Reconsidering the Change of Verbal Conjugation Systems in Tokunoshima Dialects: Form as Another Proof

Straipsniai / Articles 53 CHITSUKO FUKUSHIMA Niigata Prefekturális Egyetem, Japán KUTATÁSI TERÜLET: dialektusföldrajz. A VÁLTOZÁS ÚJRAGONDOLÁSA AZ IGERAGOZÁSRÓL RENDSZEREK TOKUNOSHIMÁN DIALEKTUSOK: A TILTÓ A FORMA MINT EGY MÁSIK BIZONYÍTÉK A igejragozási rendszerek változása Tokunoshima nyelvjárásaiban: a tiltást kifejező forma mint további bizonyíték JEGYZET A szerző részt vett a japán nyelv rjúkjúi nyelvjárásaihoz tartozó tokunoshimai nyelvjárás igeragozási rendszerének elemzésében. A tanulmány a Tokunoshimán készülő nyelvjárási szótár kutatásának részét képezi. Fukushima (2017) a Tokunoshima-sziget nyelvjárásaiban meglévő igeragozási rendszerek átszerveződését tárgyalta két helyi rendszer összehasonlításával és egy sajátos igealak földrajzi elterjedésének vizsgálatával. A határozói alakot kulcsként használta a folyamatban lévő változás bemutatására. Ebben a tanulmányban a tiltó alakot egy másik bizonyítékként használjuk a szigeten tapasztalható változatosság bemutatására, valamint az igeragozási rendszerek nyelvjárásokban végbemenő átszerveződésének leírására. of verbal conjugation systems in Tokunoshima is illustrated by using linguistic maps with a focus on the prohibitive form as well as the adverbial form. The newly drawn maps based Az 1977-es Okamura-felmérés adatain alapuló átszerveződési folyamat egyértelműen elhatárolt elterjedési területeket mutat, amelyek bizonyítják, hogy a magánhangzóra végződő igetövű alakok régebbiek, mint az r-re végződő igetövű alakok. KULCSSZAVAK: rendszerváltozás, igeragozás, rjúkjúi nyelvjárások, tiltó alak, nyelvjárási térképek. CHITSUKO FUKUSHIMA 54 Acta Linguistica Lithuanica LXXIX ANNOTÁCIÓ A cikk szerzője részt vett a japán nyelv Rjúkjú nyelvjárásaihoz tartozó tokunoshimai nyelvjárás igejragozási rendszerének elemzésében. Ez a munka a Tokunoshima nyelvjárási szótárának összeállításához kapcsolódó kutatás része. A szerző 2017-ben tárgyalta a Tokunoshima-sziget nyelvjárásainak igejragozási rendszerében bekövetkezett változást: tyrė geografinį vienos konkrečios veiksmažodžio formos paplitimą. Parodyti pokyčius buvo két helyi rendszert hasonlított össze, és a határozói forma alapján kívánta feltárni. Ebben a cikkben további bizonyítékként a tiltást kifejező forma szolgál – ennek segítségével kívánják feltárni a sziget nyelvi sokféleségét, valamint leírni a nyelvjárásokban zajló igejragozási rendszerek változását. A tokunoshimai igejragozási rendszerek változásának folyamatát nyelvészeti térképek szemléltetik; a figyelem a tiltást kifejező formára és a határozói formára összpontosul. Az Okamura 1977. évi kutatási adatainak alapján újraszerkesztett térképek egyértelmű földrajzi eloszlást tárnak fel, ami azt mutatja, hogy a magánhangzóra végződő igetövek formái régebbiek, mint az r-re végződő igetövek formái. KULCSSZAVAK: rendszerváltozás, igejragozás, Rjúkjú nyelvjárások, tiltást kifejező forma, nyelvjárási térképek. 1. BEVEZETÉS: A VÁLTOZÁS AZ IGERAGOZÁSI RENDSZERBEN A szerző a tokunoshimai nyelvjárások igeragozási rendszereinek változásáról számolt be, az adverbiális alakra összpontosítva (Fukushima 2017). A jelen tanulmány azt állítja, hogy a tiltó forma szintén érintett a változásban. Tokunoshima egy sziget a Rjúkjú-szigetcsoportban (lásd az 1. ábrát), és a szerző részt vett az igei ragozási rendszer elemzésében 2010).1 Az Asamában és Inutabuban élő idős adatközlők nyelvjárásainak felmérése (lásd az 1. ábrát) feltárta, hogy of Asama dialect on the island. This is part of the research for making a dialect dictionary (Sawaki, Fukushima, Nakajima 2003, 2006, 2012; Fukushima eltérő igeragozási mintákat használnak. Az Asama-dialektus igeragozási rendszere három ragozási mintából áll: I. szabályos ragozás (mássalhangzóra végződő igető-típus), II. szabályos ragozás (magánhangzóra végződő igető-típus) és rendhagyó ragozás (lásd az 1. táblázatot), míg az Inutabu-dialektus igeragozási rendszere két ragozási mintából áll: szabályos ragozás (mássalhangzóra végződő igető-típus) és rendhagyó ragozás (lásd a 2. táblázatot). Az 1. ragozási mintáinak összehasonlítása alapján Ezt a kutatást a Scientific Research (B) 23320095, (C) 25370487 és (C) 16K02688 támogatására nyújtott támogatás finanszírozta. Cikkek / Tanulmányok 55 Reconsidering the Change of Verbal Conjugation Systems in Tokunoshima Dialects: The Prohibitive Form as Another Proof A standard japán nyelvben és a két nyelvjárásban úgy tekintik, hogy a II. szabályos ragozási osztály igéi beépülnek az I. szabályos ragozási osztályba (lásd a 3. táblázatot). 1. ÁBRA. A vizsgált terület és a helységek 1. TÁBLÁZAT. A Tokunosimán beszélt Asama-nyelvjárás igeragozási mintái Headword Main conjugation forms Egyenértékű Standard A japán ige alapstamja (BS) összeolvadt tő (FS) eufonikus tő (ES) -jui form adverbial form negative form -te form (euphonic alak) FS + ui BS + i BS + aN ES + I I. szabályos ragozás (mássalhangzóra végződő tő) asobu ‘játszani’ ’asIb-’asIbj-’asId-’asIbjui ’asIbi: ’asIbaN ’asI:dI kiku ‘hallani’ Kik-Kikj-Kicj-Kikjui Kiki: KikaN KicjI: naru ‘válni’ nar-naj-nat-najui nai naraN na:tI II. szabályos ragozás (magánhangzóra végződő tő) okiru ‘felébredni’ ’wI:- ’wI:j-’wI:t-’wI:jui ’wI: ’wI:raN ’wI:tI suru ‘csinálni’ s-/sj– Irregular Conjugation sjsjsjui sI: sjaN sjI: CHITSUKO FUKUSHIMA 56 Acta Linguistica Lithuanica LXXIX 2. TÁBLÁZAT Az Inutabu nyelvjárás igeragozási mintái Tokunoshimán Headword Main conjugation forms Egyenértékű Standard Japán alapalak (BS) összeolvadt tő (FS) eufonikus tő (ES) -jui form adverbial form negative form -te form (euphonic alak) FS + ui BS + i BS + aN ES + I Szabályos ragozás (mássalhangzóra végződő tő) asobu „játszani” ’asIb-’asIbj-’asId-’asIbjuri ’asIbi ’asIbaN ’asIdI kiku „hallani” Kik-Kikj-Kicj-Kikjuri Kiki KikjaN KicjI naru „válni” na - narj-nat-najuri nari naraN na:tI okiru „felébredni” ’wI:r-’wI:rj-’wI:t-’wI:rjuri ’wI:ri ’wI:raN ’wI:tI suru „csinálni” Irregular Conjugation s-/sj sjsjsjui sji: sjaN sji: I, E: középső magánhangzók [ï], [ë]; ’: gégezárhang [ʔ]; K: gégezárhangos k [k’]; és N: szótagalkotó nazális 3. TÁBLÁZAT Igecsoportok és ragozási minták: a szabályos II beépülése a szabályos I-be Standard japán Asama-dialektus Inutabu-dialektus ragozás határozói ragozás határozói ragozás határozói minta alak minta alak minta alak naru ‘válik’ igéinek határozói alakja: magánhangzó-végű tő A II. szabályos ragozási mintáról Szabályos I nari Szabályos I nai Szabályos (I) nari kiru ‘visel’ Szabályos II ki az I. szabályos ragozási mintára való áttérés a rendszerek megváltozásához Szabályos I KirI: Szabályos (I) Kiri ikiru ‘él’ Szabályos II iki Szabályos I ’ikiri: vezetett. Az Asama-dialektus köztes rendszert képvisel a standard nyelvhez és Szabályos (I) ’ikiri okiru ‘felébred’ Szabályos II oki Szabályos II ’wI: Szabályos (I) az Inutabu-dialektushoz képest. Ami ebben a folyamatban valójában történik, az a ’wI:ri deru‘ kimegy’ Szabályos II de Szabályos II ’izjI: Szabályos (I) ’izjiri Szabályos I: -ri alak hozzáadása az eredeti határozói alakhoz. Ezért az alább bemutatott, -r végű igetövek határozói alakja: -r végű tő + i A II. szabályos igevégződésű tő ezzel a hozzáadott -ri-vel képzett alak bővülése állt a középpontjában Fukushima (2017). ’wI:>’wI:ri az okiru „felébredni” ige határozói alakja ’izjI:,’izji:>’izjiri a deru „kimenni” ige határozói alakja A rendszerek változásának magyarázatára e tanulmányban a tiltó alakot egy másik bizonyítékként mutatjuk be. Tanulmányok / Cikkek 57 Reconsidering the Change of Verbal Conjugation Systems in Tokunoshima Dialects: The Prohibitive Form as Another Proof 2. AZ IGEI RAGOZÁSI RENDSZER TÖRTÉNETEA TEM A JAPÁN DIALEKTUSOKBAN Kobayashi (2004: 540) a japán nyelvjárások adatainak vizsgálatával foglalta össze az ̶ az okiru „felébredni” igét is magában foglaló ̶ meghatározott igecsoport igeragozási rendszerében bekövetkezett változásokat. A változásoknak három szakasza van. Az első szakaszban a magánhangzóra végződő igetőben két magánhangzófokozat van, például okuor oki. Ezt a szakaszt a klasszikus japán nyelvben figyelték meg, és a kjúsúi nyelvjárásokban még ma is megfigyelhető. A második szakaszban a magánhangzóra végződő igetőben csupán egy magánhangzófokozat, az oki található. Ezt a szakaszt a standard japán nyelvben figyelik meg. A harmadik szakaszban megjelenik az -r végződésű okirigető. Ezt a szakaszt számos Japán nyelvjárások. Az okiru és okuru végalakok, valamint az okiru és okuru attribútív alakok a -r végződésű tővel rendelkező alakok legrégebbi típusát képviselik; ezeket a standard japán nyelvben és a legtöbb nyelvjárásban használják. Ezenkívül számos, -r végződésű tővel rendelkező alak létezik: a tagadó alakok, az okira-, okera-, okirjaés okerja-; a műveltető alakok, az okiraés okera-; a felszólító-módú alakok, az okiroés okira-; a feltételes alakok, az okire-, okereés okure-; valamint a parancsoló alakok, az okiro, okire, okero és okere (Kobayashi 2004: 543, 545). Az okiri határozói alakként való használata azonban ritka. Ezt a -ri hozzáadásával képzett okiri alakot Tokunoshimán használják. Léteznek továbbá tiltó alakok is, az okiruna és változatai, amelyeket e tanulmány később tárgyal. 3. HATÁROZÓI ALAKOK: FÖLDRAJZI VÁLTOZATOSSÁG A RYŪKYŪI NYELVJÁRÁSOKBAN ÉS GENERÁCIÓS VÁLTOZÁSOK TOKUNOSHIMÁN Az okiru ‘felébredni’ határozói alakjainak Nakamoto (1988) adatai alapján készített térképe szerint (lásd a 2. ábrát; Fukushima 2017) a -ri-vel kiegészített határozói igealakok (fekete körök) az Északi-Rjúkjú egy részén, beleértve Okinava főszigetét is, megtalálhatók, a Déli-Rjúkjúban azonban nem. A -ri nélküli hagyományos igealakokat (szürke négyzetek) az Északi-Rjúkjú egy részén és a Déli-Rjúkjúban használják. Ez a földrajzi eloszlás megerősíti, hogy a -ri-vel kiegészített határozói igealakok újak. A Tokunosimán élő különböző generációk adatai alapján bemutatjuk a szigeten végbemenő generációs változásokat (lásd a 3. ábrát; Fukushima 2017). Az adatok tartalmazzák Hirayama (szerk.) (1966) és Nakamoto (1988) korábbi publikációit, valamint Fukushima 2012–2015 között és Sawaki et al. által CHITSUKO FUKUSHIMA 58 Acta Linguistica Lithuanica LXXIX 2012–2013-ban végzett újabb felméréseket (lásd a 3. ábrát). A hagyományos formákat szürke négyzetek, a -ri hozzáadásával képzett formákat pedig fekete körök jelölik. A változások az 1960-as évek előtt következtek be, és mostanra szinte teljesen lezárultak. A terjedés a szigeten található déli Isen városából indulhatott. A középkorú adatközlők körében végzett legutóbbi felmérés azt mutatja, hogy 40 adatközlő közül mindössze három őrizte meg a hagyományos, -ri nélküli formát. 2. ÁBRA. Az okiru határozószói alakjai 3. a ’felébredni’ Nakamoto (1988) ÁBRA. A határozószói alakok generációs változásai alapján, különböző adatok által bemutatott alakjai 4. A HATÁROZÓI ÉS TILTÓ FORMÁK VARIÁCIÓJA TOKUNOSIMA DIALEKTUSAIBAN Az 1977-ben Takahiro Okamura, anyanyelvi dialektológus által felmért idős adatközlők geolingvisztikai adatai tartalmazták a határozói és tiltó formák regionális adatait. Az Okamura adataiból készített nyelvészeti térképek jól körülhatárolt variációt mutatnak, a sziget egészén 52 helységgel.2 2 A 4., 5. és 6. ábrát a Fukushima és Fukushima által kifejlesztett SEAL 618J verziójával készítették. Az Okamura-féle felmérés adatai azért fontosak, mert a felmért terület magában foglalja a sziget északi részét is, amelyet a Hirayama (szerk.) (1966) és Nakamoto (1988) nem vizsgált. Tanulmányok / Cikkek 59 A határozói formák térképén (lásd a 4. ábrát) a magánhangzóra végződő igetövvel rendelkező formák (fekete négyzetek) elkülönülő területeken helyezkednek el, míg az r-re végződő igetövvel rendelkező formák (fehér körök) beborítják a szigetet. ]}Need malformed? Must exact JSON. There is weird trailing whitespace item source ends spaces? We preserve? response had weird. Need output valid. Last translation should no added weird. Source last has period. Do valid. I accidentally included garbage. redo. жет. һес. Need exact translated array.】【。】【”】【final (translation_batch) code? No markdown. [ Reconsidering the Change of Verbal Conjugation Systems in Tokunoshima Dialects: The Prohibitive Form as Another Proof ] should not. Let's send clean. Need preserve whitespace-separated symbols maybe source source no visible trailing. final. gce. 񟿿.ынӡа. We'll output. strip? Fine. Így a magánhangzóra végződő igei tövű formák régebbiek, mint az r-re végződő igei tövű formák. A fenti szakaszban megfogalmazott értelmezést ez megerősíti. hasonló, bár a magánhangzóra végződő igei tő területe (fekete négyzetek) nagyobb, mint az In the map of prohibitive forms (see Figure 5), the regional variation looks r-re végződő igei tőé a 4. ábrán. Így a határozói formák változása kissé előrehaladottabb, mint a tiltó formáké. 4. ÁBRA. Az 1977-es Okamura-felmérés határozói formái 5. ÁBRA. Az 1977-es felmérés tiltó formái 6. ÁBRA. A tiltó formák (részletesen) innen Okamura-felmérés 1977 Okamura-felmérés CHITSUKO FUKUSHIMA 60 Acta Linguistica Lithuanica LXXIX 4. TÁBLÁZAT Jelenleg használt tiltó alakok ASAMA INUTABU Magánhangzóra végződő igető *’wI:na ‘wINna r-re végződő igető 1 ’wI:rina ‘wI:riNna r-re végződő igető 2 *’wI:runa ‘wI:ruNna Összeolvadt tő ‘wI:juNna ‘wI:rjuNna A tiltó alakok térképén (részletesen) (lásd a 6. ábrát) az egyes alakok eloszlása látható, ami hasznos a változás menetének értelmezéséhez. Az Asamában és Inutabuban jelenleg használt alakokat a 4. táblázat mutatja (a szerző vizsgálata alapján). A változás alábbi menete a 6. ábra és a 4. táblázat értelmezése révén rajzolódik ki. 7. ÁBRA. Tiltó alakok Nakamoto (1998) alapján Tanulmányok / Cikkek 61 Reconsidering the Change of Verbal Conjugation Systems in Tokunoshima Dialects: The Prohibitive Form as Another Proof Magánhangzóra végződő r-végű r-végű igei tő igei tő 1 igei tő 2 ’ｗI:na → ’ｗI:rina → ’ｗI:runa ↓ ↓ ↓ ’ｗINna ’ｗI:riNna ’ｗI:ruNna ↓ ↓ Összeolvadt tő ’ｗI:juNna ’ｗI:rjuNna Így a magánhangzóra végződő igei tővel alkotott forma régebbi, mint az r-re végződő igei tővel alkotott. Ezt a 7. ábra, a Nakamoto (1998) adatai alapján készült, a rjúkjúi nyelvjárások tiltó formáit bemutató térkép is megerősíti. 5. CONCLUSIONS The ongoing change of verbal conjugation systems in Tokunoshima is part of az igei ragozási rendszerek átszerveződésének tendenciája a japán nyelvjárásokban. Ez a tanulmány az 1977-es Okamura-felmérés alapján újonnan megrajzolt nyelvészeti térképeket mutatja be, és azt állítja, hogy a változásnak van egy másik bizonyítéka is, mégpedig a tiltó forma. A határozószói forma és a similar distributions in which the forms with an r-ending verb stem are covetiltó forma térképei azt mutatják, hogy a sziget körül gyűrűt alkotnak, miközben a magánhangzóra végződő igetővel rendelkező formák elkülönülve maradnak a szigeten. Így a magánhangzóra végződő igetővel rendelkező formák régebbiek, mint az r-re végződő igetővel rendelkezők. Ez az értelmezés jól összhangban van a rjúkjúi nyelvjárások elterjedésével, valamint a japán nyelv történetével. HIVATKOZÁSOK Fukushima Chitsuko 2010: Igék és melléknevek paradigmáinak létrehozása nyelvjárási korpusz felhasználásával. – Slavia Centralis 1, 124–131. Fukushima Chitsuko 2017: A verbális konjugációs rendszer átszerveződése a japán nyelvjárásokban: Esettanulmány a tokunoshimai nyelvjárásról. – A Dialektológiai és Geolingvisztikai Nemzetközi Társaság VII. kongresszusa: Válogatott tanulmányok, 9–18. Hirayama Teruo (szerk.) 1966: Ryukyu Hogen no Sogo-teki Kenkyu. A ryukjui nyelvjárások átfogó vizsgálata. Tokió: Meiji-Shoin. Kobayashi Takashi 2004: Hogen-gaku-teki Nihon-shi no Kenkyu. Dialectological study of Japanese language history. Tokyo: Hitsuji Shobo.