Baltic Loanwords in Saami

51 cikk / cikkek Lucie hofírkoVá Masaryk Egyetem, Brno kutatási területei: finnugor tanulmányok, különösen a finn, észt és számi nyelv. VácLaV bLaŽek Masaryk Egyetem, Brno kutatási területei: indoeurópai tanulmányok, különösen a szláv, balti, kelta, anatóliai, tochár és indoiráni nyelvek; finnugor; afroázsiai; etimológia; genetikai osztályozás; matematikai modellek a történeti nyelvészetben. baLtic Loanwords in saaMi balti kölcsönszavak a számi nyelvben Annotáció A jelen tanulmány célja a balti eredetű lexémák összefoglalása és értelmezése a számiban, a finn–számi és finn–volgai kapcsolatok összefüggésében. Következtetésünk szerint a balti és a számi nyelv közötti, mintegy 40 balti–finn–számi összevetésből álló lexikai párhuzamok mintegy 20%-ának nincs balti–finn megfelelője. Ez azt jelenti, hogy valószínű, hogy a baltiak és a számik ősei közvetlen kapcsolatban álltak egymással. Ebben a tanulmányban a balti eredetű szavaknak a számi szókincsben betöltött szerepét tágabb finn–számi és finn–volgai perspektívában értékeljük. Felhasznált fő forrásaink finn szerzők újabb munkái voltak, például Aikio (2006, 2009), Häkkinen (2010), Kallio (2009), Koivulehto (2006), Sammallahti (1998, 1999), de figyelembe vettük Thomsen (1890), Itkonen (1961) és Korhonen (1981) korábbi tanulmányait is. Mikko Korhonen (1981) szerint a számi és a finnugor népek ősei közötti első kapcsolatok akkor kezdődtek, amikor a finn–számi nyelvek már egyértelműen elkülönültek a finn–volgai nyelvektől, és ezzel egyidejűleg megkezdődött a balti–finn és a számi nyelvekre való szétválásuk. Így a balti–finn és a számi nyelvek között csupán csekély, nyelvjárási különbség volt. Vilhelm Thomsen (1890) ezeket a kapcsolatokat jóval későbbre datálta, mivel feltételezte, hogy a kapcsolatok csak a korszakforduló idején vagy valamivel azelőtt kezdődtek. Erkki Itkonen (1961) a lehető legkésőbbi időszakként a következő kulcsszavakat adta meg: kapcsolat, jövevényszó, kölcsönzés, szomszédság, befolyás. 52 Acta Linguistica Lithuanica LXIV–LXV Kr. e. 500. Inkább arra a véleményre hajlott, Lucie hofírkoVá, VácLaV bLaŽek hogy a balti nyelvek beszélőivel való kapcsolatok jóval korábban kezdődtek. Korhonen szerint a Balti-tenger térségének benépesülése egybeesik a zsinórdíszes edények kultúrájának e területre való megérkezésével a Kr. e. 3. évezred végén. Ez a datálás archaeologists are inclined to the opinion that the arrival of the balts to the area azonban nem egyezik azzal a fent említett állítással, miszerint az első kapcsolatok a balti népekkel a protofinn-volgai nyelvközösség szétválása után (Kr. e. 19–18. század) kezdődtek (Blažek 2010; lásd a függeléket). Korhonen szerint egyetérthetünk ezzel a hipotézissel, ha figyelembe veszünk több olyan tényezőt, amelyek valamilyen módon befolyásolják ezt a datálást. E tényezők egyike az az idő, amely a balti népnek a Balti-tenger térségébe való megérkezése és a jövevényszavak megjelenésének kezdete között telt el. Bizonyára eltelt némi idő, mire a két, kulturálisan és nyelvileg nagyon különböző nép kölcsönösen hatni kezdett egymásra. Korhonen szerint az első balti jövevényszavak Kr. e. 1800–1500 között kerültek át a finn-volgai nyelvközösségbe (Korhonen 1981: 32–34). azonban nem szükséges feltételezni, hogy a finnovolgai kontinuum a kapcsolatok idején már kettévált. Vanagas (1980: 119) a balti hidronímiai terület felső határait a következőképpen határozta meg: északon – Lettország északi határa, Pszkov, Toropec, Zubcov és Kalinyin városa; keleten – Moszkva, Kaluga, Orjol és Kurszk városa; délen – a Szejm, a Pripjaty és a Nyugati-Bug folyó; nyugaton – a Visztula folyó. így a balti népek északkeleten közvetlen szomszédságban éltek a mordvin és mari népek őseivel, és a kölcsönzések később is történhettek, a finnovolgai nyelvek szétválása után, a balti–finn–számi kapcsolatoktól függetlenül. ezt a 2. osztályozási séma is alátámasztja (lásd a függeléket), amely a mari nyelvnek a permi nyelvekhez fűződő szorosabb kapcsolatát tükrözi, mint a mordvin nyelvhez fűződő kapcsolatát. így a balti jövevényszavak jelenléte a mariban a genetikai kapcsolatoktól független, ám területi kapcsolatokból eredő kölcsönzések eredményeként magyarázható (a mordvinban tárgyalt hat balti jövevényszó közül öt a mariban is előfordul). Proto-balti jövevényszavak 1. saan biebmat ‘etetni’ < Ps *pēmmō (yss: 936) < fs *pämmi < Pb *penima- (sammallahti 1998: 127; 231; aikio 2006: 40). A *pentő előfordul a litvánban: pẽnas ‘étel’, penjti ‘etetni, hizlalni’, az -mis képzett alakja pẽ nimas ‘hizlalt’, penmis ‘hizlaló, hízott sertés’ alakban adatolt (Lew 569; smoczyński 2007: 449–50). 2. saan buorgg’s ‘tiltott, meg nem engedett’ < Ps *puoɢē < Pres *pō/arkos < Pb *bār gas (vö. lett bags ‘szigorú, barátságtalan, könyörtelen’) (sammallahti 1999: 77). baltic Loanwords in saami 53straipsniai / cikkek azonban ez az összehasonlítás szemantikailag kétértelmű; a szó skandináv eredetű is lehet, vö. svéd nyj. bark ‘ökörszerű, barátságtalan ember’, barkun ‘durva, nyers’ (Pokorny 1959: 163). 3. saan čiehkat ‘elrejteni’ (~ finn. säetä ua.) < Ps *ćēke (yss 146) < fs *śäke- < Pb *seg()e/a- (vö. lett segt ‘befedni; bekapcsolni, betűrni’) (sammallahti 1998: 127; 234). fraenkel (Lew ii 770) szerint azonban a lett segt eredeti jelentése megegyezett a litván sègti ‘rögzíteni, hozzáerősíteni’ jelentésével, és az ige prefixálás révén kapta az ‘elrejteni’ jelentést: apsegt = litván . apsègti ‘rögzíteni’. Egy valószínű óporosz rokon, a seggīt ‘tenni, készíteni’ szemantikailag távolabb áll. akkor az egész összehasonlítás bizonytalan. 4. számi daktere ‘lánya’ (~ finn. tytär ua.) < Ps *tektēr (yss 1211) < fs *tüktär < Pb *duktē : gen. *dukteres (vö. litván duktė, óporosz duckti ua. (Lew i 110)) (sammallahti 1998: 121; korhonen 1981: 30; thomsen 1890: 167). 5. számi duovli ‘tapló’ (~ finn. taula ua.) < Ps *tōvlē (yss 1311) < Pres *takla < Pb *dagla- (vö. lett. dagla ‘uo., nyírfakéregből készült tapló’; litván dãglas, dẽglas „fekete foltozódás” (Lew i 86)) (aikio 2006: 31; korhonen 1981: 30; sammallahti 1998: 127; thomsen 1890: 165). 6 . saan gahpir ‘cap’ (~ finn. kypärä ‘cap; helmet’) < Ps *kepērē (yss 317) < fs *küpärä < Pb *kepuriā (vö. litván kepùrė ‘sapka, főkötő’, lett cȩpure uo. (Lew i 241)) (sammallahti 1998: 127; aikio 2009: 250; thomsen 1890: 185). 7. saan geardi ‘alkalmak’ (~ finn. kerta uo.) < Ps *krtē (yss 391) < fs *kerta < Pb *kerdā (vö. óporosz. kērdan „idő” (Lew i 242; toporov iii 315–23), míg a litván kartas „idők” (Lew i 224))1 félreáll (sammallahti 1998: 243; korhonen 1981: 30; thomsen 1890: 185–86). vö. Mordva moksa kyrda, erzja kirda „alkalmakkor” (Thomsen 1890: 186); Mari kb kerδə a pülä-γerδə kifejezésben „nagyon régen” (uew 659). 8 . saan giehpa ‘korom’ < Ps *kēpw (yss 425) < Pb (vö. lett kvêpi „korom, füst, gőz”, kvêpêt „füstölni”, szó szerint kvepti „szagolni” (Lew i 325)) (sammallahti 1998: 127; aikio 2006: 40). saan giekka „kakukk” (~ finn. käki) < Ps *kēke (yss 418) < fs *käke < Pb *gegiā (vö. 9 . Lit. gėgė uo., amelyet egy hosszabb geguž forma regresszív megrövidüléseként magyaráznak , lett. dzȩguze, óporosz. 10. saan guksi „merőkanál” (> finn. kuksa „kis fatál, fából készült merőkanál”, az eredeti folytató, kauha „merőkanál” mellett – lásd skes 172) < Ps *kuksē < fs *kavša < Pb *kaśa (vö.}]} blik? 天天乐购彩票final code UFO? Wait JSON valid? It has quotation issue? The returned appears valid strings escaped? Need ensure geguse (Lew 142–43)) (?korhonen 1981: 88; thomsen 1890: 172). within. It should be valid JSON. Current generated has strings with literal quotes escaped? Display markdown perhaps. Need final only. Good. But Latv. kaûss ‘nagy edény, ivóedény; koponya; héj’, lit. 1 szemantikailag távolabbi a germ. *χerðō ‘csorda’ < pre-germ. *kerdhā. 54 acta Linguistica Lithuanica LXIV–LXV káušas ‘merítőkanál; Lucie hofírkoVá, VácLaV bLaŽek koponya; héj; csigaház’ (Lew i 231–232)) (sammallahti 1998: 123; thomsen 1890: 184). 11 . saan guoibmi ‘társ’ (~ finn. kaima ‘névrokon’) < Ps *kōjmē (YSS 504) < fs *kajma < Pb *kamā (vö. litván kaimýnas ‘szomszéd’, káima(s) ‘földművesek faluja’, kiẽmas ‘tanya’; lett cems ‘falu’, kaĩmiņš ‘falubeli (ugyanazon falu lakója), szomszéd’; óporosz caymis ‘falu’ (Lew i 251–52)) (sammallahti 1998: 127; korhonen 1981: 30; thomsen 1890: 177). 12. saan guovllas ‘kutyanyakörvre erősített jelzés’ (~ finn. kaula ‘nyak’) < Ps *kōvle s < fs *kakla < Pb *kaklas és *kaklā (vö. litván kãklas ‘nyak’, lett kakls ugyanaz (Lew i 205)) (sammallahti 1998: 127; 1999: 83). 13. saan jávri ‘tó ’ (~ finn. järvi ugyanaz.) < Ps *jāvrē (yss 258) < fs *jävrä < Pb *jarā- (vö. litván jáura ‘mocsár’, j ū ra ‘tenger’, lett jūra, jūŗa, óporosz iūrin id. (Lew i 198)) (sammallahti 1998: 249; aikio 2009: 246). vö. Mordva erzja eŕke, Mokša (j)äR’kä and Mari kb jär, u b jer ‘lake ’ (uew 633). 14. saan leaibi ‘éger’ (~ finn. leppä uo.) < Ps *leajpē < fs *lejpä < Pb *lepā (vö. Litván . lepa, -ė, lepas ‘hárs’, lett. liẽpa, -e, lieps, óporosz. lipe uo. ( Lew i 366) ) (sammallahti 1998: 127; aikio 2006: 40). vö. mordvin erzja ľepe, moksa ľepä ‘éger’ (uew 689). 15 . saan loapmi ‘lyuk’ (~ finn. loma uo.) < Ps *lmē (yss 609) < Pb *lōmā (vö. Litván. lomà „lyuk, mélyedés”, lett lãma „a mezőn vagy réten fekvő alacsony hely” < *lāmā, a lett mellett luôms „lyuk a kerítésben” < *lōma- ( Lew 385; Smoczyński 2007: 344–45) ) (Sammallahti 1998: 127). vö. mordvin moksa luv a käď-luv „a két ujj közötti tér” kifejezésben; mari kb lo a parńalo „az ujjak közötti tér” kifejezésben (UEW 692). 16 . saan luossa ‘lazac’ (~ finn. lohi uo.) < Ps *lōse (yss 627) < fs *loše < Pb *lašsa- (vö. litván lašišà, lãšis, lett lasis uo., óporosz lalasso, azaz *lasaso ( Lew i 341)) (sammallahti 1998: 127; korhonen 1981: 30; thomsen 1890: 194). 17 . saan luovdi ‘faedény’ (~ finn. lauta ‘deszka’) < Ps *lōvtē (yss 634) < fs *lavta < Pb *platā (vö. litván. plaũtas „a gőzfürdőben fekvő deszka; „oldaldeszka a csónakban”, lett plauts „polc” < *platas (Lew i 608)) (Sammallahti 1998: 127). az f–s izoglosszák összehasonlítása a szamojéd anyaggal (uew A 239) kevésbé meggyőző. 18. saan luovvi ‘készletek tárolására szolgáló szerkezet’ (~ finn. lava ‘állvány, oszlop; szaunapad; kemence dúcolása’) < Ps *lōvē (yss 632) < fs *lava < Pb *lāvā (vö. lit. lóva ‘ágy’, lett lâva ‘izzasztópad’ (Lew i 387)) (sammallahti 1998: 127; aikio 2009: 262). 19. saai lyepi ‘lapockacsont’ (~ finn. lapa ua.) < Ps *lōpē (yss 625) < fs *lapa < Pb *lapā (vö. litván lãpas ‘levél, lap’, lett lapa ua., lãpa ‘párna’ (Lew i 339–40)) baltic Loanwords in saami 55 straipsniai / cikkek (sammallahti 1998: 127). más párhuzamok a manysi, szamojéd nyelvekből és a jukagir nyelvből (UEW 236) megkérdőjelezik a számi és a finn „lapockacsont” balti eredetét, valamint az FS és a B közötti szemantikai különbséget. 20. saaL niehpē „a férj unokaöccse vagy unokahúga” (~ finn. nyj. nepaa, rég. nepas „az unokatestvér gyermeke”) < Ps *npē < fs *nepa- < Pb *nepō(ts), tárgyeset *nepatin (vö. lit. nepuots „unoka, unokaöcs” < *nepōta- (Lew i 494; smoczyński 2007: 420)) (skes 373; sammallahti 1998: 127; 1999: 84). 21. saaN ráigi „lyuk” (~ finn. reikä uaz.) < Ps *rājkē (yss: 1019) < fs *rVjkA < Pb *rakā (vö. lit. riẽkti „vágni”, riek „kenyérszelet”, lett. rekt ‘vágni’, rika ‘kenyérszelet’, ràika ‘nyom, barázda’ (Lew II 729; Smoczyński 2007: 514–15)) (Sammallahti 1998: 127). 22. saan ruoida „láb (állaté)” (~ finn. reisi „comb”) < Ps *rōjte „comb” (YSS 1063) < fs *rajte < Pb *retiā (vö. Lith. retas „comb”, lett. kúriai riẽta „láb” < *ret-a-/-ā- (Lew II 731)) (Sammallahti 1998: 127; Korhonen 1981: 133; Thomsen 1890: 212). A *retiā ősforma mellett a litván parieti „a gát alsó része” is alátámasztja (Smoczyński 2007: 516). 23. saas saertie „szív (ételként)” < Ps *sāᴅē (Sammallahti 1999: 82) (*sārtē (YSS 1112)) < Pb *śird- (vö. litván širds „szív”; lett sids; óporosz seyr uo., továbbá keleti litván šerds, lett sede „velő, bél” (Lew ii 986–987)) (sammallahti 1998: 127; aikio 2006: 40). 24. saan sápmi ‘számi’ (~ finn. Häme ‘történelmi régió Dél-Közép-Finnországban’) < Ps *sāmē (yss 1106) < fs *šämä ‘? föld, vidék’ < Pb *źemē (vö. litván . žẽmė, déli nyelvjárási. žãmė, lett. zeme; óporosz. semmē, ugyanaz ‘föld, vidék’ (Lew ii 1299)) (?sammallahti 1998: 127, 262; korhonen 1981: 130). 25. számi sarvva ‘jávorszarvas’ (~ finn. hirvi ua.) < Ps *serve (yss: 1091) < fs *širve < Pb *śira- (vö. óporosz sirwis ‘őzbak’, litván šivis ‘fehér ló; nyúl’ : šivas ‘szürke, szürkés’ (Lew ii 989)) (sammallahti 1998: 127; korhonen 1981: 30, 130; aikio 2009: 276; thomsen 1890: 225). 26. számi sarvvis ‘rénbika’ (~ finn. hirvas ua.) < fs *širvas < Pb *śiras – etimológiailag ugyanaz, mint a sarvva (sammallahti 1998: 127; korhonen 1981: 30, 130; aikio 2009: 276). 27. számi searvi ‘társaság’ (~ finn. seura ua.) < Ps *sprē- (yss 1127) < fs *sepra < balt. *sebra- (vö. litván. sibras ‘barát, rokon’, lett sē brs, sebris ‘szomszéd, társ’ (Lew ii 768)) (sammallahti 1998: 127, 262; thomsen 1890: 215). 28. saas sesnie ‘cserzett rénszarvasbőr’ (~ finn. hihna ‘öv’) < Ps *sesnē < fs *šišna < balt. *šikšnā- (vö. litván. šikšnà ‘finoman cserzett bőr’, lett siksna ‘öv’ (Lew ii 981)) (korhonen 1981: 30; aikio 2009: 150–151). vö. Mordvin erzja (k)šna, moksa šna „öv”; Mari u b šüštö uo. (uew 786). 56 acta Linguistica Lithuanica LXIV–LXV 29. saan siepman „mag” (~ finn. siemen) < Lucie hofírkoVá, VácLaV bLaŽek Ps *sēmen < fs *sēmen < Pb *sēmen (vö. litván sėmenys, óporosz semen „mag” (Lew ii 774)) (sammallahti 1999: 85; Thomsen 1890: 216). 30. számi suoidni ‘fű, széna’ (~ finn. heinä) < Ps *sōjnē (YSS: 1171) < fs *šajna < Pb *šena- (vö. lit. šiẽnas, lett. sens ‘széna’ (Lew II 980)) (Sammallahti 1998: 124, 127; Korhonen 1981: 30; Thomsen 1890: 223). 31. számi suoldni ‘harmat’ (~ finn. halla ‘(éjszakai talaj) dér’ < Ps *sōlnē (YSS 1176) < fs *šalna < Pb *šalnā (vö. lit. šalnà ‘dér, enyhe fagy’, lett salna ‘(éjszakai talaj) fagy’ (Lew ii 960)) (Sammallahti 1998: 124, 127; Korhonen 1981: 30). 32. számi suolu ‘sziget’ (~ finn. salo ‘pusztaság, mély erdő’) < Ps *sōlåj (YSS 1177) < fs *saloj < Pb *salā (vö. litván salà, lett sala ‘sziget’ (Lew ii 758)) (Sammallahti 1998: 124, 127; Korhonen 1981: 30; Saarikivi 2004: 204; Thomsen 1890: 214). 33. számi vietka ‘gyalu’ < Ps *vētke (YSS: 1415) < Pb *edegā (vö. litván vedegà „egy adzeféle”, keleti nyelvjárás. vėdegà, lett. vȩdga „feszítővas; véső”, óporosz. wedigo „adze” (Lew ii 1211)) (aikio 2006: 40; 2009: 288). A balti alapnyelvi *ōdegā rekonstrukciót Endzelina a „farok” etimonhoz kapcsolja: lit. uodegà (lásd Lew 1164). A „farok” és a „balta” jelentések összefüggése kétséges. 34. saan vuoras „öreg (emberekre vonatkozóan)” < Ps *vōres (yss 1458) < Pb. *āras (vö. litván võras, óporosz urs „öreg” (Lew ii 1274; smoczyński 2007: 767)) (sammallahti 1998: 127; aikio 2006: 40). 35. saau vyöy’jee „ék” (~ finn. vaaja uo.) < Ps *vōvjē (yss: 1477) < fs *vakja < Pb *aga- (vö. litván vágis, lett. vadzis „ua.” (Lew ii 1179)) (korhonen 1981: 30–31). controVersies 36. saan gal’le „mennyi” < Ps *kellē < fs *küllä < Pbs ? *kel- (vö. Litvánul: kel „mennyi, néhány”, keliñtas „hányadik, valamelyik, néhány” (Lew i 236)). a kölcsönzés azonban ellenkező irányú is lehetett, vö. finnül: kyllä „igen”; kylläinen „teli”; kyllin „elég” (Sammallahti 1998: 242). 37. saan galmmas „hideg” (~ finn. kylmä uaz. id. < Ps *kelme- < PfP *külmä (UEW 663) < Pbs *gel(u)mā- (vö. litván gelumà, gelmuõ „erős fagy” (Lew I 145: keľmä „hideg; fagy”; mari kb kəlmə „fagyott” (UEW gélti ‘to stab’)) (sammallahti 1998: 127, 242). cf. Mordva erzja keľme, Mokša 663: *külmä). ha a finnovolgai izoglossza balti eredetű, az első szótag ü magánhangzója azzal a kompenzatív labializációval magyarázható, amelyet az feltételezett balti forrásban lévő -umagánhangzó kiesése okozott. baltic Loanwords in saami 57 tanulmányok / articles 38. saan luokta ‘öböl’ (~ finn. lahti ‘öböl’ uo.) < Ps *lōkte ( yss 619) < fs *lakte < balt. (vö. Lit. lañkstas ‘hajlat ’, lañktis ‘fogantyú ’, lett jūŗas līcis ‘tengeri öböl ’ (Lew 356 –57)) (sammallahti 1998: 127; ssa ii 36). a fennoszaámi izoglosszát azonban az azonos jelentésű obi-ugor párhuzamokkal hasonlítják össze a uew 234-ben. 39. saan muohta ‘hó’ < Ps *mōttē ‘havazni’ (yss 696) (~ észt matma ‘eltemetni’) < fs *matta- < Pbs *mat- (sammallahti 1998: 255; koivulehto 2006: 185). a várt balti forrás a litván nyelvben adatolt ige származéka kell, hogy legyen. mèsti ‘dobni’: ãt-mata ‘hulladék’, š-mata, -mota ‘selejt; hulladék’, pã-matas ‘alap’, pre-mota ‘vakolat’; lett mest ‘dobni’, at-mats ‘támasz’, pa-mats, -mata ‘alap’; óporosz pomests ‘benyújtott, alávetett’, metis ‘dobás’ (Lew 442–43); a példákból azonban világos, hogy a ‘hó’ jelentés nem fordul elő a balti nyelvekben. szláv szavak, mint az orosz metel’ ‘hóvihar’, lengy. zamieć ‘hófúvás’ < óegyházi szláv *metati közelebbiek. a román omát, omete ‘hó’ szintén szláv eredetű (vö. orosz nyelvj. omét ‘rög’. azonban a legközelebbi párhuzamot az oszét nyelvben találjuk. vas. mīt, digor. met „hó” (Abaev II 124). a vas megfelelője. ī: digor. Az e a *a diftongust tükrözi, amely lehet eredeti (mīzyn : mezun „folyni” ~ aveszt. maēz- < iráni *maz-) vagy másodlagos (iráni mīd-: digor. med- „belül” ~ aveszt. maiδiia- „közép” < iráni *mada-). Ha a diftongus másodlagos, az oszét iron. mīt, digor. A „hó” jelentésű met a *mataprotoformából származtatható, ami összeegyeztethető a Ps *mōttē alakjával. 40. saan šearrat „tiszta” < Ps * e a e ᴅ ē < *śerä- < Pbs *źer- (vö. litvánul žėrėti „ragyog, lángol ” (Lew ii 1301)) (sammallahti 1999: 79). A š-t tartalmazó számi szó azonban viszonylag kései lehet, mint a saan šūvon „jóltrained dog’. 41. saan šūvon ‘jól betanított kutya’ < Ps * uovunj e < fs *śōvonji ~ *śavonji < Pbs śu ō n(i)- (vö. litvánul: šuõ ‘kutya’, gen. šuñs, régi litván gen. šunès, és különösen litván nyelvjárási (Šiaulia, grodnói) nom. šovà, (samogitia) šovà; következő lett suns, birt. suņa, ólett birt. suns; óporosz sunis uo. (Lew ii 1033) ). sammallahti (1999: 79) megjegyzi, hogy a számi š egy másik reflexust képvisel, mint a balti *š adaptációja, amely számi s és finn s alakúvá alakul. h- (számi sarvvis ‘rénbika’ ~ finn. hirvas ua. < fs *širvas). Sammallahti szerint ennek oka a kölcsönzés régebbi kronológiai szintje. Jaakko Häkkinen (Häkkinen 2010) és Petri Kallio (Kallio 2009: 35) azonban hajlanak arra a nézetre, hogy a fent említett két szó (saan šearrat és saan šūvon) későbbi kölcsönzések egy olyan balti lanšuõ < balt. alakból, *šō(n). Ha figyelembe vesszük az olyan hasonló nominativusokat, mint a 58 acta Linguistica Lithuanica LXIV–LXV olyan nyelv, amelyben a fonéma Lucie hofírkoVá, VácLaV bLaŽek váltakozása š- (pl. litván). Állításukat egyrészt a szavak korlátozott elterjedésére alapozzák (a saan šearrat csak a lulei, az északi és az inari számi nyelvben fordul elő; a saan šūvon a déli, az umei, a lulei és az északi számi nyelvben), másrészt pedig a szavak fonológiai szerkezetére. Úgy vélik, hogy ezek a szavak azután kerültek át a számiba, hogy a másodlagos *š megjelent az ősszámiban. Ez a másodlagos *š megőrződött a mai számiban, míg az eredeti *š (amely a legkésőbbi balti jövevényszavakban jelenik meg) az ősszámiban (és a mai számi nyelvekben is) *s-vé változott. ez a megoldás könnyebbnek és ezért valószínűbbnek tűnik, mint sammallahti elképzelése. másfelől kallio téved, ha Lith. projekciójával manipulál. véd. śv, śuv és a gör. κύων, akkor a litván forma is az ie *uō(n) > balt. folytatóját képviseli. *śuō. Litván. nyelvjárási. A šovà ‘kutya’ szintén származhatott e protoformából belső fejlődés révén. häkkinen hozzáteszi, hogy a Ps * uovunj e a magánhangzó-rotáció előtt került át a számi nyelvbe, de a Ps * e a eᴅē (häkkinen: *šear e tē) még később is átkerülhetett. szerinte ezt az állítást a nem etimológiai *eae magánhangzó-kapcsolat támasztja alá (szabályosan: korai Ps *e-a > késői Ps *ea-ē és korai Ps *e-i > késői Ps *ielio 2009) e , but never *eae ) ( häkkinen 2010; kal- . 42. saan vuos’si ‘nyél’ (~ finn. ansa ‘hurok’) < Ps *vōssē (yss: 1470) < fs *ansa < Pb *anšā, azonban mindössze egyetlen *anšas alakban adatolt (vö. Lith . vąšas „nyél”, szamogit ąnšas uo. (Lew ii 1207)) (sammallahti 1998: 127). alternatívaként, fejezd be. Az ansa „csapda” (> saan hānsâ- „deszka”) a litván által képviselt balti forrásból származott. ąsà „fogantyú, kézi fogantyú, fül”, lett ùosa, ùoss uo., óporosz. ansis „kesselhaken” (Lew i 18), lásd thomsen 1890: 159; skes 19. Az ssa i 77-ben mind a saan vuos’si ‘nyél’, mind a finn. Az ansa „csapda” a litvánból származik. ąsà stb. következtetésképpen a balti eredetű szavakat valamennyi finn-volgai nyelvben megtalálhatjuk: a mariban körülbelül hetet (minikorpuszunkban ötöt), a mordvinban pedig tizenhármat (minikorpuszunkban hatot); közülük háromnak nincs megfelelője a balti finn nyelvekben (Sammallahti 1984: 140). nagyon nehéz megkülönböztetni egymástól azokat a szavakat, amelyek közvetlenül kerültek a számiba, illetve a balti finn nyelveken keresztül, mert csak csekély különbségeket várhatunk a proto-balti finn és a számik előtti nyelv között baltic Loanwords in saami 59tanulmányok / cikkek abban az időszakban, amikor a kölcsönzések megkezdődtek. így még nem mentek végbe jelentős hangváltozások. a felsorolt balti jövevényszavak némelyikének (a negyvenből nyolcnak, ha a ##39., 40., esetleg 19. tételt kihagyjuk) nincs megfelelője a balti finn nyelvekben. bár ez csupán 20%, arra következtethetünk, hogy a baltiak nemcsak a balti finn népekkel éltek közvetlen kapcsolatban, hanem a számi népek őseivel is, akiknek egy ideig (de nem hosszú ideig) a szomszédaiknak kellett lenniük. Feltételezhetjük, hogy a számik ősei a finnekkel való érintkezés idején a Finn-öböl és a Néva folyó közelében éltek. Ez egybeesik Tacitus leírásával is a fennikről2, amely valószínűleg inkább a számi népre alkalmazható, mint a finnségi népek őseire. A hiányos földrajzi adatokból kiolvashatjuk, hogy az i. sz. első században Tacitus fennijei valahol a keleti Baltikumban, az aestiekétől északra éltek; az aestieket balti eredetűnek tartják. Azok a szavak, amelyeknek van megfelelőjük a balto-finn nyelvekben, valószínűleg a protobalto-finn korszakban, vagy még korábban, a finn–számi korszakban kerültek át a számiba. Ezek a szavak négyszer gyakoribbak, mint a számi–balti párhuzamok, ezért ésszerűen feltételezhetjük, hogy a balti népességek szorosabb és hosszabb távú kapcsolatban álltak északi szomszédaikkal, mint a számi nép őseivel a balto-finn, illetve a finn–számi korszakban. Több tucat balti eredetű szó csak az északi balto-finn nyelvekben (finn, karél, ingriai és vepsze) és a számiban ismert; másfelől mintegy tíz balti jövevényszó csak a déli balto-finn nyelvekben (észt, vot és lív) fordul elő. Valószínű, hogy a balto-finn népek ősei a baltiakkal való érintkezések idején a Finn-öböl mindkét oldalán éltek, és hogy a balti eredetű szavakat egymástól függetlenül vették át (Sammallahti 1984: 140). 2 A finnek vad módon állatiasak és undorítóan szegények: nincs fegyverük, nincs lovuk, nincs hajlékuk; Táplálékuk a fű, ruházatuk az állatbőr, fekhelyük a föld: egyetlen reményük a nyilakban van, amelyeket a vas hiánya miatt csonthegyekkel látnak el. Ugyanaz a vadászat egyaránt táplálja a férfiakat és a nőket is; hiszen mindenfelé elkísérik őket, és részt kérnek a zsákmányból. A vadállatok és az esőzések elől a csecsemőknek sincs más menedékük, mint hogy valamiféle ágfonadék alatt húzzák meg magukat: ide térnek vissza a fiatalok, ez az öregek menedéke. Mégis boldogabbnak tartják ezt annál, mint hogy a földeken nyögjenek, a házakban fáradozzanak, saját és mások vagyonát remény és félelem között hányják-vessék: az emberekkel szemben gondtalanul, az istenekkel szemben gondtalanul elérték a legnehezebb dolgot, hogy azoknak még kívánságukra se quidem opus esset. „a finnek különös módon állatiasak és nyomorúságosan szegények; sem fegyverük, sem hajlékuk nincs; Táplálékuk füvek, ruházatuk állatbőrök, ágyuk pedig a föld. Teljesen nyilaikra bízzák magukat, amelyeket vas híján csonttal hegyeznek ki. A férfiakat és a nőket egyaránt a vadászat látja el; mert az utóbbiak mindig jelen vannak, és követelik a zsákmányból rájuk eső részt. A kisgyermekeknek nincs menedékük a vadállatok és a viharok elől, csak az összefonódó ágakból készült takaró. Ilyenek az ifjak otthonai, ilyen az öregek nyugvóhelye. Mégis nagyobb boldogságnak tartják ezt, mint a mezőgazdasági munkán való nyögést, az építkezés fáradalmait, valamint saját maguk és mások sorsának remény és félelem közötti mérlegelését. Emberekkel nem törődve, istenekkel nem törődve elérték a legnehezebb eredményt: azt, hogy még kívánniuk se kelljen semmit.“ (Germania, 46. §; fordította: a. j. church és mások).