Varėnos šnektos daiktavardžio giminės kategorija
Full text
229straipsniai / articles esMiniai ŽodŽiai: pietų aukštaičiai, Varėnos šnekta, natūralioji morfologija, giminės kategória, a nem variálása. Kulcsszavak: dél-aukštaitis, varėnai nyelvjárás, természetes morfológia, a nem kategóriája, a nem variációi. VitaLija karaciejŪtė Lietuvos edukologijos universitetas Kutatási irányok: jelenkori morfológia, a nyelvjárások morfológiája, dialektológia. A varėnai daiktaVardŽio giMinės kategorija the category of gender of noun in Varėna sub-dialect nyelvjárás annotációja A varėnai nyelvjárás nemi kategóriáját a természetes morfológia szempontjából mindeddig nem vizsgálták és nem írták le. A tanulmány fő célja e nyelvjárás nemi kategóriájának struktúráját megvitatni, empirikus anyag alapján bemutatni a főnevek nemének szemantikai és morfológiai jellemzését, valamint meghatározni a nemi variáció eseteit. Az elvégzett elemzés kimutatta, hogy: 1) A varėnai nyelvjárásban a főnevek neme (hímnem és nőnem) nem különül el szigorúan a tövek szerint, amelyek a flexiókkal együtt csak részben jelölik a nemet; nem pontos a varėnai nyelvjárás főneveinek struktúrájában valamiféle sajátos „nemi morfémáról” beszélni sem; 2) a vizsgált nyelvjárásra jellemző a nemi formák variálódása. Megjegyzés: Varėna alnyelvjárásának nemi kategóriáját mindeddig nem kutatták és nem írták le a természetes morfológia szempontjából. A tanulmány fő célja, hogy empirikus anyag alapján megvitassa a nem kategóriájának szerkezetét ebben az alnyelvjárásban, bemutassa a főnevek nemének szemantikai és morfológiai jellemzőit, valamint azonosítsa a nemi változatosság eseteit. Az elvégzett elemzés feltárta, hogy: 1) Varėna alnyelvjárásában a szótövek alapján nincs szigorú elkülönülés a (hímés nőnemű) nemek között; a szótövek a toldalékokkal együtt csak részben jelölik a nemet; pontatlan Varėna alnyelvjárása főneveinek szerkezetében konkrét „nemi morfémára” hivatkozni. 2) A nemi formák változatossága jellemző a vizsgált alnyelvjárásra.
230 VitaLija karaciejŪtė acta Linguistica Lithuanica LXXI A kategória – a nyelvi elemek egy bizonyos rendszere – grammatikai jelentéssel és az azt jelölő grammatikai formával, azaz formális jelölővel rendelkezik (vö.: hockett 1965: 211; Lkg i 18–19; Paulauskienė 1983: 157; Matthews 1997: 48)1. annak meghatározásához, hogy egy adott nyelv milyen morfológiai kategóriákkal rendelkezik, először az adott nyelvben meglévő ragozási (flektív) formákat kell megvizsgálni. más szóval, a morfológiai A modern morfológiaelméletben a szavakat szintaktikai kategorija egzistuoja ten, kur ji formaliai kaip tokia pasirodo (Wurzel 1989: 53). funkcióik, képzésük, grammatikai tartalmuk és kontextusuk alapján sorolják kategóriákba (a kategóriáról és jellemzőiről bővebben lásd: carstairs-Mccarthy 2000: 264–272). A szám, az eset és a nem2 grammatikai kategóriái összefüggenek egymással3: a szóalak grammatikai morfémája (a flexió vagy flektívum) mindig kódolja a számés az esetkategóriát, azt pedig, hogy a nem grammatikai kategóriája kapcsolatban áll a számkategóriával, az a nyelvi univerzálé támasztja alá, amely szerint minden olyan nyelv, amely rendelkezik nemi kategóriával, mindig rendelkezik számkategóriával is (greenberg 1968: 95). Általában úgy vélik, hogy a főnév nemét a singularis nominativus grammatikai morfémája jelöli4. ebben az esetben a varėnai nyelvjárásban a „hímnemű” morféma sajátos státusával az a, a1, a2, u, u fleksiós osztályba tartozó főnevek singularis nominativusi alakjainak grammatikai morfémái (flexiói) rendelkeznének, pl.: n.m-as, k.l-es, rug-·s, su·n-ùs, pie-ùs. ilyen státusszal nem rendelkeznének az i és C tövű főnevek singularis nominativusi alakjainak grammatikai morfémái (vö. rosinas 2005: 45). A varėnai nyelvjárásban a grammatikai nem kategóriáját a singularis genitivus is jelöli, vö.: az a, a1, a2, im, u, u fleksiós osztályba tartozó főnevek genitivusi alakjai: n.m-o., k.-o., rù-o., d.be-o., su.n-ås, pie-ås. ha azonban összevetjük ugyanazon fleksiós osztályok singularis accusativusi alakjait: n.m-u., k.-u., sú·n-u., piẽ-u., rùg-i., d.bes-i. valamint a nőnemű főnevek accusativusi alakjait: dαn-u., mα-u., žõ·l-ы., .k-i., s.ser-i., látnánk, hogy az említett alakok grammatikai morfémái nem rendelkeznek ilyen „szuperkarakterisztikával” (vö. rosinas 2005: 46). tehát a nem problémájával találkozunk, amikor a fleksiós alakok grammatikai morfémái a túl nagy szinkretizmus miatt nem mindig képesek jelölni a nemet, ami azt jelenti, hogy a nyelvjárásban ezek nem szerint nincsenek teljesen differenciálva (vö. rosinas 2005: 44). 1 A kategória terminusának eltérő használatáról lásd carstairs-Mccarthy 2000: 267; Plungian 2010: 20. 2 A nem és a szám, valamint a nem és a ragozás kölcsönhatásáról lásd Corbett 1991: 132, 154–157. 3 Wolfgang Ulrich Dressler szerint a morfológiai kategóriák lehetnek produktívak vagy nem produktívak. Például a német nyelvben a szám éppolyan produktív, mint a ragozás, míg a nemet csak morfoszintaktikailag jelölik (Dressler 2003: 34). 4 Az egyes számú nominativusi végződést tematikus jelölőnek is nevezik (Savickienė, Kazlauskienė, Kamandulytė 2004: 5).
Varėnos šnektos daiktavardžio giminės kategorija 231straipsniai / articles 1 P a V. Varėna és környékének térképe5 A téma nemcsak a felvetett nemi probléma miatt aktuális, hanem azért is, mert a dél-aukštaitis nyelvjáráshoz sorolt Varėna és a hozzá legközelebb eső falvak – Akmenys, Babriškės, Barčiai, Beržupis, Giraitė, Kašėtos, Mergežeris, Matuizos, Perloja, Pauosupė, Rudnia, Senoji Varėna, Ūta, Zervynos, Žiūrai (lásd az 1. ábrát) – beszédében a nem kategóriáját6 sem a hagyományos, sem a modern – természetes – morfológia szempontjából mindeddig nem vizsgálták és írták le. a gyűjtött anyag alapján bemutatni a főnevek nemének straipsnio tikslas – aptarti šnektos giminės kategorijos struktūrą, remiantis emszemantikai és morfológiai jellemzését, valamint meghatározni a nemi variálódás eseteit. 5 A térképet Laura Geržotaitė készítette. 6 Varėna nyelvjárásának számkategóriájáról lásd karaciejūtė 2012: 53–59.
232 acta VitaLija karaciejŪtė Linguistica Lithuanica LXXI A vizsgált anyagot a cikk szerzője által 2005–2013 között egyénileg gyűjtött nyelvjárási szövegek alkotják Varėnából és a hozzá legközelebb fekvő falvakból (a hangfelvételek időtartama körülbelül 70 óra). Az 1913–1939 között született, a vizsgált nyelvjárási területen állandóan élő idősebb nemzedék képviselőinek nyelvi adatait elemezzük. A kutatás a természetes morfológia elméletének alapelveire támaszkodik, amely a jelöltség és a fonológiai természetesség fogalmainak egyesülésével jött létre (dressler 2000: 289). A dolgozatban leíró, oppozíciós és összehasonlító módszereket alkalmazunk. A Varėna nyelvjárásának nemkategóriája7 hímnemű (pl.: šiẽnas ‘széna’, ú·kis ‘gazdaság’, arkl·s ‘ló’, su·nùs ‘fiú’, dαncs ‘fog’, vαnduõ ‘víz’) és nőnemű (pl.: kru·cn. ‘mellkas’, dúona ‘kenyér’, vaǯ ‘hatalom’, kl·ts ‘padláskamra’, sesuõ ‘nővér’, dukt· ‘lány’) nemi oppozíciója8 alkotja. A főnevek jelenlegi nemkategóriája kéttagú, korábban azonban a hímés nőnemen (a jelöletlen és jelölt nemen) kívül a baltik népeknek semleges nemük is volt9. hagyományosan a főneveket szemantikai és morfológiai alapon nemekre osztják (Laigonaitė 1961: 122–123; vö. még dLkg 62–63)10. a szemantikailag felosztott főnevek neme, amely a lexikai jelentésen és a nemek közötti különbségen alapul11, nemcsak eltérő tövű, ragvégződésű és képzésű, hanem eltérő gyökerű is lehet, pl.: kàt su‿šeimù [vyro] t.ko. bú·c ‖ t·vas ┊ mamà jõ· ‖ „hogy a családdal [a férfinak] kellett lennie. az apja, az anyja“ (Mrg); tαi‿c màno. v·ras anàs ‖ „ez itt az én férjem“ (Prl), és tαi‿dα ┊ va‿šitó· mo.ters | tαi‿jõ·s mamà nevá·ikšto. ‖ „tehát most ez a nő, az ő anyja nem jár“ (Prl); tàs tαi‿åu‿jõ·s ┊ jo.‿ bró·lis | jo.‿bró·lis ‖ „az már az övé, a bátyja, a bátyja“ (Vrn), és o.‿jõ· ┊ tà jo.‿sesuõ i·rà 7 a nyelvtani nem kategóriájáról lásd: hockett 1965: 231; aikhenvald 2004:1031–1045; holvoet, semėnienė 2006: 101–120; WaLs. az északi širvintiškiai, joniškisi és ramaškoniai nyelvjárásokban a nyelvtani nem kategóriájáról lásd : Markevičius 2009: 15–31; Kaikarytė 2010: 28–33; Tuomienė 2010: 53–61. 8 Aldona Paulauskienė (2007: 23) szerint „ahol oppozíció van, ott a neutralizáció lehetőségének is fenn kell állnia, vagyis az oppozícióban álló tagoknak szinonímiáig, sőt akár az oppozíció teljes megszűnéséig közeledniük kell egymáshoz”. 9 David Crystal (1999: 130) a hímnem / nőnem / semleges nem oppozíciója mellett az élő / élettelen szembenállást is megadja (vö. még Paulauskienė 1989: 172; Matthews 1997: 142). Feltételezik, hogy a hímnemű és nőnemű főnévi osztályok az aktív, élő főnevekből (genus activum) alakultak ki, amelyek denotátumai életműködésükben aktívak, a semleges nemű főnévi osztályok pedig az inaktív, más szóval passzív, élettelen főnevekből (genus pasivum), amelyeknek denotatai yra gyvybinio ciklo neturintys objektai (rosinas 2005: 156; dar žr.: kuryłowicz 1964: 207; Mažiulis 1970: 76; Zinkevičius 1980: 176–177). 10 Alexandra Yurievna Aikhenvald (2004: 1034–1036) a nemek szemantikai, formális-morfológiai elkülönítésének kritériumai mellett fonológiai kritériumot is említ. 11 Vö. az orosz nyelv „epicén” (angl. epicenes) főneveit, a krolik ‘nyúl’ és sobaka ‘kutya’ szavakat, amelyek közül az előbbi hímneművel, az utóbbi nőneművel egyezik, azonban mindkettő bármely nemű állatot jelenthet. Az említett példa azt mutatja, hogy egy nyelven belül az egyes szófaji osztályok nemének egyeztetésére különböző rendszerek létezhetnek (Aikhenvald 2004: 1033).
Varėnos šnektos daiktavardžio giminės kategorija 233cikkek / articles itek·jus ‖ „ó, igen, az a nővére férjhez ment” (Prl); nó·rs is‿pàc lietùvi bùo. | de‿åu‿skαt.s leŋkũ· mó·ki.to.jes ‖ „bár ő maga litván volt, de már lengyel tanítónak számított” (Žr), és nù ir‿pasku s.ko. | per‿p.mo.ka(s) s·ʒim vis | nu‿ir‿mó·ki.to.je12 klá·use | vαkαi ┊ iš‿ku jũ·s ·m.t šitù() žαislùs ‖ „na és aztán azt mondja: az órák alatt mindannyian ülünk, na és a tanítónő megkérdezi: gyerekek, honnan vettétek ezeket a játékokat?” (Vrn) (vö. Valeckienė 1984: 175–178; 1998: 231–234). Megemlítendők a háziés vadon élő állatokat, valamint madarakat jelentő párok, amelyek kicsinyei mindig hímneműek, pl.: jǽ·m d.v. kavẹ-- ┊ katinùku. ‖ „adott neki egy kiscicát” (Vrn), és nẹi‿kat·s netuȓù ǁ „még macskám sincs” (bbr); tα ir‿kat· [buvo] ┊ ir‿kaùku. [turėjo] ǁ „tai ir katė [buvo], ir kačiuką [turėjo]“ (bbr) (dar žr.: Laigonaitė 1961: 124–126; jakaitienė, Laigonaitė, Paulauskienė 1976: 33; Paulauskienė 1983: 179–180; 1989: 173–174; 1994: 161; 2006: 70–73; dLkg 63; Valeckienė 1998: 235–236). Visi daiktavardžiai, nereiškiantys skirtingos lyties asmenų, gyvulių ar paukščių, turi nemotyvuotą giminę (plg.: sakå ┊ tαigi‿js tùri mašin·lы. | ir‿tùri ktu. matciklu. ‖ „sakau, taigi jis turi mašinėlę ir turi kitą motociklą“ (Prl); tαi‿e [vaikai] nupiki. to.k. st.lu. | kàb va‿dα nuog‿c | dá·r lig‿c ‖ iȓ‿c tùri to·kès k·des ┊ i | tαi‿c dåugǽ·use va‿vá·lgåu ‖ „ezeknek [a gyerekeknek] olyan asztaluk van, mint most innen idáig, még eddig. és itt ilyen székek vannak, és itt eszem a legtöbbet” (Prl) stb.)13. Ezek a főnevek nemben nem ragozódnak, vö.: mašin·l. és **mašin·lis14; matciklas és **matcikla; st.las és **st.la15 (Lkg i 19; Paulauskienė 1989: 170; 2006: 69; dLkg 62–63). A morfológiailag felosztott főnevek nemét morfológiai sajátosságok, azaz alakjuk határozza meg: a tő és a grammatikai esetek ragjai (Laigonaitė 1961: 122–123; vö. még dLkg 62–63). A hímnemet és nőnemet szintaktikai, illetve szintagmatikai kritérium alapján jelölik, amely a formák egyeztetését írja le, pl.: m·li.na viesà tràkšt ‖ „Mėlyna šviesa trakšt“ (Prl); g.ras to·ks c·ltas tαi‿bùo. ‖ „geras toks tiltas tai buvo“ (Mrg). 12 Az ilyen típusú főneveket, mint a mó·ki.to.jes és mó·ki.to.je, substantiva mobilia néven (vö.: Valeckienė 1998: 236–240; holvoet, semėnienė 2006:110; lásd még: zumpt 1846: 17; jacob 1851: 146; a főnévpárok jelöltségéről lásd Paulauskienė 1994: 159), illetve motion nouns néven (németül: Mozgás (nemek szerinti differenciálás), többes szám Philippo conzetto által közölt példákat: „lieùv-is (ʻmale Lithuanianʼ)“ – „lieùv-ė (ʻfemale Lithuanianʼ)“ 148–149); a spanyol és német nyelv (praleista t – aut. past.); „pedagòg-as (ʻmale teacherʼ)“ – „pedagog-ė (ʻfemale teacherʼ)“ (conzett 2010: példáit lásd corbett 1991: 67; Lohde 2006: 124–126). 13 Vessük össze a francia nyelv példáit: a nőnemű maison ‘ház’ és a hímnemű château ‘kastély’. Ezek a főnevek élettelenek, vagyis nincsenek kapcsolatban a hímés női nemmel (aikhenvald 2004: 1031). 14 dviem žvaigždutėmis žymimos teoriškai galimos, bet šnektoje nevartojamos formos. 15 apskritai visi daiktavardžiai yra klasifikuojami ir turi giminę, bet giminėmis nėra kaitomi.
234 VitaLija karaciejŪtė acta Linguistica Lithuanica LXXI dar palyginkime formų derinimo atvejus, kai galūnės pagal giminę nėra diferencijuotos: nu‿ú·råu kap‿j d.ro. | ir‿àš [darau] | kap‿tàs *mke. kvαilùtis ‖ „na žiūriu kaip jis daro ir aš [darau] kaip tas Mikė kvailutis“ (grt); s.ke. ┊ kad‿jisα čiomis fleksijomis. vá·lkata ‖ „sakė, kad jis valkata“ (sVrn). Morfologinis, arba formalusis, kriterijus remiasi kamienais ir nuo jų priklausanPavyzdžiui, u kamieno daiktavardžiai visada yra vyriškosios giminės: su·n-ù d·rba *v·un ‖ „sūnus dirba Vilniuje“ (Žr); o.‿dabar | ir‿parduotuvės ┊ ir‿turgūs dar‿vietoje. | viskas tenai·vietoje.dabar ‖ „O dabar ir parduotuvės, fleksijomis tik iš ir turgus dabar vietoje, viskas tenai vietoje dabar“ (Vrn). Varėnos šnektoje, kaip ir kitose natūraliosios morfologijos metodais tirtose lietuvių (ir latvių) šnektose (plg.: rosinas 2005; Markevičius 2009; kaikarytė 2010), daiktavardžių giminė nėra griežtai diferencijuota pagal kamienus, kurie kartu su dalies žymi giminę (plg. Valeckienė 1998: 234). Šnektoje esama daiktavardžių (rodančių giminystės santykius, pareigybes, pavardes), kurie turi moteriškosios giminės ā, ē kamienų gramatinę morfemą (fleksiją), nors pagal semantiką yra vyriškosios giminės16, pvz.: sakau ┊ mano. tėtė. buvo. mėsininkas ‖ „sakau, mano tėtė buvo mėsininkas“ (sVrn); labai tota17 buvo. geras ‖ „Labai tota buvo geras“ (brč); paskui ┊ mano. d·d. ┊ mamõ· bró·lis | tαi‿labα ┊ peilukù gražẹ skutin·davo. | visó·kẹis raštαs ‖ „Paskui mano dėdė, mamos brolis, tai labai peiliuku gražiai skutinėdavo visokiais raštais“ (Mtz); nu‿ku ┊ ku‿iš-- ┊ iš‿ vαõ·s àt.m. | atidúodavo. ┊ šıcem | *bl·nda18 | a(š)‿sakå | to.õ· rαik·jo. | kàt ┊ visem ùšpakau(s) su‿nagá·iko.m19 iškapó·t ‖ „na kur, kur iš valdžios atėmė, atiduodavo šitiems, blinda; aš sakau, tokio reikėjo, kad visiems užpakalius su nagaikomis iškapotų“ (Žr). A varėnaiak olyan főneveket mondanak, amelyek kontextus nélkül hímneműként értelmezhetők. kontextusban az ilyen főnevek nemét a nem szerint ragozott függő szavak jelzik; az ilyen szavak alakja változatlan marad, noha funkciójuk megváltozik (vö. stundžia 1979: 82; Valeckienė 1998: 240), pl.: ko·ks is‿t· búož.20 bùo. | alè21 ž.-- ┊ ž.m. bùo. tα ┊ vež. ‖ „milyen kulák volt ő ott, de földje volt, ezért elszállították” (Ūt); s [vyras] mušẹikà bùo. ‖ „ő [a férfi] verekedős volt” (brč); ale‿tikra 16 Šis reiškinys dar vadinamas gramatinės giminės ir lyties konfliktu (žr. Markevičius 2009: 19–22; apie rusų kalbos daiktavardžių gramatinės giminės ir lyties konfliktą žr. Ls 138–141). 17 tėtė, apa vagy az ember apja. 18 Tadas Blinda. 19 Ostorokkal. szlavizmus. 20 Gazdagabb gazda. 21 A varėnai nyelvjárásra jellemző kötőszó, amelyet leggyakrabban ellentét, ok kifejezésére használnak.
Varėnos šnektos daiktavardžio giminės kategorija 235straipsniai / articles s.vas vags ┊ tα | αrgi‿tù ┊ αrgi‿tù ┊ daskavó·si22 ‖ „de tényleg saját tolvaj, hát te aztán, te aztán elrejted (elnyomod)” (sVrn)23; o.‿kaùka bùo. kó·ks zdrá·ica24 ǀ ir‿α ┊ bùfeto.25 ǀ ir‿αn‿p·nto.s ǀ iȓ‿visu l.kt. to·ks ǁ „o kačiukas buvo toks zdraica ir ant bufeto, ir ant spintos, ir visur lakstė toks“ (bbr); va‿dabα ┊ ir‿màno. ká·imαn [yra žmonių] | ku ┊ kur‿bùo. to·k prešαi | žgamo. bùo. ‖ „Va dabar ir mano kaime [yra žmonių], kur, kur buvo tokie priešai, išgamos buvo“ (Vrn). nyilvánvaló, hogy az említett főnevek negatív, pejoratív árnyalatot hordoznak (vö.: stundžia 1980: 79; gudzinevičiūtė 2009: 273; további példákért lásd: gudzinevičiūtė 2008). a búož., mušẹikà, vá·lkata, vags, zdrá·ica, žgama „főneveknek nincs külön „saját” tövük, flexiójuk; nincs külön „általános nemű” melléknévi osztály” (stundžia 1980: 82), azonban két neme van, ezért hagyományosan hibridnek (angl. hybrid nouns26) (vö. corbett 1991: 38, 66; judžentis 2002: 43), vagy kettős nemű (lengy. dwurodzajowe rzeczowniki) főneveknek nevezik (vö.: otrębski 1956: 5; rinkauskienė 1999: 13; judžentis 2002: 43). A litván nyelvben a grammatikai kategória státusával nem rendelkező „általános nemű” (lat. substantiva communia, angl. common gender) főnevek nőnemű alakja a Varėna-nyelvjárásban csaknem használaton kívül van. a nyelvjárás beszélői a jelöletlen hímnemű alakot gyakrabban mondják ki27. egyes főnevek neme nem mindig egyértelmű, azt semmilyen grammatikai jelölő nem mutatja, pl.: visù gmines ┊ visùs | kap‿ko·kè ┊ kal·imes t· | vsku. žinó·jo. ǁ „Minden nemet, mindenféle, ottani börtönöket, mindent tudott” (bbr) (vö.: gi.vǽ·nto.je bùɔ. ┊ priẽ ┊ pàt *u·lõ·s | ir‿dá·r ┊ dá·r jõ· gimiũ· va‿cà skαt.s [yra] ‖ „a lakos közvetlenül az Ūla mellett volt, és még, még a rokonait is itt számították [vannak]” (Žr)); tαi‿žmo·gùs t.‿åu ┊ tαs.s28 | d.r.s29 | tvαk.s | bèt ┊ dα giȓd·jåu ┊ kat‿pαrdúoda | tuos‿namùs ‖ „tehát az ember ott már javítgatta magát, csinálta, rendbe hozta, de most hallottam, hogy eladja azokat a házakat” (bržp) (vö. k.‿gi gal žmo·gù dåk p.sako.c ‖ „mit is tud az ember sokat mesélni” (Vrn)); kad‿gá·l spakαinà30 vαkas ‖ „kad gal spakaina 22 szlávizmus. 23 Hasonlítsuk össze az általánosított jelentésben használt formát: gal rǽ·iktis | bet‿dα ┊ bijẹ ┊ visó·u. và ┊ vaũ· šıtũ· ‖ „gali reikštis, bet dabar bijai visokių va vagių šitų“ (Lásd). 24 Padauža, nenuorama. 25 edények vagy ételek elhelyezésére szolgáló szekrények. 26 azokat az eseteket, amikor egy nőre utalva megőrzik a hímnemű alakot, a természetes nyelvtani hímnemnek a jelölt nőnem területére való kiterjesztésével lehet összefüggésbe hozni (holvoet, semėnienė 2006: 106). 27 a görög nyelv főneveinek common gender kategóriájáról lásd holton és mtsai. 1997: 61–62. 28 gerino. 29 termelt, dolgozott. 30 nyugodt.
236 acta VitaLija karaciejŪtė Linguistica Lithuanica LXXI gyermek“ (Vrn) (vö. acmenu ┊ ┊ vαku ┊ dúono.s ┊ sukrαte. ┊ sukrαte. | tαi‿va dno.(s) žαndà | dro.bnen skudurùkαn ┊ cùkro. [beleteszi] | és‿dú·oda ┊ kap‿ulptù ku. | és‿vαkas31 trá·uke tu.‿duon·ti. ‖ „emlékszem, a gyereknek kenyeret rágott, rágott, ezt žanda-nak nevezték; egy vászonrongyba cukrot [tesznek], és cumiként adják oda, a gyerek pedig szívja azt a kenyérkét” (grt). nelinksniuojamieji, t. y. nekintamą formą turintys, daiktavardžiai neturi morfológiai nemi kategóriájának jegyei, nemük szintaktikailag fejeződik ki (Paulauskienė 2001: 6; judžentis 2002: 39; dLkg 64; a morfológiailag nem adaptált főnevek neméről lásd rimkutė 2011: 184–201). E főneveket a vizsgált nyelvjárásban nem jegyezték fel. a példák azonban azt mutatják, hogy egyes idegen eredetű főneveket, amelyeket ragozni kellene (kP66), ragozhatatlanként használnak, azaz nem illesztik őket a nyelvjárás flektáló rendszeréhez. lehetnek hímneműek és nőneműek is, vö.: ir‿và papraå *bro·ùl.s ǀ pαneš. šitùs ┊ dù ǀ kàp‿ten ┊ nu‿to·k žal ǀ kur‿àplupi ǀ ki.vi ǀ ki.vi dv suvá·åu ‖ „és íme, megkértem Broniulė-t, hazahozta ezt a kettőt, hogy is mondjam, nos, ilyen zöldeket, amelyeket meghámozol; kivit, kettőt, megettem” (sVrn) és meghámozta. ┊ supjǽ·ut. smú·kẹi ǀ suvá·åu ┊ túos ǀ ki.vi ┊ dù ǁ „meghámoztam, apróra vágtam, megettem azt a két kivit“ (sVrn). Az ilyen kölcsönszavak nemének ingadozása nyilvánvalóan az idősebb generációhoz tartozó emberek tudatlanságából ered, akik nem tudják, melyik nemi forma használandó32. A Varėna környéki nyelvjárásban a nem egyeztetésének eseteit is feljegyezték, például: nu‿kàs ┊ se n.t vin. ʒåũksmas ┊ bùo. ǀ tαi‿vàt ‖ „na tessék, öregkori öröm volt, hát ez az“ (sVrn); tαi‿j. ┊ tas‿*advá·rda ┊ s.ko. ‖ „ő, az az Edvard, mondja“ (Prl); su‿tó·m pavijõ·um33 [a lány be volt pólyálva] ‖ „azzal a pavijočiusszal [a lány be volt pólyálva]?“ (grt); nù ┊ tαi‿paså kap‿atαna ǀ tαi‿å ┊ pa-á·ikina em ‖ kad‿t. iž‿b.lo. balà ‖ to·kè šacnis ‖ „na, aztán, amikor eljön, akkor már elmagyarázza nekik. hogy ott egyik tócsa a másik után. ilyen forrás“ (bržp)34. Az ilyen, a nem egyeztetett nyelvtani nemhez kapcsolódó esetek egyediek, az adatközlők láthatóan véletlenszerűen használták őket. Külön meg kell említeni a vizsgált nyelvjárásban használt főneveket, amelyek nyelvtani neme néha eltér néhány más nyelvjárásétól (például a joniškisi, az északi 31 A Varėna nyelvjárásában a vaikas főnevet néha a fiú (fiúgyermek) jelentésében használják, például: tαi‿vαku. ┊ cig‿venu. vαku. å [turime] | õ· ┊ o.‿tr·s ┊ mego.s ‖ nu‿tαi‿tp | tr·s mego.s ir‿su·nùs ‖ „tehát egy gyermeket, csak egy gyermeket már [van nekünk], ó, ó, három lány. na tehát így, három lány és egy fiú” (Lásd) (vö. még Laigonaitė 1961: 124). 32 a kvi főnév a fiatalok körében végzett felmérés adatai szerint a leggyakrabban ragozott jövevényszavak csoportjába sorolható (Rimkutė, Raižytė 2010). 33 a bepólyált csecsemő összekötésére szolgáló szalag. 34 hasonlítsuk még össze a Barčiai településen lejegyzett példát: ko·k bùɔ pradz / to·k bùs ir‿p·gi.nαs „amilyen volt a kezdet, olyan lesz a vég is” (brč) (Markevičienė 1999: 32).
Varėnos šnektos daiktavardžio giminės kategorija 237cikkek / articles a širvinti nyelvjárás35) és a köznyelvi főnevek neme. A varėnaiak (leggyakrabban a szláv nyelvek hatására36) megváltoztatják a nemet, amikor a következőkről beszélnek: 1) ételekről, italokról, pl.: o.‿sù bubn.m bl·no.m | à ┊ piȓgine ce gá·rdu.s ‖ „a burgonyás palacsintákkal, ezek a spirginiai finomak“ (Ūt); bαndũ· prkepa | prmala ┊ aguõ nu. | ir‿tα‿åu pienα agu-- ┊ aguõnpien.n priv·lgo. ‖ „bandákat sütnek, mákot őrölnek, és abban a tejben, máktejben megdagad“ (Ūt); va‿c cukrà jǽi reke ‖ „Va čia cukrus, jei reikia“ (Vrn); 2) anyagokról vagy azok maradványairól, pl.: dru·c38 r.stαi | cg‿pa-- ┊ p.leno.s [liko] ‖ „erős rönkök, csak hamu [maradt]“ (Mrg); pr.stas ǀ m·lisǀ ┊ va‿kek‿ce pieskà39 ǁ „Rossz a homok, lám, mennyi pieska van itt“ (Vrn)40; malkà sùdega i ┊ ir‿aglei bũ·na ‖ „A fa elég, és, és parázs lesz“ (brč); tempertno.s ┊ volt. žbal. ‖ „terpentin, volt“ (grt); 3) helyneveket, pl.: vienà dukt·jõ· ┊ *babiẽrik.n [gyvena]| mo.ki.to.jè ‖ „Egy lánya Balbieriškisben [él], tanítónő“ (Prl); o.‿màno. ┊ *am·te. dá·r to.ũ· mald.lы. mok·jo. ǀ de‿én csak ezeket a szavakat tudtam: és a szavakat: v·nas ┊ v·nas ┊ v·nas a‿*galeliẽjåusból | és‿náluk ┊ vùo. ǀ å a‿*k·cses alatt vörösbor volt. v·no. ‖ „ó, az én lelkem még egy ilyen imádságot is tudott, de én csak ezeket a szavakat: „bor, bor, bor Galileából“; és náluk már karácsony estéjén vörösbor volt“ (grt); *beržùp.41 volt. három ház ‖ „Beržupisben három ház volt“ (bržp); nálunk pedig ┊ nos, van egy folyócska, és van *dúobup. ‖ duob·ta ┊ duob·ta ‖ vòlt. szép a mi· patakunk.l. ‖ „Nálunk van, íme, itt van a patak is. gödrös. gödrös, gödrös. szép volt a mi patakunk“ (Mtz)42; 35 Bővebben lásd : Markevičius 2009: 17–24; kaikarytė 2010: 32–33. 36 vö. még A Varėna-nyelvjárásban rögzített szám- (vö.: po.‿*kal·dαi ‘karácsony után’ és a lengyel kolęda, az orosz кoляда), illetve nemváltozati (vö.: kiš.us ‘zseb’ és a lengyel kieszeń) változatokat. 37 Olyan nemváltozati példák átírásakor, amelyek egyes nyelvjárásokban és a köznyelvben eltérőek, a nyelvjárásban megszokottabb, gyakoribb formát írják. 38 erősek. 39 homok. 40 vö. még ka(t)‿t. piẽsko. ┊ vsko.‿gi prlαnda ‖ „hogy ott homok, mindenféle is odakerül” (Prl). 41 Vö.: nuspiko. karvė. | ir‿grįžo. gyventi vėl | *Beržupis | savo. kaimas | ir‿dabar dar stovi tas namelis. lis ‖ „nusipirko karvę ir grįžo gyventi vėl į Beržupį, į savo kaimą, ir dabar dar stovi tas namelis“ (bržp). Varijuoja ne tik vietovardžio formų raiška, bet ir kirčiavimas, plg.: ir‿jis pavadintas ┊ kad‿buvo. beržai dideli | tai‿pava-- ┊ pavadintas *beržu-- ┊ *Beržupis ‖ „ir jis (upelis) pavadintas, kad buvo dideli beržai, tai pavadintas Beržupis“ (bržp); *Beržupis ‖ buvo. pad.ri. *b.-- ┊ *b·ržupis ‖ „bežupis. buvo padarę bržupis [kalbama apie kirčiavimą – aut. past.]“ (bržp). 42 Vö.: nugi‿và up.l. va‿αna ‖ *duobùo. ‖ pirmǽ·use šità up.l. prũ·dαn iñteka ‖ dá·r ┊ kàp αin in‿*mó·us | šitù ┊ per‿mik.li. | *mó·u. káimαn | tαi‿dá·r ke-- ┊ kersα up.lis tàs ┊ αna | in‿*meki. ‖ „nos, hát a patak, hát folyik. duobupio. Először ez a patak a tóba ömlik. amikor még a Molių felé mész ezen (az úton), az erdőn keresztül, Molių faluba, akkor még keresztben ez a patak a Merkysbe folyik” (Mtz).
244 acta VitaLija karaciejŪtė Linguistica Lithuanica LXXI Pau la uskienė aldona 2007: Az oppozíciók és neutralizációjuk a grammatikai kategóriák paradigmáiban. – A nyelv elmélete és gyakorlata. A konferenciai előadásainak tézisei. Kaunas: Kaunasi Műszaki Egyetem, 23–24 (elérhető az interneten: http://www.kalba.ktu.lt/files/konf_ tezes_2007.pdf) [megtekintve: 2014. 04. 22.]. Plungian Vladimir 2010: A grammatikai kategóriák tipológiája 1. Vilnius: Vilniusi Egyetem. ragaišienė Vilija 2010: A ragozható szavak hangsúlyozási változatai a dél-aukštaitisi és a kelet-aukštaitisi vilniusi nyelvjárásokban. Doktori disszertáció kézirata. Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. rimkutė er ika 2011: A morfológiailag nem adaptált főnevek neme. – Nyelvi kultúra 84, 184–201. Rimkutė Erika, Raižytė Jūratė 2010: A kölcsönszavak morfológiai adaptációja a litván nyelvben. – Litván nyelv 4 (online elérhető: http://www.lietuviukalba.lt/index.php?id=162) [megtekintve 2014. 04. 22.]. Rinkauskienė Regina 1999: A keleti felső-litvániai utenai nyelvjárás névszóragozása: jelenlegi helyzete és történeti fejlődése. Doktori disszertáció kézirata. Vilnius: Vilniusi Pedagógiai Egyetem. Rosinas Albertas 2005: A lett nyelv főnévragozási rendszere: szinkrónia és diakrónia. Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadóintézet. st un dž ia b onif acas 1979: A nem kategóriája a litván nyelv grammatikai szerkezetében. – Az aktuális nyelvészeti problémák. Tudományos konferencia meghívója-programja és tézisei. Vilnius: Vilniusi V. Kapsukas Egyetem, 80–83. st un dž ia bonifacas 1980: Az úgynevezett semlegesnem helye a litván nyelv morfológiai rendszerében. kísérleti kutatás. – Kalbotyra 31(1), 79–87. Tuomienė Nijolė 2010: A Ramaškoniai nyelvjárás főneve: szociolingvisztikai kutatás. Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. Valeckienė Adelė 1984: A litván nyelv grammatikai rendszere. A nem kategóriája. Vilnius: Mokslas. Valeckienė Adelė 1998: A litván nyelv funkcionális grammatikája. Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadó Intézete. WaLs – co rb et t g. g. a nemek száma. – The World Atlas of Language Structures (online elérhető: http://wals.info/feature/30) [megtekintve: 2014 04 22]. Wurzel Wolfgang Ullrich 1989: Ragozási morfológia és természetesség. dordrecht: kluwer. zinkevičius zigmas 1980: Lietuvių kalbos istorinė gramatika 1. Vilnius: Mokslas. Zumpt Carl Gottlob 1846: A latin nyelv iskolai nyelvtana. London: Longman, Brown, Green and Longmans, Paternoster-row.
Varėnos šnektos daiktavardžio giminės kategorija 245straipsniai / articles Helynévi rövidítések bbr – babrškės Prl – Perlojà brč – bačiai sVrn – senóji Varėnà kšt – bržp – beržùpis Ūt – Ūtà grt – giráitė Vrn – Varėnà kaštos zrv – zervýnos Mrg – Megežeris Žr – Žiūra Mtz – Matùizos giráitė, kaštos, Megežeris, Matùizos, Perlojà, Pauosup, rudnià, senõji Varėna, Ūtà, the category of gender of noun in Varėna sub-dialect suMMary the sub-dialect of Varėna and villages closest to it (akmuõ, babrškės, bačiai, beržùpis, zervýnos, Žiūra), amely a déli aukštaiti nyelvjáráshoz van rendelve, a természetes morfológia szempontjából a nem kategóriáját nem vizsgálták és nem írták le. A tanulmány fő célja, hogy empirikus anyag alapján megvitassa a nem kategóriájának szerkezetét ebben az alnyelvjárásban, bemutassa a főnevek nemének szemantikai és morfológiai jellemzőit, valamint azonosítsa a nemi változatosság eseteit. Az elvégzett kutatás kimutatta, hogy: 1) a nem kategóriájának szerkezete a Varėna környéki nyelvjárásban a hímnem és a nőnem oppozíciójából áll, ami hasonló a természetes morfológia módszerével kutatott más nyelvjárásokéhoz (joniškis, északi širvintiškiai); 2) A tövek alapján nincs szigorú különbségtétel a (hímés nőnemű) nemek között; A flexióval rendelkező tövek csak részlegesen jelölik a nemet; 3) a Varėna környéki nyelvjárás használói általában megváltoztatják az ételekre és italokra vonatkozó nyelvtani nemet (pl., su‿bl·no.m, aguõnpien.n); anyagok és hulladékaik (pl. p.leno.s, aglei); helynevek (pl., *babiẽrik.n, *dúobup.); növények (pl., vαrnalέ·šas, ramun·lei); ruházati részek (pl., kiš.un, rαŋkó·u.); bizonyos terek és helyiségek (pl., v·rtuvis; po.lekl·nikas); az emberi test szervei (pl. kepenα, megenα) és egyebek; 4) pontatlan egyedi „nemi morfémára” hivatkozni a Varėna környéki nyelvjárás főneveinek szerkezetében, mivel a lexikai morféma elválaszthatatlan a nem egyik vagy másik grammatikai jelentésétől. Beérkezett 2014. június 11-én. VitaLija karaciejŪtė Lietuvos edukologijos universitetas Tarasz Sevcsenko utca 31., LT-03111 Vilnius, Litvánia [email protected]