Nederinamosios žodžių grupės valstybės dokumentų kalboje

ACTA LINGUISTICA LITHUANICA LIETUVAI NYELVÉSZETI KÉRDÉSEK XLII (2000) Rasuolė VLADARSKIENĖ Vytautasi Nagy Egyetem, Kaunas A NEM EGYEZTETETT SZÓCSOPORTOK AZ ÁLLAMI DOKUMENTUMOK NYELVÉBEN A mondatot gyakran (nemritkán jelentősen) kibővítik a mondat magvát alkotó mondatrészek kísérőelemei, amelyek kiegészítik és pontosítják azoknak a szavaknak a jelentését, amelyekhez tartoznak. Ezeket a mondatrészek komponenseinek, módosítóknak, a hagyományos grammatikában pedig —jelzőknek nevezik. A szóval való szintaktikai kapcsolatuk alapján, amelyet meghatároznak, megkülönböztetünk módosítókat (egyeztetett jelzőket) és kvalifikátorokat (nem egyeztetett jelzőket). Az állami dokumentumok nyelvére jellemzők a főneveket meghatározó hosszú, több szintű nem egyeztetett szócsoportok —a kvalifikátorok. Használatukat az a szükséglet határozza meg, hogy a tárgyalt objektumokat és jelenségeket a lehető legrészletesebben írják le. Mivel az állami dokumentumok nyelvének egyik fő sajátossága a pontosság, 0 ennek elérése érdekében hosszú, összetett szerkezetű szócsoportokat kell alkotni, hogy tömören —egy mondatban —a lehető legteljesebb információt adják át. A nem egyeztetett szócsoport központjához —a főszóhoz —irányítás révén kapcsolódik egy névszói eset, vagy hozzátapad egy főnévi igenév, amelyek viszont maguk is rendelkezhetnek tőlük függő szavakkal. A vonzatképesség sajátosságai alapján meg kell különböztetni az egyszerű főneveket és az igékből képzett főneveket. A birtokos esetű minősítők láncolata Az állami dokumentumok nyelvében nagyon gyakran használnak birtokos esetű minősítőt. Ennek oka — a birtokos eset azon képessége, hogy a tárgyat különböző szempontok szerint jellemezze. Ezért a birtokos eset a leggyakoribb eset a különböző intézmények, hivatalok, vállalatok, szervezetek és azok részlegei, tisztviselői, valamint dokumentumai elnevezéseiben. Ezek több, egymással különféleképpen összefüggő birtokos esettel alkotott szerkezetek, pl. : a Litván Köztársaság Közlekedési Minisztériuma; a Litván Köztársaság Belügyminisztériumának védelmi rendőrsége; a Litván Köztársaság Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumának Lakáspolitikai Osztálya. Az ilyen kibővített főnévi csoportokat többfokozatú (fokozatokat, rangokat jelölő) birtokos esetű szerkezetek alkotják, amelyeknek viszont még lehetnek függő birtokos eseteik, pl. : A Kulturális Minisztérium (I. fokozatú csoport, amely két birtokos esetből áll), a Kulturális Értékek Védelmi Főosztálya (II. fokozatú csoport — három birtokos eset). Az ilyen kiterjesztett birtokoseset-láncok lehetővé teszik az említett objektum jogi alárendeltségének és egyéb megkülönböztető jellemzőinek megadását. 114 A birtokos iš eset egyik leggyakoribb jelentése a megnevezése- — kben a jogi alárendeltség: A Belügyminisztérium Rendőrségi Főosztálya; A Külügyminisztérium Konzuli Információs Osztálya; A Közlekedési Minisztérium Polgári Repülési Főosztályának Repülőtéri Osztálya; A Honvédelmi Minisztérium A Légierő Légtér-ellenőrzési szolgálat. A birtokos eset másik gyakori jelentése a megnevezésekben a — tevékenységi terület vagy jelleg: Statisztikai Hivatal; Gazdasági Minisztérium; Állambiztonsági Hivatal; Versenyés Fogyasztóvédelmi Hatóság. ir A tevékenységi terület vagy jelleg birtokos į esetei a jogi alárendeltség birtokoseseti csoportjaiba tartoznak, pl. : Kultúra (tevékenységi terület) minisztériumának (a teljes szókapc- — I solat fokozati csoport) Kiadói (tevékenységi terület) osztály (a teljes szókapc- — II solat fokozati csoport). Az ilyen megnevezésekben gyakran más ir ar (nem birtokos) esetű egyeztetett jelzők is előfordulnak, pl. : Az Energetikai Erőforrások Árés ir Energetikai Tevékenység-ellenőrzési Állami Bizottsága; A Litván Köztársaság Kormányának képviselői a megyékben működő szolgálatai; A Litván Köztársaság Kormányának nemzetközi kapcsolatokért felelős tanácsadója; A Litván Köztársaság Kormányának Kommunikációs su A Szejm képviselője; Litván Köztársaság A parlament sajtóügyi képviselője. Az egyik oka iš annak, hogy az állami dokumentumok nyelvében gyakoriak a birtokosjelzős láncok, az a — követelmény, hogy a hivatalos használatban az intézmények teljes nevét kell megadni, feltüntetve az összes magasabb szintű alárendeltségi láncszemet, pl. : a Litván Köztársaság Belügyminisztériumának Migrációs Főosztálya; a Litván Köztársaság Hírközlési és Informatikai Minisztériumának Állami Elektrohírközlési Felügyelete; a Litván Köztársaság Ipari és Kereskedelmi Minisztériuma Kereskedelmi Főosztályának Kereskedelmi Koordinációs Osztálya. Amikor olyan dolgokat nevezünk su meg, amelyek egy olyan intézménnyel kapcsolatosak, amelynek neve több fokozatú birtokosjelzős csoportból áll, ehhez még egy egyfokú jelző is társul. Ilyenek: a tisztségnevek, pl. : a Litván Köztársaság Belügyminisztériuma törzsrészlegének vezetője; A Belügyminisztérium Rendőrkapitánysága Bűnügyi Rendőrségi Keresési Igazgatósága Kábítószerek illegális előállításának és forgalmazásának ellenőrzésével foglalkozó alosztályának biztosa, az intézmény tevékenységét szabályozó dokumentumok megnevezései, pl. :: az Állami Közegészségügyi Felügyeleti Szolgálat határellenőrzési állomásainak munkaszabályzata; a Litván Köztársaság vízi közlekedésének állami ellenőrzését és a biztonságos hajózást felügyelő felügyelet által nyújtott szolgáltatások díjszabásai; a Litván Köztársaság területének közigazgatási egységei és lakott helyei állami nyilvántartásának szabályzata. Hosszú birtokos szerkezetláncok más dokumentumok megnevezéseiben is kialakulhatnak, ahol nincs egyértelmű jogi alá-fölérendeltségi hierarchia, vagy más jelentésű főnévi kifejezésekben, pl. :: a Litván Köztársaság föld mélyének törvénytervezete; a Litván Köztársaság társasházi tulajdonosok társulásairól szóló törvény végrehajtásának rendje; Az alkoholfogyasztás összmennyiségének csökkentését szolgáló gazdasági intézkedések; A programtervezet kidolgozására kiírt pályázat 115 bizottságának ügyrendje; a kereskedelmi ügynök naplójának vezetésére vonatkozó vo szabály megsértése; a vámközvetítő igazolásának érvényességi ideje. A hosszú birtokos szerkezetek megnehezítik a stílust és a iš szöveg egy ir részének megértését, de az állami dokumentumokban használt elnevezések sajátosságai miatt alakulnak ki. Az igei főnevek minősítője: a birtokos eset. — Az állami dokumentumok nyelvében a birtokos esetet gyakran használják az igei absztrakt főnév mellett. Az ilyen, jelzői be jelentésű birtokos esetnek ir más, mélyebben rejlő jelentései is vannak. A „Lietuvių kalbos gramatikoje” ezt írják: „Ez a birtokos eset ugyanazokat a jelentéseket őrzi meg, mint az azonos igével kapcsolatban álló eset“ (LKG 1976: 417). A. Valeckienė az ilyen birtokos eset jelentéseit az alapul szolgáló ige tranzitivitása szerint különbözteti meg: „Amikor a cselekvés absztrakt főneve intranzitív igékből képzett, a birtokos eset a cselekvés alanyát jelöli [...], amikor pedig a cselekvés absztrakt főneve tranzitív igékből képzett, a birtokos eset a cselekvés tárgyát jelöli“ (Valeckienė 1998: 152). Az állami dokumentumok nyelvében mindkét jelentés esetei megtalálhatók, pl. : Az utasok repülése be a jegy — megfizetésétől függően legfeljebb száz litáig terjedő bírságot von maga után (ATPK 1996: 91); Az állampolgárok igazolatlan okból történő meg nem jelenése a behívásnak megfelelően a tényleges honvédelmi szolgálatra vagy kiképzésre két napig —ötszáz litas bírságot von maga után (ATPK 1996: 157) —az intranzitív igékből képzett főnevek melletti alanyi birtokos esetek; A telefonautomata vagy telefonfülke szándékos megrongálása —ötszáz litától ezer litáig terjedő bírságot von maga után (ATPK 1996: 100); A Litván Köztársaság államhatárának szándékos, jogellenes átlépése —három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbírsággal büntetendő (BK 1997: 78) —a tranzitív igékből képzett főnevek melletti tárgyi birtokos esetek. A birtokos eset szokásos helye a főnévi csoportban a főnév előtt van (GenN), amelyet meghatároz. Ez a pozíciója az idézett mondatokban is, függetlenül attól, hogy milyen jelentése van: a cselekvés tárgyát vagy alanyát jelöli-e. Az állami dokumentumok nyelvében azok az esetek okozzák a legtöbb problémát, amikor az igei absztraktum tranzitív igéből képzett, a birtokos eset pedig olyan személyt jelöl, aki lehet a cselekvés alanya és tárgya is, vagy más jelentéssel bírhat, pl. : A munkavállaló személyes indítékok miatt történő jogellenes elbocsátása [...] — javító-nevelő munkával büntetendő [...] (BK 1997: 97); A honvédelmi kötelezettek és a behívottak katonai igazolványainak szándékos megrongálása vagy gondatlan megőrzése — büntetendő [...] (ATPK 1996: 159). Az ilyen sablonos szerkezetű mondatokat a kódexekben (nevezetesen a Litván Köztársaság büntető törvénykönyvében és a Litván Köztársaság közigazgatási szabálysértési törvénykönyvében) használják: először megnevezik a pénzbírságot maga után vonó cselekményt (büntetendő), majd a büntetés fajtáját és mértékét. A cselekményt főnévi csoport írja le, amelynek alapszava egy igei absztraktum; a megkülönböztető jegyet a birtokos eset határozza meg. 116 o jo Gyakran meg kell nevezni a cselekvés ir alanyát, tárgyát; ir kifejezésének o jų helye a névszói ir csoportban maga a ta t. y. A birtokos eset a főszó előtt áll. Azonban ahhoz, hogy egy mondaton belül megkülönböztessük az alanyt a tárgytól, a főnévi szerkezetben į a szavak sorrendjét az igei szerkezet szórendjére helyezzük át (SVO), pl.: a tiszt elbocsátotta a munkavállališ ót – a tiszt — munkavállaló-elbocsátása. iš Ez a megfogalmazás stilisztikai szempontból nehézkes, de az állami dokumentumokban elkerülhetetlen, amikor főnévi szerkezettel kell megjelölni a cselekvés végrehajtójáir t, a pácienst, vagyis a ir cselekvést — tą elszenvedő tárgyat. Az ilyen főnévi szerkezetekben néha csak a szórend segít megkülönböztetni az alanyt a tárgytól, pl. : A kiskorú szülőjének vagy más személynek a kiskorú lerészegítése — pénzbírságot von maga után [...] (ATPK 1996: 125); Az anya saját csecsemőjének a szülés alatt vagy közvetlenül a szülés után po történő — szándékos megölése szabadságmu vesztéssel büntetendő, legfeljebb öt évig [...] (BK 1997: 82). Mindkét genitivust (az alanyét és a tárgyét) nem lehet az igéből képzett absztrakt főnév elé írni, mert ekkor más jelentésű szerkezet jönne létre, vö. az anya meggyilkolása a csecsemő által és az anya csecsemőjének meggyilkolása. A genitivus többértelműsége miatt az említett szórend —az alany genitivusa —az igéből képzett absztrakt főnév — a tárgy genitivusa, akkor is megmarad, amikor a tárgy nem személy, és nem lehet összetévsu eszteni az alannyal, pl. : A honvédelmi szolgálat kötelesének a katonai nyilvántartás elkerülése [...] —egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő (BK 1997: 110); Személyek sima csövű puska vagy számszeríj rendőrségi engedély nélküli megszerzése, tartása, más személyeknek való átadása vagy értékesítése —bírságot von maga után [...] (ATPK 1996: 146). Az olyan esetek, amikor egy főnévi szerkezet egyszerre jelöli a cselekvés alanyát és tárgyát, a tárgy pedig nem személy, jóval gyakoribbak azoknál, amikor a tárgy személy. Ezért állítható, hogy a tárgy genitivusát nem csupán azért használják az igéből képzett absztrakt főnév után, hogy megkülönböztessék az alanyt a tárgytól, hanem ezzel a genitivus többértelműsége miatt lehetséges különféle értelmezéseket is el kívánják kerülni. Néha mindkét jelentésű genitivust a főszó elé helyezik: az első az alanyé, a második a tárgyé, de ezeket más szavakkal, leggyakrabban egyeztetett jelzővel kell elválasztani. Mindazonáltal az ilyen kijelentések nem kellően világosak, pl. : A Polgári Repülési Igazgatóság tisztségviselője által téves információ továbbítása a légi jármű személyzetének [...] —ötszáz litától ezer litáig terjedő bírságot von maga után (ATPK 1996: 72); Az anyagilag felelős személy, valamint a vagyon megőrzésével megbízott személy gondatlan állami vagy társadalmi vagyonőrzése —figyelmeztetést/... | von maga után (ATPK 1996: 28). Ha a főnévi szókapcsolatban csak egy —minősítő— birtokos esetű jelző van, a szórendre hatással lehet e birtokos esetű jelző jelentése. Az alany birtokos esete az intranzitív cselekvés végrehajtóját jelöli, tárgyat nem jelölhet, mindig a főszó előtt áll, pl. : 117 ir A járművezetők megfordulása gyalogos-átkelőhelyeken, alagutakban, hidakon, ir po felüljáróko- [...] n, viaduktokon —ezekért bírságot von maga után [...] (ATPK 1996: 79). A tárgy birtokos esetének helye lehet a szokásos, a ir cselekvést t. y. kifejező főnév előtt álló, ir po igen. Ha a tárgy személy, a — birtokos jį esetet jelölő szó a kódexekben általában a főszó után áll, pl. : po Rendőr vagy rendőrségi segéd megsértéar se a rájuk bízott közrendvésu delmi feladatok ellátásával kapcsolatban szabadságvesztéssel — büntetendő [... | (BK 1997: 105); Kiskorú bevonása į bűncselekmény elkövetésébe [...] — legfeljebb öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő (BK 1997: 138); Idegen gyermek mo elrablása vagy gyermek felcserélése önző célból vagy más ar alantas indítékból szabadságvesztéssel — büntetendő [...] (BK 1997: 91). Ezekben az esetekben a szokatlan ta szórend segít megérteni, mit jelent a minősítő ką birtokos eset, vö. A rendőr megsértése; a rendőr ir megsértése: az első — szókapcsolat kétféleképpen értelmezhető, a második csak egyféleképpen érthető. Így az ilyen főnévi szókapcsolatokse ban a szórend az alany és a tárgy megkülönböztető funkcióját töltheti be. ir Ez egy iš tų esetek, amikor, amint állítja V. Ambrazas, „A szórend felhasználható a szókapcsolatok jelentéseinek megkülönböztetésére” (Ambrazas 1986: 97). Csak ritka esetekben használható a kódexekben a személyt jelentő tárgyeseti genitivus a főszó előtt, pl. : A Köztársasági Elnök megsértése vagy rágalmazása tömegtájékoztatási — eszközökben figyelmeztetést von maga után [...] (ATPK 1996: 162); Az olyan személyszállító gépjárművel végzett személyszállítás, amelynek egészségügyi állapota nem felel meg a jogszabályokban — meghatározott követelményeknek, bírságot von maga után [...] (ATPK 1996: 93); A személy robbantással, felgyújtássar al vagy az ember életére, egészségére, illetve vagyonára ar más módon veszélyes — cselekménnyel való megfélemlítése szabadságvesztéssel büntetendő [...] (BK 1997: 120). Ezekben az iš esetekben a kontextusból világos, hogy a tárgyat birtokos esettel jelölik. Amikor a tárgy — ne személy, a jį birtokos esetet jelölő szó leggyakrabban az alapszó előtt áll (GenN), pl. : Titkos, ar nyílt idegen vagyon elrablása — legfeljebb négy évig terjedő mu szabadságvesztéssel büntetendő [...] (BK 1997: 158); A szemét és egyéb tárgyak vonatablakokon keresztül történő kidobása [...] — figyelmeztetést von maga után (ATPK 1996: 67); Idegen vagyon szándékos megsemmisítése vagy megrongáláar sa javító munkával — büntetendő [...] (BK 1997: 162). Semleges szórend A GenN-t más állami ir dokumentumokban használják, amikor nem áll fenn annak veszélye, hogy a cselekmény alanyát összetévesztik a tárgyával, pl. : A bevétel — a bank eszközeinek növekedése vagy a bank kötelezettségeinek csökkenése a beszámolási időszak alatt nyújtott szolgáltatások révén už (Žin. 1995, Nr. 33— 804); Az állami energiapolitika fő céljai a következők: a termelők és a fogyasztók [...] ösztönzése a ir helyi, megújuló és másodlagos energiaforrások hatékony felhasználására ir (Zin. 1995, Nr. 32-743). 118 Azonban a személyt jelölő birtokos ne esetjelű főnév állhat ir po a főszó előtt, jóllehet a jo litván szórend szabályai szerint a helye a szó előtt lenne, ir például. : šį A mozgósítási behívás elkerülése į Litván Köztársaság honvédelmi szolgálata szabadság- — vesztéssel büntetendő [...] (Btk. 1997: 77), vö. a mozgósítási behívás elkerülése; A talált vagy véletlenül birtokba került, nagy értékű vagyon mo eltulajdonítása javító-nevelő — munkával büntetendő [...] (Btk. 1997: 61), vö. nagy értékű vagyon elsajátítása; A veszélyes, életveszélyir es helyzetben lévő személynek a szükséges, egyértelműen sürgős segítség meg nem [... | — adása javító-nevelő munkával büntetendő (Btk. 1997: 91), vö. a szükséges segítség meg nem adása. Į Az előre mą helyezett cselekvésnév hangsúlyosabb, a címzett figyelme felhívódik į jį rá. Ilyen szórend található a törvénykönir yv cikkeinek címeiben, pl.: cikk. A mozgósítási behívás 80 elkerülése (Btk. 1997: 77); 129 cikk. Az orvosi segítségnyújtás elmulasztása a betegnek (Btk. 1997: 92). Másik (általában a legfontosabb) ok, amiért a birtokos esetű alakot a főszó teljes főnévi szócsoportjápo nak hossza hátrébb — helyezi, különösen a benne található mellékmondatok, pl. : ir Olyan vadállatok vagy madarak vadászata, amelyek vadászatát teljesen ta [...] — betiltják, szabadságvesztéssel büntetendő [...] (Btk 1997: 194); Az epidemikus vagy más fertőző betegségek megelőzésére vagy leküzdésére megállapított szabályok megsértéssu e, ha az a betegség elterjedését okozta ar vagy okozhatta, szabadságvesztéssel — büntetendő [...] (Btk 1997: 136). Azt, hogy a szórend megváltoztatásának oka a jelzett szavak hosszú csoportja, megerősítik azok az esetek, amikor a cikk rövidített címében a megfelelő cselekvést semleges szórenddel (GenN) jellemzik, pl.: cikk. Mérgező, robbanó, maró vagy könnyen gyúlékony anyagok jogellenes küldése Mérgező 233 anyagok, valamint robbanó, maró vagy könnyen gyúlékony ar anyagok vagy tárgyak postai úton vagy poggyászként történő jogellenes küldése — szabadságvesztéssel büntetendő [...] (Btk 1997: 131); 106. cikk. Behozatali tilalom alá eső növényi eredetű áruk, valamint karanténvizsgálat vagy megfelelő kezelés nélkül növényi eredetű áruk behozatala Behozatali tilalom alá eső növényi eredetű áruk külföldről történő behozatala, illetve a határ menti tengeri és folyami kikötőkből (rakpartokról), vasúti és autóbusz-állomásokról, repülőterekről és más határátkelőhelyekről történő kivitele, továbbá növényi eredetű áruk karanténvizsgálat és megfelelő kezelés nélkül történő behozatala — pénzbírságot von maga után [...] (ATPK 1996: 63). A szokatlan szórendű szerkezetek gyakran élettelen, mesterséges képződmények, amelyekben a litván nyelvet erővel hajlítják az állami dokumentumokhoz szükséges szabványossághoz és pontossághoz. 119 Az igeneves főnevek határozója: a — főnévi igenév A főnévi igenév leggyakrabban az igékből képzett, -imas képzős elvont főnevekhez kapcsolódik, amelyek magukhoz vehetik a főnévi igenevet, pl.: üzemeltetésre való átvétel, vö. üzemeltetni való átvétel; iš megöléssel való fenyegetés, vö. megöléssel fenyegetni, az alapszabályzat bejegyzésének megtagadása, a fokozat odaítélésére irányuló javaslat, bűncselekmény elkövetésére irányuló kísérlet, a tanú befolyásolására való törekvés, a gépkocsi vezetésének átadása, a kötelezettség teljesítésének elkerülése. A főnévi igenév más, igei eredetű főnevekhez is kapcsolódhat, pl.: a segély odaítélésének alapja, az adatok továbbításának lehetősége, a szerződés aláírására szóló meghatalmazások, a túlfizetés visszatérítésére irányuló kérelem, a terminál létesítésére szóló engedély, az ellenőr elbocsátásáról szóló határozat, pénzeszközök megszerzésére irányuló pályázat. content_hash ir Az állami dokumentumok nyelvében az infinitivusi minősítő meglehetősen gyakran használatos, mivel itt gyakoriak az igéből képzett főnevek, a használati terület o sajátosságai pedig megkövetelik, hogy a cselekvést időhöz, számhoz és személyhez nem kötött su fogalomként írják le. ar Az állami dokumentumokban az su infinitivussal leggyakrabban a teisė „jog” főnév kapcsolódik. Ez a szó itt nagyon fontos, mivel az állami dokumentumok egyik iš feladata az állampolgárok, a tisztviselők és az intézmények jogainak ir meghatározása az államban. A normatív dokumentumokban erre külön cikkeket, sőt fejezeteket is szentelnek. ar Su A teisė „jog” szóval ir eltérő szerkezetű szókapcsolatok alkothatók, például: į teisė darbą „munkához való jog”, prigimtinė teisė „veleszületett jog”, rinkimų teisė „választójog”, įstatymų leidybos iniciatyvos teisė „jogalkotási ar kezdeményezési jog”; a jog tartalmát azonban leggyakrabban a hozzá kapcsolódó infinitivussal és annak szókapcsolataival határozzák meg. Az infinitivus önmagában ritkán használatos, például: : A munkavállalóknak gazdasági és társadalmi ir érdekeik védelmében joguk van sztrájkolni (LRK 1994: 19); A hitelszövetkezet tagjának nincs szavazati joga, amikor a tagok közgyűlése a hitelszövetkezeti tagság jo kérdéséről dönt (Zin. 1995, Nr. 26-578); általában a hozzá kapcsolódó szavakat vonzza magához. Amikor a főnévi igenév tárgyas, a su feisė főnévvel járó szócsoport leggyakrabban a főnévi igenév tárgyesetéből áll, pl.: az iš információk su megszerzésének, a dokumentumok ellenőrzésének, a döntés meghozatalának, szankciók kiszabásának, bizottság létrehozásának, a munka bírálatának, a határozatok megtámadásának, javaslatok benyújtásának, hiányosságok megjelölésének, szolgáltatások nyújtásának, betegek gyógyításának, érmék gyártásának, a kereskedelem ellenőrzésének joga. A jogot jellemző szócsoportot vagy annak alapját továbbá a következő is alkothatja: főnévi igenév birtokos esettel, pl. : Az állami számvevőnek joga van szakembereket bevonni az ellenőrzések elvégzésébe (Žin. 1995, Nr. 51-1243); A bizottságok saját hatáskörükbe tartozó kérdésekben jogosultak az önkormányzat közigazgatásától, valamint az önkormányzati vállalatok és intézmények tisztviselőitől beszámoló adatokat követelni (Žin. 1995, Nr. 32— főnévi igenév részes esettel, pl. : A Privatizációs 755); Ügynökség jogosult [...J a Litván Köztársaság Kormányát a bíróságon a privatizációs ügyletek miatt képviselni [...] (Zin. 1995, Nr. 61-1530); főnévi igenév eszközhatározói esettel, pl. : 120 su Az utas jogosult magasabb kategóriájú vonattal utazni (GTK 1996: 21); A könyvvizsgálók [...] jogosultak a bank valamennyi információját és dokumentumát használni (Žin. 1995, Nr. 49-1214); főnévi su igenév helyhatározói esetben, pl. : A közösség tagjának joga van: részt venni a 1) közösség ülésein [...]; 2) a közösségben munkaszerződés alapján dolgozni (Žin. 1995, sz. 20-449); A tisztviselőknek joguk van [...] a normatív jogi aktusokban meghatározott eljárás - szerint más intézményekben, valamint külföldön továbbképzésen részt venni (Zin. 1995, sz. 33-759); főnévi igenév su elöljárós szerkezetekben, pl. : A közigazgatási felelősségre vont személynek joga van megismerni az ügy anyagát su (ATPK 1996: 220); A választottbíróság [...] jogosult a választottbíróság székhelye szerinti járásbírósághoz fordulni [...] (Žin. 1996, Nr. 39-961); főnévi su igenév határozói igenévvel, pl. : Az állampolgároknak joguk van részt venni országuk irányításában, mind közvetlenül, mind demokratikusan megválasztott képviselőik útján (LRK 1994: 13); Az Inspekció munkatársai [...] jogosultak [...] részt venni a balesetek, valamint a halálos és súlyos szerencsétlenségek [...] | körülményeinek és okainak kivizsgálásában (Žin. 1995, Nr. 26-594); két főnévi igenév, pl. A Privatizációs Ügynökség jogosult [...] javasolni a vállalat alapítójának a privatizálandó vállalat adminisztrációs vezetőjének leváltását [...] (Žin. 1995, Nr. 61-1530); Az Inspekció munkatársai [...] jogosultak [...] megkövetelni a természetes és jogi személyektől az energetikai berendezések haladéktalan kikapcsolását [...] (Žin. 1995, Nr. 26-594). Gyakran nem egyetlen jog tartalmát, hanem a jogok egész komplexumát határozzák meg, vagyis azokat a jogokat, amelyekkel valamely tisztviselő vagy intézmény rendelkezik. A jogok együttesét olyan szócsoportok jellemzik, amelyeket egynemű, többnyire bővített minősítők alkotnak — igenevek különféle függő szavakkal, pl. : su A Statisztikai Főosztály a rábízott feladatok végrehajtása során jogosult: 1. jóváhagyni a Statisztikai Főosztály, valamint a városi és járási statisztikai osztályok éves munkaprogramjait; 2. ingyenesen, levelezés útján valamennyi tulajdoni formájú vállalattól [...] az előírt rendben jóváhagyott jelentéseket kapni; 8. a lakosság összeírását és egyéb statisztikai kutatásokat a lakosság bevonásával, a Litván Köztársaság Kormánya által meghatározott rendben elvégezni; 9. részt venni a Pénzügyminisztérium által készített negyedéves és éves számviteli mérlegűrlapok kidolgozásában [...]; 13.kiadói jogot gyakorolni és statisztikai adatokat közzétenni (Žin. 1995, Nr. 27-612). Valamennyi vizsgált szócsoportban az igenév az általa jelölt szó után áll, maga a főnévi csoport pedig a mondat végén helyezkedik el. Ez a szokásos helyük. Más szórend akkor lehetséges, amikor nem a jog tartalmának meghatározása a fontos, hanem annak megjelölése, hogy ki rendelkezik ezzel a joggal. A szokatlan szórendnek három változata lehetséges: 1. A névszói csoport a mondat elején áll, a mondatot a főszó kezdi, utána következik a minősítő — a függő szavakkal álló főnévi igenév, pl. : 121 A jegyzőkösu nyv megismeréséhez való joggal minden pályázati résztvevő rendelkezik (Žin. 1996, Nr. 133-2356); Kemoprofilaxis elrendelésére csak azok az egészségügyi szakemberek jogosultak, akik az Egészségügyi Minisztérium által meghatározott eljárás szerint engedélyt kaptak az orvosi gyakorlat folytatására (Žin. 1996, Nr. 104-2363); Javaslattételi joggal rendelkezik A Szenátusban a Legfelsőbb Bíróság elnökének a bírósági gyakorlatban a jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos megvitatandó kérdésekre javaslatot tenni jogosultak a Legfelsőbb Bíróság kollégiumainak ir elnökei és bírái [...] (Žin. 1995, Nr. 36-887). 2. A névszói csoport felbomlik, a főnévi igenév a mondat elejére kerül, és az általa 0 ja jelölt szótól az ige választja el. A szórendnek ezt a szokatlan változatát akkor használják, amikor a jogosultat (a kedvezményezettet) különösen ki kell emelni, pl. : Az utakat e törvény alapján valamennyi jogi és természeir tes személy jogosult használni [...] (Žin. 1995, sz. 44-1076); A versenyen csak azok a személyek vehetnek részt, akik az előírt módon regisztráltak, és megérkeztek a ir bérleti į pályázati bizottság ülésére (Zin. 1996, Sz. 103-2356); A pénztáraknbe ál sorjegyek vásárlására jogosultak az óvodáskorú su gyermekekkel utazó utasok, a terhes nők, a fogyatékkal élők, a Litván Köztársaság Seimasának tagjai, az önkormányzati képviselők (Žin. 1995, Sz. 47-1155). Ez a szórend nyilvánvalóan olyan mondatok mintájára alakult ki, amelyekben az állítmányt egy modális ige és a mondat elején álló főnévi igenév alkotja, míg a hangsúlyozni kívánt cselekvő a mondat végére į kerül, pl. : A Litván Köztársaságban orvosi gyakorlatot ar (elsődleges szakosítottat) csak olyan személyek folytathatnak, akik e törvényben meghatározott eljárás szerint kiadott és érvényes engedéllyel rendelkeznek (Žin. 1996, Nr. 102-2313); Ragadozó madarakkal csak vadászok vadászhatnak (Žin. 1995, Nr. 25-571). Itt a főnévi igenév az állítmány része, és szabadabban változtathatja helyét, mint a főnévvel alárendelő kapcsolatban álló és azt jelölő főnévi igenév. Ám a közeli szemantikájú jelenségekhez hasonló kifejezésmódokat keresnek. A teisę prilyginamas junginys a gali, turi, privalo modális igékhez hasonlítható, amelyek az állami dokumentumok nyelvében a kötelező jelleg különböző fokozatait jelölik, és e rendszerbe beillesztve a kompetencia határait írja le, vagyis törvényesíti a cselekmény végrehajtásának lehetőségét, vö. az utakat személyek használhatják, az utakat személyek használják, az utakat személyek kötelesek használni, az utakat személyeknek joguk van használni. 3. A névszói csoport a mondat elején áll, a mondatot egy infinitívuszi szerkezet kezdi, amely az általa minősített szó előtt áll, de egy másik minősítő — birtokos eset — elválasztja tőle, pl. : A felszámolás alatt álló nem állami könyvtár ir eladásra kínált nyomtatványainak és egyéb dokumentumainak megvásárlására az állami könyvtáraknak van elsőbbségi joguk (Žin. 1995, Nr. 51— 1245); A jegy megvásárlására elsőbbségi joguk van: a fogyatékossággal élőknek, a kisgyermekes utasoknak és a terhes nőknek (Žin. 1995, Nr. 60-1516). A teisė főnévvel álló, infinitívuszból álló szócsoport gyakran nagyon bővített. A mondatrész kísérőjeként funkcionáló ilyen szócsoport információs szempontból a legjelentősebb, szerkezeti szempontból pedig a mondat leghosszabb és legösszetettebb elemévé válik. Megkaptuk 1999 05 27