Ne visai pilną ypatybės kiekį žymintys būdvardžiai („paaukštỹs“ tipo)

82 acta Linguistica Lithuanica LXII–LXIII aureLija taMuLionienė Litván Nyelvi Intézet Kutatási irányok: lexikológia, morfológia. nem teljesen a tulajdonság valamely mennyiségét jelölő melléknevek (PAAUKŠTỸS TÍPUSÚ) kis mértékű sajátosságot jelölő melléknevek (paaukštỹs típusúak) annotáció A cikkben a földrajzi elterjedés, a hangsúlyozás, a szóalkotás és a szemantika szempontjából tárgyalják a nem teljes tulajdonságmennyiséget jelölő, pair előtaggal és -ys végződéssel rendelkező mellékneveket. A Litván nyelv szótárának elektronikus változatában 67 ilyen melléknevet találtak. E származékok vizsgálata után kiderült, hogy leggyakrabban a nyugati žemaičiai nyelvjárásban rögzítik őket, valamivel ritkábban – más žemaičiai nyelvjárásokban, sokkal ritkábban – az aukštaičiai nyelvjárás északi részén, a régi írásokban pedig csak elszórt eseteket találtak. Ezek a melléknevek többnyire egyjelentésűek, 3b hangsúlyosztály szerint hangsúlyozódnak, és alapszavakból képződnek úgy, hogy az alapszóhoz hozzáadják a pair előtagot, miközben az alapszó bármely végződését -ys-re változtatják. A Litván nyelv szótárában az ilyen típusú mellékneveket leggyakrabban utalásos módon magyarázzák, valamivel ritkábban szinonim, illetve meghatározó-leíró módon. A vizsgált származékok többsége egyjelentésű, és megfelel az alapszó fő jelentésének. A tanulmány a kis mértékű tulajdonságot jelölő, valamint a paelőtaggal és a -ys végződéssel egyaránt rendelkező mellékneveket földrajzi elterjedésük, hangsúlyozásuk, képzésük, valamint szemantikájuk szempontjából elemzi. A Lietuvių kalbos žodynas (A litván nyelv szótára) elektronikus változatában 67 ilyen típusú lexikai egység található. E származékok elemzése arra a következtetésre vezetett, hogy leggyakrabban a nyugati žemaitis alnyelvjárásban használatosak, ritkábban a többi žemaitis alnyelvjárásban fordulnak elő, jóval ritkábban használják őket az aukštaitis nyelvjárás északi részén, és csupán néhányukat találták meg régi írásokban. E melléknevek többsége egyjelentésű, a 3b hangsúlyparadigmához tartozik, és yra esMiniai ŽodŽiai: žodžių daryba, darybos tipas, kirčiavimas, semantika. kulcsszavak: szóalkotás, szóalkotási típus, hangsúlyozás, szemantika. ALL_62_63_maketas.indd 82 2011.06.17 08:24:02 A csillaggal megjelölt szavak nem külön szócikkben szerepelnek az LkŽ-ban, hanem más (többé-kevésbé hasonló) lexémáknak szentelt szócikkekben idézik őket. Minden ilyen esetben javasolt a csillaggal megjelölt szavak ne visai pilną ypatybės kiekį žymintys būdvardžiai (paaukštỹs tipo) 83 cikk / alapmelléknevekből képzett származékok (néhányuk főnevekből származik) a paelőtag hozzáadásával és a kategóriába tartozó melléknevek jelentését leggyakrabban hivatkozással changing any ending of a basic word to the ending -ys. in Lietuvių kalbos žodynas, the meanmagyarázzák, míg a szinonim és a leíró meghatározások ritkábbak. Az elemzett melléknevek többsége egyjelentésű, és egy alapszó jelentésével rendelkezik. 0. Bevezetés Az egyes tárgyaknak és jelenségeknek eltérő mértékű tulajdonságuk lehet. A tulajdonság mértékének különbségeit a nyelvben szavak és különféle szóképző toldalékok segítenek kifejezni. A tulajdonság meghatározatlan, kisebb mértékét a nyelvben többnyire olyan képzők és előtagok hozzáadásával fejezik ki, amelyek a szónak az alapszó által kifejezett jelentéstől eltérő, gyengébb jelentést kölcsönöznek (pl.: geras – gerokas; geras – apygeris stb.). Šio straipsnio objektu pasirinkti ne visai pilną ypatybės kiekį žymintys būdvardžiai, turintys priešdėlį pair galūnę -ys . Medžiaga rinkta iš Lietuvių kalbos žodyno elektroninio varianto internete (LkŽe). jame nagrinėjamojo tipo būdvardžių rasta 67. Visi šie būdvardžiai straipsnyje aptariami darybos, kirčiavimo, semantikos požiūriu. apie nagrinėjamąjį tipą paaukštỹs rašyta labai mažai; bendra neapibrėžto, silpnesnio ypatybės kiekio būdvardžių tyrimų apžvalga senosiose gramatikose, XX amžiaus literatūroje ir tokių būdvardžių darybos tyrimai tarmėse aprašyti straipsnyje (žr. tamulionienė 2011). számára külön szócikkeket létrehozni. 1. PAAUKšTỹS tiPo būdVardŽių PaPLitiMas Šiame straipsnyje nagrinėjamo paaukštỹs tipo būdvardžių daugiausia aptinkama tarmėse (LkŽe rasti 93 užrašymai), mažiau – senuosiuose raštuose (7 užrašymai). 1.1. Paplitimas tarmėse didžioji dalis šio tipo vedinių užrašyta Šilutės rajone, Švėkšnoje (29): paaiškỹs, paaštrỹs, padrėgnỹs, padrūktỹs, pagudrỹs, pailgỹs, 2 pajaunỹs, *pajuodỹs, pakietỹs, paklienỹs, palėtỹs, paminkštỹs, paplatỹs, papuikỹs, parūgštỹs, pasaldỹs, pasenỹs, pa smagỹs, ALL_62_63_maketas.indd 83 2011.06.17 08:24:02 84 acta Linguistica Lithuanica LXII–LXIII pasmarkỹs, paspitrỹs, pastaigỹs, pastiprỹs, pasunkỹs, aureLija taMuLionienė pašaltỹs, pašiltỹs, 2 pa šviesỹs, patankỹs, patrumpỹs, pavėsỹs; a Klaipėda járásban, Judrėnaiban valamivel kevesebb (19): paaukštỹs, pabjaurỹs, pablogỹs, padarbỹs, palepšỹs, paliesỹs, *paliurbỹs, papik tỹs, 2 papilnỹs, paplatỹs, paplonỹs, ×paslabnỹs, paslinkỹs, pasmagỹs, 1 pasmai lỹs, pa smar kỹs, pašaltỹs, pašiltỹs, patamsỹs; Gargždai-ban (17): paaukštỹs, pablogỹs, pa dai lỹs, *padidelỹs, *padidỹs, pakietỹs, ×pakūdỹs, paliesỹs, *paliurbỹs, paretỹs, pasausỹs, pa senỹs, pasmarkỹs, a vizsgált típus példáiból kevesebbet találtak a Šilalė járásban, Kvėdarnában (3): *pajuodỹs, pasūrỹs, pavėsỹs. 2-2 példát találtak a Plungė pastorỹs, pasūrỹs, pašlapỹs, pažalvỹs; Veiviržėnuose (5): padrūktỹs, pa kumpỹs, pamukšỹs, paplonỹs, pašiltỹs; Vėžaičiuose (3): palaiškỹs, papiktỹs, 2 pa šviesỹs. daug járásban, Kuliuiban (2): paliesỹs, paminkštỹs; és a Šilalė járásban, Laukuvában (2): pasenỹs, pašaltỹs; a Skuodas járásban, Šatėsaiban (2): paėdrỹs, pavėsỹs. Egyedi eseteket találtak a Klaipėda járásbeli Alsėdžiaiban: pašiaurỹs; Endriejavasban: ×pakūdỹs; Šilutės rajone, Gardame: ×pazbitkỹs; Šiaulių rajone, Kairiuose: pablogỹs; Prienų rajone, Skriaudžiuose: palėtỹs; Kupiškio rajone, Salamiesčyje: pasprangỹs; Kretingos rajone, Darbėnuose: *padidelỹs, Salantuose: pagerỹs; Anykščių rajone, Viešintose: padvylỹs; Telšių rajone, Žarėnuose: patamsỹs. Tehát az ilyen típusú képzett alakok leginkább Nyugat-Litvániában terjedtek el, és csak elszórtan fordulnak elő Litvánia keleti részén. E származékok epicentruma (a LkŽe-ben talált 29–17 feljegyzéstől) a Šilutėi járás (Švėkšna, Gardamas) és a klaipėdai járás (Judrėnai, Gargždai, Veiviržėnai, Vėžaičiai, Alsėdžiai, Endriejavas). Ritkább elterjedési sáv (a LkŽe-ben talált 5–2 feljegyzés): a Plungėi járás (Kuliai), a Skuodasi járás (Šatės), a Šilalėi járás (Kvėdarna, Laukuva). Egyedi feljegyzések (1-1): az anykščiaii járás (Viešintos), a kretingai járás (Darbėnai, Salantai), a kupiškisi járás (Salamiestis), a Prienai járás (Skriaudžiai), a Šiauliai járás (Kairiai), a telšiaii járás (Žarėnai). A LkŽe-ben közölt feljegyzések nem jelentik a vizsgált melléknevek tényleges földrajzi elterjedését. Ha a szótárban nem rögzítették egy bizonyos szó használatát, az nem jelenti azt, hogy az adott helyen nem is használják. Különböző okok miatt a szó nem kerülhetett be a LkŽ-be. Ezért a jelen cikkben bemutatott, vizsgált típusú melléknevek elterjedését előzetesnek kell tekinteni. 1.2. Elterjedtség az írásos forrásokban Ebből a típusú képzett szóból jóval kevesebb található az írott forrásokban. Írásaikban Antanas Baranauskas (patamsỹs; Žarėnuose és Judrėnuose is használatos), Kazimieras Jaunius (pasūrỹs; Gargžduose és Kvėdarnában is), Vaižgantas (pastorỹs; Gargžduose is) használta őket. Ilyen képzett szavakat Georgas 1 is felvett a szótáraiba: „Az előképzős melléknevek, amelyek a tulajdonság bizonyos mennyiségét jelentik, más, hasonló jelentésű előképzős képzések mellett fordulnak elő a žemaitiai és a keleti aukštaitiai nyelvjárások északi területein” (Lkg i 589). ALL_62_63_maketas.indd 84 2011.06.17 08:24:02 ne visai pilną ypatybės kiekį žymintys būdvardžiai (paaukštỹs tipo) 85tanulmányok / articles nes sel mannas és Friedrich Kuršaitis (2 pasmėlỹs), Antanas Juška (padurnỹs), Maksas Niedermannas (2 ×paskūrỹs). Ezek az adatok nem mondanak ellent a képzett szavak korábban leírt földrajzi elterjedésének: Jaunius Šilalė járásból, Kvėdaros községből származott (ahol 2 ilyen típusú képzett szót találtak); Baranauskas és Vaižgantas – Anykščiai járásból származtak, ahol elszórtan feljegyeztek néhány ilyen típusú képzett szót. Így az ilyen mellékneveket használó írók Litvánia azon részéből származnak, ahol ezek a képzett szavak, bár csekély számban, tanúsítva vannak. 2. a képzéstípus jelentése, az alapszó lexikai-grammatikai jellege és a képzőelem, ezért straipsnyje nagrinėjamus vedinius sieja trys pagrindiniai darybos požymiai: darybos mindannyian ugyanahhoz a képzéstípushoz tartoznak. A típus meghatározásakor főként a képzőelem azonossága okozott bizonytalanságot. Elméletileg az ilyen típusú származékok képzése kétféleképpen magyarázható: ezek vagy prefixumos melléknevek végződésképzései (paaukštỹs : paaukštas), vagy prefixum nélküli melléknevek prefixumképzései (pa aukš tỹs : aukštas) lehetnek. A képzőelem a kétféle képzési kapcsolat szabályossága alapján határozható meg. 2.1. A prefixummal és prefixum nélkül álló képzési megfelelések a vizsgált szavak többségénél (50) megtalálhatók: paaukštỹs (: aukštas; : paaukštas), paaštrỹs (: aštrus; : paaštrus), pabjaurỹs (: bjaurus; : pabjaurus), pablogỹs (: blogas; : pablogas), padarbỹs (: darbus; : padarbus), *padidelỹs (: didelis; : padidelis;), padrėgnỹs (: drėgnas; : padrėgnas), padrūktỹs (: drūktas; : padrūktas), padvylỹs (: dvylas; : padvylas), paėdrỹs (: ėdrus; : paėdrus), pagerỹs (: geras; : pageras), pagudrỹs (: gudrus; : pagudras), pailgỹs (: ilgas; : pailgas), 2 pajaunỹs (: jaunas; : pajaunas), *pajuodỹs (: juodas; : pajuodas), pa kietỹs, pakupỹs (: kumpas; : pakumpas), ×pakūdỹs (: kūdas; : ×pakūdas), palėtỹs (: lėtas; : palėtas), paliesỹs (: liesas; : paliesas), *paliurbỹs (: liurbis; : paliurbis), paminkš tỹs (: minkštas; : paminkštas), papiktỹs (: piktas; : papiktas), paplatỹs (: platus; : paplatus), paplonỹs (: plonas; : paplonas), papuikỹs (: puikus; : papuikus), paretỹs (: retas; : paretas), parūgštỹs (: rūgštus; : parūgštus), pasaldỹs (: saldus; : pasaldus), pasausỹs (: sausas; : pasausas), pasenỹs (: senas; : pasenas), pasilpnỹs (: silpnas; : pasilpnas), ×paslabnỹs (: slabnas; : ×paslabnas), paslinkỹs (: slinkas; : paslinkas), pasmagỹs (: smagus; : 1 pasmagus), 1 pasmailỹs (: smailus; : pasmailus), pasmarkỹs (: smarkus; : pasmarkus), pastaigỹs (: staigus; : pastaigus), pastiprỹs (: stiprus; : pastiprus), pastorỹs (: storas; : 2 pastoras), pasunkỹs (: sunkus; : pasunkus), pasūrỹs (: sūrus; : pasūrus), pašaltỹs (: šaltas; : pašaltas), pašiltỹs (: šiltas; : pašiltas), 2 pašviesỹs (: šviesus; : pašviesus), patrumpỹs (: trumpas; : patrumpas), pašlapỹs (: šlapias; : pašlapias), patamsỹs (: tamsus; : patamsus), patankỹs (: tankus; : patankus), pavėsỹs (: vėsus; : pavėsus). Ezek az esetek nem segítenek a képzéstípus meghatározásában. 2.2. Prefixumos képzési megfelelője nincs 17 származéknak: *padidỹs (: didis), ×padurnỹs (: durnas), paklienỹs (: klienas), 2 papilnỹs (: pilnas), paspitrỹs (: spitras), ALL_62_63_maketas.indd 85 2011.06.17 08:24:03 86 acta Linguistica Lithuanica LXII–LXIII pažalvỹs (: žalvas), paaiškỹs (: aiškus), padailỹs (: aureLija taMuLionienė dailus), palaiškỹs (: laiškus), palepšỹs (: lepšis), pamukšỹs (: mukšas), paplepỹs (: plepus), 2 ×paskūrỹs (: skūra), 2 pasmėlỹs (: smėlus), pasprangỹs (: sprangus), pašiaurỹs (: 2 šiaurys), ×pazbitkỹs (: zbitkas). éppen ez a szócsoport mutatja, hogy a paaukštỹs típusú melléknevek prefixumos képzésű származékok2, amikor a prefixum hozzáadásával egyidejűleg a végződés is megváltozik3. E származékok képzési alapját prefixum nélküli névszók képezik: melléknevek vagy főnevek (lásd alább). ha mindezeket a származékokat végződéses képzésű származékoknak tekintenénk, képzésügyileg nem tudnánk megmagyarázni azokat a példákat, amelyek alapszava nem tartalmaz prefixumot. 3 . a képzés aLAPJA A képzési alap szerint e származékok két csoportra oszthatók: melléknevek (62 szó) és főnevek (5 szó) származékaira. 3.1. melléknévi származékok Az ebbe a csoportba tartozó származékok az alapszó végződése szerint változatosabbak: a legnagyobb számban -as végződésű4 alapszavak fordulnak elő (32 szó), valamivel kevesebb a -us végűeké (26 szó), a -is végűekből 2 szó van; 1-1 olyan melléknév fordult elő, amelyek alapszavai -ias és -ys végződésűek. -as (32): paaukštỹs (: aukštas), pablogỹs (: blogas), padrėgnỹs (: drėgnas), padrūktỹs (: drūktas), ×padurnỹs (: durnas), padvylỹs (: dvylas), pagerỹs (: geras), pailgỹs (: ilgas), 2 pajaunỹs (: jaunas), *pajuodỹs (: juodas), pakietỹs (: kietas), paklienỹs (: klienas), pakupỹs (: kumpas), ×pakūdỹs (: kūdas), palėtỹs (: lėtas), paliesỹs (: liesas), paminkštỹs (: minkštas), papiktỹs (: piktas), 2 papilnỹs (: pilnas), paplonỹs (: plonas), paretỹs (: retas), pasausỹs (: sausas), pasenỹs (: senas), pasilpnỹs (: silpnas), ×paslabnỹs (: slabnas), paslinkỹs (: slinkas), paspitrỹs (: spitras), pastorỹs (: storas), pašaltỹs (: šaltas), pašiltỹs (: šiltas), patrumpỹs (: trumpas), pažalvỹs (: žalvas). 2 „A litván nyelvben a prefixum sokkal gyakrabban [...] önmagában, más morfémák nélkül, jár képzési formánsként. a szó elején állva, a toldaléktól távol, a prefixum kevésbé kapcsolódik hozzá, és ritkábban határozza meg annak kiválasztását.” A melléknevek képzésében „a tiszta prefixáció mellett itt még a pa- [...] prefixumot is meg lehet különböztetni. A névszók képzésében inkább az a prefixáció szokásos, amikor a prefixum hozzáadása a végződés (a ragozási paradigma) megváltoztatásával jár együtt [...] Vagyis itt a képzési formáns összetett: magán a prefixumon kívül további elemként a végződés is beletartozik” (urbutis 1978: 219–220). 3 A paprefixummal képzett melléknevek „általában nem származék nélküli melléknevekből képződnek, és [...] gyakran megtartják az alapszó végződését” (dLkg 1996: 226). 4 A paprefixummal képzett mellékneveknek általában ritkán van ia-tövű -is végződésük (Lkg i 589). ALL_62_63_maketas.indd 86 2011.06.17 08:24:03 ne visai pilną ypatybės kiekį žymintys būdvardžiai (paaukštỹs tipo) 87tanulmányok / articles -us (26): paaiškỹs (: aiškus), paaštrỹs (: aštrus), pabjaurỹs (: bjaurus), padailỹs (: dailus), padarbỹs (: darbus), paėdrỹs (: ėdrus), pagudrỹs (: gudrus), palaiškỹs (: laiškus), paplatỹs (: platus), paplepỹs (: plepus), papuikỹs (: puikus), parūgštỹs (: rūgštus), pasaldỹs (: saldus), pasmagỹs (: smagus), pasmarkỹs (: smarkus), pasprangỹs (: sprangus), pastaigỹs (: staigus), pastiprỹs (: stiprus), pasunkỹs (: sunkus), pasūrỹs (: sūrus), patamsỹs (: tamsus), patankỹs (: tankus), pavėsỹs (: vėsus), 1 pasmailỹs (: smailus), 2 pasmėlỹs, (: smėlus), 2 pašviesỹs (: šviesus). -is (2): *padidelỹs (: didelis), *padidỹs (: didis). -ias (1): pašlapỹs (: šlapias). -ys (1): pašiaurỹs (: 2 šiaurys). 3.2. Daiktavardžių vediniai Šių vedinių pamatinių žodžių galūnės yra -as (2 žodžiai), -is (2 žodžiai) ir -a (1 atvejis). -as: pamukšỹs (: mukšas), ×pazbitkỹs (: zbitkas). -is: palepšỹs (: lepšis), *paliurbỹs (: liurbis). -a: 2 ×paskūrỹs (: skūra). Az összes -ys típusú melléknév elterjedési epicentrumában a következőket találták: 27 -as végződésű, 21 -us végződésű, 2 -is végződésű melléknévi származékot és 2 főnévi származékot. A ritkább elterjedésű sávban ennek megfelelően 10 (-as végződésű) és 6 (-us végződésű) melléknévi származékot, valamint 1 főnévi származékot találtak. A periférián 6 -as végződésű, 2 -us végződésű és 1 -is végződésű melléknévi származékot, valamint 1 főnévi származékot rögzítettek. tehát az -as végződésű melléknevekből képzett származékok és az -us végződésű melléknevekből képzett származékok között nincs földrajzi megoszlás; a főnévi származékoknak sincs sajátos elterjedési területük. 4. HANGSÚLYOZÁS 4.1. A származékok hangsúlyozása E típusú melléknevek szinte mindegyikét 3b hangsúlyozási mintával hangsúlyozzák; csak 1 levezetés, 34b hangsúlyozási típus. Kivételt képeznek továbbá a *pãkietis (1) és *pasaũsis (2) melléknevek, amelyek, noha a LkŽ 5-ben Bonifacas Stundžia azt állítja, hogy a paturi előtaggal rendelkező melléknevek gyenge tövűek. Egyes, ezzel az előtaggal rendelkező szavakat a 3., másokat a 4. hangsúlyozási típus szerint hangsúlyoznak. Ez a tőtől, illetve a ragozási osztálytól függ: „A 3. hangsúlyozási típus az (i)tövű melléknevekre jellemző, [...] a 4. pedig az u-tövű szavakra” 1995: 102). danguolė Mikulėnienė, kalbėdama apie priešdėlių vedinius, taip pat pažymi, kad kintamojo stiprumo priešdėlio pavediniams būdingas kilnojamasis kirtis (2005: 177). (Stundžia ALL_62_63_maketas.indd 87 2011.06.17 08:24:03 88 Acta Linguistica Lithuanica LXII–LXIII az említett típusú levezetett szavak aureLija taMuLionienė változataiként megadott elemek valójában egy másik – pair -is – szóképzési típushoz tartoznak (lásd az „LkŽ-szócikkek korrigálása” című fejezetet). 4.2. Az alapszavak hangsúlyozása 4.2.1. A nyelvjárásokban az alapszavakat eltérően hangsúlyozzák. Az ilyen típusú levezetett szavak többségének alapszavai a 4. hangsúlyozási típus szerint hangsúlyozódnak (45 szó), a 3. szerint (24 szó), az 1. szerint (11 szó), valamivel kevesebb pedig a 2. szerint (8 szó). 4. hangsúlyozási osztály (kizárólag ebben a hangsúlyozási osztályban hangsúlyozott 33 származék): -us (17): paaštrỹs (: aštrùs (4)), pabjaurỹs (: bjaurùs (4)), padailỹs (: dailùs (4)), padarbỹs (: darbùs (4)), paėdrỹs (: ėdrùs (4)), pagudrỹs (: gudrùs (4)), palaiškỹs (: laiškùs (4)), paplatỹs (: platùs (4)), paplepỹs (: plepùs (4)), papuikỹs (: puikùs (4)), pasmagỹs (: smagùs (4)), pasprangỹs (: sprangùs (4), sprañgus (4)), pastaigỹs (: staigùs (4)), pastiprỹs (: stiprùs (4), stìprus (4)), 1 pasmailỹs (: smailùs (4)), 2 pasmėlỹs (: smėlùs (4)), pašiaurỹs (: 2 šiaurys (4)); -as (15): pablogỹs (: blõgas (4)), padurnỹs (: dunas (4)), pagerỹs (: gẽras (4)), pakupỹs (: kumpas (4)), ×pakūdỹs (: kdas (4)), palėtỹs (: ltas (4)), papiktỹs (: pktas (4)), paretỹs (: rẽtas (4)), pasausỹs (: saũsas (4)), pasenỹs (: sẽnas (4)), ×paslabnỹs (: slãbnas (4)), paslinkỹs (: sliñkas (4)), paspitrỹs (: sptras (4)), pašiltỹs (: šitas (4)), patrumpỹs (: trupas (4)); -ias (1) pašlapỹs (: šlãpias (4)). 3. hangsúlyozási osztály (kizárólag ebben a hangsúlyozási osztályban hangsúlyozott 12 származék): paaukštỹs (: áukštas (3)), padrūktỹs (: drktas (3)), pailgỹs (: lgas (3)), 2 pajaunỹs (: jáunas (3)), pakietỹs (: ketas (3)), paliesỹs (: lesas (3)), paminkštỹs (: mnkštas (3)), 2 papilnỹs (: plnas (3)), paplonỹs (: plónas (3)), parūgštỹs (: rūgštùs (3)), pastorỹs (: stóras (3)), pašaltỹs (: šáltas (3)). 2. hangsúlyozási osztály (kizárólag ebben a hangsúlyozási osztályban hangsúlyozott 2 származék): pamukšỹs (: mùkšas (2), mùkšis (2)), ×pazbitkỹs, -ė (: zbtkas (2)). 1. hangsúlyozási osztály (kizárólag ebben a hangsúlyozási osztályban hangsúlyozott 1 származék) 2 ×paskūrỹs (: skūrà (4)). 4.2.2. a hangsúlyozás ingadozhat a 2. és 4. hangsúlyozási osztály között (5 szó); a 3. és 4. között (4 szó); az 1. és 3. között (4 szó), az 1., 3. és 4. között (3 szó), az 1. és 2., az 1. és 3b., valamint az 1. és 4. hangsúlyozási típus között (egy-egy szó). A vizsgált 7 példa pačia kirčiuote, tačiau skiriasi priegaidėmis. változatai a 2. és 4. hangsúlyozási típussal hangsúlyozódnak (5): *padidỹs (: ddis, - (4, 2)), palepšỹs (: lẽpšis (2), lepšỹs (4)); pasmarkỹs (: smarkùs (4), smarkus (4), smarkus (2)), pasunkỹs (: sunkùs (4), suñkus (4), suñkus (2)), 2 pašviesỹs (: šviesùs (4), šviẽsus (4), šviẽsus (2)); a 3. és 4. hangsúlyozási típus (4): padvylỹs (: dvỹlas (4), dvlas (3)), pasilpnỹs (: sipnas (4), slpnas (3)); pasūrỹs (: sūrùs (3), (4)), pavėsỹs (: vėsùs (4), vėsus (3)); ALL_62_63_maketas.indd 88 2011.06.17 08:24:03 ne visai pilną ypatybės kiekį žymintys būdvardžiai (paaukštỹs tipo) 89tanulmányok / articles 1. és 3. hangsúlyozási típus (4): *pajuodỹs (: júodas (3), júodas (1)), paklienỹs (: klenas (3), klenas (1)); pasaldỹs (: saldùs (3), sáldus (1)), patankỹs (: tánkus (3), (1), tan kùs (3)); 1., 3. és 4. hangsúlyozási típus (3): paaiškỹs (: áiškus (1, 3), aiškùs (4)); padrėgnỹs (: drgnas (3), drgnas (4), drgnas (1)); patamsỹs (: tamsùs (4), (3), támsus (3), (1)); 1. és 2. hangsúlyozási típus (1): *paliurbỹs (: liùrbis (1), liurbis (2)). 1. és 3b hangsúlyozási típus (1): *padidelỹs (: ddelis (3b), (1)). 1. és 4. (1) hangsúlyozási típus pažalvỹs (: žalvas, (4) žálvas (1)). 4.2.3. Az alapszavak hangsúlyváltozatai: pasprangỹs (: sprangùs (4), sprañgus (4)); pastiprỹs (: stiprùs (4), stìprus (4)); pasmarkỹs (: smarkùs (4) smarkus (4)); pasunkỹs (: sunkùs (4), suñkus (4)); 2 pašviesỹs (: šviesùs (4), šviẽsus (4)); patamsỹs (: tamsùs (3), támsus (3)); patankỹs (: tánkus (3), (1), tankùs (3)). 4.2.4. az alapszavak túlnyomó többségét a 4. és 3. hangsúlyozási típus szerint hangsúlyozzák – töveik akcentológiailag gyengéknek tekintendők. Az alapszavak kis részét az 1. és 2. hangsúlyozási paradigmában hangsúlyozzák – tövük erősnek tekintendő. A hozzácsatlakozó pa-6 domináns gyengítő prefixum megtartja a gyenge tövet, vagy gyengíti az alapszó tövét. ez azt jelenti, hogy mindegy, milyen – gyenge vagy erős – tőből képezték a származékokat: a prefixum hozzácsatlakozásakor töveik gyengévé válnak, és a származékokat a 3b, 34b hangsúlyozási paradigmák szerint hangsúlyozzák7 . 5 . SzeMantika a vizsgált származékok többsége egyjelentésű, és leggyakrabban az alapszó fő jelentésének felel meg (39 szó), ritkábban az alapszó mellékjelentésének (14 szó), és igen ritkán az alapszó két jelentésének (4 szó). A többjelentésű származékok gyakrabban felelnek meg az alapszó két jelentésének (5 szó). Mindössze 1 olyan, vizsgált típusú melléknév került elő, amelynek többjelentésű származékának szemantikája az alapszó egyik jelentésének felel meg. Az LkŽ adatai alapján nem mindig állapítható meg, hogy a származék egyjelentésű vagy többjelentésű. Ilyen esetek akkor fordulnak elő, amikor a magyarázat egy másik szóra utal: padvỹlas 1. dvylokas, žalokas: Padvylà karvė dkk. daugiareikšmį žodį, pvz.: padvylỹs žr. padvylas. Padvyl󰅧s gyermekeket vezet dkk. 2. Pnd tamsokas: Padvỹlas az arcról dkk. 6 Az akcentuális dominancia megszünteti más morfémák akcentuális tulajdonságait, és megmutatja, „hogyan hatnak az affixumok az alaptövek akcentuális erejére, valamint a származék morfémáinak a hangsúllyal való kapcsolatára” (stundžia 1995: 11–12). 7 A melléknevek hangsúlyozása összefügg a képzéssel, valamint az előés utótagok akcentuális tulajdonságaival. A melléknévi előtagok nagy része gyengíti vagy megőrzi a gyenge alaptövet (stundžia 1995: 97). ALL_62_63_maketas.indd 89 2011.06.17 08:24:03 90 acta Linguistica aureLija taMuLionienė Lithuanica LXII–LXIII 5.1. Egyértelmű származékok 5.1.1. Egyértelmű származékok, amelyek megfelelnek az alapszó fő jelentésének: paaštrỹs ,kissé éles‘ (: aštrus ,1. jól vágó éllel rendelkező, megélezett, metsző‘), paaukštỹs ,kissé magas, megemelt‘ (: aukštas ,1. nagy magassággal, alulról felfelé nagy kiterjedéssel rendelkező: ‖ nagyra nőtt, sudár‘), padailỹs ,elég csinos, csinosas‘ (: dailus ,1. szép; kiváló‘), padarbỹs ,elég dolgos‘ (: darbus ,1. szorgalmas‘), *padidỹs ,elég nagy, meglehetősen nagy‘ (: didis ,1. terjedelménél fogva jelentős, nagytermetű‘), padrėgnỹs ,lásd padrėgnas‘ (: drėgnas ,kissé nedves, nyirkos‘), padrūktỹs ,lásd padrūktas‘ (: drūktas ,1. vastag (kerek tárgyról); ellentéte laibas‘), padurnỹs ,félig bolond, ostobácska‘ (: dunas ,1. bolond, esztelen‘), pagudrỹs ,lásd pagudras‘ (: gudrus ,1. értelmes; ügyes, talpraesett‘), 2 pajaunỹs ,fiatalos‘ (: jaunas ,1. kevés éves, nem öreg‘), *pajuodỹs ,feketés, kissé fekete‘ (: juodas ,1. szénszínű, sötét‘), pakietỹs ,1. lásd 2 pakietas 1‘ (: kietas ,1. ellenálló a másik test nyomásával szemben, össze nem nyomható‘), paklienỹs ,elég karcsú, vékony‘ (: klienas ,karcsú, vékony, nyúlánk‘), pakupỹs ,lásd pakumpas‘ (: kumpas ,1. görbült, meghajlott, ferde‘), ×pakūdỹs ,lásd pakūdas‘ (: kūdas ,1. sovány, aszott, leromlott‘), palaiškỹs ,kissé laiszkus; kartokas; aitrokas‘ (: laiškus ,1. nemaloniai, aitriai salstelėjęs; kartokas; aitrus‘), palėtỹs ,lėtokas, apylėtis‘ (: lėtas ,1. kuris viską pamažu dirba, nesikarščiuoja, šaltakraujis, flegmatiškas‘), *paliurbỹs ,truputį liurbis, apyliurbis, apykvailis‘ (: liurbis ,ištižėlis, apsileidėlis, nevikrus, nieko neišmanantis žmogus‘), pamukšỹs ,šiek tiek mukšas, baugštus‘ (: mukšas ,kas mukšiuoja‘), papiktỹs ,gana piktas, apypiktis‘ (: piktas ,1. kuris greit supyksta, vaidingo būdo‘), 2 papilnỹs ,apypilnis‘ (: pilnas ,1. pripildytas visas, iki kraštų‘), paplatỹs ,žr. paplatus‘ (: platus ,1. didelis per skersį‘), paplepỹs ,gana plepus, mėgstantis plepėti‘ (: plepus ,kuris daug ir nereikalingai kalba, plepa, šnekus, pliauškus‘), papuikỹs ,puikokas, gražokas‘ (: puikus ,1. labai gražus, dailus‘), parūgštỹs ,žr. parūgštus‘ (: rūgštus ,1. kuris turi savyje rūgšties‘), pasaldỹs ,saldokas‘ (: saldus ,1. turintis cukraus, medaus skonį‘), pasenỹs ,žr. pasenas 1‘ (: senas ,1. turintis daug amžiaus, sulaukęs senatvės, nejaunas (apie žmones, gyvulius); ilgai augantis (apie augalus)‘, pasilpnỹs ,žr. pasilpnas‘ (: silpnas ,1. turintis mažai fizinės jėgos; kuris nestiprios sveikatos‘), 2 ×paskūrỹs ,apyliesis, liesokas‘ (: skūra ,1. viršutinis kūno sluoksnis, oda‘), paslinkỹs ,žr. 2 paslinkas‘ (: slinkas ,tingus, neveiklus‘), 1 pasmailỹs lėje įdegęs‘ (: smėlus ,šėmas, pelenų spalvos. ‖ rusvas‘), paspitrỹs ,gana spitras, neprimatantis‘ (: spitras ,1. neprimatantis, žlibas, trumparegis‘), ,žr. pasmailus‘ (: smailus ,1. į galą smarkiai sulaibėjęs‘), 2 pasmėlỹs ,rusvokas, saupasprangỹs ,apysprangis‘ (: sprangus ,1. sunkiai nuryjamas‘), pastiprỹs ,žr. pastiprus‘ (: stiprus ,1. turintis daug fizinės jėgos, tvirtas, pajėgus; turintis gerą sveikatą‘), pašiltỹs ,žr. pašiltas‘ (: šiltas ,1. turintis savyje kiek šilumos, tarpinis tarp karšto ir šalto, įšilęs ar pašildytas; ‖ kuriam būdingas aukštesnės temperatūros oras (apie paros ar metų laikų ALL_62_63_maketas.indd 90 2011.06.17 08:24:03