Baltic Loanwords in Saami

LUCIE HOFÍRKOVÁ Masaryk Egyetem, Brno Kutatási területek: finnugrisztika, különösen a finn, az észt és a számi nyelv. VÁCLAV BLAŽEK Masaryk Egyetem, Brno Kutatási területek: indoeurópai nyelvészet, különösen a szláv, balti, kelta, anatóliai, tokhár és indo-iráni nyelvek; finnugrisztika; afroázsiai nyelvek; etimológia; genetikai osztályozás; matematikai modellek a történeti nyelvészetben. BALTI JÖVEVÉNYSZAVAK A SZÁMI NYELVBEN Balti jövevényszavak a számi nyelvben ANNOTÁCIÓ A jelen tanulmány célja a számi nyelv balti eredetű lexémáinak összefoglalása és értelmezése a finnugor számi és finn-volgai kapcsolatok összefüggésében. Következtetésünk szerint a balti és a számi nyelvek közötti, mintegy 40 balti-finn-számi összehasonlításból származó lexikai párhuzamok körülbelül 20%-ának nincs balti-finn megfelelője. Ez azt jelenti, hogy valószínűleg közvetlen kapcsolat állt fenn a baltiak és a számik ősei között. Ebben a tanulmányban a balti eredetű szavak számi szókincsben betöltött szerepét tágabb finnugor számi és finn-volgai perspektívában értékeljük. Fő forrásaink finn szerzők újabb munkái voltak, például Aikio (2006, 2009), Häkkinen (2010), Kallio (2009), Koivulehto (2006), Sammallahti (1998, 1999), de a korábbi tanulmányokat is figyelembe vettük, így Thomsen (1890), Itkonen (1961) és Korhonen (1981) munkáit. Mikko Korhonen (1981) szerint a számik és a finnek ősei közötti első kapcsolatok akkor kezdődtek, amikor a finnugor számi nyelvek már egyértelműen elkülönültek a finn-volgai nyelvektől, és ezzel egyidejűleg megindult a balti-finn és a számi nyelvekre való szétválásuk. Így a balti-finn és a számi nyelvek között csupán csekély, nyelvjárási különbség volt. Vilhelm Thomsen (1890) jóval későbbre tette e kapcsolatokat, mivel feltételezte, hogy azok csak a korszakváltás idején vagy nem sokkal azelőtt kezdődtek. Erkki Itkonen (1961) a lehető legkésőbbi időszakként a következőt adta meg: KULCSSZAVAK: Érintkezés, jövevényszó, kölcsönzés, szomszédság, hatás. Straipsniai / Articles 51 LUCIE HOFÍRKOVÁ, VÁCLAV BLAŽEK Kr. e. 500. Inkább arra hajlott, hogy a balti nyelvek beszélőivel való kapcsolatok jóval korábban kezdődtek. Korhonen szerint a régészek hajlanak arra a véleményre, hogy a baltiak megérkezése a Balti-tenger térségébe egybeesik a zsinegdíszes kerámia kultúrájának megjelenésével a térségben, a Kr. e. 3. évezred végén. Ez a keltezés azonban nem egyezik azzal a fent említett állítással, miszerint a balti népekkel való első kapcsolatok a proto-finn-volgai nyelv szétválása (Kr. e. 19–18. század) után kezdődtek (Blažek 2010; lásd a függeléket). Korhonen szerint több olyan tényezőt is figyelembe véve elfogadhatjuk ezt a hipotézist, amelyek valamiképpen befolyásolják a keltezést. E tényezők egyike az az idő, amely a balti népek Balti-tenger térségébe érkezése és a jövevényszavak átvételének kezdete között eltelt. Bizonyára időbe telt, mire a két, kulturálisan és nyelvileg nagyon különböző nép hatni kezdett egymásra. Korhonen szerint az első balti jövevényszavak Kr. e. 1800–1500 között kerültek át a finn-volgai nyelvekbe (Korhonen 1981: 32–34). Nem szükséges azonban feltételezni, hogy az érintkezések idején a finn-volgai nyelvi kontinuum már felbomlott. Vanagas (1980: 119) a balti víznévkincsű terület északi határát a következőképpen határozta meg: északon Lettország északi határa, Pszkov, Toropec, Zubcov és Kalinyin városa; keleten Moszkva, Kaluga, Orel és Kurszk; délen a Szejm, a Pripjaty és a Nyugati-Bug folyó; nyugaton a Visztula. A balti népek tehát közvetlen szomszédságban éltek északkeleten a mordvinok és a marik őseivel, és a kölcsönzések később, a finn-volgai nyelvek szétválása után is történhettek, a balti-finn-számi kapcsolatoktól függetlenül. Ezt a 2. osztályozási séma is alátámasztja (lásd a függeléket), amely a mari nyelvnek a permi nyelvekhez fűződő, a mordvin nyelvénél szorosabb kapcsolatát tükrözi. A mari nyelvben található balti jövevényszavak tehát a genetikai kapcsolatoktól független, de a területi viszonyokból eredő kölcsönzésekkel magyarázhatók (a mordvin nyelvben tárgyalt hat balti jövevényszó közül öt a mariban is előfordul). PROTOBALTI JÖVEVÉNYSZAVAK 1. SaaN biebmat ‘etetni’ < PS *pēm̆mō (YSS: 936) < FS *pāmmi < PB *penima- (Sammallahti 1998: 127; 231; Aikio 2006: 40). A *pen- tő előfordul a litván pēnas ‘étel’, penjti ‘etetni, hizlalni’ szavakban; az -m- képzős származék a pēnimas ‘hizlalt’, pēnimis ‘hizlaló, hizlalt sertés’ alakokban adatolt (LEW 569; Smoczyński 2007: 449–50). 2. SaaN buorgg’s ‘tilos, tiltott’ < PS *puorgē < PreS *pō/arkos < PB *bārgas (vö. lett bārgs ‘szigorú, barátságtalan, könyörtelen’) (Sammallahti 1999: 77). 52 Acta Linguistica Lithuanica LXIV–LXV Baltic Loanwords in Saami Ez az összehasonlítás azonban szemantikailag kétértelmű; a szó skandináv eredetű is lehet, vö. svéd nyj. bark ’rosszindulatú, öszvértermészetű ember’, barkun ’durva, mogorva’ (Pokorny 1959: 163). 3. SaaN čiehkat ’elrejtőzni’ (~ finn. säetä ua.) < PS *čēķe (YSS 146) < FS *śāke- < PB *seg(i)e/a- (vö. lett segt ’befedni; ráteríteni, betakarni’) (Sammallahti 1998: 127; 234). Fraenkel (LEW II 770) szerint azonban a lett segt eredeti jelentése megegyezett a litván sègti ’rögzíteni, hozzáerősíteni’ jelentésével, az ige pedig prefixáció révén kapta az ’elrejteni’ jelentést: apsegt = litván apsègti ’rögzíteni’. A valószínű rokon óporosz seggīt ’tenni, készíteni’ szemantikailag távolabbi. Így az egész összevetés bizonytalan. 4. SaaS daktere ’lány’ (~ finn. tytär ua.) < PS *teḱtēr (YSS 1211) < FS *tüh-tär < PB *duḱtē: gen. *dukteres (vö. litván duktė, óporosz dukti ua. (LEW I 110)) (Sammallahti 1998: 121; Korhonen 1981: 30; Thomsen 1890: 167). 5. SaaN duovli ’tapló’ (~ finn. taula ua.) < PS *tōvlē (YSS 1311) < PreS *tak-la < PB *dagla- (vö. lett dagla ’ua., nyírfakéreg-tapló’; litván dãglas, dėglas ’fekete folt’ (LEW I 86)) (Aikio 2006: 31; Korhonen 1981: 30; Sammallahti 1998: 127; Thomsen 1890: 165). 6. SaaN gahpir ’sapka’ (~ finn. kypärä ’sapka; sisak’) < PS *kepērē (YSS 317) < FS *küpärä < PB *kepurijā (vö. litván kepùrė ’sapka, főkötő’, lett cepure ua. (LEW I 241)) (Sammallahti 1998: 127; Aikio 2009: 250; Thomsen 1890: 185). 7. SaaN geardi ’alkalom’ (~ finn. kerta ua.) < PS *kērtē (YSS 391) < FS *kerta < PB *kerdā (vö. óporosz kērdan ’idő’ (LEW I 242; Toporov III 315–23), míg a litván kartas ’alkalmak’ (LEW I 224))1 különálló (Sammallahti 1998: 243; Korhonen 1981: 30; Thomsen 1890: 185–86). Vö. mordvin moksa kyrda, erzja kirda ’alkalmak’ (Thomsen 1890: 186); mari KB kerðə a püli-yerðə ’nagyon régen’ kifejezésben (UEW 659). 8. SaaN giehpa ’korom’ < PS *kēpw (YSS 425) < PB (vö. lett kuêpi ’korom, füst, gőz’, kuvêpêt ’füstöl’, litván kvepēti ’szaglik’ (LEW I 325)) (Sammallahti 1998: 127; Aikio 2006: 40). 9. SaaN giekka ’kakukk’ (~ finn. käki) < PS *kēke (YSS 418) < FS *käke < PB *gegiä (vö. litván gėgė ua.; ezt egy hosszabb alak, a gegužė regresszív rövidüléseként magyarázzák; lett džeǧuze, óporosz geguse (LEW 142–43)) (?Korhonen 1981: 88; Thomsen 1890: 172). 10. SaaN guksi ’merőkanál’ (> finn. kuksa ’kis faedény, fakanál’, az eredeti folytatódó kauha ’merőkanál’ mellett – lásd SKES 172) < PS *kukśē < FS *kav-ša < PB *kauša (vö. lett kaûss ’nagy tál, ivóedény; koponya; héj’, litván. 1 Szemantikailag távolabbi a germán *xerdō ’csorda’ < előgermán *kerdʰā. Straipsniai / Articles 53 LUCIE HOFÍRKOVÁ, VÁCLAV BLAŽEK káu̯sas ‘merőkanál; koponya; héj; csigaház’ (LEW I 231–232)) (Sammallahti 1998: 123; Thomsen 1890: 184). 11. SaaN guoibmi ‘társ’ (~ Finn. kaima ‘névrokon’) < PS *kōjmē (YSS 504) < FS *kajma < PB *kajmā (vö. lit. kaimýnas ‘szomszéd’, káima(s) ‘falu (földműveseké)’, kiēmas ‘tanya’; lett ciems ‘falu’, kaimiņš ‘falubeli (ugyanazon falu lakója), szomszéd’; óporosz caymis ‘falu’ (LEW I 251–52)) (Sammallahti 1998: 127; Korhonen 1981: 30; Thomsen 1890: 177). 12. SaaN guovllas ‘kutyanyakörvön levő jel’ (~ Finn. kaula ‘nyak’) < PS *kōvles < FS *kakla < PB *kaklas és *kaklā (vö. lit. kāklas ‘nyak’, lett kakls uaz (LEW I 205)) (Sammallahti 1998: 127; 1999: 83). 13. SaaN já vri ‘tó’ (~ Finn. järvi uaz) < PS *jāvrē (YSS 258) < FS *jāvrā < PB *jaurjā- (vö. lit. jáura ‘mocsár’, jūra ‘tenger’, lett jūra, jūra, óporosz jūrin uaz (LEW I 198)) (Sammallahti 1998: 249; Aikio 2009: 246). Vö. mordvin erzja erźe, moksa (j)äR’k’ä és mari KB jär, U B jer ‘tó’ (UEW 633). 14. SaaN leaibi ‘éger’ (~ Finn. leppä uaz) < PS *leajpē < FS *lejpā < PB *leipā (vö. lit. liepa, -ė, liepas ‘hárs’, lett liepa, -e, lieps, óporosz lipe uaz (LEW I 366)) (Sammallahti 1998: 127; Aikio 2006: 40). Vö. mordvin erzja łepe, moksa łepä ‘éger’ (UEW 689). 15. SaaN loapmi ‘lyuk’ (~ Finn. loma uaz) < PS *lāmē (YSS 609) < PB *lōmā (vö. lit. lomà ‘lyuk, mélyedés’, lett lāma ‘mélyen fekvő hely a mezőn vagy réten’ < *lāmā, a lett luôms mellett ‘kerítésen levő nyílás’ < *lōma- (LEW I 385; Smoczyński 2007: 344–45)) (Sammallahti 1998: 127). Vö. mordvin moksa luṷ a käd-luṷ ‘két ujj közötti rés’ kifejezésben; mari KB lo a parnálo ‘ujjak közötti rés’ kifejezésben (UEW 692). 16. SaaN luossa ‘lazac’ (~ Finn. lohi uaz) < PS *lōsę (YSS 627) < FS *loše < PB *laššia- (vö. lit. lašìša, lãšis, lett lasis uaz, óporosz lalasso, azaz *lasaso (LEW I 341)) (Sammallahti 1998: 127; Korhonen 1981: 30; Thomsen 1890: 194). 17. SaaN luovdi ‘faedény’ (~ Finn. lauta ‘deszka’) < PS *lōvtē (YSS 634) < FS *lavta < PB *plautā (vö. lit. plãutas ‘a gőzfürdőben fekvő deszka; a csónak oldalsó deszkája’, lett plauts ‘polc’ < *plautas (LEW I 608)) (Sammallahti 1998: 127). Az FS izoglosszáinak összevetése a szamojéd anyaggal (UEW 239) kevésbé meggyőző. 18. SaaN luovvi ‘készletek tárolására szolgáló építmény’ (~ Finn. lava ‘állvány, oszlop; szaunapad; kemence faszerkezete’) < PS *lōvē (YSS 632) < FS *lava < PB *lāvā (vö. lit. lóva ‘ágy’, lett lāva ‘izzasztópad’ (LEW I 387)) (Sammallahti 1998: 127; Aikio 2009: 262). 19. SaaI lyepi ‘lapockacsont’ (~ Finn. lapa uaz) < PS *lōpē (YSS 625) < FS *lapa < PB *lapā (vö. lit. lāpas ‘levél, lap’, lett lapa uaz, lāpa ‘párna’ (LEW I 339–40)) 54 Acta Linguistica Lithuanica LXIV–LXV Baltic Loanwords in Saami (Sammallahti 1998: 127). A manysi, szamojéd nyelvekből és a jukagir nyelvből származó további párhuzamok (UEW 236) kétségessé teszik a számi és a finn „lapockacsont” balti eredetét, valamint az FS és a B közötti szemantikai különbséget. 20. SaaL niehpē ‘a házastárs unokaöccse vagy unokahúga’ (~ Finn. dial. nepaa, arch. nepas ‘az unokatestvér gyermeke’) < PS *n̮epē < FS *nepa- < PB *nepo(ts), acc. *nepatin (vö. Lith. nepuotis ‘unoka, unokaöccs’ < *nepōt̄ia- (LEW I 494; Smoczyński 2007: 420)) (SKES 373; Sammallahti 1998: 127; 1999: 84). 21. SaaN ráigi ‘lyuk’ (~ Finn. reikä ua.) < PS *rājkē (YSS: 1019) < FS *rVjkA < PB *raikā (vö. Lith. ri̇ėkti ‘vág’, riekē ‘kenyérszelet’, Latv. riekt ‘vág’, rika ‘kenyérszelet’, rāika ‘ösvény, barázda’ (LEW II 729; Smoczyński 2007: 514–15)) (Sammallahti 1998: 127). 22. SaaN ruoida ‘(állat) lába’ (~ Finn. reisi ‘comb’) < PS *rōjte ‘comb’ (YSS 1063) < FS *rajte < PB *rėiti̇i̇a (vö. Lith. riėtas ‘comb’, Latv. kurón riėta ‘láb’ < *rėit-a-/ -ā- (LEW II 731)) (Sammallahti 1998: 127; Korhonen 1981: 133; Thomsen 1890: 212). A *rėiti̇i̇a ősalakot a Lith. parieti ‘a gát közötti terület alsó része’ is alátámasztja (Smoczyński 2007: 516). 23. SaaS saertie ‘szív (ételként)’ < PS *sārde (Sammallahti 1999: 82) (*sārtē (YSS 1112)) < PB *śird- (vö. Lith. širdis ‘szív’; Latv. siṙds; óporosz seyr ua., továbbá keleti litván šerdis, lett seṙde ‘velő, bél’ (LEW II 986–987)) (Sammallahti 1998: 127; Aikio 2006: 40). 24. SaaN sápmi ‘számi’ (~ Finn. Häme ‘történelmi régió Dél-Közép-Finnországban’) < PS *sāmē (YSS 1106) < FS *šämä ‘? föld, ország’ < PB *žemē (vö. Lith. žemė, déli nyj. žămė, Latv. zeme; óporosz semmē, same ‘föld, ország’ (LEW II 1299)) (?Sammallahti 1998: 127, 262; Korhonen 1981: 130). 25. SaaN sarvva ‘jávorszarvas’ (~ Finn. hirvi ua.) < PS *s̨erve (YSS: 1091) < FS *sirve < PB *śir̨ua- (vö. óporosz sirwis ‘őzbak’, Lith. šir̃vis ‘fehér ló; nyúl’: širvas ‘szürke, hamuszínű’ (LEW II 989)) (Sammallahti 1998: 127; Korhonen 1981: 30, 130; Aikio 2009: 276; Thomsen 1890: 225). 26. SaaN sarvvis ‘rénbikaborjú’ (~ Finn. hirvas ua.) < FS *širvas < PB *śir̨uas – etimológiailag azonos a sarvva szóval (Sammallahti 1998: 127; Korhonen 1981: 30, 130; Aikio 2009: 276). 27. SaaN searvi ‘társaság’ (~ Finn. seura ua.) < PS *sēprē- (YSS 1127) < FS *sepra < Balt. *sebra- (vö. Lith. sibras ‘barát, rokon’, Latv. sēbrs, sebris ‘szomszéd, társ’ (LEW II 768)) (Sammallahti 1998: 127, 262; Thomsen 1890: 215). 28. SaaS sesnie ‘cserzett rénszarvasbőr’ (~ Finn. hihna ‘öv’) < PS *sęs̨nē < FS *šišna < Balt. *šikšn̄a- (vö. Lith. šikšnà ‘finoman cserzett bőr’, Latv. siksna ‘öv’ (LEW II 981)) (Korhonen 1981: 30; Aikio 2009: 150–151). Vö. mordvin erzja (k)šna, moksa šna ‘öv’; mari U B šüštö ua. (UEW 786). Straipsniai / Articles 55 LUCIE HOFÍRKOVÁ, VÁCLAV BLAŽEK 29. SaaN siepmɑn ‘mag’ (~ finn. siemen) < PS *sēmeṇ < FS *sēmen < PB *sēmən (vö. litván sėmenys, óporosz semen ‘mag’ (LEW II 774)) (Sammallahti 1999: 85; Thomsen 1890: 216). 30. SaaN suoidni ‘fű, széna’ (~ finn. heinä) < PS *sojne (YSS: 1171) < FS *šajna < PB *šeina- (vö. litván šiẽnas, lett siens ‘széna’ (LEW II 980)) (Sammallahti 1998: 124, 127; Korhonen 1981: 30; Thomsen 1890: 223). 31. SaaN suoldni ‘harmat’ (~ finn. halla ‘(éjszakai talaj) dér’ < PS *sōlnē (YSS 1176) < FS *šalna < PB *šalnā (vö. litván šalnà ‘zúzmara, gyenge dér’, lett salna ‘(éjszakai talaj) dér’ (LEW II 960)) (Sammallahti 1998: 124, 127; Korhonen 1981: 30). 32. SaaN suolu ‘sziget’ (~ finn. salo ‘pusztaság, sűrű erdő’) < PS *sōlāj (YSS 1177) < FS *saloj < PB *salā (vö. litván salà, lett sala ‘sziget’ (LEW II 758)) (Sammallahti 1998: 124, 127; Korhonen 1981: 30; Saarikivi 2004: 204; Thomsen 1890: 214). 33. SaaN vietka ‘ádzé’ < PS *vētkę (YSS: 1415) < PB *uedegā (vö. litván vedegà ‘az ádzé egyik fajtája’, keleti nyelvjárási vėdegà, lett vędga ‘feszítővas; véső’, óporosz wedigo ‘ádzé’ (LEW II 1211)) (Aikio 2006: 40; 2009: 288). Endzelina a proto-balti *uōdegā rekonstrukciót a ‘farok’ etimonnal hozza kapcsolatba: litván uodegà (lásd LEW 1164). A ‘farok’ és a ‘balta’ jelentések összefüggése kétséges. 34. SaaN vuoras ‘öreg (emberekre vonatkoztatva)’ < PS *vōres (YSS 1458) < PB. *ūāras (vö. litván vōras, óporosz urs ‘öreg’ (LEW II 1274; Smoczyński 2007: 767)) (Sammallahti 1998: 127; Aikio 2006: 40). 35. SaaU vyöy’jee ‘ék’ (~ finn. vaaja ua.) < PS *vōvjē (YSS: 1477) < FS *vakja < PB *uagia- (vö. litván vágis, lett vadzis ‘ua.’ (LEW II 1179)) (Korhonen 1981: 30–31). VITATOTT KÉRDÉSEK 36. SaaN ga’lłe ‘mennyi’ < PS *kellē < FS *küłłä < PBS?*kʷel- (vö. litván kelì ‘mennyi, néhány’, kelìntas ‘hányadik, valamelyik, néhány’ (LEW I 236)). A kölcsönzés azonban az ellenkező irányú is lehetett; vö. finn kyllä ‘igen’; kylläinen ‘tele’; kyllin ‘elegendő’ (Sammallahti 1998: 242). 37. SaaN galmmas ‘hideg’ (~ finn. kylmä ua.) < PS *kelme- < PFP *külmä (UEW 663) < PBS *gʷel(u)mā- (vö. litván gelumà, gelmuõ ‘erős fagy’ (LEW I 145: gélti ‘szúrni’)) (Sammallahti 1998: 127, 242). Vö. mordvin erzja keľme, moksa keľmä ‘hideg; fagy’; mari KB kalma ‘megfagyott’ (UEW 663: *külmä). Ha a fenno-volgai izoglossza balti eredetű, az első szótag ü magánhangzója megmagyarázható 56 Acta Linguistica Lithuanica LXIV–LXV Baltic Loanwords in Saami a feltételezett balti forrásban az -u- magánhangzó kiesése által okozott kompenzációs labiális képzés révén. 38. SaaN luokta ‘öböl’ (~ Finn. lahti ua.) < PS *lōḱte (YSS 619) < FS *lakte < Balt. (vö. Lith. lañkstas ‘hajlik’, lañktis ‘nyél’, Latv. jūras līcis ‘tengeri öböl’ (LEW 356–57)) (Sammallahti 1998: 127; SSA II 36). A fenno-szaámi izoglosszát azonban az azonos jelentésű obi-ugor párhuzamokkal vetik össze az UEW 234-ben. 39. SaaN muohta ‘hó’ < PS *mōttē ‘havazik’ (YSS 696) (~ Est. matma ‘eltemet’) < FS *matta- < PBS *mat- (Sammallahti 1998: 255; Koivulehto 2006: 185). A feltételezett balti forrás a Lith. mès-ti ‘dob’ igében adatolt ige származéka lehetett: āt-mata ‘hulladék’, iš-mata, -mota ‘törmelék; hulladék’, pā-matas ‘alap’, prie-mota ‘vakolat’; Latv. mest ‘dob’, at-mats ‘támasz’, pa-mats, -mata ‘alap’; óporosz pomests ‘alávetett, alárendelt’, metis ‘dob’ (LEW 442–43); a példákból azonban világos, hogy a ‘hó’ jelentés nem fordul elő a balti nyelvekben. Közelebb állnak hozzá az olyan szláv szavak, mint az orosz metel’ ‘hóvihar’, a lengyel zamieć ‘hófúvás’ < ószláv *metati. A román omát, omete ‘hó’ szintén szláv eredetű (vö. orosz nyj. omét ‘rög’). A legközelebbi párhuzamot azonban az oszét Iron. mīt, Digor. met ‘hó’ kínálja (Abaev II 124). Az Iron. ī: Digor. e megfelelés az *ai kettőshangzót tükrözi, amely lehet eredeti (mīzyn: mezun ‘folyik’ ~ Avest. maēz- < Iran. *maiz-), vagy másodlagos (Iron. mid-: Digor. med- ‘belül’ ~ Avest. maidiia- ‘közép’ < Iran. *maḍia-). Ha a kettőshangzó másodlagos, az oszét Iron. mīt, Digor. met ‘hó’ a *maṭia- előalakból származtatható, amely összeegyeztethető a PS *mōttē alakkal. 40. SaaN šearrat ‘kitisztul’ < PS *šeàreḍē < *sērā- < PBS *źer- (vö. Lith. žėrėti ‘ragyog, lángol’ (LEW II 1301)) (Sammallahti 1999: 79). A š- kezdetű számi szó azonban viszonylag késői is lehet, mint a SaaN šūvon ‘jól idomított kutya’ esetében. 41. SaaN šūon ‘jól idomított kutya’ < PS *šúouŋje < FS *śōoŋji ~ *śáoŋji < PBS śūōn(i)- (vö. Lith. šuõ ‘kutya’, Gen. šuñs, ólitván Gen. šunès, továbbá különösen a litván nyj. (Šiauliai, Grodno) Nom. šovà, (Szamogitia) šovà; továbbá Latv. suns, Gen. suņa, ólett Gen. suns; óporosz sunis ua. (LEW II 1033)). Sammallahti (1999: 79) megjegyzi, hogy a számi š- más reflexet képvisel, mint a balti *š- átvétele, amely Saa s- és Finn. h- hanggá alakul (SaaN sarvvis ‘rénbika’ ~ Finn. hirvas ua. < FS *širvas). Sammallahti szerint ennek oka az átvétel korábbi kronológiai rétege. Jaakko Häkkinen (Häkkinen 2010) és Petri Kallio (Kallio 2009: 35) azonban inkább azon a véleményen vannak, hogy a fent említett két szó (SaaN šearrat és SaaN šūvon) későbbi kölcsönzés olyan balti nyelvből, Straipsniai / Articles 57 LUCIE HOFÍRKOVÁ, VÁCLAV BLAŽEK amelyben a fonéma váltakozása š- (pl. a litvánban). Ezt az állítást egyrészt a szavak szűk elterjedése támasztja alá (a SaaN šearrat csak a lulei, északi és inari számi nyelvben fordul elő; a SaaN šūvon a déli, umei, lulei és északi számi nyelvben fordul elő), másrészt a szavak fonológiai szerkezete. Szerintük e szavak azután kerültek át a számiba, hogy a másodlagos *š megjelent a proto-számiban. Ez a másodlagos *š a mai számiban is megőrződött, míg az eredeti *š (amely a legkésőbbi balti kölcsönszavakban fordul elő) *s-sé változott a proto-számiban (és a mai számi nyelvekben is). Ez a magyarázat egyszerűbbnek, ezért valószínűbbnek tűnik, mint Sammallahti elképzelése. Kallio viszont téved, amikor a Lith. šuo < Balt. *šō(n) alakot vetíti vissza. Ha figyelembe vesszük az olyan hasonló nominativusi alakokat, mint a ved. śvā́, śúvā́ és a gör. χύων, a litván forma is az indoeurópai *ḱu̯uō(n) > Balt. *śu̯ō folytatója. A litván nyj. šòva ‘kutya’ belső fejlődés révén szintén származhat ebből az előalakból. Häkkinen hozzáteszi, hogy a PS *śuovunje a magánhangzó-eltolódás előtt került át a számiba, a PS *śeareḍē (Häkkinen: *śeareṯē) viszont akár később is átkerülhetett. Szerinte ezt az állítást a nem etimologikus *ea-e magánhangzó-kapcsolat támasztja alá (szabályosan: korai PS *e-a > késői PS *ea-ē és korai PS *e-i > késői PS *ie-e, de soha nem *ea-e) (Häkkinen 2010; Kallio 2009). 42. SaaN vuos’si ‘nyél’ (~ Finn. ansa ‘hurok’) < PS *vōssē (YSS: 1470) < FS *ansa < PB *ansā, erre azonban csak egyetlen alak, a *anšas adatolt (vö. Lith. vą̃šas ‘nyél’, szamogit ą̃šas ua. (LEW II 1207)) (Sammallahti 1998: 127). Másik lehetőségként a Finn. ansa ‘hurok’ (> SaaN hansā- ‘deszka’) a Lith. ąsà ‘fogantyú, kapaszkodó, fül’, Latv. ùosa, ùoss ua., óporosz ansis ‘üstkampó’ (LEW I 18) alakokkal képviselt balti forrásból származik; lásd Thomsen 1890: 159; SKES 19. Az SSA I 77-ben mind a SaaN vuos’si ‘nyél’, mind a Finn. ansa ‘hurok’ a Lith. ąsà stb. alakból származik. KÖVETKEZTETÉS Balti eredetű szavakat találunk valamennyi fenno-volgai nyelvben: a mariban körülbelül hetet (minikorpuszunkban ötöt), a mordvinban pedig tizenhármat (minikorpuszunkban hatot); közülük háromnak nincs megfelelője a balto-finn nyelvekben (Sammallahti 1984: 140). Néhány szó esetében nagyon nehéz eldönteni, hogy közvetlenül került-e a számi nyelvbe, vagy a balto-finn nyelvek közvetítésével, mivel a proto-balto-finn és az előszámi nyelvállapot között csak csekély különbségekre számíthatunk 58 Acta Linguistica Lithuanica LXIV–LXV Baltic Loanwords in Saami a kölcsönzések kezdetének idején. Ezért még nem történtek jelentős hangváltozások. A felsorolt balti jövevényszavak közül néhánynak (negyvenből nyolcnak, ha a ##39-et és a 40-et, esetleg a 19-et kizárjuk) nincs megfelelője a balto-finn nyelvekben. Bár ez csupán 20%, arra következtethetünk, hogy a baltiak nemcsak a balto-finn népekkel éltek közvetlen szomszédságban, hanem a számi nép őseivel is, akiknek egy ideig (de nem sokáig) a szomszédaiknak kellett lenniük. Feltételezhetjük, hogy a számik ősei a baltiakkal való érintkezés idején a Finn-öböl és a Néva folyó közelében éltek. Ez Tacitus Fennijeinek2 leírásával is összhangban van, amely valószínűbben vonatkoztatható a számi népre, mint a finn nép őseire. A szűkös földrajzi adatokból arra következtethetünk, hogy Tacitus Fennijei az i. sz. első században valahol a keleti Baltikumban éltek, az aesztektől északra; utóbbiakat balti eredetűnek tartják. Azok a szavak, amelyeknek van megfelelőjük a balto-finn nyelvekben, valószínűleg a proto-balto-finn korszakban, vagy akár korábban, a fenno-számi korszakban kerültek át a számiba. Ezek négyszer annyian vannak, mint a számi–balti párhuzamok, ezért joggal feltételezhetjük, hogy a balti népesség szorosabb és tartósabb kapcsolatban állt északi szomszédaival, mint a számi nép őseivel a balto-finn, illetve a fenno-számi korszakban. Balti eredetű szavak több tucatja csak az északi balto-finn nyelvekben (finn, karjalai, inkeri és vepsze) és a számiban ismert; másfelől mintegy tíz balti kölcsönszó kizárólag a déli balto-finn nyelvekben (észt, vót és lív) fordul elő. Valószínű, hogy a balto-finn nép ősei a baltiakkal való érintkezés idején a Finn-öböl mindkét partján éltek, és a balti eredetű szavakat egymástól függetlenül kölcsönözték (Sammallahti 1984: 140). 2 A fennik különös módon vadak és visszataszítóan szegények: nincs fegyverük, lovuk, hajlékuk; táplálékuk a fű, ruházatuk a bőr, fekhelyük a föld; egyedül nyilaikban bíznak, amelyeket vashiány miatt csonttal hegyeznek meg. A vadászat egyaránt eltartja a férfiakat és a nőket, mert a nők mindenhová elkísérik őket, és részt kérnek a zsákmányból. A kisgyermekeknek nincs más menedékük a vadállatok és a viharok elől, mint hogy az ágak valamiféle összefonódásában húzódnak meg; ide térnek vissza az ifjak, ez az öregek menedéke. Mégis boldogabbnak tartják ezt, mint a földeken való kesergést, a házak építésével való fáradozást, valamint a saját és mások vagyonának remény és félelem közötti hányódását; az emberektől és az istenektől egyaránt biztonságban elérték a legnehezebbet: még kívánniuk sincs szükségük. „A fennik különös módon vadak és visszataszítóan szegények; sem fegyverük, sem otthonuk nincs; táplálékuk a fű, ruházatuk a bőr, fekhelyük a föld. Teljesen nyilaikban bíznak, melyeket vashiány miatt csonttal hegyeznek meg. A vadászat egyaránt ellátja a férfiakat és a nőket; hiszen a nők mindig velük vannak, és részt kérnek a zsákmányból. A kisgyermekeknek nincs menedékük a vadállatok és a viharok elől, csupán az összefonódó ágakból készült fedél. Ilyenek a fiatalok otthonai, ilyen az öregek nyughelye. Mégis nagyobb boldogságnak tartják ezt, mint a földeken való kesergést, az építkezéssel való fáradozást, valamint a saját és mások vagyonának remény és félelem közötti hányódását. Az emberektől és az istenektől egyaránt nem tartva elérték a legnehezebbet: még kívánniuk sincs szükségük.“ (Germania §46; fordította A.J. Church et alii). Straipsniai / Articles 59 LUCIE HOFÍRKOVÁ, VÁCLAV BLAŽEK FÜGGELÉK (1) A balto-szláv nyelvek szétválásának modellje az „újrakalibrált” glottokronológia alapján (lásd Novotná & Blažek 2007): Megjegyzés: *Beleértve a „Narew nyelvjárását”. (2) Az uráli nyelvek szétválásának hagyományos modellje, amelyben a mordvin és a mari a volgai ágat képviseli (vö. Collinder 1960, 11; Hajdú 1985, 173; lásd még OFUJ 1974, 39): 60 Acta Linguistica Lithuanica LXIV–LXV Baltic Loanwords in Saami (3) A finnugor nyelvekre alkalmazott glottokronológiai teszt eredménye, „újrakalibrált” glottokronológiát alkalmazva (lásd Blažek 2010) REFERENCES Abaev II – Абаев Василий И. Историко-этимологический словарь русского языка 2. Ленинград: Наука, 1973. Aikio Ante 2006: On Germanic-Saami contacts and Saami prehistory. – Journal de la Société Finno-Ougrienne 91, 9–55. Aikio Ante 2009: The Saami loanwords in Finnish and Karelian: Academic dissertation. Available: http://cc.oulu.fi/~anaikio/slw.pdf. Álgu – Saamelaiskielten etymologinen tietokanta. Available: http://kaino.kotus.fi/algu/ Straipsniai / Articles 61 LUCIE HOFÍRKOVÁ, VÁCLAV BLAŽEK Blažek Václav 2010: Was there a Volgaic unity within Fenno-Ugric? (Contribution presented at the Conference of Finno-Ugric Studies Association of Canada, Montreal, May 2010). Collinder Björn 1960: Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm: Almqvist & Wiksell. Hajdú Peter 1962: Finnugor népek és nyelvek. Budapest: Gondolat – quoted after the Russian translation of E. Xelimskij: Xajdu, Peter. 1985. Uralskie jazyki i narody. Moskva: Progress. Häkkinen Jaakko 2010: Jatkuvuusperustelut ja saamelaisen kielen leviämien (osa 2). Helsingin yliopisto. Available: http://www.mv.helsinki.fi/home/jphakkin/Jatkuvuus2.pdf. Itkonen Erkki 1961: Suomalais-ugrilaisen kielen- ja historiantutkimuksen alalta. Helsinki: Suomalaisen Kirjallisuuden Seura. Kallio Petri 2009: Stratigraphy of Indo-European loanwords in Saami. – Máttut – máddagat: The Roots of Saami Ethnicities, Societies and Spaces/Places, ed. by Tiina Äikäs. Oulu: Giellagas-instituutti, 30–45. Available: http://www.mv.helsinki.fi/home/petkalli/mattut.pdf. Koivulehto Jorma 2006: Wie alt sind die Kontakte zwischen Finnisch-Ugrisch und Balto-Slavisch? – The Slavization of the Russian North: Mechanisms and Chronology (Slavica Helsingiensia 27), ed. by Juhani Nuorluoto, 179–196. Korhonen Mikko 1981: Johdatus lapin kielen historiaan. Helsinki: Suomalaisen Kirjallisuuden Seura. LEW – Fraenkel Ernst 1962–1965: Litauisches Etymologisches Wörterbuch 1–2. Göttingen: Vandenhoeck & Ruprecht. Novotná Petra, Blažek Václav 2007: Glottochronology and its application to the Balto-Slavic languages. – I. Baltistica 42(2), 185–210; II. Baltistica 42(3), 323–346. OFUJ – Василий И. Лыткин, Клара Е. Майнтинская, Кароли Ре́дей 1974: Основы финно-угорского языкознания 1. Москва: Наука. Pokorny Julius 1959: Indogermanisches etymologisches Wörterbuch. Bern-München: Francke. Saarikivi Janne 2004: Über die samischen Substratennamen in Finnland und Russland. – Finnisch-Ugrische Forschungen 58, 162–234. Sammallahti Pekka 1984: Saamelaisten esihistoriallinen tausta kielitieteen valossa. – Suomen väestön esihistorialliset juuret. Tvärminnen symposiumi 17.–19.1. 1980. Helsinki 62 Acta Linguistica Lithuanica LXIV–LXV Baltic Loanwords in Saami (Bidrag till Kännedom av Finlands Natur och Folk 131), ed. by J. Gallén. Helsinki: Societas Scientiarum Fennica, 137–156. Sammallahti Pekka 1998: The Saami Languages. An Introduction. Kárášjohka: Davvi Girji. Sammallahti Pekka 1999: Saamen kielen ja saamelaisten alkuperästä. – Pohjan poluilla. Suomalaisten juuret nykytutkimuksen mukaan. Finska Vetenskaps-Societeten, 70–90. SKES – Suomen kielen etymologinen sanakirja 1–7, ed. by Y.H. Toivonen et al. (Lexica Societatis Fenno-Ugricae 12), Helsinki: Suomalais-Ugrilainen Seura, 1955–1981. Smoczyński Wojciech 2007: Słownik etymologiczny języka litewskiego. Wilno: Uniwersytet Wileński. SSA I–III – Suomen sanojen alkuperä. Etymologinen sanakirja 1–3, ed. by Erkki Itkonen, Ulla-Maija Kulonen. Helsinki: Kotimaisten kielten tutkimuskeskus ja Suomalaisen Kirjallisuuden Seura, 1992–1995. Tacitus Cornelius Publius 1942: Complete Works of Tacitus, ed. by Alfred J. Church, William J. Brodribb, Lisa Cerrato. New York: Random House. Available: http://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Perseus:text:1999.02.0083. Thomsen Vilhelm 1890: Beröringer mellem de finske og de baltiske (litauisk-lettiske) Sprog. En sproghistorisk Undersøgelse. Kobenhavn: Lunos. Toporov III – Топоров Владимир Н. Прусский язык 3. Москва: Наука, 1980. UEW – Uralisches etymologisches Wörterbuch, ed. by Károly Rédei. Budapest: Kiadó, 1986–88. Vanagas 1980: Александрас Ванагас. Максимальный ареал балтской гидронимии и проблема происхождения балтов. – Этнографические и лингвистические аспекты этнической истории балтских народов. Рига: Зинатне, 119–123. YSS – Lehtiranta Juhani. Yhteissaamelainen sanasto. Helsinki: Suomalais-Ugrilainen Seura, 2001. ABBREVIATIONS Avest. Avestan; Balt. Baltic; Digor. Digorian; Est. Estonian; Finn. Finnish; FS Fenno-Saamic; Gmc. Germanic; Gr. Greek; IE Indo-European; Iran. Iranian; Iron. Ironian; KB Kos-modemjansk (hill) dialect of Mari; Lith. Lithuanian; Latv. Latvian; Oset. Ossetian; PB Proto-Baltic; PBS Proto-Balto-Slavic; PFP Proto-Fenno-Permic; Pol. Polish; Pruss. Prussian; PreS Pre-Saami; PS Proto-Saami; PSl. Proto-Slavic; Russ. Russian; Saa Saami: I Inari, N North, S South, U Ume; Sw. Swedish; U B Uržum-Birsk dialect of Mari; Ved Vedic. Straipsniai / Articles 63 LUCIE HOFÍRKOVÁ, VÁCLAV BLAŽEK Baltų skoliniai samių kalboje SANTRAUKA Šiame straipsnyje pateikiamos kelios identifikuotos ir menamos samių baltiškos kilmės leksemos, siekiant nustatyti platesnius samių ir Volgos upės baseino finų interferencinius ryšius. Reziumuojant daroma išvada, kad 8 lyginami samių ir baltų žodžiai iš tirtų 40 baltų, samių ir Volgos upės baseino finų leksinių atitikmenų nesuponuoja baltų ir finų izoleksų. Vadinasi, galima iškelti hipotezę, kad baltų ir samių protėviai, bent jau trumpą laiką, tiesiogiai kontaktavo. Interferencinė teritorija gali būti apibrėžta Nevos upės baseinu. ACKNOWLEDGEMENT The present study was prepared in cooperation with the Centre for Interdisciplinary Research of Ancient Languages and Older Stages of Modern Languages (MSM 0021622435) and thanks to the grant GAAV, Nr. IAA901640805. Įteikta 2011 m. kovo 14 d. LUCIE HOFÍRKOVÁ Masaryk University, Brno A. Nováka 1, 60200 Brno, Czech Republic [email protected] VÁCLAV BLAŽEK Masaryk University, Brno A. Nováka 1, 60200 Brno, Czech Republic [email protected] 64 Acta Linguistica Lithuanica LXIV–LXV