Lietuvių kalbos daiktavardiniai junginiai sintaksinių ryšių požiūriu

ACTA LINGUISTICA LITHUANICA XLVIII (2003), 143 – 158 A litván nyelv főnévi csoportjai a szintaktikai viszonyok szempontjából RAMUNĖ VASKELAITĖ Litván Nyelvi Intézet, Vilnius A tanulmány a litván főnévi csoportok új osztályozását javasolja, amely a litván nyelvtanban korábban alkalmazottaktól eltérő kritériumokon alapul. Míg a hagyományos osztályozások heterogén, részben szintaktikai, de túlnyomórészt morfoszintaktikai kritériumokra épültek, az itt javasolt osztályozás a bővítmények és módosítók közötti alapvető különbségtételen alapul, a morfoszintaktikai jellemzőktől függetlenül. 1. A HOZZÁRENDELŐ SZÓKAPCSOLATOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS KRITÉRIUMAI A litván nyelv újabb kori szintaxisában a hozzárendelő szókapcsolatokat tisztán formai kritérium alapján osztályozzák. A csoport függő tagjának formai kifejezésmódját figyelembe véve három alárendelési módot különböztetnek meg: egyeztetést, vonzatosságot és kapcsolódást (Ambrazas 1986: 7–9; Ambrazas, szerk., 1997: 480; Labutis 1998: 29–43). Egyesek a formák korrelációját is megkülönböztetik (Labutis 1998: 38), de ezt rendszerint az egyeztetés egy bizonyos altípusának tekintik (Ambrazas 1986: 7–9; Ambrazas, szerk., 1997: 480). Amikor a viszonyokat a függő tag formai kifejezésmódja alapján osztályozzák, az egyeztetést rendszerint úgy határozzák meg, mint „a függő szó morfológiai formájának (esetének, számának, nemének) a fő szóhoz igazodó megválasztását”, a vonzatosságot úgy, mint „a függő szó esetformájának megválasztását, amelyet a fő szó kapcsolódási képessége határoz meg”, a kapcsolódást pedig úgy, mint „olyan hozzárendelést, amelyet nem fejez ki a függő szó ragozási végződése” (Ambrazas, szerk., 1997: 480–481). Formai kritériumokat választva az egyes alárendelési módok közé igen világos határokat húznak. Gyakorlatilag egészen egyszerű megállapítani, hogy bármely főnévi csoport tagjait milyen viszonyok kapcsolják össze: azok a csoportok, amelyekben a függő tagnak a fő tag formai jegyeihez igazodó formai mutatói vannak (rézfogantyú, fakanál, kilenc fiútestvér, minden ember), egyeztetéssel létrejöttnek tekintendők; azokban a csoportokban, amelyek függő tagjának esetformája eltér a fő tagétól (levélírás, aranygyűrű, ajándék a szülőknek, út a folyó mentén), vonzatosság figyelhető meg; azok pedig, amelyek függő tagjának nincs semmiféle formai mutatója (remény a visszatérésre, alkalom a látogatásra, egy lépés hátra, élet idegenben), a kapcsolódással létrejött csoportokhoz sorolandók. Ez a gyakorlat szempontjából kényelmes osztályozás azonban nem annyira szintaktikai, mint inkább morfológiai különbségeket jelez a viszonyok között. Egyes munkákban az egyeztetést, a vonzatosságot és a kapcsolódást egyáltalán nem nevezik szintaktikai viszonyoknak – formai szóviszonyokként vagy a viszonyok formai kifejezésmódjaiként említik őket (Labutis 1998: 29–43). A szóviszonyok ilyen felfogását feltehetően 144 | RAMUNĖ VASKELAITĖ nagyban meghatározza az a célkitűzés, amelyet a mai litván szintaxis állít maga elé: „a formai és a szemantikai szint legalább legfontosabb kategóriáinak minél világosabb meghatározása és egyetlen alapelv szerinti elkülönítése” (Ambrazas 1986: 4). A szóviszonyokat a formai szint kategóriái közé sorolják, osztályozásukkor és meghatározásukkor pedig eltekintenek attól a sajátosságtól, amely a szó jelentésében rejlik, és bizonyos függő tag megkövetelését vonja maga után. A litván nyelv korábbi szintaxisára a hozzárendelő viszonyok másfajta osztályozása jellemző. Ebben a viszonyokat aszerint osztályozzák, hogy a szókapcsolat fő tagja támaszt-e bizonyos követelményt, miközben a függő tag formai kifejezésmódját is figyelembe veszik (Balkevičius 1963: 29–39; Kalinauskas 1961: 31–34; 1972: 3–6; Ulvydas, szerk., 1976: 12–17; Sirtautas 1981: 14; Sirtautas, Grenda 1988: 38–42). Két alárendelési módot – a vonzatosságot és a kapcsolódást – egyszerre két kritérium alapján igyekeznek megkülönböztetni: a fő tag által támasztott követelmény és a függő tag formája szerint: „Vonzatosságnak azt a szintaktikai viszonyt nevezzük, amelyben a fő tag megköveteli a függő tag bizonyos formáját (a függő tagot formailag a fő tag határozza meg). Kapcsolódásnak azt a viszonyt nevezzük, amelyben a függő tag a fő taghoz kapcsolódik anélkül, hogy azt a fő tag megkövetelné; formailag nincs meghatározva, csupán logikai kapcsolat fűzi a fő taghoz” (Ulvydas, szerk., 1976: 12). Az egyeztetést ezzel szemben már csak a függő tag formájával hozzák összefüggésbe: „Egyeztetésnek nevezzük a függő tag formájának a fő tag formájához való igazodását” (Ulvydas, szerk., 1976: 11). A konkrét viszonyesetek azt mutatják, hogy a két különböző kritériumot a gyakorlatban lehetetlen összehangolni. A litvánban számos olyan szóviszony fordul elő, amelyben a függő tag ragozható, de a fő tag nem követeli meg (inessivusi vagy elöljárós szerkezetek, egyes genitivusok), illetve amelyben a függő tagnak nincsenek formai mutatói, mégis szükséges a fő szó számára (egyes főnévi igenevek, határozószók vagy célhatározói alakok). Az igei vonzatosság kutatásai, amelyek különösen hasznosak a szóviszonyok magyarázatában, szintén megerősítik, hogy a kötelező vonzati bővítmények nem mindig rendelkeznek ragozott formával, a nem kötelező igei bővítmények pedig nem mindig formailag jelöletlen tagok (Šližienė 1986: 45–96, 1994, 1998). Az itt említett viszonyesetek vonzatossági vagy kapcsolódási csoportba sorolásakor el kell dönteni, hogy a két kritérium közül melyiket tekintjük fontosabbnak. A szintaktikai viszonyok legrészletesebb leírása, a háromkötetes „Litván nyelvtan” következetlenül jár el: az egyik esetben az egyik, a másikban a másik kritériumot tekinti fontosabbnak. Például a körülményjelentésű eseteket és az elöljárós szerkezeteket kapcsolódóként tartják számon, mivel a fő tag nem követeli meg őket. Máskor azonban nem a követelmény meglétét vagy hiányát veszik inkább figyelembe, hanem azt, hogy van-e formai kifejezésük; így a főnevekhez kapcsolódó valamennyi genitivust vonzatosságnak tekintik – holott a fő tag néha alig inkább követeli meg őket, mint a körülményjelentésű eseteket vagy az elöljárós szerkezeteket. A nyelvtan szerint tehát a hegyi tó, városi ház, afrikai homokdűnék, őszi éjszaka, aranygyűrű csoportok tagjai közötti viszonyokat meg kell különböztetni az tó a hegyekben, ház a városban, homokdűnék Afrikában, éjszaka ősszel, gyűrű aranyból csoportok tagjait összekötő viszonyoktól: az előbbieket vonzatosságnak, az utóbbiakat kapcsolódásnak kell tekinteni. Másfelől a körülményjelentésű függő tagokra is szüksége lehet a fő szónak. Például ilyen tagokat követelnek meg az jön, elmegy, utazik, menetel igék, így az ezekből képzett főnevek is, DAIKTAVARDINIAI JUNGINIAI 145 a legtöbb konkrét jelentésű főnévnek, például ežeras, namas, egyáltalán nincs szüksége rá. A nyelvtanban nem veszik figyelembe az ilyen különbségeket – mind a troba kaime, mind a žygis į Lietuvą vagy a kelionė iki Vilniaus szerkezetben alárendelést vélnek felfedezni. Nem esik szó azokról a főnévi szerkezetekről, amelyekben a függő tagot főnévi igenév fejezi ki. Általában véve az említett nyelvtanok szintaktikai viszonyokkal foglalkozó fejezete nem tárgyalja a főnévi szerkezetek szintaktikai viszonyainak minden esetét, a főnévi szerkezetekről szóló fejezet pedig egyáltalán nem elemzi a tagok közötti viszonyokat. A külföldi nyelvészetben a szintaktikai viszonyokat rendszerint egyetlen kritérium alapján határozzák meg és osztályozzák: aszerint, hogy a fő tag megköveteli-e a függő tagot, vagy sem. E kritérium alapján a szerkezetek függő tagjainak leggyakrabban két típusát különböztetik meg: a bővítményeket (complements) – a fő tag által megkövetelt függő tagokat –, valamint a módosítókat (modifiers) – a fő tag által meg nem követelt függő tagokat. A nyelvészeti szakkifejezések legújabb szótára a szavak közötti viszonyok két típusát különbözteti meg: a bővítést (complementation) és a módosítást (modification). Bővítésnek a bővítményi viszonyokat tekintik, a bővítményt pedig „olyan szintaktikai elemként határozzák meg, amely teljessé teszi egy másik elem alkotta szerkezetet” (Matthews 1997: 63). A módosítás „olyan szintaktikai szerkezettípusként írható le, amelyben a fő tag mellett egy általa meg nem követelt elem áll” (Matthews 1997: 229). A viszonyok ilyen osztályozását leggyakrabban az igei szerkezetekre alkalmazzák; ezen alapul az igei bővítmények és az általa meg nem követelt tagok – a határozók – fogalma. A főnévi szerkezetekben valamivel nehezebb bővítményeket elkülöníteni, de a külföldi nyelvészetben elterjedt az a felfogás, hogy a főneveknek is lehetnek argumentumaik – szemantikailag megkövetelt, de szintaktikailag nem mindig megvalósuló bővítményeik (Matthews 1981: 146–220). A bővítmények és a szerkezet meg nem követelt tagjainak (módosítóinak) megkülönböztetése a generatív nyelvtanban nagy elméleti jelentőségű: a generatív nyelvtan újabb munkáiban az összes szerkezet felépítését rendszerint egy univerzális modell, az úgynevezett „X-bar” elmélet alapján írják le, amelynek alapjait Jackendoff fogalmazta meg (Jackendoff 1977). A főnév által meg nem követelt szavakat, vagyis a módosítókat a generatív nyelvtan egyes munkáiban határozókra (adjuncts), jelzőkre (attributes) és determinánsokra (determiners) osztják; mindezeket a főnév által megkövetelt szavakkal, vagyis a bővítményekkel állítják szembe (Radford 1988: 167–217). A főnévi szerkezeteket generatív elemzési módszerrel vizsgálva A. Radford rámutat, hogy mind a bővítmények, mind a határozók, jelzők vagy determinánsok lehetnek a főnévi szerkezet fakultatív tagjai, a határozók és jelzők esetében azonban magának e szerkezeteknek a generálási szabálya fakultatív. A litván nyelv szintaxisában is történtek kísérletek a főnévtől függő mondatrészek elkülönítésére. Például a származékos főnevek által kormányzott birtokos esetű alakokat (eilėraščių rašymas, drobių audėja) elkülönítették az egyéb nem egyeztetett jelzőktől, és bővítménynek tekintették (Balkevičius 1963: 186). A „Litván nyelv nyelvtana” a főnévtől függő valamennyi esetet, elöljárós szerkezetet, főnévi igenevet és határozói igenevet nem egyeztetett jelzőnek tekinti, ugyanakkor megjegyzi, hogy némelyikük jelentésében közel áll a bővítményekhez vagy a határozókhoz, és csak azért számít jelzőnek, mert közvetlenül nem kapcsolódik az állítmányhoz (Ulvydas, szerk., 1976: 418–428). V. Ambrazas az ige- 146 | RAMUNĖ VASKELAITĖ képzett főnevek birtokos esetű bővítményeket tartalmazó szerkezeteiről szólva úgy véli, hogy „a birtokos esetű alakok, amelyek csak a mondat transzformációs (illetve derivációs) elemzési szintjén függenek igei főnevektől (saulės laida, rato sukimasis), a mondatba beágyazott másodlagos állítmányok alanyainak vagy bővítményeinek tekinthetők” (Ambrazas 1986: 34). Az áttekintésből kitűnik, hogy a szintaktikai viszonyok fogalma összefügg az e viszonyok osztályozására választott kritériumokkal. A litván nyelv szintaxisában a kétféle viszonyt – a kormányzást és az alárendelést – vagy a függő tag formai jelölői, vagy a fő tag által támasztott követelmény alapján különböztetik meg. A függő tag formájának kritériumára épülő osztályozás a gyakorlatban hasznos, mert világos határt tesz lehetővé a kormányzás és az alárendelés között. Mégis inkább a viszony morfológiai, mint szintaktikai különbségeit jelöli. A szintaktikai viszonyok fogalmához közelebb áll az a litván nyelvészeti munkákban szereplő osztályozás, amely a fő tagra – arra, hogy megkövetel-e bizonyos bővítést vagy sem – összpontosít. Ez azonban számos ellentmondást és bizonytalanságot vet fel, mivel gyakran a formai kritérium is belekeveredik. E tanulmány ezt a keveredést igyekszik elkerülni: a kormányzást és az alárendelést kizárólag aszerint különbözteti meg, hogy a fő tag támaszt-e követelményt a függő taggal szemben. Kormányzásnak azt a viszonyt tekintjük, amelyben a függő tag a fő taghoz annak követelésére kapcsolódik; alárendelésnek pedig azt, amelyben a függő tag a fő taghoz annak követelése nélkül kapcsolódik. A kormányzás és az alárendelés ilyen pontosított fogalmát a mai litván nyelvben gyakran használt főnévi szerkezetekre próbáljuk alkalmazni. A főnévi szerkezetek két típusát különböztetjük meg: 1) kormányzással létrehozott szerkezeteket; 2) alárendeléssel létrehozott szerkezeteket. Ha az alárendelést a főnevekhez kapcsolódó, meg nem követelt tagok viszonyaként értelmezzük, és nem kötjük ahhoz, hogy a függő tag rendelkezik-e formai jelölőkkel, akkor lényegében az egyeztetés is ilyen viszonynak tekinthető. Az egyeztetési viszonynak azonban sajátos vonásai vannak, ezért külön tárgyalása szükséges. 2. KORMÁNYZÁSSAL LÉTREHOZOTT FŐNÉVI SZERKEZETEK 2.1. A fő tag jellemzése Azok a főnevek hajlamosak vonzani, vagyis bizonyos bővítményt megkövetelni, amelyek vonzatképességgel rendelkező szavakból képződtek. Ez a hajlam azonban nemcsak a főnevek képzési, hanem lexikai sajátosságaival is összefügg. Nem minden származék igényel bővítményt, hanem csak azok, amelyek elvont jelentésűek. A vonzatképességet elsősorban az igékből képzett főnevek őrzik meg, amelyek cselekvések (1–5) vagy állapotok (6–8) megnevezései, például: (1) A végleges nyilatkozat jóváhagyásáig nem volt hozzáférhető a nyilvánosság számára LR (R–V) 2001 11 22. (2) Ezzel együtt csökkenne a ideiglenes kormánynak nyújtott támogatás LR (R–V) 2001 11 22. (3) Két év szünet után újraindult a elértéktelenedett rubelbetétek visszafizetése az első lakossági csoport számára LR 2002 01 12. (4) Z. B. ellenzi Oroszország NATO Tanácsba való bevonását LR (R–V) 2001 12 08. DAIKTAVARDINIAI JUNGINIAI | 147 (5) A bűnözők az állammal folytatott tárgyalásokat követelték LR (R–V) 2001 01 06. (6) A gyermekek élethez való hozzáállása kissé más, mint az enyém L 2001 09. (7) A. L. hajlama a kemény retorikára jól ismert LR (R–V) 2002 11 16. (8) A kutatók a dolgozók munkába való eljövetelének nem akarását vagy képtelenségét magával a munkával összefüggő tényezőkkel hozzák kapcsolatba VP 2001 07–08. A vonzatképességgel rendelkező elvont főnevek csoportjába azok a cselekvést vagy állapotot kifejező főnevek is besorolhatók, amelyeknek közös a tövük az igékkel, például: (9) Úgy dönt, hogy erejét a bűnözés elleni harcra fordítja TVA 2002 05 04–10. (10) Amikor októberben elkezdődött a terrorizmus elleni háború, Amerika fegyvert és élelmet adott H. K.-nak TVA 2002 05 04–10. (11) Ezzel megmutatta, hogy az USA készen áll katonái feláldozására a csatatéren LR (R–V) 2001 10 17. Az igék vonzatképességét általában azok az igéből képzett főnevek is átveszik, amelyek az alapszóval kifejezett cselekvés végrehajtóját jelölik, például: (12) Fehéroroszország a radikális iszlám világ egyik fő fegyverbeszállítója LR (R–V) 2002 12 12. (13) A menedékkérők száma Norvégiában az elmúlt években hétszeresére nőtt LR (R–V) 2002 11 17. (14) Az egyik feltételezett merénylőt, aki az elnök testvérére tört, csütörtök este Miamitól északra megállította a közúti rendőrség LR 2002 01 12. (15) A 15 éves gimnazista itt terjesztette a Litván Katolikus Egyház krónikáját, és aktív harcosa volt Litvánia szabadságának TVA 2003 08 08–14. A vonzatképességet megőrzik azok a főnevek is, amelyek különféle képzőelemekkel melléknevekből képződtek. E melléknevek némelyike alapszó (16), de többnyire képzett szavak (17–19), amelyek a vonzatképességet az alapszolgáló igéktől vették át. A melléknévi főnevek elvont tulajdonságot jelölnek, például: (16) Az első, a villamos energia kiskereskedelmi fogyasztók számára történő drágulásáról szóló vita […] az év végén lángolt fel R 2002 01 26. (17) A túszok lassan feltételes ragaszkodást éreznek az emberrablók iránt LR 2002 11 26. (18) Nehéz megmondani, hogy a harcok ilyen fokozódása összefügg-e O. bin Ladennel és a Tálibánnal, amely már szeptember előtt is határozott türelmetlenséget tanúsított más vallásokkal szemben LR (R–V) 2001 12 29. (19) Ezt a tényt Moszkva Tbiliszi iránti jóindulatának és a rá gyakorolt nyomásgyakorlás elutasításának példájaként hozták fel LR (R–V) 2001 10 20. A függő tagot megkövetelik azok a főnevek is, amelyek olyan alapszavakból képződtek, amelyek maguk igényelnek ilyen tagot. A képzett alakok itt elvont tulajdonságot jelölnek, például: 148 | RAMUNĖ VASKELAITĖ (20) E. K. nyilvánosan kijelentette, hogy felfüggesztette tagságát a Haza Szövetségében és e párt frakciójában LR 1996 10 01. (21) Európához való csatlakozás elveszi tőlünk a nemzeti szuverenitást LA 1999 01 23. (22) Úgy tűnt, hogy a fotográfussal való barátság begyógyította Rodo szívének sebeit LR (GB) 2002 08 31. (23) Az autólopások – fejfájást okoznak a rendőröknek LR (S) 1999 01 22. A függő tagot rendszerint azok a főnevek kívánják meg, amelyek egy vonzattal rendelkező határozószóból, például a sok szóból képződnek: (24) A mecsetkomplexumban tartott razzia során a rendőrök rengeteg bizonyítékot találtak LR (R–V) 2001 01 25. (25) A legtöbbjük ellen elsőként pénzgyűjtés miatt emeltek vádat a palesztin és csecsen harcosok számára KP 2001 06. Külön említést érdemelnek azok a vonzattal rendelkező nemzetközi szavak, amelyek képzőformánsa lehet litván (26, 27) vagy nem litván (28–34). Cselekvések (26–30), állapotok (31), tulajdonságok (32) vagy cselekvők (33, 34) megnevezéseként értelmezhetők. (26) A püspökök támogatták az ilyen kiállítás és szeminárium megszervezését LA 2001 10 02. (27) Az amerikai erők telepítése Közép-Ázsiában árthat Oroszország térségbeli befolyásának LR 2001 10 27. (28) Az azt követően kezdődő iraki megszállás 200 milliárd dollárjába, vagy még többe kerül majd az Egyesült Államoknak LR (R–V) 2001 11 16. (29) Csak az EU-integráció kérdéseit érintették V 1997 12 06. (30) Washington azonban a hónap elején feloldotta a Pakisztánra és Indiára kivetett említett szankciókat […] LA 2001 10 02. (31) Aztán hirtelen nagy nosztalgia támadt az önkormányzatban azok iránt az idők iránt LR 1999 01 19. (32) A Frankfurt közelében fekvő Gravenbruchban vasárnap késő este tartott ülésen a vezetőség egyhangúlag támogatta D. Schipanski jelölését LR 1999 01 26. (33) A projekt koordinátora Litvániában R. L. röviden felidézte a projekt történetét V 1999 07 30. (34) R. A. – a Litván Nemzeti Rádió és Televízió zenekarának karmestere – írta a dal szövegét […] LR (S) 2001 12 15. Egyes, a vonzatosság sajátosságát mutató nemzetközi szavaknak nincs egyértelmű képzőjük, de összefüggésbe hozhatók olyan litván absztrakt főnevekkel, amelyek rendelkeznek ilyen képzővel, például: (35) Egy ilyen, a Dél-afrikai Köztársaságba tett látogatás során (vö. utazás a Dél-afrikai Köztársaságba) Margaret bevallotta a nővérének, hogy a kamaszkori rajongás valódi szerelemmé vált LR (GB) 2002 02 15. (36) Egyelőre csak a katonai Iránnal való konfliktus (vö. nézeteltérés Iránnal) előérzete nem erősödik LR (R–V) 2003 01 18. DAIKTAVARDINIAI JUNGINIAI | 149 (37) R. D. cigarettacsempészettel foglalkozott (vö. cigaretta szállításával) LR 2001 12 08. Bizonyos függő tag megadását nem származék főnevek is megkövetelhetik. Ilyen tagokra általában azoknak a főneveknek van szükségük, amelyek egy személyt más személyekhez (38, 39), csoportokhoz (39, 40) vagy szervezetekhez (41) fűződő viszonya alapján neveznek meg. Ilyenkor meg kell jelölni, kihez viszonyítva nevezik meg az illetőt, például: (38) A leendő színésznő férje – a 36 éves P. G., New York-i színházi menedzser LR (GB) 2001 12 29. (39) Az első vőfély a vőlegény barátja, C. G. volt, egy neves brit politikuscsalád tagja LR (GB) 2001 12 29. (40) Az elit különleges erők kisebb csoportjai már Afganisztánban vannak, és az ország déli részén megpróbálnak kapcsolatba lépni a törzsi vezetőkkel LR (R–V) 2001 11 27. (41) Egyre több norvég szeretné, ha Norvégia az Európai Unió tagja lenne LR 1998 12 19. A függő tagokat azok a főnevek is megkövetelik, amelyek egy egész valamely részét jelölik. Megkövetelik annak megadását, hogy kihez tartozik az adott rész. Az ilyen főnevek függő tagokkal alkotott szerkezeteiben szintén felismerhető a vonzatosság, például: (42) Tai dar viena priežastis, dėl ko praėjusio šeštadienio įvykiai imperatoriaus šeimoje kone kiekvienam japonui tapo jo asmeninio gyvenimo dalimi LR (R–V) 2001 12 08. (43) Ez a hadviselés művészetének legbonyolultabb és legveszélyesebb része LR (R–V) 2001 10 27. (44) Minkšti jų baldai apklostyti avikailių gabalais M 1999 08. (45) Ráadásul Madonna legjobb művei a tánczene műfajába tartoznak, amely az egyik legérettebb forma, és amelyben világosan érezhetők a latin-amerikai és a fekete kultúra elemei TVA 2001 12 15–21. E főnevek némelyike meghatározatlan mennyiséget is jelölhet – ilyen esetekben még inkább kiegészítést kíván, például: (46) A Litvánia ellen benyújtott panaszok jelentős részét foglyok írták LR 2002 12 07. Az erős vonzatúak közé tartoznak más, meghatározatlan mennyiséget (47, 48) vagy mértéket (49, 50) jelölő főnevek is, például: (47) Mióta dobálnak a „Yankees” kutyákat papírral a World Trade Center tetejéről? LR (R–V) 2001 12 29. (48) A vezető észrevesz majd még valamit: az intézményben már nem maradtak vétkesek, hirtelen rengeteg segítő VP 2000 12. (49) A klaipėdai különleges szolgálatok képviselői tegnap úgy döntöttek, hogy el kell távolítani 30 tonna ismeretlen eredetű vegyi anyagot LR 2001 11 17. (50) A kevésféle ételt fogyasztó gazdasszony hetente 30 kilogramm homokot eszik meg. LR 2001 12 22 150 | R A M U N Ė V A S K E L A I T Ė 2.2. A függő tag jellemzői Az említett származékos és nem származékos főnevek rendszerint különféle, tárgyi jelentésű eseteket és ragozhatatlan alakokat vonzanak. A vonzott, tárgyi jelentésű esetek közül elsőként a tárgy genitivusát kell megemlíteni. A genitivusi kifejezés a tárgyi jelentésű főnévi szerkezetekben az igei szerkezettől öröklődhet (51, 52, 53), de néha olyan igei szerkezetben jelenik meg, amely korábban accusativust (54), dativust (55) vagy instrumentálist (56, 57) vonzott, például: (51) A harmónia utáni vágy arra ösztönöz, hogy a tiszta spiritualitást keressük L 1998 06. (52) A segítség keresése afféle félelem, hogy egyedül nem boldogulsz L 1998 08. (53) A szeretet iránti igény nagyon természetes és érthető L 1998 06. (54) Egy dokumentumban rögzítették, hogy a litvániai rakomány címzettje D. S. egyéni vállalkozása LA 1999 01 23. (55) Az iskolából hazatérő lány mesélt az anyjának az iskolában szervezett kirándulásról, a kirándulás költségeiről, az útvonalról és a barátai reakcióiról L 1998 06. (56) A „Status” jelenleg ingatlan- kereskedelemmel foglalkozik. R 2000 12 29. (57) A kábítószer-kereskedők vagy a közvetítők a legelső tablettákat többnyire ingyen adják a serdülőknek LA 2001 10 02. A mennyiséget vagy homogén tárgyak halmazát jelölő főnevek objektumát kifejező birtokos esetű alakok is lehetnek vonzatok. A litván szintaxisról szóló munkákban jelentésüket objektívnek (Ambrazas, szerk., 1997: 512–513) vagy mennyiségi jelentésűnek nevezik (Ulvy-das, szerk., 1976: 202–203). Az ilyen birtokos esetű alakot tartalmazó szerkezetek nem produktívak: csak főnevek egy meghatározott csoportjával alkothatók, például: (58) Kita vertus, skyrybomis baigiasi 38 procentai santuokų LR (R–V) 2001 11 10. (59) A. S. Naujuosius anksčiau sutkdavo su būriu draugų LR (SA) 2001 12 29. (60) Praėjusios savaitės pabaigoje dėl skolų atliekų surinkėjams susikaupė kalnai šiukšlių LR (S) 2001 10 27. (61) Ji kankina begalę žmonių visame pasaulyje LA 1999 01 23. Néhány főnév kiegészítéséhez objektív jelentésű részes esetű alakra van szükség. Ez megfelel az igei vagy melléknévi szerkezetek részes (62–66), tárgyesetű (67, 68), olykor birtokos esetű (69), illetve eszközhatározói esetű (70) alakjának, például: (62) Kokių nuolaidų išsiderės V. Putinas už nesipriešinimą NATO plėtrai – dar nežinia LR (R–V) 2002 01 12. (63) Kalbama, kad tai padaryti ją paskatino didėjantis amerikiečių nepritarimas jos žiau-riems kovos metodams LR (R–V) 2001 12 29. (64) Drauge neteisėtų būtų pripažintas ir susitarimas dėl Vilniaus krašto grąžinimo Lietuvai LR (R–V) 2002 06 29. (65) Toks sprendimas leido pradėti jo išdavimo Ispanijai procedūrą LR 1999 01 19. DAIKTAVARDINIAI JUNGINIAI 151 (66) Ezt az Egyesült Államok Oroszországgal szembeni jóindulatát egyesek azzal magyarázzák, hogy Washington és európai szövetségesei között az utóbbi időben megnőtt a nézeteltérések száma LR (R–V) 2001 12 22. (67) Nagyon különbözőek vagyunk, de összeköt bennünket az Úr iránti szeretet L 1998 08. (68) Egy másik fontos döntés az Egyesült Államok Oroszországnak nyújtott gazdasági támogatása LR 2001 11 17. (69) A pszichológusok úgy vélik, hogy az O. bin Ladennel szembeni kezdeti gyűlölet akár rokonszenvvé is változhatott LR (R–V) 2002 01 12. (70) Visuomenės dėmesys Japonijos katalikiškajai šeimai pastaraisiais metais blėso LR (R–V) 2001 12 08. A főnévi szerkezet alárendelt tagja gyakran tárgyat (71–75) vagy eszközt (76) jelentő eszközhatározói esetben áll, megfelelve az ilyen eszközhatározónak az igei szerkezetekben, például: (71) Ez a konfliktus paradoxona: a háborúval való fenyegetés békéhez vezethet LR (R–V) 2003 01 25. (72) Az öngyilkos repülést követően a fiú zsebében találtak egy, az O. bin Ladennel folytatott levelezést bizonyító cédulát LR (R–V) 2001 01 12. (73) A csalódás a férfi-nő kapcsolatokban már öt éve kíséri a színésznőt LR (GB) 2002 08 31. (74) Tada itin padidėja pasitikėjimas valstybės teisinančiu Strasbūro teismu LR 2002 12 07. (75) A 34 éves R. N.-t azonban egy nézeteltérés gyötri – a lánya, aki megszökött az emberkereskedők csapdájából, még neki sem mesél arról, mit kellett átélnie LR (GB) 2002 11 09. (76) Az autózás Izrael városainak utcáin kiváló módja a fogyásnak L 1998 08. A tárgyi jelentésű elöljárószós szerkezeteket is a főnevek vonzzák magukhoz, például: (77) A 75 éves szabó hosszú munkásévei alatt sajátította el az ügyfelekkel való kapcsolattartás finomságait LR (GB) 2002 12 07. (78) Oroszország lakosságának 69 százaléka támogatja az Egyesült Államokkal való politikai közeledést LR (R–V) 2001 12 08. (79) Az amerikaiakkal való ismerkedés után nem sokkal a közösség egy részlege Kaunasban is létrejött LR (GB) 2003 01 25. (80) A litvániai muszlimokkal való kapcsolatot az iszlám országokból érkező menekültek is keresik R 2002 02 23. (81) A királynő aktívan támogatta a flotta kiépítését, és ezzel utat nyitott az Újvilággal folytatott tengeri kereskedelemnek M 1988 08. (82) Külön is érdemes megemlíteni a svédek gyermekneveléshez való hozzáállását KP 2001 06. Gyakran a főnév által megkövetelt, vagyis irányított bővítmény a tárgyas főnévi igenév is, például: (83) A kanadai azonban leginkább azt hangsúlyozta, hogy nem tudják, vagy nem képesek reklámozni saját országukat LR 1996 11 27. (84) Ez még kifinomultabb képesség arra, hogy kövessék és figyelembe vegyék a világ nagy divatházai által kijelölt irányokat I 1999 12. 152 | R A M U N Ė V A S K E L A I T Ė (85) A 64 éves lelkész kerékpározás iránti szenvedélye meglepi a híveket LR (GB) 2002 12 07. (86) Nesinori čia minėti apie sunkumus šiais laikais gauti nemokamą salę 7MD 1995 12 15. A tárgyi jelentésű szavakon kívül irányítottnak kell tekinteni néhány más jelentésű alárendelt tagot is. Irányítottnak tekinthető az a birtokos eset, amely olyan főnevek mellett áll, amelyek valakit valamilyen viszony alapján neveznek meg. A „Lietuvių kalbos gramatika” az ilyen birtokos esetet a birtokviszonyt kifejező birtokos esetek csoportjába sorolja. Leggyakrabban a vadas, vadovas, tarnas, narys főnevekhez kapcsolódik, például: (87) Az USA úgy véli, hogy az épületben tartózkodók közül sokan tálib vezetők LR 2001 12 29. (88) A 31 éves Ž. K. a hadsereg parancsnoka R 2001 01 19. (89) Tiesa, pats H. K. tai neigia – manyt, nenorėdamas atrodyti silpnas ir esą JAV tarnas LR (R–V) 2001 12 22. (90) Nemrégiben a média nagy élvezettel közvetítette A. M. liberális kételyét afelől, hogy V. U., a parlament tagja, megszegte-e a törvényt azzal, hogy a „Geras vaizdelis” konzervuborkát reklámozta TVA 2001 12 15–21. Irányítottnak tekinthető az a birtokos eset is, amely egész-rész viszonyt jelölő főnevek mellett áll, például: (91) A baleset azért történt, mert amikor a városi busz megállt, egy figyelmetlen utas hirtelen kifutott az úttest részére LR (S) 2001 12 22. (92) Az ellenfelek meggyilkolása a Közel-Keleten már a politikai játszmák állandó elemévé vált LR 2001 10 20. Bár Lietuvių kalbos gramatikoje minden határozói jelentésű szót alárendelő kapcsolattal kötöttnek tekintenek, egyes főnevek kiegészítéséhez ezek szükségesek. Ezért bizonyos esetekben a határozói jelentésű szavakat sem alárendelő kapcsolattal kötöttnek, hanem vonzatnak kellene tekinteni, például: (93) A kerti telkeken való élet ma már nem ritkaság N 2002 07–08. (94) A munkahelyről való távolmaradás sok országban az elbocsátás legfőbb oka VP 2001 07–08. (95) Kultūros ministras G. K. po pusėsčio mėnesio buvimo šiame poste surengė spaudos konferenciją R 2001 01 19. (96) Tai ir buvo pagrindinė jų išvykimo iš Rusijos priežastis LR (R–V) 2002 09 17. (97) A veszélyt néhány órával E. Z., az Egyesült Államok különmegbízottjánakIzraelbe érkezése előtt hirdették ki R 2002 01 04. Ha a vonzatosságot a főtag követelménye alapján határozzuk meg, ugyanígy vonzatnak kell tekintenünk azokat a határozói szavakat is, amelyeket ragozhatatlan formák, azaz határozószók fejeznek ki. A határozószós főnévi szerkezetek nagyon ritkán fordulnak elő, például: DAIKTAVARDINIAI JUNGINIAI (98) Az ottani megtelepedés utat nyit a nemzetközi segély előtt LR 2001 12 15. (99) Most nem tervezem, hogyan fog kinézni az életem külföldön LR 2001 12 29. Bár az összes tárgyalt főnévi szerkezetben a függő tagok a főnevek jelentését kiegészítő szavakként szükségesek, a mondatban – az igei bővítményekkel ellentétben – gyakran elhagyhatók, például: (100) Net ir netekdamas artimos patarėjos Dž. V. Bušas teigė džiaugiasis, kad moteris nusprendė pirmenybę teikti šeimai R 2002 04 25. (101) Pagrindinis kandidatų ir ES valstybių nesutarimų objektas – finansinė pagalba naujoms narėms LR 2002 12 07. Ezekben a mondatokban az olyan főnevek, mint a tanácsadónő, tag, amelyek egyébként hajlamosak valamilyen kiegészítést igényelni, nem kapcsoltak magukhoz őket kiegészítő birtokos esetű főnevet – az a szövegkörnyezetből kikövetkeztethető: J. W. Bush tanácsadónője (100), EU-tag (101). Más esetekben az ismétlések elkerülése érdekében hagyják el ezeket a függő tagokat, például: (102) Artimiausia JAV prezidento Džordžo V. Bušo patikėtinė Karen Hjus pranešė paliksianti įtakingas pareigas Baltuosiuose rūmuose ir grįšianti namo į Teksasą. Teksasietė, viena iš prezidentui (plg. JAV prezidentui) artimų žmonių, dirbusių su juo dar Teksaso valstijoje, teigia nebegalinti pakelti namų ilgesio ir norinti praleisti daugiau laiko su šeima R 2002 04 25. 3. FŐNÉVI SZERKEZETEK HOZZÁFŰZÉSES KAPCSOLATTAL 3.1. A főtag jellemzése Az önálló bővítést általában nem igénylő, konkrét jelentésű főnevek nem származékok. A konkrét tárgyat jelentő litván (103–106) vagy nemzetközi (107) főnevekhez különféle szavak kapcsolódnak hozzárendelő viszonyban, például: (103) A kórusénekeseket néztük – kifejező arcukat széles orral és ívelt ajkakkal LR (GB) 2002 01 12. (104) A közönség ovációját a rejtett záródású, rövid, égszínkék velúrkabátok váltották ki LR (S) 200 07 07. (105) Tavaly ősz óta R. J. csak ritkán tette ki a lábát Nemenčinėben lévő otthonából, ahol szeretett macskájával, Lusėvel él. Vilniusi lakását a lányára hagyta R 2002 02 23. (106) A Litván Posta szállítási központjában észlelt kilenc gyanús, Iránból érkezett doboz akár egyszerű magánküldemény is lehet LR 2001 12 08. (107) Hamarosan egy újabb film kerül a képernyőkre Ali Laterrel: „Jay és Néma Bob visszavág” TVA 2001 11 10–16. 153 154 | R A M U N Ė V A S K E L A I T Ė A személyeket jelölő főnevek esetében sincs szükség további információra, különösen akkor, ha nem valamilyen viszony alapján nevezik meg ezeket a személyeket, például: (108) Tegnapelőtt látni lehetett egy fehér angyalszárnyú lányt LR (S) 2000 12 02. (109) Doro arcú fiú a „Beno naplójában” esetlen fajankót alakít TVA 2000 01 29–02 04. (110) Az ilyen pipák az büszke tartású embereknek valók LA 1999 01 23. (111) Pakisztáni pastuk régi puskákkal felfegyverkezve LR (R–V) 2001 11 10. (112) Barátai szerint a 25 éves Nicole elvesztette a türelmét már karácsony előtt R 2001 01 19. Különféle szavak konkrét, képzett főnevekhez is kapcsolódnak – tárgyat (114), helyet (114, 115) vagy személyt (116, 117) jelölőkhöz; például: (113) Az USA és Nagy-Britannia repülőgépei bombázták a célpontokat Bagdad külvárosaiban LR 1999 02 27. (114) Azt állította, hogy a belvárosi üzlet alakítja a vállalat arculatát LR (S) 2002 11 16. (115) Minden szerda este siet a kaunasi ferences kolostorba LR (GB) 2003 01 25. (116) Minden közel-keleti látogatót megkérdeznek LR (R–V) 2001 12 15. (117) A németországi tévériporter véleménye szerint ez etikátlan LR (R–V) 2002 08 17. Bizonyos jelentésű szavak nemcsak konkrét főnevekhez, hanem igéből képzett absztrakt főnevekhez is kapcsolódnak. Ezek az absztrakt főnevek lehetnek litván (118–120) vagy nemzetközi szavak (121–123), például: (118) Ezt a státuszt a 2004 nyarán esedékes következő közvetlen európai parlamenti választásokig LR 2002 11 29. (119) J. W. mindazonáltal kijelentette, hogy alapvetően egyetért George W. Bush elnöknek az év júniusában, Varsóban elmondott beszédében kifejtett szövetségi elképzelésével LR 2001 12 29. (120) Az utcai harcok több ezer emberéletet követeltek LR (R–V) 2003 01 25. (121) A vámhivatalokban tapasztalható korrupció elleni küzdelem nyilvánvaló D 1997 11 14–20. (122) Pénteken Londonban találkozót tartanak a koszovói válságról LR 1999 01 29. (123) Még egy nagy szárazföldi hadművelet során sok civilt ölhetnek meg LR (R–V) 2001 10 20. 3.2. A függő tag jellemzése A konkrét és az elvont jelentésű főnevek gyakran nem igényelnek határozói jelentésű szavakat. A főnévhez rendszerint helyhatározói jelentésű inessivus (124–126), genitivus (127) vagy névutós szerkezet (128) kapcsolódik, például: (124) Paskutinis prieš mirtį sukurtas E. Z. kūrinys 1996 m. pelnė visus svarbiausius bulgarų filmų festivalio Varnoje apdovanojimus 7MD 1997 01 03. DAIKTAVARDINIAI JUNGINIAI 155 (125) A kormányzót a fővárosban, Ankarában kórházba szállították LR 1999 03 06. (126) Ez a fényűző üzlet Moszkva központjában a férje tulajdona LR (S) 1999 01 29. (127) Mindazonáltal a sanghaji találkozó hasznos volt Kína számára LR (R–V) 2001 10 27. (128) Washington késlekedett a tálib állások Kabul határain kívüli bombázásának megkezdésével LR (R–V) 2001 10 27. A főnevekhez időt (129), módot (130–132) vagy okot (133, 134) kifejező, határozói jelentésű különféle szavak is kapcsolódnak, például: (129) A pár kortyolgatja poharát a sikerre 2003-ban LR(GB) 2003 01 18. (130) A férfi az alvást a friss levegőn a legjobb pihenésnek nevezi LR (GB) 2002 12 07. (131) A nyilvános pályázat vagy a képesítő vizsgák lebonyolíthatók szóbeli, írásbeli vagy teszteléses formában D 1999 10 20. (132) Svájcban sokan az alagúton keresztül hagyták el a baleset helyszínét; az alagút önálló világítási és szellőztetőrendszerekkel rendelkezik LR 2001 10 27. (133) Ilyen fényűző környezetben a kínai üzleti tevékenység miatt stresszt átélő külföldieknek pihenniük kellene LR 1999 11 21. (134) A reformok miatti konfliktus után két parlament jött létre az országban LR 2000 01 29. A kapcsolt szerkezetek közé tartoznak azok a névutós szerkezetek is, amelyeknek tisztán jelzői jelentésük van, például: (135) „Az Orbita⟧titkosított sztriptízzel⟧ egy ideig az egyetlen éjszakai bár volt annak idején a Szovjetunióban LR 2002 01 12. (136) A találkozó tekintetek többek annál, mint hogy egy ájulásokkal és elbűvölő szereplőkkel teli regény kezdete legyen⟧ LR 2001 10 13. A litván nyelv szintaxisában meghonosodott az a hagyomány, hogy minden birtokos esetű főnévi szerkezetben vonzatviszonyt látnak. Ilyen esetekben nyilvánvalóan a függő tag birtokos esetragja számít meghatározó tényezőnek. A fő tag által támasztott követelmény szempontjából csak azok a birtokos esetű alakok tekinthetők vonzatnak, amelyek bizonyos, vonzatkormányzó tulajdonságú főnevek mellett állnak. Minden más birtokos esetű alakot a fő tag nem követel meg. Ez különösen igaz azokra a birtokos esetű alakokra, amelyeket a „Litván nyelv grammatikája” leíró jelzőknek nevez. Az ilyen leíró birtokos esetű alakok melléknévi szóként kapcsolódnak a fő taghoz, és gyakran melléknevekkel is helyettesíthetők, például: (137) A világ egyetlen más népének sincs ilyen összetett vokális zenéje⟧ (vö. vokális zene) LR (GB) 2002 01 17. (138) Valószínűleg a világ egyetlen vezetőjének sem hoztak annyi hasznot a terrortámadások⟧ (vö. terrorista támadások) New Yorkban és Washingtonban, mint A. Lukašenkának LR (R–V) 2002 01 12. (139) Az érkezőket mintegy 300 helyi lakos fogadta⟧ (vö. helyi lakosok) LR (R–V) 2001 10 20. 156 | RAMUNĖ VASKELAITĖ A többi, körülményjelentésű birtokos esetű alak jelentésében közel áll a körülményhatározói esetekhez vagy az elöljárós szerkezetekhez, ezért a főnévhez fűződő viszonyukat egységesen kellene kezelni. Az ilyen birtokos esetű alakok gyakran helyettesíthetők körülményhatározói esetekkel vagy elöljárós szerkezetekkel, például: (140) Még néhány ember meghalt egy stratégiai fontosságú hegyi hágóban (vö. hágó a hegyekben) Kabultól nyugatra LR 2001 11 10. (141) Mivel a nagy szárazföldi hadművelet (vö. hadművelet a szárazföldön) során sok civil veszítheti életét LR (R–V) 2001 10 20. (142) A jugoszláv kormány bejelentette, hogy kész tárgyalni a koszovói válság (vö. a koszovói válság) valamennyi résztvevőjével LR 1999 01 29. (143) Jégtánc (vö. tánc a jégen) mesterei, M. D. és P. V., eddig ritkán tudtak időben hazatérni, hogy együtt ünnepeljék az újévet R (B) 2002 12 28. A névértékű birtokos esetű alakok és a főnevek közötti kapcsolatot szintén hozzárendelésnek kell tekinteni, mivel az ilyen birtokos esetű alakok sem kötelező vonzatok. Csupán jellemzik a főnevet, és kiegészítő információt közölnek, például: (144) Egy ilyen szökőkutat a Városháza téren V. T. képzelt el LR (S) 2001 12 22. (145) A következő művemet a „Tyto alba” kiadónak adtam át LR 2002 11 17. (146) Az „Infobalt” kiállítást idén nyolcadik alkalommal rendezik meg a „Litexpo” kiállítási központban R 2001 10 25. (147) Húszévesen A. Š. testépítői hírnevének csúcsára jutott – elnyerte a „Mr. Universe” címet VŽ 2001 08 01. A főneveknek az alanyi birtokos esetű alakra sincs szükségük, ezért az ilyen alak is hozzárendeltnek tekinthető, például: (148) A médiában nem kevésbé rejtélyes hír jelent meg S. Hussein száműzetésbe vonulásának állítólagos tervéről LR 2003 01 08. (149) Po šio politiko pergalės rinkimuose Loreta ketina ir toliau rūpintis jo išvaizda LR (GB) 2003 01 25. Bár a Litván nyelv grammatikája nem közöl példákat hozzárendelt főnévi igenevekre, meg kell különböztetni a főnevek által nem megkövetelt, rendeltetést vagy célt kifejező főnévi igeneveket a tárgyiaktól, és hozzárendeltként kell kezelni őket, például: (150) Mellette két vízzel teli tartály van, hogy meg lehessen mosni a kezeket (=kezeknek) LR 1995 08 03. (151) LDDP ir jos satelitai turi daug mechanizmų manipuliuoti rinkėjų sąmoningumui (= -u) LM 1995 12 14. (152) E. S. G. megalapította az egyesületet a téves bírósági ítéletek kivizsgálására P 1996 12 03. A főnevekhez igenevek is kapcsolódhatnak lazán, például: (153) Ez nagyon fontos lépés volt az új típusú amerikai–orosz kapcsolatok erősítésében LR 2001 11 17. DAIKTAVARDINIAI JUNGINIAI | 157 (154) Mindazonáltal T. T. leginkább azzal nyűgözi le az olvasót, hogy kitartóan tör utat magának a show csúcsai felé LM 1996 11 16. (155) Oroszország az elsők között jelentette ki, hogy támogatja az Egyesült Államokat a terrorizmus elleni küzdelemben LR (R–V) 2001 12 22. 4. KÖVETKEZTETÉSEK A litván szintaxisban a szintaktikai kapcsolatok kétféle osztályozása van túlsúlyban: 1) az alárendelt tag formája szerinti osztályozás; 2) az alapmondattagnak a kiegészítés megkövetelésére vonatkozó tulajdonságán alapuló osztályozás. Az alárendelt tag formája szerinti osztályozás lehetővé teszi az irányítás és a laza kapcsolódás közötti éles határ megvonását, de lényegében nem szintaktikai jellegű. Az alapmondattag követelményén alapuló osztályozás a szintaktikai kapcsolatok különbségeit jelöli, de nem teszi lehetővé az irányítás és a laza kapcsolódás egyértelmű megkülönböztetését, mivel nincs elválasztva az alárendelt tag formai különbségeitől. Ez a tanulmány a formai kritériumok keverésének mellőzésével pontosítja ezt az osztályozást. Az irányítás és a laza kapcsolódás megkülönböztetésének kritériumául azt választva, hogy az alapmondattag megköveteli-e a kiegészítést, egyes főnévi szerkezetek kapcsolatait e tanulmány a litván szintaxis szakirodalmában megszokottól eltérően értelmezi: irányítást állapít meg bizonyos olyan főnévi szerkezetekben, amelyeknek határozói jelentésű alárendelt tagja esetrag, névutós szerkezet vagy határozószó; a laza kapcsolódással létrejött szerkezetek csoportjába pedig azokat a főnévi szerkezeteket sorolja, amelyek alárendelt tagja értelmezői vagy alanyi birtokos eset. A főnévi szerkezeteket az őket összekapcsoló viszony alapján áttekintve kirajzolódtak az irányítással, illetve laza kapcsolódással létrejött szerkezetek alap- és alárendelt tagjainak jellemzői. Bizonyos kiegészítést megkövetelni, vagyis irányítani, leginkább az elvont jelentésű képzett főnevek szoktak; az ilyen kiegészítést nem igénylő konkrét jelentésű főnevek lehetnek képzettek és képzetlenek egyaránt. Irányítottak leggyakrabban az objektumjelentésű szavak, továbbá egyes határozói és birtoklást kifejező jelentésű szavak; lazán kapcsolódnak a határozói, értelmezői és jelzői jelentésű szavak, valamint a rendeltetést és célt kifejező főnévi igenevek. RÖVIDÍTÉSEK D – Dienovidis (hetilap) I – Ieva (folyóirat) KP – Kelionės ir pramogos (folyóirat) L – Laima (folyóirat) LA – Lietuvos aidas (napilap) LM – Literatūra ir menas (hetilap) LR – Lietuvos rytas (napilap) LR (GB) – Gyvenimo būdas („Lietuvos rytas” melléklete) LR (R–V) – Rytai–Vakarai („Lietuvos rytas” melléklete) LR (S) – Sostinė („Lietuvos rytas” melléklete) LR (SA) – Sporto arena („Lietuvos rytas” melléklete) LŽ – Lietuvos žinios (napilap) 158 | RAMUNĖ VASKELAITĖ M – Moteris (folyóirat) N – Namas, kuriame gyvenu (folyóirat) 7MD – 7 meno dienos (hetilap) P – Panelė (folyóirat) R – Respublika (napilap) R (B) – Brigita (a „Respublika” hetilapos melléklete) TVA – Televizijos antena (a „Lietuvos rytas” hetilapos melléklete) V – Veidas (hetilap) VP – Vadovo pasaulis (folyóirat) VŽ – Vakaro žinios (napilap) LITERATŪRA AMBRAZAS, V. 1986: Lietuvių kalbos sakinio sintaksinės ir semantinės struktūros vienetai. Lietuvių kalbotyros klausimai 25, 4–44. AMBRAZAS, V., red., 1997: Dabartinės lietuvių kalbos gramatika, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. BALKEVIČIUS, J. 1963: Dabartinės lietuvių kalbos sintaksė, Vilnius: Valstybinė politinės ir mokslinės literatūros leidykla. JACKENDOFF, R. 1977: X-bar Syntax: A Study of Phrase Structure, Cambridge: MIT Press. KALINAUSKAS, J. 1961: Žodžių junginys kaip sintaksės objektas. Tarybinė mokykla 5, 31–39. KALINAUSKAS, J. 1972: Lietuvių kalbos žodžių junginių sintaksė, Vilnius. LABUTIS, V. 1976: Žodžių junginių problemos, Vilnius: Vilniaus universitetas. LABUTIS, V. 1998: Lietuvių kalbos sintaksė, Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla. MATTHEWS, P. H. 1981: Syntax, Cambridge: University Press. MATTHEWS, P. H. 1997: Concise Dictionary of Linguistics, Oxford–New York: Oxford University Press. RADFORD, A. 1988: Transformational Grammar: A First Course, Cambridge: University Press. SIRTAUTAS, V. 1981: Sakinio dalys, Kaunas: Šviesa. SIRTAUTAS, V., GRENDA, Č. 1988: Lietuvių kalbos sintaksė, Vilnius: Mokslas. SLIZIENĖ, N. 1986: Lietuvių kalbos veiksmažodžių valentingumas ir sintaksinė klasifikacija. Lietuvių kalbotyros klausimai 25, 45–96. SLIZIENĖ, N. 1994: Lietuvių kalbos veiksmažodžių junglumo žodynas 1, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla. SLIZIENĖ, N. 1998: Lietuvių kalbos veiksmažodžių junglumo žodynas 2 (1), Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. ULVYDAS, K., red., 1976: Lietuvių kalbos gramatika 3, Vilnius: Mokslas. Ramunė Vaskelaitė Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio g. 5, 2055 Vilnius, Lietuva [email protected] Gauta 2003 04 08