Nidos kortelė Nr. 30084 Marburgo Pilypo universiteto vokiečių kalbos atlaso archyve: kalbos analizė
Full text
76 Acta Linguistica Lithuanica LXXVIII DALIA KISELIŪNAITĖ Lietuvių kalbos institutas Kutatási irányok: összehasonlító baltisztikai nyelvészet, geolingvisztika, etnolingvisztika. NIDAI KÁRTYA SZ. 30084 A MARBURGI PHILIPPS EGYETEM NÉMET NYELVI ATLASZÁNAK ARCHÍVUMÁBAN: NYELVELEMZÉS Language Analysis of Nida Questionnaire № 30084 in the Archive of the Linguistic Atlas of Germany at the Phillips University, Marburg ANNOTÁCIÓ A tanulmány a kihalófélben lévő kursenieki nyelv kevés írásos emlékének egyikét elemzi – az úgynevezett 30084. számú Wenker-kártyát, amely bekerült a Georg Wenker által kezdeményezett „Német nyelvatlasz” (Deutscher Sprachatlas, illetve DSA) kartotékába. Magát a kártya kéziratát, létrejöttének körülményeit és helyesírási rendszerét a szerző Christiane Schillerrel közösen publikált tanulmányában már bemutatta. A kartoték egyetlen kursenieki nyelvű kártyáját a nidai tanár, Otto Pohlman állította össze a helyi adatközlő, Mikelis Peleikis halász tájékoztatása alapján. A tanulmány a kézirat nyelvét különböző szinteken (helyesírási, fonetikai, morfológiai, lexikai és szintaktikai szinten) elemzi. A legnagyobb figyelmet a nyelv hitelessége kapja – annak vizsgálata, hogy a lejegyzett szöveg miként tükrözi a kursenieki nyelv akkori valós helyzetét, illetve mely tények értékelendők a dokumentálási módszer (fordítás) hiányosságaiként. A megfigyelt nyelvi sajátosságokat összeveti Adalbert Bezzenberger néhány évvel később közzétett, valamint Juris Plakis fél évszázaddal később publikált tanulmányának anyagával. Németországban jelenleg folyik a DSA digitalizálási projektje (DiWA), ezért feltételezhető, hogy az egyes kártyák részletes nyelvészeti elemzése ehhez a feladathoz is hozzájárul. KULCSSZAVAK: Georg Wenker, „A német nyelv atlasza”, nyelvdokumentáció, veszélyeztetett nyelv, kursenieku nyelv, nyelvi kölcsönhatás, nyelvészeti szövegelemzés.
Tanulmányok / Articles 77 Nidos kortelė Nr. 30084 Marburgo Pilypo universiteto vokiečių kalbos atlaso archyve: kalbos analizė ANNOTÁCIÓ A tanulmány a veszélyeztetett kursenieku nyelv kevés írásos emlékének egyikét, a Nidáról/Niddenből származó 30084. számú kártyát elemzi, amelyet létrejöttének körülményei, the 19th century German regions, was included in the file of the German language atlas (Deutsche Sprachatlas, or DSA) launched by Georg Wenker. The manuscript of this card, valamint helyesírási rendszere tekintetében a szerző és társszerzője, Christiane Schiller, már bemutatott a 2015-ben megjelent tanulmányban, más hasonló emlékekkel együtt. A tanulmány a Kursenieku language card in Wenker’s project was filled by Nida’s teacher Otto Pohlman. It was based on the information provided by local fisherman Mickel Peleikis. The article kézirat nyelvét különböző szinteken (helyesírás, fonetika, morfológia, lexika és szintaxis) elemzi. A szerző a nyelv hitelességére összpontosít – arra, hogy az írott szöveg miként tükrözi a kursenieku nyelv tényleges állapotát az adott időszakban, és mely tényeket kell a dokumentálási módszer (fordítás) gyengeségeinek tekinteni. A megfigyelt nyelvi sajátosságokat összeveti a néhány évvel később megjelent Bezzenberger-féle tanulmánnyal, valamint a Plakis által ötven évvel később közzétett vizsgálattal. Németországban nemrégiben megvalósították a DSA digitalizálási projektet (DiWA), ezért úgy vélik, hogy az egyes kártyák átfogó nyelvészeti elemzése is szolgálni fogja annak célját. KULCSSZAVAK: Georg Wenker, német nyelvatlasz, nyelvdokumentáció, veszélyeztetett nyelv, kursenieku nyelv, nyelvi kölcsönhatás, nyelvészeti szövegelemzés. BEVEZETÉS A kursenieku nyelv1 írásos emlékei nem túl régiek. Az egyes lexémák rögzítései Mato Pretorijus és Povilas Ruigys nevéhez köthetők (bővebben lásd: Schiller, Kiseliūnaitė 2015: 444). Ismereteink szerint a kursenieku nyelv első publikált emlékének Peter Simon Pallas Linguarum totius orbis vocabularia comparativa című nyelvatlaszában található rövid szójegyzék tekinthető (Pallas 1786: 89), amelyet Victoras Diederichas (Diederichs 1883: 44–46), Daina Zemzarė (Zemzare 1961: 164–174), Vanda Kazanskienė (Казанскене 2013) és Arina Ivanickaja (Ivanickaja 2017) munkái mutattak be. A legutóbbi cikkben a kuršininkų nyelv legkorábbi ismert írásos emléke kerül közlésre – a már említett P. S. Pallas szótárának kéziratos jegyzéke, amelyet 1773 körülre datálnak. Néhány kuršininkų nyelvi szó bekerült az úgynevezett Richter-szótárba is (Schiller 2014). 1 Ebben a cikkben azt az álláspontot követjük, hogy a Kur-földnyelv lakóinak kuršininkų nyelvére a kalba „nyelv” megnevezés alkalmazandó, a szót szociolingvisztikai értelemben használva; azokban az esetekben azonban, amikor sajátosságait a közlett nyelvi lettel vagy annak nyelvjárásaival hasonlítjuk össze, genealógiai szempontból a kuršininkų nyelvjárás kifejezést használjuk.
DALIA KISELIŪNAITĖ 78 Acta Linguistica Lithuanica LXXVIII Ebben a cikkben a vizsgált forrás az úgynevezett Wenker-kártya – a Georg Wenker által készített „A Német Birodalom nyelvatlasza” (Sprachatlas des Deutschen Reiches) archívumában található 30084. számú kéziratos kártya2, amelyet 1879-re datálnak, vagyis néhány évvel Adalbert Bezzenberger tanulmánya (Bezzenberger 1888) elé. Ez utóbbiban a kuršininkų nyelv sajátosságainak leírását szemléltető egyedi példák mellett több összefüggő szöveg is szerepel, amelyeket később a lett köznyelv nyelvére fordítottak. Itt a rašyba perpublikavo Juris Plakis studijoje Kursenieku valoda (Pl). Wenkerio nidiškių kortelės teksto faksimilė, jo sukūrimo aplinkybės bei rašybos ypatumai kartu su nuorašu pristatyti autorės kartu su Christiane Schiller straipsnyje (Schiller, Kiseliūnaitė 2015), tačiau ten beveik nebuvo analizuojama Wenker-atlasz kartotékjának nidai kártyáján tükröződő legfontosabb kuršininkų nyelvi sajátosságok elemzését közöljük. Célja egyrészt a régi, Kur-földről hozott, másrészt a későbbi fejlődés során kialakult kuršininkų nyelvi sajátosságok megállapítása, a nyelvek kölcsönhatásának jelei és tendenciái feltárása, valamint az e forrásra jellemző, minden beszélőre nem feltétlenül érvényes vonások elkülönítése. A függelékben számozott mondatokban közöljük a kézirat átiratát; a második sorban ugyanez az átirat szerepel lett betűkkel, szabványosított kuršininkų nyelven3; a harmadik sorban a lett nyelvre adott szó szerinti fordítás található4, a szöveg köznyelvi lett szerkesztésével a lábjegyzetekben; a negyedik sorban pedig a fordításhoz megadott német mondat átirata. A forrás nyelvének elemzése nyelvi szintek szerint tagolódik; szövegkritikai és összehasonlító elemzési módszereket alkalmazunk. A 30084. számú Wenker-kártyán a nidi tanító, Otto Pohlman5 kezével lejegyezve találhatók az úgynevezett „40 Wenker-mondat” kurš nyelvre készült fordításai, német és litván betűk használatával. A lap hátoldalán az adatlap adatai vannak kitöltve; ott az 1. sorban a „Geschah die Uebersetzung durch Schüler oder durch den Lehrer?” kérdésben a „durch Schüler” sorrész kézzel ki van húzva, majd utána ez olvasható: „mit Hilfe eines Eingeborenen (Mickel Pelèikis)” (a vezetéknévben az e fölött gravis jel található, amely valószínűleg a hangsúlyt jelöli). Ma már nehéz megmondani, melyik Mikelis Peleikis segített a tanítónak. A kihúzott sor arra utal, hogy a Wenker ajánlásaival ellentétben valószínűleg nem 2 Bővebben a kartoték litván nyelvű anyagáról lásd: Fleischer, Sommer 2012. 3 Ezt a másolatot a szerző készítette, a helyesírás és a fonetika viszonyának rekonstrukciós szabályait követve, a szöveg nyelvét azonban nem javítva; szükség esetén (a fonetikai megvalósulás kétséges eseteiben) zárójelben közlik a lehetséges változatokat, a jegyzetekben pedig a megjegyzéseket. 4 A szerző köszönetét fejezi ki Liene Markus-Narvila doktornő kollégájának a másolatrész lett nyelvű szövegének szerkesztésében nyújtott segítségéért. 5 A Porosz Ylava járásából származó Otto Pohlman 1878-tól 1883-ig dolgozott a nidai iskolában. (Chronik 2013: 75, 137).
Tanulmányok / Articles 79 Nidos kortelė Nr. 30084 Marburgo Pilypo universiteto vokiečių kalbos atlaso archyve: kalbos analizė tanuló. A genealógiai adatbázisban6 több személyt is Michel Peleikisként jegyeztek fel, akik a kérdőív kitöltésének időszakában Nidában éltek, illetve ott született gyermekük, azonban a legvalószínűbb, hogy a tanító az őt lakással ellátó M. Peleikis segítségét vette igénybe7. A kursenieki nyelven lejegyzett Wenker-mondatok fordítása az akkori nyelbos ypatybes. Tiek fonetinėmis, tiek morfologinėmis, tiek didžiąja dalimi leksinių ypatybių Nidos kuršininkų kalbą reikėtų laikyti Kuršo latviškų tarmių geolektu, susiformavusiu nerijoje iki XVII a.8, tačiau reikia pabrėžti, kad tai nėra vienos kurios latvių patarmės tęsinys, o įvairių dialektų sąveikos rezultatas su progresavusia lietuvių ir vokiečių kalbų įtaka. A HELYESÍRÁS SAJÁTOSSÁGAI A nidiškiųi kérdőív mondataiban német betűket9 használnak, amelyekkel a szerző megpróbálja tükrözni a balti fonetika sajátosságait, ez azonban következetesen nem sikerül. Vokalizmus. A magánhangzó rövidségét gyakran mássalhangzó-geminátákkal tükrözik: e, a + dd (is leddus ‘a jégre, a jégen’, pradda snikti ‘havazni kezd’, praddim ‘hirtelen’10), i + tt (krittis ‘elesett’), a + nn (par manni ‘engem’), i + bb (gribb 3 praes. ‘akar’), a + mm (nammus ‘házakat’), u + rr (eß turru dikti saukti ‘erősen kell kiáltanom’ 6 http://www.online-ofb.de/namelist.php?nachname=PELEIKIS&ofb=memelland&monors akár más dus=&lang=de. 7 Pavardė Peleikis labai paplitusi Kuršių nerijoje, tačiau genealogų portalai nurodo ne visų gimimo ar palaidojimo vietą, galimų informantų dairytis vertėtų tik tarp tų, kurie tuo metu gyveno Nidoje, helységből is származhatnak. Nehéz megmondani, mire gondolt a tanító, amikor azt írta: „helyi”. A Nida-i iskola krónikájában 1887-ben a Nida-i egyháztanács tagjai között említik a preilai Michel Peleikist (Chronik 2012: 142). Valószínűbb azonban, hogy a tanító felhasználta a M. Peleikisszel való közeli ismeretségét, aki 1878-tól saját házában bérelt neki lakóhelyiséget (ugyanott, 137). Nagy valószínűséggel ugyanezt a Michel Peleikist, mint az iskola helyiségeinek bérbeadóját, a későbbi történeti források is megnevezik (ugyanott, 149). 8 Bár vannak adatok arra, hogy az első Kurföldről érkezők már a 15. században elérték a földnyelvet, a történeti forrásokban az első évszázadban még kevés személynevük szerepel, és nehéz megmondani, hogy éppen ezek az új telepesek vetették-e meg a később kialakult és megszilárdult nyelv alapjait. A nagyobb arányú migráció a Kurz-félszigetet a XVI. században érte el, és különösen a XVII. századtól erősödött meg (bővebben lásd: Elertas 2014). 9 A litván helyesírás hatásának tekinthető a mássalhangzók lágyságának az i betűvel való nem teljesen következetes jelölése; A ź betűvel következetesen a német megfelelővel nem rendelkező ž betűt jelölik; Előfordult ā és ū diakritikus jelekkel, azonban úgy tűnik, csak a bedschān ‘majom’ szóban, vö. Az Affe) diakritikus jelet megbízhatóan a hosszúság jelének lehet tekinteni. 10 A jelentését lásd: „A lexika sajátosságai”.
DALIA KISELIŪNAITĖ 80 Acta Linguistica Lithuanica LXXVIII kiáltani’) stb. Néha a magánhangzó rövidségének ilyen jelölése a nyelvjárás szabályos fonetikai sajátosságairól tanúskodik, például a következőkről: a gaiobuoliais’, awennu (gen. pl. a nyj. ave, la. b. k. detti (la. b. k. gaidīt ‘laukti’), darette (la. b. k. darīt ‘daryti’), nedarres (la. b. k. nedarīs ‘nedarys’) ar žodžių darybos priesagų specifiką, pvz.: ar abolennis ‘su aita, „juh” szóból képzett kicsinyítő képzős alak) igeképzői magánhangzóinak rövidsége. Előfordul a jelöletlen hosszúság (pontosabban – rövidség) is: raduschi (la. b. k. raduši ‘találtak’), vagy kétféleképpen leírt alakok: es neparmanu jummies ‘nem sų’, bet wintsch numis11 neparmanne ‘jis mūsų nesupranta’. Esama ir abejotinų értem a jūeseteket: például kétszer leírva: taddus, taddi (taddus niäkus ’olyanokat nemkus’; mußu kalni nau taddi diźi ‘mūsų kalnai nėra tokie dideli’), plg. la. b. k. tāds ‘toks’. A wiers = vīrs ‘férfi’ szóban a balsi ī hosszúságát német módon ie-vel jelölték, azonban csak egyszer; másutt az ī írásmódja változó: czijsti = čīsti ‘tisztán’, ziti = dzīti ‘űzni, hajtani’. A többi hangsúlyos magánhangzó hosszúsága ritkán tükröződik: udingi = ūdiņa ‘víz’, jußu ‘a tiétek’, buri = būri ‘parasztok, gazdák’, kajas = kājas ‘lábak’; egyszer használtak diakritikus jelet: bedschān = bedžāne ‘majom’ (vö. bezdžãnȩ ‘pērtiķis’ (Plāķis 1927: 50) és beždžāns, m. (Pietsch 1991: 36)), valamint ac. sg. būddelki12 ‘az üveget’. A hangsúlytalan lett hosszú magánhangzókat, ahogy várható is, ez a dokumentum nem tükrözi, mivel a kursenieki nyelvben rendszerint rövidülnek rövid magánhangzókká, bizonyos esetekben félhosszúakká, ritkábban maradnak hosszúak, például az igekötős tövekben: iegāja ‘bement’, a lokatívusz ragjaiban (mežā ‘az erdőben’), lokatívuszi eredetű határozószókban (pakaļā ‘hátul’), egyes esetek névmási alakjaiban (tā ‘az’). Kirčiuotas dvibalsis ie dažniausiai rašomas iä: iäkritis = iekritis ‘įkritęs’, taip žymimi ir kirčiuoti ē ir : iäd= d ‘ėda, valgo’, ßiäź = sēž ‘sėdi’, miäs iäßam = mēs iesam ‘mes eisim’, bet esama ir kitaip: pi tas sewos = pie tās sievas ‘prie tos moters / pas tą moterį’. Pasitaiko net viename sakinyje dvejopų užrašymų toje pačioje pozicijoje: kur tu iëtti wa meß ar tewi eßam? (kur tu ieti, va mes ar tevi iesam? ‘kur tu eini, ar mes su tavim eisim?’). Apie galimą nekirčiuoto ie monoftongizaciją žr. skyrių „Fonetinės tarmės ypatybės“. Dvibalsis uo kirčiuotoje pozicijoje dažniau žymimas oa: doamajo = duomaju, la. b. k. domāju ‘galvoju’, koaki = kuoki, la. b. k. koki ‘medžiai’, goawes ac. pl. guoves, la. b. k. govis ‘karves’, soasis koasch (zuoses kuož, la. b. k. zosis kož ‘žąsys kanda’), kartais uo: uoglis, la. b. k. anglies ‘anglis’ arba o: kiozi = ķuoci ‘krepšį’. 11 Korektūros klaida, turi būti mumis. 12 Sprendžiant iš geminatos, greičiausiai taip rankraštyje pažymėtas ŭ.
Straipsniai / Articles 81 Nidos kortelė Nr. 30084 Marburgo Pilypo universiteto vokiečių kalbos atlaso archyve: kalbos analizė Konsonantizmas. Pučiamosios ir afrikatos: latviškas c dažniausiai užrašomas tz (wetzaisch = vecaiš, la. b. k. vecais ‘senasis’), pasitaikė ts (läts = lec ‘lekia’) ir vieną kartą dz (dziäma = ciema ‘kiemo’); dz dažniau užrašomas ds (isdserti = izdzerti ‘išgerti’, paßadsis = pazadzis ‘pavogęs’, kadauds = kā daudz ‘kiek’13), bet ziti = dzīti ‘ginti, varyti’14; z – s (ar sirgu = zirgu ‘su arkliu’), š – sch (sadeguschi = sadeguši ‘sudegę’), bet pasitaikė ir kitaip, pvz.: wirzchus = veršus (la. b. k. vēršus), č – cz (czijsti = čīsti, la. b. k. tīri ‘švariai’), ž ‒ lietuvių raštų ź (ßiäź = sēž la. b. k. 3 praes. ‘sėdi’, laużi = ļauži, la. b. k. ļaudis ‘žmonės’), bet yra ir sch (koasch = kuož ‘kanda’). Raide ß žymimas s: isch kraßnis (= iš krāsnes, la. b. k. krāsnī ‘į krosnį, krosnyje’), ßaußas lapas (= sausas lapas ‘sausi lapai’), es eßu (= esu, esmu, ‘esu’), tačiau nenuosekliai ‒ plg. is gaisa (= iz gaisa, la. b. k. gaisā ‘ore’) ir gaißas (gaisas, la. b. k. gaiss ir laiks ‘oras’). Pasitaikė taip žymimas ir z: paßadsis (pazadzis ‘pavogęs’), uß15 to lauku (uz tuo lauku ‘į tą lauką’), tačiau tai reti atvejai. Istoriniai priebalsių junginiai su : *n junginys atspindimas vokiškai ng: is ta udingi = iz tā ūdiņa ‘į vandenį’, winga = viņa ‘ji’; A többi lett lágy mássalhangzót a mai litván nyelvhez hasonlóan írják, a lágyságot i betűvel jelölve: niedelio = nediļu (Plāķis 1927: 69), la. b. k. nedēļu ‘heteket’, pliauti = pļauti, la. b. k. pļaut ‘aratni’, galliu = gaļu ‘húst’, kiauschis = ķaušis, la. b. k. ola, ‘tojás’, kiozi = ķuoci, la. ķocis, grozs ‘kosár’. A wurschzu szóban (= gen. pl. vuršķu, nom. vuršķis ‘kolbász’) a tő végén valószínűleg lett ķ hangot ejtenek, amely hallás alapján a c-hez hasonló. A palatalizált l < l esetében nincs teljes következetesség: például tiä lauźi = tie ļauži ‘azok az emberek’; a következő mondatban három olyan helyzet van, ahol palatalizált ļ várható, de éppen a ļauži szóban nincs jelölve a lágyság: Es eßu ar tes lauźis tiä pakallia par pliawam iß graudu iäjajiß. ‘Azokkal az emberekkel vagyok ott (?) a réteken át a rozsba behajtva, mögöttük’. A mássalhangzók palatalizációja a kurši nyelv fejlődésének egyik érdekesebb kérdése; erről bővebben lásd „A fonetikai nyelvjárási sajátosságok” című fejezetet. A j mássalhangzót általában j-ként írják (jau, kajas = kājas ‘lábak’), azonban magánhangzók között g is előfordul: satsegu = saciju, la. b. k. sacīju ‘mondtam’, mus, mandagus’, mazigis = mācijis, la. b. k. mācījis ‘mokęs’. Asimiliacijos atvejai dažniausiai rašomi fonetiškai: snikti = snigti, aukti = pakagings = pakajings ‘növekedni, laps = labs, jodisch = juo dižs stb. De morfológiai helyesírási esetek is előfordulnak, például tads = tāds ‘ilyen’, valamint hibák: pudnenni = dem. putneni (la. b. k. putni ‘madarak’). 13 Žr. „Leksikos ypatybės“. 14 Šis atvejis gali atspindėti fonetinę ypatybę, plg. ʃiedat ‘giedate’, ʃirdi 2 praes. ‘girdi’ (Bezzenberger 1888: 37). 15 Valószínűleg fonetikai jelölésként kellene értelmezni, lásd alább.
DALIA KISELIŪNAITĖ 82 Acta Linguistica Lithuanica LXXVIII A proklitikumokat néha egybeírják: ista = is tā (la. iz tā), kadauds = kā daudz ‘mennyi (sok)’, nußirdis = nu(o) sirdes, la. b. k. no sirds ‘širdies’, jodisch = juo dižs, la. b. k. lielāks ‘didesnis’. FONETIKAI NYELVJÁRÁSI SAJÁTOSSÁGOK A Wenker-atlas nidiškiųi nyelvének lapján, amelyet a balti nyelvekhez nem igazított német írásjegyekkel töltöttek ki, egy idegen nyelvű tanárnak a hallott szöveg hangzásának visszaadására irányuló törekvését látjuk, és ez lehetővé teszi az akkori kuršininkų nyelv néhány (bizonyára nem minden) sajátosságának felismerését. Ezek egy része a kurši nyelvjárásokból öröklődött, itt azonban különböző nyelvjárás-alatti változatok elemeit találjuk, ezért a fejezet címe feltételes, és a kuršininkų nyelvre mint a lett nyelv geolektusára alkalmazható. A szóvégek redukciója. A mai kuršininkų nyelvre a szóvégek messzemenően előrehaladott redukciója jellemző. Ennek a forrásnak az anyaga azonban azt mutatja, hogy a 19. század második felében a legtöbb szóvég még viszonylag jól megkülönböztethető volt, bár a hosszúak valószínűleg már régen megrövidültek. A legtöbb esetben a végződések írásmódja még lehetővé teszi a ragozott alakok megkülönböztetését: Kas turr mane kiozi ar galliu paßadsis? = kas tur mana ķuoci ar gaļu pazadzis?, la. pžd. kas tur (ir) manu ķoci (grozu) ar gaļu pazadzis?, ‘ki lopta el a húsos kosaramat, azaz ki [...] lopta el’; wingai16 turr tas dranas par sawa mati gatawas schuti = viņa tur tas drānas par sava māti gatavas šūti, la. pžd. viņa tur tās drānas priekš savas mātes gatavas šūt (viņai ir jāuzšuj) ‘ezeket a ruhákat az anyja számára (készen) meg kell varrnia’; ar to werdamo = leppili (ar tuo verdamuo lepili), la. ar to vārāmo karoti ‘su verdamuoju šaukštu’ ir kt. Tos pačios galūnės skirtinga rašyba rodo, kad dėl redukcijos balsiai ne visuomet aiškiai atskiriami: ac. sg. mane kiozi (= mana ķuoci), plg. la. b. k. manu grozu; ac. tewe / tewi (= tevi), prt. act. nom. pl. eßam pawargusch (= pavarguši) / (ir) sadaguschi, voc. sg. be(ž)džān (be(ž)džāne) / miälaisch waikili (= mielaiš vaikili). Tačiau tokių atvejų palyginti nedaug. Pasitaikantys galūnių užrašymo variantai tikos klaidos: kad tu winga but pasinnis (= kad tu viņu būt(u) pazinis) ‘jei tu jį būtum pažinęs / -usi’. susiję ir su kitais fonetiniais pokyčiais (balsių platinimu), o kartais yra gramaKuršininkų kalbos galūnių redukcija buvo pastebėta ir A. Bezzenbergerio, kuris teigia, kad nekirčiuotų a ir u vietoje girdėjęs redukuotą e, tačiau prieš jį priebalsiai nepalatalizuojami: galde ‘des Tisches’, mane meit‘ (mana meita) ir pan. (Bezzenberger 1888: 24–25). Apie trumpinamas galūnes kalba ir J. Plakis sidaro 16 A végződésben valószínűleg hiba van.
Straipsniai / Articles 83 Nidos kortelė Nr. 30084 Marburgo Pilypo universiteto vokiečių kalbos atlaso archyve: kalbos analizė (Plāķis 1927: 17). Kuršininkų kalboje galūnės balsis a neišmetamas, jeigu supriebalsių samplaikos s+s, z+s, sn+s ir pan. Kortelėje toks pavyzdys yra gaißas, la. b. k. gaiss ‘oras’, plg. svešas, la. b. k. svešs ‘idegen’, tîesnas‚ la. b. k. taisns ‘egyenes’ és mások (Plāķis 1927: 83, 86). A 20. század második felének írott kuršiai szövegei azt mutatják, hogy a végződések redukciója nagyon szembetűnő, és a grammatikai esetek formáinak kiegyenlítődését okozza: Kad tie zvejes par labes saguvumes juoa dauge āspelnij, tap pīrages cêpte [...] (Pietsch 1983: 116) (= kad tie zveji par labis saguvumis juo daug āzpelnija, tapa pīragi cepti), la. kad tie zveji par labiem saguvumiem (lomiem) vairāk nopelnīja, tika pīrāgi cepti ‘amikor azok a halászok többet kerestek a jó fogásokért (zsákmányokért), pitéket sütöttek (piték lettek sütve)’ A 20. századi kuršiai nyelv végződéseinek kiegyenlítődéséről és a ragozási rendszer felbomlásáról részletesebben lásd: Ivanickaja, Kiseliūnaitė 2015. A hangsúlytalan magánhangzók rövidülése. A hangsúlytalan magánhangzók rövidülését a nem tőmorfémákban valamennyi a kurši nyelvet kutató megfigyelte (Plāķis 1927: 17; Bezzenberger 1888: 24–26), Wenker kérdőívén azonban ezt a sajátosságot csak azok az esetek szemléltetik, amelyek az írásban is megjelennek, vagyis a mássalhangzó-gemináták. Különösen szembetűnő, hogy a rövidülés a cselekvő igék toldalékainak magánhangzóit érinti: darette (= dareti / dariti, lett irodalmi nyelvi darīt ‘csinálni’), gaidetti (= gaideti / gaiditi, lett irodalmi nyelvi gaidīt ‘várni’). A magánhangzók nyílása. A kurši nyelvben a rövid i és u magánhangzók hangsúlytalan helyzetben nyíltabbá válnak, a kérdőíven azonban ez következetlenül tükröződik: darette (= dariti, lett irodalmi nyelvi darīt ‘csinálni’), wiäno (= vienu ‘egyet’), nedarres (= nedaris, lett irodalmi nyelvi nedarīs ‘nem fog csinálni’), priäksch schiëscho niedelio miërres (= priekš šešu nediļu miris, lett irodalmi nyelvi pirms sešām nedēļām miris ‘hat héttel ezelőtt meghalt’, iämegusch (= iemiguši ‘elaludtak’), ei und stawe (= ej un stāvi ‘menj és állj’), pulätzis17 (= palicis ‘maradt’); winga [...] paschi (= viņi paši), jummies = jumes < jumis ‘titeket’, viszont snikti ‘havazni’, eß turru dikti saukti (= es turu dikti saukti, lett irodalmi nyelvi man ir dikti jāssauc) ‘nagyon hangosan kell kiabálnom’ stb. Más írott kurši forrásokban ez a sajátosság (ha nem számítjuk a végződéseket, amelyekben az e jellel a végződés redukciója jelölhető) csak bizonyos esetekben jelenik meg, például a si / se partikula alakjaiban, nati, la. b. k. iemācīt ‘išmokyti’) (Pietsch 1983: 82). Pastebėtina, kad iki šiol kuršininkų kalbos tyrinėtojai, išskyrus Christliebe El Mogharbel (Mogharbel 1993: valamint a -inat igetoldalékban (lett irodalmi nyelvi -ināt): ziema saserinkas (= ziemā sasirinkās, lett irodalmi nyelvi ziemā salasījās ‘télen összegyűltek’); iemacenate (= iemāci66, 68), e sajátosságnak kevés figyelmet szentelt, így az külön elemzésre vár18. Magánhangzó-szűkülés. Egy másik feltűnő sajátosság szinte mindenütt megfigyelhető: a hangsúlytalan helyzetben, különösen szonoránsok után álló szűk e közeledik az i-hez (Bezzenberger 1888: 33, 17 A képzőben hiba. 18 J. Plakio tanulmányában az -īt és -ināt képzők -ēt és -enāt alakba való átmenetét a nyelvtani fejezet 1927: 33).
DALIA KISELIŪNAITĖ 84 Acta Linguistica Lithuanica LXXVIII 34; Plāķis 1927: 16; Endzelīns 1931: 574). Wenkerio kortelėje tokie atvejai neretai užrašomi raide i: ak. sg. uoglis = uogles, isch kraßnis = iš krāsnes, la. b. k. említi (Plāķis krāsnī, ta ugni (= tā ugne); talán e sajátosság miatt a *-el(a)s / -ele képző -ils alakba ment át: merģils, vaikils, stukils, vö. még stiģiles < vo. Ziegel, mentilis < vo. Mantel (Bezzenberger 1888: 33–34). A diftongizáció a kursenieki nyelvjárásban nem szabályos, és a litván nyelvjárások hatása miatt gyakrabban fordul elő közös szavakban: vielu, la. b. k. vēlu ‘vėlai’; viel ‘vėl’ ir kt. (Plāķis 1927: 16). Wenker-kártyán ez a sajátosság csak a tie, la. te ‘ten’ (Plāķis, ugyanott) szavakban tanúsított, azonban wel = vēl ‘vėl’. A kettőshangzók megfelelései. Monoftongizáció. Mindössze néhány hangsúlytalan ie esettel találkoztunk, amelyeket i-ként jegyeztek fel (schoadin = šuodien ‘šiandien’, ti < tie (ar tes laužis = ar ties ļaužis, plg. la. b. k. ar tiem ļaudīm, kur įvardžio tie instr. ties (Plāķis 1927: 27), žr. „Morfologinės ypatybės“). Tačiau tiek nepakanka nustatyti, ar tokia monoftongizacija buvo reguliari. Vėliau dokumentuotoje tar- ‘ten’), és a hangsúlytalan ie monoftongizációja az e közegében meglehetősen gyakran jelentkezik (Mogharbel 1993: 85)19. A többi lett nyelvjáráshoz hasonlóan természetes módon monoftongizálódnak a proklitikus elöljárószók: nußirdis = nuo sirdes, la. b. k. no sirds ‘szívből’. A dialektusban megfigyelhető monoftongizáció másik esete az ei közeledése a szűk ē20-hez, amelyet napjainkban néha a lett ė betűvel írnak: grēt < greit < greitai, mėte < meita ‘lány’, vėds < veidas ‘arc’, rėz< reiz ‘egyszer’ stb. (Pietsch 1991: 126, 142, 261; Mogharbel 1991: 72), de Wenker lapján ezt a sajátosságot nem látjuk: graiti ‘gyorsan’. Megőrződött a Kurzemei nyelvjárásokra jellemző uv kapcsolat a dui (lett köznyelvi divi) ‘kettő’ szóban, de ebben a forrásban nincsenek olyan szemléletes szavak, mint a ‘hal’ és az ‘alj’, vö.: zuve (lett köznyelvi zivs ‘hal’), dubens (lett köznyelvi dibens ‘alj’), suvȩns (lett köznyelvi sivēns ‘malac’) (Plāķis 1927: 16; Ābele 1927: 119). A mássalhangzók palatalizációja. A kursenieki nyelv kutatói hangsúlyozzák, hogy az l mássalhangzó palatalizációja szabálytalan ‒ a ļauži szóban véleményük szerint gyakran nem palatalizált l-t is ejtettek (Bezzenberger 1888: 38; Plāķis 1927: 17), tehát a miénk nem hiba. Janis Endzelīns a két világháború között megfigyelte (Endzelīns 1931: 574), a szerző pedig, megvizsgálva a mai pastebėtas „rašybos nenuoseklumas“ ar tes lauźis Wenkerio kortelėje tikriausiai adatközlők nyelvét, megerősítheti, hogy a nyelv késői korszakában az l és ļ oppozíciója minden pozícióban alveolárissá semlegesítődik (greipastebėti, kad XIX a. priebalsio l palatalizacija pozicijose prieš istorinį vis dėlto 19 A prielinksnio pi < pie su dėsninga monoftongizacija sieti nevertėtų, nes tokia čiausiai dėl vokiečių kalbos įtakos); iš klausos atskirti palatalizacijos lygį tokiais atvejais kaip valuoda, lēkt ir ļauži yra sunku. Wenkerio kortelės medžiaga leidžia forma jis vartojamas daugelyje latvių tarmių, kur reguliarios monoftongizacijos nėra (Endzelīns 1951: 679). 20 Ši ypatybė būdinga Ventspilio apylinkių tarmėms (Šmite 1928: 116).
Tanulmányok / Articles 91 Nidos kortelė Nr. 30084 Marburgo Pilypo universiteto vokiečių kalbos atlaso archyve: kalbos analizė forma, viszont segédigei szükséges. Hogy mennyire van itt jelen a német nyelv hatása, és milyen régi – az egy másik kérdés. Úgy tűnik, hogy kevés az olyan eset, amikor a melléknévi igenév összetett alakban, a balti nyelvek hagyománya szerint lenne használva, vagyis amikor megmarad a segédige és a főige igeidejének vagy modalitásának korrelációja: but pasinnis = būtu pazinis ‘megismertél volna’, butu dräschali pastellajusch = būtu drešeli pastelajuši ‘cséplőket fogadtak volna fel’, eßam pawargusch = esam pavarguši ‘fáradtak vagyunk’, bija [...] iämegusch= bija [...] iemiguši ‘elaludtak’. Az attribútumi funkciót betöltő egyetlen melléknévi igenévi alakot találtuk ‒ prt. praes. act. instr. sg. ar werdamo leppili ‘(egy) főzőkanállal’. Határozószók. Néhány határozószó szokásos használatban fordul elő: apkarti (Plāķis 1927: 47 apkăt) ‘körül’, bischki = bišķi, la. nyelvj. bišķi, bišķiņ ‘egy kicsit’, zitadi = citādi ‘másképpen’, labi ‘jól’, wacker ‘tegnap’, scho rit = šuorīt, la. stb. ‘ma reggel’ és mások. nemaģ, la. b. k. nemaz ‘nėmaž’, nu ‘dabar’32, gana ‘gana’, dikti ‘smarkiai’ < vo. dicht, la. b. k. ļoti, stipri, aukschum = augšum, la. b. k. augšā ‘aukštai’ (ME I 218). Rögzítettek lett, Kurzeme területére jellemző lexémákat és azok alakjait is: ne magg = A cédulán határozószók („īpatnējus veidojumus“ – Plāķis 1927: 38) is találhatók, amelyeket a kursenieki sajátos módon alkottak: sämui = zemui ‘alacsonyan’ (lásd „A lexika sajátosságai“).`,` A daug / daudz határozószó alakjai a cédula mondataiban változatosak (EH I 310): pardaug ‘túl sok’, wißu daugumu ‘leginkább’, de kadauds = kā daudz ‘mennyi’ (lásd „A lexika sajátosságai“). A kursenieki nyelvben a határozószó fokozott alakjaiban nem található meg a lettek számára megszokott vairāk, visvairāk lexéma; itt, akárcsak a mellékneveknél, a juo és visu szóval alkotott analitikus formákat használják. J. Plakis lettnek tartja a ciek ‘kiek’ határozószói alakot is (Plāķis 1927: 38; ME I 392 csak írott forrásokból). Előfordulnak litvánból átvett határozószók és szerkezeteik is (lásd „A lexika sajátosságai”). Egy alkalommal előfordult a fasti germanizmus, amelyet véletlennek kell tekinteni, mivel nem találtuk megfelelőjét a fest am schlafen ‘mélyen, keményen aludni’ szókapcsolatnak, noha a kursenieki nyelvben a ciets a miegs szóval együtt mindmáig használatos. Az elöljárószók használata csak részben egyezik meg a mai lett nyelvvel vagy a nyelvjárások hagyományos használatával: ar sirgu = ar zirgu ‘lóval’; bi ßales = be sāles, la. b. k. bez sāls ‘só nélkül’; pi tas sewos = pi tas siewas, la. b. k. pie tās sievas ‘annál a nőnél’; pi smerritshes = pi smerče(s), la. b. k. līdz nāvei, ‘halálig, halálosan’; ar tewi (= ar tevi) ‘veled’, par [...] mati = par māti, la. b. k. mātei ‘anyának’; par mani, la. b. k. man ‘nekem’ és mások. A legszembetűnőbb megfigyelhető különbség a már említett is / iš (la. nyj. iz) elöljáró használata inessivusi funkcióban: is mußu darza = is mūsu darza, la. b. k. mūsų dārzā ir pan. Tai gali būti kontaminuota forma: plg. la. tarm. iekš krāsns = krāsnī ir la. iz (su gen. ME I 712), galima ir lietuvių iš 32 Betontes nu ‘jetzt’ – ME II 752, 753.
DALIA KISELIŪNAITĖ 92 Acta Linguistica Lithuanica LXXVIII įtaka. Esama ir daugiau skirtybių: latvių aiz ‘už’ kuršininkų monoftongizuojamas su strumpėjusiu a < āz (as namma = az nama, la. b. k. aiz nama)33; prielinksnis uz su ac. atlieka inesyvo funkciją (ir [...] uß to lauku, la. b. k. uz tā lauka, laukā. pžd. ‘a mezőn’, azaz ‘a mezőn’; us to murenns, la. b. k. uz tā mūrena ‘a kis kőfalon, a kőkerítésen’; us manna galdu, la. b. k. uz mana galda ‘az én asztalomon’); a pic < pēc elöljárószót valószínűleg a német nyelv hatására használják a mozgás irányának megjelölésére (pits maju iät = pic māju iet, la. b. k. majās iet) (Endzelīns 1951: 677). A mai lett nyelvtől eltérően az elöljárószók (bővebben: vartojami su įvairiais daugiskaitos linksniais: pits maju = pic māju (gen. pl.), la. b. k. mājās greta ac. sg. uz māju; priäksch schiëscho niedelio miërres = priekš šešu nedeļu miris (gen. pl.), pi mußu (= pi mūsu, la. b. k. pie mums), uz mumis (ac. pl.) Plāķis 1927: 40; Ivanickaja, Kiseliūnaitė 2015: 217). Az egyetlen eset, amikor a többes számú prepozíció instrumentálisszal szerepel (a mai nyelvben egyes számban akuzatívusszal), a gar außim (ném. ac. um die Ohren)34. A SZÓKÉSZLET SAJÁTOSSÁGAI A szöveg szavainak többsége a lett köznyelvben vagy a nyelvjárásokban is ismert. Külön érdemes megjegyezni néhány, a kurföldi nyelvjárásokra jellemző érdekesebb lexikai példát: archaikus szóalakokat, valódi és szemantikai dialektizmusokat, valamint a nyugati lett nyelvjárásokra jellemző germanizmusokat. Ezek az e nyelvjárásokban használt vagy rögzített lexémák: magg (= maģ), lett. közny. maz ‘kevés’ (ME II 548); par didžu = par dižu, lett. közny. par lielu ‘túl nagy’, jodisch = juo dižs, lett. b. k. lielāks „didesnis“ (ME I 475)35; dikti, la. b. k. labai, stipriai, garsiai „smarkiai, garsiai“ (ME I 466); dranas = drānas, la. b. k. drabužiai „drabužiai“ (ME I 494 drãna = drẽbes bibl. ir Kurše „Kleider“); kiozi = ķuoci, vard. ķuocis iš vo. dial. kö(t)z „Korb“ „krepšys“ (ME II 393; plg. liet. žem. kiõcis „krežis, krepšys“); uz murenns = mūrena / mūrenes ‘ant tvorelės’ (muris, murenieks – Plāķis 1927: 68) < vo. tarm. mur. A deminutív képzős származékok kártyáján a következők vannak rögzítve: el > il (waikili, ‘vaikeli’, stukkila ‘gabalėlio’), amelyeket kicsinyítő jelentésben, lekicsinylő árnyalat nélkül használnak, ahogyan ez a kurzemei nyelvjárásokra is jellemző (Markus-Narvila 2011: 98); bár az előfordult példák litvanizmusok, a kursenieki nyelvben az el > il képző valódi származékai is nagy számban megtalálhatók (puišilis ‘vaikinukas’, laivilis ‘laivelis’, ruoķile 35 A Kuršių nerijos kuršininkų kalboje žodis liels nepažįstamas, leksema dižs, -a atėjo iš Kuržemės 33 Priešdėlis āzir prielinksnis az (Plāķis 1927: 39, ME I 233). 34 gar ausīm duot ‘einen um die Ohren krauen’ (ME I 601). (Ābele 1928: 142).
Straipsniai / Articles 93 Nidos kortelė Nr. 30084 Marburgo Pilypo universiteto vokiečių kalbos atlaso archyve: kalbos analizė ‘rankelė’ ir kt. – Plāķis 1927: 14). Kurlandi lett kedvelt deminutív képzője az en, a lett köznyelvtől eltérően, a rövid baluz murenns = mūrena / mūrenes ‘a siu (Plāķis 1927: 19): ar abolennis = ar ābuolenis ‘su obuoliais’; awennu = aveņu ‘avelių, ėriukų’ (iš tarm. ave, la. b. k. aita ‘avis’), pudnenni = putneni ‘paukšteliai’; kerítésen’. Figyelemre méltó a kurlandiak hajlama arra, hogy az absztrakt főnevek képzésében (a tulajdonságból eredő állapot, eredmény stb. jelentésében) a -ums képzőt használják: slapumu = slāpumu, la. közny. slāpes ‘szomjúság’, vö. situms, la. közny. sitiens ‘ütés’; nuorunajums, la. közny. noruna ‘megállapodás’ (Plāķis 1927: 19, 69) stb. Úgy tűnik, ez a képzőelem szolgált a daug ‘sok’ határozószó felsőfokú alakjának létrehozására: wißu daugumu ‘leginkább’. Szintén figyelmet érdemel a már említett sajátos határozószóképzés, amely részben hasonlít a Kurzemei nyelvjárásokéhoz: aukschum = augšum, la. b. k. augšā ‘aukštai’ (Paula 1926: 56); sämui = zemui, la. b. k. apakšā ‘žemai, apačioje’ (plg. viêrsuõj Paula, ten pat) greta apakscha= apakšā ‘t. p.’. Jau kitų tyrėjų pastebėta, kad kuršininkai reikšme ‘labai’ vartoja įvairias leksemas: dikti, tā, tā daug, par daug ir nepažįsta latviško ļoti (Plāķis 1927: 38); kortelėje vokiečių sehr ‘labai’ atliepia pardaug = par daug, taddi diźi = tādi diži. Vokiečių prieveiksmis to(d)t ‘mirtinai’ čia išverstas prielinksnine konstrukcija pi smerritshes = pi smerča plg. la. b. k. līdz nāvei. A szemantikai jegyek arra utalnak, hogy egyes szavak jelentései kevésbé differenciáltak, ez azonban ebben az esetben nem feltétlenül magának a nyelvnek a sajátossága, hanem inkább a fordító választása: például a vo. erzehlen ‘mesélni’ a mai kursenieki nyelvben rākuot (la. b. k. stāstīt) megfelelője, a kártyán pedig paßaziga = pasacija (la. b. k. pasacīja); az sem teljesen világos, hogy a pasakas (vo. Geschichte) szó stilárisan semlegesen szerepel-e, vagy lekicsinylő árnyalatot kívántak-e neki adni: ‘hamis, kitalált elbeszélés’. Noha a kurseniekieknek van tupeti ‘guggolni’ szavuk (Plāķis 1927: 86), valószínűleg a német eredeti hatására itt a madarakról azt mondják: ßiäž = sēž ‘ül’. Ugyanakkor kétségtelenül a kursenieki nyelvhez sorolható jelentéskülönbségek is vannak, amelyeket különböző források egészen napjainkig rögzítenek, például: iäjajiß = iejājis ‘gefahren’ ‘behajtott’ (jâti la. braukt, ‘utazni’ – Plāķis 1927: 60), nammus = namus, la. b. k. māja ‘namas’36. A kártyán szereplő mondatok szókincsében jelentős litván, különösen a szomszédos nyelvjárásokból származó hatást látunk. Litván lexémákat is átvesznek, továbbá a litván nyelven keresztül más nyelvekből érkezett lexémákat is; ezeket különféle módokon fonetikailag és morfológiailag adaptálják: graiti = greiti < lie. gyorsan, la. b. k. ātri 36 A kursenieki nyelvben a māja szót egyes számban leggyakrabban a határozósult lokatívuszi mā(jā) ‘otthon, házban’ vagy a mājās ‘otthon’ többes számú alakban használják. A ‘ház, kunyhó, épület’ jelentésben a nams használatos.
DALIA KISELIŪNAITĖ 94 Acta Linguistica Lithuanica LXXVIII kiauschis = ķauš’us < lie. kiaušis, la. b. k. ola waikili = vaikilis < lie. vaikelis, la. b. k. bērniņš pradda = prada, inf. pradēt < lie. kezdeni, la. b. k. sākt wis praddim < lie. táj. pradėm „nuolat”, la. b. k. vienmēr dewilika < lie. dvylika, la. b. k. divpadsmit miels < mielas (Plāķis 1927: 68 – mĩlš), la. b. k. mīļš schischi = šiš(i) < lie. tarm. šiš „čia”, la. b. k. te, še tujau < žem. tujau ‘tuojau’, la. b. k. tūlīt dar < lie. dar, la. b. k. vēl arba < lie. arba (Plāķis 1927: 41 –va), la. b. k. vai. Žodis pradēt ‘pradėti’ kuršių kalboje prisitaikė prie mišriojo tipo asmenuotės: pradēt, prada, pradija (Kiseliūnaitė 1998: 128). Kai kurios „lietuviškai“ atrodančios leksikos ypatybės kitų tyrėjų galbūt ne visada pagrįstai priskirtos skoliniams, pavyzdžiui, läts = lec ‘skraido, lakioja’, la. A b. k. kifejezést a kurzföldi nyelvjárásokban használták (ME II 458). A hagyományosan litvanizmusok közé sorolt szavak lehetnek kuronizmusok, például a puiki ‘kiváló, szép’, amely a litván žemaitis területen elterjedt, és a Kurföld nyelvjárásaiban is ismert (ME 3: 403). A szlavizmusok főként a litván beszélt és vallási nyelven keresztül kerültek a kursenieki nyelvbe. A régi, még Kurföldről hozott szavak közül (baznīca, cil(v)ēks és hasonlók) csak egy-kettő van; a Wenker-féle kérdőíven ezek közé sorolható a doamajo = duomaju, la. b. k. domāt ‘gondolni’. Több, a litván nyelven keresztül létrejött szlavizmus fordult elő37: pakagings = pakajings < hibr. pakajingas ‘nyugodt’, la. b. k. mierīgs; czijsti = čīsti < lie. sl. čysta, la. b. k. tīri ‘švariai’; smerritshes = smerča / smertes < lie. sl. smetis, la. b. k. nāve ‘mirtis’; būddelki = budelki (budiļķȩ ‘butelka’ Plāķis 1927: 51) < lie. sl. butélka ‘butel’; budawati = budavati < lie. sl. budavóti ‘építeni’, la. b. k. celt, būvēt; bedschān = bezdžāne < lie. majom / majom < óegyházi szláv aбязьянa, la. b. k. pērtiķis. A litván nyelvjárásokon keresztül néhány germanizmus is bekerült: stukkila (= stuķeļa, vö. vak. žem. stukẽlis ‘darabka’ < vo. dial. stuk; būri ‘būrai, valstiečiai’ < vo. dial. buhr; slekti, plg. lie. tarm. šlẽktas < vo. schlecht, la. b. k. slikts ‘rossz’ (Plāķis 1927: 81); wurschzu (= vuršķu, nom. vuršķis) < lit. tarm. vurškis / vuršPlāķis tas < vo. Wurst, plg. la. b. k. desa ‘dešra’; pastellajusch = pasteļajuši < lie. tarm. steliúoti ‘kviesti’, vo. stellen; ar bärschtu ‘su šepečiu’ (bĕštas la. birste, sukas – 1927: 50) < lit. tarm. bérštas < ném. Bürste ‘kefe, hajkefe’. Érdekes szó ac. sg. dräschali = *drēšel(i)s < vo. Drescher ‘cséplő’, amelyet a kursenieki szótárakban nem rögzítettek, míg a vo. dreschen kulti ‘csépelni’ jelentéssel fordítják (Pietsch 1991: 88). A mezőgazdasággal kapcsolatos kursenieki lexikára inkább a 37 Bővebben lásd: Hinze 1993.
Straipsniai / Articles 95 Nidos kortelė Nr. 30084 Marburgo Pilypo universiteto vokiečių kalbos atlaso archyve: kalbos analizė sunku pasakyti, ar žodis *drēšelis kuršininkams apskritai buvo pažįstamas. Nepavyko aptikti jo ir Prūsijos lietuvių kalbos šaltiniuose, tačiau fonetiškai jis atlitván, mint a német nyelv gyakorolt hatást, és bemutatja, hogyan adaptálódott a germanizmus a litván nyelvben, vö. skrybėl < vo. nyelvjárás skriver és hasonlók. A szóhasználatnak további olyan árnyalatai is vannak, amelyek a litván és a kursenieki nyelvek kölcsönhatására késztetnek gondolni: a vel = vēl szó a kártya mondataiban nem a lett ‘még’ jelentésben, hanem a litván vėl értelmében szerepel; lauku < žem. laũku, vö. la. b. k. laukā, ārā ‘kint, kifelé’ (a lauku szót J. Plakis a kursenieki sajátos származékai közé sorolta (Plāķis 1927: 38), azonban lehet, hogy a žemaitis szót nem ismerte); satirpis38, la. b. k. izkusis ‘feloldódott’; scha = šā, vo. sonst, vö. lit. kötőszó egyébként ‘ellenkező esetben, máskülönben, másképp’; Lehetséges, hogy az ir kötőszó (bi ßales ir bi pipparu = be sāles ir be piparu ‘be druskos ir be pipirų’) yra lietuvių kalbos įtaka, nors latvių tarmėse jis taip pat fiksuojamas (ME I 708). Tiesiai iš vokiečių kalbos atėjusios leksikos šiame tekste palyginti nedaug: használata is az un(d) und < vo. mellett. und ‘és’, ganz < vo. ganz ‘jócskán, egészen’, fasti < vo. fest ‘szilárd, kemény’, más kúrlandi forrásokban la alakban használatos. ciets, -a > adv. cieti; lepilȩ ‘kanál’ a vo.-ból. Löffel, vö. la. b. k. karote ‘kanál’; brunaisch = brūnaiš ‘barna’, ez utóbbi akár még Kurföldről is származhat (ME I 341). Talán ezekhez sorolandó a koki ‘sütemények’ is, vö. la. nyelvj. koka < vo. nyelvj. koke (ME II, 342). A lexika használatát illetően figyelembe kell venni, hogy ezek a szövegek fordítások, ezért az akkori kurzföldi közösségre nem alkalmazhatjuk a lexika használatának minden „furcsaságát”. Nyilvánvaló, hogy a fordító gyakran nemcsak a német mondatszerkezethez tartotta magát, hanem a lexémák szó szerinti fordításához is, és nem mindig választott autentikus szemantikai megfelelőt. Így a szövegben szemantikai tükörfordítások jelentek meg mind a szabad szókapcsolatokban, mind a frazeológiában. Különösen szembetűnő a tas, ta és viens, -a névmások artroid használata: wieno bischki= vienu bišķi ‘ein Bischen’; wintsch iäd tos kiauschis = viņš ēd tuos ķiauš’us, vö. er ißt die Eier; tas kajas man pardaug ßap = tās kājas man pardaug sāp, vö. die Füße thun mir sehr weh; ta ugni bi par karsta, tiä koki ir [...] sadaguschi = ta plg. das Feuer war zu stark / heiß, die Kuchen sind [...] gebrannt; Mußu kalni nau ugne bi(ja) par karsta, tie kuoki ir [...] sadeguši, taddi diži tiä jußu daug jo diži = mūsu kalni nav tādi diži, tie jūsu daug juo diži, vö. A mi hegyeink nem túl magasak, a tietek sokkal magasabbak ir kt. Szó szerint fordítanak bizonyos német szókapcsolatokat: czijsti pataisit = čīsti pataisit ‘išvalyti’; fertig nähen: gatawas schuti = gatavas šūti ‘pasiūti’; recht von ihnen: labi no winga = labi nuo viņu ‘jie gerai padarė, pasielgė’. rein machen: Hasonlóképpen járnak el az állandósult német szókapcsolatok esetében is: wieviel: kadauds = kā daudz ‘mennyi’, haben Durst (lásd alább). 38 tirpt „zerfliessen, schmelzen” az irodalomból (ME 4: 197), lásd még Endzelīns 1931: 575.
DALIA KISELIŪNAITĖ 96 Acta Linguistica Lithuanica LXXVIII Ne visada atidžiai paisoma žodžių reikšmių. Pavyzdžiui, vo. durch´s Eis gebrochen verčiama is leddus iäkritis = is ledus iekritis ‘į ledą įkritęs, po ledu įkritęs, „betört”, jóllehet a kursenieki nyelvben az ielūzt „betörni” szó használatos. Fordítási félreértések is előfordulnak. Például, vö. A „durchgelaufen” (a lábakra vonatkozóan) kifejezést a fordító nyilvánvalóan félreértette („járás közben kidörzsölni, megsebesíteni”), és parsiskrejis = parsiskrējis alakban fordította le, ezért az egész mondat értelme eltorzult. Hasonlóképpen a Es hört gleich auf zu schneien mondatban is nehézséget okozott a fordítónak az es hört [...] auf ‘eláll, abbamarad, megszűnik (havazni)’ szerkezet, és ellenkezőképpen fordította: wel jau pradda snikti = vēl jau prada snigti ‘újra elkezd havazni’. Érdekes nyomon követni a tureti ige használatát. A kursenieku nyelvben rendszerint a litván turėti, vo. haben. Ez a jelentés a lett nyelvjárások nyugati részében sem ritka (Ozola 2007: 396–398). Úgy tűnik, hogy a német (ihr) dürft (nicht) igének nehéz megfelelőjét megtalálni a kursenieku nyelvben (vö. la. b. k. (ne)drīkstat), a német dürfen fordítása varêt ‘tudni, képesnek lenni’ (Pietsch 1991), ebben a szövegben pedig ‒ (ne)tureti ‘(nem) kell, (nem) szabad’. Amellett, hogy a tureti igével olyan helyeken fordítják, ahol a lett nyelvben grammatikailag debitatívuszt használnak, vagyis megfelel a német modalitur nius müssen, sollen (žr. „Morfologinės ypatybės“), jis modaline reikšme tarnauja ir tikslo raiškai kad tas piäns graiti saswirti turr = kad tas piens greiti sas(i)virti szerkezetnek, itt ezt jelenti: ‘hogy az a tej hamarabb felforrjon’. A tureti ige a helyzet megjelölésére is használatos: turram slapumu = turam slāpumu (szó szerint: „szomjasak vagyunk”); bár J. Plakis a slâpti igét rögzíti (Plāķis 1927: 81), a kuršinkok jelenlegi nemzedéke azonban gyakrabban éppen az analitikus szerkezetet használja, míg a slāpti „szomjazni” olyan helyzetekben fordul elő, amikor halakról beszélnek: „zuves slāpst”. Mindezeken az eseteken kívül a tureti ige a német nyelvből származó tükörfordításnak tekinthető összetett perfektív formákban kopula szerepét is betölti (lásd „Morfológiai sajátosságok”). Néhány átvitt jelentésben használt német szó szerinti fordításban jelenik meg (pl.: Das war recht von ihnen), vannak azonban olyan esetek is, amikor a fordító természetesebben adja vissza a jelentést: Augenblickchen: bišķi „röviden, egy kicsit, egy pillanatra”. Néha nem teljesen világos, hogy a német nyelvi szerkezetekkel előforduló egyezések e fordító, az egész kuršininkok közössége nyelvének sajátosságai-e, vagy pedig a német nyelv lett nyelvre gyakorolt hatásának tulajdoníthatók. Például a stāvēt szó „megegyezni, jól kijönni” jelentésű frazeológiai használata (es thäte besser um ihn stehen: but stawejis ar winga labi = būtu stāvejis ar viņa (viņu) labi): vö. ném. stehen mit [...] „jól kijönni, megegyezni” és ar vieniem radiem saietas, ar citiem – stāv naidā (EH II 574). Néha úgy tűnik, még túlzásba is esnek, mivel a német eredeti „nem kívánja meg” a stāvēt szót (sei so gut): stawe tads laps = stāvi (esi) tāds labs „légy ilyen jó”. A német nyelv hatása a frazeológiára szintén nem értékelhető egyértelműen. Például ihr dürft nicht solche Kindereien treiben! : ius ne turret taddus niäkus ziti = jūs neturat tādus niekus dzīti ‘badarságokat beszélni, ostobán beszélni’ a dzīt szó használata közel áll a lett frazeológiához,
Straipsniai / Articles 97 Nidos kortelė Nr. 30084 Marburgo Pilypo universiteto vokiečių kalbos atlaso archyve: kalbos analizė vö. lettül b. k. jokus dzīt ‘tréfálni’, a német Kindereien fordítója azonban nem szó szerint adta vissza a jelentést, hanem megtalálta a niekus megfelelőjét. A SZINTAXIS SAJÁTOSSÁGAI A kártya szövegének szintaktikai sajátosságait nemcsak azért nehéz értékelni, mert a kursenieki szintaxist kevéssé kutatták, hanem azért is, mert a forrásban a rövid mondatokat németből fordították, és korántsem minden nyelvhasználó képes vagy érti, hogyan kell egy idegen nyelv gondolatát saját, megszokott szintaktikai szerkezetekkel újrafogalmaznimonėmis. Vertimui buvo pasinaudota tik vieno pateikėjo informacija, todėl ne kiekvieną čia esantį neįprastą sintaksės reiškinį reikėtų vertinti kaip autentišką visos bendruomenės kalbos ypatybę. Másrészt a XIX. század második felében egész Németországban áttértek az oktatás nyelvét képező német nyelvre, a kursenieki lakosságot német tankönyvekből és más könyvekből tanították, ezért valószínű, hogy a német nyelv egyes szintaktikai sajátosságai már akkor beszivárogtak a beszélt nyelvükbe is. Anélkül, hogy végleges értékelésre vagy átfogó kutatásra törekednénk, itt néhány, e szöveg markánsabb szintaktikai sajátosságára figyelünk fel. A mondat szerkesztése. A lefordított mondatok többsége szerkezetét tekintve alig különbözik a német eredetitől, azaz mind az egyszerű, mind az összetett mondatban a német mondatrendet követi. Leginkább a predikátum helyének német szabálya tűnik fel, amely már néhány mondat elolvasása után nyilvánvaló, de különösen ott figyelhető meg, ahol megsérti a saját nyelv természetes logikai rendjét: Was sitzen da für Vögelchen oben auf dem Mäuerchen? kas ßiäž ti par pudnenni aukschum us to murenns = Kas sēž tie par putneni aukšum uz to (tā?) muren(e)s?, vö. la. b. k. kas par putniņiem sēž tur augšā uz mūrīša?, lie. kas per paukšteliai tupi ten aukštai ant mūrelio? Ebben az esetben a kas par putnenni oszthatatlan alany, amelyet a fordításban a predikátum és a határozó különített el. Az összetett igealakokkal alkotott egyszerű mondatokban a kopula és a névszói állítmányrész a német nyelv szabályait „követi”39: 15. eßi pakagings bijis = esi pakajings bijis (hasonlóan 5, 28, 32, 33, 40); még azokban az esetekben is, amikor a német összetett alakot egyszerű alakkal fordítják, az állítmány akkor is a mondat végén marad: Wem hat er die neue Geschichte erzählt?: Kam wintsch tas jaunas paßakes paßaziga?, la. Kam viņš tās jaunas pasakas (pa)sacīja? Az összetett alárendelő mondatokban az állítmány csaknem minden esetben a mellékmondat végén marad (3, 9, 16, 17). Az ilyen mondatokban az is zavaró, hogy a mellékmondat kötőszó nélkül kapcsolódik hozzá: [...] sag Deiner Schwester, sie sollte [...] nähen: [...] saki tawa maßai, wingai turr [...] schuti = saki tava māsai, A mellérendelő és a vegyes típusú összetett mondatok szintén szóról szóra megismétlik a német mondat szórendjét (4, 6, 14, 20, 31).
DALIA KISELIŪNAITĖ 98 Acta Linguistica Lithuanica LXXVIII A kötőszók beillesztésére is akadt példa: 20. viņai (viņa) tur [...] šūti; ich glaube, ich habe sie durchgelaufen: es doamajo es eßu par daug parsiskrejis = es domāju, es esu par daug parsiskrējis. [...] sie haben es aber selbst gethan: winga ale paschi darrië = viņa (viņi) ale paši darija. Azt, hogy a mondatok szórendje sok esetben nem természetes, a mondatok mai lett nyelvre való fordítása is mutatja (lásd a mellékletet, fordította Liene Markus-Narvila), amelyben a szórend gyakran eltérő. A német nyelv elöljárós szerkezetei szintén hatással voltak a fordított mondatok szókapcsolataira.1. még azokban az esetekben is, amikor a német összetett alakot egyszerű alakkal fordítják, az állítmány akkor is a mondat végén marad: Wem 2. Az összetett alárendelő mondatokban az állítmány csaknem minden esetben a mellékmondat végén marad (3, 9, 16, 17). 3. Az ilyen mondatokban az is zavaró, hogy a mellékmondat kötőszó nélkül kapcsolódik hozzá: [...] sag Deiner Schwester, sie sollte [...] nähen: [...] saki tawa maßai, wingai turr [...] schuti = saki tava māsai, A mellérendelő és a vegyes típusú összetett mondatok szintén szóról szóra megismétlik a német mondat szórendjét (4, 6, 14, 20, 31). 4. A kötőszók beillesztésére is akadt példa: 20. 5. [...] sie haben es aber selbst gethan: winga ale paschi darrië = viņa (viņi) ale paši darija. 6. Azt, hogy a mondatok szórendje sok esetben nem természetes, a mondatok mai lett nyelvre való fordítása is mutatja (lásd a mellékletet, fordította Liene Markus-Narvila), amelyben a szórend gyakran eltérő. 7. A német nyelv elöljárós szerkezetei szintén hatással voltak a fordított mondatok szókapcsolataira. sütit teszünk egy csészébe; zabkását főzünk. Įdėkite citatą: [...] sag Deiner Schwester, sie sollte [...] nähen: [...] saki tawa maßai, wingai turr [...] schuti = saki tava māsai, Sujungiamieji ir mišriojo tipo sudėtiniai sakiniai taip pat žodis žodin atkartoja vokiško sakinio tvarką (4, 6, 14, 20, 31). Tokiu poveikiu galima laikyti tuos atvejus, kai prielinksninių konstrukcijų atitikmenys baltų kalbose, ypač latvių kalboje, yra kitokie: gar außim = la. b. k. pa ausīm, für mich: par manni = par mani, la. tarm. priekš manis, la. b. k. man; für eure Mutter: par sawa mati = par sava māti, la. b. k. savai mātei; jau minėta prielinksnio pic vartosena: pits maju = pic māju (la. b. k. majās). A fordító számára további akadályt jelentettek a tagadószók, amelyeket a németben a nicht és kein partikula fejez ki, míg a balti nyelvekben az ige előtagjában kötelezően meg kell jelenniük. A kártyán szereplő három eset közül kettőt a saját szabályok szerint fordítottak le, egy mondatban azonban hiányzik az ige tagadó előtagja: habt ihr kein Stückchen [...]: wa jus neturrat newiena stukkila = va jūs neturat neviena stukiļa; Hund thut Dir nichts: suns tewi niëka nedarres = suns tevi nieka nedaris; bet: Én sem akarom ezt többé újra tenni! : Es gribbu ne magg to darette = Es (ne)gribu ne maģ to darīt. Megállapítható, hogy a német szintaxis jelentősen megkötötte a balti nyelvek mondatának természetes folyását, és a kártyán alig találunk egy-két olyan mondatot, amelyet szabadabb szórendben, saját grammatikai megfelelőikkel fordítottak le: 12. Wo gehst Du hin? Sollen wir mit Dir gehn? Kur tu iëtti wa meß ar tewi eßam? = Kur tu ieti, va mes ar tevi iesam? (a német állítmányi helyet nem követi). 29. Unsere Berge sind nicht sehr hoch, die euren sind viel höher: Mußu kalni nau taddi diži tiä jußu daug jo diži = Mūsu kalni nav tādi diži, tie jūsu daug juo diži (nekartojama tarinio jungtis). 30. [...] Mennyi kenyeret akartok? kadauds maifes jus gribat = kā daudz maizes jūs gribat? (a haben szó nem fordítandó). 7. ohne Salz und Pfeffer: bi ßales ir bi pipparu = be sales ir be piparu (a prepozíció ismétlődik). Természetesebb fordításokat találunk azokban az esetekben, amikor a német és a balti nyelvek grammatikai kifejezésmódja teljesen eltérő: 18. Hättest Du ihn gekannt! Kad tu winga but pasinnis = kad tu viņa (viņu) būt(u) pazinis. Hasonlóképpen vokiečių beasmenis sakinys keičiamas asmeniniu: 22. Man muß laut schreien: eß
Straipsniai / Articles 99 Nidos kortelė Nr. 30084 Marburgo Pilypo universiteto vokiečių kalbos atlaso archyve: kalbos analizė „kikecmeregnek a helyzetből”, amikor turru dikti saukti = es turu dikti saukti. Úgy tűnik, hogy a fordító „egyszerűsítette” a liegen geblieben német szerkezetet a 25. mondatban: Der Schnee ist [...] bei uns liegen geblieben = Tas sniäks ir [...] pi mußu pulätzis = Tas sniegs ir [...] pi mūsu palicis. Nem egészen világos, miért változtatták meg a 38. mondatban az egyik mellérendelt állítmányt célhatározóvá: sind [...] draußen auf dem Felde und mähen / hauen: Tä laużi ir schoadinni wißu lauku uß to lauku pliauti = Tie ļauži ir šuodien visi lauku uz to lauku pļauti. Így a szintaxis lesz alighanem a módszer megválasztása által leginkább érintett kurši szöveg nyelvi rétege, azonban csak más források, különösen a hangfelvételek nyelvének részletesebb elemzése adhatna választ arra, hogyan befolyásolta valójában a kétnyelvűség a kuršok mindennapi nyelvét. KÖVETKEZTETÉSEK A Wenker-atlasz 30084. számú lapja értékes írásos dokumentuma a kurši nyelvnek. Rajta keresztül a kurši nyelv bekerült egy nagy európai nyelvészeti projektbe. A kártyán a nyelv dokumentálása a lehetőségekhez mérten jó, az írás nélküli nyelvre a német és litván írásjegyek kreatív alkalmazásával történt. A helyesírási alapelvek tanulmányozása és a szöveg nyelvészeti elemzése alapján megállapítható, hogy a Nida-kártyát gondosan jegyezték le, nyelvészeti információja pedig az esetek többségében az adott kor autentikus nyelvét tükrözi. A hivatásos nyelvészek által végzett kurši nyelvi kutatásokkal (A. Bezzenberger és J. Plakis munkáival) való összehasonlítás kimutatta, hogy a 19. század második felében a kurši nyelv a lett dialektológia szempontjából még rendszerszerű geolektus volt, amely heterogén nyelvjárási alapot tanúsított. A kártyán a Kur-földszoroson kialakult nyelvek kölcsönhatása is tükröződik. A fonetikában megfigyelhetők a Kur-föld régi nyelvjárásainak sajátosságai, valamint a szomszédos litván nyelvjárásokkal való kölcsönhatás eredményei a morfonológiában (bizonyos morfémákban bekövetkező fonetikai változások), a német nyelv hatása azonban viszonylag csekély (például még láthatók az l mássalhangzó palatalizációjának lettes eltérései, és a szóvégi redukció folyamata még nem lendült be). A morfológiában szintén megtalálható a Kur-föld régi nyelvjárásainak öröksége (viszonylag világos deklinációs paradigmák, a kos formos, paliudyta veiksmažodžio būtojo laiko ēkamieno formų, prielinksniai vartojami su įvairiais daugiskaitos linksniais); tuo pat metu pastebėtinas főnevek régi esetragjainak és a melléknevek fokozási formáinak fennmaradása, a litván nyelv hatása által még össze nem olvasztott feltételes mód (a névmások végződései, a tureti + inf. igehasználat stb.), valamint a német nyelv kezdődő hatása, amely az elöljárós szerkezetek és az összetett igealakok használatában nyilvánul meg. A német nyelv hatása azonban nem minden esetben tekinthető a
DALIA KISELIŪNAITĖ 100 Acta Linguistica Lithuanica LXXVIII vertintinas kaip vertimo trūkumas. Leksikoje greta senų Kuržemės žodžių ir darybos būdų konstatuotina ryški lietuvių kalbos įtaka, ypač kaimyninių žemaičių tarmių, iš kurių kuršininkai perėmė ne tik lietuviškos, bet ir vokiškos bei nyelvjárás sajátosságának – például a tas, ta névmások artikloidszerű használata, illetve a tureti ige használata szláv eredetű lexémák összetett alakjaiban, továbbá egyes közös balti szavakat litván jelentésben kezdtek használni. A német nyelv közvetlen lexikai hatása nem minden esetben tekinthető a kurši nyelv autentikus jellemzőjének, mivel egyes szavakat vagy jelentéseiket a későbbi források nem igazolják. Valószínű, hogy ebben a szövegben a lexikai és szemantikai germanizmusok egy része tükörfordítás következtében keletkezett. A német nyelvi megfelelőkkel való egyes összefüggések nem értelmezhetők könnyen, mivel hasonló jelenségek a lett nyelvben is előfordulnak. Ez különösen a szintaxisra vonatkozik. A lefordított mondatok nagy része szó szerint megismétli a német eredeti mondatszerkezetet, amely nemritkán idegen a balti nyelvektől, és néha nehezen érthetővé teszi a mondatot. Tačiau esama ir išimčių ‒ surandama įprastų, natūralių sintaksinių atitikmenų, laisviau persakoma mintis. Dėl pasirinkto apklausos metodo (vertimo) būtent vokiečių kalbos poveikis a kuršinikų nyelvet ebben a forrásban óvatosan kell értékelni, mivel ennek a módszernek az alkalmazásakor az eredeti szó szerinti követése szinte elkerülhetetlen. IRODALOM Ābele Anna 1927: Rucavas izloksne. ‒ Filologu biedrības raksti 7, 112–128. Ābele Anna 1928: Rucavas izloksne. ‒ Filologu biedrības raksti 8, 135–144. Bezzenberger Adalbert 1888: A porosz lettek nyelvéről. Göttingen: Vandenhoeck und Ruprecht. Krónika 2013: A niddai iskola krónikája, sud. Gitanas Nausėda, Vilija Gerulaitienė. Vilnius: Petro ofsetas. Diederichs Victor 1883: A Kur-földnyelv és a poroszországi kurusok. – A Lett Irodalmi Társaság által szerkesztett folyóirat. 17. Bandes 1. Stück. Mitau, 1–97. EH I–II ‒ Endzelīns Jānis, Hauzenberga-Šturma Edīte. K. Mülenbach lett nyelvi szótárának kiegészítései és javításai 1–2. Internetes hozzáférés: www.tezaurs.lv/mev. Elertas Dainius 2014: A társadalom sziluettje a 16. században a Kur-földszoros északi részén. ‒ Res humanitariae 15, 17‒67. Endzelīns Jānis 1931 (1979): Par kurseniekiem un viņu valodu. ‒ Darbu izlase 3(1). Rīga: Zinātne, 571–578. Endzelīns Jānis 1951: A lett nyelv grammatikája. Rīga: Latvijas valsts izdevniecība.
Cikkek / Articles 107 Nidos kortelė Nr. 30084 Marburgo Pilypo universiteto vokiečių kalbos atlaso archyve: kalbos analizė 18. Bárcsak ismerted volna őt! akkor másképp alakult volna, és jobban állna a sora. 19. Ki lopta el a kosaramat vagy a húsomat? Kas tur mana ķuoci ar gaļu pazadzis? Ki lopta el a kosaramat (kosarat) a hússal?26 19. Wer hat mir meinen Korb mit Fleisch gestohlen? 20. Wintsch darië ta jaunas paßakes paßaziga27 kad wingi butu dräschali pastellajusch, winga ale paschi darrië. Úgy tette, hogy ők a drešelit elvégezték volna, de ők maguk tették. Úgy tette, hogy ők a munkát elvégezték (megrendelték) volna, de ők maguk tették. 20 Úgy tett, mintha cséplésre fogadták volna fel; de ők maguk tették. 21. Kinek mondta el ezt az új mesét? Kinek mesélte el az új meséket? Kinek mesélte el az új meséket (történeteket)?28 21 Kinek mesélte el az új történetet? 22. Nagyon hangosan kell kiabálnom, különben nem ért meg minket.29 Nagyon hangosan kell kiabálnom, különben nem ért meg minket. Nagyon hangosan kell kiabálnom, különben nem ért meg minket.30 22 Hangosan kell kiabálnom, különben nem ért meg minket. 23. Meß eßam pa wargusch und turram slapumu. Mes esam pavarguš(i) un turam slāpumu. Fáradtak vagyunk és szomjasak vagyunk31. 23. Fáradtak vagyunk és szomjasak vagyunk. 26 Ki lopta el a hússal teli kosaramat? 27 A kéziratban kihúzva; nyilvánvalóan tévedésből egy másik mondat töredékét írták be, lásd alább. 28 Kinek mesélte azokat az új meséket? 29 Hiba, mumisnak kell lennie (Plāķis 1927: 26). 30 Nagyon hangosan kell kiabálnom, különben nem ért minket. 31 Elgyengültünk és megszomjaztunk.
DALIA KISELIŪNAITĖ 108 Acta Linguistica Lithuanica LXXVIII 24. Kad mäß wacker wacker pargajem, ta gullejo ta zitti jau gulta und bija fasti iämegusch. Amikor tegnap este (?) visszajöttünk, akkor a többiek (?) már az ágyban feküdtek, und bija fasti (kietai) įmigę(s). Kai mes vakar vakare praėjome, kiti jau gulėjo lovoje ir buvo kietai įmigę.32 24 Amikor tegnap este visszatértünk, a többiek már ágyban feküdtek, és mélyen aludtak. 25. Tas sniäks ir scho nakti pi mußu pulätzis33 ale scho rit ir wintsch satirpis. Tas sniegs ir šuo nakti pi mūsu palicis, ale šuorīt ir viņš satirpis. Tas sniegs ir šo nakti pie mūsu (pie mums) palicis, bet šorīt viņš ir satirpis (ištirpęs).34 25. A hó nálunk ezen az éjszakán megmaradt, de ma reggel elolvadt. 26. Prie mūsų namo stovi trys puikūs obelų medžiai su raudonais obuoliais. Prie mūsų namo stovi trys puikūs obel(ų?) medžiai su raudonais obuoliais. Prie mūsų namo stovi trys (gražūs) obelų medžiai su raudonais obuoliais (su raudonais obuoliais).35 26. A házunk mögött három szép almafa áll piros Mažybinė obuolio forma. 27. Jei jūs negalėsite vieno biškį mūsų palaukti, tada mes eisime su jumis. Nem tudnátok (nem tudnátok?) egy kicsit megvárni minket, akkor veletek megyünk. Nem tudnátok (nem tudnátok?) egy kicsit megvárni minket (minket) (meg)várni, akkor veletek megyünk. 27. Nem tudnátok még egy pillanatocskát várni ránk, akkor veletek megyünk. 28. Ius ne turret taddus36 niäkus ziti. 32 Amikor tegnap este hazatértünk, a többiek már ágyban voltak, és mélyen elaludtak. 33 Priešdėlyje greičiausiai korektūros klaida. 34 A hó ma éjjel nálunk megmaradt, de reggelre elolvadt. 35 A házunk mögött három gyönyörű almafa áll piros almácskákkal. 36 Mažai tikėtina, kad tāds būtų su trumpuoju, tačiau du kartus parašyta geminata dd (žr. Nr. 29), arra enged következtetni, hogy talán nem is hiba.
Cikkek / Articles 109 Nidos kortelė Nr. 30084 Marburgo Pilypo universiteto vokiečių kalbos atlaso archyve: kalbos analizė Önöknek nem szabad ilyen ostobaságokat hajtogatniuk. Önök nem hajthatnak végre ilyen ostobaságokat. 28. Nem szabad ilyen gyerekes dolgokat művelnetek! 29. A mi hegyeink nem olyan nagyok, mint az önökéi, az önökéi sokkal nagyobbak. A mi hegyeink nem olyan nagyok, az önökéi sokkal nagyobbak. A mi hegyeink nem olyan magasak, az önökéi (sokkal) nagyobbak. 29. A mi hegyeink nem túl magasak, a tieitek sokkal magasabbak. 30. Hány súlyegység kolbászt és mennyi kenyeret akarnak? Hány súlyegység wuršķu és mennyi kenyeret akarnak? Hány súlyegység kolbászt és mennyi kenyeret akarnak? 30. Hány font kolbászt és mennyi kenyeret akartok? 31. Nem értem Önöket, egy kicsit hangosabban kell beszélniük. Nem értem Önöket, Önöknek egy kicsit hangosabban kell mondaniuk. Nem értem Önöket, egy kicsit hangosabban (nagyobb hangerővel) kell mondaniuk.37 31. Nem értelek benneteket, egy kicsit hangosabban kell beszélnetek. 32. Ha Önök nem találtak nekem egy darab fehér szappant az asztalomon. Nem tartanak (nincsen) nekem egy darab fehér szappant az asztalomon (asztalon?) találtak? Vagy nem találtak (nincs) nekem egy darab fehér szappant az asztalomon?38 32. Nem találtatok nekem egy darabka fehér szappant az asztalomon? 33. Az ő bátyja két új házat akar építeni a mi kertünkben39. A testvére két szép új házat akar építeni a kertünkben. A testvére két (kettő) szép (szép) új házat akar építeni a kertünkben. 33. A bátyja két szép új házat akar építeni a kertetekben. Ez a szó a szívéből jött. 34. Tas warts nazi wingam nußirdis. 37 Nem értem önöket, egy kicsit hangosabban kell beszélniük. 38 Nem találtak nekem egyetlen fehér szappandarabot sem az asztalomon? 39 Valószínűleg a ź helyesírási hiba, mivel a kuršinikaiak a lett darzs szót a mai napig használják.
DALIA KISELIŪNAITĖ 110 Acta Linguistica Lithuanica LXXVIII Tas vārds nāca viņam no sirds. 34. Das Wort kam ihm von Herzen! 35. Ez jó volt tőle. Ez jó volt tőlük40. Ez jó volt tőlük41. 35. Ez helyes volt tőlük! 36. Miféle madarak ülnek ott fenn a falon? Miféle madárkák ülnek ott fenn a falon42? Miféle madárkák ülnek ott fenn (fent) a falon?43 36. Miféle madárkák ülnek ott fenn a falacskán? 37. Ez a négy földműves három ökröt és kilenc tehenet, valamint tizenkét bárányt hozott, és ezeket holnapután el akarják adni. Azok a parasztok öt ökröt, kilenc tehenet és tizenkét bárányt hoztak a falu számára, azokat el akarták adni. Azok a földművesek öt ökröt, kilenc tehenet (tehenet) és tizenkét báránykát hoztak a falu számára, azokat el akarták adni.45 37. A parasztok öt ökröt, kilenc tehenet és tizenkét bárányt hajtottak a falu elé; el akarták adni őket. 38. Ezeket a réteket ma mind le kell kaszálni a mezőn. Azok az emberek (emberek) ma mind kint, a földön kaszálnak. Az emberek (nép) ma mind kint vannak a mezőn kaszálni47. 38. Az emberek ma mind kint vannak a mezőn, és kaszálnak/vágnak. 39. Nos hát ez a barna kutya semmit sem tesz veled. Menj csak, ez a barna kutya semmit sem tesz veled. 40 A német mondat többes számot mutat. 41 Az ő részükről ez jól / igazságosan volt (megtéve). 42 A su -ennuo muris (Plāķis 1927: 68) mellett, la. b. k. mūris, azonban a származék ragozási típusa nem világos. 43 Milyen madárkák ülnek ott fent a falacskán? 44 Greičiausiai klaida, turėtų būti atveduši. 45 A parasztok a faluba öt ökröt és kilenc tehenet, valamint tizenkét báránykát hoztak, ezeket el akarták adni. 46 Talán hiba: mindenkit (embereket) kellene jelenteni. 47 Tie ļaudis ir šodien visi ārā uz lauka pļaut.
Straipsniai / Articles 111 Nidos kortelė Nr. 30084 Marburgo Pilypo universiteto vokiečių kalbos atlaso archyve: kalbos analizė Ugyan már, az a barna kutya nem fog neked semmit sem ártani. 39. Menj csak, a barna kutya nem bánt téged. 40. Én azokkal az emberekkel ott hátul a réteken a gabonába behajtottam. Én azokkal az emberekkel (emberekkel) ott hátul a réteken a gabonába behajtottam. Én azokkal az emberekkel (azokkal az emberekkel) ott hátul a réteken a gabonába behajtottam (behajtottam?).48 40. A hátul lévő emberekkel a réten át behajtottam a gabonába. 48 A réteken át gabonaföldre hajtottam azokkal az emberekkel. Language Analysis of Nida Questionnaire № 30084 in the Archive of the Linguistic Atlas of Germany at the Phillips University, Marburg ÖSSZEFOGLALÁS A cikk a kursenieki nyelv egy írott forrását mutatja be – a Georg Wenker által elindított Deutscher Sprachatlas (DSA) 30084. számú kártyáját (Nida/Nidden). A nyelvészeti elemzés a következő következtetésekhez vezetett: A nida-i kártya gondosan megírt, és nyelvi adatai sok esetben a nyelv hitelességét tükrözik. A hivatásos nyelvészek (Bezzenberger és Plakis) kutatásaival való összevetés azt mutatta, hogy a XIX. században a kursenieku nyelv még heterogén nyelvjárási alapon kialakult, rendszerszerű geolectus volt. A kártya a nyelveknek a Kuršių neriján megfigyelhető kölcsönhatását is tükrözi. A fonetikai jellemzők Kurlandia nyelvjárásait, valamint a szomszédos litván nyelvjárásokkal való kölcsönhatás eredményeit tükrözik a fonomorfológia tekintetében, továbbá a német nyelv viszonylag jelentéktelen hatását. A morfológia Kurlandia nyelvjárásainak archaikus jellemzőit is tartalmazza (a megnyilvánuló deklinációs paradigmákat, a főnevek és a melléknevek régi flexióit és fokozatait, a megőrzött
DALIA KISELIŪNAITĖ 112 Acta Linguistica Lithuanica LXXVIII az igék praeteritumos alakjait, a többes számú alakokkal rendelkező prepozíciókat). Ugyanakkor megfigyelhető a litván nyelv hatása (a névmások flexiói, a tureti + inf. igei szerkezet stb.), és a nyelvjárási sajátosságok kialakulásának kezdete is the influence of the German language, which manifests itself in the use of prepositions and compound verb forms, is observed. However, the effect of the German language cannot alannak tekinthető – például a tas gyakran ismétlődő használata, illetve a tureti ige összetett igei alakokban való használata inkább fordítási hibának tűnik. A lexikában erős litván hatás érvényesül, különösen a szomszédos nyugat-litván nyelvjárásokból származó germán és szláv Samogitian dialects, next to the lexis inherited from Courland. The Kursenieki also adoptlexémák révén, továbbá egyes közös balti szavakat vagy azok jelentéseit a későbbi források words absorbed the Lithuanian meaning. The direct influence of the German language on lexis is not always considered to be an authentic feature of the Kursenieku language, since nem erősítik meg; a szövegben előforduló lexikai és szemantikai germanizmusok egy része szó szerinti fordítás következtében alakult ki. A német nyelvi megfelelőkkel mutatott egyes hasonlóságokat nem könnyű értelmezni, mivel analóg jellemzők a lett nyelvben is megtalálhatók. Ez megnehezíti megjelenésük idejének meghatározását a kurz nyelvben Nehéz köpni. Ez leginkább a szintaxisra alkalmazható. A lefordított mondatok többsége szó szerint megismétli a német eredeti mondat szerkezetét, ami gyakran nem jellemző a balti nyelvekre, és néha megnehezíti a mondat megértését. Vannak azonban kivételek ‒ találhatók néhány természetes, kreatív szintaktikai megfelelő. A választott nyelvdokumentációs módszer (fordítás) miatt ebben a forrásban gondosan figyelembe kell venni a német nyelv 19. századi hatását a kursenieku nyelvre, mivel e módszer alkalmazása az eredeti szinte elkerülhetetlen szó szerinti átvitelét eredményezi. Beérkezett 2018. június 8-án. DALIA KISELIŪNAITĖ Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius, Lietuva dalia.kise[email protected]