Neapibrėžtą ypatybės kiekį žymintys būdvardžiai: priešdėlių „po-“ ir „pa-“ vedinių kirčiavimas

185tanulmány / articles aureLija taMuLionienė Lietuvių kalbos institutas A kutatás irányai: lexikológia, morfológia. A tulajdonság meghatározatlan mértékét jelölő melléknevek: A poés paelőtagú származékok hangsúlyozása A tulajdonság meghatározatlan mértékét jelölő melléknevek hangsúlyozása: a poés paelőtagú adjectives denoting an indefinite amount származékok és alapszavaik hangsúlyozása. A tanulmány a tulajdonság meghatározatlan mértékét jelölő mellékneveket, vagyis a poés paelőtagú származékokat és alapszavaik hangsúlyozását tárgyalja. A tanulmány tárgya a tulajdonság meghatározatlan mértékét jelölő melléknevek, amelyek a Litván nyelv akadémiai elektronikus szótárában szerepelnek. A tanulmányban az anyag egészét szóképzési típusok szerint csoportosítják. A tanulmány különálló részei az egyes szóképzési típusok (a poés paelőtagú) származékainak és alapszavaiknak a hangsúlyozását tárgyalják. a Litván Nyelv etimológiai szótára. A tanulmány a teljes adatanyagot a képzés típusa szerint the article discusses the accentuation of adjectives denoting an indefinite amount of peculiarity, i.e. derivatives with the prefixes poand paand their base words. the research object is adjectives denoting an indefinite amount of peculiarity, which are listed in the acacsoportosítja. A tanulmány egyes fejezetei az egyes képzéstípusok származékainak (a poés paprefixumoknak), valamint bázisszavaiknak a hangsúlyozásával foglalkoznak. Kulcsszavak: akcentuális dominancia, hangsúlyozás, hangsúlyozási paradigma, hangsúlyozási változatok, meghatározatlan mértékű tulajdonságot jelölő melléknevek. Kulcsszavak: hangsúlydominancia, hangsúlyozás, hangsúlyparadigma, hangsúlyozási változatok, határozatlan mértékű sajátosságot jelölő melléknevek. 186 Acta Linguistica Lithuanica LXIX Bevezetés A tanulmány a Litván nyelv akadémiai aureLija taMuLionienė szótárának elektronikus változata (a továbbiakban – LkŽe) alapján a meghatározatlan mértékű tulajdonságot jelölő melléknevek, vagyis a poés paelőtagú származékok, valamint alapszavaik hangsúlyozását elemzi1. Az LkŽe-ben összesen 214 poelőtagú és 316 paelőtagú, meghatározatlan mértékű tulajdonságot jelölő származékot találtak2. A tanulmány külön fejezetekben elemzi a két szóképzési típus3 – a poelőtagú és a paelőtagú melléknevek hangsúlyozását, és megadja a hangsúlyozási változatokat. Bemutatja továbbá az alapszavak hangsúlyozását, és elemzi, hogy milyen hangsúlyozású (tőhangsúlyos vagy mozgó hangsúlyú) alapszavakból képezték a származékokat. Danguolė Mikulėnienė változó erősségűnek nevezi [Mikulėnienė 2005: 177; vö. Stundžia 1995: 10])4. Valamennyi alapszó töve erős (bráuzga, dievótas) és gyenge Vedinių priešdėliai pagal poveikį pamatiniams kamienams skirstomi į dominacinius stiprinančiuosius (priešdėlis po-) ir dominacinius silpninančiuosius (priešdėlis pa-; (aštrùs, baisùs) tövekre oszlik. A fejezetek végén a következtetések olvashatók, és bemutatják a származékok és az alapszavak akcentuális tulajdonságait. ( 1. A poelőtagú származékok hangsúlyozása Az első fejezet 214, az előtaggal képzett, a tulajdonság meghatározatlan mennyiségét jelölő származék, valamint alapszavaik hangsúlyozását elemzi. Az előtaggal képzett származékok csaknem mindegyike az 1. hangsúlyozási osztályba tartozik [(a); 206 szó]. Három származék a 3a hangsúlyozási osztályba tartozik [(b); 3 szó]. Vannak olyan származékok, amelyeknek hangsúlyozása változik. Az 1. és a 3a hangsúlyozási osztályba tartozó származékok váltakoznak [(c); 7 eset]5. 1 A kutatás tárgyául az előtagos poszármazékokat azért választottuk, mert meglehetősen gyakoriak, és történeti szempontból rokonok. A po (< pā) elöljárószóval történetileg két, a mai litván nyelvben használatos előtag kapcsolódik össze: poés pa-. mindketten ugyanazon *p- előtag allomorfjainak tekinthetők: a paa gyenge, a popedig a realizáció erős fokát képviseli (Mikulėnienė 1994: 118). 2 A határozatlan terminust a cikkben kizárólag a tulajdonság mértékének meghatározatlanságára használják (bővebben lásd: tamulionienė 2013). 3 Az e melléknevek képzéséről, a képzéstípusok elkülönítéséről és az alapszavak meghatározásáról bővebben lásd: tamulionienė 2013: 126−145. 4 A domináns erősítő affixumok olyan affixumok, amelyek „megerősítik vagy megőrzik az alapszótő erős voltát [...] a domináns gyengítő affixumok ezzel szemben meggyengítik vagy megőrzik az alapszó tövének gyengeségét” (stundžia 1995: 9−10). 5 Az LkŽe-ben egy szó hangsúlyjelölés nélkül szerepel (popilkas). Az LkŽk-ben a pódrungnas melléknévhez egy olyan cédulát találtak, amelyen csak e szó fő alakjának hímnemű alanyesete szerepel, hangsúlyozása neapibrėžtą ypatybės kiekį žymintys būdvardžiai: priešdėlių poir pavedinių kirčiavimas 187tanulmányok / articles (a) 1. hangsúlytípus: póankstis, póankštis, póankštokas, póaštris, 2 póaukštis, póbaisis, póbaltis, pó basis, póbaugis, póbėris, póbjauris, póblogis, póbrangis, póbrangus, póbudris, póbugštus, pó bukis, pódailus, 1 pódidelis, 1 pódidis, pódidokas, pódidokis, pódievotis, pódykis, pódrėgnis, pódrungnis, pódrūtis, pódukslis, 2 pógarsis, pógausis, pógeltis, pógeltonis, pógeras, pógeris, pógiedris, pógilis, póilgas, póglioris, pógražis, pógreitis, pógrynis, póilgis, póįvairis, pójaunas, 2 pójaunis, pókalnotas, pókarštas, pókarštis, pókarštokas, pókartis, pókeistas, pókeistis, pókietis, pókimis, póklaikis, póklienis, pókreivas, pókreivis, ×pókūdis, pókurčis, pókurtis, pókvailis, pólaibis, 2 pólaisvis, 2 pólaiškis, pólaukstis, pólengvis, ×pólentis, pólėdnus, pólėtis, póliesis, 2 pólygis, póliūdnis, pólomis, pómaršis, pómažis, pómažokas, pómėlynis, pómenkis, póminkštis, pómitris, pómukšis, pómulkis, pónašis, pónaujis, pónedoris, pónėkis, pópaikšis, pópalaidis, pópalaikis, pópasiutis, pópigis, pópiktis, pópilkis, pópilnis, póplatis, póplepis, póplikas, póplikis, pópliuškis, póplokštis, póplonis, póprastis, svas, póresvis, póretis, pópuikis, póraganis, 2 pórainis, póraišis, pórambis, póramis, póraudis, póraudonis, pórepóretokas, pórudis, pórūgštas, 2 pórūgštis, pórūgštokas, pórūpis, pórūstis, pósaldis, pósaldus, pósenis, pósiauris, pósiaurokas, pósilpnis, póskaudis, póskystis, póskystokas, póskriauznis, ×póskrumnis, 2 póslėnis, póslidis, 2 póslydis, pósmagis, pósmailis, pósmulkis, 2 pósnūdis, pósraunis, póstambis, póstangus, póstatis, póstipris, póstriukis, pósūdrus, pósukrus, pósunkis, pósveikis, póšaltis, póšykštis, póšilsvas, póšiltas, póšiltis, póšiltokas, póšykštas, póširmis, póšiurkštis, póšiurpis, póšlapis, póšlapis, póšveplis, pótaikis, pótampris, pótamsis, pótamsokas, pótankis, póteisis, pótekinis, 2 pótykis, 2 pótylis, pótinginis, 2 pótingis, 2 pótyris, pótirštis, pótižis, 2 pótolis, pótrankis, 2 pótroškis, pó trumpis, pótrumpis, pótrumpokas, pótuštis, pótvirtis, póūmis, póvargšis, 2 póveikis, póvėlis, póvelniškas, póverksmis, póverksnis, 2 póvėsis, póvėsus, póvidutinis, póvienodis, póvilgšnis, póvilkis, póvyriškas, póžalis, 2 póžemis, póžiaudris, póžydris, póžilis, póžioplis, póžvairis, póžvalis. (b) 3a hangsúlytípus: pobrauzgỹs, pódrungnas, pópilkas. (c) pójuodis (1) gd, slm6 − pojuodỹs (3a) jn; 2 pósausis (1) erž, ėr, grš, ktk, slm, srv, Vn, Žr − posausỹs (3a) Žr; ×póskūpis (1) ds − poskūpỹs (3a) Šll; póstoris (1) ėr, rs, sb, tvirtaprade priegaide, kirčiuotė nenurodoma. A popilkas būdvardžiui taip pat tik viena kartelė rasta. Joje pagrindinis žodis nekirčiuotas, tik nočioje (pietų aukštaičių patarmė) užrašytas iliustracinis sakinys („Vienas buvo popilkas rūkais pasrėdis, o kito neatsimenu“) rodo, kad šis vedinys kirčiuojamas 3a kirčiuote. E nyelvjárások szótáraiban ez a melléknév nem található meg (dvŽ 2010). Az LkŽk szemléltető példája alapján feltételezhető, hogy a popilkas származékszót ugyanúgy kell hangsúlyozni, mint a pódrungnas származékszót − 3a hangsúlyozási osztály [(b); 2 szó]. Az LkŽe-ben közölt anyag nem mutatja a származékszavak tényleges elterjedési területét. A szótárban egy szó nem feltétlenül van rögzítve, ez azonban nem jelenti azt, hogy azon a területen nem is használják, ezért a tanulmányban elemzett származékszavak földrajzi elterjedését hozzávetőlegesnek kell tekinteni. A tanulmányban a származékszavak mellett azok a helységek szerepelnek, amelyekben az LkŽe rögzíti őket. A helységrövidítések megfelelnek az LkŽe-ben megadott rövidítéseknek. A nyelvjárások leírásakor Alekso Girdenis és Zigmas Zinkevičius nyelvjárási osztályozására támaszkodunk, amely a Lietuvių kalbos atlase című műben található (Lka I; 1. térkép). 188 acta Linguistica Lithuanica LXIX sld, trs − postorỹs (3a) grg; pósūris (1) dr, j, aureLija taMuLionienė rm, sb − posūrỹs (3a) jn, kv; póšviesis (1) bŽ 506, rm − pošviesỹs (3a) tl; pótumpis (1) M.unt − potumpỹs (3a) tv7. A tőszavakat többnyire a 4. hangsúlyozási típus szerint hangsúlyozzák [(d); 89 szó], ritkábban a 3. hangsúlyozási típus szerint [(e1); 17 szó], a 3b hangsúlyozási típus szerint [(e2); 2 szó], a 2. hangsúlyozási típus szerint [(f); 7 szó] és az 1. hangsúlyozási típus szerint [(g); 13 szó]. (d) 4. hangsúlyozási típus: ankstùs, añkštas, aštrùs, baisùs, bãsas, blgas, bugštùs, 3 bùkas, 1 dỹkas, druñg nas, dukslùs, garsùs, 3 getas, 1 gẽras, giẽdras, gilùs, gražùs, gretas, įvairùs, kestas, kimùs, klaikùs, krevas, ×kdas, kučias, kvalas, laiškùs, laukstùs, leñgvas, ×leñtas, l tas, lidnas, lomùs, maršùs, 1 mãžas, meñkas, mtras, našùs, naũjas, 3 nkas, 1 pktas, pla tùs, plepùs, plkas, prãstas, puikùs, ramùs, raũdas, rẽsvas, rẽtas, rùdas, rupùs, 2 saũsas, sẽnas, 1 siaũras, skriaũznas, ×skrunas, slėnùs, slidùs, smagùs, smailùs, snūdùs, žã lias, žẽmas, žiaudrùs, srau nùs, statùs, 2 striùkas, sukrùs, 1 svekas, šisvas, 2 šitas, šiurpùs, šlãpias, švẽplas, tamp rùs, tingùs, tištas, tižùs, tolùs, troškùs, 2 trupas, tùščias, vėlùs, verksnùs, vikas, 1 žlas, žvaras, žvalùs. (e1) 3. hangsúlyozási típus: 2 áukštas, drtas, 1 lgas, 1 jáunas, 1 kárštas, ketas, mnkštas, 1 plnas, 3 plókš tas, 2 plónas, rgštas, rūgštùs, stóras, šýkštas, týras, tvrtas, žýdras. (e2) 3b hangsúlyozási típus: 1 tẽkinas, 2 tinginỹs. (f) 2. hangsúlyozási típus: mùkšas, pakšas, palakis, pliùškas, slidùs, vagšas, vidutnis. (g) 1. hangsúlytípus: ankštókas, bráuzga, dievótas, glióras, kálnotas, karštókas, mažókas, 5 mulkùs, 2 skystókas,2 tùmpa, tamsókas, trumpókas, 2 výriškas. A hangsúlybeli variálás inkább az alapszavakra jellemző, mint a belőlük képzett melléknevekre. Ebben a variálási csoportban a különböző hangsúlyhelyű képzett szavak vannak túlsúlyban. Leginkább az 1. és 3. hangsúlytípusú szavak változatait találták meg8 [(h1); 18 eset]. 7 Az LkŽe-ben közölt illusztrációs anyagból látható, hogy az 1. hangsúlytípussal hangsúlyozott képzett szavakat a szótárban főként a felső-auszta (keleti és nyugati), valamint az alsó-auszta (déli és északi) nyelvjárásokból jegyezték fel. Ezeket a mellékneveket Panevėžys járás ėriškisi nyelvjárásában rögzítik − 2 pósausis, póstoris, Ramygala nyelvjárásában − pósūris, póšviesis; Kėdainys járás Surviliškis nyelvjárásában 2 pósausis, Truskava nyelvjárásában − póstoris; Kupiškis járás Salamiestis nyelvjárásában − pójuodis, Subačius nyelvjárásában − pósūris, póstoris; Utenai járás, Kuktiškė: − 2 pósausis, Saldutiškis: − póstoris; Telšiai járás, Žarėnai: − 2 pósausis, Gadūnava: − pó juodis; Jurbarkas járás, Eržvilkas: − 2 pósausis; Kretinga járás, Darbėnai: − pósūris; Raseiniai: − póstoris; Šakiai járás, Griškabūdis: − 2 pósausis; Šilutė járás, Vainutas: − 2 pósausis; Zarasai járás, Dusetos: − ×póskūpis. Az 1. hangsúlyozási típusú képzett szavak így hangsúlyozódnak: a. juškos (pósūris), j. barono (póšviesis), M. untulio (pótumpis). A 3a hangsúlyozási típusú képzett szavak csak a žemaitis nyelvjárás déli és északi alnyelvjárásaiban hangsúlyozódnak. Az ilyen képzett szavakat az LkŽe Telšiai járásából jegyezte fel: Telšiaiban pošviesỹs, Varniuose pobrauzgỹs, Žarėnuose posausỹs; Šilalė járás: Šilalėben poskūpỹs, Kvėdarnában posūrỹs; Klaipėda járás: Gargždaiban postorỹs; Plungė járás: Tveruose potumpỹs. A két, e hangsúlyozási típus szerint hangsúlyozott képzett szót, a pojuodỹs és posūrỹs szavakat, az LkŽe Kazimieras Jaunius írásaiból jegyezte fel. A 8 hangsúlyozási változat a cikkben ugyanabban a sorrendben szerepel, ahogyan az LkŽe-ben meg vannak adva. azonos hangsúlyozású szavak hangsúlyozási változatai ferde vonallal elválasztva szerepelnek; a hangsúlyozási osztályt a szó második változata után írják. neapibrėžtą ypatybės kiekį žymintys būdvardžiai: priešdėlių poir pavedinių kirčiavimas 189cikkek / articles (h1) báltas (3) − báltas (1); bras (3) − bras (1); ddelis (3b) − ddelis (1); didókas (1) – didókas (3); geltónas (1) − geltónas (3); fekete (3) − fekete (1); sárga (3) − sárga (1); ritka (3) − ritka (1); kék (1) − kék (3a); szürke (3) − szürke (1); 1 piros (1) − piros (3); boszorkány (1) − boszorkány (3b); ritka (1) – ritka (3); savanykás (1) – savanykás (3); keskenyes (1) – keskenyes (3); hideg (3) − hideg (1); melegkés (1) – melegkés (3); ördögi (1) − ördögi (3a). E csoportba nemcsak a különböző hangsúlyozású (1, 3) képzett szavak tartoznak, hanem azok is, amelyekben csak az egyes szám nominativuszi alakjai hangsúlyozhatók kétféleképpen [(h2); 6 eset]. (h2) drága / drága (3) − drága (1); 1 lygus / lygùs (3) − lýgus (1); smùlkus / smulkùs (3) − smùlkus (1); 2 tánkus / tankùs (3) − 2 tánkus (1); véikus / veikùs (3) − véikus (1); vienódas / venodas (1) − vienódas (3). Mažiau rasta 3 ir 4 kirčiuočių žodžių variantų [(i); 15 atvejų], 1, 3 ir 4 kirčiuočių žodžių variantų [(j1); 6 atvejai]. Šiai grupei priklauso ir būdvardis, kirčiuojamas trijų akcentinių paradigmų (1, 3, 4) pagrindu, vienoje iš jų (3) dar skiriasi vienaskaitos vardininko kirčio vieta (j2). (i) grýnas (3) − grỹnas (4); kartùs (3) − kartùs (4); láibas (3) − labas (4); nedras (4) − dóras (3); 2 ráinas (3) − ranas (4); ráišas (3) − rašas (4); skýstas (3) − skỹstas (4); 1 stan gùs (4) − stángus (3); sūrùs (3) − sūrùs (4); 3 šélmas (3) − šemas (4); šrmas (3) − šimas (4); tamsùs (4) − támsus (3); vėsùs (4) − vsus (3); vlgšnas (3) − vigšnas (4); nežiplas (4) − žióplas (3). (j1) drgnas (3) − drgnas (4) − drgnas (1); rūstùs (3) − rūstùs (4) − rstus (1); saldùs (3) − saldùs (4) − sáldus (1); sipnas (4) − slpnas (3) − slpnas (1); taikùs (4) − táikus (3) − táikus (1); ūmùs (3) − ūmùs (4) − mus (1). (j2) sdrus / sūdrùs (3) − sdrus (1) − sūdrùs (4). Kevesebb 2. és 4. hangsúlyozási típusú szópárváltozatot is találtak [k1; 1 eset]. A melléknevek hangsúlyozási változatainak e csoportjába azok a melléknevek is besorolhatók, amelyeket egyes szám alanyesetben eltérően hangsúlyoznak [(k2); 2 eset]. (k1) ddis (4) − ddis (2). (k2) sunkùs / suñkus (4) − suñkus (2); šviesùs / šviẽsus (4) − šviẽsus (2). Olyan 1 ir 4 kirčiuočių žodžių variantų rasti 3 atvejai (l). (l) gausùs (4) − gáusus (1); šykštùs (4) − šýkštus (1); trankùs (4) − tránkus (1). alapszavakat találtak, amelyeknél az egyes szám alanyeseti hangsúly helye eltér [(m); 13 eset], vagy ugyanazon hangsúlyozási típus különböző változataival hangsúlyozzák őket [(n); 1 eset]. 190 acta aureLija taMuLionienė Linguistica Lithuanica LXIX (m) baugùs − baũgus (4); bjaurùs − bjaũrus (4); budrùs – bùdrus (4); pigùs − pgus (4); rambùs − rabus (4); skaudùs – skaũdus (4); ×skūpùs − skpus (4), stambùs − stabus (4); stip rùs − stprus (4); šiurkštùs − šiukštus (4); teisùs − tesus (4); tykùs – tỹkus (4); tylùs − tỹlus (4). (n) paláidas (3) − pãlaidas (3b). A tőszavakat többnyire a 3. és 4. hangsúlyosztályban hangsúlyozzák (az 1. és 2. hangsúlyosztályban variantais – 77 %) – jų kamienai akcentiškai laikytini silpnaisiais; daug mažiau pahangsúlyozott tőszavakkal együtt, a hangsúlyozási változatokkal együtt – 23%); törzseik akcentuálisan erősnek tekintendők. a szinte mindig kapcsolódó domináns erősítő prefixum9 magára veszi a hangsúlyt, és megtartja a tőszó törzsének erősségét, vagy megerősíti azt. tehát a tőszó akcentuális erejétől függetlenül szinte minden származék törzse erőssé válik, és az 1. hangsúlyosztály szerint hangsúlyozódik. kivételt csupán két, a 3a hangsúlyosztály szerint hangsúlyozott származék képez: pódrungnas, pópilkas. A pódrungnas származék a 4. hangsúlyosztályban hangsúlyozott druñgnas melléknévből származik. a másik, a 3a hangsúlyosztály szerint hangsúlyozott származék, a pópilkas, a plkas melléknévből származik, amely a 3. vagy az 1. hangsúlyosztály szerint hangsúlyozható.10 amint a bemutatott anyagból látható, e altípus valamennyi származéka és változata hangA másodlagos hangsúlyozási modellhez azok a származékok tartoznak, amelyeket eltérően hangsúlyozott tőszavakból čiuojami pagal du kirčiavimo modelius, abiejuose priešdėlis būna kirčiuotas. Pagrindinis šio potipio kirčiavimo modelis yra vediniai, pastoviai kirčiuojami 1 kirčiuote (a). kitas kirčiavimo modelis yra vedinių kirčiavimas 3a kirčiuote [(b), (c)]. képeztek és amelyek hangsúlyozása is eltérő: a mozgó hangsúlyozású melléknevekből [druñgnas (4)], valamint olyan mozgó hangsúlyozású melléknevekből, amelyeknek tőhangsúlyos változataik vannak [plkas (3) − plkas (1)], nem variánsos mozgó hangsúlyozású melléknevekből [2 saũsas (4), stóras (3)], nem variánsos tőhangsúlyozású főnevekből [bráuzga (1), 2 tùmpa (1)], variánsos mozgó hangsúlyozásból [sūrùs (3) − sūrùs (4)] és olyan mozgó hangsúlyozású melléknevekből, amelyeknek tőhangsúlyozási változataik vannak [júodas (3) − júodas (1); šviesùs / šviẽsus (4) − šviẽsus (2)] vagy tőhangsúlyozási szinkronizált nézőpontból, a fő hangsúlyozási modell (1. hangsúlyosztály) szerint hangsúlyozott származékok nemcsak mozgó hangsúlyú tőszavakból [(d), (e1), (e2), (m), (n)] képződnek, hanem több tőhangsúlyozású tőszóból is kirčiavimo liekanų [×skūpùs − skpus (4)]. [(f), (g)], továbbá olyan mozgó hangsúlyozású tőszavakból, amelyeknek tőhangsúlyozási változataik vannak [(h1), (h2), (j1), (j2), (k1), (k2), (l)]. 9 az akcentuális dominancia megszünteti más morfémák akcentuális tulajdonságait, és megmutatja, „hogyan hatnak az affixumok a tőszavak akcentuális erejére és a képzett szó morfémáinak a hangsúllyal való kapcsolatára” (stundžia 1995: 97). 10. Vedinys pódrungnas LkŽe užrašytas Plungės rajone, vedinys pópilkas užrašytas Nočioje. abu tuo pačiu 3a kirčiavimo tipu kirčiuojami žodžiai užrašyti labai nuo vienas kito nutolusiose teritorijose. neapibrėžtą ypatybės kiekį žymintys būdvardžiai: priešdėlių poir pavedinių kirčiavimas 191 straipsniai / straipsniai 2. Priešdėlio vedinių kirčiavimas Antrajame straipsnio skyriuje analizuojamas 316 priešdėlio vedinių, žyminčių neapibrėžtą ypatybės kiekį, ir jų pamatinių žodžių kirčiavimas. didesnė priešdėlio vedinių dalis kirčiuojama 4 kirčiuote [(a); 95 žodžiai], kiek mažiau – 1 kirčiuote [(b); 73 žodžiai]; daug mažiau vedinių kirčiuojama 3 kirčiuote [(c1); 25 žodžiai], 3b kirčiuote [(c2); 68 žodžiai], 3a kirčiuote [(c3); 1 žodis] ir 34b [(c4); 1 žodis] bei 2 kirčiuote [(d); 6 žodžiai]11. (a) 4 kirčiuotė: paaštrùs, pabaisùs, pabėgšlùs, pabegždžias, pabznas, pabjaurùs, pabugštùs, ×pa čėdùs, padãžnas, paderẽšas, padckas, padruñgnas, padrungùs, padvỹlas, pagaižùs, pa gardùs, pagẽras, pagražùs, pagukščias, paišlakùs, paįžunas, paįžulnùs, pajaukùs, pagesvas, pagusčias, pagulùs, pakankùs, pakaštãnas, pakeblùs, paklbas, ×pakmu nas, ×pakdas, pakrevas, pakupas, pakučias, palankstùs, palaũkas, ×palntas, paliaũ nas, pa liñksmas, ×pamarkãtnas, pameilùs, panegražùs, panemãžas, panepktas, paneramùs, pa nuobodùs, papanašùs, paplatùs, paplkas, papuikùs, paramùs, paraũsvas, parsvas, parètas, parùdas, parùsvas, ×paružãvas, pasaũsas, pasiaũras, pasiaũstas, 2 paslnas, paskurdùs, ×paskūpùs, paslẽsnas, 2 pasmagùs, pasmalas, pastandùs, pastiñgras, pastpras, pa sùktas, 2 pasūrùs, pasvarùs, pasvekas, pašlãpias, pašliùbas, pašlùbas, pašna ras, pašva rùs, pašvelnùs, pašviesùs, pašviẽžias, patištas, patrupas, patykùs, patylùs, pa var gùs, pavėlùs, pažãlas, pažãlias, 1 pažẽmas, pažiaurùs, pažlas, pažvaras, pažvairùs. (b) 1 kirčiuotė: paankstývas, paašrókas, paáugelėtas, ×pabliednókas, pãblogšis, pãdidelio kas, padidelókas, pãdygliuotas, ×pãdiktokas, padirsiúotas, pãdrėgnas, pãdrūktas, pajáutiškas, pã gražokas, pãgudiškas, 2 pailgókas, pakarngas, pakiblókas, pãklaikšas, pa krei vókas,×pakudlótas, pakiaũliškas, paklùmpiškas, pakūltas, pãkurtis, palengvókas, pãlėtas, pusntas, paraudónas, paraudónis, paraumenngas, pasaldókas, pasausókas, pãseklus, pã senokas, 2 pãslinkas, pãsmailus, pasunkókas, pasūrókas, pastambókas, pãstangus, pastorókas, pãstrubas, pašalnótas, pãšaltokas, pãšiurkštis, pašlubókas, pãšnairus, paūmókas, patánkus, patešmennga, patirštókas, pãtolimas, patrumpókas, pãvešlus, pavidutniškas, pa vienódas, pavngurtas, pažvairókas. (c1) 3. hangsúlyozási osztály: pabras, padrtas, pagrtas, pagývas, pa letingas, pãlynotas, pãlytotas, pamažókas, pãmiglotas, pãmiklokas, pãmitrokas, pã ožkiš kas, papigókas, papiktùrnas, papakarštókas, paplatókas, pãponiškas, paprastókas, papagrýnas, pajáunas, pakárštas, pakér šas, pakiáuras, paláibas, 2 palnas, palýgus, pamárgas, pamnkštas, 2 paplkas, parūgštùs, pasaldùs, paskýstas, pasmùlkus, paskubùs, pasotùs, pastorùs, pašrmas, patižùs, pa ūmùs. (c2) 3b hangsúlyozási osztály: paaiškỹs, paaukštỹs, paaštrỹs, pabjaurỹs, pablogỹs, padailỹs, padarbỹs, padrėg nỹs, padrūktỹs, padurnỹs, padvylỹs, paėdrỹs, pagerỹs, pagudrỹs, pagustinas, pail gỹs, pastrižas, pavijas, 2 pajaunỹs, paklienỹs, pakupỹs, ×pakūdỹs, palaiškỹs, 2 pãleng vas, 11 Megjegyzendő, hogy a padrungnis képzett szó hangsúlyozatlan (sem az LkŽe-ben, sem az LkŽk-ban nincs hangsúlyozva). 192 acta Linguistica Lithuanica LXIX pa lepšỹs, palėtỹs, paliesỹs, paminkštỹs, pamukšỹs, aureLija taMuLionienė papiktỹs, 2 papilnỹs, paplatỹs, paple pỹs, pa plonỹs, papuikỹs, papušinas, papuvinas, paretỹs, parūgštỹs, pasaldỹs, pasenỹs, 2×paskūrỹs, pasilpnỹs, ×pãslabnas, paslabnỹs, paslinkỹs, pasmagỹs, 1 pasmailỹs, pasmarkỹs, 2 pasmėlỹs, paspitrỹs, pasprangỹs, pastaigỹs, pastiprỹs, pastorỹs, pasun kỹs, pa sūrỹs, pašaltỹs, pašiaurỹs, pašiltỹs, 2 pašviesỹs, patrumpỹs, pašlapỹs, patamsỹs, pa tankỹs, pa vėsỹs, ×pazbitkỹs, pažalvỹs. (c3) 3a hangsúlyozási osztály: pamùrzinas. (c4) 34b hangsúlyozási osztály: pãtekinas. (d) 2. hangsúlyozási osztály: pajusvis, palaksvis, parèsvis, pastorùlis, pavidùjis, pavidutnis. vannak olyan képzett szavak, amelyek hangsúlyozása változó. leggyakrabban az 1. és 3. képzett szavak hangsúlyozási osztályának változatai fordulnak elő [(e1); 16 eset]. Ebben a szóhangsúlyozási csoportban egy olyan képzett szó emelkedik ki, amelyben nemcsak a hangsúlyozási típus és a hangsúly helye váltakozik, hanem az egyes számú nominativusi alakot is kétféleképpen hangsúlyozzák a 3. hangsúlyozási típusban (e2). (e1) paáukštas (3) sl – pãaukštas (1) klrvŽ, Lkž, Plng, Prk; pabáltas (3) dkk, sl – pãbal tas (1) klvrŽ; pabrangùs (3) ob – pãbrangus (1) Šts; paddelis (1) alks, ds, Pnmr − padi delỹs (34b) dr, grg, Plng; pãdidis (1) Ms, Prk − padidỹs (3b) grg; pajúodas (3) km – pã juodas (1) klvrŽ; pãjuodis (tik Kuršaičio írásaiban LkŽk) − pajuodỹs (3b) kv, Šv; pa kartùs (3) ob – pãkartus (1) yl, Mšk, skd; 2 paketas (3) alks, ds, ob – pãkie tas (1) klvrŽ, Šts; pakietỹs (3b) grg, Šv– pãkietis (1) Vaižg; 1 pakltas (1) Šts – pãkil tas (3b) Šts; paliùrbis (1) ob − paliurbỹs (3b) grg, i, jdr, jms; paplónas (3) ob – pãplo nas (1) dr; pasmarkùs (3b) ob – pãsmarkus (1) klvrŽ, Ms; 2 pastóras (3) ob – pãsto ras (1) klvrŽ, Plng, Šts; pašáltas (3) ob – pãšaltas (1) klvrŽ. (e2) patamsùs / patámsus (3) ob, skp, Vn– pãtamsus (1) Vgr. Rečiau aptikta 1-osios ir 4-osios kirčiavimo paradigmos vedinių variantų [(ė); 12 atvejų]. 3-iosios ir 4-osios kirčiavimo paradigmos vedinių variantų grupė išsiskiria. Vienas iš variantų perima pamatinio žodžio kirčiavimą 4-ąja kirčiavimo paradigma, kitų kirtį perima priešdėlis [(f1); 5 atvejai]. kitais atvejais vienas iš variantų perima pamatinio žodžio kirčiavimą 4-ąja kirčiavimo paradigma, o kiti kirčiuojami dės, matyt, perimtos iš pamatinio žodžio alternatyvaus kirčiavimo [(f3); 1 atvejis]. galūnėje 3-iąja kirčiavimo paradigma [(f2); 2 atvejai]. Vieno žodžio kirčiavimo (3, 4) variantų skiriasi priegai- (ė) ×pãbiednas (1) nt – pabièdnas (4) ad; paėdrùs (4) alks – pãėdrus (1) klvrŽ; pagi lùs (4) Pnd, skp – pãgilus (1) dov; pamãžas (4) sb – pãmažas (1) klvrŽ; papigùs (4) ob – pã pigus (1) Lž; pariebùs (4) klvrŽ – pãriebus (1) grg, klvrŽ; pasipnas (4) alks, ob – pã silpnas (1) Mžk; pastaigùs (4) ob – pãstaigus (1) klvrŽ; pastambùs (4) ds – pãstambus (1) klvrŽ; pastiprùs (4) Vgr – pãstiprus (1) klvrŽ; pasunkùs (4) ob, Pnmr, Zr – pã sunkus (1) Ms, Škn; pavėsùs (4) ob – pãvėsus (1) yl. (f1) pablgas (4) alks, Žd – pãblogas (3b) (sem LkŽe, sem LkŽ nefiksuoja, kur užrašyta); pa gretas (4) ob – pãgreitas (3b) klvrŽ, Šts; pasẽnas (4) ds, Mžk, ob – pãsenas (3b) klvrŽ; paskesas (4) ndŽ – pãskersas (3b) bŽ401; 1 pašitas (4) Lkž, ob – pãšiltas (3b) nt. (f2) paiškalbùs (4) – paiškalbùs (34b); pasmagùs (3b) – 1 pasmagùs (4). (f3) pabasvas (4) rk (: basvas (4)) – pabálsvas (3) ds (: bálsvas (3)). neapibrėžtą ypatybės kiekį žymintys būdvardžiai: priešdėlių poir pavedinių kirčiavimas 193 cikk / articles Egy származékot 1., 3. és 4. hangsúlyozási osztály szerint is lehet hangsúlyozni [(g); 1 eset]. Előfordulnak olyan származékok, amelyeket ugyanazon hangsúlyozási osztály szerint hangsúlyoznak, a hangsúly helye azonban eltér [(h); 5 eset]. Egy származék egyes szám alanyeseti alakját a 3. hangsúlyozási osztályban eltérően hangsúlyozzák (i). Váltakoznak az 1., 2. és 3. hangsúlyozási osztályba tartozó származékok [(y); 1 eset]. (g) papktas (4) alks – pãpiktas (1) als, Šts – pãpiktas (3b) klvrŽ. (h) padidókas (1) ds, klvrŽ, trkn – pãdidokas (1) grg, trk; pagerókas (1) kp – pãgero kas (1) Ms; 2 palgas (3) ds, ob – pãilgas (3b) als; pãliesas (1) klvrŽ, Vgr – palesas (1) Štk; patolókas (1) Šv – pãtolokas (1) kal. (i) patamsùs (3) skp, Vn – patámsus (3) ob. (y) 2 pasaũsis (2) jnšk, Ps, Všk – pasausỹs (3b) grg – pãsausis (1) dr. amint iš pateiktos medžiagos, būdvardžiai, kirčiuojami 1 ir 3b kirčiuotėmis, vieni gali būti kirčiuojami priešdėlyje arba galūnėje, kiti perima pamatinio žodžio kirčio vietą. toliau pateikiami LkŽe fiksuojami vediniai, perimantys pamatinio žodžio kirčio vietą ir kirčiuojami 1 kirčiuote [(j); 50 žodžių], priešdėlyje kirčiuojami 1 kirčiuotės vediniai [(k); 62 žodžiai], vediniai, perimantys pamatinio žodžio kirčio vietą ir kirčiuojami 3 kirčiuote [(l1); 39 žodžiai], 3b kirčiuote [(l2); 5 žodžiai], 3a kirčiuote [(l3); 1 žodis], 34b kirčiuote [(l4); 1 žodis]. būdvardžių, kurių kirtį dažniausiai perima galūnė ir vediniai yra kirčiuojami 3b kirčiuote [(m1); 66 žodžiai], priešdėlyje kirčiuojami 3b kirčiuotės vediniai [(m2); 11 žodžių]. (j) 1 hangsúlytípus: paankstývas Zr; paašrókas (csak írásokban); paáugelėtas imb; ×pabliednókas ds; paddelis alks, ds, Pnmr; padidelókas kl; padidókas ds, klvrŽ, trkn; padirsiúo tas ds; pagerókas Ms; pajáutiškas grg, Varn; 2 pailgókas (tik raštuose); pakarngas Pnm; pakib lókas (tik raštuose); pakreivókas ds; ×pakudlótas sdk; pakiaũliškas km, Plt; padlás alatti, padlás alá való; lecsépelt, kicsépelt; könnyedebb (csak írásokban); könnyű; könnyelmű; csupasz; kissé kisebb; kissé olcsóbb (csak írásokban); papiktùrnas ds; papakarštókas pa sunkókas (tik raštuose); pasūrókas (tik raštuose); pastambókas ds; pastorókas (tik raštuose); pašalnótas Mrj; pašlubókas kp; paūmókas ds; patánkus ds; patešmennga ds; patirštókas ds; patolókas Šv; patrumpókas ob; pavidutniškas bt, krž; pavienódas avl, ds, km, skp; pavngurtas Ms, Šts; kancsal személyek, többes szám (k) 1. dkk; pa platókas ds; paprastókas (tik raštuose); papusntas (tik raštuose); paraudónas Pnm; pa raudónis (tik raštuose), paraumenngas km; pasaldókas ėr; pasausókas antz; hangsúlyozási osztály: pãaukštas klrvŽ, Lkž, Plng, Prk; pãbaltas klvrŽ; ×pãbiednas melléknév; pãblogšis (csak írásokban), pãbrangus Šts; pãdideliokas Šts; pãdidis Ms, Prk; pãdidokas grg, trk; tüskés Šts; ×pãdiktokas (csak írásokban); pãdrėgnas jnš, Plt; pãdrūktas klvrŽ, Ms; pãėdrus klvrŽ; pãgerokas Ms; pãgilus dov; pãgražokas dr, gršl; pãgudiškas Šts; pãjuodas klvrŽ; pãjuodis (tik kuršaičio raštuose (LkŽk); pãkartus yl, Mšk, skd; pãkietas klvrŽ, Šts; pãkietis (tik raštuose); pãkiltas Šts; pãklaikšas end; pãlėtas klvrŽ; pãkurtis kv; pãliesas klvrŽ, Vgr; pãlynotas bržr; pãlytotas Šts; pãmažas klvrŽ; pãmiglotas sd, Šts; pãmiklokas (tik raštuose); pãmitrokas Šts; pãožkiškas klvrŽ; pãpigus Lž; pãpiktas als; az anyag elemzése kimutatta, hogy a poprefixummal képzett származékok csaknem mindegyikében a hangsúly a prefixumra esik, és szinte mindig rögzített hangsúlyparadigmát követnek, a Litván Nyelv szótára azonban a 3a hangsúlyparadigma szerint hangsúlyozott származékok ritka változatcsoportjait is rögzíti. A paprefixum változó erősséget mutat. A tanulmányban elemzett, ezzel a prefixummal képzett származékok hangsúlya többnyire a 200 acta Linguistica Lithuanica LXIX A sajátosságról: a poés paelőtaggal képzett származékok aureLija taMuLionienė hangsúlyozása Összefoglaló A litván nyelv demográfiai elektronikus szótára. A cikk egyes adjectives denoting an indefinite amount fejezetei az egyes képzéstípusok (poés paelőtagok) származékainak és azok alapszavainak hangsúlyozásával foglalkoznak. the article discusses the accentuation of adjectives denoting an indefinite amount of peculiarity, i.e. derivatives with the prefixes poand paand their base words. the research object is adjectives denoting an indefinite amount of peculiarity, which are listed in the acaprefixumra vagy a végződésre esik; a bázisszavak hangsúlyának átvételére irányuló tendencia ritkább. Benyújtva: 2013. augusztus 7. aureLija taMuLionienė Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius, Litvánia [email protected]