Naujųjų dūrinių analizės ir klasifikacijos galvosūkiai

34 Acta Linguistica Lithuanica LXXXII DAIVA MURMULAITYTĖ Lietuvių kalbos institutas A tudományos kutatások irányai: szóalkotás, morfémika, lexikográfia, lexikológia. DOI: https://doi.org/10.35321/all82-02 AZ ÚJ ÖSSZETÉTELEK ELEMZÉSE ÉS OSZTÁLYOZÁSA FEJTÖRŐK Az új összetételek elemzésének és osztályozásának rejtélyei ANNOTÁCIÓ A tanulmány1 a két vagy több szóból alkotott litván nyelvi neologizmusok nem tipikus szóalkotási eseteit tekinti át. A Litván Nyelv Új Szavainak Adatbázisában 2019 elejéig összegyűjtött főneveket – összetételeket és kontaminánsokat – vizsgálja. A litván nyelv grammatikáiban nem leírt őshonos összetett főnévi típusokat, valamint vegyes képzéseket (pl. saulėdengtės) tárgyalnak. Néhány alkalmi képzés (kūnovara, megztipaltis) képzési motivációját, illetve az analóg képzések helyét a litván nyelv képzési rendszerében vizsgálják. Különös figyelmet szentelnek azoknak az új szavaknak, amelyek az összetett szavak és a kontaminánsok jegyeit mutatják (pl. dvirtakis), továbbá a kontamináció és a dezintegrációs szóalkotás kapcsolatának. KULCSSZAVAK: szóalkotás, új képzések, összetett főnevek, analógia, kontamináció (keveredés). ANNOTÁCIÓ A tanulmány célja a két vagy több szóból alkotott litván neologizmusok atipikus eseteinek áttekintése. A vizsgálat tárgyát a „Litván neologizmusok adatbázisában” 2019 elejéig összegyűjtött főnevek, azaz az összetételek és szóvegyülések képezik. Bemutatásra kerülnek azok a honos összetett főnévtípusok, amelyeket a litván nyelv grammatikája nem ír le. Továbbá az összetétel és képző hozzáadásának eredményei (pl. saulėdengtės 1 A tanulmány az V. Litván Nyelvészkongresszuson (Wrocław, 2019. május 16– 17-én) felolvasott előadás alapján készült. Tanulmányok / Articles 35 Naujųjų dūrinių analizės ir klasifikacijos galvosūkiai A „sunblindʼ” tárgyalása. Néhány alkalmi szó derivációs motivációját (kūnovara „az egészségfejlesztés rendszere, amely megfelel a régi litván világképnekʼ”, megztipaltis „kardigánʼ”) vizsgálják. Vizsgálat tárgyát képezi továbbá az analógiás képzések helye is a litván szóképzés rendszerében. Különös figyelmet kapnak az összetételek és szóvegyülések jellemzőivel rendelkező új szóalkotások (például a dvirtakis ‘kerékpárút’), valamint a correlation of blending and morphemic disintegration. KEYWORDS: word formation, coinages, compound nouns, analogy, blending. BEVEZETÉS 2019-ben annak tisztázása céljából, hogy a litván nyelv összetett új szavai megfelelnek-e a nyelvtanokban leírt litván szóalkotási szabályoknak, valamint annak feltárására, hogy milyen újítások figyelhetők meg a litván főnevek összetételében, ezek rendszeresek-e, vagy csak alkalmi használatra jellemzők, a Litván nyelvi neologizmusok adatbázisában (a továbbiakban – ND, Adatbázis) 2019 márciusáig rögzített saját eredetű összetett főneveket (mintegy 500-at) elemezték. A legtöbb figyelmet az új szavak szerkezetének kérdéseire fordították. Az Adatbázisban a litván nyelv valamennyi fő összetételtípusából találtak új szavakat, kivéve a számnév és ige kapcsolatából létrejött összetételeket. Ezek a vizsgált összetételek több mint 99%-át teszik ki. A vizsgált időszakban a ritka típusokhoz (amelyek második tagja nem főnévi vagy igei lenne) tartozó, valamint az ismétlődő összetételeket nem rögzítették. Előfordult egy-egy olyan neologizmus, amely valószínűleg nem tartozik a litván nyelv grammatikáiban leírt összetételtípusokhoz. Például a karkadienis ‘a „Kar kar” fagylalt megjelenésének napja (szimbolikus születésnap)’ tekinthető indulatszó és főnév (: kar kar + diena), a sėdnešė pedig ‘nyereghez hasonló hordozóeszköz két–öt éves gyermekek hordozására, a nyakba ültetve’ – két ige összetételének. Vö. a feltehetően az angol dance walking példájára alkotott šokvaikštis ‘új utcai divat – táncolva járás’ szóval, amely jelentése (‘táncolva járás’ vagy ‘járás közbeni tánc’) és alakja tekintetében egyaránt alapulhat a tiek jo abstraktu, veiksmo pavadinimu šokis, taigi klasifikuojant ND sudurtinius daiktavardžius jis priskirtas tipiniams daiktavardžių ir veiksmažodžių dūriniams. šokti igén, A sėdnešė neologizmus első tagja nem kapcsolódik semmilyen igéből képzett főnévhez, hanem magára a sėdėti igére támaszkodik. Az összetételek tipikusságát az alapszárak morfémaszerkezeti összetettsége szempontjából vizsgálva megállapítottuk, hogy nem ritkán képzős, előtagos vagy összetett alapszavakra támaszkodnak, és a képzési alap megváltozása sem kivétel. Így vagy úgy, az alapszárak egyszerűségére vonatkozó szabálynak 21–41 százalékuk nem felel meg. DAIVA MURMULAITYTĖ 36 Acta Linguistica Lithuanica LXXXII (az összetétel típusától függően) összetételnek. A kutatásról és eredményeiről részletesebben lásd Murmulaitytė 2019. A kutatást folytatva tovább vizsgálták a két vagy több szóból alkotott litván nyelvi neologizmusok atipikus képzését. A kutatás tárgyát az ND-ben rögzített, két vagy több litván szóból alkotott őshonos összetett főnevek és kontaminánsok képezik. 2019 elején ebben a forrásban mintegy 560 ilyen alakulat volt. A kutatás célja e képzett alakulatok áttekintése, valamint képzésük elemzésének és osztályozásának problematikus eseteivel való megismertetés, amikor nehéz meghatározni az alapszavakat, esetenként még a szófajukat is, Tyrimo metodai – analitinis, kiekybinis, lyginamasis, aprašomasis, sinchroninem egyértelmű a képzés motivációja stb. a szavak képzési és morfémaelemzése. OKAZIONÁLIS ÖSSZETÉTELEK Az okazionális, azaz a közhasználattól eltérő, arra nem jellemző, csak bizonyos kontextusban előforduló, szándékosan, kizárólag az adott alkalomra létrehozott (KTŽ 1990: 136; Urbutis 2009: 322) képzett alakulatok természetükből adódóan nem hajlanak az általános törvényszerűségeknek való engedelmességre, gyakran atipikusak, ezért képzésük többféle értelmezése is lehetséges, amelyektől függ az alakulat egyik vagy másik osztályozási csoportba sorolása. Ez hatással lehet a litván új szavak képzésének tendenciái és innovációi meghatározására. A vizsgált két összetett szó – az egyéni alkotású kūnovara ‘az ősi litván világképnek megfelelő egészségmegőrzési rendszerʼ és az alkalmi megalkotású megztipaltis ‘kabátnak tűnő kötött pulóverʼ – alapszavai formai vagy (és) szemantikai szempontból nem teljesen egyértelműek. A második alapszó formái alapján (lásd alább) látható, hogy a kūnovara két főnév összetétele. Az ND-ben közölt, e neologizmus használatára vonatkozó példa azt mutatja, hogy ezt a terminust „L. Balsys két szó – a „kūnas” és a „vara” – összeillesztésével alkotta meg. „A vara sokrétű fogalom, amely magában foglalja mind a fizikai testet, mind a belső energiát”. Ezt az összetételt szemantikailag nehezebb motiválni. Az LKŽe-ben és a DŽ2-ben, illetve a DŽ7-ben szereplő vara főnév (‘fordítás, kényszerʼ: Jogilag kizárólag jogilag megalapozott v. lehet indokolt (DŽ2); rég. ‘fordítás, kényszerʼ (DŽ7); (neol.) ‘erő, kényszer, erőszakʼ (LKŽe)) jelentésében a kényszer, az erőszak szemémái találhatók, amelyek nyilvánvalóan nem korrelálnak a vizsgált összetett szó szemantikájával. Az is kétséges, hogy ennek a neologizmusnak a megalkotásakor A. Juška „Lengyel–litván szótárából” származó régi kölcsönszóra – a vara ‘rendʼ homonimájára – támaszkodtak volna. Valószínűleg a kūnovara szó második tagja a varyti igével kapcsolatos, talán annak absztraktuma, vö. ahogyan maga a neologizmus szerzője magyarázza: „Reggel a tudat felébred, magától bekapcsolja a Cikkek / Articles 37 Naujųjų dūrinių analizės ir klasifikacijos galvosūkiai varát, és elkezdünk nyújtózkodni. A varát tudatosan, tornázás közben is bekapcsolhatjuk. Én hajtom a testet – tornáztatom, ez pedig megnyitja érzékelésemet és érzéseimet. […] A kūnovara második része – dinamikus gyakorlatok. Ritmusan kezdődik, egy bizonyos hangra, a sarkakat a padlóhoz ütögetve – ez serkenti a szívműködést. A test már be van melegítve, így beindulnak a hajtóerők. A harmadik részben, amikor a testben a hajtóerők már elérték a megfelelő szintet, sajátos módon – speciális tornaszereket dobálva és elkapva, miközben arra törekednek, hogy azok ne essenek a földre – feltárulnak az érzések (az idézetben kiemelve – a szerző megjegyzése)2. Ezt a motivációt a pszichoanalízis vara ‘hajtóerő’ (angol megfelelője: seksualinė vara, užvaldymo vara (LAALPTŽ)3. Atkreiptinas dėmesys ir į sąsają drive ‘lendület; (hajtó)erőʼ vagy ‘ösztönzés, késztetés, belső impulzusʼ) terminusa, valamint számos, ezzel az alapszóval alkotott összetett terminus is alátámasztja: agressziós hajtóerő, részleges hajtóerő, én-hajtóerő, rombolási hajtóerő, életösztön, halálösztön, önfenntartási ösztön, su (at)verti. Ezenkívül, figyelembe véve a szerző balti világnézetét és tevékenységét, nem zárható ki a lett la. vara ‘hatalom, akarat, erőʼ (LLV) hatása sem. A lett nyelv esetleges hatására vonatkozóan vö. még: „A kūnovara-tanítványok csoportját maga L. Balsys – varonis (az energiák irányításának trénere) – vezeti” (ugyanaz a forrás), valamint a lett la. varonis ‘hősʼ (LLV). Az emigránsok által alkotott megztipaltis meghatározása, „kabátként kinéző kötött pulóver”, az egyetlen olyan használati példából származik, amely azt mutatja, hogy ez az angol cardigown megfelelője4. Az utóbbi meghatározásából (cardigown ‘hosszú kardigán, derékövszerűen megkötve, mint egy pongyolaʼ5) nyilvánvaló, hogy az angolban ez kontamináns – két ruhadarab megnevezésének összeolvadása: cardigan (bizonyos stílusú rövid kötött pulóver, kardigán) és dressing-gown vagy gown, amelyek hosszú ruhadarabokat (ruhát, pongyolát) jelentenek. Nem világos, mire gondoltak a litván megfelelő alkotói, mivel e neologizmus létrejöttének kétféle motivációja lehetséges: 1) megztinis + paltas vagy 2) mègzti (megztas) + paltas. Az első esetben két főnév összetételéről és az első szó -inképzőjének lekopásáról kellene beszélni, a másodikban pedig egy igei forma (melléknévi igenév) és egy főnév összetételéről, valamint az ilyen összetételekre nem jellemző -ikapcsoló magánhangzóról. Az Információkhoz az adatokat kézzel gyűjtik; „reprezentativitásuk és megbízhatóságuk a növekvő adatmennyiséggel és -változatossággal együtt nő, míg a szubjektív szempont a bővülő adatforrásokkal és az adatszolgáltatók számával együtt csökken” (Miliūnaitė 2018: 6). Az új szavakat azonban az Adatbázisba küldő társadalom természetes módon könnyebben veszi észre a szokatlan, furcsa, azaz 2 http://www.baltai.lt/?p=23425 [megtekintve 2019-03-11-én és 2020-03-07-én]. 3 http://terminai.vlkk.lt/paieska?search=vara&zodzio_dalis=6&kaip2=on&sritys=&statusas= 0&rykiavimas=0 [megtekintve 2020-04-17-én]. A cikk szerzője hálás névtelen bírálójának, aki arra ösztönözte, hogy utánanézzen ezeknek a terminusoknak, valamint egyéb értékes megjegyzéseiért is. 4 A szó 2010 óta nem terjedt el, a Google keresőrendszere 2019. március 10-én sem az egyes számú nominativusi, sem más esetekbeli alakok használatát nem találta. 5 https://www.dnaindia.com/lifestyle/report-soon-dictionary-to-describe-clothes-like-whortscardigowns-treggings-1441592 [megtekintve: 2019-03-10 és 2020-03-04]. DAIVA MURMULAITYTĖ 38 Acta Linguistica Lithuanica LXXXII alkalmi, atipikus képzésű vagy más módon kiemelkedő új képzésű szavakat. A megvalósult, de addig nem rögzített potenciális képzett szavakat nehezebb lehet észrevenni, és elkerülhetik a figyelmet, mivel a rendszer által előre jelezhetők, és szükség esetén bármikor megvalósulhatnak. Így feltételezhető, hogy az alkalmi lexikából, tehát az atipikus képzés eseteiből is, a Szövegtárban százalékosan több van, mint a használatban. VEGYES KÉPZÉSŰ ÚJ SZAVAK Vegyesnek azt a képzést nevezzük, amikor egyszerre két különböző képzési mód érvényesül, vagyis a szó úgy jön létre, hogy egyidejűleg előés utótagot adnak hozzá (prefixáció-szuffixáció, pl.: povestuvinis, paeiliui), vagy az utótagot két szó összetételéhez kapcsolják (kompozíció-szuffixáció, pl.: pelėkautai) (Urbutis 2009: 340–341). Az ND több, feltehetően vegyes képzésű (összetétel és szuffixáció révén jonių nekelia tik saulėdengtės ‘išorinė langų arba balkonų užuolaida; pastogėlė, létrejött) származékszót rögzített. A 8 eset közül az abesauganti nuo saulėsʼ (: saulė + dengti + -tė). A legvalószínűbb, hogy a žmogėdra analógiájára alkotott egyéni származék a trešnėdra ‘trešnių ėdrūnasʼ (: trešnės + ėsti + -ra), a kontamináció (trešnės + žmogėdra6) ebben az esetben talán kevésbé valószínű. A főnév és a melléknév összetételének (: trešnės + ėdrus, -i) lehetőségét az ilyen típusú összetételek ritkasága miatt elvetettük; emellett a nyelvtanosok szerint valamennyi származéka a palaikis, -ė melléknéven alapul: vaikpalaikis, knygpalaikė (DLKG 2006: 166; LKG 1965: 472). Egyébként a litván szóalkotás kutatásaiban nem találkoztunk a régi žmogėdra ilyen értelmezésével; ez utóbbit éppen elsősorban a vegyes képzés példájaként használják (Urbutis 2009: 253; Keinys 1999: 107). Nyilvánvaló, hogy az ateivis és az išeivis mintájára támaszkodtak az új szavak, a svetimeivis, -ė ‘űrből érkező idegenʼ és a sugrįžeivis, -ė ‘az emigrációból visszatérő személy, reemigránsʼ7 megalkotásakor. Az elsőt is inkább vegyes képzésű alakulatnak tekinthetjük (: idegen + eiti + -vis)8. 6 A kontamináció jelenségéről bővebben az azt tárgyaló tanulmányrészben lásd. Félkövér betűvel itt és a továbbiakban a kontamináció szemléltető példáiban a kontaminánsba átkerült eredeti szavak részei, aláhúzással pedig az összefonódások szerepelnek (a terminusról lásd Miliūnaitė 2014: 252, másutt ugyanezt a jelenséget összefonódásnak nevezik (Kabašinskaitė 1998: 67)). 7 Az új szó alkotójától, amikor megkérdezték, hogyan alkotta meg ezt a szót, ezt a választ kapták: „Összekapcsolódott a fejemben a „visszatért emigráns”. 8 Valószínűleg vegyes képzésű alakulatoknak tekinthetők a régi keleivis, kareivis, jūreivis, moksleivis, upeivis, žygeivis, vandeneivis (S. Daukantas neologizmusa), továbbá a pirmeivis és mások is, amelyek az eiti igéhez kapcsolhatók, noha a szóképzési leírásokban ezeket a kompozíció–szuffixáció kapcsán mintha nem említenék (vö. P. Skardžius a keleivis (-ys) szót főnevesült összetett („összetett”) melléknévnek tartja (Skardžius 1943: 436)). Megjegyzendő, hogy a -eivis, -ė képzők nem főnevek Straipsniai / Articles 39 Naujųjų dūrinių analizės ir klasifikacijos galvosūkiai 3 analoginių darinių (galvapjūtė, kainapjūtė, valdžiapjūtė; plg. rugiapjūtė) daa határ kétféleképpen értelmezhető attól függően, hogy mi tekintendő a második elemnek – a pjauti ‘vágni’ ige vagy a pjūtis ‘aratás’ főnév (Urbutis 2009: 111). Az első esetben a vegyes képzések közé sorolandók. ANALÓGIÁS KÉPZÉSEK A szóalkotás kutatásában analógiásnak általában az atipikus képzéseket nevezik, amelyek „képzése egy további, pontatlan, inkább csak feltételezett analógián alapul a tipikus […] képzések és azok alapszavainak párjaival (képzési oppozíciókkal)” (Urbutis 2009: 328). A vizsgált időszakban az ND-ben mintegy 30 saját eredetű analógiás képzést találtak, pl.: ausiratis ‘a fülek által hallható környezeti térʼ – vö. akiratis; galvapjūtė, kainapjūtė – vö. rugiapjūtė; kiemšikis ‘nem nemesi származású házőrző kutya; rendetlen gazdák által sétáltatott kutyaʼ – vö. kiemsargis; kišenpildis – vö. kišenvagis; lėtpuodis – vö. greitpuodis; linksmakojis „ironikusan – ittaszegező részeg építőmunkások «tánca» – munka az építkezésen” – vö. klumpakojis; noskaras – vö. auskaras; tvorlaikraštis – vö. sienlaikraštis; žemėraižis „mélyen a föld alá süllyesztett épület, a felhőkarcoló ellentéte” – vö. dangoraižis és mások. Az ilyen új képzésű szavak egy már korábban létező, formai szempontból valamennyire hasonló és így vagy úgy szemantikailag kapcsolódó képzés analógiájának felhasználásával jönnek létre, tehát az összetétel és alapszavai törvényszerű oppozíciója mellett még egy tényező is hat. Általában véve az egész szóalkotás analógián alapul (KTŽ 1990: 19; Urbutis 2009: 327–328), a tárgyalt esetben azonban az analógiák csupán „felszínesek, lényegében nem felelnek meg a képzések struktúrájának, csak hangzásukban hasonlóak” (Paulauskienė 1994: 53). Igaz, egyes esetekben ezek nem akadályozzák meg, hogy az új képződményt egyik vagy másik szóalkotási típus tagjának tekintsük, mivel annak szóalkotási elemzése során látható, hogy az alapvető szóalkotási törvényeket nem sérti meg. Például a neskaitadienis ‘olyan nap, amikor nincs mit olvasni’ új képződmény a nekalbadienis analógiájára jött létre, és az utóbbihoz hasonlóan az igékből és főnevekből alkotott összetételek ugyanazon szóalkotási típusához tartozik (: neskaityti + diena). A nelovadienis ‘a házastársak külön ágyban alszanak, miután összevesztek’ és a hibrid neseksadienis ‘olyan nap, amikor a veszekedő pár lemond a szexről’ viszont a litván nyelv grammatikái által közölt képzőjegyzékekben. A -vis, -ė képzőről pedig azt írják, hogy a vele képzett személynevek (cselekvők és az igei tulajdonság birtokosai) nagyobb része az eiti ige prefixummal ellátott származékain alapul (DLKG 2006: 110–111; LKG 1965: 331). A -eivis, -ė végződésű képzésekről lásd még J. Vaskelienė részletes yra netipinės darybos, nes pirmieji, neiginį turintys jų sandai yra daiktavardiniai kutatását és annak következtetéseit arról, hogy bizonyos esetekben szinkrón szempontból e végződés képzőként értelmezhető, valamint a kialakuló -eivis, -ė szóalkotási bos tipą (Vaskelienė 2019). DAIVA MURMULAITYTĖ 40 Acta Linguistica Lithuanica LXXXII (lova, seksas). A tagadás szabálytalan jelenléte csak azzal magyarázható, hogy ezek nyilvánvalóan a nekalbadienis példájára támaszkodnak, és keletkezésük e hasonlóságát jól szemléltetik az ND által kiválasztott használati példák: Miközben folyamatosan sértegetik egymást, a sérelmek felgyülemlenek a szívükben. Idővel az ilyen kölcsönös kapcsolatok hallgatónapokká és szexmentes napokká fajulnak, végül pedig gúnyolódássá, a házastárs megalázásának és a bosszúállásnak a vágyává stb. ; De ha a közösen átélt nehézségek és a mindennapi rutinfeladatok után, N év elteltével a közeli ember érintése még mindig máglyákat gyújt a szívben (nos, nem mondom, hogy folyamatosan, hiszen vannak mindenféle napok – hallgatónapok, ágymentes napok), akkor már lehet azt mondani, hogy ez szerelem. A „az ember mozgékonyságát rögzítő és mérő készülék” jelentésű judamatis analóg képzés más eszközök, gépek, készülékek és egyéb segédeszközök -matis második alkotóelemet tartalmazó elnevezései alapján; ez az összetevő a matuoti ‘mérni’ igéből származik. Szabályszerűen az első alkotóelem jelöli, hogy mire irányul a mérési művelet, mi képezi annak tárgyát, tehát az első alkotóelem főnév (DLKG 2006: 162; LKG 1965: 464), vö. Az ND-ben szintén szereplő akimatis, cukromatis, laikmatis, valamint a korábban rögzített garomatis, drėgmėmatis, vidmatis alakokat. Vö. még a Terminų bankasból a szabványosítás és a metrológia területének terminusait: aidamatis (: aidas), slėgmatis, gylmatis, tolimatis, akytmatis, srautmatis (: srautas), atspindžiamatis, apskritmatis, aukščiamatis, lygmatis, bangomatis, blizgomatis, stormatis, dažniamatis, greitmatis, dujomatis, dulkėmatis, druskomatis, gebomatis (: geba (fot.), jautriamatis, jėgomatis, kampadaiktavardžiu juda ‘judėjimas’ (LKŽe), taip pat abejotinas ir rėmimasis būdvardžio abstraktu judumas (šiuo atveju matis, kietmatis (: kietis ‘kietumasʼ), kreivėmatis, lietmatis ir kt.9 Judamatis vargiai galėtų būti pamatuotas retai vartojamu, tik raštų kalbai būdingu abstrakčiu reikėtų kalbėti ir apie pirmojo kamieno dezintegraciją – išleistą priesagą -um-). Tehát az alapul szolgáló első szó más szófaja miatt a judamatis nem tartozik a főnevekből és igékből képzett összetételek típusához, hanem atipikus. Létrejöttének legegyszerűbb útja alighanem a már említett „felszíni” analógia volt az olyan összetételekkel, amelyeknek ugyanilyen második alkotóelemük van. összetett főnevek, amelyek mintájára létrejöttek, például az említett ausiratis, lėtpuodis, noskaras. Mások alakjuk alapján mintha összevethetők lennének prototípusaikkal, szemantikailag azonban képzésük Kiti nagrinėti analoginiai dūriniai priklauso tiems patiems tipams, kaip ir motivációja csak közvetetten, azon a 9 http://terminai.vlkk.lt/paieska?search=matis&zodzio_dalis=2&kaip1=on&sritys=%2C577&statusas=0- &rykiavimas=0 [megtekintve: 2019-03-15., 2020-04-03. és 2020-04-17.] keresztül érthető meg. Megjegyzendő, hogy a Terminų bankasban rögzített, második tagként -matis elemet tartalmazó összetételek némelyike legalább szemantikailag melléknevekkel is kapcsolatba hozható, például az akytmatis ‘a papír porozitásának mérőműszereʼ (vö. akytas, -a), az apskritmatis (vö. apskritas, -a és a terminus orosz megfelelője: кругломер). Mielőtt azonban feltételeznénk, hogy a második tagként -matis elemet tartalmazó mérőeszköznevek mellékneveken is alapulhatnak, ezeket külön-külön alaposan meg kell vizsgálni. Cikkek / Articles 41 Naujųjų dūrinių analizės ir klasifikacijos galvosūkiai a prototípust. Például a žemėraižis összetétel képzési jelentéséből, ‘ami a földet metsziʼ, gyakorlatilag lehetetlen kikövetkeztetni lexikai jelentését: ‘mélyen a föld alá süllyesztett épület, a felhőkarcoló ellentéteʼ, mivel a metszéssel való kapcsolat a felhőkarcoló szemantikájából ered (az eget metszeni – magasnak lenni). Ebben az esetben nem annyira fontos, hogy maga a dangoraižis tükörfordítás (vö. orosz небоскрёб, angol skyscraper), mivel a magasság, a nagy magasság elérése és az ég elérése, illetve metszése közötti kapcsolat a litván néphagyományban is rögzített: Jön a kecskebak, odatrappol, szarvával az eget metszi, szakállával a földet söpri (LKŽe). KONTAMINÁCIÓ VAGY DEZINTEGRÁCIÓS KOMPOZÍCIÓ? 1. Lexikai kontamináció (keverés, angolul blending) – (tudatos) új szó alkotása legalább két kiinduló szó egyesítésével, részeik összeolvasztásával (vö. Gries 2004a: 416). Ez a jelenség alighanem az angol nyelvre a legjellemzőbb, és jelentős mértékben vizsgálják más, még tipológiailag eltérő nyelvek kutatásaiban is (Elsen 2008; Brdar-Szabo, Brdar 2008; Marković 2009: 226–236; Mikić Čolić 2015; Ефанова 2015; Ефанова 2015; 2016; Bat-El 1996, 2013; Balteiro 2017 és mások), nem ritkán ezzel az angol szóalkotási móddal összehasonlítva (Renner 2015; Renner 2015; 2019; Хрущева 2010; Orekhova, Badelina 2019 és mások). Nemcsak az e jelenséget és eredményeit megnevező terminusok változatosak, hanem a definíciói is, amelyekben a kontamináció egyik vagy másik ismérke eltérő módon kerül előtérbe. Közös érintkezési pontokat keresnek az új lexikai egységek kialakításának más módjaival (López Rúa 2002; Renner 2015). Ebben a kutatásban (és általában a litván nyelvészetben) fontos a kontamináció nem morfémikus jellege, amely révén a lexikai kontamináció különbözik a szóösszetételtől – az új szavak nem morfémikus, rendszerint két vagy több szó részeinek összeolvasztásával, összekeverésével, egyesítésével jönnek létre (vö. Bauer 1983: 234–235; Gries 2004: 639; Gries 2004: 639; 2004b: 201, 214; Ефанова 2016: 8–9; Marković 2009: 223–224; Hosseinzadeh 2014: 19 és mások. ). A kontaminációs új képzések példái az ND-ből: skiepenis, -ė ‘az, aki az egészséges prieš skiepus ir skiepijimąʼ (aliuzija į Seimo narį Dainių Kepenį, pagarsėjusį életmód propagálására és az oltásokkal szembeni negatív hozzáállásra rendezkedett be’ < skiepai + Kepenis, batakovė ‘a cipőszárhoz rögzített szárʼ < batas + rankovė, šlapkritis ‘nedves késő őszʼ< šlapias, -ia + lapkritis, pusbrolakis ‘egy könyv szereplője – a vérfarkas unokatestvéreʼ < pusbrolis + vilkolakis, feisbučkis ‘virtuális csók a közösségi hálózatokonʼ < feisbukas + bučkis, prezimentas ‘olyan elnök, aki a rendőri munka módszereit követiʼ < prezidentas + mentas zsargon. ‘rendőrʼ és mások. Az ND adatai szerint az ilyen képzések, jóllehet a litván nyelv új képzéseinek igen csekély részét alkotják, lassanként szaporodnak. A kutatás idején ebben a forrásban körülbelül 4,2%-ot tettek ki, vö. 2018-ban – körülbelül 4%-ot, 2014 végén – több mint 3%-ot. DAIVA MURMULAITYTĖ 42 Acta Linguistica Lithuanica LXXXII (Murmulaitytė 2018: 63); e cikk elkészítésének befejezésekor, 2020 áprilisában a Duomenyne-ben a (feltehetően) kontaminációs képződmények aránya mintegy 4,5% volt10 Hagyományosan úgy tartják, hogy a kontamináció mint szóalkotási mód nem jellemző a litván nyelvre; a lexéma keletkezésének ezt a módját nem tekintik szóalkotásnak, mivel azt csak morfológiai folyamatként értelmezik (Urbutis 2009: 324, 355; Barauskaitė 1985: 44)11. Anélkül, hogy itt részletesen foglalkoznánk a beszédés nyelvi (azaz a nem szándékos és a tudatosan létrehozott) kontaminációk különbségének és más, alapvetően fontos szempontoknak a kérdésével e szókincsbővítési mód értékelése során, megemlíthető néhány olyan eset, amikor kétséges, hogy az új szót összetételhez vagy kontaminációhoz kell-e sorolni. 2. A kontaminációra jellemző a kiinduló szavak összeolvasztással történő megrövidítése. Ez a kiinduló tő egyszerű fonetikai rövidülése, amely egyébként nemcsak kontaminációs képződményekben fordul elő, vö. drūgalis (: drūtas + galas), kiaupienė (: kiaulė + pienė) (Urbutis 2009: 23512). Vö. még diemedis (< dievamedis), kirpentė (< kirvapentė), kraugerys (< kraujagerys), Naumiestis (< Naujamiestis), Tauragė (< *taura-ragė), vėpūtinis (< *vėja-pūtinis) stb. (Skardžius 1943: 427). A kontamináció során más tényezők is hatnak: a kiinduló szavaknak szinte mindig vannak közös szegmentumaik (vö. Kabašinskaitė 1998: 69–73), és többnyire fonológiailag, szemantikailag, szintaktikailag hasonlítanak egymásra és/vagy a kontaminációs képződményre (Gries 2004: 656–660; 2004a: 419–427; 2004b: 206-213, vö. Kabašinskaitė 2014: 140–142); hatással van a szótagstruktúra, a hangsúly stb. is, a tövelemek megrövidítése azonban kifejezetten fonetikai jelenség. A morfológiai szóalkotásban ezzel szemben előfordul a kiinduló szó tövének morféma-szintű dezintegrációja, amely lényegében úgy értelmezhető, mint az affixum (affixumok) elhagyása a kiinduló szó morfológiailag tagolható tövéből, miközben ez képződménnyé válik, például: vokiškas (: vok-iet-is), vienaląstis (: vienas + ląst-el-ė). Ez lényegében más jellegű rövidítés13. A tő dezintegrációja – a kiindulási tő sajátos morfémikus (a tanulmány szerzője által aláhúzva) kialakítása, amely a kiinduló szó tövéből az affixum eltávolításában nyilvánul meg; a származék nem őrzi meg a kiinduló szó 10 Figyelemre méltó, hogy az Adatbázisban a kontaminációs származék jelölésével nemcsak saját eredetű 11 Vö. a szóképzés és a kontamináció viszonyáról alkotott eltérő véleménnyel – Gries 2004: 639; Лаврова 2008: 45; Лаврова 2008: 45; 2013: 5–15; Прокопец 2006: 140; a litván nyelvészetben – Girčienė kontaminantai, bet ir tokiu būdu sukurti skoliniai. Savakilmių – mažiau nei pusė. 2013: 82–83; Mikelionienė 2002: 79. 12 A forrásban korrektúrahiba csúszott be – kiaulpienė, ám e mű első kiadásában (Urbutis 1978: 198) a példa helyesen szerepel – kiaupienė. 13 Morfológiai szóképzés esetén a kiinduló szavakat (töveket) azért rövidítik, mert „nagyon jellemző tendencia az egyszerű (szóképzésileg és morfémikusan nem tagolható), vagy legalábbis nem ilyen összetett kiinduló tövekre támaszkodni” (Urbutis 2009: 234). A 2019-ben elvégzett, az ND új szavait (összetett főneveket) vizsgáló kutatás kimutatta, hogy az összetettebb morfémaszerkezetű összetett szavak száma tovább növekszik, és ez a szerkezet egyre változatosabbá válik (különösen az alkalmi összetételek esetében), ugyanakkor az egyszerű szavakra való támaszkodás tendenciája megmarad; ezt talán a nyelvi ökonómia törvénye határozza meg (Murmulaitytė 2019: 112–115, 119). Tanulmányok / Articles 49 Naujųjų dūrinių analizės ir klasifikacijos galvosūkiai Renner Vincent 2015: Lexical blendings as Wordplay. – Angelika Zirker, Esme Winter Froemel (ed.), Wordplay and Metalinguistic/Metadiscursive Reflection. Authors, Contexts, Techniques, and Meta-Reflection, 119–134. DOI: https://doi. org/10.1515/9783110406719. Renner Vincent 2019: Francia és angol lexikai szóvegyülések összehasonlításban. – Languages in Contrast 19(1), 27–47. Online hozzáférés: 10.1075/lic.16020.ren. Skardžius Pranas 1943: Lietuvių kalbos žodžių daryba, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Smetona Antanas 2005: A főbb szóképzési módok elkülönítésének kérdéséről. – Acta Linguistica Lithuanica 52, 83–89. Hamarosan szótár írja le az olyan ruhadarabokat, mint a whorts, cardigowns és treggings. Online hozzáférés: https://www.dnaindia.com/lifestyle/report-soon-dictionary-to-describe-clothes-like-whorts- -cardigowns-treggings-1441592 [megtekintve: 2019-03-10 és 2020-03-04]. Umbrasas Alvydas 2000: V. Mykolaitis-Putinas -inis, -ė formáns elemeket tartalmazó irodalomtudományi terminusai. – Terminologija 6, 78–90. Urbutis Vincas 2009: A szóképzés elmélete, Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadóintézet. Vaskelienė Jolanta 2019: Az -eivis, -ė végződésű származékokról. – Bendrinė kalba 92, 1–16. Online hozzáférés: http://www.bendrinekalba.lt/Straipsniai/92/Vaskeliene_ BK_92_straipsnis.pdf. Ефанова Лариса Г. 2015: Контаминация (материалы к словарю лингвистических терминов). Часть 1. Широкое и узкое понимание термина «контаминация». – Вестник Томского государственного университета. Филология 2(34), 14–22. Ефанова Лариса Г. 2016: Контаминация. Часть 2. Основные разновидности контаминации. – Вестник Томского государственного университета. Филология 1(39), 5–14. Lavrova Natalija A. 2008: A kontamináció fogalma: forma és tartalom. – Вест ник Московского государственного лингвистического университета. Актуальные проблемы современной английской лексикологии, Москва: Рема. Выпуск 552, 44–53. Lavrova Natalija A. 2013: A kontamináció mint szóalkotási modell: структура, семантика, стилистика, прагматика: на материале современного английского языка. Автореферат диссертации на соискание ученой степени доктора филологических наук, Москва: Московский педагогический государственный университет, 1–48. DAIVA MURMULAITYTĖ 50 Acta Linguistica Lithuanica LXXXII Прокопец А. П. 2006: Семантические модели словообразовательных контаминантов. – Ученые записки Таврического национального университета им. В. И. Вернадского. Серия «Филология». № 3, т. 19(58), 140–146. Хрущева Оксана А. 2010: Универсальные особенности блендинга. – Вестник ВГУ. Серия: Лингвистика и межкультурная коммуникация 2, 187–189. Az új összetételek elemzésének rejtélyei és Osztályozás ÖSSZEFOGLALÓ A szóalkotások elemzése gyakran vet fel kérdéseket megjelenésük, létrejöttük és osztályozásuk módjával kapcsolatban. A tanulmány célja a két vagy több szóból alkotott litván neologizmusok képzésének atipikus eseteinek áttekintése. Az elemzés a főnevekre, többnyire őshonos szavakra összpontosít, amelyek szerepelnek a Litván Neologizmusok Adatbázisában (DLN). Ez a forrás 2019 elején mintegy 560 ilyen szót tartalmazott. Az őshonos összetételek 99%-a a litván nyelvben a szóösszetétel fő típusaihoz tartozik, második komponensük pedig vagy nominális, vagy igei. A DLN-ben azonban az atipikus szóösszetételre is találhatók példák. Két összetétel (karkadienis ‘a „Kar kar” fagylalt szimbolikus születésnapja’, sėdnešė ‘nyeregben ülő baba’) egy hangutánzó indulatszóból és egy főnévből, illetve két igéből áll. Az alapszavak szófaji kombinációit a litván grammatikák nem írták le a szóösszetétel típusaiként. Feltételezhető, hogy az adatok kézi gyűjtésének módja miatt az újonnan alkotott alkalmi szavakat atipikusságuk miatt könnyebb észrevenni és rögzíteni, mint a potenciális szavakat, amelyek előre adva vannak a rendszerben, és bármikor megalkothatók, amikor szükség van rájuk. Emiatt az újonnan alkotott alkalmi szavak aránya a DLN-ben magasabb lehet, mint a mindennapi használatban. Az újonnan alkotott alkalmi szavak létrejöttének gyakran többféle értelmezése is lehetséges, és ezek meghatározzák, hogy az új képzéseket az osztályozás egyik vagy másik csoportjába sorolják-e. Ez hatással lehet az új szóalkotás tendenciáinak és innovációinak azonosítására. in the Lithuanian language. Az olyan szavak, mint a saulėdengtės ‘napellenző’, a szóösszetétel és a képzés eredményei. Ennek a típusnak számos más összetétele kisebb vagy nagyobb mértékben analógia útján alakult ki, például a trešnėdra ‘cseresznyeevő’ (vö. žmogėdra ‘emberevő’), a galvapjūtė ‘fejbetakarítás – a magas beosztású, átláthatóságot és megújulást kereső emberek tömeges elbocsátása’, a valdžiapjūtė Tanulmányok / Articles 51 Naujųjų dūrinių analizės ir klasifikacijos galvosūkiai ‘a wave of firing of people in chargeʼ, kainapjūtė ‘price harvesting – discount time in retail ‘üzleti élet’ (vö. rugiapjūtė ‘rozsaratás’). A 30 analógiás összetétel elemzése feltárja, hogy némelyikük (például az ausiratis ‘hallótávolságon belüli terület’, a lėtpuodis ‘lassú főzésre szolgáló edény’, a noskaras ‘orrkarika’) ugyanahhoz a típushoz tartozik, mint azok az összetett főnevek, amelyek alapján létrejöttek (vö. akiratis ‘látókör’, greitpuodis ‘kukta’, illetve auskaras ‘fülbevaló’). Az analógiás összetételek nagyobb számának létrejötte azonban atipikus jellegű. Például a judamatis ‘mozgásmérő’, amely két igei összetevőből (judėti ‘mozogni’, matuoti ‘mérni’) áll, más, ugyanezt a második igei összetevőt tartalmazó összetételek analógiájára alakult. A prototípusok első komponense azonban nominális, pl. laikmatis ‘időzítőʼ (: laikas ‘időʼ + matuoti ‘mérniʼ). A kontamináció morfológiai jellegének hiányában különbözik a szóalkotástól. Hagyományosan a kontaminációkat nem tekintik a litván nyelvben szóalkotási képződményeknek. Számos neologizmus azonban az összetételek és a kontaminációk jellemzőivel egyaránt rendelkezik. Ezért nehéz őket egyértelműen bármelyik típushoz hozzárendelni. Egyes esetek, például a második összetevő megváltozott ragozása (az összetételalkotás jellegzetes vonása), analógiával magyarázhatók (dvirtakis ‘kerékpárút’ – vö. bėgtakis ‘futópad’). Nem feltételezhető-e azonban az is, hogy a morfológiai szóalkotás és a kontamináció módszerei, pl. a tő szétesése és a forrásszó fonetikai megrövidülése, olykor kombinálódnak vagy együtt kerülnek alkalmazásra? E feltevés igazolásához kiterjedtebb adatokra van szükség. Beérkezett: 2020. április 6. DAIVA MURMULAITYTĖ Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio g. 5, Vilnius, LT-10308, Litvánia daiva.murmulaityt[email protected]