Personal names in Latvian families from Būtingė and Šventoji in the 20th–21st centuries

DAIGA STRAUPENIECE A Liepājai Egyetem Kurzemei Humán Intézete Kutatási területek: dialektológia, névtan, nyelvi kapcsolatok. DOI: https://doi.org/10.35321/all82-07 A BŪTINGĖI ÉS ŠVENTOJAI LETT CSALÁDOK SZEMÉLYNEVEI A XX–XXI. SZÁZADBAN Személynevek a Būtingėből és Šventojából származó lett családokban a XX–XXI. században ANNOTÁCIÓ A cikk a XX.th század elején Litvánia határvidékén legnépszerűbb lett személyneveket mutatja be. Ismerteti a névadás ősi hagyományát Kurzemében, amely a Būtingė és Šventoji helyi lakosságánál is megfigyelhető. A tanulmány a Būtingėben és Šventojában élő lett származású családok közül tíz család négy generációjának személynévhasználati dinamikáját vizsgálja. KULCSSZAVAK: személynév, hagyomány, a Būtingėből és Šventojából származó lettek, dinamika, XXth–XXIst. század. ANNOTÁCIÓ A cikk a XX. század eleji litván határvidék lett lakosságának legnépszerűbb személyneveit vizsgálja. Ismerteti a kurzeméi névadás ősi hagyományát, amely a Būtingė és Šventoji helyi lakosságánál is megfigyelhető. A kutatás tíz, Būtingėből és Šventojából származó lett család négy generációjának személynévhasználati dinamikáját elemezte. KULCSSZAVAK: személynév, hagyomány, Būtingė és Šventoji lettjei, dinamika, XX–XXI. század. A Būtingėi és Šventojai lettek, akik korábban a Balti-tenger mellett, Litvánia északnyugati részén összefüggő településterületet alkottak, nyelvükkel, kultúrtörténeti hagyományaikkal és életmódjukkal a délnyugat-kurzeméi, különösen a rucavai Straipsniai / Articles 139 DAIGA STRAUPENIECE A kulturális térben. Būtiņģe és Šventoji latvijai nyelvében, amely a kurši szubsztrátum területéhez tartozik, a régebbi nyelvi sajátosságok használata továbbra is tartósan megfigyelhető minden generáció szókincsében. Ugyanakkor a közel egy évszázados litván kulturális térben való tartózkodás változásokat eredményezett e lakosság identitásérzetében (a nemzeti hovatartozás, valamint a kulturális és nyelvi attitűd jellemzőiben), amelyek a személynévben – az egyén azonosítójában – is nyomot hagytak, hiszen az „identitásunk és szimbólumunk” (PMLP). Daivas Sinkēvičūtės (Daiva Sinkēvičūtė) 2015. gada pētījumā par Lietuvas latviešu personvārdiem atzīts, ka „populārākie personvārdi, kas doti Lietuvas latviešiem, biežāk tiek pielāgoti lietuviešu valodas gramatiskajai sistēmai“ (Sinkēvičūtė 2015: 20). Tam ir objektīvs izskaidrojums. Personvārda reģistrēšanai atbilstoši dzimtās valodas (latviešu) tradīcijām pēc Latvijas–Lietuvas robežkonvencijas noslēgšanas 1921. gadā Palangas novadā netika pievērsta atbilstoša uzmanība. Kretingas Dzimtsarakstu nodaļas izdotajās dzimšanas apliecībās latviešu bērnu un vecāku vārdi tika ierakstīti atbilstoši lietuviešu valodas gramatiskajai sistēmai, piem., Jānis → Jonas, Andrejs → Andrius, Anna → Ona, Katrīna → Kotrina u. c. Tātad šajā gadījumā vārda ārējais noformējums norāda tikai uz indivīda dzimšanas vietu. Tomēr jāizceļ kāda īpatnība: latviešu sabiedrībā savstarpējā saskarsmē tika lietots personvārda latviskais variants, t. i., Jānis, Andrejs, Anna, Katrīna u. c. Tas nozīmē, ka nesakrīta personvārda rakstu forma ar tā lietojumu ikdienā (ģimenē, latviešu sabiedrībā). Latviešu ģimenēs paralēli tika izmantoti divi personvārdi: formālais, t. i., lietuviešu personvārds, un neformālais, t. i., latviešu personvārds, piem., Ona – Anna, Kotrina – Katrīna, Kristina – Kristīne, Jonas – Jānis, Andrius – Andrejs, Simonas – Sīmanis, Laimondas – Laimonis. Sieviešu personvārdi ir universālāki, „latviešu meiteņu vārdi mazāk nekā puišu atspoguļo latviešu un lietuviešu valodu iezīmes un atkarību no dzimšanas vietas“ (Sinkēvičūtė 2015: 21). Daudzos gadījumos to lietojums abās valodās var pat neatšķirties, piem., Inga, Rita, Sandra. A kutatás célja a személynevek statikájának és dinamikájának feltárása Būtiņģe és Šventoji lett családjaiban a XX–XXI. században, valamint annak megállapítása, hogy fennmaradt-e a régi dél-kurzemei hagyomány, amely szerint a gyermek a keresztszülő vagy a szülő nevét kapja. A XX. század elején e két faluban regisztrálták a legtöbb lettet: 1922-ben Šventoji faluban 334 lettet tartottak nyilván (LVVA/1313/2/214/41), Būtiņģe faluban pedig körülbelül 600–700-at (Mežs 2007: 169). Az adatok beszerzése azonban meglehetősen bonyolult folyamat. Először is, a XX. században politikai változások érintették a lettek által lakott dél-nyugat-kurzemei településeket: 1921. március 20-án aláírták a Lettország és Litvánia közötti határegyezményt, amelynek eredményeként Būtiņģe, Šventoji és Palangáig számos más falu Litvániához került. Ezt közigazgatási változások is követték: a rucavai járásban fekvő Būtiņģe falut kezdetben Darbėnai járásához sorolták, 140 Acta Linguistica Lithuanica LXXXII Személynevek Būtiņģe és Šventoji családjaiban a XX–XXI. században vēlāk – Palangas pilsētas teritorijā, 1972. gadā Svētājas ciems – Palangas pilsētas teritorijā (Mežs 2007: 170–172). Ja salīdzina latviešu skaitu mūsdienu Palangas pilsētas robežās, tad 1920. gadā bija 36% latviešu, 1959. gadā – 11%, 1970. gadā – 6%, 1989. gadā – 2%, 2011. gadā – 1% (Straupeniece 2018: 30). Lai izsekotu 2 konkrētu ciemu ļaužu personvārdu gradācijai, Palangas novadā reģistrētie latviešu personvārdi var veidot pētījuma fonu jeb salīdzinošo materiālu, bet nevar tikt izmantots kā vienīgais datu ieguves avots. Másodszor, a statisztikai adatok nem mindig tükrözik a valós képet arról, hogy valaki egy adott nemzetiséghez tartozik-e. Ez különösen jól megfigyelhető Būtiņģe és Šventoji lett lakosságának 3. és 4. generációjában, amelynek tagjai inkább az államalkotó nemzethez, azaz a litvánokhoz tartozónak vallják magukat, nem pedig származásukhoz kötődnek. Harmadszor, a XX. században Būtiņģe és Šventoji lett családjai már nem kizárólag a palangai járásban éltek együtt, hanem Litvánia egész területén szétszóródtak. Emellett az 1960-as években Būtiņģe és Šventoji lett lakosságának középgenerációjából sokan Lettországba költöztek, különösen az iparilag fejlett Liepājába (Straupeniece 2015: 61). Ez azt jelenti, hogy a Būtiņģe és Šventoji lett családjaira vonatkozó adatok mindkét országban, napjainkban pedig akár több országban is keresendők. A személynevekre vonatkozó statisztikai adatok összegyűjtéséhez a szerző 10 Būtiņģe és Šventoji lett családot választott ki, és mindkét országban feltérképezte e családok tagjainak személyneveit négy generáción keresztül. Összehasonlítási alapként népszámlálási adatokat, a būtiņģei evangélikus templom keresztelési, konfirmációs és házassági anyakönyvi bejegyzéseit, a 2008–2019-es expedíciók nyelvészeti anyagait, helyi lakosok élettörténeteit és személyes kapcsolatokat használt fel (a cikk szerzője Būtiņģe és Šventoji lettjeinek 3. generációjához tartozik; Lettországban született és nőtt fel). A kutatás megvalósítása – a személynevek statikájának és dinamikájának feltárása, valamint a névadási hagyomány erejének megállapítása – érdekében a következő feladatokat tűzték ki: a) a XX. századi Būtiņģe és Šventoji személynevek kigyűjtése különböző forrásokból; b) a személynévadási hagyomány és annak életképessége feltárása az alsó-kurzemei régióban; c) a keresztnevek alakulásának bemutatása 10 Būtiņģe és Šventoji családban. BŪTIŅĢE ÉS ŠVENTOJI SZEMÉLYNEVEI A XX. SZÁZADBAN A Kurzemei Kulturális Egyesület vezetője, Miķelis Balčus, a No Svētajas pagātnes (Iš Šventosios praeities, 2016) című könyvében azt írja, hogy 1922-ben a palangai járás lakosainak jegyzékében 632 evangélikus vallású lakost tartottak nyilván (303 férfit, 329 nőt). Összesen 20 különböző férfi- és 26 különböző női személynevet regisztráltak. Straipsniai / Articles 141 DAIGA STRAUPENIECE A férfiak esetében 91%-ban a hét név egyike fordult elő: Andrejs, Ansas, Jānis, Juris vagy Jurģis, Mārtiņš, Miķelis, Niklaus. Közülük a legnépszerűbb a Jānis (32%) és a Miķelis (az esetek 21%-ában) volt; a többi név aránya 13% alatt maradt. A lutheránus vallású nők körében 1922-ben az esetek 91%-ában olyan nevek fordultak elő, mint Anna, Ilze, Katrina, Ķērsta, Margrieta, Marija. A legnépszerűbb nevek az Anna (28%), a Margrieta (21%) és a Ķērsta (19%) voltak. A többi női személynév az esetek kevesebb mint 11%-ában fordult elő (Balčius 2016: 60). Palanga vidékéhez hasonlóan Lettországban is a XIX. században és a XX. század elején a Jānis és az Anna volt a legnépszerűbb személynév (Bušs 2003: 19). Palanga vidékének hét legnépszerűbb férfi személyneve közül gyakrabban szerepelt a lett nyelvre jellemző -s vagy -is hímnemű végződés. Mindössze egy személynévnek, az Ansas-nak volt a litván nyelvtani rendszerre jellemző -as végződése. A butingėi egyházközség dokumentumaiban a név két alakját jegyezték fel: Ansas és Ansis. Az Ansas személynév a XX. század 40-es éveiből származó butingėi egyházi házassági anyakönyvekben is megtalálható: Ansas (apja – Ansas, anyja – Margrieta) 1915-ben született, lutheránus vallású, lett, Lietuvos állampolgára, Palanga járás Manciškės falujának lakója. E bejegyzés mellett az 1962-es egyházi anyakönyvben a név lett személynévi alakját is rögzítették: Ansis (Silvija apja). Lettország lakosai között napjainkban nincs nyilvántartva az Ansas személynév (lásd: Personvārdu datu bāze; pmlp.gov.lv): 813 egyelemű Ansis személynév és 2 ragozhatatlan Anssi személynévi alak szerepel. Figyelmet érdemel néhány további, a XX. század 20-as éveiben használt férfi személynév írásmódja is: Andrejš, Mārtiņš, Niklaus. Feltételezhető, hogy a név fonetikai hangzásának vagy írásbeli visszaadásának következtében pontatlanul jegyezték le őket. Ezt az 1940-es évekből származó egyházi anyakönyvi bejegyzésekben előforduló névváltozatok is igazolják: Andrejš / Andrejs, Martiņš, Niklaus / Niklavs; az 1940–50-es években pedig: Alberts / Alberts. Hasonlóképpen beszélhetünk egyes női személynevek írásbeli változatairól is, például: Anna / Ana, Katrina / Katrīna, Malle / Māle, Margieta / Margēte. Az Ana, Māle, Margēte személynévalakokat csak az 1960-as években jegyezték fel. A 2011-es népszámlálás adatai szerint Litvániában mindössze 4 újszülött kapta az Ana nevet (Sinkevičūte 2015: 20). A butingėi egyházközség dokumentumai számos információval szolgálnak arról, hogy milyen személynevek voltak jellemzőek az egyházközség lettjeire, és milyen neveket használtak a családokban: ilyenek a keresztelési, konfirmációs és házassági bejegyzések. Természetesen nem található meg bennük minden adat (a keresztény szertartásokon való részvétel egyéni döntés kérdése, különösen a szovjet időkben), ám képet adnak a főbb tendenciákról. A butingėi egyházközség dokumentumai az egyének születési helyére is figyelemmel azt mutatják, hogy a XX. század 30-as éveiben a fiúknak olyan személyneveket adtak, mint Alberts, Andreis / Andrejš, Arturs, Arvīds, Jānis, Valdis, a lányoknak pedig Anna, Dzint ra, Katrina, Kristīna, Laima, Lidija,. 142 Acta Linguistica Lithuanica LXXXII Personvārdi Būtiņģes un Sventājas latviešu dzimtās XX–XXI gadsimtā Marija, Olga stb. Látható, hogy a fiatalabb nemzedékben is tovább élnek az olyan népszerű személynevek, mint Andrejs, Jānis, Anna, Katrina, Marija. A XX. század 40-es éveiben született gyermekekről részletesebb információk állnak rendelkezésre. Itt a butingėi és szventájai falvak lakóinak személynevei változatosabbak. A fiúknál az állandó és hagyományos nevek – Andrejs, Jānis, Juris, Miķelis, Niklaus – mellett más nevek is szerepelnek, például Alberts, Alfrēds, Edvards, Edvins, Gotfrīds, Ivars, Laimonis, Rolands, Valdis, Vilis, Vilnis. A női személynevek tekintetében más kép rajzolódik ki: az 1940-es években a lányok már nem kapták a 20-as évek legnépszerűbb neveit. A butingėi egyházközség dokumentumaiban a következő személynevek szerepelnek: Alīsa, Alma, Ausma, Austra, Berta, Dalija, Dzidra, Hilda, Laima, Lidija, Lilija, Līvija, Lonija, Marta, Milda, Mirdza, Silvija, Velta, Vija, Vilma, Zelma, Zenta, Zigrīda. Látható, hogy az 1920–30-as években olyan személynevek váltak állandóvá, mint Valdis, Laima, Lidija. A XX. század 50-es éveiből nem maradtak fenn a legnépszerűbb férfi személynevekre vonatkozó adatok. Az 1940–50-es években az Alberts név dominált, de az Edvards és Imants neveket is feljegyezték. A női névválasztás stabilitást mutat: az 1940–50-es években Būtiņģēben és Sventājában a legnépszerűbb női nevek az Ausma, Austra, Lilija, Lonija, Silvija, Vilma voltak. Az egyházi bejegyzésekben olyan neveket is feljegyeztek, mint Elma, Elvīra, Erna, Hermīne. A butingėi és szventájai lett közösség személynévi hagyományának későbbi alakulását nehezebb és bonyolultabb nyomon követni. Ennek oka a határ menti lett közösség szétszakadása és szétszóródása: „a szovjet uralom éveiben, különösen az 1960-as években, sok butingėi és szventájai lett költözött át a lettországi oldalra” (Straupeniece 2015: 61). Voltak közöttük gazdaságilag aktív korú litvániai lettek, akik munkavállalás miatt települtek át Lettországba, valamint egész családok, amelyek azt kívánták, hogy gyermekeik lett nyelvű oktatásban részesüljenek. A Lettországba vagy Litvánia más városaiba költöző butingėi és szventájai leszármazottak nem mindig tartották aktívan a kapcsolatot a butingėi egyházközséggel. Ennek ellenére „még az 1960–80-as években is lett nyelven készültek az egyházi anyakönyvi bejegyzések” (Straupeniece 2018: 26). Így további információk nyerhetők azokról a személynevekről, amelyek a határ menti lett közösségben használatban voltak. Az 1980-as években a konfirmációra jelentkező fiatalokat a következő nevekkel jegyezték fel: Aivars, Alfrīds, Arvīds, Edvīns, Elmars, Ēriks, Ernests, Harijs, Ilmārs, Ivars, Jānis, Ziedonis. A lányokra pedig olyan személynevek voltak jellemzőek, mint Aina, Cilda, Dzidra, Elvīra, Inara, Ingrida, Irēna, Iveta, Leonija, Liena, Lolita, Rasma, Silvija, Valija, Velta. El kell ismerni, hogy az 1980-as évekig a butingėi egyházközségben a személyneveket pontosan úgy jegyezték fel és őrizték meg, ahogyan azokat a helyi lett közösség mindennapi érintkezésében használták. Ezt követően, az egyházi lelkészváltással, az egyházközség dokumentumait litván nyelven kezdték vezetni. Ezt igazolják a litván nyelvtani rendszernek megfelelően bejegyzett személynevek is, amelyek így megfelelnek a hivatalos okmányok – születési anyakönyvi kivonatok, útlevelek stb. – bejegyzéseinek. Az 1990-es évek konfirmációs dokumentumaiban olyan személyneveket jegyeztek fel, mint Alfredas, Edgaras, Ernestas, Euvaldas, Vilius. Ez ellentmondást kelt a korábbi bejegyzésekkel: ha a keresztelési dokumentumokban Strаipsniai / Articles 143 DAIGA STRAUPENIECE az illető személy Vilis, Jura fia Vilis, Jura volt, akkor a konfirmációs dokumentumokban ugyanez a személy Vilius, Jurijaus sūnos ‚fia‘ formában szerepel. Alkalmanként, konkrétabban a 2001-es konfirmációs jegyzékben, –s végződésű személynevek is előfordulnak: Aivars, Evalds. A személynevek alakulását vizsgálva O. Bušs megjegyezte, hogy az 1990-es években Lettországban már nem fordultak elő olyan nevek, amelyek a 20. század elején vagy közepén népszerűek voltak (Bušs 2003: 46). Ez a megállapítás a litvániai lett közösség névválasztására is érvényes: a 20. század 20-as éveiben Būtiņģében és Sventājában legnépszerűbb férfi- és női személynevek közül egy sem öröklődött tovább. Egyes esetekben a kutatást megnehezíti, hogy a helyi gyülekezeti dokumentumokban következetlenül tüntették fel a személyneveket. Ilga Jansone hasonlóképpen ír erről, amikor az Ērģemei evangélikus-lutheránus gyülekezet anyakönyvi bejegyzéseit vizsgálja (Jansone 2018: 114). Mivel a Būtiņģei templom bejegyzéseit a helyi lett közösség valamelyik tagja vezette, aki nem lett iskolába járt, a személynevet a helyi gyülekezeti dokumentumokban olykor a kiejtés befolyásolta. Így az Andreis / Andrejš névalakokat a nyelvjárás egyik sajátossága befolyásolta: az s és j mássalhangzók kapcsolata kettőshangzók és hosszú magánhangzók után š hangot eredményez. A dziedātājs, kalējs, mācītājs, vadītājs szavak mintájára, amelyekben az –ējs, –tājs képzők a kiejtésben –eis // –ēis, –tais // –tāis alakokká változnak (lásd Straupeniece 2018: 63). Időnként a hosszúságjelölő ékezetek használata is megfigyelhető, például Albērts, Erīks, Harijs, vagy éppen elmaradása, például Elmars, Inara, Ingrida, Līvija, ami nem felel meg a lett személynév-hagyománynak. A SZEMÉLYNEVEK ADÁSÁNAK HAGYOMÁNYA ÉS ÉLETEREJE ALSÓ-KURZEMÉBEN Már az Alsó-Kurzemében lejegyzett népdalok is megénekelték a komaasszonyok (keresztszülők) szerepét a gyermek nevének kiválasztásában, például: Hol időztek a komaasszonyok, Miért nem jöttek hamarabb? A domb mögött időztek, A keresztgyermeknek nevet osztottak. (LD 1372–1 Virga) Ma reggel megmostam a számat Az író poharában: Ma reggel nevet választottam a keresztgyermeknek Az író könyvében. (LD 1369–0, Nīca, Tosmare) Három napig jártam, a keresztgyermeknek nevet keresve; a keresztgyermeknek nevet találtam a pap könyvében, a pap könyvében, az adományozó lapján. (LD 1368–3, Gavieze, Skulte) Hol voltatok, komaasszonyok, izzadt csikókat hajtva? – Isten templomában voltunk, a keresztgyermeknek nevet kerestünk. Megmutatjuk a keresztgyermeknek a nevet a pap könyvében, az adományozó lapján, a tizedik cédulán. (LD 1368–1, Gramzda, Smaži) 144 Acta Linguistica Lithuanica LXXXII Personvārdi Būtiņģes un Sventājas latviešu dzimtās XX–XXI gadsimtā Az alsó-kurzemei régi hagyomány, hogy a keresztgyermeket a komaasszonyok nevéről nevezték el, még a 20. század elején is élt. Keresztszülőnek gyakran a legközelebbi hozzátartozókat – fivéreket, nővéreket – választották, akik szükség esetén vállalhatták a gyermekről való gondoskodást. Rucavában, valamint Būtiņģében és Sventājában a lánynak két keresztanyja volt, a fiúnak pedig gyakran egy keresztanyát és egy keresztapát választottak; sokszor nem házaspárról volt szó, hanem mindkét rokoni ágból választottak valakit. Nem ritkán egy családban két nővérnek vagy fivérnek nemcsak ugyanaz lehetett a vezetékneve, hanem a keresztneve is. Ez akkor történhetett, ha mindkét gyermek keresztszülőjének olyan embereket választottak, akiknek ugyanaz volt a neve (például férfinevek: Andrejs, Jānis, Juris; női nevek: Anna, Katrīna, Margrieta stb.), vagy ugyanazt az embert. Hogy később megkülönböztessék a gyermekeket, az idősebb másik nevet (becenevet) kapott, például Nuže (Annából), Ķērsta (Kristīnéből), Malle (Marijából) stb. Būtiņģe és Sventāja anyagában nem található olyan eset, hogy egy családban két gyermek ugyanazt a nevet kapta volna a keresztszülők miatt. Arra viszont akad példa, hogy a gyermek a keresztszülő nevét kapta (vagy a nevek véletlenül egybeestek), például Andrejs, Alfrēds, Jānis, Zenta. Néha a gyermek két nevet kapott: az egyiket a szülők választották, a másikat a keresztszülők tiszteletére adták. Mindkét név hivatalosan is be lehetett jegyezve, például Kristīne Zenta, Andrejs Arturs, amelyek közül az első a keresztszülő neve. Előfordult, hogy a keresztszülő neve nem hivatalos név volt, és egyházi névnek nevezték. Egy családban a gyermekek a keresztelési szertartás során kapták második nevüket: Arturs (Miķelis), Rolands (Miķelis), Ziedonis (Niklavs), Ārija (Katrīna). Būtiņģe és Sventāja letteinek egyik hagyományos értéke volt, hogy a személynevet továbbadták a következő nemzedékeknek. A būtiņģei gyülekezet dokumentumait vizsgálva a 19. század végéről és a 20. századból a következő példák találhatók: Miķelis (1894), Miķelis fia Sventāja faluban; Juris (1916), Juris fia Palibģeri faluban; Jānis (1918), Jānis fia Sventāja faluban; Miķelis (1924), Miķelis fia Būtiņi faluban; Jānis (1924), Jānis fia Palibģeri faluban; Miķelis (1925), Miķelis fia Palibģeri faluban; Miķelis (1925), Miķelis fia Būtiņi faluban; Jānis (1925), Jānis fia Pasvenči faluban. Egy Sventāja család családfáján a 20. században legalább három nemzedéken át nyomon követhető a Miķelis személynév: a nagyapa Miķelis, az apa Miķelis, a fiú Miķelis. Sok családban legalább két nemzedéken át, a 20. század közepéig megfigyelhető volt az a hagyomány, hogy az apa nevét a legidősebb (vagy egy másik) fiának adták. Leggyakrabban az Andrejs és a Jānis név fordul elő. Időnként ez a női személynevekre is vonatkozott – Anna és Katrīna –, amikor a legidősebb lányt az anyjáról nevezték el. Néha a személynév nem közvetlenül, hanem közvetett módon öröklődött a családban, vagyis a gyermek az anyai (apai) nagybátyja vagy nagynénje nevét kapta, például Alfredas (az anya fivére: Alfreds), Miķelis, Vilmārs (második név). A gyermek a nagyapa vagy a nagyanya személynevét is megkaphatta: a fiút a tengeren odaveszett nagyapa, Rūdolfs tiszteletére nevezték el, a Litvániában született lányt pedig a sventājai nagymama, Kotryna után nevezték el: tiszteletére a Katrina nevet kapta. Napjainkban a gyermekek leggyakrabban a szülők által választott nevet kapják, és a választás szempontjai különbözőek lehetnek. Elmondható, hogy napjainkban ritkán marad fenn a régi névadási hagyomány Straipsniai / Articles 145 DAIGA STRAUPENIECE az a hagyomány, hogy a gyermek az apa, az anya vagy a keresztszülők nevét kapja. A személynevek adásának hagyományait vizsgálva fontos az ehhez kapcsolódó értéktöbblet is – az az üzenet, amely a család történetéhez és hagyományaihoz kapcsolódó névadási eseteket emeli ki. A KERESZTNEVEK DINAMIKÁJA BŪTIŅĢÉBEN ÉS SVENTĀJÁBAN NÉGY GENERÁCIÓ TÜKRÉBEN: 10 CSALÁD PÉLDÁJA A személynevek dinamikájának vizsgálatához 10 būtiņģei és sventājai családot választottak ki¹, és minden család személyneveit négy generációban tekintették át. Ez lehetővé teszi e lett közösség keresztnevekkel kapcsolatos hagyományainak és változásainak vizsgálatát. Megjegyzendő, hogy valamennyi lett család eredete Būtiņģében és Sventājában keresendő; később, a 2. generáció után, mind a lett, mind a litván oldalon elágaztak. A vizsgálatban olyan felmérést használtak, amely a családok személyneveit gyűjtötte össze. Az idősebb és a középső generáció személyneveit leggyakrabban lett változatban adták meg, ami az előzőekben említetteket igazolta: a lett társadalomban él a személynevek nem hivatalos változata. Összesen 170 személy nevét vizsgálták: idősebb generáció – 24, középső generáció – 46, fiatalabb generáció – 54, legfiatalabb generáció – 52. Az idősebb generáció nemzetiségét tekintve lett volt; a generáció „az 1920-as évek elején alakult ki – abban az időszakban, amikor Būtiņģét és Sventāját a litván államhoz csatolták“ (Straupeniece 2018: 33). Az idősebb generáció 24 tagjára 10 személynév volt jellemző (lásd az 1. táblázatot): 11 férfinál mindössze 4 különböző személynevet használtak, például Andrejs, Jānis, Juris, Miķelis, míg 13 nőnél 6 különböző személynevet, például Anna, Katrina, Ķērsta / Kristīne, Margrieta, Marija. ¹ táblázat. Az idősebb generáció legnépszerűbb személynevei és számuk Ez egybevág azzal a korábban tárgyalt jelenséggel, hogy ezek a személynevek az 1920-as években fordultak elő a leggyakrabban. Bár ezeket a személyneveket később a litván nyelvhez igazították ¹ A vizsgálathoz olyan būtiņģei és sventājai lett családokat választottak ki, amelyekről mind Litvániában, mind Lettországban minőségi adatokat lehetett gyűjteni négy generációra vonatkozóan. 146 Acta Linguistica Lithuanica LXXXII Personvārdi Būtiņģes un Sventājas latviešu dzimtās XX–XXI gadsimtā A nyelv esetében a szerző elsődlegesnek az adott személy és rokonai identitásáról alkotott véleményét tekintette, ezért a személyneveket is ennek megfelelően kezelte. A középső generáció, amely a 20. század közepén Būtiņģében és Sventājában született, nemzetiségét tekintve lett. Ez a generáció megtapasztalta a személynevek kettősségét: az iskolában, a poliklinikán és a hivatalos intézményekben litván személynevet használtak rájuk, a családban, a templomban és a lett közösségben pedig lett személynevet. Ebben az esetben a lett személyneveket rögzítették. A középső generáció 46 képviselőjére összesen 30 személynév volt jellemző: 21 férfi 12 különböző személynevet kapott, például Alfrēds, Andrejs, Artūrs, Āris, Eduards, Edvīns, Ernests, Jānis, Miķelis, Rolands, Rūdolfs, Ziedonis. Néhány személynevet – Jānis, Andrejs, Artūrs, Rūdolfs, Edvīns – több újszülöttnek is adtak (lásd a 2. táblázatot). A 25 nőre ezzel szemben 18 különböző személynév volt jellemző, például Aina, Anna (második névként is), Ausma, Ārija, Hermīna, Ināra, Jautra, Kate, Katrina, Kristīne, Liena, Lilija, Lonija, Marija, Rasma, Velta, Vija, Zenta (második névként). A 10 lett családban a legnépszerűbb női nevek az Ausma, Velta, Anna, Lilija voltak. 2 táblázat. A középső generáció legnépszerűbb személynevei és előfordulásuk száma A fiatalabb generáció tagjai az 1970-es és 1990-es évek között születtek; személynév-állományuk változatos, és ritkábban figyelhetők meg azonos személynevek. Összesen 54 személyre 49 személynév volt jellemző: 31 férfi 27 különböző személynevet, 23 nő pedig 22 személynevet kapott. Mivel ennek a generációnak az egyazon családhoz tartozó tagjai Lettországban és Litvániában egyaránt születtek, ez a személynevek írásmódjában is tükröződik. A Lettországban született 19 férfi 15 különböző személynevet kapott, például Ainārs, Anrijs, Bruno, Dzintars, Edmunds, Emīls, Elviss, Helmuts, Imants, Jānis, Mārtiņš, Ronalds, Vilnis, Vilmārs, Vitālijs. A Jānis nevet négyszer, a Vilnis nevet kétszer adták. A Litvániában született 12 férfi 12 különböző személynevet kapott, például Alģis, Alfredas, Andrius, Arturas, Edgaras, Edvinas, Evaldas, Giedrius, Jonas, Laimondas, Oskaras, Vladas. A Lettországban született 7 nő 7 különböző személynevet kapott, például Dace, Daiga, Ināra, Inga, Inta, Maija, Laima; a Litvániában született 16 nő pedig 16 különböző személynevet, például Daiva, Diana, Ieva, Inga, Irma, Karolyna, Straipsniai / Articles 147 DAIGA STRAUPENIECE Kristīna, Līgita, Rasa, Renata, Regīna, Rita, Silvija, Valda, Vilma, Zenta. Amint látható, az Inga nevet Lettországban és Litvániában született lánynak is adták. A legfiatalabb generáció tagjai a 20. század végén és a 21. század elején születtek. Összesen 52 személyre 49 személynév volt jellemző: 33 férfi 30 különböző személynevet, 19 nő pedig 19 személynevet kapott. A Lettországban született 20 férfi 19 különböző személynevet kapott, például Andrejs, Dāvis, Dilans, Elvis­s, Emīls, Gunārs, Gustavs, Ingus, Kārlis, Kristers, Lūkass, Matīss, Mārtiņš, Rainer­s, Rihards, Roberts, Rūdolfs, Toms, Vilmars (második névként). Kétszer adták az Andrejs és a Rūdolfs nevet; ez arra utal, hogy a Būtiņģére és Sventājára jellemző nevek újra felbukkannak, különösen azokban a családokban, amelyekben korábban is használatban voltak. A Litvániában született 13 férfi 11 különböző személynevet kapott, például Ainaras, Augustas, Aurimas, Edgaras, Emilis, Gabrielas, Jonas, Karolis, Simonas, Vaidutas, Valdas. A litvániai lettek leszármazottainak kétszer adták az Edgaras és a Jonas nevet. Az Emīls / Emilis nevet mindkét országban a Būtiņģéből és Sventājából származó lett családok leszármazottai kapták. A Lettországban született 9 nő 10 különböző személynevet kapott, például Daniela, Egija, Elīza, Ēlija, Kate, Lilu (második névként), Madara, Marta, Paula, Sabīne; a Litvániában született 10 nő pedig 9 különböző személynevet, például Austėja, Gerda, Gintarė, Greta, Ieva, Kotryna, Kristina, Liepa, Marta. A litvániai lett származású nők közül kétszer adták az Ieva nevet. A Marta nevet Lettországban és Litvániában született lánynak is adták. Fennmaradt egy történet arról, hogy a szülők két nevet szerettek volna adni a Litvániában született lányuknak – Marta Anna (az Anna nevet a dédnagymama tiszteletére) –, ám a hivatalos szervek nem engedélyezték ezt az írásmódot, és a Marta Ana változatot ajánlották fel. Ha párhuzamot vonunk O. Bušs Lettország 20. századi legnépszerűbb személyneveiről szóló kutatásával – „például férfinevek: Aigars, Aivars, Andris, Artūrs, Edgars, Juris, Kaspars, Māris, Mārtiņš; női nevek: Anita, Ieva, Ilze, Inese, Inga, Iveta, Dace, Kristīne, Līga, Sandra” (lásd Bušs 2003: 19–20) –, láthatjuk, hogy ezek a Būtiņģéből és Sventājából származó lett családok leszármazottaira is jellemzők. A férfinevek népszerűségét a négy generáció egészére nézve áttekintve (lásd a 3. táblázatot) arra a következtetésre juthatunk, hogy a Jānis név, amely a 20. század elején Palanga környékének legnépszerűbb személyneve volt, a 20. és a 21. században minden generációban fennmaradt (a Litvániában született újszülötteket a Jonas néven anyakönyvezik). A Andrejs név továbbra is stabil pozíciót foglal el, és minden generációban előfordul. További személyneveket – Miķelis, Rūdolfs, Artūrs / Arturas, Edvīns / Edvinas, Alfrēds / Alfredas, Edgaras, Emīls / Emilis, Elviss, Mārtiņš – két generációban jegyeztek fel. 148 Acta Linguistica Lithuanica LXXXII Personvārdi Būtiņģes un Sventājas latviešu dzimtās XX–XXI gadsimtā 3. táblázat. A Būtiņģė és Sventāja 10 lett családjában a XX–XXI. században leggyakoribb férfi személynevek összefoglalása Legidősebb generáció | Középső generáció | Fiatalabb generáció | Legfiatalabb generáció Jānis 5 | Jānis 7 | Jānis 3 / Jonas 1 | Jonas 2 Andrejs 3 | Andrejs 2 | Andrius 1 | Andrejs 2 Miķelis 2 | Miķelis 1 | | | Rudolfs 2 | | Rudolfs 2 | Artūrs 2 | | Arturas 1 | Edvīns 2 | Edvinas 1 | | Alfrēds 1 | Alfredas 1 | | | Edgaras 1 | Edgaras 1 | | Emīls 1 | Emīls 1 / Emilijis 1 | | Elviss 1 | Elviss 1 | | Mārtiņš 1 | Mārtiņš 1 | | Vilmārs 1 | Vilmārs 1 A női személynevek népszerűségét a négy generáció egészét tekintve vizsgálva (lásd a 4. táblázatot) megállapítható, hogy a Ķērsta név, amely a XX. század elején az egyik legnépszerűbb név volt, minden generációban előfordul változataiban: Kristīne / Kristina. A Katrina / Kotryna személynevet három generációban jegyezték fel. Más személynevek – Anna, Kate, Zenta, Ieva – két generációban figyelhetők meg. A korábban népszerű Anna név a fiatalabb és a legfiatalabb generációban nem fordul elő. 4. táblázat. A Būtiņģė és Sventāja 10 lett családjában a XX–XXI. században leggyakoribb női személynevek összefoglalása Legidősebb generáció | Középső generáció | Fiatalabb generáció | Legfiatalabb generáció Ķērsta / Kristīne 2 | Kristīne 1 | Kristina 1 | Kristina 1 Anna 4 | Anna 1 (második névként) | | Katrina 3 | Katrina 1 | | Kotryna 1 | Kate 1 | | Kate 1 | Zenta 1 (második névként) | Zenta 1 | | | Ieva 1 | Ieva 2 A litvániai lettek leszármazottai nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a személynév felismerhető legyen; náluk „gyakrabban adnak mindkét nyelvben népszerű neveket” (Sinkevičiūtė 2015: 19), például Artūrs / Arturas, Edgars / Edgaras, Edvīns / Edvinas, Alfrēds / Alfredas, Straipsniai / Articles 149 DAIGA STRAUPENIECE Ieva. Éppen a legfiatalabb generációban fordul elő több olyan férfi személynév – Ingus, Matīss, Emīls, Kristers, Lūkass stb. –, amelyek korábban nem voltak jellemzőek a Būtiņģėi és sventājai lett családokra. A női személynevek – Austeja, Gerda stb. – szintén nem fordultak elő korábban. Ugyanakkor a legfiatalabb generációban olyan személynevek is megjelennek, amelyek újjáélednek, és korábban is jelen voltak ezekben a lett családokban, például Andrejs, Rūdolfs, Kristīna. A folklórkutató Aldis Pūtelis úgy vélte, hogy a palangai járásban „élő lettek napjainkban ragaszkodnak lettségükhöz, ha szabad így mondani, szinte dacból” (Pūtelis 2009: 160). Ezek a szavak a névadásra is vonatkoztathatók: a kisgyermekek neveit a mindennapokban lett változatukhoz igazítják, például a litván Karolis nevet Kārlis névre változtatják, a litván Simonas nevet pedig Sīmanis névre (a dédnagyapa, Sīmanis tiszteletére). KÖVETKEZTETÉSEK A XX. század elején a Būtiņģėben és Sventājában élő lett családokat politikai reformok érintették, ami a lett személynevek litván nyelvtani rendszer szerinti átírásában is nyomot hagyott. Ez különösen a férfi személynevek átírását érintette. A Būtiņģėi és sventājai lett családok több generációjában a személynévnek két változata létezett: a litvánosított személynév, amelyet a hivatalos dokumentumokban (születési anyakönyvi kivonatban, útlevélben, házassági anyakönyvi kivonatban stb.) jegyeztek be, és a lett közösségen kívül használtak; valamint a lett személynév, amelyet a Būtiņģėi evangélikus templom dokumentumaiban (keresztelési, konfirmációs és házassági anyakönyvi kivonatokban) rögzítettek, és a családban, a rokonság körében, illetve a lett közösségben használtak. A történelmi Dél-Kurzemében elterjedt névadási hagyomány, amely szerint a gyermek az apa, az anya vagy a keresztszülők nevét kapja, a Būtiņģėi és sventājai családokban is meglehetősen gyakori volt, és egészen a XX. század közepéig fennmaradt. Ugyanakkor a XX. század elején a palangai járásban anyakönyvezett személynevek közül nem mindegyik – Andrejs, Ansas, Jānis, Juris vagy Jurģis, Mārtiņš, Miķelis, Niklaus, Anna, Ilze, Katrina, Ķērsta, Margrieta, Marija – mutatható ki napjainkban is a Būtiņģėi és sventājai lett családokban. A kutatás feltárta, hogy a 10 Būtiņģėi és sventājai család majdnem minden generációjában megfigyelhető legmaradandóbb személynevek a következők: Jānis/Jonas, Andrejs/Andrius, Kristīne/Kristiņa, Katrina/Kotryna. Napjainkban mind a férfi, mind a női személynevek nagyobb változatossága figyelhető meg; ritkábban maradnak fenn a XX. század elején elterjedt személynevek. A személynevek dinamikájában a fiatalabb generációkban bekövetkező változások inkább a mai kor tendenciájának tekinthetők. 150 Acta Linguistica Lithuanica LXXXII Személynevek a butingėi és šventojai lett családokban a XX–XXI. században LITERATŪRA Balčius Mikelis 2016: Īš Šventosios praeities, Palanga: Palangos miesto savivaldybės viešoji biblioteka. BDD – Būtingės drauges dokumenti: Būtingės luterāņu baznīcas arhīvs, Rokraksts. Bušs Ojārs 2003: Personvārdi, vietvārdi un citi vārdi: izpētes pakāpieni, Rīga: LU Latviešu valodas institūts. Jansone Ilga 2018: Priekšvārdu dinamika Ērģemes evaņģēliski luteriskajā draudzē 19. gadsimtā. – Onomastica Lettica 5 laidiens. Zinātnisko rakstu krājums, Atb. red. Sanda Rapa, Rīga: LU Latviešu valodas institūts, 113–194. LD – Latvju dainas, Pieejams: dainuskapis.lv LVVA/1313/2/214/41: Statistikas ziņas par iedzīvotāju etnisko sastāvu, Latvijas Valsts vēstures arhīvs. 1313. fonds. 2. apraksts. 214. lieta. Mežs Ilmārs 2007: Palangas latviešu skaits XX gadsimta gaitā. – Ēlija. Sventāja, Šventoji, Klaipėda: Klaipėdos universitetas, 169–173. PMLP – Pilsonības un migrācijas lietu pārvalde. Pieejams: https://www.pmlp.gov.lv/lv/sakums/statistika/personvardu-datu-baze/personvarda-apraksts.html?name=32386 Pūtelis Aldis 2009: Kur viss kā sendienās: ieceres un rezultāti ekspedīcijās uz Kolkas pagastu un Sventāju. – Letonica 19, Rīga: SIA N. I. M. S., 148–165. Sinkevičiūtė Daiva 2015: Dažniausi Lietuvos latvių vardai – latviškumo ir lietuviškumo dermė. – Spectrum (2), 23, 19–21. Pieejams: https://issuu.com/vu_lt/docs/spectrum23 Straupeniece Daiga 2015: Naratīvie teksti un Būtingės–Sventājas latviešu identitāte. Piemarēs ļaudis un likteņi 1, Liepāja: LiePA, 61–73. Straupeniece Daiga 2018: Latviešu valoda Lietuvā – Būtingė un Sventāja, Liepāja: LiePA. Str aipsni ai / Articles 151 DAIGA STRAUPENIECE Personal names in Latvian families from Būtingė and Šventoji in the 20th–21st centuries SUMMARY Latvians from Būtingė and Šventoji, who formerly formed a compact populated area in Northwest of Lithuania at the Baltic Sea, their language, cultural and historical traditions, and lifestyle belong to the cultural space of Southern Kurzeme, particularly Rucava. One of the traditional values of Būtingė and Šventoji Latvians has been the transfer of the personal name to future generations. Men’s personal names Andrejs, Ansas, Jānis, Juris vai Jurģis, Mārtiņš, Miķelis, Niklāvs and women’s personal names Anna, Ilze, Katrina, Ķērsta, Margrieta, Marija were the most popular Latvian names in Palanga region in the 20s of the 20th century. Later, the Latvian personal names were rendered according to the Lithuanian grammatical system; therefore two personal names were used parallelly in Latvian families: the formal, i.e., Lithuanian personal name and informal, i.e., Latvian personal name, e.g., Ona – Anna, Kotrina – Katrīna, Jonas – Jānis, Andrius – Andrejs. It means that the written form of the personal name did not correspond with its daily use (in family, Latvian society). While studying 4 generations of 10 Latvian families from Būtingė and Šventoji, it can be concluded that the old naming tradition – a child (usually the eldest child) is given the name of its father or mother, or godparents – has survived in the oldest and middle generations. Today, when many family members live in both Lithuania and Latvia (in the 50s and 60s of the 20th century many Latvians moved to Latvia), different traditions of choosing personal names have developed. Įteikta 2020 m. vasario 5 d. DAIGA STRAUPENIECE Kurzemės Humanitārais institūts Kūrmājas prospekts 13, Liepāja LV–3401, Latvija [email protected] 152 Acta Linguistica Lithuanica LXXXII