás után 17 cm × 10 cm, a szedéstükör pedig 14,4 cm × 7,5 cm), a lapé 20 cm × 17 cm. Így a szótár minden egyes oldalához tartozik egy betoldott lap: a jobb oldali, páratlan oldalak (1, 3, 5…) esetében az ilyen lap balra, a bal oldali, páros oldalaknál (2, 4, 6…) pedig jobbra található. Mint tudjuk, maga a „Vocabvlarivm” (a borítók és az előszó (Vorbericht) nélkül, amely még két lapot foglal el) összesen 230 oldalas (a litván rész a 1–151. oldalon Abašas, šo das Lager – žywa-tas, illetve der Leib (uterus) címszavaktól a záró Garbe Buk’ Diewui ant Aukšto. Amen fordulatig és a záró díszig tart, a német rész pedig a 152–230. oldalon található (Aaron – Aornas – Zwölfte – Dwyliktas). A betoldott lapok száma összesen 115 kellene hogy legyen, de csak 112 van: a szótár litván részében 75, német részében 37. Lapok hiányoznak a szótár litván részének utolsó, 150–151. oldalai között, a német rész 154–155. és 228–229. oldalai között, továbbá a 230. oldal után. A lapok egy része függőlegesen félbe van hajtva. Néhány lap sérült: a szótár után… 1A tanulmány F. W. Haack lexikográfiai munkásságának kutatásával foglalkozik, és kapcsolódik a szerző „F. W. Haacko Vocabvlarivm Litthvanico-Germanicvm, et Germanico-Litthvanicvm (Halle, 1730)” című, a „Lietuvių kalbotyros klausimai” XXXIX. kötetében, 1998-ban megjelent tanulmányához. 2A jelenlegi hivatalos név: „Interdisziplinäres Zentrum für Pietismusforschung der Martin-Luther-Universität Halle-Wittenberg in Verbindung mit der Franckeschen Stiftung zu Halle”. 3A litván „parankinis egzempliorius” terminus (lásd: Knygotyra. Enciklopedinis žodynas, Vilnius: Alma Littera, 1997, 282), a durchschossenes Buch olyan könyv, amelynek nyomtatott lapjai közé korrektúrához vagy jegyzetek készítéséhez való írólapokat fűztek (lásd: Helmut Hiller. Wörterbuch des Buches. Fünfte, vollständig neu bearbeitete Auflage. Vittorio Klostermann. Frankfurt am Main, 1991, S. 98.). 3 146 jobb oldala teljes szélességében le van vágva, a 226. oldalon még megmaradt egy le nem tépett sarok, a 228. oldal után a lapot kitépték (csak egy nyom maradt). A lapok papírja tapintásra vastagabbnak és merevebbnek tűnik, mint a szótár oldalaié. A megtalált három vízjel tanúsága szerint a lapok papírját helyi porosz papírkészítők állították elő, valószínűleg a 18. század harmadik évtizedében. A vízjelek datálása egyébként nem sokat segítene a kiegészítések keletkezési idejének meghatározásában. Általánosságban feltételezhetnénk, hogy a szóban forgó szótárpéldány röviddel a „Vocabvlarivm” megjelenése után készült, kiegészítéseit pedig egészen a Litván Nyelvi Szeminárium tevékenységének végéig, vagyis legkésőbb 1740-ig írhatták bele. A szótároldalaknál a lapokat átitatta a nyomdafesték: fény felé tartva az oldal hasábjai meglehetősen jól láthatók. Egyébként a szóban forgó szótárpéldány jó állapotban maradt fenn; csak itt-ott látható néhány odafröccsent tintapötty vagy egyéb barna (ragasztó?) folt. A gyakori használat nyomai (szennyeződés, áthúzások, hajtások stb.) sem figyelhetők meg. A szótárpéldányt (valószínűleg jóval később) mintegy 0,3–0,4 cm vastag kartonfedélbe kötötték, amelyet barnán mintázott papír borít. A papír helyenként a kartonig elkopott, a fedél szélei megkoptak, a sarkok a használattól lekerekedtek; a hajtogatás különösen az első fedél bal szélét viselte meg. A gerinc felül és alul felhasadt, a varrás helyei előtűnnek. Kézbe véve könnyen érezhető, hogy a példány vastagsága nem mindenütt egyforma. Valóban, bal oldalon, a gerinctől a közép felé, ahol a szótár oldalait és a lapokat összevarrták, az egész szótár tapinthatóan vastagabb, a jobb széle viszont, ahol csak lapok vannak, egyértelműen vékonyabb. Emiatt a példány egésze kissé összenyomottnak, elvékonyodottnak látszik; mivel a lapok jobb szélét nem szorítja a fedél, kissé hullámosak. Áttekintettük F. W. Haack szótárának szóban forgó példányát külső megjelenésében. Tudva, hogy a betoldott kiegészítő lapok a szöveg javítására és kiegészítésére, vagyis tágabb értelemben vett korrektúrára szolgálnak, most magukat a kiegészítéseket jellemezzük részletesebben. Kiegészítésnek tekintünk minden, a vizsgált példányba kézzel beírt betoldást vagy utólagos bejegyzést; ezek között – természetesen némileg önkényesen – három típust különíthetünk el: a) szűkebb értelemben vett kiegészítések – új szavak, b) a szavak vagy alakjaik használatára vonatkozó megjegyzések, valamint c) szójavítások, beleértve a kihagyott vagy hibásan beírt betűk kijavítását stb. A kiegészítések nem csupán a lapokon szerepelnek, hanem megtalálhatók a hátsó fedél belső oldalán és a szótár mindkét részének oldalain is. A hátsó fedél belső oldalán oszlopban, valószínűleg két személy kézírásával, összesen 32 litván címszó sora szerepel: az egyik kézzel írt oszlopban 24 litván szó német megfelelőivel, a másik kézzel írt oszlopban pedig további 8 szó (a szavak egy részét áthúzták, és újakat írtak melléjük). Az oszlopok alatt, a fedél alján 2 bejegyzés található: Sum Michaelis Theophili Successor Gundlingii Godof. Gerlach Regiom. Poruss. Regiom. Boruss. 4 A. O. R. M.D.CC.XXXII MDCCXXX Mens. Septbr. mens. Dec. (a további rész kitörölve vagy lekaparva)4 In Jesu spes mea A második oszlop jobb oldalára GM monogramot írtak (= Michael Gundlingius?), később pedig barna ceruzával az említett jelzetet. A szótárban más, nem lexikai jellegű bejegyzések is előfordulnak, például: 126. o., az üres íven mintha gyakorló kéz írásával: Kriſtus Kriſtaus K K Kriſtaus Kriſtaus Kriſt() 151. o.: Dicsőség legyen a magasságban Istennek. Amen Gloria Dei in Excelsis! 260. o. a szavaknál A magyarországi Gotthard Halléból Magyarországra távozott a lipcsei húsvéti =vásárra. Ungar magyar Ungarn magyar földdel kiegészítve Bár a szótár kiegészítései és javításai nem különösebben számosak (több mint 180 szót tesznek ki), meglehetősen változatosak. Jellegük és rendeltetésük szerint több csoportra oszthatók. 1. Leggyakrabban új szavakat (lexémákat) írnak be; ilyenek elsősorban a hátsó borító belső oldalán található mind a 32 sor szavai. Ezeket ugyanúgy adják meg, mint a „Vocablariuvm”-ban az adott szófajhoz tartozó szavakat, bár nem mindig következetesen. 2. Rokon szavakat (származékokat) írnak be, amelyek bővítik a meglévő címszavak szócikkeit, például egy meglévő főnév mellé egy főnevet írnak: 8. o. Apſtas – Apſtumas, továbbá 137. o. Uttele, ės – Uttelus, aus Laußwantzel vagy az Uttinetis ige, sich lauſen, melléknévhez pedig elvont főnevet írnak: 16. o. Baltas, o weiſs – Baltumas das Weiße. Egyébként rokon szavakat is találunk beírva: 98. o. Piklewoju, au, oſu, ti beutelend – unde Dūna piklewota, gebeutelt brodt. 3. A beírt szavakkal vagy azok alakjaival a litván nyelv bizonyos jelenségeit szemléltetik, megadva leírásuk helyét F. W. Haack nyelvtanában, például a ragvégződéseket: 8. o. Apſkuſtojis habet in vocativo – ſtojau vid Gramat. 246. o., 3. sz. 4. Külön megjegyzések az új szavak szemantikáját és használatát is magyarázzák: 4 A bejegyzések szerzőségéről lásd alább. 5 18. o. Bernas, Knecht oder Hausknecht, Pferdeknecht Aber Tarnas ist ein Knecht m. [?] außta vierter Diener 21. o. Dainojimas Dainoti sey (?) dieses Wort wird gebraucht wo man mir aus Lust singet e.g. im Krüger oder Herberge. Aber von geistlichen Versen kan das nicht brauchen (ilyen esetekben giesmė, gie- doti a mondás – V.D.). 47. o. Kankles, u ein bei den Lithauen gebrauchliches Musicalisches instrument. 5. A megjegyzések néha a kiegészítések szerzőjének vallási nézeteit vagy értékeléseit tükrözik: 157. o. Aufmachen – Paßileidęs geneigt aufmerck]ahm huⁱᵘᵐ vocabulum usurpatum de hominibus sibi relictis et ad peccatum pronis. 6. Egyes, feltehetően több személy által írt megjegyzésekben egy-egy kérdésben eltérő vélemények tükröződnek, maguk a bejegyzések pedig kis lexikai tanulmányt alkotnak. Például a borító belső oldalán a 3eķke, Strumpe mellett egy másik kéz ezt írta oda: melior Strumpes uⁿᵈ Streples, a 210. oldalon pedig: Strümpffe Sзeke,ēs secundum dialectum Memelenſen alias Strumpe, es, aut Streples, iū. Ez arra enged következtetni, hogy a bejegyzések egyik szerzője klaipėdai lehetett. 7. Gyakran javítják az egyébként kétségből vagy tévedésből keletkezett szóalakokat is: a 126. oldalon Suti (Sunu) – meghatározták és fiuwu alakra javították; vagy kijavították a betűkihagyási hibát: a 159. oldalon amijliti = helyett apmijliti. A kiegészített példányban végig a korabeli latin nyelvtani kategórianevek hagyományos rövidítéseit használják: adv. interr. = adverbium interrogativum, decl., d. = declinatio, f., foem. = foemininum, G., gen. = genus, g.m. = genus masculinum, gramāt. = grammatica, masc. = masculinum, num. = numerus, pl. = pluralis, pl. tantū = pluralia tantum. Tartalmuk alapján a kiegészítések több csoportra oszthatók. Először is a szótárnak a beszélt nyelv szókincséből vett példákkal való gazdagítására irányuló törekvések figyelhetők meg; ezek közül a következőket érdemes megemlíteni: a) kézművesek és tisztségviselők megnevezései: 14. o. Amtmannas Ein Āmtmān 15. o. Audejas, io Ein Leinweber 18. o. Bruwelle, io Bierbrauer Bitczulis, io E. bienen Wärter 47. o. Kappoczininķ’s, o ein Todten Gräber 54. o. Kurpininkas, kurpjus, aus der Schuſter 163. o. Bildhauer oder Steinhauer Akmens kalwis; b) egyes hétköznapok és hónapok nevei: 18. o. Beržellis; május hónapja (? – V. D.) 20. o. Sзwenta dienna vagy Nedieles diena, a vasárnap; Pannedelis, hétfő; Vtorninkas, kedd; Serrada, szerda 6 Petnyczia, péntek Subata, szombat; c) háztartási tárgyak megnevezései, például a ruházaté: (borító) kelnes, nadrág, vö. 87. o. nadrág, többes számban tantū Skepeta, kendő, továbbá zsebkendő Užklotis, felső takaró Paklotis, alsó takaró és a lábbeliké: (borító) kurpjes, cipők; Wyžinos, bőrből készült cipők; Wyžios Naggines, Parreβken. Egyfajta bőrcipő 209. o. Sopagas; d) néhány növény neve: (borító) csalánfélék, u: anderer Arth von Neßeln 76. o. Oζka=bardis, dジiu gyöngyvirág p. 108 Puppos, u bab; e) rovarok és állatok nevei: p. 18 Bitte, es méh Bittinas méhkirály p. 173 Pelleda, os bagoly p. 199 Ratt βurke, es; f) cselekvések, állapotok, folyamatok megnevezései: 9. o. Aptepti be[bekenni, eppu, epjau, epfu 12. o. Atlekti, eku, ekiau, eksu odarepülni. 95. o. perlipti átkúszni 173. o. iβtroβkinti megfojtani 183. o. heißen waddinti. A kiegészítések között az általánosan használt, a beszélt nyelvből származó szavak mellett említést érdemel néhány, az Újszövetségből vett szó, lelőhelymegjelöléssel: 16. o. Baddu elpusztulni éhen Luc. XV 25. o. Dūnos pilna tur Neki bőven van kenyere Lukobip V 59. o. Mattyti látni Matt. II.2. 201. o. Safft nedv, nedvesség, Luc. VIII 6 A kiegészítésekben nemcsak egyes szavak, hanem különféle tartalmú szókapcsolatok is szerepelnek: 8. o. Drugiu apsirgti lázasan feküdni 13. o. Atpencз pareina Visszatér, visszajön Durris vβrakinti az ajtót kinyitni 23. o. Wyta (=wiβta – V. D.) det (=deda – V. D.) Kiaubus a tyúk tojást tojik. p. 49 Imádságot tartani Bettstunde halten 52. o. Kelas graudus Ein kemény út p. 53 Fogat kitörni Zähne ausschlagen (? – V. D.) 7 p. 90 Pörköltet enni (ti. gabonát) őrlés nélkül enni p. 143 V3 A kapunál állni a kapu előtt állni. A közmondáshoz vagy szóláshoz legalább feltételesen közel álló, jellegzetesebb képszerű kifejezések közül mindössze egy található: p. 57 Mikor farkasok(?) a házban, akkor kutyák (nincsenek? – V. D.) Ha ott van a farkas, akkor a kutyákat etetik(? – V. D.). A kiegészítések áttekintése után elgondolkodhatunk azon, mi volt a szerzőik célja. Nem világos, hogy ezek egy-egy olvasó szervezetlen, amatőr próbálkozásai voltak-e, hogy beírják a szótárba azokat a szavakat, amelyek kimaradtak belőle, de ismertek voltak számukra. Vagy talán a szótár javítására és tökéletesítésére törekedtek, amelynek hiányosságairól G. A. Francke által írt előszóból értesülünk. Nehéz megmondani, mennyire volt reális a „Vocavblarivm” második kiadásának terve, és hogyan valósították volna meg. Egyvalami biztos: a szótár új kiadásában legalább hozzávetőlegesen ki kellett volna tölteni azokat a hiányokat, amelyeket a szótár használói kétségkívül észrevettek, mindenekelőtt a beszélt nyelvi szókincs hiányosságait. Természetesen ezek a kiegészítések nem jelentettek rendszeres, tervszerű szótárjavítást, már csak azért sem, mert ez a mintegy kétszáz szó, azok változatai és szókapcsolatai nem voltak elegendők hozzá. Úgy tűnik, senki sem vállalkozott komolyan a „Vocavblarivm” alapvető továbbfejlesztésére és kiegészítésére: F. W. Haack 1732-ben elutazott Halléból, utódja, Schimmelpfennig pedig tudomásunk szerint nem jeleskedett litván tudományos tevékenységgel, csupán a litván nyelv oktatására szorítkozott (legalábbis munkásságáról és érdeklődési köréről nincsenek részletesebb ismereteink). 1740-ben pedig végül a teljes litván nyelvi szeminárium is befejezte működését. Mindazonáltal mit mondhatunk azokról a személyekről, akik a szótár kiegészítéseit írhatták? F. Specht, Francke könyvtárának kéziratait áttekintve, elsőként utalt egy ilyen példány létezésére („ein durchschossenes Exemplar zu Haacks lit. Wörterbuch”), a bejegyzésekről azonban csak annyit jegyzett meg, hogy nem kerültek be a szótárba. 5 Gertruda Bense, aki elsőként vizsgálta részletesebben ezt a szótárt, azt írja, hogy sok bejegyzés ugyanazzal a kézírással készült, mint a Michaelis Theophilius Gundlingius név: bejegyzés a borító belső oldalán, hasonló bejegyzések a 9., 12., 14. és 15. oldalon. A 48. és 49. oldalt más kéz, vagy legalábbis más tintával írta. A 64. oldalon is kétféle kézírás látható.6 A szótár borítóján megörökített két „Vocavblarivm”-olvasó neve és a szótárkiegészítések kézírásának összevetése alapján nehéz konkrétan arra következtetni, hogy azok éppen az ő munkájuk lennének. A szótárt valószínűleg nem csak ők olvasták és használták, és nem csak ők vették kézbe. Ezt nyilvánvalóan mutatja az említett két megjegyzés a harisnyák elnevezéseinek szinonimikájáról; azokat feltehetően klaipėdaiak írták. Michael Theophil Gundling és Godofried Gerlach ugyanis Königsbergben születtek. 7 Az első 5 Specht F. Das Litauische Seminar an der Universität Halle. – Archivum Philologicum 5, Kaunas, 1935, 47. 6 Bense G. Beschreibung der in der Hauptbibliothek der Franckeschen Stiftungen vorhandenen Bücher des Seminars (kézirat, 1992). 7 Christiane Schiller: Das litauische Seminar in Halle (1727–1740) und seine Mitglieder. Auf Spurensuche. – Acta Baltica 32, 1994, 211–212. 8 rašė tenykščiame universitete 1729, Hallėje 1730 ir buvo eksmatrikuliuotas 1732 m. Antrasis stojo į Karaliaučiaus universitetą dukart (1730), Hallėje įsirašė 1732, bet baigė Hallės universitetą 1735 m. Juodu galėjo lankyti Karaliaučiaus Universiteto Lietuvių kalbos seminarą, bet nežinia, ar buvo geri lietuvių šnekamosios kalbos mokovai. Annak kiderítéséhez, hogy kik egészítették ki a szótárt, először magának a „Vocabvlarivm” szerzőjére kell gondolnunk. F. W. Haack ugyanis mindenkinél jobban ismerte műve hiányosságait, és személyesen is érdekelt volt a szótár tökéletesítésében, ezért a bejegyzések egy része tőle származhat. Kétségtelen, hogy F. W. Haack litván gyakorlati beszélt nyelvismerete és annak szókincse sokkal gazdagabb, változatosabb és elevenebb volt, mint a vallási szövegekhez készült szótár. F. W. Haack két esetben írhatott kiegészítéseket: először, amikor a szótár újrakiadására készült (ha Francke kívánsága teljesült volna), másodszor pedig a szótár használata közben. Hosszabb idő alatt lejegyezhette a hallott szavakat, azok alakjait vagy szókapcsolatait: ezek már saját magának szóló feljegyzések voltak. Azt a feltevést, hogy a kiegészítések és bejegyzések magától F. W. Haacktól, a szótár szerzőjétől származnak, kézírásának és a szótári bejegyzések kézírásának összevetésével támaszthatnánk alá, ám F. W. Haack autográfjának hiányában ez lehetetlen. Akárhogy is, a bejegyzések szerzői a szótár használói voltak, akik felismerték, hogy a „Vocabvlarivm”-ban hiányosságok és gyenge pontok vannak. Megmutatták, hogy saját kezdeményezésükből is képesek legalább valamelyest kiegészíteni a szótárt, noha ezek a kiegészítések nem tartalmaztak különösebben egyedi litván szavakat (azok a kor más szótáraiban is ismertek). A forráshiány miatt felmerülő kutatási nehézségek ellenére elmondható, hogy F. W. Haack szótárának bejegyzései a XVIII. század első harmadából származó, a litvánok nyelvét dokumentáló források: a részletesebb szótár iránti igény és egy tökéletesebb szótár utáni vágy tükröződik bennük. Kár, hogy nem készült a szótárból második kiadás, amelyet ezek a kiegészítések gazdagíthattak volna. F. W. Haack szótárával véget ért a litván nyelv aktív tanulmányozása Halléban. Remélhető, hogy a régi litván szótárak Halle városában kutatás tárgyává válnak, és az eredmények jelentősek lesznek a litván lexikográfia jövőbeli története szempontjából. Függelék A függelék a Vocabvlarivm kiegészítéseinek fakszimiléiből és a kiegészítések teljes jegyzékéből áll. A kiegészítések az eredeti sortöréseket megőrizve, és ahol lehetséges, a litván és német nagy- és kisbetűket megkülönböztetve kerülnek közlésre. A bejegyzések és a szótári szavak közötti kapcsolatot helyenként zárójelben, a tanulmány szerzőjének V. D. monogramjával jelezzük. A bizonytalan kézírás miatt olvashatatlan vagy kétséges szavakat kérdőjellel és az említett monogrammal ellátott zárójelben közöljük. A latin rövidítéseket a magyarázatokban fejtjük ki. 9 A „Vocabvlarivm” kiegészítéseket tartalmazó példányának előzéklapja. 10 VOCABVLARIVM LITTHVANICO- GERMANICVM, ET GERMANICO- LITTHVANICVM, Mindazok, akik Újszövetség és zsoltárok szereplő szavak ábécé- rend szerint találhatók; Együtt Egy függelékkel egy rövid litván GRAMMATIKÁVAL. Összeállította: által Friedrich Wilhelm Haack/ a szent teológia művelője, jelenleg a hallei litván szeminárium oktatója. H A L L E, Nyomtatta Stephanus Orban, az egyetem nyomdásza 1730. A „Vocabularium” címlapja. 11 12 Applikations- Ablativus, m. pract. nat. Turb. off. Abbild, m. gen. form. Abbildung, m. az ábrázolt dolog. Abbildsam, m. az ábrázolt dolog. Abbildungs- (mico) nyugszik. Abbildung, f. gen. Abbildlich, m. gen. form. Abbildlich, m. gen. form. Abbildlich, m. gen. form. Abbildlich, m. gen. form. Abbildlich, m. gen. form. Abbildlich, m. gen. form. Abbildlich, m. gen. form. Abbildlich, m. gen. form. Abbildlich, m. gen. form. Abbildlich, m. gen. form. Abbildung, f. gen. form. Abbildlich, m. gen. form. Abbildsam, m. gen. form. Abbildlich, m. gen. form. Abbildung, f. gen. form. Abbild, m. gen. form. Abbildlich, m. gen. form. Abbildsam, m. gen. form. Abbildung, f. gen. form. Abbildlich, m. gen. form. Abbild, m. gen. form. Abbildung, f. gen. form. Abbildlich, m. gen. form. Abbild, m. gen. form. Abbildung, f. gen. form. Abbildsam, m. gen. form. Abbildlich, m. gen. form. 47 p. 47, 1 47 k. 13 14 [Nyomtatott táblázat; a szöveg nem olvasható eléggé ahhoz, hogy megbízhatóan át lehessen írni.] [Kézzel írott megjegyzések; a szöveg nem olvasható eléggé ahhoz, hogy megbízhatóan át lehessen írni.] 18. o., 18. sor, d. Bejegyzések a szótár borítóján Lippine treppe Treppe Trepai, u Munkanap werckeltag Skrieblinė, es hutt Keppure, es E.1 Mitze Hutt Mutczia, czios Mütze 3ekke Strumpfe melior2 Strumpes u. Strēples Raiß... (tintával összekent, áthúzva – V. D.) Nyakruha (áthúzva – V. D.) E. Halßtuch Nyakruha (áthúzva – V. D.) Ryßis Alstukas Kenkle, ez a szűk Schenckel Csat (a p áthúzva – V. D.), cio E. Schnalle E. Spange Cipők, pju Wyžinos bőrcipők, Wyžios, u, Parreßken Naggines, u. Pareßken, egyfajta bőrcipő. Nadrág, iu Hose vagy lábravaló Sermega (azt jelenti:) szoknya E. Weßt (a köpeny neve Skreißte, es) Kulnerus Koller Ablak Fenßter Taure, es f.3 fahegyű pohár scd: dialectum Skywis, jo f.5 tányér memelensem, alias4 Torelus Asztalterítő f. tiſch tuch ist gar in usu, potior6 Skoterte, es Kendő f Serwiette, it.7 zsebkendő Letakarni (az U a V-ből javítva – V. D.) vagy befedni Befedni alulról Pawazios, a szán szénája Wortinkle, egy pókháló Mießlunkis, az ugratás Kute os (? – V. D.) f. (? – V. D.) tűz (? – V. D.) Dilgines vagy csalán Notrines, vagy a csalán egy másik fajtája Spangoles vagy mocsári hamvas szeder Pempe, azaz bíbic 15 Michaelis Theophili Gundlingii Regiom⁸ Poruss. Halle Magd.⁹, az Úr 1730. évében¹⁰, december hónapjában. Jézusban van reménységem Utóda Godofr. Gerlach Regiom. Boruss. 1732. szeptember hónapjában. A szótár litván–német részének utólagos bejegyzései 8 d¹¹ Apſjwelkūs Drugiu apſjrgti (a g-t k-ból javították – V. D.) lázasan feküdni, pag. 334 gramat¹² Apſkuſtojis, habet in vocativo: ſtojau vid gramat. pag: 246. n 3 Apſjtūmas, ó 9 k Aptepti, bekenni, eppu, epjau, epſju 11 k Atkalti: kalapáccsal ráütni vagy kovácsolni; Kalwis Ka (? – V. D.) 12 d Atlekti, eku, ekjau, ekſju: ide repülni Atminnu, ynau, ysxu (az x át van húzva – V. D.), inti: visszalépni e.g.13 die ſchu visszalép Atpencз pareina: ismét visszajön Atpleſti: kinyitni, ajtóról (? – V. D.) vagy (? – V. D.) in admit (? – V. D.) zu br.. ſt (? – V. D.) auffthun (? – V. D.) kinyitni Durris vßrakinti: az (? – V. D.) ajtót kinyitni; Raktas: kulcs 14 k das übrig geblieben (az Atſtanka, os mellett hozzáírva: das ubrige 2 decl. G. foem. – V. D.) Amtmannas. Ein Āmtmān Pole..k (? – V. D.) vel (? – V. D.) atsikelk wen du den gefallen bist (? – V. D.) ſo stehet auff. 15 k Audejas, jo Egy vászonszövő Audeklas vászon 16 d Baddu elpusztulni az éhségtől Luc. XV 18 d Blizgoti csillogni (hozzáírva: von Edelſtein D.? – V. D.) Bloзnas, no egy gazember (hozzáírva: Schelm – V. D.) BaltumāS fehér 16 Beggu Isten ezt mondta volna Beje igen, még többet mondott NB egy beszéd fokozása: igen, azt is mondta.. ezt (? – V. D.) ott (? – V. D.) kell használni (? – V. D.) Ben ha ez volna Ja, ha ez lenne! Bernas, szolga vagy háziszolga, lovász Aber A Tarnas szolga. e (? – V. D.) a negyedik (? – V. D.) szolga Berzellis, o május hónapja Bille bárcsak csak ez volna Bitte, ez méh Bittinas, méhkirály Aulys, io (áthúzva – V. D.) méhkas Awyliſ, io Bitcullis, io f. méhész Bruwelle, io sörfőző Spiecus, aus méhraj A nap ragyog, Bobißkas régies szóhasználattal. 20 d ſchwenta diena vagy Niedeles diena, vasárnap. Pannedelis, hétfő; Vtorninkas, kedd; Serrada, szerda; Petnyzia, péntek; Subata, szombat; Sontag, vasárnap. 21 k Dainoti, énekelni. Ezt a szót akkor használják, amikor valaki pusztán kedvtelésből énekel, például a kocsmában vagy a szálláson, vagy máskor is kedvtelésből. Lelki dolgokról azonban nem lehet így beszélni (? – V. D.). 23 k wyta (javítva: wißta – V. D.) det Kiaubus, a tyúk tojást tojik; kaip deſdinni (? – V. D.). 25 k Myllas, posztó vagy szövet. Drumstas, sűrű, folyadékokról használatos, például vízről, borról (? – V. D.) stb.; de etiam ras (Garten makiel? – V. D.). Storas, vastag (? – V. D.). Dünos pilna tur, bőven van kenyere. Lukobip XV. 32 d Grobai, u 1 d. g.m., a belsőségek. 46 d Kaip retay, milyen ritkán. 47 d Kankles, u, a litvánok által használt hangszer. 47 k Kappoczinink’s, o, sírásó. Kappoczauti, ju, awau, ausu, sírásói mesterséget űzni. 48 d katrulⁿ, hová? határozószó, kérdő: Karaulunas (=Karaliūnas – V. D.), o, egy koronaherceg. Kaspin’s, o, hajszalag, amelyet a nők viselnek. Kaßkadda, talán (utólag hozzáírva: a kételkedés határozószava, és kétes dolgokról használatos – V. D.). 17 49 k Térdeljünk le és imádkozzunk (? – V. D.) Passiklau (a további rész áthúzva – V. D.) laß uns auff die knie fallen und beten Poterus imádkozni bettſtunde halten Poterus, ei 2 d. megtartotta az esti imádságot Pramintas kelas Kitaposott út kelas graudus Kemény útn Paßalles kelas Megfagyott útn Waӡo kelas Szánútn 53 k Dantis ißkulti Fogat kiütni (? – V. D.) Görbeség, mint egy kenyérsütőlapát=3ahn 54 d Kurpininkas a cipész (fölé írva: a női cipész – V. D.) inkább használatos (? – V. D.) Kurpjuſ, aus, 4 d. g.m. Kurpes ſuti cipőt készíteni Kunnigene, es Egy prédikátor felesége kūſu, sau, ſu ti, köhögni 57 k Kadda wilkai keme tadda ßunnies (talán nincs? – V. D.) Amikor erWolff ott van, akkor etetik a kutyákat (?). 59 Mattyti: látni (utólag hozzáírva: Matt. 11. 2. – V. D.) 62 d Milſti (az ſ3 javítva – V. D.) fejni, 3u, 3au, ſ3u milßtūwe, tejveder 64 d Myße laikiti prédikációt tartani Naujena, vagy eregy új újság Narras (fölé írva: uns =Narruns? – V. D.) it. E. Duck (áthúzva – V. D.) búvárkacsa 65 k Nebylys, io (hozzáírva: mutus. – V. D.) nedawadnas nedawadney (hozzáírva – V. D.): összetétel nélkülius folytonosság nélkülius rendezetlenus emésztetlenus elrendezetlenus rendezetlen turabate (? – V. D.) 76 d Obſras, és egy hordó, 1 d. g.m. Oßka=bardis, dӡiu, gyöngyvirág 90 d Pásztorként nyersen enni (sc.14 gabonát) 91 d Patkawa, az egy lógópatkó Pakalne, az alföld 95 k átlépni, meghaladni átönteni, felönteni átkúszni 97 d pertiſti, egymástól megnyúlni stu, ſiau, tiſu 98 d Pėſtas, ſto gyalog g.m. peſta, ſtos g.f. (hozzáírva: NB jelentése még egy 18 A Stammpfe kifejezésen mozsarat értettek, -os – V. D.) Piklewoju, au, oſu, oti: átrostálni és15 Dūna piklewota, átrostált kenyér 108 d Puppos, u bab 126 d Suti nahen sunu (körülhatárolva, és az n w-re javítva. – V. D.) ſuwu Krisztus Krisztusé K k Krisztusé Kriſtaus Kriſt (befejezetlen? – V. D.) 137 d Uttelus, aus, n. Lazacfüggöny uttinetis: elfutni 138 d Pantas, o 141 k Walakis, io alkalmatlan pénz 142 wamʒdʒūti fütyülni (aláhúzva, és hozzáírva: wamʒdʒu, au, iju, iti – V. D.) 142 d Wanta, os zöld fűből készült rövid seprű, amelyet a fürdőházban használnak 143 k Vʒ Wartu stoweti: a kapu előtt állni 149 k ʒarnos, u 2 d. g.f. a belek NB szögletesen álló A szótár német–litván nyelvű részének bejegyzései 157 k elengedett, hajlamos, aufmerkſahm (aláhúzva – V. D.) hhum a szótár azokkal az emberekkel kapcsolatban használja, akiket magukra hagytak, és akik hajlamosak a bűnre Joſtas band 159 k Bedenken elgondolni, kitalálni (beírva a p betűt, és megismételve a javított szót: apmiſliti – V. D.) der bedacht ʒamone, mivel (3=S – V. D.) 161 d Bemühen (sich) erőlködni (hozzáírva: ſtorotiſi – V. D.) 163 k Bildhauer oder Steinhauer kőfaragó 165 k Creatur, gechſöpff teremtmény, o 1 d. g.m. 173 k Pelleda, os bagoly Vschtrokßkinti egymást megfojtani (? – V. D.), erſticken azonban: megfulladni Selbst iſt Vßrokßti 174 d Feder toll (hozzáírva: auch Schreib – V. D.) 175 k Wiſſa pilnacſe (? – V. D.) Riezwaſ szorgalmasan 181 k felhasad (? – V. D.) a tűztől, kiönti (? – V. D.), azaz 16izzik 183 k forrónak lenni: waddinti Ház Buttas troba ukis (a jegyzet szerzője számozta meg – V. D.): Ház 1) tulajdonképpen ház (2) valójában épület, amely (3) ház, udvar (? – V. D.) vnd minden, amit a háztartás fogalmába sorolnak. 19 Valójában a ház neve Nammai, mu is, 1. decl. Gen. Masc. Luc. XIV, XI. Házi holmi: Turtas, o Namu rykay. 187 k nadrág vagy alsónadrág: Kelnes, iu többes számban, csak többes számú alak 191 k vászon 193 k Pelle, es egér 199 k Raht surke, es 201 nedvesség, Luc. VII. 6 205 kötelesség azaz tartozik, vétkes 206 d V.17 pag. 67. Priereggeti: nem tud jól látni (hozzáírva: Neprireggeti – V. D.) 208 mondás: Kālbeſis (hozzáírva: cio (? – V. D.) 1 d. g.m. 209 csizma: Sopaga (hozzáírva az s végződés – V. D.) Rozs, u Strangas 210 täglich mindennapos (utólag hozzáírva: kas den – V. D.) 210 d Strümpffe Sſēke, es. A memeli nyelvjárás szerint, másként Strumpe, es. vagy (? – V. D.) Strep̄les, ú. 211 k thöricht ostoba, butácska (fölé írva i.e. einfältig – V. D.) thöricht bolondul, i.e. närrisch 223 d Wald Girra 226 wieder holen oder repetiren ismételni 230 dwilinkay Magyarázatok 1. Itt és másutt az E. határozatlan névelőt jelent: ein eine. 2. melior – jobb. 3. f. – foemininum – nőnem. 4. ſcd: – secundum – szerint. 5. ſ – ſive – vagy. 6. in uſu – használatban, potior – jobb. 7. it – item – szintén. 8. Regiom – Regiomontanus – königsbergi. 9. Magd. – Magdeburgensis – magdeburgi. 10. A. O. R. – Anno Orbis Redemptoris – a Megváltás évében. 11. d – a lap jobb oldala, k – a lap bal oldala. 12. gramāt. pag. – F. W. Haack litván nyelvtanának hivatkozott oldalai. 13. e.g. – exempla gratis – például. 14. ſc. – ſicut – például. 15. unde – innen. 16. i.e. – id est – azaz. 17. vid., v. – vide – lásd. 20 F. W. HAACK „VOCABVLARIVM LITTHVANICO-GERMANICVM, ET GERMANICO-LITTHVANICVM” CÍMŰ MŰVÉNEK KORREKTÚRAPÉLDÁNYA (HALLE, 1730) Összefoglalás A Francke-alapítványok főkönyvtárában (jelzet: FrB 155 M 4/4a) őrzik Friedrich Wilhelm Haack (1705–1754) „Vocablavrim Litthvanico-Germanicvm, et Germanico-Litthvanicvm” című szótárának javított példányát. A szótárpéldányba több mint 180 litván szót és kifejezést jegyeztek be német megfelelőikkel együtt; ezeket a mindeddig ismeretlen használó (valószínűleg a Litván Szeminárium két hallgatója) írta bele. Ezek a többnyire a köznyelvből származó kéziratos kiegészítések azt a célt szolgálták, hogy gazdagítsák a nyomtatott szótár címszavait, valamint megmagyarázzák egyes litván szavak jelentését és használatát. 21