Žodžio „augalas“ samprata (remiantis studentų apklausa)

Straipsniai / Articles 93 ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ Lietuvių kalbos institutas Kutatási irányok: lexikográfia, szemantika, lexikológia. DOI: https://doi.org/10.35321/all82-05 A NÖVÉNY FOGALMA (HALLGATÓI FELMÉRÉS ALAPJÁN) Concept of the Word augalas (Based on Student Survey) ABSZTRAKT A litván nyelv értelmező szótárai (A jelenlegi litván nyelv szótára, A litván nyelv szótára) az augalas ‘növény’ szót általában botanikai szakkifejezésként határozzák meg, megemlítve annak lényeges jegyeit: olyan ‘szervezet’, amely ‘szervetlen anyagokkal’ táplálkozik, és amely számára elengedhetetlen a ‘fényenergia’. A növény azonban nem csupán szakkifejezés, hanem mindennapi, közönséges szó is, amelyet az értelmező szótárak hétköznapibb módon is meghatározhatnának, rögzítve tipikus jegyeit, a kategória tipikus tagjait és így tovább, hogy a szótár olvasója könnyebben megérthesse e szót. Annak érdekében, hogy részletesebben megvizsgálják, miként értelmezik az augalas ‘növény’ szót, mely jegyei fontosabbak és könnyen felismerhetők, illetve melyek kevésbé fontosak, hallgatói felmérést végeztek, amelynek eredményei segíthetnek kiegészíteni a növény hagyományos (inkább tudományos) meghatározását tipikusabb jegyekkel. KULCSSZAVAK: felmérés, jelentés, legjellemzőbb tulajdonság, meghatározás, terminus, növény. ANNOTÁCIÓ A litván magyarázó szótárak (A modern litván nyelv szótára, A litván nyelv szótára) az augalas (növény) szót rendszerint botanikai szakkifejezésként határozzák meg, annak lényeges jellemzőit említve: „organizmus”, amely „szervetlen tápanyagokkal” táplálkozik, és „a fény energiájára” van szüksége. A növény azonban nemcsak terminus, hanem mindennapi, közönséges szó is, amelyet az értelmező szótárak hétköznapibb módon is meghatározhatnának, rögzítve tipikus jellemzőit, a kategória tipikus tagjait stb., hogy megkönnyítsék a szótár használóinak ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ 94 Acta Linguistica Lithuanica LXXXII hogy megértsék azt. Annak feltárására, hogyan értelmezik az augalas szót, mely jellemzők fontosabbak és könnyebben felismerhetők, illetve melyek kevésbé fontosak, hallgatói felmérést végeztek, amelynek eredményei segítséget nyújthatnak a hagyományos (inkább sciKULCSSZAVAK: felmérés, jelentés, legtipikusabb entific) definition of the term augalas with more typical features. jellemző, meghatározás, terminus, növény. dolgát BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK Ez a tanulmány a szerzők azon tanulmánysorozatának része, amelyet „A növény és néhány konk­rétum sajátosságai a Bendrinės lietuvių kalbos žodyne című čių augalų sampratai tirti, dalis. Pirmas iš ciklo straipsnis „Reikšmių apibrėžifolyóiratban: növények és állatok” címmel tettek közzé a „Bendrinė kalba” tudományos folyóiratban (90. köt., 2017). Az említett tanulmány célja az volt, hogy megvizsgálja a Bendrinės aptarti pasirinktų augalus ir gyvūnus pavadinančių žodžių reikšmių apibrėžimo lietuvių kalbos žodynéban (a továbbiakban – BŽ) szereplő sajátosságokat, és javaslatokat tegyen e és más, az adott területhez tartozó megnevezések meghatározásainak megfogalmazására. A tanulmány egyik feladata annak megállapítása volt, hogy a szó jelentésének milyen meghatározását – hagyományosat vagy kognitívat – követik leggyakrabban a BŽ-ben a növény és állat általános kategóriák megnevezéseinek, valamint az ezekhez a kategóriákhoz tartozó szavaknak (háziállatok, fák, gyümölcsök stb.) a meghatározásakor, továbbá ezek összevetése más litván, angol és orosz értelmező szótárak meghatározásaival. A tanulmány másik fontos feladata annak vizsgálata volt, hogy a növény1 és állat szavak meghatározásakor milyen jellemzőket választanak leggyakrabban a BŽ-ben. Kiderült, hogy a növény esetében a BŽ szerzői e szavak jelentésének hagyományosabb (inkább tudományos) meghatározását választották (akárcsak a DŽ7i-ben, az LKŽe-ben, valamint az elemzett angol és orosz szótárak többségében). A BŽ a növény következő jellemzőit rögzíti: ‘organizmus’, ‘szervetlen anyagokkal’ táplálkozik, és szükséges számára a ‘fényenergia’. Arra a következtetésre jutottak, hogy a természetben igen sok növényfaj ismert, ezért valószínűleg nehéz lenne e szót például legkiemelkedőbb tipikus tagjainak jellemzőin keresztül meghatározni. A botanika tudománya igen fejlett terminológiai rendszerrel rendelkezik, ezért lehetséges, hogy a litván nyelv értelmező szótárai az e területhez tartozó szavak meghatározásakor gyakran a tudományos kategorizálás (tudományos nómenklatúra) elemeire támaszkodnak, említve a valóságdarab különböző országokhoz, családokhoz, nemzetségekhez stb. való tartozását, holott „a nių yra padėti žodyno skaitytojui atpažinti žodžiais žymimų kategorijų atstovus lexikográfiai meghatározás egyik fő feladata a valóságban” (Mikulskas 2009: 72). A botanika területéhez tartozó szavak meghatározásának gyakorlata aiškinamuosiuose žodynuose kaip terminus atsirado nuo seno. 1 Remiamasi dar nepaskelbtu BŽ rankraščiu. Straipsniai / Articles 95 Žodžio augalas samprata (remiantis studentų apklausa) A litván nyelv enciklopédiáiban a növényt igen tudományosan határozzák meg, a botanika különböző tudományos terminusait említve, vö.: „a növények élő szervezetek, amelyek sejtfala cellulózból2 alakul ki, és amelyek legmagasabb rendű formáinak hajtásuk, gyökerük van, valamint szervetlen anyagból szerves anyagot hoznak létre, vagyis autotróf módon táplálkoznak” (LE 1953: 392). A növény meghatározását olykor egy bizonyos országba való tartozásának említésére korlátozzák (hangsúlyozva a növény és az állat közötti különbséget), vö.: „növények, az élővilág két országának egyikét alkotó szervezetek (regnum vegetabile; a másik ország – az állatok)” (LTE 1976: 445); „növények, az élővilág két lio karalysčių“ (ŽŪE 1998: 121). VLEe augalas taip pat apibrėžiamas minint jo legfontosabb országának egyikét alkotó szervezetek” egy bizonyos országba való tartozását, vö.: „a növényországot alkotó szervezetek (Regnum plantae, Regnum vegetabile)“3. A litván nyelv terminológiai szótáraiban (és különböző törvényekben) a növény meghatározásakor a következő jellemzőit rögzítik – ‘szervetlen anyagokkal való táplálkozás’ (ellentétben az állatokéval, amelyek rendszerint szerves anyagokkal táplálkoznak) és ‘a fotoszintézis végzésének képessége’, vö.: „A Földön létező élő anyagformák egyikének szervezete, amely szervetlen anyagokkal táplálkozik, és növekedéséhez többnyire fényenergiát használ” (Sliesaravičius, Lazauskas, Stanys, Keinys, Klimovienė 2010); továbbá vö.: „1. Fotoszintézist végző többsejtű szervezet vagy annak részei <...>, beleértve a vetésre szánt magvakat is. 2. Fotoszintézist végző többsejtű szervezet vagy annak részei, beleértve a friss gyümölcsöket és a magvakat is” (A Litván Köztársaság növény-egészségügyi törvénye módosításáról szóló törvénytervezet; A Litván Köztársaság növényvédelmi törvénye módosításáról szóló törvénytervezet). A litván nyelv enciklopédiáiban és terminológiai szótáraiban megadott növénymeghatározásokat összehasonlítva megállapítható, hogy a litván nyelv értelmező szótárai (DŽ7i, LKŽe) a növény szót terminusként úgy határozzák meg, hogy megemlítik annak lényeges jegyeit – ‘szervetlen anyagokkal’ táplálkozó ‘szervezet’, amelynek szüksége van ‘fényenergiára’. Hangsúlyozni kell, hogy a növény nemcsak terminus, hanem mi tipiškus jo požymius, tipiškus kategorijos narius ir pan., kad žodyno skaitymindennapi, megszokott szó is, amelyet az értelmező szótárak köznyelvibben is meghatározhatnának, így e szó a rögzítő számára könnyebben lenne értelmezhető. Ahogyan Aloyzas Gudavičius (2009: 78) állítja: „[a] jelentésdefiníciókhoz megbízható anyagot szolgáltatnak az asszociációs szótárak <...>. Az adatközlők a megadott szavakra adott szintagmatikus reakciói megerősítik a szemémák erős szemantikai kapcsolatát, következésképpen a közös szemák jelenlétét is“. Így annak részletesebb vizsgálata érdekében, hogyan értelmezik a növényt, mely jellemzői fontosabbak és könnyen felismerhetők, illetve melyek kevésbé fontosak, 2 Az eredetivel megegyezően írva. 3 Lásd bővebben. VLEe növények: https://www.vle.lt/Straipsnis/augalai-66752. ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ 96 Acta Linguistica Lithuanica LXXXII úgy döntöttek, hogy felmérést végeznek a hallgatók4 körében, amelynek eredményei várhatóan segítenek a növény hagyományos (inkább tudományos) meghatározását tipikusabb jegyekkel kiegészíteni. A tanulmány célja a augalas szó értelmezésének vizsgálata hallgatói felmérés alapján. A tanulmány feladatai: 1) a hallgatói válaszokban rögzített növényi jegyek meghatározása, osztályozása és megvitatása; 2) a felmérés adatai alapján javaslatok megfogalmazása e szó jelentésének meghatározására vonatkozóan magyarázajame Bendrinės lietuvių kalbos žodyne. MÓDSZERTAN ÉS ELMÉLETI FELTEVÉSEK A felmérésben5 összesen 1116, különböző képzési szinteken és karokon tanuló hallgató vett részt a trijų Lietuvos universitetų – Vilniaus Gedimino technikos universiteto, Mykolo Romerio Egyetemről és a Šiauliai Egyetemről. A természettudományok képviselői az összes megkérdezett 30%-át, a társadalomtudományok képviselői 61%-át, a bölcsészettudományok képviselői pedig 9%-át tették ki (bővebben lásd az 1. táblázatot). A nők az összes megkérdezett 59%-át tették ki (a társadalomtudományok képviselői – 85%, a bölcsészettudományok képviselői – 15%, a természettudományok képviselői – 0%), a férfiak pedig 41%-át (a természettudományok képviselői 72%-ot, a társadalomtudományok képviselői 28%-ot, a bölcsészettudományok képviselői pedig 0%-ot tesznek ki). Azok a nők, akik gyermekkorukat és korai ifjúságukat vidéken töltötték, az összes megkérdezett nő 23%-át tették ki, a férfiak pedig az összes megkérdezett férfi 41%-át. Azok a nők, akik gyermekkorukat és korai ifjúságukat városban töltötték, az összes megkérdezett nő 77%-át tették ki, a férfiak pedig az összes megkérdezett férfi 59%-át. 4 A hallgatókat az összetétel sokszínűsége miatt választották ki, mivel az egész társadalmat képviselhetik (Rutkovska és mtsai 2017: 32). 5 A felmérést 2019 februárja és májusa között végezték el. A szerzők őszinte köszönetüket fejezik ki a Vilniusi Gediminas Műszaki Egyetem docensének, dr. Rasuole Vladarskiene-nek, a Mykolas Romeris Egyetem oktatójának, dr. Ilona Čiužauskaitėnak és a Šiauliai Egyetem docensének, dr. Jolanta Vaskelienei, aki segítettek a hallgatói felmérés elvégzésében. 6 Amint Kristina Rutkovska, Marius Smetona és Irena Smetonienė állítja, „[a] hallgatói csoportokat kell vizsgálni, legalább 100 főt” (Rutkovska és mtsai 2017: 32). A kutatás során több mint száz hallgatót kérdeztek meg, mivel a szerzők tapasztalata azt mutatja, hogy általában az adatok egy része sérül – a hallgatók egyáltalán nem válaszolnak a kérdésekre, minden kérdésre azt válaszolják, hogy „nem tudom” stb. Úgy döntöttek, hogy minden olyan kérdőívet megtartanak, amelynek adatai nem sérültek, azaz 111-et. Cikkek / Articles 97 1. táblázat. A válaszadók megoszlása nem és Žodžio augalas samprata (remiantis studentų apklausa) tudományterület szerint, fő Nem Terület Nők Férfiak Összesen faluról városból faluról városból Természettudományi terület 0 0 11 22 33 Társadalomtudományi terület 11 44 8 5 68 Bölcsészettudományi terület 4 6 – – 10 Összesen 65 Összesen 46 111 Pagal amžių moterys dažniausiai yra maždaug nuo 19 iki 25 metų amžiaus, férfiak – 18-tól 25 éves korig. Mind a nők, mind a férfiak idősebb korúak (lásd a 2. táblázatot). 2. táblázat. A válaszadók megoszlása életkor szerint Nem Szakirány Nők Férfiak A természettudományok iránya – 21–23, Socialinių mokslų kryptis 19–23, 27–28 18–20 25, 41 Bölcsészettudományok iránya 22–25, 45 – Összesen 111 válaszadó A felmérésben nyílt végű kérdések szerepeltek (összesen 13), amelyeknél a válaszadóknak saját maguk által megfogalmazott választ kellett beírniuk: 1. Saját szavaival írja le, mit jelent Ön számára a növény. 2. Ön szerint mi a növény legfőbb jellemzője? 3. Sorolja fel a növény egyéb jellemzőit. 4. Ön szerint milyen része (szerve) kell hogy legyen a növénynek ahhoz, hogy növénynek lehessen nevezni? 5. Ön szerint miben különbözik a növény az állattól? 6. Ön szerint milyen közegben képes növekedni a növény? 7. Ön szerint képes a növény vízben növekedni? 8. Ön szerint minden növény zöld színű? 9. Ön szerint szüksége van a növénynek fényre? 10. Ön szerint mivel táplálkozik a növény? 11. Ismeri Ön a fotoszintézis fogalmát? Ha igen, írja le saját szavaival. 12. Ön szerint a gomba növény? 13. Melyik növény a legtipikusabb az Ön számára? ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ 98 Acta Linguistica Lithuanica LXXXII Kaip matyti, klausimai pateikti nuo bendriausio, kai respondentai turėjo apiannak jellemzése, hogy számukra mi a növény, egészen konkrétabb kérdésekig, például hogy milyen közegben tud növekedni a növény; növekedhet-e a növény vízben; vajon minden növény zöld színű-e stb. Annak érdekében, hogy a válaszadók a lehető legrészletesebben válaszoljanak, ugyanazokat a kérdéseket többször is feltették, csak kissé eltérően megfogalmazva. Például a második (Véleménye szerint mi a növény legfőbb jellemzője?) és a negyedik (Véleménye szerint milyen része (szerve) kell hogy simai yra susiję, nes tikėtasi, kad jų atsakymai bus panašūs, tačiau, kaip rodo rezultatai, taip nėra. Penktas klausimas (Kuo, Jūsų manymu, augalas skiriasi nuo legyen a növénynek ahhoz, hogy növénynek lehessen nevezni?) kérdés a felmérés klaugyvūno?) azzal a céllal tették fel, hogy kiderüljön, milyen fő megkülönböztető jegyeket neveznek meg a válaszadók, mivel valószínűleg ezek a jegyek nemcsak megkülönböztetőek, hanem a növényre és az állatra leginkább jellemzőek is lennének. A hatodik és a hetedik kérdés összefügg egymással – az első esetben arra kérdeztek rá, hogy általában milyen közegben képes növekedni a növény, a másodikban pedig konkrétan arra, hogy képes-e a növény vízben növekedni. A nyolcadik kérdés a növény színével kapcsolatos, vagyis arra vonatkozik, hogy minden növény zöld színű-e. A felmérés kilencedik és tizedik kérdése a növény táplálkozásával kapcsolatos – szükséges-e a növény számára a fény, illetve mivel táplálkozik a növény. A tizenegyedik kérdés tudományos jellegű, vagyis azt kívánták ellenőrizni, hogy a válaszadók ismerik-e a fotoszintézis fogalmát, mivel a litván nyelv értelmező szótárai a növény szót e tudományos terminus említésével határozzák meg. A tizenkettedik kérdést annak tisztázása érdekében tették fel, hogy a válaszadók a gombákat melyik országhoz vagy csoporthoz sorolják – a növényekhez vagy más kategóriához. A tizenharmadik kérdés feltevésekor (Melyik az Ön számára a legtipikusabb növény?) azt kívánták megtudni, hogy a válaszadók számára a feltehetően Litvániában növő növények közül melyek a legtipikusabbak. A kérdőívek adatainak elemzése és leírása során a válaszadók válaszait kezdetben a tudományterületek, a nem és a származási hely szerint csoportosították, azonban megállapították, hogy a megadott válaszok között nincsenek jelentős különbségek. Úgy döntöttek, hogy az adatokat az említett szempontok szerinti felosztás nélkül írják le. Azokban az esetekben, amikor a különböző tudományterületekhez tartozó válaszadók válaszai nem egyeznek, ezt a kérdés elemzésekor rögzítik. Apklausoje pateikti duomenys buvo apdoroti rankiniu būdu. Atsakymai paszámszerű és százalékos formában megadni. Az ugyanarra a kérdésre adott válaszokat jellemzők szerint csoportosították; például a növény – gyökérrel rendelkező élőlény – válasz a „gyökér” és az „élőlény” jellemzőkkel rendelkezik. A jellemzőket nagyobb csoportokba rendezték (ezekről alább írnak), és megadták kvieno požymio skliaustuose pateiktas skaičius rodo, kiek kartų požymis buvo azok számszerű és százalékos kifejezését. Az ugyanarra a kérdésre adott válaszok számát feltüntették (pl. 54 a 81-ből). A jellemzőket csökkenő sorrendben adják meg. Így számolták ki az első–negyedik kérdésre adott válaszokat. Az požymius, bet nesugrupuoti, nes šiuo atveju svarbu nustatyti, kokie požymiai ötödik–hatodik, a tizedik–tizenegyedik és a tizenharmadik kérdésre adott válaszokat szintén dominancia szerint csoportosították, és nem releváns, hogy mely csoportokhoz tartoznak. A hetediktől a kilencedikig terjedő és A 12. kérdésre adott válaszok nem voltak jellemzők szerint csoportosítva (a Žodžio augalas samprata (remiantis studentų apklausa) válaszadók többnyire igenlő vagy nemleges választ adtak), ezért az ugyanarra a kérdésre válaszoló emberek teljes számát számították ki. Ryszard Tokarsky (1993: 340–341) szerint az ember számára fontos növényi tulajdonságok három csoportra oszthatók: 1) környezeti tulajdonságok (beleértve virágzási időszakukat is, amely a növény fejlődése szempontjából a legfontosabb), 2) fizikai tulajdonságok és 3) rendeltetés. Przemysław Dębowiak és Jadwiga Waniakowa (2019: 176) a növénynevek7 szemantikai motivációját vizsgálva a következő osztályozást adják: 1) a növények megjelenése (külseje), 2) a növények tulajdonságai, 3) a növények növekedési helye és 4) a növények rendeltetése. A hallgatók válaszaiban rögzített növényi jellemzők meghatározása után a jellemzők következő csoportjai különíthetők el: 1) a növény általános értelemben, 2) a növény belső jellemzői és 3) a növény külső jellemzői. A növény általános értelemben vett jellemzőinek csoportjába a tudományos (hiperonimikus) osztályozás fogalmai tartoznak, például: organizmus, a természet része, ország és így tovább. A növény belső jellemzői azok a jellemzők, amelyek nem kapcsolódnak a növények látható alakjához, hanem a növekedési folyamattal, a termőhellyel, a táplálkozással, a sejtszerkezettel8 és így tovább összefüggő belső tulajdonságaikat tárják fel, például: „szaporodás”, „növekedés”, „fotoszintézis” és így tovább (bővebben lásd a 3. táblázatot). gimuoju, lytėjimo, uodžiamuoju ar kt. būdais, pvz.: ‘spalva’, ‘kvapas’, ‘organai’ Ezeket a jegyeket a cikk azért sorolja a tudományosak közé, mert a növényről szóló tudományos ismereteket tükrözik. A növény külső jegyeinek azokat a jegyeket nevezik, amelyek érzékelhetők, tapinthatók re- (‘gyökér’, ‘szár (törzs)’) stb. (bővebben lásd a 3. táblázatot). Ezek a jegyek, másképpen negu vidiniai, remiasi labiau kasdieniniu, asmeniniu augalo pažinimu ir patyrimu. 3 lentelė. Augalo požymiai, dažnai fiksuojami respondentų atsakymuose POŽYMIŲ GRUPĖS AUGALO POŽYMIAI A növény ‘szervezet’ értelmében általános, 7 Az augalas ‘növény’ szó a litván nyelvészek munkáiban nem részesült nagyobb figyelemben. Különböző cikkek jelentek meg egyes növénynevek témájában; például Aurelija Gritėnienė az ibolya (2014) és a berkenye (2016) képzeteit vizsgálta, Rūta Kazlauskaitė a virágzó mák (2010), illetve a virágzó napraforgó képzeteit (2014) elemezte, Silvija Papaurėlytė pedig a medis ‘fa’ szó asszociációs mezőjét vizsgálta (2011) stb. 8 Felmerülhet a kérdés, miért sorolják a növényi sejtek felépítését a belső (nem a külső) jegyek közé. Ezt a felosztást az indokolta, hogy a növényi sejtek felépítése szabad szemmel nem látható, azt tudományos vizsgálattal állapították meg. ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ 100 Acta Linguistica Lithuanica LXXXII POŽYMIŲ CSOPORTOK AUGALO POŽYMIAI A növény belső jellemzői ‘életciklus’ ‘szaporodás’ ‘növekedés’ ‘halál’ ‘megújulás’ ‘táplálkozás’ ‘nap’ ‘víz (nedvesség)’ „szervetlen anyagok” „tápérték” „fotoszintézis” „levegő” „termelés” „légzés” „termőhely” „a sejt felépítése” A növény külső požymiai „szervek” „gyökerek” „szár (nyél)” „levelek / tűlevelek” „virág, virágzás” „törzs” „termés” „szín” „illat” ‘grožis, puošmena’ Kutatási módszerek: szemantikai elemzés, összehasonlító módszer, számítási módszer, kérdőíves felmérések. A HALLGATÓI FELMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ELEMZÉSE A felmérés első kérdésére válaszolva – SAJÁT SZAVAIVAL ÍRJA LE, MIT JELENT ÖNNEK A NÖVÉNY – a válaszadók először azt jelölték meg, hogy általános értelemben mi a növény (81, azaz az összes jegy 36%-a). A válaszadók számára a növény leggyakrabban9 9 A litván (DŽ7i, LKŽe), angol (MERRIAM-WEBSTER, OXFORD, MACMILLAN) értelmező szótárak, a galas szintén COLLINS, CAMBRIDGE) ir rusų (СЕМ, МАКС, ТСОШ) kalbų žodynai apibrėždami žodį auelsősorban arra utalnak, hogy ‘élő’ (bővebben lásd: Gaidienė, Liutkevičienė 2017: 11–14). Cikkek / Articles 101 ‘organizmus’ (81-ből 54), vagyis élő10, vö. a válaszokkal: élő Žodžio augalas samprata (remiantis studentų apklausa) szervezet; élő, érző szervezet; növekvő szervezet; szervezetek csoportja; félig élő teremtmény; a természetben előforduló szervezet; élő; élet; életforma; növényi eredetű élet; az élet szimbóluma. Más válaszadók azt felelték, hogy a növény a „természet része” (81-ből 11), például: természet; a természet része; minden, ami a természetben található. Feltételezhető, hogy az élő (szerves) természetre gondoltak11. Ritkábban (81-ből 16 esetben) a növényt „dologként”, „objektumként”, „elemként”, „valamiként” stb. írták le. Az első kérdésre válaszolva a válaszadók jelentős figyelmet fordítanak a növény belső jellemzőire is (102, azaz az összes jellemző 45%-a), kiemelve annak – akárcsak bármely más élőlénynek – „életciklusát” (102-ből 23): a) „szaporodását” (szaporodó; magból kifejlődött; csak a növényekre jellemző módokon szaporodik; képes szaporodni); b) „növekedést” (növekvő; növekszik; amely növekszik; képes megnőni; folyamatosan növekszik); c) „halált” (egy idő után meghal) és d) „megújulást” (megújuló; újjászülető). A válaszadók említik továbbá a növény „táplálkozását” (102-ből 21) – az élet fenntartásához a növénynek szüksége van: a) „fényenergiára” (az élet a fénytől függ; reagál a fényre; számára nélkülözhetetlen a napfény), b) „vízre (nedvességre)” és c) arra, hogy a gyökerein keresztül „szervetlen anyagokat” abszorbeál. Néhány válaszadó azt felelte, hogy a növény szerves és szervetlen anyagok felhasználásával tartja fenn életét, valamint hogy a növény anyagokkal táplálkozik. Az utóbbi válaszok nem teljesen pontosak, mivel az anyagok lehetnek szervesek és szervetlenek, a növények pedig elsősorban a szerves anyagok termelői (szervetlen vegyületekből szerves anyagokat szintetizálnak). A növények pavyzdžiui, vabzdžiaėdžiai augalai, kurie minta smulkiais gyvūnais (vabzdžiais, szerves anyagokkal való táplálkozása nem tipikus, azonban a természetben vannak ilyen növények, pókokkal és hasonlókkal)12. Voltak a „növények tápláltságával” kapcsolatos válaszok is, pl.: tápláló a rovarok számára; táplálék. A válaszadók még a „fotoszintézist”13 is említik (102-ből 19) (a fotoszintézisről bővebben lásd a tizenegyedik kérdés tárgyalását), valamint a „termőhelyet” (102-ből 18). Gyakran megadják, hogy a növény különböző közegekben – földben, talajban, vízben – képes növekedni, bizonyos esetekben pedig a növény konkrét növekedési helyét is megnevezik – erdőben, réten és hasonló helyeken. 10 Szervezet – „önállóan létezni képes élőlény – állat vagy növény” (BŽ). 11 Vö. a természet „minden, ami létezik, a társadalom kivételével. Megkülönböztetik az élettelen, vagyis a szervetlen nė, gamta ir gyvoji, arba organinė, gamta“ (plačiau žr. VLEe: https://www.vle.lt/Straipsnis/ természetet-102872). 12 Bővebben lásd. VLEe rovarevő növények: https://www.vle.lt/Straipsnis/vabdziaedziai-augalai98590. 13 Fotoszintézis – „az a folyamat, amelynek során az élőlények (klorofillt tartalmazó növények, zöld és bíbor baktériumok) a spektrum látható részének napenergiáját nagy energiatartalmú vegyületek szintézisére használják” (bővebben lásd: VLEe: https://www.vle.lt/Straipsnis/fotosinteze-41233). ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ 108 Acta Linguistica Lithuanica LXXXII úgy válaszolt, hogy a növény vízben is növekedhet (104, azaz 94 %), vö.: igen, pl. az algák; igen, pl. a tengeri algák; igen, az ilyen növényeket algáknak nevezik. Olyan válaszadók is voltak, akik szerint a növény nem képes vízben növekedni (5, azaz 4 %). Egyéb válaszlehetőségek: igen is, meg nem is (1, azaz 1 %); úgy gondolom, némelyik képes rá (1, azaz 1 %). Mint ismeretes, a növények vízben is képesek növekedni, vö. a vízinövényeket (tündérrózsák22, lótuszok23). A válaszadók a kérdésre válaszolva, miszerint igen, a növények képesek vízben növekedni, gyakran említik az algákat. Mindazonáltal hangsúlyozandó, hogy a növények új osztályozása szerint nem minden alga24 sorolható a növények közé. Megkérdeztük – AZ ÖNÖK VÉLEMÉNYE SZERINT MINDEN NÖVÉNY ZÖLD SZÍNŰ? – a válaszadók többsége nemmel válaszolt (89, azaz 80%), hozzátéve például: nem, de a zöld szín mindenképpen megjelenik a növény membránjában található bizonyos részek – a klorofillok – miatt; nem, azonban többnyire mindegyikük zöld színű, ezért talán az emberekben az a képzet alakul ki, hogy a növények csak zöldek lehetnek. A többi válaszváltozat: igen (8, azaz 8%), nem feltétlenül (7, azaz 6%), többségük (5, azaz 4%), majdnem mindegyik (1, azaz 1%), nem mindegyik (1, azaz 1%). A válaszadók leggyakoribb válasza, miszerint nem minden növény zöld színű, ellentmondásos és kissé zavarba ejtő, mivel a növény fő jellemzőjére vonatkozó kérdésre válaszolva először a növény „színét” említik (bővebben lásd a második kérdés tárgyalását). Valójában a növények általában zöld színűek (a klorofill pigment miatt), azonban más színű növények is léteznek. Litvániában mintegy harminc klorofillal nem rendelkező parazita25 növényfaj fordul elő, például a fészkesfogas26. A felmérés kilencedik kérdésére – ÖN SZERINT SZÜKSÉGE VAN-E A NÖVÉNYNEK FÉNYRE? – a válaszadók legtöbbször igennel válaszoltak (87, azaz 78 %): igen, bár vannak kivételek (pl. az óceánfenék növényei); egyeseknek napfény, másoknak mesterséges fény (pl. lámpa), azonban ez szükséges. Ez a növény életének fő forrása, különben nem menne végbe a fotoszintézis. Ritkábban a válaszadók nemmel válaszoltak (11, azaz 10 %); nem mindegyiknek (10, azaz 9 %); a legtöbb növény számára szükséges (2, azaz 2%); részben igen (1, azaz 1%). Igaz, a növények számára szükséges a fény, mivel a növények zöld pigmentje – a klorofill – elnyeli a napfény energiáját, és azt fotoszintézisre használja (VLEe). Amint már említettük, nem minden növény rendelkezik a klorofill zöld pigmenttel, nem mindegyik végez fotoszintézist, 22 A tündérrózsa – „<...> évelő vízinövények nemzetsége” (bővebben lásd: VLEe: https://www.vle.lt/ Straipsnis/vandens-lelija-99595). 23 A lótusz – „<...> évelő vízinövények nemzetsége” (bővebben lásd: VLEe: https://www.vle.lt/ Cikk/lotosas-17658). 24 „Úgy vélték, hogy az algák az alacsonyabb rendű, levelekkel, szárakkal és szaporodási szervekkel nem rendelkező növényekhez tartoznak. A jelenlegi rendszertani osztályozásban az algák törzsei különböző országokhoz – a növényekhez, a baktériumokhoz, a protisztákhoz <...>“ (VLEe). 25 Bővebben lásd: VLEe parazita növények: https://www.vle.lt/Straipsnis/parazitiniai-augalai-2116. 26 A kígyónyelvűfű – „évelő, klorofill nélküli, rózsaszín vagy ibolyaszínű parazita növény el nem ágazó vagy kevéssé elágazó szárral“ (VLEe). sa, ez azonban nem tipikus, inkább kivétel, hiszen az ökoszisztémában a növények egyik legfontosabb funkciója éppen a fotoszintézis végrehajtása. Straipsniai / Articles 109 Žodžio augalas samprata (remiantis studentų apklausa) vadinasi, yra ir tokių augalų (dažniausiai parazitinių), kuriems nebūtina švieA felmérés tizedik kérdésére – ÖN SZERINT MIVEL TÁPLÁLKOZIK A NÖVÉNY?2024‑ben adták ki a könyvet. Египет több ország. Minta: 123.45% (VLEe). Az államok nevei: Lietuva, Rusija. Megjegyzés: a HTML <i>formázást</i> meg kell tartani. Alább a fordítás nem releváns. – a válaszadók által adott válaszok a következőképpen csoportosíthatók: • vízzel (60, azaz 31%): víz, nedvesség, csapadék; • szervetlen anyagokkal (55, azaz 29%): szervetlen anyagok; sokférūs mineralai, mineralinės medžiagos; dirvoje esančios medžiagos; mineralinės trąšos; • napenergiával (45, azaz 23%): nap; napfény; napsugarak. Ritkábban a válaszadók azt válaszolták, hogy a növény szén-dioxiddal táplálkozik (17, azaz 8%); szerves anyagokkal (15, azaz 8%), például: szerves vegyületek (anyagok); egyes növények élő szervezetekkel – rovarokkal, legyekkel – táplálkoznak; trágyákkal27. Olyanok is voltak, akik nem adtak választ (3, azaz 1%). Amint látható, a növények táplálkozása közvetlenül összefügg a fotoszintézissel. A szerves anyagok előállításához a növények vizet szívnak fel a talajból, szén-dioxidot vesznek fel a környezetből, később pedig oxigént bocsátanak a légkörbe. A növények emellett a talajban található szervetlen anyagokkal is táplálkoznak. Amint már említettük, a növények szerves anyagokkal való táplálkozása nem tipikus. Egyes angol és orosz szótárak a növény jelentését meghatározva rögzítik annak táplálkozását, vö.: ‘a gyökerein keresztül vizet és szervetlen anyagokat abszorbeál’ (OXFORD), ‘az élet fenntartásához vízre és napfényre van szükség’ (MACMILLAN); ‘fotoszintézis útján és a talajból táplálkozik’ (ritkábban − más tápláló közegből) (СЕМ), ‘a levegő és a talaj szervetlen anyagaival táplálkozik’ (МАКС), ‘(az állatoktól eltérően) fotoszintézis útján és a talajból táplálkozik’ (ТСОШ) (bővebben lásd: Gaidienė, Liutkevičienė 2017: 11–14). A litván nyelv szótárai a növények táplálkozását nem rögzítik a meghatározásban. A tizenegyedik kérdés a következő volt: ISMERI-E ÖN A FOTOSZINTÉZIS TERMINUST? HA IGEN, ÍRJA LE SAJÁT SZAVAIVAL. A válaszadók többsége (93, azaz 84%) például így atsakė, kad terminas fotosintezė jiems žinomas ir savais žodžiais paaiškino, kaip értelmezi: : A fotoszintézis olyan folyamat, amelynek során a növény a napenergia felhasználásával oxigént termel. A fotoszintézis a növény által végzett reakció, amely során a növény a napfényt (a spektrum egy bizonyos részét) felhasználva és CO2 segítségével oxigént bocsát ki. Ez az a folyamat, amelynek során a növények išskiria deguonį. Tai saulės šviesos, vandens ir anglies dioksido vertimas gliukoze ir leveleikben szerves tápanyagokat és oxigént termelnek a kloroplasztiszokban. 27 A műtrágyák lehetnek szervetlenek és szervesek is, vö. műtrágya – „ásványi és szerves anyagok, amelyek a növények számára szükséges tápanyagokat tartalmaznak” (VLEe). ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ 110 Acta Linguistica Lithuanica LXXXII Lényegében a megadott válaszok helyesek. A fotoszintézis – „az a folyamat, mai (chlorofilo turintys augalai, žaliosios ir purpurinės bakterijos) didelės eneramikor a szerves értékű vegyületek szintéziséhez a látható spektrumtartomány Napból származó energiáját használják fel. <...> A szén-dioxidból CO2 és a vízből H2O szénhidrátok szintetizálódnak, a légkörbe pedig oxigén O2 jut ki” (VLEe). A fotoszintézis a kloroplasztiszokban28 zajlik, amelyek „fényenergiát elnyelő, és azt cukormolekulák előállítására felhasználó pigmenteket (klorofillokat, karotinoidokat) tartalmaznak” (VLEe). Ritkábban a válaszadók azt felelték, hogy a fotoszintézis terminusa ismert számukra, azonban nem tudják megmagyarázni (11, azaz 10%), például : Igen, ismert. Nem tudom megmagyarázni. Nagyon ritkán (7, azaz 6%) a válaszadók azt felelték, hogy ez a kifejezés ismeretlen számukra, vagy egyáltalán nem adtak választ. A növény ‘fotoszintézis’ nevű jellemzőjét, amint már említettük, a válaszadók az egyik leggyakoribbként jelölik meg mind az első (saját szavaikkal írják le, mit jelent számukra a növény), mind a második (véleményük szerint mi a növény legfontosabb jellemzője) kérdésre válaszolva. A ‘fotoszintézist’ szintén a növény és az állat megkülönböztető jegyeinek egyikeként jelölik meg. A litván nyelv szótárai a augalas szó meghatározásakor megemlítik, hogy számára szükséges a ‘fényenergia’, azonban közvetlenül nem utalnak a fotoszintézisre (vö. DŽ7i, LKŽe – ‘a levegő anyagai’). Egyes angol és orosz nyelvű szótárak a növény meghatározásakor a fotoszintézist is megemlítik, vö.: ‘fotoszintézist végez’ (MERRIAM-WEBSTER), ‘leveleiben fotoszintézis útján, a zöld pigment, a klorofill felhasználásával tápanyagokat szintetizál’ (OXFORD), gyvūnų) fotosintezės būdu’ (ТСОШ) (plačiau žr. Gaidienė, Liutkevičienė 2017: 11–14). Dvyliktas apklausos klausimas buvo suformuluotas taip: AR, JūSų MANYMU, GRYBAS YRA AUGALAS? Apklaustų respondentų nuomonės išsiskyrė: a) socialinių ir tiksliųjų mokslų sričių respondentai dažniausiai atsakė, kad grybas yra augalas (51, t. y. 50 %), kiek mažiau respondentų atsakė, kad ‘fotoszintézis útján táplálkozik’ (СЕМ), ‘táplálkozik (a gombától eltérően) nem növény a gomba (48, azaz 48%), két (2%) válaszadó nem válaszolt a kérdésre; b) a bölcsészettudományok területéhez tartozó válaszadók többsége úgy véli, hogy a gomba nem növény (9, azaz 90%), továbbá hozzátették, hogy a gombák a gombák országához tartoznak; A gomba a gombák kategóriájába tartozik. Csak egy válaszadó gondolja úgy, hogy a gomba növény. Az eredményekből látható, hogy a társadalomés természettudományi területek válaszadói csaknem egyenlő arányban oszlottak meg – 50 % gondolja úgy, hogy a gomba növény, 48 % pedig úgy, hogy nem növény. A bölcsészettudományi terület válaszadóinak többsége (90 %) úgy gondolja, hogy 28 Plačiau žr. VLEe chloroplastai: https://www.vle.lt/Straipsnis/chloroplastai-60470. Cikkek / Articles 111 a gomba nem növény. Valójában a gombák nem a növények, Žodžio augalas samprata (remiantis studentų apklausa) hanem az élőlények országába tartoznak (VLEe). A válaszadókat arra kérték, hogy válaszoljanak a kérdésre – MELYIK AZ ÖN SZÁMÁRA A LEGJELLEGZETESEBB NÖVÉNY? A válaszok a következőképpen oszlottak meg: • fa (nyírfa, tölgy, almafa) (40, azaz 34%); • virág(ok) (minden virágzó virág, tulipán, rózsa, búzavirág, pitypang, cserepes virágok) (37, azaz 31%); • fű (réti fű) (33, azaz 27%). Ritkábban említették a bokrot (1, azaz 1%), az algát (1, azaz 1%), a kaktuszt (1, azaz 1%). Néhány válaszadó elvontabban válaszolt, vö.: kis növény, kerek levelekkel (1, azaz 1%) – talán valamilyen cserepes virágra gondoltak; zöld színű és növekszik (1, azaz 1%) – a legtöbb növény; tűlevelűek (1, azaz 1 %) – lucfenyők, fenyők stb. ; nem válaszolt a kérdésre (3, azaz 2%). A NÖVÉNY LEXIKOGRÁFIAI SZÓCIKKE Emlékeztetni kell arra, hogy a növény a litván nyelv értelmező szótáraiban a következőképpen van meghatározva: „szervetlen anyagokkal táplálkozó, növekedéséhez többnyire fényenergiát használó organizmus” (DŽ7i); „szervetlen anyagokkal táplálkozó organizmus” organinėmis dirvos bei oro medžiagomis, ppr. augantis nejudamoje padėtyje“ (LKŽe). Amint látható, a DŽ7i-ben és az LKŽe-ben megadott növénymeghatározások meglehetősen tömörek, a következő jegyeket említik: ‘organizmus’, ‘szervetlen anyagokkal táplálkozik’, számára szükséges a ‘fényenergia’ (DŽ7i; LKŽe – ‘a levegő anyagai’). Az LKŽe a növény egy további jegyét is rögzíti – ‘mozdulatlan helyzetben növekszik’. A DŽ7i és az LKŽe növénymeghatározásait a litván nyelvi enciklopédiákban29 és terminológiai szótárakban30 megadott, e szóra vonatkozó meghatározásokkal összevetve látható, hogy szinte valamennyi forrásban a kasdieniai ir lengvai suprantami) požymiai, plg.: ‘organizmas’, ‘minta neorganinövényt terminusként határozzák meg, tudományos jegyeket említenek (‘szervetlen anyagokkal táplálkozik’, ‘fotoszintézist végez’. Más szóval, ezekben a szótárakban a növény jelentését a művelt szótárolvasóra orientálva magyarázzák. Gudavičius (2009: 75) szerint „tudományos szempontból a dolgok és jelenségek lényeges jegyeinek csak annyiban kell tükröződniük a jelentés definíciójában, amennyiben azokat a beszélők általánosan felismerik”. 29 Hogy mely enciklopédiákra támaszkodtunk, lásd bővebben a „Bevezető megjegyzések” című részt. 30 Hogy mely terminológiai szótárakra támaszkodtunk, lásd bővebben a „Bevezető megjegyzések” című részt. ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ 112 Acta Linguistica Lithuanica LXXXII Az elvégzett felmérés adatainak elemzése megállapította, hogy a válaszadók gyakran említik a növény tudományos jellemzőit, pl.: a „fotoszintézist”, a roplastus’, tačiau taip pat dažnai akcentuoja ir nemokslinius požymius, pvz.: „levegőtermelést”, „hogy a növény nem mozog, azaz »egy helyhez rögzül«” (az állattal szemben), továbbá hogy gyakran van „gyökere”, „szára”, „levele”, és „virágzik”. Első pillantásra úgy tűnhet, hogy a válaszadók által megnevezett növényi jellemzők amúgy is mindenki számára ismertek, azonban ebben az esetben az a fontos, hogy a növény mely jellemzőit nevezték meg a leggyakrabban, vö.: az „ágak”, a „gyümölcsök” és a „rügyek” a leggyakrabban említett jellemzők között lehetnének, a vizsgálat azonban azt mutatja, hogy nincs így. Az elvégzett kutatás azt is feltárta, mely növények a legtipikusabbak a litvánok számára – ezek a fa31, a virág és a fű. Ezeket az adatokat eddig empirikusan nem erősítették meg. Nyilvánvaló, hogy a BŽ növényre vonatkozó terminológiai definícióját kognitívabb definícióval kellene összehangolni. Javasolt a növény definícióját úgy megfogalmazni, hogy magában foglalja annak említett legtipikusabb jellemzőit: „gyökér”, „szár”, „levelek”, „virágzás”. Érdekességképpen megemlíthető, hogy az LKŽe-ben rögzített „rendsz. mozdulatlan helyzetben növekvő” növényi jellemzőt a válaszadók is nagyon gyakran említik, noha ezt a jellemzőt a DŽ7i-ből elhagyták. Ezt a jellemzőt a válaszadók gyakran említik, ezért érdemes beilleszteni a növény BŽ-beli definíciójába. Tehát a növény BŽ-beli definíciója a következő lehetne: növény – szervetlen anyagokkal táplálkozó, növekedéséhez többnyire fényenergiát használó szervezet, amely rendsz. „egy helyhez rögzülve”, gyakran gyökérrel és szárral rendelkezik, levelei vannak, virágzik (pl.: fa, virág, fű). שנת 恒一.assi? no. x y KÖVETKEZTETÉSEK 1. A kutatás célja a növény szó mai értelmezésének vizsgálata, annak megállapítása volt, hogy mely jellemzői fontosabbak és könnyen Taip pat siekta pateikti pasiūlymų dėl žodžio augalas apibrėžties aiškinamafelismerhetők, melyek pedig nem olyan fontosak. a Köznyelvi litván nyelv szótárában, mivel ezt a szót még az értelmező szótárakban is leggyakrabban csupán a botanika tudományterületének szakkifejezéseként határozzák meg, anélkül hogy megemlítenék a mindennapi, személyes megismeréshez kapcsolódó jellemzőit. Valójában a növény nemcsak tudományos szakkifejezésekkel, hanem könnyebben érthető, megszokott szavakkal is meghatározható. 31 A fa szó asszociációs mezőjét Silvija Papaurėlytė vizsgálta (2011: 405–416). Megállapította, hogy a legtipikusabb litván fa a tölgy. Cikkek / Articles 113 2. A felmérés adatainak elemzése során Žodžio augalas samprata (remiantis studentų apklausa) megállapították, hogy a növény leggyakrabban (lásd az 1–4. kérdést) külső (látható) jellemzői alapján ismerhető fel (370, azaz 52 %), amelyek általában a növény látható szerveivel kapcsolatosak. 3. A növény külső jellemzői közül leggyakrabban a következőket említik: ‘gyökerek’ (98, azaz 27%), ‘levelek / tűlevelek’ (72, azaz 19%), ‘szín’ (51, azaz 14%), ‘virág, virágzás’ (48, azaz 13%) és ‘szár (nyél)’ (47, azaz 13%). amelyek létfontosságú ciklusaihoz 4. Augalas taip pat atpažįstamas pagal vidinius požymius (256, t. y. 36 %), kukapcsolódnak. 5. A növény belső jellemzői közül a válaszadók leggyakrabban a növény ‘életciklusát’ (64, azaz 25%), ‘fotoszintézisét’ (52, azaz 20%) és ‘élőhelyét’ (30, azaz 12%) hangsúlyozzák. 6. Ritkábban ismerik fel a növényt az alapján, hogy mi a növény általános értelemben (89, azaz 12%). Ez a jellemzőcsoport inkább a növény tudományos osztályozásának elemeihez kapcsolódik. 7. Amikor a növényről általános értelemben beszélnek, leggyakrabban egy tudományos jellemzőt rögzítenek – a növény ‘szervezet’ (61, azaz 69%). 8. A felmérés kérdéseire válaszolva a válaszadók gyakran szembeállítják a növényt és az állatot, ezzel igyekezve kiemelni lényeges különbségeiket. Leggyakrabban a mozgásbeli különbségeket hangsúlyozzák – a növények többsége nem képes aktívan mozogni, vagyis mozdulatlan helyzetben növekszik, míg az állatok többnyire képesek mozogni. Ugyancsak hangsúlyozzák a növények és az állatok mentális különbségeit – a növények nem képesek gondolkodni. 9. A válaszadók által megnevezett legtipikusabb növények a fa, a virág (virágok) és a fű. 10. A felmérés adatainak elemzése, valamint a szerzőknek a növény percepciójáról a litván, angol és orosz nyelv szótáraiban szóló korábbi tanulmánya alapján a Bendrinės lietuvių kalbos žodynasban a növény terminológiai meghatározását egy kognitívabb meghatározással kellene összehangolni, vö. növény – szervetlen anyagokkal táplálkozó, növekedéséhez általában fényenergiát használó organizmus, rendszerint egy helyhez rögzülve, gyakran gyökérrel, szárral és levelekkel rendelkező, virágzó organizmus (pl.: fa, virág, fű). ŠALTINIAI BŽ – Bendrinės lietuvių kalbos žodynas, red. kolegija D. Liutkevičienė, G. Naktinienė, R. Petrokienė, D. Svetikienė, K. Vosylytė, J. Zabarskaitė, vyr. red. D. Liutkevičienė, rengiamas, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: http://bkz.lki.lt. CAMBRIDGE – Cambridge Dictionary. Prieiga internete: http://dictionary.cambridge. org/dictionary/english/. COLLINS – Collins English Dictionary. Prieiga internete: https://www.collinsdictionary.com/dictionary/english/. ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ 114 Acta Linguistica Lithuanica LXXXII DŽ7i – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas, vyr. red. St. Keinys, 7-asis patais. ir papild. leid., Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2012, e. variantas, 2015 (atnaujinta versija, 2017). Prieiga internete: http://lkiis.lki.lt/dabartinis. LE 1953 – Lietuvių enciklopedija (t. I: A), vyr. red. V. Biržiška, Boston Mass.: Lietuvių enciklopedijos leidykla (J. Kapočius). Prieiga internete: http://lituapedija.net/Puslapis:LE01.djvu/392. Lietuvos Respublikos augalų apsaugos įstatymo pakeitimo įstatymo projektas. Prieiga internete: http://terminai.vlkk.lt. Lietuvos Respublikos fitosanitarijos įstatymo pakeitimo įstatymo projektas. Prieiga internete: http://terminai.vlkk.lt. LKŽe – Lietuvių kalbos žodynas (t. I–XX, 1941–2002), red. kolegija G. Naktinienė, J. Paulauskas, R. Petrokienė, V. Vitkauskas, J. Zabarskaitė, vyr. red. G. Naktinienė, 2-asis leidimas, e. variantas, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2005 (atnaujinta versija, 2008). Prieiga internete: www.lkz.lt. LTE 1976 – Lietuviškoji tarybinė enciklopedija (t. 1: A–bangis), Vilnius: Mokslas. MACMILLAN – Macmillan Dictionary. Prieiga internete: http://www.macmillandictionary.com/. MERRIAM-WEBSTER – Merriam-Webster Dictionary and Thesaurus. Prieiga internete: https://www.merriam-webster.com/. OXFORD – Oxford Dictionaries. Prieiga internete: https://en.oxforddictionaries.com/. Sliesaravičius Algirdas, Lazauskas Juozas, Stanys Vidmantas, Keinys Stasys, Klimovienė Giedrė 2010: Žemės ūkio augalų selekcijos ir sėklininkystės terminų žodynas, Vilnius: Inforastras. Prieiga internete: http://terminai.vlkk.lt. VLEe 2019 – Visuotinė lietuvių enciklopedija: e. variantas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos centras. Prieiga internete: https://www.vle.lt. ŽŪE 1998 – Žemės ūkio enciklopedija (t. 1: aberdynai–Juškienė), Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. МАКС – Словарь русского языка, под ред. А. П. Евгеньевой. Prieiga internete: http://slovari.ru/search.aspx?s=0&p=3068. СЕМ – Русский семантический словарь, oтв. ред. Н. Ю. Шведова. Prieiga internete: http://slovari.ru/search.aspx?s=0&p=3068. ТСОШ – Толковый словарь русского языка, С. И. Ожегова и Н. Ю. Шведовой. Prieiga internete: http://slovari.ru/search.aspx?s=0&p=3068. Cikkek / Articles 115 Žodžio augalas samprata (remiantis studentų apklausa) IRODALOM Dębowiak Przemyslaw, Waniakowa Jadwiga 2019: A növénynevek szemantikai motivációja mint etimológiájuk része. – Villalva, A., Williams, G. (szerk.). A Landscape of Lexikography. Prieiga internete: https://halshs.archives-ouvertes.fr/ halshs-02309857/document. Gaidienė Anželika, Liutkevičienė Danutė 2017: A jelentések meghatározásának mai Bendrinės lietuvių kalbos žodyne: augalai ir gyvūnai. – Bendrinė kalba 90, 1–47. Prisajátosságai az interneten: http://www.bendrinekalba.lt/?90. Gritėnienė Aurelija 2014: A májvirág képe a kortárs litván prózában. – Lietuvių kalba 8, 1–11. Elérhető az interneten: http://www.lietuviukalba.lt/index.php/ lietuviukalba/article/view/95/75. Gritėnienė Aurelija 2016: A berkenye képe a „Lietuvių kalbos žodyne“. – Tautosakos darbai 52, 85–104. Gudavičius Aloyzas 2009: Etnolingvisztika: a nemzet a nyelvben, Šiauliai: a Šiauliai Egyetem kiadója. Kazlauskaitė Rūta 2010: A virágzó mák képe a litván költészetben. – Filológia 15, 53–70. Kazlauskaitė Rūta 2014: A virágzó napraforgó képe a litván költészetben. – Res Humanitariae XVI, 86–107. Mikulskas Rolandas 2009: A kognitív nyelvészet és a lexikográfia problémái. – Nyelv és emberek, Vilnius: A Vilniusi Egyetem kiadója, 39–80. Papaurėlytė Silvija 2011: A fa szó asszociációs mezője a litván nyelv világképében. – Acta humanitarica universitatis Saulensis 13, 405–416. Rutkovska Kristina, Smetona Marius, Smetonienė Irena 2017: A litván világkép értékei, Vilnius: Akademinė leidyba. Tokarsky Ryszard 1993: A szókincs mint a világ értelmezése. – Bartmiński, J. (szerk.). A 20. századi lengyel kultúra enciklopédiája, vol. II, Wrocław: Współczesny język polski. ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ 116 Acta Linguistica Lithuanica LXXXII Concept of the Word augalas (Based on Student Survey) SUMMARY The aim of the research was to investigate the contemporary understanding of the word az augalas (növény) szót, valamint annak meghatározására, mely jellemzők fontosabbak és könnyebben felismerhetők, illetve melyek kevésbé fontosak. A tanulmány célja továbbá az volt, hogy javaslatokat fogalmazzon meg az augalas szó meghatározásához a Standard Litván Nyelv Magyarázó Szótárában, mivel még a magyarázó szótárak is rendszerint kizárólag botanikai szakkifejezésként határozzák meg ezt a szót, és nem említik azokat a jellemzőket, amelyek a mindennapi és személyes ismeretekhez kapcsolódnak. Valójában ez a szó a tudományos szakkifejezések helyett könnyebben érthető és közhasználatú szavakkal is meghatározható. A felmérés adatainak elemzése feltárta, hogy a növényt általában külső (látható) jellemzők alapján ismerik fel (370, azaz 52%), amelyek rendszerint a növény látható részeihez kapcsolódnak. Concerning the external features of the plant, the following are usually mentioned: ‘roots’, „levelek/tűlevelek”, „szín”, „virágzat” és „szár (szártag)”. A növény a növény jellegzetes inter nal features (256, i.e. 36%), which are concerned with its vital cycles. As regards the intervonásai alapján is felismerhető, a válaszadók általában a növény „életciklusát”, „fotoszintézisét” és „élőhelyét” emelik ki. A növény ritkábban ismerhető fel az alapján, ami általános értelemben véve (89, azaz 12%). A csoport által leggyakrabban meghatározott jellemző: a növény „élőlény”. A felmérés kérdéseire válaszolva a válaszadók gyakran állítják szembe a növényt az állattal, így próbálva kiemelni lényeges különbségeiket. Általában a mozgásbeli különbségeket hangsúlyozzák: a legtöbb növény nem képes aktív mozgásra, vagyis mozdulatlan helyzetben növekszik, míg az állatok képesek mozogni. A növények és az állatok közötti mentális különbségeket szintén kiemelik: a növényeknek nincs elméjük; nem tudnak gondolkodni. A felmérési adatok elemzése, valamint a szerzők korábbi, a növény litván, angol és orosz szótárakban való értelmezésével foglalkozó cikke alapján a augalas terminus meghatározását a Standard Litván Nyelv Szótárában következetesebbé kell tenni kognitív meghatározásával, vö. augalas, szervetlen tápanyagokkal táplálkozó, növekedéséhez rendszerint a fény energiáját felhasználó élőlény; rendszerint egyetlen helyhez kötődik, gyakran vannak gyökerei, szára és levelei, továbbá képes virágozni (pl. fa, virág, fű). Beérkezett 2019. november 19-én. ANŽELIKA GAIDIENĖ DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio g. 5, Vilnius LT-10308, Litvánia [email protected] [email protected]