Patterns of Adaptation and Integration of English Loanwords in Lithuanian and Russian

HELEN MYERS Ohio Állami Egyetem Kutatási területek: nyelvi érintkezések, történeti nyelvészet, a film és az irodalom szemiotikája. AZ ANGOL JÖVEVÉNYSZAVAK ADAPTÁCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁCIÓJÁNAK MINTÁZATAI A LITVÁN ÉS AZ OROSZ NYELVBEN Az angol nyelvi idegen szavak adaptálásának és integrálásának módjai a litván és az orosz nyelvben ANNOTÁCIÓ Amellett, hogy a nemzetközi kommunikáció nyelve, az angol a mai világ nyelvei számára a kölcsönszavak legnagyobb forrásává vált. Annak ellenére azonban, hogy az angolból való kölcsönzés a modern világ széles körben elismert nyelvi jelensége, kevés írás foglalkozik az angol kölcsönszavak beépülésével a litván és az orosz nyelvbe, amelyek szoros történelmi kapcsolataik révén számos közös nyelvi jellemzővel rendelkeznek. Jelen tanulmány célja az angol jövevényszavak litván és orosz nyelvi rendszerbe történő adaptációjának és integrációjának fő mechanizmusait osztályozni. Kutatásaim alapján az angol lexika litván és orosz nyelvbe való átvételének mintázatai sok hasonlóságot mutatnak. Az angol jövevényszavak mindkét nyelvbe történő integrálásának leggyakoribb módja a morfológiai adaptáció, különösen a szuffixáció. További mechanizmusok közé tartozik a fonológiai, a morfofonológiai és a szintaktikai adaptáció, valamint a szóalkotás. A két nyelvben a külföldi elemek asszimilációjának néhány jól megkülönböztethető mintája is megfigyelhető. Az elemzett adatok alapján a morfológiai adaptáció produktívabb a litvánban, mint az oroszban. Általánosságban az angol kölcsönszavak litván és orosz nyelvbe való integrációja mindkét nyelv legproduktívabb saját szóalkotási mintáit tükrözi. KULCSSZAVAK: kölcsönzés, nyelvi érintkezés, angol jövevényszavak, litván, orosz. LÉNYEGES SZAVAK: kölcsönszó, nyelvi kapcsolatok, angol nyelvi idegen szavak, litván nyelv, orosz nyelv. Straipsniai / Articles 43 HELEN MYERS ÖSSZEFOGLALÓ Az angol nemcsak a nemzetközi kommunikáció nyelve, hanem a modern világ nyelvei számára a kölcsönszavak legnagyobb forrása is. Bár az angolból való kölcsönzés a modern világ általánosan elismert nyelvészeti jelenségévé vált, az angol kölcsönszavak beépülése a litván és az orosz nyelvbe – vagyis olyan nyelvekbe, amelyek szoros történelmi kapcsolataik révén számos közös nyelvi vonással rendelkeznek – nem gyakori kutatási téma. A tanulmány célja az angol jövevényszavak litván és orosz nyelvi rendszerben való adaptációjának és integrációjának fő mechanizmusait osztályozni. A kutatás számos hasonlóságot tár fel az angol szókincs kölcsönzésének módjaiban a litván és az orosz nyelvben. Az angol jövevényszavak mindkét nyelvbe való beillesztésének leggyakoribb módja a morfológiai adaptáció, különösen a képzőképzés. Az integráció egyéb módjai közé tartozik a fonológiai, morfonológiai és szintaktikai adaptáció, valamint a szóalkotás. E nyelvek gyakorlatában az idegen nyelvi anyag asszimilálásának több különböző módja is használatos. Az elemzett adatok szerint a morfológiai adaptáció a litvánban produktívabb, mint az oroszban. Az angol kölcsönszavak litván és orosz nyelvi integrációja feltárja mindkét nyelv legproduktívabb saját szóalkotási módjait. I. BEVEZETÉS Amellett, hogy a nemzetközi kommunikáció nyelve, az angol a mai világ nyelvei számára a kölcsönszavak legnagyobb forrásává is vált. Az anglicizmusok különböző területekre épülnek be, de hagyományosan az olyan területeket érte a legnagyobb angol hatás, mint a számítástechnika, az elektronikus kereskedelem, az üzleti élet és a nemzetközi kapcsolatok. Annak ellenére, hogy az angolból való kölcsönzés a modern világ általánosan elismert nyelvészeti jelensége, nem sokat írtak az angol jövevényszavak litván és orosz nyelvbe való beépüléséről. 1.1. A litván nyelv háttere A litván az indoeurópai nyelvcsalád balti ágához tartozik, és az Ethnologue által közölt adatok alapján (Lewis, Simons, and Fennig (eds.) 2013) világszerte mintegy 4 millióan beszélik. A litván kevesebb változáson ment keresztül, mint az indoeurópai nyelvcsalád bármely más nyelve. Egyes maradványai szinte azonosak azokkal, amelyek csak olyan kihalt nyelvekben találhatók meg, mint az ógörög, a szanszkrit és a gót, például vyras ‘férfi’ litván/vȳras ‘férfi’ szanszkrit, platus ‘széles’ litván/platus ‘széles’ görög, sūnus alanyeset ‘fiú’, sūnaũs birtokos eset ‘fiú’ litván/sunus alanyeset ‘fiú’, sunaus birtokos eset ‘fiú’ gót1. Az egyik legjelentősebb francia 1 The above examples are taken from: Zinkevičius 1998. 44 Acta Linguistica Lithuanica LXX Patterns of Adaptation and Integration of English Loanwords in Lithuanian and Russian nyelvész, Antoine Meillet azt állította, hogy aki hallani kívánja az indoeurópai nyelv hangzását, annak a litván parasztot kell hallgatnia. A litván nyelv történetében voltak olyan időszakok, amikor más nyelvek erőteljes hatást gyakoroltak rá. A tudósok a litván nyelv elnémetesedésének, elpolonizálódásának és eloroszosodásának időszakait különböztetik meg. Az „elnémetesedés” kifejezés a porosz litvánok által megtapasztalt nyelvi hatásra utal; ők a 15th. századtól éltek Kelet-Poroszországban, ahol a legnagyobb nem német népességcsoportot alkották2. Az úgynevezett porosz korszak igen fontos volt, mert az első nyomtatott litván szövegek a Porosz Hercegségben jelentek meg a 16–17th. században. Ezek a könyvek váltak a modern standard litván nyelv alapjává. A Német Lovagrend veresége és a porosz német monarchia létrejötte azonban kedvezőtlen helyzetbe hozta a porosz litvánokat és nyelvüket. Végül a poroszországi litván népesség jelentősen megfogyatkozott a pestis, valamint az azt követő, Németországba irányuló kivándorlás miatt a 18–20th. században. Az elnémetesítési politika a 19th. században szigorodott. A 20th. század elején a litván többség már csak a Nemunas folyótól északra, illetve attól délre és délnyugatra fekvő területeken maradt fenn. Az „elpolonizálódás” kifejezés a Lengyel–Litván Nemzetközösség időszakára utal, amely 1569-ben jött létre a Lengyel Királyság és a Litván Nagyfejedelemség között, és 1795-ig állt fenn. Ebben az időszakban a litván nemesség elpolonizálódott, tagjai pedig litván származású lengyeleknek tekintették magukat (Zinkevičius 1998: 256). A lengyel vált az uralkodó nyelvvé, míg a litvánt pogánynak tekintették, és az iskolákban, templomokban, a politikában stb. üldözték. Ebben az időszakban csak a parasztok használták tovább a litvánt. Zinkevičius említ olyan eseteket, amikor a parasztokat megbüntették azért, mert litvánul mondták el imáikat (256). Amikor a Nemzetközösség a 18th. század végén elvesztette politikai hatalmát, és Oroszország, Poroszország, valamint Ausztria között felosztották, Litvánia legnagyobb része az Orosz Birodalom része lett. A cári kormány számos oroszosítási intézkedést vezetett be, köztük a litván sajtó betiltását, Litvánia pedig az Északnyugati Kraj (régió) nevű új orosz közigazgatási terület része lett. A litván állam újjáalakulására 1918-ban, az első világháború után került sor (259). A litván nyelv mindeddig még más nyelvek – különösen a lengyel, a német és az orosz – legkeményebb alávetettségének időszakaiban is meg tudta őrizni archaikus vonásait. Egyes tudósok azonban komoly aggodalmukat fejezik ki a jelenlegi 2 A litván nyelvre vonatkozó történeti információk Zinkevičius 1998 alapján. Straipsniai / Articles 45 HELEN MYERS az angol kölcsönzések a litván nyelvbe (The Society of Lithuanian Language 1993; Klimas 1994). Az utóbbi évtizedekben több száz anglicizmus kezdett megjelenni a litvánban, különösen a fiatal városlakók beszélt köznyelvében. Ezen anglicizmusok közül sok először a zenén, azaz dalokon, lemezeken, CD-ken, videókon, rádión, tévén és filmeken keresztül, valamint a Nyugatról érkező rockzenekarok révén jutott el a nyelvbe. Különféle litván újságok, folyóiratok és népszerű, illusztrált magazinok cikkeket közöltek, amelyek arra szólították fel a szerkesztőket, újságírókat, írókat, tévé- és rádióbemondókat, hogy állítsák meg az angol kölcsönszavak Litvánia szinte valamennyi életterületén megjelenő áradatát (Klimas 1994). A nyelvészek aggodalommal próbálják megjósolni, hogy a litván képes lesz-e ellenállni az angol ilyen intenzív hatásának, és megőrizni egyedülálló archaikus vonásait. 1.2. Orosz háttér A balti népek történelmi szomszédja, az orosz nyelv hasonló helyzetbe került, amikor az anglicizmusok elárasztották a nyelvterületét, miután a Szovjetunió felbomlását követően Oroszország politikailag és kulturálisan megnyílt a nemzetközi kapcsolatok előtt. Az orosz a keleti szláv nyelvek csoportjába tartozik, és világszerte körülbelül 162 millió ember beszéli (Lewis, Simons, and Fennig (eds.) 2013). A „Runglish” kifejezést, amelyet orosz űrhajósok alkottak meg 2000-ben, hogy leírják az amerikai kollégáikkal folytatott kommunikációjukat a Nemzetközi Űrállomáson („The Expedition One Crew”), ma széles körben használják annak szemléltetésére, hogy az angol veszélyesen behatol az orosz élet minden területére, fenyegetve Puskin, Tolsztoj és Dosztojevszkij nyelvének tisztaságát. A folyamat jelentőségét hangsúlyozza az Oroszországi Föderáció „Az Oroszországi Föderáció államnyelvéről” szóló, az orosz kormány által 2005-ben aláírt szövetségi törvénye (rg.ru), amelynek egyik rendelkezése megtiltja az idegen szavak államnyelvi használatát, kivéve, ha nincs orosz megfelelőjük. Az orosz nyelv és tisztasága iránti közérdeklődés növelését célzó egyéb kormányzati intézkedések között szerepelt, hogy 2007-et az orosz nyelv évének nyilvánították (Newsru.com). 1.3. Célok Az indoeurópai nyelvcsaládból való kiválásuk utáni hosszú, közös történelmi fejlődés során a balti és a szláv nyelvek számos közös újítást alakítottak ki, amelyek ma is jelen vannak bennük. A jelen tanulmányban arra teszek kísérletet, hogy megvizsgáljam, a litván és az orosz hasonló mechanizmusokat alkalmaz-e az angol kölcsönszavak nyelvi rendszerébe való beillesztésére. Kutatásomhoz különféle műfajú anyagokat használok fel, amelyek a kiterjedt korpuszban találhatók. 46 Acta Linguistica Lithuanica LXX Patterns of Adaptation and Integration of English Loanwords in Lithuanian and Russian az online írott médiumban, például online újságokban, blogokban, fórumokon, technológiai oldalakon és tudományos cikkekben. Mivel az internet kétségkívül tükrözi a különböző nyelvek közötti legújabb nyelvi kölcsönhatásokat, lehetővé teszi az idegen szavak célnyelvek általi adaptációjának egymást követő szakaszai megkülönböztetését. Az online kommunikációba beépült anglicizmusok nyomon követése alapján meghatározom az angol kölcsönszavak litván és orosz nyelvbe való integrálásának leggyakoribb mintázatait, majd összehasonlítom ezeket a mintázatokat, hogy feltárjam a nyelvek angol kölcsönszavakhoz való alkalmazkodásának hasonlóságait és különbségeit. Tekintettel arra, hogy a litván és az orosz ragozási és szóalkotási rendszere számos közös vonást mutat, arra számítok, hogy az angol kölcsönszavak e nyelvekbe való integrálásának mechanizmusai is sok hasonlóságot mutatnak. II. AZ ANGOL SZÓKÖLCSÖNZÉSEK TÁRSADALMI MOTIVÁCIÓI A LITVÁN ÉS AZ OROSZ NYELVBEN A Weinreich-féle, a nyelvi kontaktus területén dolgozó számos kutató által átvett osztályozás szerint a szókölcsönzésnek két fő társadalmi motivációja van: a szükséglet és a presztízs. A technológia, a média, az üzleti élet és a rockzene modern fejlődése a Nyugaton, különösen Amerikában, valamint ezek elterjedése a világban az utóbbi évtizedekben megteremtette az igényt arra, hogy „új dolgokat, személyeket, helyeket és fogalmakat jelöljünk meg” (Weinreich 1968: 56). A társadalmak modernizálódása folyamatosan szükségessé teszi a nyelvek új erőforrásokkal való bővítését. Az angolból származó új kölcsönszavak számos világnyelvbe, köztük a litvánba és az oroszba is beáramlanak, és kitöltik azok szókészletének hiányait (Winford 2010: 38). Az alábbi (1) példában az angol ‘multimedia’ integrálása a litvánba és az oroszba nem pusztán lexikai kölcsönzés, hanem mindenekelőtt az „több médium használatának, bevonásának vagy magában foglalásának” teljes fogalmát tükrözi (Meriam-Webster). (1) multimedija (Lt.) / mul’timedia (Rus.) ‘multimedia’ Nem mindig világos, mi motiválja a kölcsönzést. Egyes esetekben a kölcsönzött szó azonos jelentésű őshonos szót vált fel. A (2) példa azt szemlélteti, hogyan helyettesíti az angol kölcsönszó, a daiver az azonos jelentésű orosz nyrjal’ščik szót. (2) daiver (Rus.) ‘búvár’ – nyrjal’ščik (Rus.) ‘búvár’ A búvárkodás fogalma ősidők óta létezett az orosz nyelvben, ezért már rendelkezett az azt jelölő szóval. Valójában sok szláv Straipsniai / Articles 47 HELEN MYERS a nyelvekben a nyr-/nir- tő változatai találhatók azokban a szavakban, amelyek a merüléssel kapcsolatos tárgyakat vagy cselekvéseket jelölik, pl. nyrka (Blrs.) ‘kacsaféle’ (Носовичъ 1984: 343); wynurzyć (Pol.) ‘feljön a felszínre’ (Vasmer Etymological Dictionary), Cro. ponirati ‘elsüllyed / eltűnik’ (Bujas 2008: 1112) stb. Az a tény, hogy ez a tő a szláv nyelvcsalád más nyelveiben is létezik, közös szláv eredetére utal. Világos, hogy a daiver kölcsönzést nem a szükség motiválta. A presztízs ebben az esetben szintén valószínűtlen motivációnak tűnik, mivel a mai oroszban nincs tendencia arra, hogy az általános szókincset annak angol megfelelőivel váltsák fel. A daiver kölcsönszó azonban az utóbbi időben egyes területeken egyre népszerűbbé vált, és gyakoriságban még az őshonos orosz nyrjal’ščik használatát is felülmúlta. Az Orosz Nemzeti Korpusz szerint (hozzáférés: 2013. augusztus 26.) a daiver négyszer fordul elő szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben, az újságokban pedig 54-szer, míg a nyrjal’ščik 50-szer fordult elő irodalmi szövegekben, az újságokban viszont mindössze 33-szor. A legtöbb szövegkörnyezetben a daiver ‘hivatásos búvárkodást’ jelent, míg az őshonos nyrjal’ščik használata általánosabb, és jelentheti mind a ‘hivatásos búvárt’, mind azt, ‘aki kedvtelésből vagy hobbiból merül’. Ez a különbség azonban árnyalt, és találhatunk olyan szövegkörnyezeteket, amelyekben a daiver szinte szinonimája a nyrjal’ščik szónak (3): (3) A akvalang dajut tem, u kogo est’ sertifikat daivera–ljubitelja. ‘A légzőkészüléket azok kapják, akiknek van amatőr búvártanúsítványuk.’ Úgy vélem, hogy az orosz nyrjal’ščik és más őshonos szavak lecserélését nem feltétlenül a presztízs motiválja, hanem inkább a nyelvi egyszerűsítés általános tendenciája. A litván nyelvben is találunk hasonló példákat. Az angolból kölcsönzött brauseris (Lt.) ‘böngésző’ például gyakran a bennszülött nar ykle (Lt.) helyett használatos, amely eredetileg ‘a halak kifogására szolgáló folyami rekesz, háló’ jelentésű volt, a technológia fejlődésével azonban a ‘böngésző’ jelentésben is használni kezdték. A litván google.lt keresőmotor (hozzáférés: 2013. augusztus 26., http://www.google.lt/#fp=a5f7ece00357cd65&q=brauseris) 514 000 előfordulást talált a brauseris alakra, amelyet a litván weboldalak a ‘böngésző’ jelentésben használnak, és 1 080 000 előfordulást a naršyklę alakra; ezek többsége ‘böngésző’ jelentésű, például Naršyklė „Firefox“ ‘Firefox böngésző’, néhányuk pedig ‘halászháló’ jelentésű, például Iš naršyklės atnešė aukšlių ‘(ők) sneciket hoztak a hálóból’. Valószínűnek tűnik, hogy bizonyos területek — ebben az esetben a technológia területe — nem csupán azért építenek be angol szavakat, hogy ‘kitöltsék a szókincsükben lévő hiányokat’ (Winford 2010: 38), hanem azért is, mert a különböző nyelvek beszélői általában törekednek valamilyen egyetemes terminológia használatára, amely egyszerűsíti a kommunikációt. Az eset elemzése felveti a kérdést, hogy mindkét szó — a kölcsönszó és az őshonos lexéma — fennmarad-e. Weinreich szerint, 48 Acta Linguistica Lithuanica LXX Patterns of Adaptation and Integration of English Loanwords in Lithuanian and Russian az olyan idegen szavak átvétele, amelyek nem jelölnek új fogalmat, ezért megkettőznek egy meglévő szókészleti elemet, zavart okoz a használatban; ez rendszerint a nyelvi érintkezés első szakaszaira korlátozódik (Weinreich 1968: 54). Végül az egyik megnevezés elhagyható, vagy mindkettő megmaradhat a nyelvben, meghatározott szövegkörnyezetekre korlátozódva. III. A KÖLCSÖNZÉSEK TÍPUSAI A LITVÁN ÉS AZ OROSZ NYELVBEN Mielőtt elemezhetnénk az angol kölcsönzéseket a litvánban és az oroszban, tisztázni kell a kölcsönzés és típusainak meghatározására használt terminológiát. A kölcsönzést hagyományosan megkülönböztetik az interferenciától vagy transzfertől, amely a második nyelv elsajátításához kapcsolódik (Winford 2010). Kölcsönzés esetén a nem domináns forrásnyelvből (SL) származó anyagok beszélők közvetítésével kerülnek át a befogadó nyelvbe (RL); e beszélők számára az utóbbi a domináns, vagyis az elsődleges nyelv — ez az RL-ágencia (Winford 2005: 377). A kölcsönzés jellemzően a szókincset, néha pedig a szerkezet elemeit érinti. A kölcsönzött elemek bizonyos fokú asszimiláción mennek keresztül, és teljesen beépülnek az RL nyelvi rendszerébe. Reprodukálásukhoz a beszélőknek nem szükséges ismerniük az SL-t. Ezzel szemben a nem asszimilált elemeket gyakran kódváltásként említik (Loveday 1996; Myers-Scotton 2003); ezek rendszerint kétnyelvűséget és tudatos figyelmet igényelnek a beszélők részéről. Haugen tipológiája (1950: 212) a kölcsönzéseket a jelöltség vagy a jelöltség hiánya alapján importációra és helyettesítésre osztja. Amikor a beszélők a kölcsönzött szavakban morfémákat helyettesítenek, tanújelét adják annak, hogy felismerik e morfémák megfelelését (213). Haugen tipológiája azonban nem foglalja magában a fonológiai utánzást. A lexikai kölcsönzések rendszerint nemcsak a morfológia szintjén, hanem más szinteken is adaptálódnak, míg végül megkülönböztethetetlenné válnak az őshonos nyelvi anyagtól (Winford 2005). Ebben a munkában a van Coetsem által javasolt és számos modern nyelvész által elfogadott tipológiát követem, amely a kölcsönzést dinamikus utánzási és adaptációs folyamatként írja le, nem pedig annak végső eredményeként. van Coetsem az utánzást a kölcsönzés ‘elsődleges mechanizmusaként’ írja le; ez a forrásnyelvi (SL) elem megközelítő mását hozza létre (van Coetsem, idézi Winford 2005). Az utánzást gyakran adaptáció követi, amelynek során a kölcsönszó megkapja a befogadó nyelvben (RL) az adott szóosztályra jellemző nyelvi jegyeket. E folyamat eredményei a ‘közvetlen’ kölcsönszavak és a kölcsönzött keverékszavak, amelyek az RL-hez való beépülésük különböző szakaszaiban gyarapítják annak szókészletét anélkül, hogy hatással lennének az RL-re Straipsniai / Articles 49 HELEN MYERS szerkezet. A litván és az orosz nyelvben előforduló angol kölcsönzések többsége a „közvetlen” kölcsönszavak és kölcsönszó-összetételek kategóriájába tartozik. A (3) és (5) példa azokat a „közvetlen” kölcsönszavakat szemlélteti, amelyek módosítás nélkül, „tiszta” alakjukban épülnek be az átvevő nyelvekbe; csupán ragozási toldalékok járulnak hozzájuk a nem, az eset és a szám egyeztetésének jelölésére. A (4) és (6) példa kölcsönszó-összetételeket mutat be, és azt a folyamatot szemlélteti, amelynek során képzők kapcsolódnak egy kölcsönzött tőhöz, hogy a kölcsönzött elem megfeleljen a kölcsönzési kategóriának. Az angol ‘brutality’ szóból származó brutal’nost’ (orosz) (4. példa) esetében a -NOST’- képző az elvont, nőnemű főnév jelölője, és az angol -ITY- képzővel rokon értelmű az olyan szavakban, mint a ‘mortality, partiality’ stb. A litván -AV- képző a finansavo ‘finanszírozott’ szóban az -AU- igei képző módosult alakja, amely magánhangzó előtt -AV- alakúvá válik. (3) prediktor (orosz) ‘előrejelző’ – közvetlen kölcsönszó (4) brutal’-NOST’ (orosz) ‘brutalitás’ – kölcsönszó-összetétel brutal.Főnév.Elvont.Nőnem. (5) singl-AS (litván) ‘single (CD)’ – közvetlen kölcsönszó singl.Főnév.Hímnem.Alanyeset.Egyes szám (6) finans-AV-O (litván) ‘finanszírozott’ – kölcsönszó-összetétel finans.Ige.Múlt idő.Egyes szám A lexikai kölcsönzések más típusai, például a jelentéskölcsönzések is jelen vannak a litvánban és az oroszban, de kevésbé gyakoriak, mint a kölcsönszavak. A (7) és (8) példa az angol ‘skyscraper’ orosz és litván tükörfordítását mutatja be. A litván esetében (8. példa) az /o/ magánhangzó kapcsolja össze a lefordított dang- ‘ég’ és -raižis ‘kaparó’ töveket. (7) nebo-skrėb (orosz) ‘felhőkarcoló’ – tükörfordítás (kalk) sky-scraper (8) dang-o-raižis (litván) ‘felhőkarcoló’ – tükörfordítás (kalk) sky-o-scraper Az angolból kölcsönzött fogalmak kifejezésére a litván és az orosz nyelv olyan alkotásokat is használ, amelyek kizárólag őshonos szavakból vagy morfémákból, illetve őshonos elemek és idegen összetevők kombinációjából állhatnak. Az ilyen alkotások indítékát nem mindig lehet megmagyarázni. A Haugen és Winford által kidolgozott tipológiák alapján a következő példa (9) egy teljesen őshonos alkotást mutat be, amelyet az oroszban az ‘@’ jel kifejezésére használnak; angolul ezt a jelet az ‘at’ helyhatározói elöljárószóként ejtik ki. Egyáltalán nem világos, miért választották az oroszok a ‘kutya’ főnév kicsinyítő alakját a @ jel megnevezésére, ugyanakkor számos más nyelvben is találunk példát arra, hogy ezt a jelet állatokról nevezték el. 50 Acta Linguistica Lithuanica LXX Patterns of Adaptation and Integration of English Loanwords in Lithuanian and Russian nyelvekben is. Például magyarul „féregnek”, finnül „macskának”, görögül „kacsának”, koreaiul pedig „csigának” nevezik3. (9) sobač-K-A ‘@ jel’ – saját alkotás Kutya.Főnév.Kicsinyítő-Fem.Nom.Egyes szám Hybrid creations, which are bilingual in nature (Haugen 1950) and involve transfer of some structural patterns of the recipient languages, represent productive type of word formation in both Lithuanian and Russian. Hybrid in example (10) from Lithuanian is a fixed noun phrase, which consists of the native head noun svetaine ‘guest-room’ and the borrowed modifier interneto, which is adapted to the Lithuanian agreement system through the addition of the native inflectional affix -o which denotes masculine singular noun in genitive case. (10) internetO svetaine (Lt.) ‘weboldal’ – hibrid alkotás internet.Hímnem.Birtokos eset.Egyes szám.-vendégszoba A (11) példa egy orosz összetett hibridet szemléltet, amely a közvetlen kölcsönszóból, a dip ‘mártogatós’ szóból és az őshonos namazka ‘kenőkrém’ szóból áll – ez utóbbi első ragozási osztályú, –a végű nőnemű főnév, amely az összetétel fejtagjaként annak ragozását meghatározza. (11) dipnamazka (Rus.) ‘mártogatós’ – összetett hibrid alkotás mártogatós-kenőkrém IV. A kölcsönzések fonológiai, morfofonológiai, morfológiai és szintaktikai integrációja IV.1. Fonológiai integráció A kölcsönzéseknek a befogadó nyelv nyelvi rendszeréhez való alkalmazkodásának mértéke attól függ, hogy mióta létezik a kölcsönzés a nyelvben, valamint más társadalmi tényezőktől. Az idő önmagában azonban nem befolyásolja az asszimiláció ütemét; a használat gyakoriságát befolyásolja, amely fokozza az asszimiláció mértékét (Holden 1976). A teljes integráció érdekében a kölcsönzések számos hangváltozáson mennek keresztül, hogy megfeleljenek a célnyelv fonológiai rendszerének. 3 Számítógépek és élet. A „kutyuska” @: Mítoszok és valóság», accessed August, 27, 2013, http://articles.org.ru/blog/item/170 Straipsniai / Articles 51 HELEN MYERS A következő példák (1–8) az angol kölcsönszavak fonológiai adaptációjának néhány felismerhető mintázatát szemléltetik, amelyek a litvánban és az oroszban találhatók: 1. Az angol majdnem nyílt elülső [æ] magánhangzó az oroszban vagy középső központi [ə]-vé, vagy nyílt, ajakkerekítés nélküli elülső [a]-vá válik: (12) estAblishment (Engl.) – istEblišment (Rus.): [æ] → [ə] (13) artifAct (Engl.) – artefAct (Rus.): [æ] → [a] 2. Az angol nyílt-középső hátul képzett [ɔ] az oroszban zárt-középső hátul képzett [o]-vá válik: (14) shOpping (Engl.) – shOping (Rus.): [ɔ] → [o] 3. Az angol [əu] kettőshangzó az oroszban szintén [o]-vá alakul: (15) discOUnt (Engl.) – diskOnt (Rus.): [əu] → [o] 4. Az angol középső, központi [ə] a litvánban zárt elülső [i]-vé válik: (16) bUsinEss (Engl.) – bIznIs (Lt.): [ə] → [i] 5. Az angol [w] közelítőhangzó az oroszban [v] labiodentális réshanggá válik: (17) Wok (Engl.) – Vok (Rus.) 6. Az angol jövevényszavak szóvégi zöngés mássalhangzói az oroszban zöngétlenné válnak, azaz [d] → [t]: (18) branD (Engl.) – brenD (Rus.): [d] → [t] 7. A palatalizált mássalhangzók gyakran elveszítik palatalizációjukat, azaz [n’] → [n]: (19) dimiNutive (Engl.) – dimiNutiv (Rus.): [n’] → [n] 8. Az elöl képzett magánhangzók előtt álló, nem palatalizált mássalhangzók palatalizációja az angol jövevényszavak oroszban történő fonológiai adaptációjának egy másik gyakori mintája, azaz [l] → [l’]: (20) pLease (Engl.) – pLiz (Rus.): [l] → [l’] A kölcsönzések többsége elveszíti idegenségét jelző fonológiai jegyeit, és alkalmazkodik az átvevő nyelv saját kiejtési rendszeréhez. Néha azonban, különösen az integráció kezdeti szakaszaiban, a kölcsönzött szavak megtartják a forrásnyelvben meglévő fonológiai alakjukat annak ellenére, hogy ez az alak ellentmond a saját nyelvi normáknak. Ezt szemlélteti a (21) és (22) példa, amelyekben az [r] és [z] mássalhangzók kemények maradnak az elöl képzett [e] magánhangzó előtt, holott az orosz fonológia ebben a helyzetben megköveteli a mássalhangzók palatalizációját. A kölcsönzött juzer esetében azonban az [z] kemény és lágy változata egyaránt már 52 Acta Linguistica Lithuanica LXX Patterns of Adaptation and Integration of English Loanwords in Lithuanian and Russian jelen van az oroszban, ami a nyelv fokozatos elmozdulását mutatja a jövevényszavak saját nyelvi normákhoz igazodó fonológiai adaptációja felé. (21) spRead (Engl.) – spRed (Rus.): [r] → [r] (a saját nyelvi normák szerint [r] → [r’] kellene legyen) (22) uSer (Engl.) – juZer (Rus.): [z] → [z] ([z] → [z’] kellene legyen) IV.2. Morfofonológiai adaptáció Ahhoz, hogy teljesen beilleszkedjenek akár az orosz, akár a litván anyanyelvi nyelvi rendszerbe, egyes jövevényszavak egyidejűleg fonológiai és morfológiai változásokon is átesnek. A leggyakoribb fonológiai folyamatok közé tartozik a mássalhangzók zöngésedése/zöngétlenedése/palatalizációja, a magánhangzók redukciója hangsúlytalan helyzetben, valamint a magánhangzók helyettesítése az anyanyelvi fonológia szabályai szerint. A morfológiai szintű változások rendszerint anyanyelvi ragozási és/vagy képzők hozzáadását jelentik, a szófaj megváltozása nélkül. (23) educational (angol) – edukac-IN-IS (lit.) – fonológiai adaptáció: a [t] regresszív palatalizációja [s’]-vé az elöl képzett [i] magánhangzó előtt; morfológiai adaptáció: az -IN- melléknévképző és az -IS ragozási végződés hozzáadása, amelyet a litvánban hagyományosan a hímnemű, egyes számú, alanyesetű melléknevek jelölésére használnak. (24) tranSaction (angol) – tranZakc-IJA (orosz) – fonológiai adaptáció: az [s] mássalhangzó zöngésedése [z]-vé magánhangzó előtt; morfológiai adaptáció: az -IJA ragozási végződés hozzáadása, amely az egyes számú alanyesetű, -ja-tövű nőnemű főnevet jelöli. (25) converSion (angol) – konverT-AC-IJA (orosz) – fonológiai adaptáció: a jövevényszó posztalveoláris réshangjának, a [ʒ]-nek dentális zárhanggal, [t]-vel való helyettesítése; morfológiai adaptáció: az -AC- képző hozzáadása, amely nőnemű főnevet jelöl. Ennek az adaptációnak a morfológiai eleme igen produktív minta az oroszban, és a annotacija (orosz) ‘annotáció’, a reputacija (orosz) ‘hírnév’, a dissertacija (orosz) ‘disszertáció’ stb. szavakban is megfigyelhető. IV.3. Morfológiai adaptáció A tanulmányban elemzett adatok alapján úgy tűnik, hogy a morfológiai asszimiláció a legproduktívabb mintázata az angol jövevényszavak litvánba és oroszba történő integrálásának. Az esetek többségében a kölcsönzött névszói tőhöz affixumok járulnak, hogy más morfológiai osztályba tartozó neologizmust hozzanak létre, vagy a szót egy másik szemantikai csoportba sorolják át a szófaj megváltoztatása nélkül. A litván és az orosz képzőket és előtagokat egyaránt használnak, elemzésem azonban azt mutatja, hogy mindkét nyelvben a szuffixáció jóval produktívabb az affixációhoz való alkalmazkodás eszközeként, mint a prefixáció. (26) brutal’-NOST’ (orosz) ‘brutalitás’, virulent-NOST’ (orosz) ‘virulencia’ (27) diminutiv-N-Y (orosz) ‘kicsinyítő.AD’. Straipsniai / Articles 53 H E L E N M Y E R S (28) NE-diskont-IROVA-NN-YI (orosz) „nem diszkontált (összeg)” (29) internet-IN-IS (litván) „az internetre vonatkozó” (30) finans-AV-O (litván) „finanszírozott.Ige” (31) finans-AV-IM-AS (litván) „a finanszírozás folyamata” (32) monitor-AV-O (litván) „megfigyelt.Ige” (33) monitor-AV-IM-AS (litván) „a megfigyelés folyamata” (34) AT-kod-UO-TI (litván) „dekódolni” A (26–34) példák azt a morfológiai eszközök széles skáláját szemléltetik, amelyeket a litván és az orosz az angol kölcsönzések nyelvi rendszerükbe való beillesztésére használ. A (26) példában szereplő főnevek a -NOST’- képző hozzáadásával alkalmazkodnak, amely egy főnév elvontságát jelöli, analóg módon az orosz vozmožNOST’ „lehetőség”, sposobNOST’ „képesség”, pokorNOST’ „alázat” stb. szavakhoz, és az angol -ITY és -ENCE főnévképzők szinonimája, mint a „mobility, excellence” szavakban. A (27) példa származékos melléknevet mutat be, amely a -N- orosz melléknévképző közvetlenül átvett főnév, a diminutio (orosz) „kicsinyítő.Főnév” főnévi tövéhez való hozzáadásával jött létre. Ugyanezt a folyamatot, de litvánul, a (29) példa szemlélteti. A (30) és (32) példában az -AV- igeképző hozzáadása a főnevet igévé alakítja, míg az -O igei végződés a múlt időt jelöli. A példákban szereplő főnévi tövek, a finans- és a monitor- azonban litvánul továbbfejlődtek, és az -IM- főnévképző hozzáadásával igei főnevekké váltak (31, 33). Az -AS inflexiós végződés a hímnem, az egyes szám és az alanyeset jelölője. A (34) példában szereplő atkoduo­ti „dekódolni” litván ige a honos -UO- igeképző és az AT- előtag egyidejű hozzáadásával jött létre; ez az angol de- és re- előtagokkal rokon jelentésű: „egy cselekvés hatásának visszafordítása vagy a cselekvés megismétlése”, mint a litván atsukti „kicsavarni”, atgaivinimas „újraélesztés”, atgyti „újjáéledni” stb. szavakban. A (28) példa a fenti példák közül az alkalmazkodás legösszetettebb esetét mutatja be: az átvett főnévi diskont (orosz) „diszkont” tőhöz a ne- tagadó előtagot, majd képzők láncolatát adták hozzá: az igei – IROVA- képzőt és a -NN- melléknévi igenévi képzőt. IV.4. Szintaktikai adaptáció IV.4.1. A szintaktikai egyeztetés jelölői Az angol jövevényszavak többsége úgy épült be szintaktikailag a litván és az orosz nyelvi rendszerbe, hogy a nemzeti nyelvi inflexiós végződések járulnak hozzájuk a nem, a szám, az eset és az igeidő jelölésére. A (35–40) példák 54 A c t a L i n g u i s t i c a L i t h u a n i c a L X X Patterns of Adaptation and Integration of English Loanwords in Lithuanian and Russian az orosz és a litván nyelv különféle jelölőit szemléltetik, amelyek a kölcsönzött főnevek, melléknevek és igék szintaktikai egyeztetését jelölik. (35) džynsY (orosz) ’farmer’ (–Y a főnév alanyesetű/tárgyesetű többes számát jelöli) (36) bekgraundOV (orosz) ’(a) hátterek’ (–OV a főnév hímnemű birtokos esetű többes számát jelöli) (37) autsaiderIS (litván) ’kívülálló’ (–IS a főnév hímnemű egyes számú alanyesetét jelöli) (38) biznesmanAMS (litván) ’az üzletembereknek’ (–AMS a főnév hímnemű részes esetű többes számát jelöli) (39) moderavO (litván) ’mérsékelt’ (–O a múlt idejű ige jelölője) (40) volatil’nYMI (orosz) ’(egy) volatilis (dologgal)’ (–YMI a melléknév eszközhatározói esetű többes számát jelöli) IV.4.2. A többes szám kettős jelölése Egyes orosz főnévi kölcsönszavak a többes szám kettős jelölését mutatják: (41) kukisY (Rus.) ‘keksz.Több’ (42) mafinsY (Rus.) ‘muffin.Több’ A (41) és (42) példákban szereplő mindkét főnév esetében az orosz többes számú –y toldalék hozzáadására került sor, miközben megőrizték az angol –s többesjelölő morfémát. Hasonló jelenséget, amelyet az amerikai litván nyelv beszélői használnak, Lionginas Pažūsis (1982: 325) írt le. Felvetése szerint a beszélők vagy nincsenek tisztában az angol –s képző többes számot jelölő értékével, vagy talán figyelmen kívül hagyják azt, és az átvett tő részeként kezelik: (43) byncAI (Lt.) ‘bab.Több’ (44) šiusAI (Lt.) ‘cipő.Több’ A Pažūsis (1982) művéből vett (43) és (44) példákban a litván –ai többes számú képző olyan tövekhez járul, amelyek megőrzik az angol –s többesjelölő morfémát. Az angolból átvett egyes szavaknak az oroszban két többes számú változatuk van – az angol –s többesjelölővel (41–42) és anélkül (45–46): (45) mafiny (Rus.) ‘muffin.Több’ (46) kuki (Rus.) ‘keksz.Több’ Mind a litvánban, mind az oroszban egyes kölcsönszavak egyes számú alakja eredeti többes számú formájuk közvetlen átvételén alapul, litvánban rendszerint a szintaktikai egyeztetést jelölő morféma hozzáadásával: (47) kukis (Rus.) ‘keksz.Egyes’ (48) rimpsAS (Lt.) ‘garnéla.Egyes’ A fent idézett Weinreich-elmélet alapján a litvánban és az oroszban együtt élnek a többes szám kettős jelölésével és anélkül előforduló kölcsönszavak, valamint Straipsniai / Articles 55 HELEN MYERS A kölcsönzött egyes főnevek változatai, amelyek az eredeti egyes vagy többes számú alakok átvételén alapulnak, a kölcsönzés kezdeti szakaszát jelzik, amely végül a preferált alakok fennmaradásához vezet. IV.5. Az angolból átvett kölcsönszavak litván és orosz nyelvbe való beilleszkedésének hasonlóságai és különbségei A litván és az orosz erősen ragozó jellegéből, valamint a nyelvtörténet során kialakult számos közös nyelvi sajátosságukból adódóan sok hasonlóság figyelhető meg abban, ahogyan ezek a nyelvek beépítik az angolból átvett kölcsönszavakat. Mindkét nyelvben a kölcsönzött elemek többsége főnév, amely a befogadó nyelvre jellemző, szintaktikai egyeztetést jelölő jegyeket kap. A funkcionális morfémákat, például a toldalékokat, nagyon ritkán kölcsönzik; ehelyett általában az adott nyelv saját, szófajváltást előidéző elemeit kapcsolják a főnévi tövekhez, hogy származékokat hozzanak létre. Mindazonáltal az angolból átvett kölcsönszavak litván és orosz nyelvbeli asszimilációjának legalább néhány jól megkülönböztethető mintázata van. Mindenekelőtt a tanulmányban elemzett példák azt mutatják, hogy a litván gyakrabban használ saját nyelvi elemeket, mint az orosz, ezért számos, az oroszban meglehetősen elterjedt angol kölcsönszó a litvánban nem található meg. A (49–52) példák olyan eseteket szemléltetnek, amikor a litván saját nyelvi elemeket használ, míg az orosz átvett szavakat alakított át ugyanazon fogalom kifejezésére. Ez azonban előzetes megállapítás, amely részletesebb statisztikai megerősítést igényel. (49) ‘felhasználó’ – juzer (Rus.) – vartotojas (Lt.) (50) ‘weboldal’ – veb-sajt (Rus.) – interneto svetaine (Lt.) (51) ‘pók’ (internetkifejezés) – spajder (Rus.) – voras (Lt.) (52) ‘felügyelő’ – supervajzor (Rus.) – prižiūrėtojas (Lt.) Egy másik figyelemre méltó különbség, hogy az orosz gyakran használ közvetlen kölcsönszavakat zéró végződéssel, míg a litván főneveknek jellemzően nincs zéró végződésük, ezért a kölcsönszavak átvett tövéhez a litván nyelvre jellemző, szintaktikai egyeztetést jelölő elemek kapcsolódnak (53). (53) stritreiser (Rus.) – stritreiseris (Lt.) ‘utcai versenyző’ Az elemzett adatok alapján a morfológiai adaptáció kevésbé produktív az oroszban, mint a litvánban, ahol az átvett főnévi tő gyakran hosszú származéklánc kiindulópontjául szolgál. Például legalább 4 új 56 Acta Linguistica Lithuanica LXX Patterns of Adaptation and Integration of English Loanwords in Lithuanian and Russian a kölcsönzött névszói tőből képzett szavak ‘monitor-’ litvánul (54), de oroszul csak 2 (55). (54) monitor- (Lt.) – monitor ‘monitor.Főnév’ (főként közvetlen idézetekben használatos), monitorius ‘monitor.Főnév.Egyes szám.Hímnem’, monitorINIS ‘monitorra vonatkozó.Melléknév.Egyes szám.Hímnem’, monitorAVIMAS ‘a monitorozás folyamata.Főnév.Egyes szám.Hímnem’, monitorUOTI ‘monitorozni.Ige.Főnévi igenév’, monitorINGAS ‘monitorozás.Főnév.Egyes szám.Hímnem’, monitorINGINIS ‘monitorozásra vonatkozó.Melléknév.Egyes szám.Hímnem.’ (55) monitor- (Rus.) – monitor ‘monitor.Főnév.Egyes szám.Hímnem’, monitoring ‘monitorozás.Főnév.Egyes szám.Hímnem’, monitoringOVYJ ‘monitorozásra vonatkozó.Melléknév.Egyes szám.Hímnem’. Az ilyen intenzív morfológiai aktivitás eredményeként a litván nyelvi rendszerbe bekerült angol kölcsönszavak gyakrabban mennek át szófajváltáson, mint az oroszban használt angol jövevényszavak. V. KÖVETKEZTETÉS Az angol számos világnyelv, köztük a litván és az orosz legnagyobb lexikai kölcsönzési forrásává vált; e nyelvek hosszú ideig tartó, szoros fejlődési kapcsolata számos hasonló nyelvi vonást eredményezett. Ez a tanulmány kísérletet tesz a modern litván és orosz nyelvben az angol kölcsönszavak asszimilációjának fő mechanizmusai meghatározására és osztályozására. E mintázatok összehasonlítása rámutat, hogy e nyelvek angol jövevényszavakat integráló eljárásai között nyilvánvaló hasonlóságok és különbségek egyaránt vannak. A kutatás során olyan korpuszokra összpontosítottam, amelyeket sokféle internetes oldal anyaga alkot; ezek dinamikus jellege miatt a legújabb kölcsönzéseket tükrözik. Az online sajtó, a technológiai és politikai oldalak, fórumok és blogok mellett szépirodalmi szövegeken alapuló korpuszokat is vizsgáltam. Mindazonáltal sok kérdés megválaszolatlan marad. Például mi indokolja egyes régebbi kölcsönszavak, például a francia ekspluatacija (Rus.) ‘kizsákmányolás’ kölcsönszó újraelemzését a közelmúltban átvett angol eksp lotei n (Rus.) alakra? Egy másik vizsgálandó kérdés, hogy bizonyos kontextustípusok megteremtik-e, és ha igen, miként, a kölcsönszavak használatának helyénvalóságát az anyanyelvi elemekkel szemben, amikor azok rendelkezésre állnak. Nyilvánvaló, hogy mind a litván, mind az orosz jelentős angol nyelvi hatást tapasztal, különösen a technológia, a sport, a divat, a politika és az üzleti élet területén. Az angol jövevényszavak e és más területek közötti megoszlásának még hozzávetőleges meghatározása is lehetetlen azonban a kölcsönzési adatbázis statisztikai elemzése nélkül; tudomásom szerint ilyen elemzés nem létezik. Egy ilyen vizsgálat segítene jobban megérteni, milyen hatást gyakorolnak általában az angol kölcsönszavak az átvevő nyelvekre, és mekkora súllyal vannak jelen az egyes területeken. Straipsniai / Articles 57 HELEN MYERS AZ ANGOL JÖVEVÉNYSZAVAK PÉLDÁI A LITVÁN ÉS AZ OROSZ NYELVBEN 1. TÁBLÁZAT. Fonológiailag integrálódott jövevényszavak Jövevényszó | Átvevő nyelv | Jelentés | Jövevényszó | Átvevő nyelv | Jelentés Akaynt | Orosz | ‘számla’ | Monitor | ‘monitor’ Andéground | Orosz | ‘underground’ | Pica | Lit. | ‘pizza’ | Békgrund | Orosz | ‘háttér’ | Plis | Orosz | Kérlek Beneficiary | Orosz | ‘kedvezményezett’ | Prediktor | Orosz | ‘előrejelző’ Juzer | Orosz | ‘felhasználó’ | Šoping | Orosz | ‘vásárlás’ Kampus | Orosz | Campus | Svop | Orosz | Csere 2. TÁBLÁZAT. Morfofonológiailag integrálódott jövevényszavak Jövevényszó | Átvevő nyelv | Jelentés | Jövevényszó | Átvevő nyelv | Jelentés Biodegra-duodamai | Lit. | ‘biológiailag lebomló’ | Pikas | Lit. | ‘csúcs’ Instaliacija | Orosz | ‘telepítés’ | Precipitacija | Orosz | ‘csapadék’ Monitoris | Lit. | ‘monitor’ | Šopingas | Lit. | ‘vásárlás’ 3. TÁBLÁZAT. Morfológiailag integrálódott jövevényszavak Jövevényszó | Átvevő nyelv | Jelentés Atkoduoti | Lit. | ‘dekódol’ Konsolidirovat’ | Orosz | ‘konszolidál’ Monitoravimas | Lit. | ‘a monitorozás folyamata’ Monitorinis | Lit. | ‘monitorozással kapcsolatos’ (melléknév) Neirovirulentnost’ | Orosz | ‘neurovirulencia’ 4. TÁBLÁZAT. A szintaktikai egyeztetés jelölőit felvett jövevényszavak Jövevényszó | Átvevő nyelv | Jelentés | Jövevényszó | Átvevő nyelv | Jelentés Autsaideris | Lit. | ‘kívülálló’ | Friki | Orosz | ‘furcsák’ Brifingas | Lit. | ‘eligazítás’ | Kukisy | Orosz | ‘sütik’ Dispenseris | Lit. | ‘adagoló’ | Monitorius | Lit. | ‘monitor’ Džinsai | Lit. | ‘farmer’ | Rolly | Orosz | ‘tekercsek’ Failas | Lit. | ‘fájl’ | | | 58 Acta Linguistica Lithuanica LXX Patterns of Adaptation and Integration of English Loanwords in Lithuanian and Russian 5. TÁBLÁZAT. Olyan alkotások, amelyekben anyanyelvi elemeket használnak Jövevényszó Átvevő nyelv Jelentés Blanko-veksel’ Rus. „kitöltetlen váltó” Hibridizáció Kollekcija bannerov Rus. „bannerkészlet” Hibridizáció Laundž-muzyka Rus. „lounge-zene” Hibridizáció Lenullázni Orosz. Nullázza le Létrehozás saját morfémák felhasználásával Belső társadalmi hálózatok Orosz. „közösségi hálózati oldalak” Hibridizáció RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Rus – orosz Lt – litván BCS – bosnyák/horvát/szerb Blgr – bolgár Blrs – belarusz Cro – horvát Pol – lengyel SL – forrásnyelv RL – átvevő nyelv BIBLIOGRAPHY Barnbrook Geoff, Danielsson Pernilla, and Mahlberg Michaela (eds.) 2005: Meaningful texts: the extraction of semantic information from monolingual and multilingual corpora. London; New York: Continuum. Bender H. Harold A. Lithuanian etymological index. Accessed August, 15, 2013. http://www.archive.org/stream/lithuanianetymol00bendrich/lithuanianetymol00bend-rich_djvu.txt Benson Morton 1959: English loanwords in Russian. – Slavic and East European Journal 3, 248–267. Bujas Ž. 2008: Veliki hrvatsko-engleski rječnik. Zagreb: Nakladni zavod Globus. Fasmer Maks 1967: Etimologičeskij slovar’ russkogo jazyka. Moskva: Izdatel’stvo “Progress”. Filipovič Rudolf 1982. The English Element in European Languages. Vol. 2. Zagreb: University of Zagreb. Haugen Einar 1950: The analysis of linguistic borrowing. – Language 26, 210–31. Holden Kyril 1976: Assimilation Rates of Borrowings and Phonological Productivity. – Language. Vol. 52, No. 1, 131–147. Straipsniai / Articles 59 HELEN MYERS Holden Kyril 1980: Russian Borrowing of English. – The Slavic and East European Journal. Vol. 24, No. 4, Winter, 387–399. Klimas Antanas 1991: Prefixes and suffixes in the Lithuanian verbal system. – Lituanus. Lithuanian quarterly journal of arts and sciences. Volume 37, No. 4, Winter. Klimas Antanas 1994: The Anglicization of Lithuanian. – Lituanus. Lithuanian Quarterly Journal of Arts and Sciences. Vol. 40, 2. Summer. http://www.lituanus.org/1994_2/94_2_01.htm Lewis M. Paul, Gary F. Simons, and Charles D. Fennig (eds.) 2013: Ethnologue: Languages of the World, Seventeenth edition. Dallas, Texas: SIL International. Online version: http://www.ethnologue.com. Accessed August, 15, 2013. Loveday Leo J. 1996: Language Contact in Japan: A Socio-linguistic History. Oxford: Clarendon Press. Meriam-Webster. An encyclopedia Britannica company. Accessed August, 25, 2013, http://www.merriam-webster.com/dictionary Multidisciplinary approaches to code switching. 2009. Eds. Ludmila Isurin, Donald Winford, Kees de Bot. Newsru.com. “Владимир Путин объявил 2007 год годом русского языка”. Accessed August, 23, 2013. http://www.newsru.com/russia/31dec2006/yzyk.html Pažūsis Lionginas 1982: The morphological integration of English loan nouns in American Lithuanian. – The English element in European languages. Vol. 2. Zagreb. rg.ru. Российская газета. – Документы. Accessed August, 23, 2013. http://www.rg.ru/2005/06/07/yazyk-dok.html. Russian National Corpus. Accessed August, 26, 2013. http://www.ruscorpora.ru/en/ Skardžius Pranas 1943: Lietuvių kalbos žodžių daryba. Vilnius: Lietuvos mokslų akademija. “The Expedition One Crew”, http://spaceflight.nasa.gov. Accessed 08/23/13 The Toronto Star. September 22, 2007. “Russish rules. Or Englishian; Russian hi-tech world peppered with anglicisms”. Accessed August, 15, 2013. http://www.thestar.com/life/2007/09/22/russish_rules_or_englishian.html Vasmer’s Etymological Dictionary. Accessed August 25, 2013, http://starling.rinet.ru/cgi-bin/main.cgi?root=/usr/local/share/starling/morpho Weinreich Uriel 1968: Languages in Contact. Findings and Problems. Mouton, The Hague, Paris. Winford Donald 2010: Contact and borrowing. – The Handbook of Language Contact. Willey-Blackwell: A John and Sons, Ltd., Publications, 170–188. 60 Acta Linguistica Lithuanica LXX Patterns of Adaptation and Integration of English Loanwords in Lithuanian and Russian Winford Donald 2005: Contact-induced changes. Classification and processes. – Diachronica. Volume 22, 2. Zinkevičius Zigmas 1998: The History of the Lithuanian Language. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla. Zinkevičius Zigmas 1980–1981: Lietuvių kalbos istorinė gramatika. Vilnius: Mokslas. Мейе Антуан 1938: Введение в сравнительное изучение индоевропейских языков. Перевод Д. Кудрявского. Москва: Государственное социально-экономическое издательство. Носовичъ И. И. 1984: Словарь бѣлорусскаго нарѣчія (Specimina philologiae Slavicae). München: Verlag Otto Sagner. Anglų kalbos svetimžodžių adaptavimo ir integravimo būdai lietuvių ir rusų kalbose SANTRAUKA Anglų kalba yra ne tik tarptautinės komunikacijos kalba, bet ir didžiausias skolinių šaltinis šiuolaikinėms pasaulio kalboms. Anglicizmai integruojami į įvairias sritis, tačiau tradiciškai didžiausią anglų kalbos įtaką patyrė kompiuterių mokslas, elektroninė prekyba, verslas ir tarptautiniai santykiai. Nors skolinimasis iš anglų kalbos yra tapęs visuotinai pripažintu lingvistiniu šiuolaikinio pasaulio reiškiniu, anglų kalbos skolinių integravimas į lietuvių ir rusų kalbas, t. y. kalbas, dėl artimų istorinių ryšių turinčias daug bendrų lingvistinių bruožų, nėra dažnas tyrimų objektas. Šio straipsnio tikslas – apibrėžti ir suklasifikuoti pagrindinius anglų kalbos svetimžodžių adaptacijos ir integracijos mechanizmus lietuvių ir rusų kalbų sistemose. Analizei naudota internete skelbiama medžiaga: internetiniai laikraščiai, interneto dienoraščiai, techniniai ir akademiniai straipsniai bei nacionalinis tekstynas. Tyrimas atskleidžia daug skolinimosi būdų panašumų lietuvių ir rusų kalbose, įskaitant ir tai, kad didžioji dauguma svetimžodžių yra daiktavardžiai, kuriems priskirti sintaksiniai giminės, linksnio ir skaičiaus žymikliai. Funkcinių morfemų, tokių kaip afiksai, skolinimasis yra retas reiškinys; vietoje jo, sudarant vedinius, vietiniai kalbos dalies keitimo elementai paprastai pridedami prie daiktavardžių kamienų. Dažniausias anglų kalbos svetimžodžių integravimo būdas abiejose kalbose yra morfologinė adaptacija, ypač priesaginė daryba. Kiti integravimo būdai apima fonologinę, morfonologinę, sintaksinę adaptaciją bei žodžių darybą. Dauguma sudarytų žodžių yra hibridai, kuriuose vietinė medžiaga naudojama siekiant pakeisti užsienio kalbos morfemas. Analizė parodė, kad abiejose kalbose technologijų sritis patyrė didžiausią įtaką. Antroje vietoje – verslas, muzika, maistas ir kitos sritys. Dėl savo dinamiškumo internetas ir spausdinta žiniasklaida pasižymi naujausiais skoliniais, o literatūra ir knygos daugumos skolinių dažnai yra dar nespėję integruoti. Lietuvių ir rusų kalbų praktikoje naudojami ir keli skirtingi užsienio kalbos medžiagos asimiliavimo Straipsniai / Articles 61 HELEN MYERS būdai. Lietuvių kalboje kur kas dažniau naudojama vietinė medžiaga nei rusų kalboje, todėl dauguma anglų kalbos svetimžodžių, kurie yra gana dažni rusų kalboje, nevartojami lietuvių kalboje. Kitas pastebimas skirtumas yra tai, kad rusų kalboje svetimžodžiai dažnai vartojami su nulinėmis galūnėmis, o lietuvių kalbos daiktavardžiai paprastai neturi nulinių galūnių, bet turi kalbai būdingus sintaksinio derinimo žymiklius, pridėtus prie pasiskolintų kamienų. Kaip rodo analizuojami duomenys, morfologinė adaptacija lietuvių kalboje produktyvesnė nei rusų. Pasiskolintas daiktavardžio kamienas dažnai tampa daugelio lietuvių kalbos vedinių pagrindu, tuo tarpu rusų kalboje tokia daryba nėra labai produktyvi. Dėl tokios intensyvios morfologinės veiklos anglų kalbos skoliniai lietuvių kalbos sistemoje kalbos dalies kaitą patiria dažniau nei svetimžodžiai rusų kalboje. Anglų kalbos skolinių integracija lietuvių ir rusų kalbose atskleidžia produktyviausius vietinius abiejų kalbų žodžių darybos būdus. Įteikta 2014 m. gegužės 29 d. HELEN MYERS The Ohio State University, Department of Slavic and East European Languages and Cultures 400 Hagerty Hall, 1775 College Rd, Columbus, OH 43210 [email protected] 62 Acta Linguistica Lithuanica LXX