scieee AI-readable full text Open interactive document viewer

Lietuvių kalbos daiktavardiniai junginiai sintaksinių ryšių požiūriu

Ramunė Vaskelaitė

Full text

ACTA LINGUISTICA LITHUANICA XLVIII (2003), 143–158 A litván nyelv főnévi csoportjai a szintaktikai kapcsolatok szempontjából RAMUNĖ VASKELAITĖ Litván Nyelvi Intézet, Vilnius Ebben a tanulmányban a litván főnévi csoportok új osztályozását javasoljuk, amely a litván nyelvtanban korábban alkalmazottaktól eltérő kritériumokon alapul. Míg a hagyományos osztályozások heterogén kritériumokon alapultak, amelyek részben szintaktikai, de túlnyomórészt morfoszintaktikai jellegűek voltak, az itt javasolt osztályozás a komplementumokat a módosítókkal szembeállító alapvető megkülönböztetésen alapul, a morfoszintaktikai jegyektől függetlenül. 1. A kapcsolószók kapcsolatainak osztályozása ÉS KRITÉRIUMAI A lietván nyelv legújabb szintaxisában az alárendelő szói kapcsolatokat tisztán formális kritérium alapján hajlanak osztályozni. A kapcsolt bővítmény formális kifejezését figyelembe véve három kapcsolási módot különböztetünk meg: az egyeztetést, a vonzatot és a hozzácsatolást (Ambrazas 1986: 7-9; Ambrazas, szerk., 1997: 480; Labutis 1998: 29-43). Egyes helyeken még megkülönböztetik a formák korrelációját (Labutis 1998: 38), de általában a hangolás egy bizonyos alfajának tekintik (Ambrazas 1986: 7-9; Ambrazas, szerk., 1997: 480). A kapcsolatoknak a függő tag formális kifejezésmódja szerinti osztályozásakor az egyeztetést általában úgy határozzák meg, mint „a függő szó morfológiai formájának (esetének, számának, nemének) a főszó szerinti megválasztását”, a vonzatosságot — mint „a függő szó esetformájának a főszó valenciája által meghatározott megválasztását”, a hozzátoldást pedig — mint „olyan kapcsolást, amelyet a függő szó ragozási végződése nem fejez ki” (Ambrazas, szerk., 1997: 480-481). A formai kritérium kiválasztásával az egyes alárendelési módok között nagyon világos határok húzhatók. Gyakorlatilag meglehetősen egyszerű meghatározni bármely főnévi szószerkezet tagjait összekapcsoló viszonyokat: azok a szószerkezetek, amelyekben a függő tag a fő tag formai mutatóihoz igazodó formai mutatókkal rendelkezik (réz fogantyú, fakanál, kilenc fivér, minden ember), egyeztetéssel létrejötteknek tekintendők; azokban a szószerkezetekben pedig, amelyekben a függő tag a fő tagétól eltérő esetű alakban áll (a levél írása, aranygyűrű, ajándék a szülőknek, út a folyóparton), vonzatosság figyelhető meg, míg azok a szószerkezetek, amelyekben a függő tagnak nincs semmilyen formai mutatója (remény visszatérni, alkalom meglátogatni, lépés hátra, élet máshol), a hozzátapadással létrejött szószerkezetek csoportjába sorolandók. Mindazonáltal ez a gyakorlati szempontból előnyös osztályozás nem annyira a szintaktikai, mint inkább a morfológiai kapcsolati különbségekre mutat rá. Egyes munkákban az egyeztetést, a vonzatosságot és a hozzátapadást egyáltalán nem nevezik szintaktikai kapcsolatoknak — formai szói viszonyokként vagy a viszonyok kifejezésének formai módjaiként nevezik meg őket (Labutis 1998: 29-43). A szói kapcsolatoknak ezt a felfogását feltehetőleg 144 | RAMUNĖ VASKELAITĖ nagymértékben meghatározza a jelenlegi litván szintaxisban felvetett feladat, „hogy a forma és a szemantika szintjének legalább legfontosabb kategóriáit a lehető legvilágosabban határozzuk meg és egyetlen alap alapján különítsük el” (Ambrazas 1986: 4). A szói kapcsolatokat a formai szint kategóriájához sorolják; osztályozásukkor és meghatározásukkor eltekintenek attól a szó jelentésében rejlő tulajdonságtól, hogy bizonyos függő tagot kíván meg. A kapcsolódó viszonyok ettől eltérő osztályozása jellemző a litván nyelv korábbi években kialakult szintaxisára. Ebben a kapcsolatok osztályozása a szószerkezet alaptagja által támasztott vagy nem támasztott bizonyos követelmény alapján történik, ugyanakkor figyelembe veszi a függő tag formális kifejezését is (Balkevičius 1963: 29-39; Kalinauskas 1961: 31-34; 1972: 3-6; Ulvydas, szerk., 1976: 12-17; Sirtautas 1981: 14; Sirtautas, Grenda 1988: 38-42). A hozzárendelés két módját — a kormányzást és a hozzácsatlakozást — egyszerre két kritérium alapján igyekeznek elkülöníteni: az alaptag által támasztott követelmény és a függő tag alakja alapján: „Kormányzásnak nevezzük azt a szintaktikai kapcsolatot, amikor az alaptag a függő tag bizonyos alakját követeli meg (a függő tag formailag az alaptag által meghatározott). Hozzácsatlakozásnak nevezzük azt a kapcsolatot, amikor a függő tag az alaptaghoz annak követelése nélkül kapcsolódik; formailag nem meghatározott, csak logikailag kapcsolódik az alaptaghoz” (Ulvydas, szerk., 1976: 12). Az egyeztetés kapcsolata már csak a függő tag alakjához kötődik: „Egyeztetésnek nevezzük a függő tag alakjának az alaptag alakjához való igazodását” (UIlvydas, szerk., 1976: 11). Amint azt a kapcsolatok konkrét esetei mutatják, két különböző kritérium összeegyeztetése a gyakorlatban lehetetlen. A litván nyelvben számos olyan szókapcsolati eset van, amikor a függő tag ragozható, de az alaptag nem követeli meg (a helyhatározói eset vagy az elöljárós szerkezetek, egyes birtokos esetek), illetve amikor a függő tagnak nincsenek formális jelölői, de az alapszó számára szükséges (egyes főnévi igenevek, határozószók vagy célhatározói alakok). Az igék valenciájának kutatásai, amelyek különösen hasznosak a szókapcsolatok magyarázatában, szintén megerősítik, hogy a kötelező valenciai bővítmények nem mindig rendelkeznek ragozott alakokkal, míg az ige nem kötelező bővítményei nem mindig formailag jelöletlen tagok (Sližienė 1986: 45-96, 1994, 1998). Az itt említett kapcsolati eseteknek az irányítási vagy a hozzátapadási csoportba sorolásakor el kell döntenünk, hogy a két kritérium közül melyiket ismerjük el fontosabbnak. A szintaktikai kapcsolatok legrészletesebb leírásában — a háromkötetes „Lietuvių kalbos gramatikában” — következetlenül járnak el: az egyik esetben az egyik, a másikban a másik kritériumot ismerik el fontosabbnak. Például a körülményjelentésű eseteket és az elöljárós szerkezeteket hozzátapadóknak tekintik, mivel a fő tag nem követeli meg őket. Máskor azonban inkább nem a megkövetelésre vagy annak hiányára, hanem a formális kifejezés meglétére fordítanak figyelmet, és a főnevekhez kapcsolódó valamennyi birtokos esetet irányítottnak tekintik — valójában a fő tag ezeket olykor nem sokkal inkább követeli meg, mint a körülményjelentésű eseteket vagy az elöljárós szerkezeteket. A grammatika alapján úgy tűnik, hogy a kalnų ežeras, miesto namas, Afrikos smėlynai, rudens naktis, aukso žiedas szókapcsolatok szavait összekapcsoló viszonyokat meg kell különböztetni az ežeras kalnuose, namas mieste, smėlynai Afrikoje, naktis rudenį, žiedas iš aukso szókapcsolatok tagjait összekapcsoló viszonyoktól — az előbbieket irányításnak, az utóbbiakat hozzátapadásnak kell tekinteni. Másfelől azonban a körülményjelentésű függő tagokra is szüksége lehet a főszónak. Például ilyen tagokat követelnek meg az ateiti, išeiti, keliauti, žygiuoti igék, tehát a belőlük képzett főnevek is, FŐNÉVI SZÓKAPCSOLATOK | 145 a konkrét jelentésű főnevek többsége, például az ežeras, namas, egyáltalán nem követeli meg őket. A nyelvtanban az ilyen különbségeket figyelmen kívül hagyják — mind a troba kaime, mind a žygis į Lietuvą vagy a kelionė iki Vilniaus kapcsolatban hozzárendelést vélnek felfedezni. Semmit sem mondanak azokról a főnévi szerkezetekről, amelyekben a függő tag főnévi igenévvel fejeződik ki. Általában az említett nyelvtan szintaktikai kapcsolatokat tárgyaló fejezetében nem a főnévi szerkezetek szintaktikai kapcsolatainak minden esete kerül tárgyalásra, a főnévi szerkezetekről szóló fejezetben pedig a tagok kapcsolatait egyáltalán nem elemzik. A külföldi nyelvészetben a szintaktikai kapcsolatokat rendszerint egyetlen kritérium alapján határozzák meg és osztályozzák — a fő tag követelménye vagy annak hiánya szerint. E kritérium alapján a szerkezetek függő tagjait leggyakrabban két csoportra osztják: a bővítményekre (complements) — a fő tag által megkövetelt függő tagokra — és a módosítókra (modifiers) — a fő tag által nem megkövetelt függő tagokra. A nyelvészeti terminusok legújabb szótára a szavak kapcsolatának két típusát különbözteti meg — a bővítést (complementation) és a módosítást (modification). Bővítésnek a bővítményi kapcsolatokat tekintik, a bővítményt pedig így határozzák meg: „olyan szintaktikai elem, amely kiteljesíti egy másik elem által létrehozott konstrukciót” (Matthews 1997: 63). A módosítást úgy jellemzik, mint „a szintaktikai konstrukció olyan típusát, amelyben a fő taggal együtt annak általa nem megkövetelt eleme áll” (Matthews 1997: 229). A kapcsolatok ilyen felosztását leggyakrabban az igei szerkezetekre alkalmazzák; ezen alapul az ige bővítményeinek és az általa nem megkövetelt összetevőknek — a körülményeknek — a fogalma. A főnévi szerkezetekben a bővítményeket valamivel nehezebb elkülöníteni, a külföldi nyelvészetben azonban elterjedt az a nézet, hogy a főneveknek is lehetnek saját argumentumaik — szemantikailag megkövetelt, de szintaktikailag nem mindig realizált bővítményeik (Matthews 1981: 146-220). A bővítmények és a szerkezet nem megkövetelt összetevőinek (módosítóinak) elkülönítése az egyetemes nyelvtanban nagy elméleti jelentőséggel bír: az egyetemes nyelvtan újabb munkáiban rendszerint minden szerkezet struktúráját egy univerzális modell — az úgynevezett „X-bar”-elmélet — szerint írják le, amelynek alapjait Jackendoff fogalmazta meg (Jackendoff 1977). A főnevek nem megkövetelt szavait, vagyis a módosítókat, az egyetemes nyelvtan egyes munkáiban körülményekre (adjuncts- ), jelzőkre (attributes) és determinánsokra (determiners) osztják; mindezeket szembeállítják a főnév által megkövetelt szavakkal — a bővítményekkel (Radford 1988: 167-217). A főnévi frázisokat a generatív elemzés módszerével vizsgálva A. Radford rámutat, hogy mind a bővítmények, mind a körülmények, a jelzők vagy a determinánsok a főnévi frázis fakultatív tagjai lehetnek, a körülmények és a jelzők esetében azonban magának e frázisok generálási szabályának fakultatív jellege áll fenn. A litván nyelv szintaxisában is történtek kísérletek a főnévtől függő mondatrészek elkülönítésére. Például a származékos főnevek által kormányzott genitivusokat (eilėraščių rašymas, drobių audėja) elkülönítették más egyeztetés nélküli jelzőktől, és bővítményeknek tekintették őket (Balkevičius 1963: 186). A „Litván nyelv grammatikájában” minden, a főnévtől függő esetet, elöljárós szerkezetet, főnévi igenevet és padalyvist egyeztetés nélküli jelzőnek tekintenek, ugyanakkor megjegyzik, hogy jelentésük alapján némelyikük közel áll a bővítményekhez vagy a körülményekhez, és csak azért tekintik őket jelzőknek, mert közvetlenül nem kapcsolódnak az állítmányhoz (Ulvydas, red., 1976: 418-428). V. Ambrazas, a veikszó- 146 | RAMUNĖ VASKELAITĖ A főnevek genitívusszal alkotott kapcsolatairól kifejti azt a véleményt, hogy „csupán a mondat transzformációs (illetve derivációs) elemzési szintjén tekinthetők a verbális főnevektől függő genitívuszok (a nap lenyugvása, a kerék forgása) a mondatba beépített másodlagos állítmányok alanyainak vagy tárgyainak” (Ambrazas 1986: 34). Az áttekintésből kitűnik, hogy a szintaktikai kapcsolatok fogalma összefügg az e kapcsolatok osztályozására választott kritériumokkal. A litván nyelv szintaxisában a két kapcsolási módot — az irányítást és a hozzárendelést — rendszerint vagy a függő tag formai jelölői, vagy a főtag által támasztott követelmény alapján különítik el. A függő tag formájának kritériumán alapuló osztályozás gyakorlatilag célszerű, mivel lehetővé teszi, hogy az irányítás és a hozzácsatolás között nagyon világos határt húzzunk. Mindazonáltal nem annyira szintaktikai, mint inkább morfológiai kapcsolati különbségekre utal. A szintaktikai kapcsolatok fogalmához közelebb áll az a litván nyelvészeti munkákban bemutatott osztályozás, amely a fő összetevőre irányul — annak egy bizonyos kiegészítés iránti igényére vagy annak hiányára. Azonban számos ellentmondást és bizonytalanságot vet fel, mivel gyakran még a formális kritérium is belekeveredik. Ebben a cikkben elkerüljük ezt az összekeverést — a vonzatosságot és a hozzácsatolást csak a főtag által támasztott vagy nem támasztott követelmény alapján különböztetjük meg. Vonzatosságnak nevezzük azt a kapcsolatot, amelyben a függő tag a főtaghoz annak megkövetelése alapján kapcsolódik, hozzácsatolásnak pedig azt a kapcsolatot, amelyben a függő tag a főtaghoz annak meg nem követelése alapján kapcsolódik. E pontosított vonzatosságés hozzácsatolás-fogalmat megkíséreljük alkalmazni a mai litván nyelvben széles körben használt főnévi szerkezetekre. Kétféle főnévi szerkezetet különböztetünk meg: 1) vonzatosság útján létrejött szerkezeteket; 2) hozzácsatolás útján létrejött szerkezeteket. Ha a hozzácsatolást a főnevekhez kapcsolódó, nem megkövetelt tagok kapcsolataként értelmezzük, és nem hozzuk összefüggésbe azzal, hogy a függő tagnak vannak-e formális jelölői vagy sem, akkor lényegében az egyeztetést is ilyen kapcsolatnak tekinthetnénk. Az egyeztetési kapcsolatnak azonban sajátos jellemzői vannak, ezért külön szükséges tárgyalni. 2. VONZATOSSÁG ÚTJÁN LÉTREHOZOTT FŐNÉVI ÖSSZETÉTELEK 2.1. Az alaptag jellemzése Irányítani, illetve bizonyos bővítményt megkövetelni azok a főnevek hajlamosak, amelyek irányítási sajátossággal rendelkező szavakból képzettek. Mindazonáltal ez a hajlam nemcsak a képzésbeli, hanem a főnév lexikai sajátosságaival is összefügg. Nem minden származéknak van szüksége bővítményre, hanem csak azoknak, amelyek elvont jelentéssel rendelkeznek. Az irányításra való hajlamot elsősorban a cselekvések (1–5) vagy állapotok (6–8) megnevezéseként szolgáló igeképzések őrzik meg, pl.: (1) A nyilatkozat végleges jóváhagyásáig a társadalom számára hozzáférhetetlen volt LR (R-V) 2001 11 22. (2) Ezzel együtt csökkenne az ideiglenes kormánynak nyújtott támogatás is LR (R-V) 2001 11 22. (3) Kétéves szünet után újraindult az elértéktelenedett rubelbetétek visszafizetése a lakosság első csoportja számára LR 2002 01 12. (4) Z. B. ellenzi Oroszország bevonását a NATO Tanácsába, LR (R-V) 2001 12 08. FŐNEVI SZERKEZETEK | 147 (5) A bűnözők tárgyalásokat su követeltek az állammal LR (R-V) 2001 01 06. (6) A gyermekį ek hozzáállása az élethez Sick egy kissé más, mint az enyém L 2001 09. (7) A. L. a szigorú į retorika iránti hajlam ismert LR (R-V) 2002 11 16. (8) A kutatók a munkavállalók vonakodásar át és képtelenséį gét a su munkába jöveteltől magával a munkával kapcsolatos tényezőkkel hozzák összefüggésbe VP 2001 07-08. A vezetés sajátosságával rendelkező absztrakt főnevek csoportjába azok a ir cselekvést vagy állapotot ar kifejező főnevek sorolandók, amelyeknek az su igékkel közös a gyökerük, pl. : (9) Úgy dönt, hogy erejét a bűnözés elleni küzdelemre fordítja su TVA 2002 05 04-10. (10) Amikor októberben elkezdődösu tt a terrorizmus elleni háború, Amerika adott H. K. fegyvereket és élelmet TVA 2002 05 04-10. (11) Bizonyította, hogy Az Egyesült Államok készen áll katonái feláldozására a csatatéren LR (R-V) 2001 10 17. Az igék vonzatát iš általában azok a képzett főnevek veszik ir át, amelyek az alapszóval kifejezett cselekvés végrehajtóját jelölik, pl. : (12) Belarusz a radikális iszlám világ katonai fegyverzetének fő szállítója LR (R-V) 2002 12 12. (13) A menedékkérők száma Norvégiában az elmúlt években hétszeresére nőtt LR (R-V) 2002 11 17. (14) Vieną iš iš įtariamų pasikėsintojų į prezidento brolį ketvirtadienio vakarą į šiaurę į nuo Majamio kelių policija sustabdė LR 2002 01 12. (15) 15-metis gimnazistas čia platino Lietuvos katalikų bažnyčios kroniką, buvo ir aktyvus kovotojas už už Lietuvos laisvę TVA 2003 08 08-14. Valdymo polinkį išlaiko daiktavardžiai, įvairiais su darybos formantais sudaryti iš būdvardžių. iš Kai kurie būdvardžiai tų yra pirminiai žodžiai, tačiau dažniausiai jie yra vediniai, (16), perėmę valdymo polinkį iš pamatinių veiksmažodžių. Būdvardiniai (17-19), daiktavardžiai žymi abstrakčią iš ypatybę, pvz. : (16) Az első vita a villamos energia kisfogyasztók számára történő drágulásáról |...) az év végén lángolt fel A túszok R 2002 01 26. (17) fokozatosan kezdenek bizonyos kötődést érezni a fogvatartóik iránt LR 2002 11 26. (18) Nehéz megmondani, az ar összecsapások intenzitásának ilyen fokozódása összefügg su O. bin Ladenu ir a tálibokkal, akik még szeptemberig is egyértelmű intoleranciát tanúsítottak más vallásokkal szemben LR (R–V) 2001 12 29. (19) Ezt a tényt annak példájaként mutatták be, hogy Moszkva nem hajlandó lemondani a Tbiliszire gyakorolt nyomásról való lemondásról. provenance ir LR (R-V) 2001 10 20. A függő tagot bizonyos olyan főnevek ir követelik meg, amelyek ilyen tagot igénylő elsődleges iš főnevekből képzettek. A származékok itt elvont tulajdonságot jelölnek, például: : 148 | RAMUNĖ VASKELAITĖ (20) E. K. nyilvánosan kijelentette, hogy felfüggesztette tagságát a Haza Szövetséir gében e párt frakcióje LR 1996 10 01. (21) Az európai tagság megfoszt iš minket nemzeti szuverenitásunktól LA 1999 01 23. (22) Úgy tűnt, hogy a barátság su a fotósnőnél begyógyította Megmutatja a szív sebeit LR (GB) 2002 08 31. (23) Az autólopások — fejfájást okoznak a tisztviselőknek LR (S) 1999 01 22. A függő tagot általában olyan, irányítási sajátossággal iš rendelkező határozószókat igénylő, cselekvést jelentő főnevek vonzzák, pl. : (24) A mecsetkomplexumban tartott házkutatás során a tisztviselők számos bizonyítékot találtak LR (R-V) 2001 01 25. (25) E személyek többségét eredetileg pénzgyűjtéssel kapcsolatos váddal illették palesztinai csecsen ir harcosok számára KP 2001 06. Külön említést érdemelnek a jelentésmódosító sajátosságokkal rendelkező nemzetközi szavak, (26, 27) ar amelyeknek (28-34) litván, nem litván képzőformánsuk van. Felfoghatók cselekvések, állapotok, sajátos- (26-30), ságok, (31), szereplők (32) ar (33, 34) megnevezéseiként. (26) A püspökök támogatták egy ilyen kiállítás, ir szeminárium megszervezését LA 2001 10 02. (27) Az amerikai erők közép-ázsiai állomásoztatása árthat A régióra gyakorolt orosz LR 2001 10 27. (28) Po befolyás kezdete Irak megszállása az Egyesült Államoknak 200 milliárd dollárjába kerül vagy még nagyobb összegbe LR (K-Ny) 2001 11 16. (29) Csak az integráció kérdéseit érintették į ES V 1997 12 06. (30) Washington azonban a šį hónap elején eltörölte a Pakisztánnal szembeni említett szankciókat ir Indiával szembeni szankciókat |...) LA 2001 10 02. (31) A települési önkormányzatban azonban hirtelen nagy nosztalgia támadt azok iránt az idők iránt LR 1999 01 19. (32) Vasárnap késő este Frankfurt közelében, A Gravenbriuchében tartott találkozón a vezetőség egyhangúlag támogatta D. Schipanski jelölését LR 1999 01 26. (33) A projekt litvániai koordinátora R. L. röviden felidézte e projekt történetét V 1999 07 30. (34) R. A. — A Litván Nemzeti Rádió és ir Televízió zenekarának — karmestere megírta a dal szövegét [...] LR (S) 2001 12 15. Egyes, irányítási sajátosságokat mutató nemzetközi szavaknak nincs egyértelmű képzőjük, de összekapcsolhatók olyan, képzővel rendelkező litván elvont főnevekkel, mint például : su (35) Egy ilyen látogatás į Dél Afrika Köztársaság (vö. utazások į Déli Afrika Köztársaság) idején Margaret bevallotta a nővérének, hogy a kamaszkori rajongás valódi szerelemmé változott LR (GB) 2002 02 15. (36) Egyelőre csak a katonai konfliktus nem erősödik su Iránnal (vö. az Iránnal való nézeteltérés su érzései megpróbáLR (R-V) 2003 01 18. FŐNÉVI KAPCSOLATOK | 149 (37) R. D. cigarettacsempészettel foglalkozott (vö. cigarettaszállítással) LR 2001 12 08. Bizonyos függő tag megjelölését nem képzett főnevek is megkövetelhetik. Ezekre a tagokra általában olyan főneveknek van szükségük, amelyek a személyt más személyekkel (38, 39), csoportokkal (39, 40) vagy szervezetekkel (41) való kapcsolata alapján nevezik meg. Ilyen esetekben meg kell jelölni, hogy kihez képest nevezik meg a személyt, pl.: (38) A színésznő leendő férje — a New York-i színház menedzsere, a 36 éves P. G. LR (GB) 2001 12 29. (39) Az első vőfély a vőlegény barátja, C. G., egy neves brit politikuscsalád tagja volt LR (GB) 2001 12 29. lnak kapcsolatot teremteni a törzsfőnökökkel LR (R-V) 2001 11 27. (41) Egyre több norvég szeretné, ha Norvégia az Európai Unió tagjává válna LR 1998 12 19. A függő tagokat azok a főnevek is megkövetelik, amelyek egy egész valamely részét jelölik. Megkövetelik annak megjelölését, hogy az a rész kihez tartozik. Az ilyen főnevek függő tagokkal alkotott kapcsolataiban szintén felismerhető a vonzatosság, pl.: (42) Ez újabb ok arra, hogy a múlt szombati események a császári családban szinte minden japán számára személyes életének részévé váltak LR (R-V) 2001 12 08. (43) Ez a hadművészet legösszetettebb és legveszélyesebb része LR (R-V) 2001 10 27. (44) Puha bútoraikat báránybőrdarabokkal takarták le M 1999 08. (45) Emellett Madonna legjobb művei a tánczene műfajába tartoznak, amely az egyik legérettebb forma, és amelyben világosan érzékelhetők a latin-amerikai és a fekete kultúra elemei TVA 2001 12 15-21. E főnevek némelyike meghatározatlan mennyiséget jelenthet — ilyen esetekben még inkább kiegészítést igényelnek, pl.: (46) A Litvánia elleni beadványok jelentős részét rabok írták LR 2002 12 07. Az erős vonzatosság jellemzi a meghatározatlan mennyiséget (47, 48) vagy mennyiségi mértékeket (49, 50) jelölő más főneveket is, pl.: (47) Mióta szórnak a „Yankees” papírkötegeket a Világkereskedelmi Központ tetejéről? LR (R-V) 2001 12 29. (48) A vezető pedig észrevesz egy másik dolgot: az intézményben már nem maradtak bűnösök, hirtelen segítők sokasága jelent meg VP 2000 12. (49) A klaipėdai különleges szolgálatok képviselői tegnap úgy döntöttek, hogy el kell távolítani 30 tonna ismeretlen eredetű vegyi anyagot LR 2001 11 17. (50) A kevés, másfajta élelmiszert fogyasztó gazdálkodónő hetente 30 kilogramm homokot eszik meg LR 2001 12 22. 150 | RAMUNĖ VASKELAITĖ 2.2. A függő tag jellemzése Az említett képzett és nem képzett főnevek általában különféle tárgyi jelentésű eseteket és ragozhatatlan formákat vonzanak. A vonzott, tárgyi jelentésű esetek közül mindenekelőtt a tárgy birtokos esete említendő. A birtokos eset kifejezése a tárgyi jelentésű főnévi szerkezetekben általában az igei szerkezetből öröklődik (51, 52, 53), néha azonban a tárgyesettel (54), részes esettel (55) vagy eszközhatározói esettel (56, 57) álló igei szerkezet sajátítja el, pl.: (31) A harmónia utáni vágy arra ösztönöz, hogy tiszta lelkiséget keressünk L 1998 06. (52) A segítség keresése sajátos félelem, hogy magad nem fogsz megbirkózni vele L 1998 08. (53) A szeretet szükséglete nagyon természetes és érthető L 1998 06. (54) Az egyik dokumentumban rögzítették, hogy Litvániában a rakomány címzettje D. S. egyéni vállalkozása LA 1999 01 23. (55) Az iskolából hazatérő kislány mesélt az anyjának az iskolában szervezett kirándulásról, a kirándulás költségeiről, az útvonalról és a barátok reakcióiról L 1998 06. (56) Jelenleg a „Status” ingatlan-- kereskedelemmel foglalkozik R 2000 12 29. (57) A kábítószer-kereskedők vagy -közvetítők többnyire ingyen adják az első tablettákat a serdülőknek LA 2001 10 02. Irányíthatók azok a birtokos esetű alakok is, amelyek mennyiséget vagy homogén dolgok halmazát jelentő főnév által jelölt objektumot fejeznek ki. A litván szintaxisról szóló munkákban jelentésüket tárgyi (Ambrazas, red., 1997: 512-513) vagy mennyiségi (Ulvydas, red., 1976: 202-203) jelentésnek nevezik. Az ilyen birtokos esetű alakot tartalmazó szerkezetek nem produktívak, csak a főnevek bizonyos meghatározott csoportjával alkothatók, pl.: (58) Másrészt a házasságok 38 százaléka válással végződik LR (R-V) 2601 11 10. (59) A. S. Korábban baráti társasággal köszöntötte az újévet LR (SA) 2001 12 29. (60) Az elmúlt hét végén a hulladékgyűjtőknek fennálló tartozások miatt szeméthegyek halmozódtak fel LR (S) 2001 10 27. (61) Világszerte számtalan embert kínoz LA 1999 01 23. Néhány főnév kiegészítéséhez tárgyi jelentésű részes eset szükséges. Ez megfelel az igei vagy melléknévi szerkezetek részes esetének (62–66), tárgyesetének (67, 68), olykor — birtokos esetének (69), eszközhatározói esetének (70), pl.: (62) Még nem tudni, milyen engedményeket csikar ki V. Putyin a NATO bővítésével szembeni ellenállásért LR (R-V) 2002 01 12. (63) A hírek szerint erre a növekvő amerikai elutasítás késztette őt kegyetlen harci módszereivel szemben LR (R-V) 2001 12 29. (64) Ezzel együtt jogellenesnek minősítették volna a Vilnius-vidék Litvániának történő visszaadásáról szóló megállapodást LR (R-V) 2002 06 29. (65) Ez a döntés lehetővé tette a kiadatásának Spanyolország részére történő megindítását LR 1999 01 19. FŐNÉVI SZERKEZETEK | 151 (66) Az Egyesült Államok Oroszországgal szembeni ilyen kedvező magatartását egyesek azzal magyarázzák, hogy Washingtonnak az utóbbi időben megnövekedtek a nézeteltérései európai szövetségeseivel LR (R-V) 2001 12 22. (67) Nagyon különbözőek vagyunk, de az Úr iránti szeretet összeköt bennünket L 1998 08. (68) Egy újabb fontos döntés — az Egyesült Államok gazdasági támogatása Oroszországnak LR 2001 11 17. (69) A pszichológusok feltételezik, hogy az O. bin Laden iránti kezdeti gyűlölet rokonszenvvé válhatott LR (R-V) 2002 01 12. (70) A társadalom figyelme Japán katolikus családja iránt az utóbbi években elhalványult LR (R-V) 2001 12 08. Az irányított főnévi szerkezet tagja gyakran a tárgy (71–75) vagy az eszköz (76) instrumentalisa is, amely a hasonló igei szerkezetekben álló instrumentalisnak felel meg, pl.: (71) Ez — ennek a konfliktusnak a paradoxona: a háborúval való fenyegetés békéhez vezethet LR (R-V) 2003 01 25. (72) Az öngyilkos repülés után a fiú zsebében megtalálták az O. bin Laden iránti rajongását bizonyító cédulát LR (R-V) 2001 01 12. (73) A férfi és nő közötti kapcsolatokban való csalódás már öt éve kíséri a színésznőt LR (GB) 2002 08 31. (74) Ekkor különösen megnő a bizalom az államokat megítélő strasbourgi bíróság iránt LR 2002 12 07. (75) A 34 éves R. N.-t azonban gyötri a nézeteltérés — az emberekkel kereskedők csapdáiból kiszabadult lánya még neki sem meséli el, min kellett keresztülmennie LR (GB) 2002 11 09. we a 1998 08. A tárgyi jelentésű elöljárós szerkezeteket a főnevek is vonzzák, pl. : (77) Az ügyfelekkel való kommunikáció finomságait a 75 éves szabó hosszú munkás évei alatt tanulta meg LR (GB) 2002 12 07. (78) Oroszország lakosságának 69 százaléka támogatja a politikai közeledést az Egyesült Államokhoz LR (R-V) 2001 12 08. (79) Nem sokkal az amerikaiakkal való megismerkedés után a közösség részlege Kaunasban is létrejött LR (GB) 2003. 01. 25. (80) A litván muszlimokkal való kapcsolatfelvételt az iszlám országokból érkezett menekültek is keresik R 2002. 02. 23. (81) A királynő aktívan támogatta a haditengerészet létrehozását, és ezzel megnyitotta az utat az Újvilággal folytatott tengeri kereskedelem előtt M 1988. 08. (82) Külön meg kell említeni a svédek gyermekneveléshez való hozzáállását KP 2001. 06. Gyakran a főnév által megkövetelt, tehát általa vezérelt szerkezet tárgyas főnévi igenév is, például: (83) A kanadai azonban leginkább azt hangsúlyozta, hogy nem tudja vagy nem képes reklámozni országát LR 1996. 11. 27. (84) Ez — a világ nagy divatházai által diktált irányzatok követésének és az azokkal való törődésnek még fejlettebb képessége 1 1999. 12. 158 | RAMUNĖ VASKELAITĖ M-Moteris (folyóirat) N —Namas, kuriame gyvenu (folyóirat) 7MD -7 meno dienos (hetilap) P-Panelė (folyóirat) R-Respublika (napilap) R (B) -Brigita („Respublikos“ heti melléklete) TVA —Televizijos antena („Lietuvos ryto“ heti melléklete) V — Veidas (hetilap) VP —Vadovo pasaulis (folyóirat) VŽ—Vakaro žinios (napilap) IRODALOM AMBRAZAS, V. 1986: A litván mondat szintaktikai és szemantikai struktúrájának egységei. Lietuvių kalbotyros klausimai 25, 4—44. AMBRAZAS, V., szerk., 1997: A mai litván nyelv grammatikája, Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadóintézet. BALKEVIČIUS, J. 1963: A mai litván nyelv szintaxisa, Vilnius: Állami Politikai és Tudományos Irodalmi Kiadó. JACKENDOFF, R. 1977: X-bar szintaxis: A frázisszerkezet tanulmánya, Cambridge: MIT Press. KALINAUSKAS, J. 1961: A szócsoport mint a szintaxis tárgya. Tarybinė mokykla 5, 31–39. KALINAUSKAS, J. 1972: A litván nyelv szócsoportjainak szintaxisa, Vilnius. LABUTIS, V. 1976: A szószerkezetek problémái, Vilnius: Vilniusi Egyetem. LaBuTris, V. 1998: A litván nyelv szintaxisa, Vilnius: A Vilniusi Egyetem Kiadója. MATTHEWS, P. H. 1981: Szintaxis, Cambridge: University Press. MATTHEWS, P. H. 1997: A nyelvészet tömör szótára, Oxford-New York: Oxford University Press. RADFORD, A. 1988: Transzformációs grammatika: Első kurzus, Cambridge: University Press. SIRTAUTAS, V. 1981: A mondat részei, Kaunas: Sviesa. SIRTAUTAS, V., GRENDA, C. 1988: A litván nyelv szintaxisa, Vilnius: Mokslas. SLIZIENE, N. 1986: A litván nyelv igéinek valenciája és szintaktikai osztályozása. A litván nyelvészet kérdései 25, 45-96. SLIZIENE, N. 1994: A litván nyelv igéinek vonzatószótára 1, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla. SLIZIENE, N. 1998: A litván nyelv igéinek vonzatószótára 2 (1), Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. Urvypas, K. (szerk.), 1976: A litván nyelv grammatikája 3, Vilnius: Mokslas. Ramunė Vaskelaitė Beérkezett: 2003. 04. 08. Litván Nyelvi Intézet P. Vileišio g. 5, 2055 Vilnius, Litvánia [email protected]