Škotų pavardžių užrašymo tendencijos XVII–XVIII a. Kėdainių miesto istorijos šaltiniuose

45 ALMA RAGAUSKAITĖ Lietuvių kalbos institutas A kutatási irányok: történeti antroponímia, történeti toponímia. A SKÓT VEZETÉKNEVEK ÍRÁSÁNAK TENDENCIÁI A XVII–XVIII. SZÁZADBAN KĖDAINIAI VÁROS TÖRTÉNETI FORRÁSAIBAN Tendencies of Recording of Scottish Surnames in the 17th–18th Century Historical Sources of Kėdainiai ANNOTÁCIÓ A litván városlakók történeti antroponímiájának egyik legfontosabb forráscsoportját az önkormányzati intézmények aktakönyvei alkotják. Közülük kiemelkedik a XVII−XIX. század eleji Kėdainiai magisztrátus 24 könyve. Ezekből a XVII–XVIII. századi könyvekből és a város egyéb régi kézirataiból mintegy 250 skót nemzetiségű személy megnevezését válogatták ki (itt nemcsak a különböző személyeket, hanem családnevük különféle alakváltozatait is számba vették). Ezek elemzése során a tanulmány a kėdainiai skótok megnevezésének XVII–XVIII. századi tendenciáit, családnevük kialakulásának sajátos helyzetét (a skót nemzetiségű személyek, amikor 1628–1629 körül Kėdainaiba érkeztek, már rendelkeztek családnévvel), valamint e öröklött személyneveknek a várostörténeti dokumentumokban való rögzítésének törvényszerűségeit tárgyalja. LÉNYEGES SZAVAK: Kėdainiai, XVII–XVIII. század, a magisztrátus könyvei, skótok, családnevek. ANNOTÁCIÓ A városi nyilvántartási könyvek a litván városlakók történeti antroponímiájának egyik kulcsfontosságú forrását képezik. Közülük kiemelkedik a Kėdainiųi Magisztrátus huszonnégy, XVII–XIX. századra datált jegyzőkönyve. A 17–18. századi könyvekből, valamint a város egyéb régi kézirataiból mintegy 250 skót személy elnevezésére vonatkozó esetet választottak ki (ezek nemcsak különböző személyeket, hanem vezetéknevük különböző változatait is tartalmazzák ALMA RAGAUSKAITĖ 46 Acta Linguistica Lithuanica LXXV vezetéknevük). Elemzésük révén a cikk a kėdainiai skót telepesek megnevezésének XVII–XVIII. századi tendenciáit, a már családnévvel rendelkező személyek mögött rejlő kivételes helyzetet, valamint ezen öröklött személyneveknek a formation of their surnames (when arriving in Kėdainiai in around 1628–1629, Scottish város történelmi dokumentumaiban való rögzítési tendenciáit tárgyalja. KEYWORDS: Kėdainiai, 17th–18th century, magistrate register books, Scots, surnames. 0. BEVEZETÉS Kėdainiai város történelmi névanyagának kutatása már megkezdődött. A XVII–XVIII. századi kėdainiai, a XVI–XVII. századi vilniusi és a XVIII. századi joniškisi formavimosi polinkiai apžvelgti, remiantis daugiau nei 4 000 asmenų įvardijimų, surinktų iš šių miestų istorijos šaltinių (Ragauskaitė 2008: 29–37). Atlikta lakosok családneveinek átfogó nyelvészeti elemzése kimutatta, hogy a vizsgált városok helyi közösségeinek csoportjaiban a családnevek különböző időpontokban alakultak ki. Legkorábban a városi elit családnevei kezdtek kialakulni, később pedig a városban középső és alsóbb társadalmi helyzetet betöltő személyek is šomi su pavardėmis. Matyt, lėčiau formavosi marginalinių sluoksnių atstovų pavardės. Šiaurės Lietuvos regione įsikūrusio mažesnio miesto Joniškio aktų felvették őket. A XVII. század második felében gyakorlatilag minden kėdainiai és vilniusi lakosnak már volt családneve. Joniškisről fennmaradt anyakönyvek csak 1722-től állnak rendelkezésre. Ezek a késői adatok azonban világosan tanúsították, hogy nemcsak a városi felső réteghez tartozó joniškisiak (polgármester, vajda stb.), hanem az alsóbb rétegekhez tartozó személyek is örökletes személynevekkel rendelkeztek már a XVIII. század első felében (Ragauskaitė 2008: 33–36). Külön tárgyalták a XVII–XVIII. századi Kėdainių város skót családneveinek elszlávosítási törvényszerűségeit, és megállapították, hogy ezek a családnevek eredetük szempontjából a város helyi közösségének névanyagán belül egyedülálló részt alkotják (Ragauskaitė 2007: 63–64). Már vizsgálták a lengyel nyelv hatását is a kėdainiaiak (litvánok és mások) személyneveinek rögzítésekor a XVII–XVIII. századi várostörténeti dokumentumokban (Ragauskaitė 2011: 21–22; Рагаускайте 2012: 213–221). Kiderült, hogy e tulajdonnevek elpolonizálásának mértéke leginkább az azokat lejegyző írnokoktól, szemléletüktől, műveltségüktől stb. függött (Рагаускайте 2012: 219). A kėdainiaiak történeti családnevei kialakulásának, eredetének, elszlávosításának és egyéb sajátosságainak megfigyelése nyomán e publikáció folytatja Kėdainių régi névanyagának kutatását. A tanulmány célja a XVII–XVIII. századi kéḑainiai skót közösség tagjai megnevezési tendenciáinak, valamint öröklött személyneveik (családneveik) várostörténeti forrásokban való rögzítése legfontosabb sajátosságainak részletes bemutatása. Tanulmányok / Articles 47 Škotų pavardžių užrašymo tendencijos XVII–XVIII a. Kėdainių miesto istorijos šaltiniuose A tanulmány anyagát főként a XVII–XVIII. századi kéḑainiai magisztrátusi könyvekből gyűjtötték össze. Ezek a polgárok történeti antroponímiájának egyik legfontosabb forrásai (Ragauskaitė 2008: 29; 2014a: 323; Рагаускайте 2012: 214). A XVII. századi kéḑainiai magisztrátusi könyvek nagy része elégett, ezért korai bejegyzéseikből nagyon kevés maradt fenn. Ezek a bejegyzések a történeti antroponímiai anyag talán legértékesebb részét képeznék, különösen hasznosak lennének a skót közösség városi tevékenységének kezdetét vizsgáló kutatások számára (Žirgulis 2002: 24; 2005a: 229). A magisztrátus üléseinek, illetve a tanácsosok bíróságának jegyzőkönyvei csak 1759-től kezdődően maradtak fenn, és akkor sem minden évből. Összesen a XVII–XIX. század elejéről 24 magisztrátusi könyv maradt fenn, latin és lengyel nyelven írva1 (Tyla 2000: 65). Ezek nagy antroponimiai értékkel bíró történelmi források, amelyek a város különféle eseményeit és a helyi közösség ügyeit (a városlakók adósságait, adásvételi szerződéseket stb.) tükrözik. Itt jegyezték fel továbbá a magisztrátus üléseinek jegyzőkönyveit, a városlakók gyűléseinek határozatait, a céhszabályzatokat, a bírósági jegyzőkönyveket, a városi és családi élet valóságát különféleképpen tükröző dintys dokumentai (testamentai ir pan.). Legalább 17, e könyveket író írnokot számoltak össze (Tyla 2000: 73–75). Figyelemre méltó, hogy egyes írnokok vezetéknevei akár litván nemzetiségű személyekéi is lehettek, pl.: *Grybas: 1762 Marcinem Grybaſsem Pisarzem, y całym Szlachetnym Magistratem abl. KMK13 232. Vö. db. pvd. Grỹbas LPŽ I 707; *Gulbinas: 1770 Szlachetny <…> P(an) 3 Jan Gulbin Piſsarz KMK15 90. Vö. db. pvd. Gubinas LPŽ I 741. És íme 1702-ben a kėdainiai magisztrátus jegyzője egy skót volt, akit Wiliam Forsythként azonosítottak (Juknevičius 2015: 49). E körülmények kétségtelenül hatással voltak a kėdainiaiak személyneveinek leírt formáira (lásd Рагаускайте 2012: 219–221). A 17. századi magisztrátusi könyvek korai bejegyzéseiben mutatkozó hiány részleges pótlására a tanulmány más történeti forrásokra is támaszkodik. Ezek a Kėdainiųi Evangélikus Református Egyház 1628–1663. évi ülésjegyzőkönyveinek (Collecta zboru Kieydanskiego) gyűjteménye, a Kėdainiųi Evangélikus Református Egyház 1640–1649. évi keresztelési és 1641–1649. évi házassági anyakönyvei, a Kėdainiųi Evangélikus Református Közösség 1664–1717. évi ülési aktáinak gyűjteménye (Akta Sessionalne Zboru Kiejdanskiego), valamint Kėdainių 1666. évi leltára. Az említett 17–18. századi forrásokból mintegy 250 skót névmegjelölést választottak ki. Nem különböző személyeket, hanem a rögzítésük ismétlődő eseteit kell megszámolni. Mivel a skót öröklődő antroponimák (családnevek) kialakulásának sajátos helyzetét kívánjuk tárgyalni 2 A cikkben szereplő valamennyi antroponima anyakönyvezett. Mindegyik mellett feltüntetik azt az évet, amelyben a személynév rögzítésre 1 Šių istorijos šaltinių sąrašą žr. straipsnio pabaigoje. került, a történeti forrás rövidítését és a lap (oldal) számát. 3 A történeti dokumentumokban rögzített rövidítéseket kiegészítjük. A hozzáfűzött megjegyzést zárójelben adjuk meg. A személynevek közlésekor igyekszünk megőrizni a kéziratokban rögzített eredeti nemi alakokat. ALMA RAGAUSKAITĖ 48 Acta Linguistica Lithuanica LXXV (körülbelül 1628–1629-ben, amikor Kėdainiaiba érkeztek, a skótoknak már volt családnevük), családneveik rögzítésének sajátosságait, grafikai változataikat stb. – éppen ezért szükség van ugyanazon személyek eltérő lejegyzéseire. Az alábbiakban röviden bemutatjuk a skót közösség kialakulását Kėdainiaiban, meghatározzuk e nemzetiség képviselőinek megnevezési tendenciáit stb. A XVII–XVIII. századi Kėdainiai városi kéziratokban. 1. A KĖDAINIAI-I SKÓTOK MEGNEVEZÉSI TENDENCIÁI XVII–XVIII. SZÁZAD A XVII–XVIII. századi Kėdainiai azon kevés magántulajdonban lévő litvániai város egyike volt, amely 1590. április 15-én magdeburgi jogot kapott, megőrzött és ápolt multikulturális hagyományokkal rendelkezett, valamint a Radvila hercegi család biržai–dubingiai ágának képviselőihez tartozott (Alexandrowicz 1970: 80; 2011: 282; Tyla 2000: 66). A XVII. században Kėdainiai a Litván Nagyfejedelemség református evangélikusainak és a litván írásbeliségnek fontos központja volt. Itt volt e felekezet egyházi közigazgatási egységének, a Žemaitija-i distrik­tusnak a központja, itt éltek a žemaitijai szuperintendensek, itt tartották az egyházi telkusios įvairios bažnytinės ir kultūrinės institucijos (Lukšaitė 1970: 15; 1999: 10; 2001: 11). Nuo 1731 m. Kėdainiai perėjo į kunigaikščių Radvilų katalikiškozsinatokat, és kapcsolatban álltak a Nesvyžiaus-ág kezével. A város megszakításokkal 1819-ig tartozott a Radvilákhoz (KDN 9, 12). Kėdainių város gazdasági haszna érdekében és a reformáció aktív támogatójaként Kristupas Radvila arra törekedett, hogy Kėdainiaiban nagy számban telepedjenek le e vallás követői (Žirgulis 2005a: 226). Ezért a XVII–XVIII. században Kėdainiai többvallású és többnemzetiségű város volt (Žirgulis 2005: 179; 2005b: 35). Íme: „Ilyen tehát Kėdainiai város önkormányzati története: főként skótok, németek, zsidók és helyi lakosok – litvánok – lakták” (Šinkūnas 1928: 21). Úgy tartják, hogy Kristupas Radvila kapcsolatot tartott az elblągi református egyházzal, amelyhez skótok is tartoztak. Bár nem ismert, hogy hivatalosan meghívták-e őket, 1628–1629 körül Kėdainiaiban skót reformátusok is megjelentek (Žirgulis 2002: 236). Ezek az első pillantásra távoli tybės atstovų pasirodymas XVII a. trečiajame dešimtmetyje Kėdainiuose nebuvo netikėtas. Jau XIV–XV a. škotai prekiavo su Lenkija ir Rytų Prūsija (Koés egzotikus skót tauwalski 2015: 30). 1637 körül Amszterdamból egy John Douglas néven megnevezett prédikátor érkezett a kėdainiai evangélikus református közösségbe (Žirgulis 2002a: 132). A városban nagyobb számú skót közösség a XVII. század közepén alakult ki. Feltételezik, hogy 1655 előtt Kėdainiaiban mintegy 200–300 emberből álló közösség élhetett (Eriksonas 2000: 180). Mintegy 120, Kėdainiaiban élő skót családnevét azonosították (Žirgulis 2000: 26). Ez volt az egyik legjelentősebb Articles / Cikkek 49 közösség a balti és skandináv régióban (Bajer 2011: 78). Škotų pavardžių užrašymo tendencijos XVII–XVIII a. Kėdainių miesto istorijos šaltiniuose Állítólag az említett régióban csak a norvégiai Bergen városában fennálló skót közösség volt nagyobb. Mintegy 270 személyből állt (Murdoch 2001: 7). Kevés skót élt más városokban is, például Biržuose, Kaunasban, Kelmėben, Skuodasban, Tauragėben, Vilniusban (Ragauskas 2002: 299; Žirgulis 2002: 23). Ahogyan az ilyen típusú városi forrásokban (a magisztrátusi könyvekben stb.) általában szokásos, a kėdainiaiak megnevezései többnyire nem különálló listákban, hanem a bejegyzések változatos kontextusában (különböző városi dokumentumokban, ügyiratok jegyzőkönyveiben stb.) szerepelnek. A városlakók személyneveinek kiválasztási elveiről már részletesen írtak (lásd még: Ragauskaitė 1999: 146; 2000: 94; 2002: 31–32; 2002a: 6–7; 2003: 82; 2005: 18–23; 2006: 81–82; 2009: 227; 2014: 9; 2015: 59–61). A kėdainiai skót közösség tagjait, akárcsak minden kėdainiai lakost (litvánokat és másokat), szintén a le. utalással jelölték. mieszczanin, obywatel, pl. : 1753 Forsay Mihály úrnak, Kieidanski város polgárának adatott. KMK2 172, 1714 Livingston Rayca úr <…> Kieydan(ski) város polgárainak <…> gen. KMK3 30v és köv. A skót nemzetiséget megjelölő külön utalásokat is használnak: le. skót, szot, szkót eredetű, pvz. : 1643 Jan Chapman Szkot KERJ 61v, 1649 Jakub KuSzkot KERK jck Szkot KERK 8v, 1650 Jana Lausonna Szkota gen. CZK 68, 1649 Jan Nikiel 8, 1646 Wilhelm Olephant Szot KERK 5v, 1655 pan Jakub Ranison z naciej szkotskiej CZK 103, 1635 P(an) Andrys Szot CZK 33, 1633 Tomasz Szot CZK 24 és mások. A forrásokban előforduló ilyen utalások alapján kijelenthető, hogy ezek a kėdainiaiak valóban skótok voltak, és a környezetük helybéliektől eltérőként különböztette meg őket. Mindazonáltal mindeddig nem sikerült elkerülni a nemzetiségi értelmezés bizonyos egyenetlenségeit (a történeti forrásokban és másutt a skótokat néha még mindig a tágabb „anglais” fogalommal nevezik meg). Például úgy vélik, hogy a XVIII. század nevezetes kėdainiai lakosa, akit Jakub Grayként neveztek meg, angol volt (Tworek 1966: 182), Paulas Bajer azonban a skótok közé sorolta (Bajer 2012: 453). Ezt a személyt a XVIII. századi kėdainiai magisztrátusi könyvek is említik, például: 1723 Panem Jakubem Grejem Decemwirem Kieydanſkim abl. KMK4 63 – 1737 Pana Jakuba Graia Raycy Kieydan(skiego) gen. KMK5 38 – 1739 Panem Jakubem Grajem Raycą Kieydanskim abl. KMK5 79 és másutt. Egy másik Skóciából érkezett személyt, egy orvosdoktort, a régi XVII. századi vilniusi kéziratokban Iacobus Arnuth, Iacobus Arnott (1632†) néven említenek; Vilniusban élt, és skót származású volt. Erről tanúskodott a történeti forrásokban a vezetékneve mellett gyakran rögzített „skót” jelző (lat. scotus, lengy. szkot) (Ragauskas 2002: 299). Sírkövén azonban angol nemzetiségű személyként örökítették meg – „natione Angli” (Starowolski 1655: 235). Érdekes, hogy a XVIII. századi történeti forrásokban a skót emigránsokat nem ritkán még „ex gente Magnae Britanniae” – a „Nagy-Britannia nemzetéből” származóként is nevezik (Juknevičius 2015: 32). A skótokat 1707-től kezdték briteknek nevezni, Nagy-Britanniához csatolva ALMA RAGAUSKAITĖ 50 Acta Linguistica Lithuanica LXXV Škotijos karalystę prie Didžiosios Britanijos karalystės (BCI 45; Houston 2002: 35; Gibbs 2006: 1; Murdoch 2008: 14; Juknevičius 2015: 32). A Kėdainiai skótok megnevezéseinek minél megbízhatóbb azonosítása érdekében a tanulmány P. Bajer által összeállított, e nemzetiségű személyek táblázatára (regiszterére) támaszkodik, amely a következő történeti forrásokból készült: a Kėdainiai evangélikus református egyház 1628–1663. évi pénzügyi dokumentumainak (Collecta zboru Kieydanskiego) gyűjteményéből, valamint a Kėdainiai evangélikus református įrašų bei 1697 m. sąrašo Rejestr porządny Auditorow Zboru tego Kiejdanskiego iš Kėdainių evangelikų reformatų bendruomenės 1664–1717 m. sesijų aktų rinegyház 1640–1649. évi keresztelési és 1641–1649. évi házassági anyakönyvének (Akta Sessionalne Zboru Kiejdanskiego) kötetéből. Az 1697. évi Rejestr porządny Auditorow Zboru tego Kiejdanskiego jegyzéket már korábban is publikálták és idézték (lásd még Tworek 1969: 213–215). A P. Bajer által összeállított táblázat a következő adatokat tartalmazza: konkrét forrás, amelyben skót származású személyt említenek, dátum, tisztség stb. (bővebben lásd Bajer 2012: 443–453). A tanulmányban bemutatott kėdainiai skót történeti családneveket a pontosság kedvéért összevetették a XIX. századi brit családnévatlasz, a The Surname Atlas4 skót családneveivel is (lásd még Archer 2003; Lewis 2011: 189–210). Ez a családnévatlasz Anglia, Skócia és Wales családneveinek 1881. évi elterjedését mutatja5. Ezenkívül áttekintették a skót vezetéknevek más ismert gyűjteményeit is (Black 1996; Whyte 2000; Dorward 2002). 1629 körül a kėdainiai evangélikus református iskolában legalább négy skót származású pedagógus tanított: Iacob Paterson, Alexander Nicholas, Thomas Ramsay és Ian Halson (Eriksonas 2000: 175). Az említett, az 1628–1663 közötti időszakból származó kėdainiai evangélikus református egyházi pénzügyi dokumentumok gyűjteményében 1630-tól fordulnak elő az első „skót vezetéknevek”: Gilbert, Ogilby, Gordon” (Žirgulis 2002: 24). Ebben a gyűjteményben az említett nemzetiségű személyek vezetékneveiből még 1637 Alexander Ogilbe CZK 37, 1655 Jacob Ramsay CZK 102, 1648 Andres Symtöbbet is megfigyeltek, például: 1658 pan Jerzy Bennet CZK 108, 1650 Wilhelmus Meleyson CZK 67, son senior CZK 78 stb. Íme, a kėdainiai evangélikus református közösség 1664–1717 közötti ülésjegyzőkönyveiben (Acta Sessionalne Zboru Kiejdanskiego 1664–1717) megfigyelt listában: Ca1666–1668 Georgius Anderʃon talogus discentium in Schola Cajodunienʃi užfiksuoti šie škotiškos kilmės asmenys: ASZK 8, 1666 Jacobus Bennet ASZK 8, 1666– 1668 Carolus Ramʃay ASZK 8, 1666–1668 Thomas Ramsay ASZK 8, 1666 Ja5 A cikk szerzője köszönetet mond dr. Christopherʼiui Lewisʼui (Kingʼs College, cobus Zomerwill ASZK 8, o vėlesniame sąraše dar paminėtas 1668 Johannes 4 www.archersoftware.co.uk/satlas07.htm London), aki neki ajándékozta a The Surname Atlas című CD-ROM-ot. Cikkek / Articles 51 Barklaẏ ASZK 8. A Przy Zborze-ben feljegyeztek néhány Škotų pavardžių užrašymo tendencijos XVII–XVIII a. Kėdainių miesto istorijos šaltiniuose személyt, akiket így neveztek meg: 1679 Jan Cannot, Rektor Collegy ASZK 70 és 1679 Johannes Paterson, Diaconus ASZK 70. Skót vezetékneveket a Kėdainiai evangélikus református templom 1640–1649. évi házassági és 1641–1649. évi keresztelési anyakönyveiben jegyeztek fel, például: 1647 Jan Forbesz KERJ 7, 1642 Jan Mekienen KERK 2v, 1648 Mateusz Ramza KERK 5v, 1649 Jan Ramzaj KERK 5v ir kt. Amint látható, e kéttagú megnevezések első tagjai keresztény nevek, hagyományos lengyel vagy latin névformákat használnak, mivel a történeti forrásokat lengyel és latin nyelven írták, például : Jan, Mateusz, Michał; Carolus, Georgius, Thomas stb. A kėdainiai skótok fokozatosan fontos pozíciókat töltöttek be a város életében és irányításában. Így az 1590–1795 közötti időszakból (a városi önkormányzat teljes időszakából) különböző városi dokumentumokból 225 magisztrátusi tisztviselő vezetéknevét gyűjtötték össze (Tyla 2000: 73–75). Antanas Tyla e gyűjtött adatai alapján Rimantas Žirgulis kiszámította, hogy Kėdainiai város 27 vajdája közül 2 skót volt (7,4 %), 46 polgármester közül 12 skót (26 %), 48 tanácsnok közül 6 skót (12,5 %), 49 esküdt közül 15 skót (30,6 %), 38 decemvir közül 7 skót (18,4 %), 17 jegyző közül pedig 1 skót (5,8 %). Kiderült, hogy a vizsgált időszakban a 225 városi tisztviselő közül 43 skót volt (19,1 %) (Žirgulis 2002: 25). Az 1655–1660. évi háború után Kėdainiai város történetének kézirataiban a következő befolyásos kėdainiai skót családok nevei szerepelnek: Andersons, Arnets, Bennets, Forbes, Gordons, Hallyburtons, Kiuks, Moleysons, Nikiells, Ogilbys, Ramsays, Simpsons, Skromzers (Eriksonas 2000: 180). Az 1666. évi kėdainiai leltár adatai pedig megerősítik, hogy a skótok a város legjobb, központi részén reformatų bažnyčią, Didžiąją rinką ir trijų pagrindinių gatvių – Pilies, Senosios bei Arklių prieigose, pvz.: 1666 Ulica Konska Pułkamienicy P(ana) Arneta pusta telepedtek le – a gen. KI 6, 1666 Dom P(ana) Wilima Benneta gen. KI 1, 1666 Dom Pana Dawidsona gen. KI 1, 1666 Druga strona tey ze ulicy zamkowey Domek Woyciecha Lewystona gen. KI 3v körül. Mivel a református templom a városi piactér mellett állt, ahol zajos vasárnapi vásárokat tartottak, az 1655. március 24-i ülés úgy határozott, hogy a kėdainiai vasárnapi vásárok tiszteletlenséget jelentenek Istennel szemben, aki megtiltotta a vasárnapi munkát, ezért követelték a hatóságtól, hogy ezeket a vásárokat helyezzék át hétköznapokra (Juknevičius 2015: 37). Befolyásukról és társadalmi helyzetükről tanúskodik, hogy az akkori magisztrátus tisztviselői, vagyonos kereskedők, hitelezők, uradalmi bérlők, üzlettulajdonosok, a gimnázium rektorai, a református egyház presbiterei, annak támogatói és mások között számos skót vezetéknév fordul elő, például: 1690 Dawid Kreyſty Ławnik KMK2 21; 1708 Pan Jan Crammont Ławnik Magdeburgiey Kieydanskiey KMK3 15, 1721 Pana Wilhelma Haliborthona Kupca y Obywatela Kieydanſkiego gen. KMK4 4, 1704 Honorato Domino Alberto Lewingston Consulari eiusdem Civitatis KMK3 6v, 1721–1725 Dawida ALMA RAGAUSKAITĖ 52 Acta Linguistica Lithuanica LXXV Mitchella Decemwira6 gen. KMK4 107, 1794 Jan Moleyson Profesor Szkoł Kieydanskich KMK24 142, 1724 Szlachetnych Panow Woyciecha Paterſona Raycy <…> gen. KMK4 107, 1735 Wilimem Roſsem Lantwoytem abl. KMK5 27v ir t. t. Úgy tűnik, a rövidség kedvéért ugyanazt a személyt néha csak vezetéknévvel jegyezték fel, például: : 1711 P(ana) Cramondta gen. KMK3 24v, 1654 pana Cupera gen. CZK 79, 1658 panu Ramsonowi dat. CZK 108, 1655 pana Ranisona gen. CZK 104, 1653 p(ana) Dawida Symsona gen. CZK 92 – 1653 Symsona gen. CZK 92 ir kt. Ištyrus XVII–XVIII a. istorijos šaltinius matyti, kad pavardės vartotos škotiškos kilmės miesto valdančiojo elito ir žemesnės visuomeninės padėties asmenų užrašymuose. Paveldimas asmenvardis funkcionuoja tos pačios šeimos narių7 (tėvų ir vaikų, vyro ir žmonos, brolių ir kt.) įvardijimuose, pvz. : 1714 Ja Jan Farsay Czynią wiadomo y iawno zeznawam tym moim Dobrowolnym listem Kwitacinnym Danym Rodzonemu <…> Panu Jerzemu Farsaiowi, iako starszemu Bratu Na to Iz ia wyszmianowany Jan Farsay, przybywszy z Cudzych Kraiow słuzby woienney <…> w Roku Tysiącsiedmsetnym dwunastym do Miasta Kieydan y niezostawszy <…> Panow Rodzicow Moich zywocie <…> Pana Wilhelma Farsaja Pisarza Grodzkiego Kieydanskiego y Rodzicielki Moiey <…> Paniey Anny Ławrynowny Farsajowey KMK3 59; 1714 Pana Livingstona Raycy od Szlachetney <…> Anny HalliborKMK3 30v; 1731 Wilim Roſʒ úr, Kieydanski tanácsos <…> Katarzyna Arnetówna, első házasságából Elizeuſz Reiowa, tonowny Livingstonową Małʒonkow Mieszczanow <…> Miasta Kieydan(skiego) gen. jelenleg Roſʒowa KMK2 76; 1717 Jerzy Sumerwiłł és én, Anna Mozeniuſzowa, Jerzy Sumerwiłł házastársa, házastársak <…> KMK3 81v. XVII–XVIII a. pastebėti du bendri asmenvardžiai, kai šalia užrašyti vyras ir danskiemu y sʒlachetney Paniey Katharzynie Lewistonownie Hendrichowey Hunterowey Ławnikowey Małzonkom dat. KMK2 35; 1715 žmona, pvz.: 1691 szlachetnemu P(anu) Hendrichowi Hunterowi Ławnikowi KieyAlexandrowi Cuthbert úrnak, Kieydanski város polgármesterének és nemes <…> Katharzyna Kalinowska úrnőnek, Alexander Cuthbert polgármester feleségének, házastársaknak és Kieydanski város polgárainak adatott. KMK3 69v. P. Bajeris 1664–1717 m. Kėdainių evangelikų reformatų bendruomenės sesijų aktuose (Acta Sessionalne Zboru Kiejdanskiego 1664–1717) pastebėtame 1679 m. Kėdainių evangelikų reformatų bažnyčios parapijiečių sąraše (Rejestr 6 Dalis asmenų yra pažymėti lo. decemvir. Kėdainių magistrato ryšys su miesto bendruomene buvo gana stiprus, todėl magistrato posėdžiuose dalyvaudavo decemvirai, cechų atstovai. Jie būdavo ir patvirtinami magistrate. Šie asmenys kontroliuodavo magistrato priimamus nutarimus, sprendimus, surinktas pajamas ir išlaidas, buvo atsakingi už Kėdainių miesto karinį pasirengimą (Tyla 2000: 64–76; Juknevičius 2015: 49). 7 Kaip tik asmenvardžio paveldimumas bei priklausymas vienos šeimos nariams liudija jį virtus pavarde (Bubak 1986: 217; Maciejauskienė 1991: 51; Ragauskaitė 2001: 125). Straipsniai / Cikkek 53 porządny Auditorow Zboru tego Kiejdanskiego) iš 238 žmonių 76 Škotų pavardžių užrašymo tendencijos XVII–XVIII a. Kėdainių miesto istorijos šaltiniuose įvardijimus priskyrė škotų tautybės asmenims (kartu su jų šeimų nariais (žmonomis, palikuonimis). Pasak jo, tai sudaro apie 32,3 % parapijiečių (Bajer 2012: 280). Minėtini šie Kėdainių škotų ir jų šeimų narių įvardijimai, pvz. : 1679 A bírósági esküdtek: Woyciech Leviston úr, Katarʒ(i)na Krechtonowna úrnő, az ő felesége. Katary(na), Margreta Corki. Wojciech, Jerzy Synowie. Carol és Tomas Ramze mostohafiak ASZK 70; 1679 Jan Dawidson úr, Dorota Burnetówna úrnő, az ő felesége ASZK 70; 1679 A Piacon Jerzy Makien úr, ötvös, Anna úrnő, az ő felesége, jakub Somerwill, Andrzej Makien, fiú ASZK 71; 1679 A Piacon Dawid Gilbert úr, Anna, az ő lánya ASZK 71; 1679 A Posmilska utcában Gertruda Kiuckowa úrnő, özvegy. Anna y Ƶofia Corki ASZK 71; 1679 P(an) Jakub Somerwill Anna Ƶona iego Anna, Katarzyna, Helena Corki ASZK 71; 1679 Na Konskiey Ulicy P(an) Jan Scharp P(ani) Katarzyna Helleb. Ƶona iego Jan, Jerzy, Wojciech, Alexander Synowie ASZK 72 ir kt. E példákból a legvilágosabban az látható, hogy az örökletes személynév, azaz vezetéknév nélkül is feljegyeztek néhány, a társadalomban magas társadalmi-gazdasági helyzetet betöltő skót személyt. Ez a körülmény azt mutatja, hogy a bemutatott esetekben a közös személyneveket egyszerűen nem rögzítették. Nyilvánvalóan valóban az elnevezés különbözőségei, a bejegyzések kontextusa, valamint az írnokok által ismert írásbeli hagyomány okozta ezt. Ezt a feltevést támasztja alá, hogy Kėdainiai történetének különböző forrásaiban mistrzowie P(an) Ierzy Anderson: P(ani) Elzbieta Ƶona iego ASZK 70 ir 1690 Spectabilis D(omi)ni Georgÿ Anderʃon Proconsulis KMK2 6v, jo žmona – 1690 Szlachetugyanazon családok tagjait eltérően jegyzik fel – örökletes személynevekkel és azok nélkül, pl.: 1679 Panowie Burney paniey Jerzyney Andersonowey Burmistrzowey Kieydanskiey gen. KMK2 4v; 1679 Panowie Raicy P(an) Ierzy Helleborton P(ani) Elzbieta Ƶona iego ASZK 70 és 1736 Panią Elzbietą z Barklaiow Halibortonową tudzieʃz Panem Jerzym Halibortonem Ławnikiem Kieyd(anskim) KMK6 28; 1679 Panowie Raicy P(an) Jakub Kiuck, P(ani) Małgorzata Ƶona iego ASZK 70 és 1704 Panu Jakubie Kiuku Raycy Miasta Kieydanskiego y Szlachetney Pani Małgorzacie <…> Jakubowey Kiukowey KMK3 7v; 1679 Na Długiej Ulicy P(an) Alexander Mongriff: P(ani) Ƶofia Ƶona iego Bennetowna ASZK 71 ir 1691 Pana Alexandra Mąkryfa Ławnika Kieydanskiego y na Panią Zofię Bennetownę Alexandrową Mąkryfową Małzonkow KMK2 39. Kartais praleidžiamas moters vardas ir mergautinė pavardė, pateikiant nuorodą le. sama, t. y. pati, žmona, ir užrašoma tik viena bendra sutuoktinių pavardė: 1750–1766 Panu Jakubowi y Samey Grajom Małz(onkom) Obyw(atelom) Kieyd(anskim) dat. KMK1013 és 1777 Jakub és Elzbieta, Kramontówna, Graj házastársak, polgárok Kieydanscy KMK17 17v. Nors Kėdainių škotai ir saugojo savo tautinį identitetą, bet kita vertus, jie galėjo išvengti kalbinės ir kultūrinės izoliacijos susiedami save santuokos ryšiais su vietiniu miesto elitu (Žirgulis 2002: 24; 2002a: 132; 2005a: 237). Todėl kai ALMA RAGAUSKAITĖ 60 Acta Linguistica Lithuanica LXXV 3 PAV. Az 1686-os év töredéke az 1690−1775 közötti Kėdainiai magisztrátusi könyvből (46. lap). Straipsniai / Articles 61 Škotų pavardžių užrašymo tendencijos XVII–XVIII a. Kėdainių miesto istorijos šaltiniuose ŠALTINIAI ASZK – Akta Sessionalne Zboru Kiejdanskiego 1664–1717. Lietuvos Nacionalinės Martyno Mažvydo bibliotekos Retų knygų ir rankraščių skyrius. F. 93–541. CZK – Collecta zboru Kieydanskiego: To jest rachunek wszystkich recept i expens zborowych zacze ty roku 1628 dnia 20 novembra, unpublished print. Opracowal W. G. Studnicki, Wilno: 1939. Lietuvos Mokslų Akademijos Vrublevskių bibliotekos Rankraščių skyrius. F. 9–3040. KERJ, KERK – Kėdainių evangelikų reformatų bažnyčios 1640–1649 m. jungtuvių ir 1641–1649 m. krikšto metrikų knygos. Lietuvos valstybės istorijos archyvas (toliau – LVIA). F. 606. Ap. 1. B. 144. KI – Kėdainių 1666 m. inventorius [Inwentarz miasta Kieydanskiego 1666]. Vilniaus universiteto bibliotekos Rankraščių skyrius. F. 4. A215. B. 16891. KMK1 – Kėdainių magistrato 1623–1806 m. knyga8. LVIA. F. SA. B. 15360. KMK2 – Kėdainių magistrato 1690–1775 m. knyga. LVIA. F. SA. B. 15357. KMK3 – Kėdainių magistrato 1704–1720 m. knyga. LVIA. F. SA. B. 15358. KMK4 – Kėdainių magistrato 1721–1725 m. knyga. LVIA. F. SA. B. 15359. KMK5 – Kėdainių magistrato 1732–1740 m. knyga. LVIA. F. SA. B. 15361. KMK6 – Kėdainių magistrato 1732–1743 m. knyga. LVIA. F. SA. B. 15362. KMK7 – Kėdainių magistrato 1744–1750 m. knyga. LVIA. F. SA. B. 15363. KMK8 – Kėdainių magistrato 1750–1752 m. knyga. LVIA. F. SA. B. 15364. KMK9 – Kėdainių magistrato 1750–1761 m. knyga. LVIA. F. SA. B. 15367. KMK10 – Kėdainių magistrato 1750–1766 m. knyga. LVIA. F. SA. B. 15368. KMK11 – Kėdainių magistrato 1753–1755 m. knyga. LVIA. F. SA. B. 15365. KMK12 – Kėdainių magistrato 1756–1758 m. knyga. LVIA. F. SA. B. 15366. KMK13 – Kėdainių magistrato 1762–1763 m. knyga. LVIA. F. SA. B. 15369. KMK14 – Kėdainių magistrato 1763–1770 m. knyga. LVIA. F. SA. B. 15370. KMK15 – Kėdainių magistrato 1767–1770 m. knyga. LVIA. F. SA. B. 15371. KMK16 – Kėdainių magistrato 1771–1773 m. knyga. LVIA. F. SA. B. 15372. 8 Iš tiesų tai nėra 1623–1806 m. magistrato knyga, kaip nurodyta Lietuvos valstybės istorijos archyvo apraše, o tik į vieną rinkinį įrišti poros šimtų metų pavieniai dokumentai. ALMA RAGAUSKAITĖ 62 Acta Linguistica Lithuanica LXXV KMK17 – Kėdainių magistrato 1774–1777 m. knyga. LVIA. F. SA. B. 15373. KMK18 – Kėdainių magistrato 1777–1779 m. knyga. LVIA. F. SA. B. 15374. KMK19 – Kėdainių magistrato 1777–1780 m. knyga. LVIA. F. SA. B. 15375. KMK20 – Kėdainių magistrato 1779–1782 m. knyga. LVIA. F. SA. B. 15376. KMK21 – Kėdainių magistrato 1782–1791 m. knyga. LVIA. F. SA. B. 15377. KMK22 – Kėdainių magistrato 1783–1792 m. knyga. LVIA. F. SA. B. 15378. KMK23 – Kėdainių magistrato 1791–1806 m. knyga. LVIA. F. SA. B. 15379. KMK24 – Kėdainių magistrato 1794–1798 m. knyga. LVIA. F. SA. B. 15380. LITERATŪRA Alexandrowicz Stanisław 1970: Geneza i rozwój sieci miasteczek Białorusi i Litwy do połowy XVII w. – Acta Baltico–Slavica 7, 47–108. Alexandrowicz Stanisław 2011: Studia z dziejów miasteczek Wielkiego Księstwa Litewskiego. Toruń: Wydawnictwo Naukowe Uniwersytetu Mikołaja Kopernika. Archer Stewen 2003: The British 19th Century Surname Atlas. CD-ROM. Dartford: Archer Software. Bajer Peter 2011: “Noli Me Condemnare” − Migrant Memories Set in Stone: The Seventeenth and Eighteenth-Century Scottish Memorials in Poland. – Memory Connection 1(1), 77–98. Bajer Peter Paul 2012: Scots in the Polish-Lithuanian Commonwealth, 16−18th Centuries. Leiden−Boston: Brill. BCI – British Consciousness and Identity. The Making of Britain, 1533–1707, ed. by Brendan Bradshaw, Peter Roberts. Cambridge: Cambridge University Press, 1998. Black George Fraser 1996: The Surnames of Scotland: Their Origin, Meaning, and History. Edinburgh: Birlinn. Bubak Józef 1986: Proces kształtowania się polskiego nazwiska mieszczańskiego i chłopskiego. Kraków: Nakładem Uniwersytetu Jagiellońskiego. Dorward David 2002: Scottish Surnames. Edinburgh: Mercat Press. Eriksonas Linas 2000: The Lost Colony of Scots: Unravelling Overseas Connections in a Lithuanian Town. − Ships, Guns and Bibles in the North Sea and the Baltic States c.1350−c.1700, ed. by A. I. Macinnes, T. Riis and F. G. Pedersen. East Lothian: Tockwell Press, 173−187. Straipsniai / Articles 63 Škotų pavardžių užrašymo tendencijos XVII–XVIII a. Kėdainių miesto istorijos šaltiniuose Gibbs Chris 2006: The New Britons: Scottish Identity in the 18th and 19th Centuries. – The Napoleon Series. Prieiga internete: http://www.napoleon-series.org/research/society/c_scottishidentity.html Grinevičius Henrikas, Miškinis Algimantas 1975: Kėdainių urbanistinė raida. – Architektūros paminklai 3. Vilnius: Paminklų konservavimo institutas, 157−186. Houston Robert Allan 2002: Scottish Literacy and the Scottish Identity: Illiteracy and Society in Scotland and Northern England, 1600–1800. Cambridge: Cambridge University Press. Jucevičius Jonas 2011: Kėdainių krašto architektūra. Kėdainiai: Spaudvita. Juknevičius Algirdas 2015: Škotų palikimas Kėdainiuose. Vilnius: Savastis. KDN – Lietuvos magdeburginių miestų privilegijos ir aktai 3: Kėdainiai. Sud. Antanas Tyla. Par. Antanas Tyla, Romualdas Firkovičius, Darius Antanavičius. Vilnius: Lietuvos istorijos instituto leidykla, 2002. Kowalski Waldemar 2015: The Great Immigration: Scots in Cracow and Little Poland, circa 1500–1660. Leiden: Brill. KSR – Kėdainių senamiesčio rūsiai. Kėdainiai: Lututė, 2008. Lewis Christopher Piers 2011: A New Approach to Personal Names and Cultural Identity in Nineteenth-Century Britain. – Baltų onomastikos tyrimai 2, sud. Alma Ragauskaitė, Grasilda Blažienė. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 189–201. LPŽ I–II – Lietuvių pavardžių žodynas 1–2. Vilnius: Mokslas, 1985–1989. Lukšaitė Ingė 1970: Lietuvių kalba reformaciniame judėjime XVII a. Vilnius: Lietuvos TSR Mokslų akademijos Istorijos institutas. Lukšaitė Ingė 1999: Reformacija Lietuvos Didžiojoje Kunigaikštystėje ir Mažojoje Lietuvoje: XVI a. trečias dešimtmetis – XVII a. pirmas dešimtmetis. Vilnius: Baltos lankos. Lukšaitė Ingė 2001: Knygos nobažnystės (1653) parengimo kultūrinė aplinka. – „Knyga nobažnystės krikščioniškos“ (1653) – XVII a. Lietuvos kultūros paminklas. Kėdainiai: Kėdainių krašto muziejus, 4–28. Maciejauskienė Vitalija 1991: Lietuvių pavardžių susidarymas XIII−XVIII a. Vilnius: Mokslas. Murdoch Steve 2001: The Scottish Community in Kėdainiai in its Scandinavian and Baltic Context. – Tarptautinė mokslinė konferencija „Colloquium Balticum. Baltijos regionas Europos mastu“. Šeteniai, 2001 m. birželio 16 d., 7. Murdoch Steve 2008: Anglo-Scottish Clash? Scottish Identities and Britishness, c. 1520–1750. – Cycnos 25(2), 1–16. ALMA RAGAUSKAITĖ 64 Acta Linguistica Lithuanica LXXV Nishikawa Sugiko 2000: Across the Continent: the Protestant Network Between the Society for the Promotion of Christian Knowledge (SPCK) and Kėdainiai. – Kultúrų sankirtos. Vilnius: Diemedžio leidykla, 296−308. személynevek. – Acta Linguistica Lithuanica / Lietuvių kalbotyros Ragauskaitė Alma 1999: XVI a. II pusės Kauno miestiečių lietuviškos kilmės asklausimai 41, 145−158. Ragauskaitė Alma 2000: A XVII. század első felének kaunasi polgárai személyneveinek eredete. – Acta Linguistica Lithuanica / A litván nyelvészet kérdései 43, 93−110. Ragauskaitė Alma 2001: A kaunasi polgárok vezetékneveinek kialakulása a XVI−XVIII. században. – Acta Linguistica Lithuanica / A litván nyelvészet kérdései 45, 123−143. Ragauskaitė Alma 2002: A XVII−XVIII. századi kaunasiak (férfiak) vezetékneveinek változatai. – Acta Linguistica Lithuanica / A litván nyelvészet kérdései 47, 31−40. Ragauskaitė Alma 2002a: A XVI–XVIII. századi kaunasiak személynevei. Doktori disszertáció összefoglalója. Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. Ragauskaitė Alma 2003: XVI−XVIII. századi kaunasi nők személyneveinek képzése. – A név és kutatásának aspektusai. Tanulmánykötet 7. Liepāja: Liepājai Pedagógiai Akadémia, Ragauskaitė Alma 2005: XVI–XVIII. századi kaunasi személynevek. Vilnius: A Litván Nyelvi Intézet kiadója. 82−92. Ragauskaitė Alma 2006: Helynévi eredetű személynevek és névkiegészítők a XVI. századi Kaunas okiratkönyveiben. – Baltu filológia 15(1/2), 81−94. nago konferencia „A név a Ragauskaitė Alma 2007: Scottish Personal Names in the Act Books of the City of Kėdainiai in the Seventeenth and Eighteenth Centuries. − Tarptautinė Aleksandro Vanyelvben, a történelemben és az önismeretben“. 2007. október 24–26. Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 63–64. Ragauskaitė Alma 2008: A városi lakosság öröklött vezetékneveinek fejlődési tendenciái Litvániában a tizenhatodik–tizennyolcadik században. – Zunamen / Surnames 3, 29–37. Ragauskaitė Alma 2009: Mikor alakultak ki a kaunasiak vezetéknevei? – Nyelv és emberek. Vilnius: Vilniusi Egyetemi Kiadó, 226–232. Ragauskaitė Alma 2011: A litván és lengyel nyelv kapcsolatáról Kėdainiai város névanyagában a XVII–XVIII. században. – Nemzetközi tudományos konferencia „Regionális onomasztika: mit tudunk meg a névállományból”. 2011. november 10–11. Kaunas: Vilniusi Egyetem Kaunasi Bölcsészettudományi Kara, 21–22. Tanulmányok / Articles 65 Ragauskaitė Alma 2014: A kaunasi nők személynevei a 16–17. Škotų pavardžių užrašymo tendencijos XVII–XVIII a. Kėdainių miesto istorijos šaltiniuose században a litván történeti antroponímia kontextusában. – Kaunas történelmi évkönyve 14. Kaunas: Vytautas Magnus Egyetem; „Versus aureus“, 7–17. Ragauskaitė Alma 2014a: Litvániában összeállított kéziratos tulajdonnévjegyzék (mintegy 1840–1843). – Archivum Lithuanicum 16, 323–340. Ragauskaitė Alma 2015: A Seniausios Lietuvoje 1599–1621 metų Joniškio krikšto metrikų knygos joniškiečių moterų asmenvardžiai lietuvių istorinės antroponimijos kontekste. – Acta Linguistica Lithuanica 73, 55–81. Ragauskas Aivas 2002: Vilniaus miesto valdantysis elitas XVII a. antrojoje pusėje (1662–1702). Vilnius: Diemedis. Starowolski Szymon 1655: Monumenta Sarmatarum. Cracoviæ: In Officina Viduæ&Hæredum Franciſci Cæſarij, S. R. M. Typog. Anno Domini, M. DC. LV. Šinkūnas Peliksas 1928: Kėdainių miesto istorija. Kaunas: „Spindulio“ B-vės spaustuvė. Tyla Antanas 2000: Decemviratus, avagy Tertio ordo communitatis Kėdainiai önkormányzatában. – A Litván Történelmi Évkönyv 1999. Vilnius: Litván Történeti Intézet, 64–76. Tworek Stanisław 1966: A kálvinizmus történetéből a Litván Nagyfejedelemségben a XVIII. században. – Annales Universitatis Mariae Curie–Skłodowska 21(8), 193–202. Tworek Stanisław 1969: Anyagok a kálvinizmus történetéhez a Litván Nagyfejedelemségben a XVII. században. – Újjászületés és reformáció Lengyelországban 14, 199–215. Whyte Donald 2000: Scottish Surnames. Edinburgh: Birlinn Ltd; 2nd Revised edition. Žirgulis Rimantas 2002: A skót közösség Kėdainiában 1630–1750 között. – Litván múzeumi gyűjtemények 1. Kėdainiai: Kėdainių krašto muziejus, 23–27. Žirgulis Rimantas 2002a: Kėdainių háromszáz éves multikulturalizmusa. – The Peoples of the Grand Duchy of Lithuania, szerk. Grigorijus Potašenko. Vilnius: Žirgulis Rimantas 2005: A kėdėniai zsidó Aidai, 130–140. közösség és öröksége. – A zsidó kulturális örökség Litvániában, szerk. Alfredas Jomantas. Vilnius: Savastis, 179–188. Žirgulis Rimantas 2005a: A kėdėniai skót közösség kb. 1630 – kb. 1750. – Scottish Communities Abroad in the Early Modern Period, szerk. Alexia Grosjean és Steve Murdoch. Brill Leiden–Boston, 225–247. ALMA RAGAUSKAITĖ 66 Acta Linguistica Lithuanica LXXV Žirgulis Rimantas 2005b: Reformacijos palikimas Kėdainiuose. – Reformacija és a reformáció. Nemzetközi tudományos konferencia. Vilnius, 2002. november 8. Vilnius: Apyaušris, 34–42. Рагаускайте Алма 2012: О литовско-польских языковых контактах по Kėdainiai város lakóinak a XVII–XVIII. században viselt családneveinek adatai. – Tanulmányok a névkutatásról és az etimológiáról. 2011–2012. Kijev: Az Ukrán Nyelv Nemzeti Tudományos Akadémiájának Intézete Украiни, 213–221. Tendencies of Recording of Scottish Surnames in the 17th–18th Century Historical Sources of Kėdainiai ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány a Kėdainiaiban a 17–18. században létező skót közösség tagjai elnevezésének tendenciáit, az öröklött személyneveikben a nemek kifejezésének sajátos jellemzőit, valamint azok rögzítését elemzi az akkori város történeti forrásaiban. A tanulmány a Kėdainiai magisztrátusának 17–18. századi jegyzőkönyveiből összegyűjtött, Kėdainiaiban letelepedett skótok tulajdonneveinek elemzésére összpontosít. E forrásokon kívül a szerző más régi kéziratokhoz is folyamodik. A Kėdainiaiban letelepedett skótok elnevezésének mintegy 250 esetét választották ki – nem különböző személyek elnevezési eseteit gyűjtötték össze, hanem a rájuk való ismételt utalásokat (vezetéknevük különböző változatait). A városban a 17. század közepén nagyobb skót közösség alakult ki. Fokozatosan kivételes státusra tettek szert. A skótok a város legjobb részén telepedtek le – a református templom és a „Nagy Piac” környékén. Az a tény, hogy számos magisztrátusi tisztviselőnek, kereskedőnek, az evangélikus református egyház presbiterének stb. skót vezetékneve volt, tanúsítja befolyásukat és a város társadalmában elfoglalt helyzetüket. A Kėdainiaiba körülbelül 1628–1629-ben érkezett skót telepeseknek már volt vezetéknevük; amikor azonban a Kėdainiaiban letelepedett skót telepesek családtagjait rögzítették, öröklött személyneveik írásmódja (rögzítése vagy elmaradása) az elemzés szerint több tényezőtől függően változott: az akkori írnokok írásbeli hagyományától, in the town’s old manuscripts. It was influenced by the context of the historical sources az iratkezelési szabályoktól stb. Mindazonáltal nyilvánvaló, hogy a 17–18. századot az a névadás uralta, amely egyértelmű bizonyítékot szolgáltatott az öröklődő személynevek (vezetéknevek) működésére; ez a családon belüli tagok (szülők és gyermekek, férj és feleség, testvérek stb.) of the Scottish settlers in Kėdainiai in Kėdainiai historical sources. A hereditary persoelnevezésében figyelhető meg. A 17–18. században a skót telepesek vezetékneveit a városi Cikkek / Articles 67 Škotų pavardžių užrašymo tendencijos XVII–XVIII a. Kėdainių miesto istorijos šaltiniuose írnokok latin és lengyel nyelven írt szövegekben rögzítették. Ennélfogva e nemzetiség vezetékneveit latinosították, szlávosították, és még nagyobb mértékben eltérően is lakhatták; a szláv -ovna toldalékot ( -owna alakban írva) következetesen a hajadon nők modified in different records of the magistrate’s books. Therefore, the article discusses the graphic variants of Scottish (male) surnames. Scottish female surnames were Slavicized to vezetéknevéhez adták, míg az -ova toldalékot ( -owa alakban írva) a férjezett nők vezetéknevéhez. Beérkezett 2016. szeptember 27-én. ALMA RAGAUSKAITĖ Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius, Litvánia [email protected]