Heritage Language and Dialect Maintenance among Slovene Immigrants and their Descendants in North America

Straipsniai / Articles 219 NADA ŠABEC University of Maribor Kutatási területek: dialektológia, szociolingvisztika, kontaktusnyelvészet. MIHAELA KOLETNIK Maribói Egyetem Kutatási területek: dialektológia, szociolingvisztika, kontaktusnyelvészet. ÖRÖKSÉGNYELV ÉS DIALEKTUSFENNTARTÁS SZLOVÉN BEVÁNDORLÓK ÉS AZ Ő LESZÁRMAZOTTAIK ÉSZAKON AMERIKA A szlovén bevándorlók és leszármazottaik örökölt nyelvének és nyelvjárásának megőrzése Észak-Amerikában ANNOTÁCIÓ A tanulmány az észak-amerikai szlovén–angol nyelvi kontaktussal foglalkozik. Bemutatja két szlovén amerikai/kanadai közösség (Cleveland, Vancouver) általános nyelvi helyzetét, hangsúlyozva egyrészt a bevándorlók és leszármazottaik anyanyelvének/örökségi nyelvének megőrzési foka, másrészt etnikai identitásuk érzése közötti kapcsolatot. Foglalkozik a szlovének USA-ba és Kanadába irányuló bevándorlásának történelmi, társadalmi és kulturális aspektusaival. Ezt követi a három generációhoz tartozó egyes adatközlőkkel készített, magnóra rögzített interjúk révén nyert adatok részletes nyelvészeti elemzése. Különösen érdekelnek bennünket az adatközlők által használt szlovén társadalmi nyelvváltozatok (nyelvjárás, regionális köznyelv, standard szlovén), valamint az angol jelenléte beszédükben (amely kölcsönzés, kódváltás vagy a szlovén nyelvi normától való, fonológiai, morfológiai és szintaktikai szintű eltérések formájában nyilvánul meg NADA ŠABEC, MIHAELA KOLETNIK 220 Acta Linguistica Lithuanica LXXVII). A nyelvjárásnak az etnikai identifikációban betöltött szerepét mint tényezőt tárgyaljuk. KULCSSZAVAK: bevándorlás, örökségi nyelv, anyanyelv, nyelvjárás, szlovén–angol nyelvi kontaktus ANOTACIJA A tanulmány a szlovén és az angol nyelv érintkezését elemzi Észak-Amerikában. Bemutatja két amerikai és kanadai szlovén közösség (Cleveland és Vancouver) általános nyelvi helyzetét, hangsúlyozva a bevándorlók és leszármazottaik anyanyelvének / örökölt nyelvének megőrzése és nemzeti identitása közötti kapcsolatot. Tárgyalja a szociális, niai slovėnų imigracijos į JAV ir Kanadą aspektai. Straipsnyje pateikiama išsami trijų kartų informantų į diktofoną įrašytų interviu duomenų lingvistinė analizė. Ypatingas dėmesys történelmi és kulturális tényezőket, valamint az informánsok által használt szlovén nyelvváltozatoknak (nyelvjárás, regionális köznyelv, standard szlovén nyelv) és az angol nyelv beszédükben való használatának (kölcsönszavak, kódváltás vagy a szlovén nyelvi normától való eltérések fonológiai, morfológiai és szintaktikai szinten) szentel figyelmet. Tárgyalja a nyelvjárás mint a nemzeti identitás tényezőjének szerepét. KULCSSZAVAK: bevándorlás, örökölt nyelv, anyanyelv, nyelvjárás, a szlovén és az angol nyelv érintkezése. 1. BEVEZETÉS A nyelv az egyén identitásának alapvető része, ezért a kettő közötti kapcsolat mind egyéni, mind társadalmi szinten érdekes vizsgálati témát kínál. Ez hétköznapi körülményekre is érvényes, de még inkább az olyan különleges kontextusokra, mint a bevándorlás, ahol a kettő viszonylag összetett és érdekes módokon léphet kölcsönhatásba. Berry akkulturációs elmélete (1990) szerint a bevándorlók négy alternatív stratégián keresztül alkalmazkodhatnak az új környezethez: asszimiláció, marginalizáció, szeparáció és integráció. Az első három vagy az eredeti kultúra teljes feladását, vagy az ahhoz való olyan mértékű ragaszkodást jelenti, amely a bevándorlókat teljesen elszigeteli a többségi társadalomtól. Egy sokkal sikeresebb stratégia, amely a szlovén tapasztalatot a legjobban jellemzi, azonban az integráció: ennek során a bevándorlók minden tőlük telhetőt megtettek annak érdekében, hogy az Újvilágban boldoguljanak, átvéve a domináns társadalom kultúráját és nyelvét, miközben sikerült megőrizniük örökségük elemeit (vagy legalábbis az azokhoz való pozitív hozzáállást). Cikkek / Articles 221 Heritage Language and Dialect Maintenance among Slovene Immigrants and their Descendants in North America Célunk tehát annak feltárása, hogy milyen mértékben maradt fenn az anyanyelv a korai szlovén bevándorlók körében (a fiatalabb nemzedékek esetében örökségi nyelvként). Ez számos tényezőtől függ, a bevándorló közösség méretétől kezdve egészen azokig a módokig, amelyek révén a nyelv fennmaradása, is transmitted from generation to generation, resulting either in language mainnyelvváltás vagy akár a nyelv kihalása megvalósul. Nyilvánvaló okokból bemutatjuk azt is, hogy az angol milyen módokon befolyásolja nyelvhasználatukat. A kölcsönzést és a kódváltást – mint a kétnyelvű diskurzus két, jellemzően különböző nemzedékek által használt típusát – egyaránt vizsgáljuk, akárcsak az adatok szlovén nyelvű részeiben a szlovén normától való, angol hatására kialakult eltéréseket. A szlovén valamennyi változatát focus remains on the presence of various features of regional and local dialects figyelembe vesszük, de e cikk témájának megfelelően főként az adatközlők beszédében kimutatott szlovén nyelvi jelenségekre összpontosítunk. 2. A SZLOVÉN BEVÁNDORLÁS RÖVID TÖRTÉNELMI ÉS TÁRSADALMI ÁTTEKINTÉSE ÉSZAK-AMERIKÁBA Néhány egyéntől eltekintve a szlovének többsége két nagy migrációs hullámban vándorolt az USA-ba: az első a 19. század fordulója és 1924 között1 gazdasági bevándorlóként, a második pedig a második világháború után politikai menekültként. Az Államok különböző részein telepedtek le, a legnagyobb közösség pedig az ohiói Clevelandben alakult ki2. Méretét tekintve kanadai megfelelője Toronto3, Ontario, ahol a legtöbb bevándorló a második világháború után telepedett le. Az 1960-as és 1970-es években mindkét országba további gazdasági bevándorlók érkeztek, de többnyire jelentéktelen számban. A korai bevándorlók elkülönült közösségekben éltek, ahol etnikai szervezetek hálózatát hozták létre, amelyek kölcsönös segítséget nyújtó intézményekként és kulturális tevékenységi központokként egyaránt szolgáltak. A munkán kívül többnyire szlovénül is tudtak boldogulni: gyermekeik azonban, akik részesültek az amerikai/kanadai oktatási rendszer előnyeiből, megtanultak angolul, társadalmi és gazdasági szempontból előrejutottak, majd kiköltöztek a külvárosokba. Ez az 1 1924-ben az USA elfogadta a bevándorlási törvényt, amely jelentősen korlátozta az új bevándorlók számát. 2 Az 1910-es népszámlálási adatok 14 332 szlovént tartottak nyilván Clevelandben, amivel akkoriban a világ 3. legnagyobb szlovén városa volt (Ljubljana és Trieszt után). Ma Clevelandben hozzávetőleg 50 000 olyan ember él, aki szlovén származásúnak vallja magát. 3 Torontóban hozzávetőleg 10 000 szlovén származású ember él. NADA ŠABEC, MIHAELA KOLETNIK 222 Acta Linguistica Lithuanica LXXVII A tendencia a fiatalabb generációk körében felerősödött; nyelvileg ennek következtében egy tipikus háromgenerációs ciklust figyeltünk meg, amely során a szlovén nyelvet nagyrészt kiszorította a domináns angol nyelv. Az egyetlen, még (legalább részben) kétnyelvű generáció így a második, míg a fiatalabb generációk vagy rendkívül gyengén ismerik örökségi nyelvüket, vagy egyáltalán nem ismerik azt. Mindazonáltal a Clevelandben, Washingtonban (DC), Laguna Niguelben (CA), Torontóban (ON) és Vanocuverben (BC) végzett kiterjedt kutatás (Šabec 1995, 1997, 2006, 2011, 2016; Šabec, Koletnik 2017) azt mutatja, hogy legalább szimbolikus szinten a nyelv továbbra is fontos szerepet játszik etnikai identifikációjukban. Ugyanez igaz a kultúrára is, mivel többségük amerikainak/kanadainak tartja magát, ugyanakkor büszkén vállalja szlovén gyökereit. 3. KUTATÁSI TERVEZET Kutatásunk céljával összhangban úgy döntöttünk, hogy összehasonlítjuk a Szlovénia különböző részeiről származó adatközlők beszélt diskurzusát, vagyis azokét, akik különböző nyelvjárásokat beszélnek. A szlovén rendkívül heterogén nyelvA szlovén (országos szinten, guage (Toporišič 2000). It contains standard and non-standard varieties, the former including the codified formal literary variety referred to as Standard különösen írásban használatos) és egy standard köznyelvi változat, amely utóbbi regionális köznyelvi változatokból és helyi nyelvjárásokból áll. Szlovéniában több mint ötven különböző nyelvjárást beszélnek, és ideális esetben tanulmányunk mindegyikre kiterjedne. Lehetséges, bár valószínűtlen, hogy folyamatban lévő kutatásunk ilyen átfogó adatokat eredményezhet, kutatási stratégiánk azonban az volt, hogy elemezzük bármely nyelvjárást, amelyet véletlenszerűen kiválasztott alanyaink beszéltek. Annak érdekében, hogy ne lépjük túl e tanulmány kereteit, ugyanakkor bemutassuk az általunk legmarkánsabb különbségeket mutatóknak tartott nyelvjárásokat, a Prekmurjében, Stájerországban, Rovtéban, Belső-Krajnában és Mariborban beszélt nyelvjárásokat választottuk. Célunk annak meghatározása volt, hogy a kiválasztott nyelvjárások közül melyik maradt fenn a legjobb állapotban, és konkrétan mely nyelvjárási jellemzők dominálnak az adatközlők beszédében. Arra is törekedtünk, hogy különböző generációk tagjait is bevonjuk, és kutatásunkat két helyszínen végezzük: Clevelandben, amely a legnagyobb szlovén amerikai közösség, valamint Vancouverben4, amely az egyik legkisebb kanadai közösség. A cél annak felmérése volt, hogy a közösségek mérete/életképessége milyen jelentőséggel bír a jelen vizsgálatban részt vevő egyének nyelvi viselkedésében, valamint annak megállapítása, hogy e 4 nyelve milyen mértékben tükrözi a közösségek etnolingvisztikai vitalitását (Giles, Bourhis, Taylor 1977; Ehala 2009). Vancouverben hozzávetőleg 2 000 szlovén származású kanadai él, akik közül 400-an az egyetlen etnikai szervezetük – a Vancouveri Szlovén Társaság – aktív tagjai. Cikkek / Articles 223 Heritage Language and Dialect Maintenance among Slovene Immigrants and their Descendants in North America az egyének nyelve a közösségek etnolingvisztikai vitalitását tükrözi (Giles, Bourhis, Taylor 1977; Ehala 2009). Elemzésünk adatait magnóra rögzített interjúk és narratívák révén nyertük; értelmezésüket a 2016 őszén végzett terepmunka során folytatott résztvevő megfigyelés támasztja alá. Az interjúk az alanyok bevándorlásával, szocializációs mintáival és etnikai tevékenységeivel, valamint nyelvhasználatukkal és nyelvi attitűdjeikkel kapcsolatos kérdésekből álltak (különböző témákról, különböző beszélgetőpartnerekkel, illetve formális és informális helyzetekben folytatott beszélgetés).5 Félig strukturáltak voltak, hogy lehetővé tegyék az alanyok számára az egyes témák részletesebb kifejtését, és személyes tapasztalataik szabadabb megosztását. Bár az alanyok nagyobb száma átfogóbb szociolingvisztikai képet nyújtott volna a vizsgált közösségekről6, a részletesebb nyelvészeti elemzés érdekében úgy döntöttünk, hogy csupán hét egyéni beszélőtől gyűjtött adatokat vizsgálunk (akik azonban közösségeik meglehetősen reprezentatív tagjainak tűntek). Tizenkilenc órányi anyagot rögzítettek szalagra, az interjúk átlagos hossza 2,3 óra volt. Az eredményeket generációk (három) és nyelvjárás szerint mutatjuk be. Az összes esetben az azonosított sented alongside their Standard Slovene (SSl.) equivalents. The emphasis is on nyelvjárási sajátosságok elsősorban a fonológiát megelőző szinteken, részben a morfológiában és a szintaxisban, valamint abban a különféle módokban jelentkeznek, ahogyan az angol befolyásolja adatközlőink szlovén nyelvét. 4. AZ ADATOK NYELVÉSZETI ELEMZÉSE ÖSSZEGYŰJTÖTT 4.1. Az 1. generáció bevándorlói Az 1. generációhoz tartozó négy adatközlő közül az egyik Clevelandben él, és a prekmurjei nyelvjárást beszéli, míg a másik három Vancouverből származik: közülük ketten a rovtéi nyelvjárást, egy pedig Maribor város regionális köznyelvét beszéli. Mind gazdasági bevándorlók, akik az 1950-es évek végén és az 1960-as évek elején érkeztek az Egyesült Államokba/Kanadába. 5 Hasonlóak a clevelandi tanulmány kérdőívében szereplő kérdésekhez (Šabec 1997). 6 A clevelandi tanulmány (Šabec 1997) például az alábbiaktól gyűjtött adatokon alapult: 200 alany. NADA ŠABEC, MIHAELA KOLETNIK 224 Acta Linguistica Lithuanica LXXVII 4.1.1. The Prekmurje dialect Adatközlőnk nagyon kevés formális szlovén nyelvi képzettséggel (általános iskolai végzettséggel) érkezett Clevelandbe, de az Államokban folytatta High School Equivalency Diploma. She is now retired, but in the past worked tanulmányait, és egy magánvállalkozásnál titkárnőként helyezkedett el. Továbbra is nagyon aktív a közösség etnikai életében, és számos társadalmi kapcsolata van más szlovénekkel, elsősorban azokkal, akik ugyanazt a nyelvjárást beszélik, mint ő. A muravidéki nyelvjárás a pannon nyelvjárási csoporthoz tartozik, és Szlovénia legkeletibb részén beszélik. Ezenkívül Ausztriában Radgona városától keletre és északra fekvő néhány faluban, valamint a Rába folyó mentén (az úgynevezett Porabje régióban) Magyarországon is használják. Ez a nyelvjárás, amely a múltban segített megőrizni a Mura folyó menti régió szlovén jellegét, szilárdan gyökerezik a nép körében, és a prekmurjei identitás legkiemelkedőbb szimbóluma7. Így nem meglepő, hogy ez a legjobb állapotban fennmaradt nyelvjárás a clevelandi szlovén bevándorlók körében. Az adatközlőnkkel készített interjúban a következő nyelvjárási jellemzőket azonosítottuk: (1) a hangsúly tipikus nyelvjárási elhelyezkedése az összes hangsúly-visszahúzódással (pl. zàčne „kezdődik”, SSl. začnè), valamint a rövid magánhangzók, amelyek bármely szótagban előfordulhatnak (pl. ràzmiš „megérted”, SSl. razúmeš); 8 (2) a prekmurjei nyelvjárásra jellemző valamennyi magánhangzó jelenléte, továbbá a nyelvjárási kettőshangzók: [e] a protoszláv jat helyett (pl. svet „világ”), valamint [o] a protoszláv hosszú /o/ (pl. šola „iskola”) és a nazális /ǫ/ helyett (pl. sosit „szomszéd”); a nyelvjárási [ü] az /u/ helyett (pl. drügi „másik”), [ö] az /u, i/ helyett, amikor egy szonoráns /r/ mellett áll (pl. vöra „óra”, šörki „széles”), valamint a vokalizált /ɫ/-ből kialakult [u] (pl. puno „teli”, vuk „farkas”), (3) a protoszláv hosszú /a/, amely a nyelvjárásban nyílt marad (pl. dva „kettő”), míg a rövid /a/ labiálisabbá válik (pl. bråt „testvér”). A nyelvjárástól a standard szlovén irányába való eltérések meglehetősen tisztességesek7 A Kocelj ly rare and include occasional use of the following: monophthongs instead of szlovén fejedelem alatti rövid függetlenségi időszakot követően a prekmurjei szlovének magyar uralom alatt éltek (874–1919). A horvát–kaj-horvát hatásnak is ki voltak téve. A rendkívül nehéz történelmi körülmények ellenére sikerült megőrizniük etnikai és nyelvi identitásukat, és ma már a prekmurjei nyelvjáráson írt irodalommal is rendelkeznek. A trianoni békeszerződés (1920) a Mura és a Rába folyók közötti terület nagyobb részét Szlovéniához csatolta, miközben a Rába mentén fekvő 9 falu Magyarországon maradt. a hangsúly helye. Ezenkívül az éles ékezet az e és az o 8 Standard diacritic marks are used: the acute ( ˊ), the breve ( ˋ) and the circumflex ( ˆ ) mark the hosszúságát és zártságát, a breve – az e és az o rövidségét és nyíltságát, a cirkumflex pedig az e és az o hosszúságát és nyíltságát jelöli. A félmagánhangzót ǝ jelöli. Cikkek / Articles 225 Heritage Language and Dialect Maintenance among Slovene Immigrants and their Descendants in North America a nyelvjárási kettőshangzók (pl. to ‘ez’ a nyelvjárási to helyett, snek ‘hó’ a nyelvjárási snek helyett), az u kerekítés nélküli, nem pedig kerekített ejtése (pl. tu ‘itt’ a nyelvjárási tü helyett), valamint a sztenderd szlovén hangsúly helye (pl. lepó ‘szép’, samó ‘csak’ a nyelvjárási lépo, sàmo helyett). A mássalhangzókat rendszerint nyelvjárási módon ejtik; az egyetlen kivételek alkalmanként a /x/, /v/ és /m/ esetében fordulnak elő. A nyelvjárásban az /x/ vagy néma, vagy /j/-re cserélődik, de időnként a sztenderd szlovénhez hasonlóan ejtik (pl. xodili „jártak”, strax „félelem” a nyelvjárási odili, straj helyett). A /v/ egy nem szonoráns mássalhangzó előtt elveszíti szonoráns jellegét, de ritka esetekben szonoránsként is megmaradhat, a sztenderd szlovénhez hasonlóan (pl. vküp „együtt” a nyelvjárási fküp helyett). Ami az /m/-et illeti, ez a nyelvjárásban /n/-re cserélődik, de időnként ugyanúgy ejtik, mint a sztenderd szlovénben (pl. tam „ott” a nyelvjárási tan helyett). Minden esetben nyelvjárási ragozási minták használatát figyelhetjük meg. Ez vonatkozik a névszóragozásra, az igeragozásra és a melléknevek fokozására. Eltérések találhatók a hímnemű egyes számú főnevek lokatívuszában, ahol a sztenderd szlovén -u végződést alkalmanként a nyelvjárási -i helyett használják (pl. v domu „otthon” a nyelvjárási v domi helyett). Ugyanez igaz a nőnemű egyes számú főnevek instrumentálisában, ahol a nyelvjárási -of (< -ov) végződést alkalmanként a sztenderd szlovén -o váltja fel (z materjo „anyával” a nyelvjárási z materjof helyett). A nyelvjárás mindhárom nemet, valamint a kettős szám használatát is megőrizte. A jellegzetes nyelvjárási sajátosságok közé tartoznak továbbá a partikulás szerkezetek, a felkiáltó mondatok, az indulatszók, valamint az eredeti nyelvjárási day’, nikaj ‘nothing’, prle ‘before’, rano ‘early’, sigdar ‘always’, zajtra ‘in the morning’), particles (e.g. šče ‘still’, ve(j) ‘but’), and conjunctions (e.g. ka ‘that’, dokič határozószók (pl. ednok „egyszer”, gnes „-ig”, da „amikor”). Hasonlóképpen mindenféle ismétlésekkel és gazdag pannon szókészlettel találkozunk (pl. belice „tojások”, betežen „beteg”, deca „gyermekek”, gučati „beszélni”, iža „ház”, obit „ebéd”, znati „tudni”). Érdekes, hogy egyes standard szlovén lexémákat, például a alectal equivalents, such as sumič, kukrca, eti, but occasionally also by Germankomar, koruza, tukaj szavakat nemcsak diizmusokkal helyettesítik. Ezek már az óés középfelnémet korszakban bekerültek a muravidéki nyelvjárásba (pl. cuk „vonat” ← germ. Zug, cuker „cukor” ← germ. Zucker, gvišno „biztos(an)” ← kfn. gewiss, janka „szoknya” ← germ. Janker „férfiak vagy nők által viselt ruhadarab”, kufer „bőrönd” ← germ. Koffer, lager ‘tábor’ ← ném. Lager, penezi ‘pénz’ ← ófelnémet pfenni(n)g ‘érme’, probati ‘megpróbálni’ ← ném. probieren, žlahta ‘rokonok’ ← ófelnémet slahta, közép-felnémet slahte, slaht ‘törzs’. NADA ŠABEC, MIHAELA KOLETNIK 226 Acta Linguistica Lithuanica LXXVII 4.1.2. A rovtei dialektus A rovtei dialektust a fővárostól, Ljubljanától nyugatra elterülő, kiterjedt, dombos, erdős területen beszélik. A szlávok betelepülésének idején ez viszonylag gyéren lakott terület volt. Két adatközlőnk férj és feleség. Vrhnika helyi nyelvjárását beszélik, amely a horjulei nyelvjárás része; ez a Rovte nyelvjárási csoportot alkotó hat, némileg eltérő nyelvjárás egyike9. A horjulei nyelvjárás megőrizte a tonémikus és kvalitatív szembenállásokat. A standard szlovénhez hasonlóan magánhangzórendszere monoftongusokból áll; az egyetlen kivételt a [je] és [va] kettőshangzók jelentik, amelyeket a hosszú és nyílt /e/, illetve /o/ helyett használnak. Mindkét adatközlő a közép-szlovén társalgási változatot beszéli, amely anyanyelvi nyelvjárásuk elemeivel keveredik. Ez várható volt, mivel a Kanadába való bevándorlásuk előtt egyikük Ljubljanában érettségizett, a másik pedig főiskolát végzett. Orvostechnikusként, illetve okleveles könyvelőként dolgoztak, de most nyugdíjasok. Vannak szlovén barátaik, de nem tesznek különösebb erőfeszítést arra, hogy etnikai tevékenységekben vegyenek részt. Noha elvesztették a dialektális tonémikus sajátosságokat, a kvalitatívakat megőrizték. Beszédükben nincsenek dialektális kettőshangzók; ehelyett a standard szlovén monoftongusokat ejtik, például kosa ‘kasza’ (dialektális kvasa), valamint sestra ‘nővér’ (dialektális sjestra). Az egyszerűsített mondattan, valamint a hangsúlyos rövid magánhangzók félhangzókká redukálása jellemző regionális köznyelvükre (pl. jəs < ‘én’, təm ‘ott’, bəl ‘több’), akárcsak a hangsúlytalan magánhangzók kiesése (zlo ‘nagyon’, tko ‘így’, človk ‘egy ember/emberi lény’) és a köznyelvi Ger használataAz adatközlők köznyelvi manisms (e.g. familja ‘family’, penzija ‘retirement’, pajzel ‘a shabby room’). sajátosságai keverednek a dialektálisakkal. Így a zárt szótagokban álló hangsúlyos rövid /i/ és /u/, valamint az /i/ félhangzóként ejtődik (pl. nəč ‘semmi’, kəp ‘egy halom’, (so) blə ‘voltak’). Ezenkívül részt vesznek az úgynevezett »akanje« jelenségben, vagyis a hangsúlytalan /o/ /a/-vá való átmenetében (pl. sašolci ‘iskolatársak’, z bratam ‘a testvérrel’). További dialektális sajátosságok közé tartozik a szótagvégi /i/ kiesése a -l végű múlt idejű melléknévi igenevek többes számában és a többes számú melléknevek alanyesetében (pl. začel ‘elkezdték’, poslal ‘elküldték’, dobər ‘jó’), a szótagvégi -el, -il és -ev [u]-ként való ejtése (pl. reku ‘mondta’, kupu ‘megvette’, cerku ‘egy templom’), a hangsúlytalan /a/ redukciója egy hangsúlyos szótag után (pl. bogət < bogat ‘gazdag’), valamint a palatális mássalhangzók palatalizációja (pl. pelala < peljala ‘vezetett’, zamenal < zamenjali ‘megváltoztatták’). A morfológiában a dialektális hatás magyarázza a semlegesnemű főnevek hímneművé válását (pl. (vsak) let < (vsako) leto ‘(minden) év’), a kettős szám elvesztését (pl. to sta ble obedve lepe punce ‘mindketten csinos lányok voltak’), valamint a rövid 9 A nyelvjárásokat a német reuten szó után nevezték el, amelynek jelentése: erdőt irtani. Straipsniai / Cikkek 227 Heritage Language and Dialect Maintenance among Slovene Immigrants and their Descendants in North America főnévi igenévi alakok (pl. moram rečt ‘mondanom kell’, smo hoteli ustvart ‘alkotni akartunk’). 4.1.3. A Maribor környéki regionális köznyelv Meg kell jegyeznünk, hogy a Maribor városában beszélt nyelv nem nyelvjárás, hanem inkább regionális észak-stájer köznyelv. Valójában nyelvjárásközi változat, amely nemzeti szinten a standard szlovén nyelvéhez hasonló funkciókat tölt be. A stájer és a pannon nyelvjáráscsoport közvetlen metszéspontjának eredménye; az előbbi délen és nyugaton, az utóbbi pedig északon és keleten érintkezik Mariborral. Adatközlőnk Mariborban született, ahol középiskolai tanulmányait is befejezte. Kanadában főiskolára iratkozott be, és nyugdíjba vonulása előtt szabadúszó lakberendezőként dolgozott. Nagyon aktívan részt vesz a közösség társadalmi és etnikai életében. Adatai a maribori köznyelvre jellemző következő vonásokat mutatják: (1) a közelmúltbeli (nyelvjárási) hangsúly-visszahúzódásokat (pl. láhko ‘könnyen’, prêveč ‘túl sok’, príšla ‘eljött’ az SSl. lahkó, prevèč, prišlà helyett), valamint az összetett szavak kettős hangsúlyozását (pl. obrátovódja ‘művezető’, SSl. obratovódja); (2) a minőségi oppozíciók megszűnését és a magánhangzók minőségében mutatkozó változatosságot; míg a hangsúlyos e-t és o-t a standard vowels; (3) even though Standard Slovene and the Maribor speech contain only monophthongs, due to the influence of the dialects in close contact with Marszlovén nyelvben nyílt fonémaként ejtik, adatközlőnk nagyon zárt iborként ejti őket, időnként pedig diftongusokat és monoftongusokat egyaránt, illetve egymással váltakozva használ (pl. res – res ‘tényleg’, šola – šola ‘iskola’, leto – liẹto ‘év’, dobro – duọbro ‘jól’). A hangsúlytalan magánhangzókban némi modern magánhangzó-redukciót figyelhetünk meg, míg a mássalhangzórendszerben a palatális /l‘/ esetében nyelvjárási reflexek mutatkoznak (pl. posla ‘ágy’, prijatl ‘barát’ az SSl. postelja, prijatelj helyett). Az /nj/ mássalhangzó a nyelvjárásban nem palatalizálódik, hanem ugyanúgy ejtik, mint a standard szlovén nyelvben (pl. z njimi ‘velük’, živlenje ‘élet’).val szemben). Néha diftongusokat és monoftongusokat felváltva használ (pl. res – res ‘tényleg’, šola – šola ‘iskola’, leto – liẹto ‘év’, dobro – duọbro ‘jól’).ért). Míg a hangsúlytalan magánhangzókban némi modern magánhangzó-redukció figyelhető meg, a mássalhangzórendszer a palatális /l‘/ esetében nyelvjárási reflexeket mutat (pl. posla ‘ágy’, prijatl ‘barát’ az SSl. postelja, prijatelj helyett). Az /nj/ mássalhangzó a nyelvjárásban nem palatalizálódik, hanem ugyanúgy ejtik, mint a standard szlovén nyelvben (pl. z njimi ‘velük’, živlenje ‘élet’).val szemben). Néha diftongusokat és monoftongusokat felváltva használ (pl. res – res ‘tényleg’, šola – šola ‘iskola’, leto – liẹto ‘év’, dobro – duọbro ‘jól’). Az /nj/ mássalhangzó a nyelvjárásban nem palatalizálódik, hanem ugyanúgy ejtik, mint a standard szlovén nyelvben (pl. z njimi ‘velük’, živlenje ‘élet’). A nem szonoráns mássalhangzók előtt és szóvégi helyzetben álló szonoráns v kiejtése [f], hasonlóan az észak-stájer és pannon nyelvjárásokhoz (pl. fse „mind”, fsaki „minden”). Ugyanez igaz a hangsúlytalan -l nyelvjárási kiejtésére is a hímnemű melléknévi igenevekben (pl. reko „mondta”, oženo „megházasodott” a sztenderd szlovén SSl. rekel, oženil helyett). A semlegesnemű főnevek többes számát nőneművé teszik (pl. jabolke „almák”, okne „ablakok” a sztenderd szlovén SSl. jabolka, okna helyett). Megfigyelhető továbbá a nőnemű -a végződés használatára irányuló tendencia a hímnemű ragozásban, noha ezeket felváltva használják a sztenderd szlovén -i végződésekkel (pl. v bazenih „az uszodákban”, po domovah „az otthonokban”). Hasonlóképpen megfigyelhetjük a nyelvjárási és a sztenderd NADA ŠABEC, MIHAELA KOLETNIK 234 Acta Linguistica Lithuanica LXXVII valamennyi nemzedék által vallott meggyőződését, miszerint az anyanyelv/örökségi nyelv fontos tényezője az etnikai azonosulásnak. Valójában ezt a szerepet a kultúra tölti be, amelyet a szlovén amerikaiak és kanadaiak életüket gazdagító és pozitív önképüket erősítő tényezőként érzékelnek. A tanulmány így lenyűgöző betekintést nyújt a szlovén bevándorlók és leszármazottaik önészlelésébe, valamint az anyanyelv megőrzése és az etnikai identitás érzése közötti kapcsolat összetettségébe. Ez egyben aláhúzza a dialektus jelentőségét a standard szlovénnel szemben, mivel úgy tűnik, hogy azok számára, akik még beszélnek szlovénül, a dialektus a kifejezés hitelesebb módja. IRODALOM Berry John W. 1990: Az akkulturáció pszichológiája Nebraskában. – John J. Bremen (szerk.) Nebraska Symposium on Motivation. 37. köt.: Kultúrák közötti perspektívák. Lincoln: University of Nebraska Press, 201–235. Ehala Martin 2009: Az etnolingvisztikai vitalitás értékelési mátrixa. – Susanna Pertot, Tom Priestly, Colin Williams (szerk.) A kisebbségi nyelvek jogaival, támogatásával és integrációjával kapcsolatos kérdések Európában. Houndmills: Palgrave Macmillan, 123–137. Giles Howard, Richard Y. Bourhis, David M. Taylor 1977: A nyelv elmélete felé az etnikai csoportok kapcsolataiban. – Howard Giles (szerk.) Nyelv, etnicitás és csoportközi kapcsolatok. London: Academic Press, 307–348. Koletnik Mihaela 2005: A maribori társalgási nyelv. – Časopis za zgodovino in narodopisje 37, 245–254. Logar Tine 1996: Dialektológiai és nyelvtörténeti tanulmányok, szerk. Karmen Kenda Jež. Ljubljana: ZRC SAZU. Meško Katja 2004: A prekmuri nyelvjárás megőrzése a clevelandi szlovén emigránsok körében. Diplomamunka. Maribor: Pedagógiai Kar. Plut Silva 2008: A Vancouveri Szlovén Egyesület 50 éve/50 years of the Slovenian Society of Vancouver. Vancouver: Vancouveri Szlovén Egyesület. Poplack Shana 1980: Sometimes I‘ll start a sentence in English y termino en español: a kódváltás tipológiája felé. – Linguistics, 581–616. Rigler Jakob 1962: Dél-belső-krainai nyelvjárások. Ljubljana: Szlovén Tudományos és Művészeti Akadémia. Šabec Nada 1995: Half pa pu. A szlovén amerikaiak nyelve. Ljubljana: ŠKUC, Studia Humanitatis. Straipsniai / Articles 235 Heritage Language and Dialect Maintenance among Slovene Immigrants and their Descendants in North America Šabec Nada 1997: Szlovén–angol nyelvi kontaktus az USA-ban. – International Journal of the Sociology of language 124: A szlovén nyelv szociolingvisztikája, Šabec Nada 2006: Jezik, družba in kultura: slovenščina v stiku z angleščino. – 129–183. Slavistična revija 54/különszám, 327–342. Šabec Nada 2009: Kódváltás. – Vesna Muhvič, Lejla Sočanac (szerk.) Nyelvészet, Oxford: EOLSS Publishers/UNESCO, 312–327. Šabec Nada 2011: Szlovén–angol nyelvi kontaktus: a szlovén mint anyanyelv tanítása és tanulása az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában. – Sonja Novak-Lukanovič, Vesna Mikolič (szerk.) A szlovén nyelv kontaktusban: a többnyelvű és kisebbségi oktatás korszerű irányvonalai. Ljubljana: Društvo za uporabno jezikoslovje, 190–203. Šabec Nada 2016: Nyelv, irodalom és etnikai identitás: a vancouveri szlovén közösség esete. – Annales Series Historia et Sociologia, 26/1, 75–84. Šabec Nada, Koletnik Mihaela 2017: A dialektus szerepe a szlovén kanadaiak anyanyelv-megőrzésében: esettanulmány. – DiG 25, 51–67. Štumberger Saška 2009: A szlovének beszélt nyelvének néhány jellemzője Németországban. – Vera Smole (szerk.), A szlovén nyelvjárások a rendszer és a használat között. Ljubljana: A Filozófiai Kar Tudományos Kiadója. Thernston Stephan 1980: Az amerikai etnikai csoportok Harvard-enciklopédiája. Cambridge, MA: Harvard University Press. Toporišič Jože 2000: Szlovén nyelvtan. Maribor: Obzorja Kiadó. A szlovén bevándorlók és leszármazottaik örökölt nyelvének és nyelvjárásának megőrzése Észak-Amerikában ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány a szlovén és az angol nyelv érintkezését elemzi Észak-Amerikában, hangsúlyozva az anyanyelv / örökölt nyelv megőrzése és a nemzeti identitás közötti kapcsolatot. főként Pateikiama istorinė, socialinė ir kultūrinė slovėnų imigracijos į JAV ir Kanadą apžvalClevelandre, a legnagyobb amerikai szlovén közösségre, valamint Vancouverre, Kanada egyik legkisebb közösségére fordítva a figyelmet. A két közösség nyelvi helyzetének részletes elemzése feltárta a szlovén nyelvről az angol nyelvre való áttérés folyamatát. Ez a legtöbb esetben három generáción keresztül megy végbe: az első generációs bevándorlók még szlovénul beszélnek, gyermekeik többnyire kétnyelvűek, a harmadik generáció tagjai pedig már nem beszélnek szlovénul, vagy csak kivételes esetekben használják e nyelvet. Mindazonáltal a szlovén nyelv, mint NADA ŠABEC, MIHAELA KOLETNIK 236 Acta Linguistica Lithuanica LXXVII az anyanyelv / örökölt nyelv a nemzeti identitás szempontjából nagyon fontos helyet foglal el (csak a kultúra foglal el ennél magasabb helyet). Az amerikai és kanadai szlovének anyanyelvüknek / örökölt nyelvüknek tulajdonított magas érték, még ha egyes esetekben csak szimbolikus is, bizonyítja sikeres integrációjukat a visuomenę neapleidžiant savo tautinio identiteto. Lingvistinės analizės dalyje daugiausia dėmesio skiriama informantų vartojamoms szlovén nyelv társadalmi változataiba. Ezért különböző nyelvjárások, valamint a regionális köznyelv képviselőit választották ki annak feltárására, hogy milyen kapcsolat áll fenn a nem standard nyelvváltozatok és a szlovén köznyelv között. A diktafonra rögzített interjúk során gyűjtött adatok azt mutatják, hogy az első generációs bevándorlók folyékonyan beszélnek szlovénul, és többnyire nyelvjárásban beszélnek. A Prekmurje régió nyelvjárása maradt fenn a legjobban, és ez a régióidentitás legszembetűnőbb jele. Másrészt a Rovte nyelvjárását, valamint Maribor város beszélt nyelvét használók diskurzusa nem tiszta – a közép-szlovén beszélt nyelv, sőt a standard szlovén nyelv bizonyos jegyei is megtalálhatók benne. A második generációs adatközlő már nem beszél kizárólag szlovénül, hanem beszéd közben a szlovénről az angol nyelvre vált. Szlovén nyelve a szüleitől átvett stájer nyelvjárás és a nyelvtanfolyamokon elsajátított standard szlovén nyelv keveréke. Két harmadik generációs adatközlő már az angol nyelvet tekinti anyanyelvének, a szlovén nyelv pedig örökölt nyelv számukra. Így angolul beszélnek, narratívájukba azonban beillesztenek bizonyos, a Notranjska nyelvjárását beszélő nagyanyjuktól, valamint a gyermekkorukban látogatott nyelvtanfolyamokon megtanult szavakat. A három generáció képviselőinek összehasonlítása a szlovén nyelvi készségek gyors hanyatlását és az angol nyelv növekvő befolyását mutatja. A Szlovéniában született adatközlők esetében ez kölcsönszavak formájában, míg az Amerikában vagy Kanadában született kutatási résztvevők esetében nyelvi kódváltásként nyilvánul meg. Az utóbbi csoportban a szlovén nyelvi normától való jelentős eltérések is megfigyelhetők fonológiai, morfológiai és szintaktikai szinten. A honos / öröklött nyelv megőrzésének mértéke alapján kijelenthetjük, hogy a nyelvjárás azoknak a kutatási résztvevőknek az elsődleges nyelvváltozata, akik a legjobb szlovén nyelvi készségekkel rendelkeznek. Más szóval a nyelvjárás a nyelv olyan társadalmi változata, amely a kutatási résztvevők kifejezésének leghitelesebb formája, és az etnikai és kulturális identitás erősebb tényezője, mint a köznyelv. Įteikta 2017 m. rugpjūčio 29 d. NADA ŠABEC Angol és Amerikanisztikai Tanszék Bölcsészettudományi Kar, Maribori Egyetem Koroška cesta 160, SI-2000 Maribor, Szlovénia [email protected] MIHAELA KOLETNIK Szláv Nyelvek és Irodalmak Tanszéke Bölcsészettudományi Kar, Maribori Egyetem Koroška cesta 160, SI-2000 Maribor, Szlovénia mihaela.kolet[email protected]