XVII a. anoniminio rankraštinio žodyno „Lexicon Lithuanicum“ sudurtiniai vokiečių kalbos daiktavardžiai

54 Acta Linguistica Lithuanica LXXIV DALIUS JARMALAVIČIUS Vilniaus universitetas A kutatás irányai: a szinkrón és diakrón szóalkotás, a germán nyelvek történeti morfológiája, a balti kétnyelvű kéziratos szótárak szóalkotásának vizsgálata. A XVII. SZÁZADI ANONIM KÉZIRATOS SZÓTÁR LEXICON LITHUANICUM A NÉMET NYELV ÖSSZETETT FŐNEVEI A 17. századi, szerző nélküli kéziratos német–litván szótár, a Lexicon Lithuanicum német főnévi összetételei ÖSSZEFOGLALÁS Ebben a tanulmányban a XVII. századi anonim német–litván kéziratos szótár, a Lexicon Lithuanicum német főneveinek összetételeit tárgyaljuk. A kutatási adatok bemutatása a következő sorrendet követi: először az első tagjuk szófaja szerinti összetételi modelleket írjuk le, tárgyaljuk összekapcsolásuk jellegét, ezt követően pedig az összetett főneveket tagjaik szemantikai-szintaktikai kapcsolata alapján elemezzük, megkülönböztetve a determinatív, a birtokos, a kopulatív és a vonzatos összetételeket. Végül áttekintjük az összetett főnevek tagjainak szóképzési struktúráját. KULCSSZAVAK: szóképzés, kéziratos szótár, összetett szavak, determinatív, birtokos és vonzatos összetételek. ANNOTÁCIÓ A tanulmány a német főnevek összetételét elemzi a 17. századi, szerző nélküli kéziratos német–litván szótárban, a Lexicon Lithuanicumban. Az eredményeket a következőképpen mutatjuk be: először a kapcsolóelemet tartalmazó bal oldali tagjuk alapján meghatározott német főnévtípusokat tárgyaljuk; ezt követően az összetételek egy másik, alkotóelemeik Cikkek / Articles 55 XVII a. anoniminio rankraštinio žodyno Lexicon Lithuanicum sudurtiniai vokiečių kalbos daiktavardžiai szemantikai és szintaktikai értelmezésén alapuló osztályozását elemezzük, amely magában foglalja a determinatív, a birtokos, a mellérendelő és az igéből képzett összetételeket. Végül részletesen leírjuk az összetett szavak szerkezetét egységeik szóalkotási szempontú vizsgálata alapján. KULCSSZAVAK: szóalkotás, kéziratos szótár, főnévi összetétel, determinatív, birtokos és igéből képzett összetételek. 0. BEVEZETÉS Ebben a cikkben egy névtelen német–litván nyelvű kéziratos szótár, a Lexicon Lithuanicum tárgyalására kerül sor, amely e nyelvek első szótárának tekinthető ni német nyelvű főnevek elemzési adatai, érdemes lenne néhány szóban Mažojoje Lietuvoje, vokiškų daiktavardžių dūriniai. Prieš pateikiant sudurtiáttekinteni a szótár eredetére vonatkozó hipotéziseket. Megjegyzendő, hogy a kutatóknak mind ez idáig nem sikerült megállapítaniuk sem a kézirat szerzőjét, sem keletkezésének pontos dátumát. Igaz, sokáig úgy vélték, hogy az említett szótár szerzője Danielius Kleinas lehetett, e hipotézis hívei pedig azzal érveltek, hogy Kleinas a litván nyelvtanon kívül egy kétnyelvű szótárt is összeállított, amelyet nem nyomtattak ki, ezért a Lexicon Lithuanicum ez utóbbinak másolata lehet (vö. Citavičiūtė 2008: 266, 2009: 32–33; Drotvinas 1987: 10). E szerzői értelmezéssel Vincentas Drotvinas nem hajlik egyetérteni, rámutatva arra, hogy mind a szótárban, mind pedig Klein műveiben eltér ugyanazon szavak írásmódja. Ha ez Klein kézirata volna, akkor állítólag mindkét műben a szavak lejegyzése sokkal inkább megegyezne. Bár a Lexicon Lithuanicum kéziratának papírjelei alapján a szótár 1632–1658 között íródhatott, vagyis a Kleini grammatikákhoz hasonló időben készülhetett, a kézirat kézírásának elemzése alapján állítható, hogy ez inkább több személy által készített mű lehetett (Drotvinas 1987: 12–15, 18). Ezzel szemben Vincas Urbutis a kéziratos szótár szerzőségének kérdésében nem ilyen kategorikus, mivel magának Kleinnek a szavai is eltérően vannak írva, ezért az egyes mássalhangzó-kettőzési esetek eltérése még nem jelenti különböző szerzőséget. Másfelől Urbutis megjegyzi, hogy a Lexicon Lithaunicum csupán egy másolat, amelyet nem egyetlen személy készített (Urbutis 1990: 184). Mivel e kézirat szerzősége nem tisztázott, ezért Drotvinas (1987: 23) szerint e szótárt célszerű anonim, önálló, a 17. század közepének poroszországi litván írásbeliségéhez tartozó emléknek tekinteni, amely értékes az akkori élő nyelv szavainak gazdagsága, valamint a szótár változatos lexikai és szóalkotási szinonimikája miatt. DALIUS JARMALAVIČIUS 56 Acta Linguistica Lithuanica LXXIV A Lexicon Lithuanicum, amelynek szövege 225 oldalból (113 levélből) áll, jegyzéke pedig 9200 német szót és 7200 litván megfelelőjük tartalmazza, szóalkotási szempontból sem a világon, sem Litvániában nem kutatott szélesebb körben; a német nyelv főnévi összetételeit pedig, amelyekből meglehetősen sokat (1170 szót) rögzítettek, egyáltalán nem vizsgálták, ezért e kéziratot a főnévi összetételek képzésének elemzési forrásául választottuk. A kéziratos szótárt azért is bevonják a kutatásba, mert az ilyen jellegű szövegben bőségesen található beszélt nyelvi, korrektúra által nem érintett lexika, amely jelentős információval szolgál az egy adott időszakban használt nyelv finomságairól és hitelességéről. A tanulmány kalbos dūrinių darybos sistemiško tyrimo stoka, ypač pasigendama tyrimų apie XVII a. sudurtinių žodžių vyraujančius tipus. Antai Eva-Maria Heinle (2000: aktualitásáról tanúskodó másik tény az, hogy a történeti német nyelv 1911–1912) e századi összetett szavait nagyon általánosan jellemzi, vagyis egyrészt azzal, hogy fontos szerepet töltöttek be a szóalkotásban, másrészt pedig azzal, hogy akkoriban már kirajzolódott az a tendencia, hogy a főnévi összetett szavakat kettőnél több komponensből alkossák meg. Amint megfigyelhetjük, ezek az állítások nem informatívak, és nem teszik lehetővé, hogy átfogó képet alkossunk a XVII. századi összetett szavak képzésében uralkodó modellekről és az alkotóelemek szerkezetének sajátosságairól. Az elvégzett elemzés adatai alapján tehát nemcsak a szótárban rögzített német főnévi kompozitumok uralkodó képzési modelljeinek, alkotóelemeik szintaktikai-szemantikai felépítésének leírása, valamint az elemek összekapcsolásának jellegéről vagy képzési struktúrájukról szóló áttekintés a cél, hanem a többkomponensű elemstruktúrát reprezentáló szavak képzési potenciáljának értékelése is. A tanulmányban a kutatási adatokat a következő sorrendben mutatják be: először az összetett szavakat az első alkotóelem szófaja szerint tárgyalják, hogy meghatározzák az uralkodó összetételi modelleket és az elemek összekapcsolásának jellegét, ezt követően pedig az alkotóelemek szemantikai-szintaktikai kapcsolata alapján írják le őket. Végül áttekintik a német összetett főnevek alkotóelemeinek képzési struktúráját. A német összetett főnevek képzésének bizonyos tényei pontosításához a következő szótárakat használták: Hermann Frischbier (1971), Richard Pietsch (1991), Jacob és Wilhelm Grimm szótárának elektronikus változata (URL: http:// woerterbuchnetz.de/DWB/), valamint a DUDEN etimológiai szótára (2001). 1. DŪRINIŲ DĖMENŲ SANDARA PAGAL PIRAZ ELSŐ ALKOTÓELEM SZÓFAJA A szótárban az az összetételi modell dominál, amelyben mindkét alkotóelem főnév. E szavak az összes összetett szó 75,7%-át alkotják (lásd az 1. diagramot), pl. : Cikkek / Articles 57 XVII a. anoniminio rankraštinio žodyno Lexicon Lithuanicum sudurtiniai vokiečių kalbos daiktavardžiai Abendstern Wakaro ßwaißde1 ‘esti csillag’ Lex 2a (Abend ‘este’ + Stern ‘csillag’), Bauchwehe Pilwo Skaudejims, Rûpes Lex 13 (Bauch ‘has’ + Wehe ‘fájdalom’), Dachziegel Czerpiczia, Plita ‘cserép’ Lex 22 (Dach ‘tető’ + Ziegel ‘tégla’), Finger Hutt Nopertskas ‘gyűszű’ Lex 36 (Finger ‘ujj’ + Hutt ‘kalap, sapka’), Milch Eymer Milßtuwe ‘milžtuwė’ Lex 61a (Milch ‘tej’ + Eymer ‘vödör’), Schafffleisch Awinczena ‘birkahús’ (Schaff ‘juh’ + Fleisch ‘hús’), Tischtuch Skoterte ‘asztalterítő’ Lex 88 (Tisch ‘asztal’ + Tuch ‘kendő’). 1. DIAGRAM. Összetételek az első tag szófaja szerint2 Sokkal kevesebb olyan összetett szó található a szótárban, amelynek első tagja igei elem; ezek az összes összetett főnév 13,6%-át alkotják, pl. Auffwaschtuch Masgote ‘mosórongy, rongy’ Lex 10 (auffwaschen ‘mosni, mosogatni’ + Tuch ‘kendő, rongy’), Backof Peczus ‘kemence’ Lex 12a (backen ‘sütni’ + Ofen ‘kemence’), Dancklied Dekawones Giesme Lex 22a (dancken ‘köszönetet mondani’ + Lied ‘dal, ének’), Findgeld Radybos Lex 36 (finden ‘(meg)találni’ + Geld ‘pénz’), Schneidscheer 1 A tanulmányban az elemzett forrás szerzőjének összetett szavakról készített eredeti litván fordítása szerepel. Egyes idézőjelek között olyan szavak szerepelnek, amelyek jelentése a mai nyelvben eltérő, vagy az olvasó számára érthetetlen lehet. 2 Vö. Jarmalavičius, Stundžia 2015: 233. DALIUS JARMALAVIČIUS 58 Acta Linguistica Lithuanica LXXIV Zirkles ‘olló’ Lex 76a (schneiden ‘vágni, nyírni’ + Scheer(e) ‘olló’), Wetz Stein Tekelas, Galanstuwas ‘élező’ Lex 105 (wetzen ‘élezni’ + Stein ‘kő’). Azokhoz a szóösszetételekhez képest, amelyek első tagja ige, a melléknév + főnév modellű szavakból csaknem kétszer kevesebbet (kb. 6,9%-ot) rögzítettek, pl. : Baar Geld Pinigai ‘pinigai’ Lex 12 (bar ‘grynas’ + Geld ‘pinigai’), Flachfeld Lyguma Lex 36a (flach ‘plokščias’ + Feld ‘laukas’), Graupferd Szirmas ‘širmas arklys’ Lex 44 (grau ‘pilkas’ + Pferd ‘arklys’), Neumond jaunas ‘jaunatis’ Lex 64a (neu ‘naujas’ + Mond ‘mėnulis’), Sauerteig Raugas Lex 73 (sauer ‘rūgštus’ + Teig ‘tešla’), Weiß Brodt Piragas ‘pyragas, balta duona’ Lex 104a (weiß ‘baltas’ + Brodt „duona”). Az olyan összetett szavakból, amelyek első tagja elöljárószó vagy számnév lehet, nagyon kevés található a szótárban, és ezek az összes elemzett főnév mindössze 3,8%-át teszik ki, pl. Auffgeld Ußzylkas ‘priedas’ Lex 8a (auff ‘prie, ant’ + Geld ‘pinigai’), Nachhochzeit Paswodbis ‘vaišės po vestuvių’ Lex 63a (nach ‘po’ + Hochzeit ‘vestuvės’), Vorhauß Buttas ‘priemenė’ Lex 102 (vor ‘prieš’ + Hauß ‘namas’), Einhorn Wienraggis ‘vienaragis’ Lex 28 (ein(s) ‘vienas’ + Horn ‘ragas’), Nenunauge Dewinakkis ‘devynakė’ Lex 64a (neun ‘devyni’ + Auge ‘akis’). 2. AZ ÖSSZETÉTELI TAGOK KAPCSOLÁSÁNAK JELLEGE A szótár első főnévi és igei tagot tartalmazó összetett szavai kapcsolóelemekkel és azok nélkül is előfordulhatnak. A vizsgált kézirat 196 összetett szavára jellemző az infixáció, ezek az összetett szavak mintegy 16,8%-át alkotják. A kapcsolóelemek lehetnek ragosak és nem ragosak (lásd az 1. táblázatot). 1. TÁBLÁZAT. A Lexicon Lithuanicum összetételi tagjainak kapcsolása Első főnévi és igei tagot tartalmazó összetett szavak 1045 (100 %) Kapcsolóelem nélkül Kapcsolóelemmel 849 (81,2 %) 196 (18,8 %) Ragos kapcsolóelemek kapcsolóelemek Nem ragos 174 (16,7 %) 22 (2,1 %) A mindkét főnévi tagot tartalmazó összetett szavak többségében a kapcsolóelemek az első tag esetalakját jelölik (lásd a 2. táblázatot). Az összetett szavak alkotóelemei a következő esetragos interfixel kapcsolódnak: Cikkek / Articles 59 XVII a. anoniminio rankraštinio žodyno Lexicon Lithuanicum sudurtiniai vokiečių kalbos daiktavardžiai 2. TÁBLÁZAT. Az összetételek kapcsolóelemei Modell Kapcsolóelemek (196) (e)s(e)n e er ens Főnév + főnév 58 103 10 10 2 Ige + főnév - - 13 - - Százalék 29,6 52,6 11,7 5,1 1 a) -(e)n-, amellyel a legtöbb szó alkotódik, pl. : Augenlieder Akkiu Wokkai Lex 10 (gen. pl. Augen „akių“ + nom. pl. Lieder „vokai“), Birckenoel Degutas Lex 18 (gen. pl. Bircken „beržų“ + nom. sg. Oel „aliejus“), Fliegen Schwarm Mussumarai „musių spiečius“ (gen. pl. Fliegen „musių“ + nom. sg. Schwarm „spiečius“), Gerstenstroh Miezenojei „miežių šiaudai“ (gen. pl. Gersten „miežių“ + nom. sg. Stroh „šiaudai“); b) -(e)s-, su kuriuo užfiksuota mažiau dūrinių nei su jungiamuoju elementu -(e)n-, pvz. : Bockshorn Ozo ragas „ožio ragas“ Lex 19 (gen. sg. Bocks „ožio“ + nom. sg. Horn „ragas“), Bräutigams Mutter Anczyta „anyta“ Lex 19a (gen. sg. Bräutigams „jaunikio“ + nom. sg. Mutter „motina“), Gottes Hauß Baßnyczia „Bažnyčia“ Lex 43a (gen. sg. Gottes „Dievo“ + nom. sg. Hauß „namas“), Kindes Kind Waiku waikai, Annuks „vaikaitis“ (gen. sg. Kindes „vaiko“ + nom. sg. Kind „vaikas“); c) -e-, kuris yra daug retesnis už -(e)nir -(e)s-, pvz. : Erndtezeit Pjutes Czesas „pjūtis“ Lex 32 (nom. sg. Erndte „pjūtis“ + nom. sg. Zeit „laikas“), Gansestall Zasinyczia „žąsidė“ Lex 39 (gen. pl. Ganse [Gänse] „žąsų“ + nom. sg. Stall „tvartas“), Kuhe Kalb Telicze „telyčaitė“ Lex 56 (gen. pl. Kuhe [Kühe] „tehenek” + nom. sg. Kalb „borjú”); d) -er-, amely 10 összetételben fordul elő, pl. : Eyer Klar Baltinys „fehérje” Lex 33a (gen. pl. Eyer „tojások” + Klar „fehérje”), Hünerstall Laksta „tyúkól” Lex 51a (gen. pl. Hüner [Hühner] „tyúkok” + nom. sg. Stall „istálló”), Kleiderbürst Drapano Szepetys „ruhakefe” Lex 54a (gen. pl. Kleider „ruhák” + nom. sg. Bürst[e] ‘šepetys’); e) -ens-, kuriuo sujungta vos pora žodžių, pvz.: Glaubensgenoß Wienos Wieros „hittestvér” Lex 43 (gen. sg. Glaubens „hit” + nom. sg. Genoß [Genosse] „barát, tag”), Herzensfreund ßirdies prietelus „közeli barát” Lex 48a (gen. sg. Herzens „szív” + nom. sg. Freund „barát”). A főnév + főnév modellű összetett szavak tagjai ritkán kapcsolódnak ragozatlan elemekkel, pl. Bruderntochter Brolyzce ‘unokahúg’ Lex 20 (Bruder ‘fivér’ + n + Tochter ‘leány’), Geburtsstunde Adina Uzgimmimo ‘születési óra’ Lex 39a (Geburt ‘születés’ + s + Stunde ‘óra’), Herzeleyd Nekandas, Negandas ‘balszerencse’ Lex 48a (Herz ‘szív’ + e + Leyd ‘szenvedés’), Liebestrunck Meiles gerimas ‘szerelmi ital’ Lex 59 (Liebe ‘szerelem’ + s + Trunck ‘ital’), DALIUS JARMALAVIČIUS 60 Acta Linguistica Lithuanica LXXIV Paulbekehrungstag Pussiauzêmis, Paulinne ‘Paulina’ Lex 67 (Paulbekehrung ‘Pál megtérése’ + s + Tag ‘nap’), Storchen Nest Gandru lizdas ‘gólyafészek’ Lex 84a (pl. Storche [Störche] ‘gólyák’ + n + Nest ‘fészek’). A legtöbb, elsőként igei tagot tartalmazó főnévi összetett szót általában kapcsolóelem nélkül használják (lásd a 2. táblázatot). A szótárban 13, -ekapcsoló ragozatlan interfixel rendelkező szó található; ezek az ilyen típusú összetett szavak 8,1%-át alkotják, pl. Blasebalg Dumples ‘orgonafújtató’ Lex 18 (blasen ‘fújni’ + Balg ‘fújtató’), Hebebaum Wiezdas ‘emelő’ Lex 46a (heben ‘emelni’ + Baum ‘fa, emelő’), Löse Geld Waddawimas ‘váltságdíj’ Lex 59a (lösen ‘elengedni, megszakítani’ + Geld ‘pénz’), Näherahmen Spielczus ‘szövetkeret’ Lex 64 (nähen ‘varrni’ + Rahmen ‘keret’), Pflege Sohn Ißsunis ‘mostohafiú’ Lex 67a (pflegen ‘gondozni’ + Sohn ‘fiú’), Sendebrieff Gromata ‘levél’ Lex 79a (senden ‘küldeni’ + Brieff ‘levél’). E tanulmány adatait más történeti szóalkotási munkákkal összevetve bizonyos tendenciákat figyelhetünk meg az összetételi tagok összekapcsolásában a XVII. századi német nyelvű forrásokban. Daniel Solling például megállapította, hogy a XVII. századi prédikációszövegekben az összetett főnevek tagjait leggyakrabban az -(e)n- (54,1 %) és az -(e)s- (38,4 %) elemek kapcsolják össze, míg a többi összekötő elem jóval ritkább (vö. Solling 2012: 147–148). Az említett interfikszációs tendenciák Langius kéziratos szótárának összetételeire is jellemzőek, az összekötő -(e)nés -(e)selemek pedig az összes interfiksz 45,4, illetve 41,3 %-át alkotják (vö. Jarmalavičius 2014: 125). 3. ÖSSZETÉTELEK A TAGOK SZEMANTIKAI– SZINTAKTIKAI KAPCSOLATA SZERINT Grupuojant dūrinius pagal jų dėmenų semantinį–sintaksinį ryšį, pasiremta Helena Larsson (2010: 13 skk.) által bemutatott osztályozás, amelyben determinatív, birtokos, vonzatos és kopulatív összetételeket különböztetnek meg. A Lexicon Lithuanicumban 1116 determinatív, 20 birtokos, 34 vonzatos, kopulatív összetétel pedig egy sem található (lásd a 2. diagramot). 3.1. Determinatív összetételek A Lexicon Lithuanicum szóalkotási elemzése azt mutatja, hogy a legproduktívabbak a német nyelv determinatív összetételei (lásd a 2. diagramot). E típusú összetett szavakból 1116-et rögzítettek (az összes összetétel mintegy 95,4%-át). Legnagyobb számban olyan determinatív összetételeket találtak, amelyeknek mindkét tagja egyszerű szó (simplicia); ezek alkotják Cikkek / Articles 61 XVII a. anoniminio rankraštinio žodyno Lexicon Lithuanicum sudurtiniai vokiečių kalbos daiktavardžiai a determinatív kompozitumok 84,9%-át (lásd a 3. táblázatot), pl.: Birckwaßer Sulla ‘nyírfanedv’ Lex 18 (Bircke ‘nyírfa’ + Waßer ‘víz’), Fleischwurst Kilbasas ‘(véres) kolbász’ Lex 36a (Fleisch ‘hús’ + Wurst ‘kolbász’), Glockenthurm Warpnicia ‘harangtorony’ Lex 43 (Glocke ‘harang’ + Thurm ‘torony’), Kirchhoff Kapai, Kapines, Szwentors ‘sírok, templomkert’ Lex 54 (Kirch(e) ‘templom’ + Hoff ‘udvar’), Nordwind ßaure, Ziemys ‘téli szél’ Lex 65 (Nord ‘észak’ + Wind ‘szél’), Ochsen Hirt Kerdzus ‘gulyás’ Lex 66 (Ochse ‘ökör’ + Hirt ‘pásztor’), Zahn Fleisch Dantu Smagines ‘íny’ Lex 108a (Zahn ‘fog’ + Fleisch ‘hús’).3 3. TÁBLÁZAT. A determinatív összetételek tagjainak szóalkotási szerkezete Egyszerű Képzett szó szó + + Képzett Egyszerű szó + szó + egyszerű szó képzett szó egyszerű szó képzett szó Számokkal 948 115 49 4 Százalékban 84,9 10,3 4,4 0,4 A főnévi determinatív összetételek első vagy második tagja képzett szó lehet. Ezt a struktúrát a szótárban 168 szó képviseli (az összetételek 15,1%-a). Az ilyen szavak nagy csoportját azok a főnevek alkotják, amelyek második tagja képzett szó vagy konverzívum, ritka esetekben összetétel, azaz képzéssel rendelkező 3 Vö. Jarmalavičius, Stundžia 2015: 240. 2. DIAGRAM. Az összetételek tagjainak szemantikai-szintaktikai jellege szerint3 DALIUS JARMALAVIČIUS 62 Acta Linguistica Lithuanica LXXIV szempontjából tagolható tő. Ilyen szó 115 van (lásd a 3. táblázatot), például: Abenddemmerung apitamse ‘szürkület’ Lex 2 (Abend ‘este’ + Demmer-ung ‘szürkület’ ← demmern [dämmern] ‘sötétedni’), Götzen Diener Balwo tarnas ‘bálványimádó’ bind-nüß ‘meghatározás, kötelezettség’ ← Lex 44 (Götze ‘stabas’ + Dien-er ‘tarnautojas’ ← dienen ‘tarnauti’), Eheverbindnüß Derrybos ‘santuokos patvirtinimas’ Lex 26a (Ehe ‘santuoka’ + Ververbinden ‘(össze)kötni, (össze)kapcsolni’), Hahnengeschrey Gaidyste ‘kakas kukorékolása’ Lex 45 (Hahn ‘kakas’ + Ge-schrey ← Schrey ‘rikoltás, kiáltás’), Pferd Decke Arklu dekis ‘lótakaró’ Lex 67a (Pferd ‘ló’ + Deck-e ‘takaró, lótakaró’ ← decken ‘be(takarni)’), Apffeltranck Krußinnis ‘almabor’ Lex 7a (Apffel ‘alma’ + Tranck ‘ital’ ← trinken ‘inni’), Halßbandt Retezes ‘nyakpánt’ Lex 45a (Halß ‘nyak’ + Bandt ‘szalag, kötés’ ← binden ‘kötni’), Fußfall Paklanas ‘lábhoz borulás’ Lex 38a (Fuß ‘lábfej’ + Fall ‘esés’ ← fallen ‘esni’), Hammerschlag Gellezûnis ‘kalapált vas salakja’ Lex 45a (Hammer ‘kalapács’ + Schlag ‘ütés’ ← schlagen ‘ütni, sújtani’), Mondschein Menesena ‘holdfény’ Lex 62 (Mond ‘hold’ + Schein ‘fénylés, ragyogás’ ← scheinen ‘világítani, ragyogni’), Erdweyrauch Kodylas ‘bot. sárga virágú vaigina’ (Erd(e) ‘föld’ + Weyrauch [Weihrauch] ‘tömjén’ ← weihen ‘megszentelni’ + Rauch ‘füst’). A determinatív összetételek másik, több mint kétszer kisebb csoportját olyan szavak alkotják, amelyeknek első tagja lehet származékszó, összetett szó vagy konverzívum, a második pedig egyszerű szó. Ilyen tagstruktúra 49 összetételre jellemző (lásd a 3. táblázatot), például: Jagthund Skallikas ‘vadászkutya’ Lex 51a (Jag-t ‘vadászat’ ← jagen ‘vadászni’ + Hund ‘kutya’), Jagergarn Tinklas ‘vadászati 51a (Jag-er [Jäger] ‘medžiotojas’ ← jagen ‘medžioti’ + Garn ‘tinklas, kilpos’), hurok’ Lex Brandmahl Ugnies abgams ‘égési heg’ Lex 19a (Brand ‘tűzvész’ ← brennen ‘kiégetni, lángolni’ + Mahl [Mal] ‘anyajegy’), Fuhrmann Perwazininks, Paramininks ‘fuvaros’ Lex 34 (Fuhr ‘fuvar’ ← fahren ‘szállítani, utazni’ + Mann ‘férfi’), Wurffschauffel Wetykle ‘gabonaszedő lapát’ Lex 108 (Wurff ‘vetés’ ← werfen ‘vetni’ + Schauffel ‘lapát’), Lebensziel Likkimas, Kakas ‘életcél’ Lex 57a (Leben ‘élet’ ← leben ‘élni’ + Ziel ‘cél’), Rechnen Meister Rokundininkas ‘számoló’ Lex 70 (Rechnen ‘számolás’ ← rechnen ‘számolni’ + Meister ‘mester’). Ritka esetekben a két tőből álló főnevek szintén lehetnek determinatív összetételek első tagjai, például: Kachelofenfuß Pûdmentas ‘alapzat (az a kő, amelyre a csempés kályhát falazták)’ Lex 52a (Kachelofen ‘csempés kályha’ ← (Kachel ‘csempe’ + Ofen ‘kályha’) + Fuß ‘láb’), Mannsbruderweib Zente ‘sógornő’ Lex 60a (Mannsbruder ‘a férj fiútestvére’ ← (Mann ‘férfi’ + Bruder ‘fiútestvér’) + Weib ‘feleség’), Mutter Schwester Mann Tettenas ‘nagybácsi’ Lex 63 (Mutter(s)schwester ‘nagynéni’ ← (Mutter ‘anya’ + Schwester ‘nővér’) + Mann ‘férfi’). Fontos megemlíteni, hogy a kettőnél több tőből álló szavak,