Naujieji kontaminaciniai dariniai lietuvių kalboje

246 acta Linguistica Lithuanica LXXI rita MiLiŪnaitė Lietuvių kalbos institutas A tudományos kutatások irányai: normatív nyelvészet, szociolingvisztika, internetes nyelvészet. az új kontaminációs képződmények a litván nyelvben annotáció a tanulmány a litván nyelv használatában az utóbbi időben feltűnően megszaporodott kontaminációs képződményeket, new blendings in the Lithuanian Language létrejöttük okait és forrásait, szerkezeti és funkcionális sajátosságaikat vizsgálja. A Litván Nyelvi Intézetben gyűjtött elektronikus Litván Nyelvi Neologizmusszótár legújabb adatain alapul. A litván nyelvészetben eddig nem végeztek ilyen kutatásokat az adatok ritkasága, valamint azon álláspont miatt, hogy ezek periférikus, nagyobb figyelemre nem méltó jelenségek. Röviden bemutatja az angol nyelvi kontaminációs képződmények kutatásának és problematikájának kontextusát. A tanulmány melléklete mintegy 80, a mai litván nyelvhasználatban rögzített kontaminációs képződmény jegyzékét tartalmazza. Annotáció: a tanulmány a litván nyelvben jelenleg nagy számban előforduló szóvegyüléseket, előfordulásuk okait és forrásait, valamint a létrehozásuk és működésük sajátosságait elemzi. A kutatás a Litván Nyelv Intézete által összeállított, a litván neologizmusokat tartalmazó elektronikus adatbázis legújabb adataira épül. Litván nyelvészeti környezetben ilyen kutatást korábban még nem végeztek, mivel kevés adat állt rendelkezésre, és az a nézet uralkodott, hogy a szóvegyülések marginális jelenségek, amelyek nem érdemelnek nagyobb figyelmet. Röviden bemutatjuk az angol szóvegyülések képzésének kutatási kontextusát és az általa felvetett problémákat. A tanulmány melléklete tartalmazza a kortárs litván nyelvben rögzített 80 szóvegyülési alakulat jegyzékét. lényegi szavak: szóképzés, neologizmus, kontaminációs képződmény, köznyelv, stilisztika. Kulcsszavak: szóalkotás, neologizmus, szóvegyülés, standard nyelv, stilisztika. naujieji kontaminaciniai dariniai lietuvių kalboje 247tanulmány / cikkek 1. Bevezető megjegyzések A litván nyelv új lexikája egyre nagyobb kutatói és társadalmi érdeklődésre tart számot, mivel az elmúlt évtizedekben ezen a területen gyors és intenzív változások zajlanak. A jelenlegi használat új jelenségeit figyelve a kutatók figyelmét elsősorban az új jövevényszavak keltik fel. Vizsgálják alkalmazkodásukat a litván nyelv helyesírási, hangsúlyozási, kiejtési, lexikai és grammatikai rendszeréhez, valamint viszonyukat a lehetséges litván megfelelőkhöz (amelyek egy része szintén új képzés vagy új jelentésű szó). A Litván Állami Nyelvi Bizottságban folyamatosan végzik įgiję žodžiai), kalbos vartotojų kalbinės nuostatos dėl naujųjų skolinių ir jų atitikaz új jövevényszavak kutatását, e litván nyelvi új jelenségek mellett azonban nių norminimo darbas. jelentősen háttérbe szorulnak a jövevényszavakkal közvetlenül össze nem függő új képzések. Egy részük, amely már kezd meghonosodni a használatban, bekerül a Litván Nyelvi Intézetben készülő Köznyelvi litván nyelv szótárába. Nehezebb a helyzet az alkalmi képzések – az egyedi, szerzői, szituációs új képzések – kutatásával. Az ilyen képzések inkább a stilisztika területéhez tartoznak, mint a színes kifejezés eszközei. Egyenként bekerülnek egyes átfogóbb kutatásokba vagy kontextusokba, például valamely szerző szókincsének vagy a funkcionális stílusok és műfajok jellemzőinek leírásakor, azonban szinte egyáltalán nincsenek kizárólag az új képzéseknek szentelt átfogó kutatások. Ez érthető, hiszen digitális eszközök nélkül nem egyszerű különböző forrásokból statisztikailag jelentős adatokat gyűjteni a ritkább peremjelenségekről a használatban. Amikor a Litván Nyelvi Intézetben megkezdték a 21. század új lexikájának rendszeres nyilvántartását és vizsgálatát, megfigyelték, hogy az új szavak teljes áradatából kiemelkedik egy kis, de érdekes csoportjuk – a kontaminációs képzések, az alkalmi képzések egyik fajtája (például: darbostogos, okupendumas, miaujiena stb.). Noha a kontaminációs képzések a litván nyelvben ritka, egyedi szavakként funkcionálnak, nagyobb számú anyag összegyűjtése után sokuk kifejező volta és keletkezésük néhány közös törvényszerűsége is láthatóvá válik. A tanulmány célja – a Litván Nyelvi Intézetben gyűjtött elektronikus Litván Újszavak Adatbázisának (a továbbiakban – nd) legújabb tényeire támaszkodva – megvizsgálni a litván nyelvhasználatban az utóbbi időben észrevehetően megszaporodott kontaminációs képzéseket, keletkezésük okait és forrásait, szerkezeti és használatbeli működésük sajátosságait, továbbá röviden bemutatni e témakör külföldi munkáinak (az angol nyelv kontaminációs képzései kutatásának) kontextusát. A használatban gyakoribbá vált kontaminációs képzésekről – akár saját nyelvi talajon keletkeztek, akár fordítások vagy kölcsönzések – azért is érdemes beszélni, hogy megújítsuk a litván nyelvészetben kialakult róluk alkotott felfogást, valamint az e fajtájú új szavak tudományos és oktatási irodalomban működő példatárát. 248 acta rita MiLiŪnaitė Linguistica Lithuanica LXXI 2. a kontaMinációs képzések foGalma Valószínűleg magának a jelenségnek – a kontaminációs képzéseknek – a sokfélesége miatt fogalmuk még ugyanazon nyelven belül is jelentősen eltérhet. A litván nyelvészetben nem volt különösebb alapja a véleménykülönbségek kialakulásának, mivel magukat ezeket a képzéseket szinte egyáltalán nem kutatták. 2.1. A kontaminációs képződmények meghatározásai és megnevezése már 1880-ban a német nyelvész és lexikográfus Hermann Paul a kontamináció terminust használta azoknak a szóvegyüléseknek a megnevezésére, amelyek véletlen nyelvbotlás következtében, azaz elszólások révén jönnek létre, később pedig ezt a fogalmat hasonló szintaktikai darinių (plg. fisher 1998: 34). A kontaminációs képződményekről ritkaságuk miatt a litván nyelvben litvánul keveset írtak. Pranas Skardžius a Lietuvių kalbos žodžių daryba című művében a képzett új szavak között tárgyalja őket, és egy bekezdést szentel nekik (Skardžius 1943: 21): a kontaminációs képződmények olyanok, amelyek két szinonim vagy valamiféle rokon szóból keveredés útján jöttek létre. Pl. ekertìs, ekert jž i 6951 az eketìs (-) + keta kontaminációjával jött létre, kakorýt „poporyt“ tvč. a kakarýkū + rýtas szavakból, suvisaĩ „visiškai“ Lb 228 a suvisu + visai szavakból, žabagaraĩ „smulkūs žabai, iš kurių daro kūlelius, aplaužyti, aptrupėję žagarai“ Šdv., ob. a žãbai + žagaraĩ szavakból stb. az is lehetséges, hogy a žem. vambol „vabalas“ gyöke, a vamb-, a vab- + bambelemekből (a babalas szóban) alakult ki, lásd Endzelin MLV iV 467. Vincas Urbutis Žodžių darybos teorija című könyvében a kontaminációs képződményeket először az alkalmi képződmények között említi, hangsúlyozva azonban, hogy az ilyen típusú „beszédjelenségeknek“ semmi közük sincs a szóképzéshez (Urbutis 2009: 324): A szóképzést csak a képződmények érdeklik, nem pedig a fonetikai vagy egyéb átformálások, a szöveg egyes szavainak más szavakkal való helyettesítése, a kontamináció következményei és hasonló dolgok. Ezen idézet lábjegyzetében szereplő kontaminációmagyarázatban V. Urbutis W. Dresslerre támaszkodik, és ezt a jelenséget „két, valamely szempontból egymáshoz közel álló szó fonetikai jellegű, beszéd közbeni téves keveredéseként” értelmezi, tehát a beszédaktusban véletlenszerűen, egyszeri alkalommal előforduló jelenségként. A könyv egy másik helyén V. Urbutis megkülönbözteti a valódi kontaminációt (ez állítólag a fent említett „két, valamely szempontból egymáshoz közel álló szó előre nem látott keveredése a beszédben (a nyelv botlásának sajátos esete)”) és „két szó tudatos keverését (ang. blending, blend), töredékeik egy szóvá kapcsolását” (Urbutis 2009: 354–355). Az utóbbi eset kapcsán, re1 A források rövidítései szerzői rövidítések. naujieji kontaminaciniai dariniai lietuvių kalboje 249 cikkek / articles külföldi nyelvészeti munkákra támaszkodva megjegyzik, hogy ez egyes nyelvek szóképzésének leírásába is bekerül, de állítólag látható, „hogy az összekapcsolódó töredékek formája nagyon szabálytalan, létrejöttük gyakran csak a kontextusból következtethető ki, vagy meg kell tanulni őket”, tehát nem grammatikai (morfológiai jellegű) folyamat, következményei, az úgynevezett keverékszavak pedig képzésileg elemezhetetlen (motiválatlan) szavak, és csupán a lexikológia kutatási tárgyát képezik. A keverékszavakra mindössze egy példát közöl: az angol brunch ‘reggeli ebéddel együtt’ (a br/eakfast ‘reggeli’ és l/unch ‘ebéd’ szavakból) (Urbutis 2009: 355). A kontaminációs képződményekről a litván nyelvészet két tájékoztató kiadványa is beszél: a Nyelvészeti terminusok szótára és a Litván nyelv enciklopédiája. ŠA (Gaivenis, Pirmajame kontaminacijos reiškinys apibrėžiamas gana apibendrintai – kaip sąmaiKeinys 1990: 108): új szó vagy kifejezés létrejötte két szó vagy kifejezés részeinek összekeveredésével: žabagaras ← žabas és žagaras, ang. motel ‘motel’ ← motor és hotel. A Litván nyelv enciklopédiájában (a szócikket V. U., azaz Vincas Urbutis írta alá) a kontaminációt mind nyelvi, mind beszédbeli jelenségként határozzák meg (LKE 2008: 282): kontaminãcija – két egymáshoz közel álló beszédvagy nyelvi egység keveredése, kereszteződése, amelynek következtében új, köztes egység (keverékszó) jön létre. A további magyarázat azonban, miszerint a keverékek létrejöttének alapja pszichológiai, azaz „a beszélő határozatlansága abban, hogy melyik versengő egységet válassza”, azt mutatja, hogy a lexikai kontamináció eseteiről szólva a keverékek szűkebb felfogását követik: a kontamináció „következményeit általában egyszeri beszédhibaként értelmezik, és csak ritkán honosodnak meg a nyelvben”. A példák valamivel nagyobb számban szerepelnek, mint a korábban említett forrásokban: dvėl a dvasià és vėl szavakból; tájnyelvi krezdingà, kregždingà, valamint Jonas Bretkūnas blegzdinga szava a žvizdas szóból. blẽzdingà ir krẽgžd; žãbagaras iš žãbas ir žãgaras; žvìzdras iš žìzdras, žiẽzdras ir Ezenkívül ebben az enciklopédiában nemcsak a szintaktikai kontaminációt említik (akárcsak a Nyelvészeti terminusok szótárában – amely a kifejezés részeinek keverésével jön létre), hanem egy példáját is megadják: pakelti tostą a pakelti taurę és a (pa)skelbti, pasiūlyti tostą kifejezésekből. Így annak elismerése mellett, hogy a kontaminációs képződmények morfémaelemzése nem lehetséges, vagy csak korlátozottan lehetséges, mivel az új lexémák morfémarészek, illetve egy morféma és egy másik morféma részének összeolvasztásával jönnek létre, a litván nyelvészetben a keveredést nem tekintik a hagyományos értelemben vett szóalkotási folyamat részének. Nagyjából ennyi, és talán minden lényeges, ami a litván nyelvészetben a kontaminációs képződményekről, vagyis a keverékekről fellelhető. 250 acta Linguistica Lithuanica LXXI Az angol nyelvű szakirodalomban a kontaminációs rita MiLiŪnaitė képződményekről szólva szeretik azt mondani, hogy ezek két jelentést csomagolnak egyetlen szóba. érthető, hogy a nyelvben olyan módokat keresnek, amelyekkel a lehető legtömörebben lehet megnevezni egy olyan jelenséget, amely két másik jelenség hibridjeként jön létre. Úgy tartják, hogy a kontaminációs képződmények létrehozásának sikerét és hatásosságát az határozza meg, hogy a képződményből mennyire lehet felismerni a különböző szavak töredékeit. Mindazonáltal nem minden kontaminációs képződmény lexikai jelentése jósolható meg a kontextus nélkül még e töredékek felismerése esetén sem, de éppen ez az alkalmi képződmények sajátossága. A „becsomagolt tárgy” képe nem véletlenül jön létre. az angol nyelvben használt du skirtingi kontaminacinius darinius įvardijantys žodžiai: blending (kaip darybos folyamat), továbbá a blend (mint a szóalkotás eredménye) és a portmanteau (leggyakrabban a kontaminációs képződmények egyik fajtájának megnevezésére)2. a blending terminus suliejimas, sąmaiša módon fordítható: új lexéma jön létre legalább két alapszó részének összekapcsolásával, amikor e szavak legalább egyikét lerövidítik, egyes fonémák elhagyásával (Gries 2004: 639, pl.: nem feltétlenül egész br[eakfast] ‘pusryčiai’ + [l]unch ‘priešpiečiai’ → brunch ‘vėlyvieji pusryčiai’, fool ‘kvailys’ + [phi]losopher ‘filosofas’ → foolosopher ‘kvailosofas’3), taigi sudaromas morfémákból, és ez különbözteti meg a hagyományos szóalkotási módoktól. a szóalkotás eredménye a blend – maišinys, vagyis kontaminációs képződmény. néha maišinysnak (amint már említettük, a litván nyelvészetben is) nemcsak egyes szavakat, hanem nagyobb nyelvi egységeket is neveznek. A portmanteau szót az angolban a portmanteau luggage, ‘két egymásba csukódó részből álló bőrönd’4 kifejezésben kezdték használni, így a portmanteau litvánul – egyfajta ‘összecsukó’. Sajátos képződmények, különösen az olyanok megnevezésére, amelyek véletlenszerűen, például beszédhibák következtében jönnek létre, ezt a szót elsőként a szavakkal kísérletezni szerető, Lewis Carroll írói álnéven ismert brit író használta az Alice Tükörországban (1871) című könyvében (vö. Fisher 1998: 34). Például az általa alkotott slithy szó a sli[m]y ‘nyálkás’ és a lith[e] ‘hajlékony’ szavak összeolvasztásával jött létre; vagy: frumious a fuming ‘füstölgő, gőzölgő; párolgó’ és a furious ‘dühödt; 2 Vö. blend – „más szavak részeiből, jelentésük kombinálásával alkotott szó, például a motel a motor és a hotel szavakból” (online elérhető: http://www.oxforddictionaries.com); „olyan szó (például brunch), amelyet más szavak vagy szórészek összekeverésével alkottak”; portmanteau – „olyan szó vagy morféma, amelynek formája és jelentése két különböző forma összeolvadásából keletkezett (például a smog a smoke és a fog szavakból) (online elérhető: http://www.merriam-webster.com/dictionary). 3 A kvailosofas szó a litván nyelvhasználatban (a Google keresőeszköz és a VDU szövegkorpuszában) nem volt fellelhető (a keresés időpontja: 2014. 09. 24.), de ez az egyik példa arra, hogyan lehetne szükség esetén egy ilyen szót könnyen megalkotni vagy lefordítani; a foolosopher képzett szó tekinthető a legkorábban (a XVI. század végén) rögzített angol kontaminációs képzésnek (Lehrer 2007: 116). 4 Vö. a francia porte-manteau (porter ‘vinni’, manteau ‘kabát’) a mai francia nyelvben ruhák, kalapok és esernyők állványát jelenti. naujieji kontaminaciniai dariniai lietuvių kalboje 251straipsniai / articles smarkus’, o tai, vieno šios knygos veikėjo žodžiais, ir yra „dvi reikšmės, supaegy szóba „összeillesztve”. ettől kezdve az angol nyelvben a portmanteau (words) szóval az olyan szavakat nevezik, amelyek két vagy több szó részeiből állnak (nem feltétlenül morfémákból, egyes fonémák elhagyásával), és mindenekelőtt hasonló hangzásukon és jų pradėjo pastebimai rastis dar XiX a.). nors kalbinėje literatūroje jų apibūdinimas jelentésükön alapulnak (a használatban némileg eltér [néha tágabb, mint a beszédnek ez a fajtája], mondhatjuk, hogy az ilyen „összeharapott szavak” a kontaminációs képzések (blends) részét képezik; a kontaminációs képzések megjelölésére néha a portmanteau blends kifejezést is használják. Megjegyzendő, hogy a kontaminációs képzéseket meg kell különböztetni azoktól a képzésektől, amelyek általában egy szószerkezet egyetlen szóvá való összevonásával jönnek létre. A litván nyelvre ez a szóalkotási mód nem nagyon jellemző, de az orosz nyelv hatására a használatban a XX. század második felében az ilyen képzések (mind a köznevek, mind a tulajdonnevek – vállalatnevek) száma észrevehetően megnövekedett – mind az átvett, mind a morfémáról morfémára lefordított alakoké (például kolūkis ← kolektyvinis ūkis a колхоз ← коллективное хозяйство mintájára). A hasonló képződmények kisebb kivételektől eltekintve a litván nyelvben normasértésnek számítanak (genrangovas ← generalinis rangovas, vetpunktas ← veterinarijos punktas stb.)5. 2.2. A kontaminációs képződmények kutatásának problémaköre A külföldi szakirodalom a kontaminációs képződményekről összehasonlíthatatlanul gazdagabb, csupán az angol nyelvre vonatkozó kutatások is sokkal részletesebbek és átfogóbbak – ott magukból a kontaminációs képződményekből is jóval több van. A szavak összeolvadását, vagyis a keveredést néhány évtizeddel ezelőtt még az angol nyelvben a neologizmusokkal kapcsolatos periférikus jelenségnek tekintették, az utóbbi időben azonban az angol nyelv egyik gyakori és produktív szóalkotási módjaként ismerik el, a kontaminációs képződmények kutatása pedig nagyon népszerűvé vált (l. Lehrer 2007: 115). A kontaminációs képződmények mennyiségét az daugiau kaip 100–600 tiriamųjų žodžių. statistiškai tiriama kontaminacinių dariangol nyelvben az alapszavak felismerhetősége és szerkezetük egyszerűsége határozza meg (Gries 2004: 639). Amint az különböző szerzők kutatásaiból látható, a vizsgált adatok terjedelme (amelyeket többnyire még digitális eszközök használata nélkül gyűjtöttek össze) általában nem a szavak szerkezete (vö. Fisher 1998: 35–43), a helyesírási és fonematikai sajátosságok, szemantikájuk és az alapszavak szemantikai kapcsolatai kerülnek vizsgálatra keveredésük után, továbbá pszicholingvisztikai kísérleteket végeznek a kontaminációs képződmények megértésére (vö. Lehrer 2007: 115–133) és így tovább. 5 L. a nyelvi nagyhibák jegyzékének A szavak szerkezete 2.3.2 pontját: „egy vagy több szó kezdetéből és az utolsó teljes szóból alkotott összetett, összevont szavak” (online elérhetőség: http://vlkk.lt/ lit/lt/klaidos/zodziu). 252 acta Linguistica Lithuanica LXXI E problematika išsamiai atskleidžiama stefano rita MiLiŪnaitė th. Grieso tanulmányában (lásd: gries 1) hogyan különíthető el a kontamináció a többi szóalkotási folyamattól? 2) Milyen kritériumok alapján különíthetők el az egyik 2004: 639–667 ir ten nurodytą literatūrą). ji nusakoma taip: fajta kontaminációs képződmények a többitől? 3) Mi határozza meg a kontaminációs képződmények struktúráját (miért éppen ilyen vagy olyan módon jönnek létre)? Leginkább az első és a második szempont problematikáját tárgyaló kutatások állnak rendelkezésre. A kontaminációs képződmények osztályozásának különféle kritériumait javasolják, de elismerik, hogy az egységes csoportosítást akadályozza a paraméterek szerinti sokféleségük, valamint a különféle kivételek. Leggyakrabban a következő megkülönböztető jegyeket javasolják: 1) fonémikus összeolvadást6 tartalmazó képződmények (ezeket tovább osztják aszerint, hogy hol és milyen morfémarövidülés és összeolvadás következik be, valamint aszerint, hogy a fonémikus összeolvadás létrehozásuk fő módja-e, vagy csak segédeszköz); 2) az alapszavak rövidítésével létrejött képződmények; 3) vegyes módon létrejött képződmények, amelyek az első és a második mód kombinálásával keletkeznek. Ezeket a jegyeket további paraméterek egészítik ki (szófajok, a szótagok hossza, az alapszavak morfológiai sajátosságai, a kontaminációs képződmény denotátumának szemantikai jegyei stb.). egyúttal elismerik, hogy minden kontaminációs képződmény sajátos, és az általános létrehozási tendenciákon kívül egyéni sajátosságokkal is rendelkezik (például ritmikaiakkal). a kontaminációs képződmények problematikájával kapcsolatos talán legérdekesebb kérdés a harmadik. mivel egy ilyen képződmény elméletileg több szó különböző módokon történő összeolvasztásával és különféle változatok létrehozásával7 jöhet létre, fontos tisztázni, mi határozza meg a konkrét eredményt. Az egyik, korántsem mindig beigazolódó hipotézis szerint a hosszabb alapszó diktálja a feltételeket, és annak érdekében, hogy a képződmény felismerhetőbb legyen, ebből az alapszóból hosszabb töredék marad meg. A statisztikai vizsgálatok részben megerősítik ezt a tendenciát: a képződmény második szava gyakrabban hosszabb, és nagyobb töredék marad el. az alapszavak gyakorisága jelentőséggel bír az összeolvasztás módja szempontjából (rövid6 Vö. az angol overlap ‘részleges egyezés, átfedés’ (Bronislovas Piesarskas. Anglonas, 2005); azok az esetek, amikor több alapszónak ugyanaz a fonémavagy grafémakombinációja van, és a keverékszavak létrehozásakor az egyik pasikartojančių derinių išleidžiamas. 7 Az interneten több, angol nyelvű kontaminációs képzések létrehozására kifejlesztett szóalkotó eszköz is található. kipróbálásuk során látható, hogy például két szó összeolvadásának változatai az angolban elméletileg akár több tucatnyian is lehetnek (egy ilyen szóalkotó eszköz internetes elérhetősége: http://www.portmanteaur.com). Amikor a szóalkotó eszközbe beírták a két litván szót, a darbas és az atostogos szavakat, az angol kontaminációs képzések alkotási szabályszerűségei alapján 18 lehetséges kombináció adódott (például dastogos, dartostogos), amelyek között egy, a mai litván nyelvhasználatban ténylegesen rögzített alak is szerepelt – darbostogos (az angol worliday ← work + holiday tükörfordításaként). naujieji kontaminaciniai dariniai lietuvių kalboje 253 cikkek / articles a prototipikus kategóriát jelentő, súlyosabb és a használatban gyakoribb elem az összeolvadásban rendszerint előrébb áll). az összeolvadás helyét nagymértékben meghatározzák az egymással érintkező alapszavak, különösen az őket alkotó mássalhangzók fonetikai sajátosságai. azt is állítják, hogy a kontaminációs képzések létrehozásakor egyensúlyt tartanak fenn két ellentétes tényező – az alapszavak felismerhetősége és a képzések szerkezetének (kiejtésének, helyesírásának) egyszerűsége – között, ami nem teszi lehetővé az e folyamatokat magyarázó általános összeolvadási modell létrehozását. ezért hajlanak annak elismerésére, hogy a kontaminációs képzések az új szavak létrejöttének egyik legkiszámíthatatlanabb kategóriáját alkotják. 2.3. A kontaminációs képzések szerkezete Bár a kontaminációs képzések az összeolvasztott konkrét szavak strukturális és szemantikai sajátosságait figyelembe véve jönnek létre, szerkezetükben általános szabályszerűségek is felfedezhetők. A különböző forrásokban a képzés módja szerint az angol nyelv kontaminációs képzdményeinek általában a következő nagyobb (további alcsoportokra is osztható) csoportjait8 különböztetik meg: 1) mindkét alapszót lerövidítik, például: robo[t] ‘robot’ + [kanga]roo ‘kenguru’ → roboroo ‘kenguru alakú robot’9; sk[irt] ‘szoknya’ + [sh]ort[s] ‘rövidnadrág’ → skort ‘szoknyanadrág’; free ‘szabad’ + [pre]mium ‘prémium’ → freemium ‘olyan üzleti modell, amelyben a termékek vagy szolgáltatások egy részét ingyenesen biztosítják, hogy több felhasználót vonzzanak a fizetős termékekhez vagy szolgáltatásokhoz’; 2) csak a második alapszó elejét rövidítik: boy ‘fiú’ + [bur]lesque < olasz burlesco ‘burleszk’ → boylesque, lit. boileska10 ‘a burleszk (olyan tánc, amelyben az azt előadó nő csábító módon hangsúlyozza nőiességét) férfi változata’; ‘maraton’ → hackathon, lit. hakatonas ‘szoftverfejlesztők maratonja (többnapos rendezvény), amelynek során grafikusokkal együtt kreatív és oktatási célokat valósítanak meg’; hack ‘įsilaužti į kompiuterio sistemą; aistringai užsiimti programavimu’ + [mar]athon 8 mivel az angol helyesírás nem fonetikus, a kontaminációs képzdmények létrehozása külön problémát jelent, amely az alapszavak mind fonetikai, mind grafikai sajátosságaival összefügg, e tanulmány azonban nem foglalkozik vele. 9 a tanulmányban és annak mellékletében szereplő kontaminációs képzdmények jelentése megtalálható a Litván nyelv neologizmusainak adatbázisában (http://naujazodziai.lki.lt/); Azok, amelyek jelentése kontextus nélkül teljesen homályos lehet, a cikkben röviden vannak jellemezve. 10-et akkor tüntetnek fel, ha a litván nyelvhasználatban ilyen jövevényszó funkcionál. 254 acta rita MiLiŪnaitė Linguistica Lithuanica LXXI 3) csak az első alapszó végét rövidítik: coff[ee] ‘kávé’ + office ‘iroda’ → coffice, lit. kofisas ‘olyan kávézó, ahol általában önálló tevékenységet végző emberek gyűlnek össze, és a napot ott dolgozva (ingyenes internetkapcsolatot használva) és kávét kortyolgatva töltik’. Előfordulnak ritkább, három alapszóból létrehozott kontaminációs képzések is, de az összeolvadás elvei általában ugyanazok, például: spor[t] + por[no] + sexsual → spornosexual lit. spornoseksualas ‘a második generációs metroszexuális – olyan férfi, aki hangsúlyozottan arra törekszik, hogy ápolt, sportos teste miatt kívánatos legyen’. Látható, hogy ha az első alapszó tövének végén álló fonémák megfelelnek a második alapszó kezdő fonémáinak (a példákban az ezeknek megfelelő grafémák alá vannak húzva), létrejön az említett két szó összeolvadása. A kontaminációs képződmények jelentésmeghatározásai általában meglehetősen tágak, ami azt is mutatja, hogy a kontamináció kényelmes módszer valamely többoldalú jelenség tömör leírására. az ilyen taminaciniai dariniai tampa ir lietuvių kalbos skoliniais, tik priderinami prie lietuformájú kontaminációs nyelv grammatikai rendszerei. A litván nyelvben létrejött kontaminációs képződmények osztályozása csak nagyobb számú ilyen képződmény szerkezetének alapos vizsgálata után lenne lehetséges. 3. kontaMinációs képződmények A litván nyelv új szavainak adatbázisában Kevés olyan litván nyelvi neologizmuskutatás létezik, amely nem egyes jelenségekre, hanem azok nagyobb halmazaira, az alkotás és a használat általánosabb tendenciáira irányulna, és a legújabb számítógépes technológiákra támaszkodna – amelyek nélkül a lexikai kutatások ma általában véve nehezen képzelhetők el – (vö. Mikelionienė 2000: 15–21). Bár a litván nyelv szótárainak egyre įrankių jiems tirti kol kas taip pat stokojama. todėl straipsniui duomenys imti iš nagyobb részét digitalizálják, a számítógépes digitális, ám az egyedi használati tények gyűjtése során felhalmozott Litván Nyelvi Neologizmusok Adatbázisa (a továbbiakban – nd) 3.1. az adatbázis jellege A litván nyelv neologizmusainak adatbázisa – nem teljes körű, 2011 végén interneten közzétenni kezdett és folyamatosan bővített adathalmaz, amelyben a következőktől kezdve rögzítik azokat, amelyek a a 20. század végétől jelentek meg a litván nyelvben, és a jelenlegi nyilvános nyelvhasználatban naujieji kontaminaciniai dariniai lietuvių kalboje 261cikkek / articles bár maguknak a kontaminációs képződményeknek a litván nyelvhasználatban fokozatosan növekszik a száma, legalábbis egyelőre nem kellene lényegesen befolyásolniuk a litván nyelv szóképzési tendenciáit, mivel nagy részük egyedi, szituációs jellegű, ezért nem hajlamosak széles körben elterjedni. Az egyik gyengébb láncszem, amely – különösen az angol nyelv példáját követve – nių gausėjimą – netinkami (per ilgi, nepatogūs, neadekvatūs) skolinių atitikmenys. Pavyzdžiui, skolinys hospisas laikomas neteiktinu bendrinei kalbai žodžiu, bet viefelgyorsíthatja az ilyen képződmények létrejöttét, az általa a használat számára kényelmetlennek javasolt paliatyviosios slaugos ligoninė ’palliatív ellátási kórház’ kifejezés. ez hasonló kontaminációs képződmények, például a *slaugoninė megjelenését ösztönözheti. 6. KÖVETKEZTETÉSEK 1. a mai litván nyelvhasználatban észrevehetően gyarapodó neologizmusok jelentős részét kontaminációs képződmények (keverékek) alkotják, amelyek más nyelvekből való kölcsönzéskor vagy fordításkor megszaporodtak, továbbá kis részben magában a litván nyelvben is létrejönnek. tehát e képződmények uralkodó típusa nem egyedi beszédhibák, hanem a tudatos nyelvi tevékenység eredményeként létrejött neologizmusok. ezért a litván tudományos, tájékoztató és oktatási szakirodalomban e képződményeknek nagyobb figyelmet kellene szentelni, szerkezetüket és keletkezésük okait részletesebben le kellene írni, valamint a példatárat a használatban funkcionáló valós adatokkal kellene kiegészíteni. 2. A kölcsönzött kontaminációs képződmények aszerint, hogy az őket alkotó alapszavak felismerhetők-e a litván nyelvben (vagyis önállóan funkcionálnak-e), kétféleképpen értelmezhetők: vagy egységes, részekre nem bontható szavakként, tehát egyszerű kölcsönszavaknak és nem képződményeknek tekintendők, vagy idegen eredetű kontaminációs képződményekként. 3. A kontaminációs képződmények megjelenését a litván nyelvhasználatban elsősorban az ösztönzi, hogy kifejezőbb kifejezőeszközöket, valamint tömörebb kifejezésmódot keresnek akkor, amikor a kölcsönszavak javasolt litván megfelelői túl hosszúak, több szóból állnak. ritkaságuk miatt azonban ezek a képződmények legalábbis jelenleg nem jelenthetnek veszélyt a litván nyelv szóképzési rendszerére, és a stiláris kifejezés hatásos eszközeként értékelhetők. A köznyelvi normákra – még ha csekély mértékben is – hatással lehetnek azok a kölcsönzött kontaminációs képződmények, amelyeknek alkotó alapszavait nem ajánlottként ismerik el. A litván nyelvbe kontaminációs képződmények részeiként bekerülve ezek önálló, ugyanahhoz a gyökhöz tartozó idegen szavak használatát is aktivizálhatják. 4. Ha idővel több adat gyűlik össze (várhatóan a jelenlegi nyelvhasználat szövegkorpuszainak és számítógépes eszközöknek a segítségével), lehetővé válna a litván nyelv kontaminációs képződményeinek rendszeresebb és alaposabb osztályozása, valamint szerkezetük részletesebb vizsgálata és használatbeli működésük változatosabb aspektusainak feltárása. 262 rita MiLiŪnaitė acta Linguistica Lithuanica LXXI ŠaLtiniai DLKt – A mai litván nyelv szövegkorpusza. Kaunas: a Vytautas Magnus Egyetem. Online hozzáférés: http://tekstynas.vdu.lt/tekstynas/index.jsp – A litván nyelv neologizmusainak adatbázisa. online adatbázis. szerkesztette: dziai.lki.lt rita Miliūnaitė. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: http://naujazoIrodalom Fisher Roswitha 1998: Lexical change in present-day English: a corpus based study of the motivation, institutionalization, and productivity of creativ neologisms. – Tübingen: Narr. Gaivenis Kazimieras, Keinys Stasys 1990: A nyelvészeti terminusok szótára. Kaunas: Šviesa. gr i es stefa n th. 2004: nem breakfunch kellene lennie? A szóvegyülések szerkezetének kvantitatív elemzése az angol nyelvben. – Linguistics 42–3, 639–667. Le h r er a dr i e nn e 2007: blendalicious. – Lexikai kreativitás, szövegek és kontextusok. Tanulmányok a funkcionális és strukturális nyelvészetben, 58. köt. Judith Munat szerk. john benjamins b. V., 115–136. Lke 2008: A litván nyelv enciklopédiája. 2. pontosított és bővített kiadás. Kazys Morkūnas állította össze, Vytautas Ambrazas szerkesztette. – Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadóintézet. Mikelionienė Jurgita 2000: Új szavak a Vytautas Magnus Egyetem számítógépes korpuszában (keresés, kiválasztás, osztályozás) . – Acta Linguistica Lithuanica 42, Mikelionienė 15–21. Jurgita 2002: Analógia a litván nyelv szóképzésében. Potenciális és alkalmi képzések . – Acta linguistica Lithuanica 46, 73–80. Miliūnaitė Rita 2009: A mai litván nyelvhasználat változatai. Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. Skardžius Pranas 1943: A litván nyelv szóképzése. Vilnius: Litván Tudományos Akadémia, Litván Nyelvi Intézet. Urbutis Vincas 2009: A szóalkotás elmélete. 2. kiadás Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadó Intézet. zucke r m ann ghil’a d 2008: „Realista preskriptivizmus“: a Héber Nyelv Akadémiája, „jó nyelvtanra“ és nyelvi kémkedésre irányuló kampánya, valamint az izraeli anyanyelvi Israel Studies in Language and Society 1 (1), 135–154. Prieiga internete: http://www.zukbeszélők. – kermann.org/pdf/realistic_Prescriptivism_academy.pdf. naujieji kontaminaciniai dariniai lietuvių kalboje 263 cikk / articles Függelék A 2011–2014 között a litván nyelv neologizmusainak kartotékában rögzített kontaminációs képződmények jegyzéke abenomika akvatlon banksteris blògas boileska boligarchas botelis brančas brandalizmas brestoranas darbostogos dykonomika dovanomika džeginsai elektrukas energiholikas es’faltas femicidas fleksitaras flomo fotelova frigebudas hakatonas haktyvistas interkomis kaimobilis katomas kedulas keistanomika kinoholikas kitleris klaikėdos komunostalgija labradudelis laisvanomika lenininklas lopatologas mechatronika meginsai infotronika kofisas Merkozi metroseksualas miaujiena Mobama mobifonas mokomatas monokinis murmanas muzikėčia netiketas nomofobas numanitaras okupendumas parkomatas planšefonas pliurpalyvas poploras postkapitalipsė prosumeris putinomika putirendumas Putleris, rašizmas, reanimobilis, reiganomika, robošuo, sekspertas, sekspozicija, seksprogimas, sekstremistas, siaurovizija, skrendaras, spintronika, spornoseksualas, šaukštutė, šortsijonis, tanoreksija, tepyba, užreferendūminti, vebinaras, vikinomika, vikipedija, žeuras suMMary lietuvių kalboje atsiranda junginiai, kai skolinami arba verčiami žodžiai iš kitų kalbų, taip pat kai kurios jų dalys yra kilusios iš pačios lietuvių kalbos. A más nyelvekből származó szóvegyülések kétféleképpen kezelhetők, attól függően, hogy felismerhetők-e az alapszavak töredékeikből, illetve hogy önálló kölcsönszavakként működnek-e: lehetnek egyrészt integráltak (így egyszerű kölcsönszavaknak, nem pedig szóvegyüléseknek tekintendők, mint sekstingas például a blogas, flomo, prosumeris); arba kaip svetimos kilmės junginiai (pavyzdžiui, banksteris, hakatonas, sekspertas). new blendings in the Lithuanian Language A szóvegyülések neologizmusként való megjelenésének két fő oka van a nyelvben: 1) az új realitások megnevezésének szükségessége; 2) a már létező realitások elnevezésének 264 Acta Linguistica Lithuanica LXXI könnyen alkalmazkodnak (botelis, smogas), néha terminussá rita MiLiŪnaitė válnak (katomas, kubitas, spintronika), mások viszont soha nem maradnak fenn: alkalmiak, mindennapiak vagy szituációsak, és meghatározott társalgási aktusokban használják őket tárgyak vagy jelenségek sajátos megnevezésére, így kifejezőeszközként szolgálnak a nyelvben. szükségessége. Egyes szóvegyülések a keverés technikái; a szóvegyülések litván nyelvbeli technikái hasonlóak az angol nyelvbeliekhez. A legnépszerűbb technika két olyan szó vegyítése, amelyek azonos vagy hasonló fonémakombinációkat tartalmaznak, amikor az első szó eleje vegyül a második szó végével. ritkaságuk miatt ezek a szóvegyülések nem jelentenek derivation system in Lithuanian language and can be treated as a smart stylistic means. veszélyt; a kutatási eredmények lehetővé teszik a szóvegyüléses deriváció kérdéseinek kibővítését és rendszerezését, amelyeket a nyelvészeti szakirodalomban mindeddig nem elemeztek, valamint a példatár kiegészítését valóban működő adatokkal. Az összegyűjtött tények további alapot biztosítanak a szóvegyülések derivációjának és működésének kutatásához. Pateikta 2014 m. spalio 31 d. rita MiLiŪnaitė Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius, Lietuva [email protected]