New Trends in Lithuanian Dialectology: Multimodal Research Model

Straipsniai / Articles 11 DANGUOLĖ MIKULĖNIENĖ Institute of the Lithuanian Language ORCID-azonosító: https://orcid.org/0000-0001-7781-7236 Kutatási területek: geolingvisztika, balti dialektológia, szinkrón és diakrón akcentológia, morfonológia, nyelvtörténet, a litván nyelvészet története. DOI: https://doi.org/10.35321/all82-01 ÚJ TRENDEK A LITVÁN NYELVBEN DIALECTOLOGY: MULTIMODAL RESEARCH MODEL Naujos šiuolaikinės lietuvių dialektologijos kryptys: multimodalusis tyrimų modelis ANNOTÁCIÓ A dialektológia modern irányzata elismeri a hagyományos nyelvjárások változását és vitalitását. A tanulmány célja, hogy új dialektológiai kutatási modellt mutasson be a Litván Nyelv Intézetének Geolingvisztikai Központjában dolgozó kutatók által a hagyományos és a kortárs (multidimenzionális) litván dialektológia kontextusában vizsgált modern nyelvi változatokhoz. KULCSSZAVAK: litván dialektológia, hagyományos nyelvjárás, új nyelvjárási változatok, társadalmi-kulturális hálózat, nyelvi tájkép, mentális térkép, multimodális kutatási modell. ANNOTÁCIÓ A modern dialektológia elismeri a hagyományos nyelvjárások változását és életképességét. A tanulmány célja, hogy bemutassa a hagyományos nyelvjárások és az új nyelvjárási képződmények kutatásának korszerű modelljét, amelyet a Litván Nyelvi Intézet Geolingvisztikai Központjának kutatói a hagyományos és a modern (multimodális) dialektológia kontextusában alkalmaznak. KULCSSZAVAK: litván dialektológia, hagyományos nyelvjárás, új nyelvjárási változat, szociokulturális hálózatok, nyelvi tájkép, mentális térkép, multimodális kutatási modell. DANGUOLĖ MIKULĖNIENĖ 12 Acta Linguistica Lithuanica LXXXII 0. BEVEZETÉS A litván nyelvjárások szisztematikus elemzése kiemeli a más nyelvváltozatok Lithuanian dialectology throughout all periods of its development, i.e.: 1) the spread of regional language variety, in other words – the territorial aspect; 2) its közötti különbségtétel állandó szempontjait, illetve a jelöltséget; 3) a between language (regional) variety, and written, referred to as standard in the 20th century, language, i.e., standardisation (Mikulėnienė 2018: 20). Whilst trying to observe the main research directions of Lithuanian dialecnyelvjárástannal általában való kapcsolat esetében mind a szinkrón, mind a diakrón szempontokat szem előtt kell tartani. A nyelvjárástan azonban mindig is lényegében diakrón tudományág volt. Előbb az adatok, később az elméletek (Kretzschmar, Schneider 1996: 14) – ez a tudományág jelmondata. Mindazonáltal az élet változik. Ha nem akarunk lemaradni time, our dialectology must also change. A tanulmány célja egy új, a nyelvészetben alkalmazott nyelvjáráskutatási modell bemutatása. the researchers of the Centre of Geolinguistics in the Institute of the Lithuanian Nyelv. E cél elérése érdekében a következő célokat tűztük ki: 1) a hagyományos és a kortárs litván nyelvjárási változatok sajátosságainak rendszerszerű tology; 2) to present a model for the study of modern dialects and new dialectal megvitatása; 3) e modell működési lehetőségeinek leírása. A kutatás módszertana a kortárs (szocio)geográfiai kutatásokon alapul, Kanadában és Nagy-Britanniában linguistics and is built upon the studies of social network theory, modern trends of linguistic landscape and perceptual dialectology mainly in Japan (Inoue 1993; 1997; 1998; 1999; 2012), the Netherlands (Taeldeman 2005; Goeman 2000; Heeringa, Hinskens 2014), Germany (Auer 2018; Auer, Hinskens 1996), the United States of America (Kretzschmar, Schneider 1996; Labov 1972; Preston (Chambers 1980; Chambers, Trudgill 2004). 1. A LITVÁN NYELVJÁRÁSKUTATÁS TÖRTÉNETÉNEK RÖVID ÁTTEKINTÉSE A két fő nyelvjárási csoportot – a žemaitiai (vagy szamogit) és a felsőlitván – August Schleicher (1856; 18561) azonosította, majd 20 évvel később Friedrich [neve hiányzik] Kurschat (Kurschat 1876; Kuršaitis 1876). Schleicher’s Lithuanian Grammar has famed the Lithuanian language around the world as Lithuanian has best preszolgáltatta a legfontosabb indoeurópai sajátosságokat. A 19. század adta nekünk a litván nyelvterület első térképét, az első kérdőívet, Antanas Baranauskas első Straipsniai / Articles 13 New Trends in Lithuanian Dialectology: Multimodal Research Model nyelvjárási osztályozását, valamint a német dialektológia és az újgrammatikus lects by Kazimieras Jaunius (Mikulėnienė 2018: 142–156). At the end of the 19th century, Lithuania as well as other European countries adopted the tradimódszertan adaptációjának első leírásait. A fonetikai és fonológiai nyelvjárási sajátosságok voltak a legfontosabb jellemzők classifying and mapping Lithuanian dialects since the 19th century (Mikulėnienė 2018: 140–141). A 20. század elején Litvániában zajlott a késői pregeolingvisztikai korszak. E marked with the beginning of linguistic geography (or word geography) in kutatások fő célja a különböző formák és változatok összegyűjtése volt, a 20. words for the comprehensive dictionary of the Lithuanian language (Lietuvių kalbos žodynas (LKŽ, vol. 1-20), which was being written for 100 years from 1902 till 2002). However, the main reason to emphasize the German influence was Prof. Jurgis Gerulis (Georg Gerullis) who communicated his ideas through books and teaching (Gerullis 1930; Gerullis, Stang’as 1933). The next two decszázad közepén (1930–1944) pedig a szóföldrajzi kérdőív és Litvánia első hálózati Lithuanian geolinguistics. It was marked by Prof. Antanas Salys (who finished graduate studies in Germany) and his works: scientific dialectal classification, térképének aranykora következett (Salys 1933; 1935; 1946; 1985; 1992), további részletekért lásd (Mikulėnienė 2013). A második világháború végén Salys és más During the period of Soviet occupation a phase of scientific dialectology was marked with the classification and mapping of dialects once again. At the neves nyelvészek emigráltak Litvániából, de néhány tanítványt hátrahagytak, akik megpróbálták folytatni a litván nyelvészetben a dialektológiai irányzatot. Az új kérdőívek és nyelvjárási atlaszok a hatvanas évek végén jelentek meg. Összesen 3 kötet jelent meg a Litván nyelv atlaszának 376 térképével (a továbbiakban ALL, Lietuvių kalbos atlasas (LKA) 1–3, 1977–1991), amelyek több mint 750 különböző kérdést fedtek le (Morkūnas 1977: 11, 1980: 46). A történeti összehasonlító dialektológiát Z. Zinkevičius professzor bővítette ki (1966; 19961; 2002; 2004; 2006; stb.). A fonetikai és fonológiai dialektológiai kutatásokat továbbfejlesztette A. Girdenis professzor és posztgraduális hallgatói. A 20. század utolsó évtizedeiben Girdenis tanítványai a kísérleti fonetika és a strukturális fonológia módszereivel vizsgálták valamennyi litván nyelvjárást és csaknem minden nyelvjárási alnyelvjárást (Girdenis 1981; 2000–2001; 2003; 2014; Mikulėnienė 2016). Bár sok fontos munka született, a szovjet ideológia a nyelvet is eszközként használta), lásd bővebben (Mikulėnienė 2018: 252). A cikkeknek és más mark: the open-ended model (researcher – research object – research instrument) was reduced to a closed type model (native researcher – native dialect – native munkáknak kevés lehetőségük volt külföldön megjelenni. A szovjet időszakban DANGUOLĖ MIKULĖNIENĖ 14 Acta Linguistica Lithuanica LXXXII tankönyvek és szótárak összeállítására and later, great care was taken to publish dialectal sources: linguists were motiösztönözte1. A litván dialektológia és geolingvisztika legújabb szakasza a 21. század elején kezdődött. A dialektológusok feltérképezték Litvánia egész területét (összesen 735 helyszínt az ALL-hálózat pontjaiként, és rögzítették az ott használt valamennyi lehetséges nyelvi változatot)2. E cél elérése érdekében a következő célkitűzéseket határozták meg: 1) új anyag gyűjtése és bemutatása a központi és periférikus litván nyelvjárásokról; 2) a litván nyelvjárási és alnyelvjárási területek határainak pontosítása vagy kiigazítása; 3) a teljes litván nyelvterületről a legfontosabb szociolingvisztikai adatok összegyűjtése és előzetes elemzésük elvégzése. A projekt során összegyűjtött anyag a modern dialektológiai kutatás tárgyává vált. A nyelvészek nemcsak hagyományos nyelvjárásokat és alnyelvjárásokat találtak, hanem új nyelvjárási képződményeket is azonosítottak – 5 regiolektust és a standard litván nyelv zónáját (amely Litvánia középső részén, az első és a második világháború közötti időszak egykori ideiglenes fővárosa, Kaunas körül helyezkedik el), lásd bővebben: Aliūkaitė, Mikulėnienė 20141: 257–262; Geržotaitė, Mikulėnienė 2014). Különféle, eltolódással járó eseteket figyeltek meg, amelyek a konvergenciaés divergenciafolyamatok hatására alakultak ki az őshonos litván nyelvi változatokban: 1) a nyelvjárási változatok és a standard nyelv között, 2) az and native Polish, Latvian, Belarusian or Russian variations and 3) between őshonos litván nyelvjárási litván változatok között maguk között (Mikulėnienė, Rutkowska 2013; Geržotaitė, Meiliūnaitė 2014). 2. EVOLÚCIÓ A HAGYOMÁNYOS DIALEKTOLÓGIÁRÓL A két irányzat – a hagyományos (konzervatív) és az új (dinamikus vagy progresszív) dialektológia – a 21. század kezdetén jobban elkülöníthetővé vált, és a 20. század vége óta mindkettő együtt létezik. 1 Eddig 15 nyelvjárási szótár jelent meg, amelyek kissé eltérnek egymástól, és mindössze egyetlen nyelvjárást vagy több szomszédos nyelvjárást képviselnek. Több mint 20 kötetnyi dialektusszöveg készült el. Eddig két sorozat jelent meg: „Tarmės mokyklai” (Nyelvjárások az iskolának) és „Tarmių tekstynas” (Nyelvjárási szöveggyűjtemény). Minden kötethez kompaktlemezek tartoznak. 2 A Litvániában végzett modern geolingvisztikai kutatás: a hálózati pontok optimalizálása és az információk interaktív terjesztése című projektet (VP1-3.1-ŠMM07-K-01-028 számú projekt) a Litván Nyelvi Intézet hajtotta végre 2010–2013-ban. További információ a http://www.tarmes.lt/images/Veikla/SANTRAUKA_0112.pdf címen érhető el; lásd még (Mikulėnienė, Meiliūnaitė 2014). Cikkek / Articles 15 New Trends in Lithuanian Dialectology: Multimodal Research Model A hagyományos dialektológia a nyelvjárás statikus, egyoldalú képét mutatja be: a központi és periférikus zónák elkülöníthetők (Morkūnas 1993: 4–7); a (nyelvjárás) zárt fonológiai rendszere felismerhető; az atomisztikus, deskriptivizmuson alapuló elemzés a kvalitatív módszereket részesítette előnyben, és a múlt felé orientálódott (Chambers 1980: 47–65; Labov 1972: 268, stb.). Ez vezetett a NORM (nem mobilis, idős, vidéki, férfi) kritériumok kiválasztásához, és a diagnosztikai tesztek, azaz az anyaggyűjtés alkalmazására korlátozódott (Chambers, Trudgill 2004: 28; Aliūkaitė, Mikulėnienė 2014: 32). Nyilvánvaló, hogy a 20. században a kutatók nem ismerték el a nyelvjárási változást, ezért a hagyományos nyelvjárási változatokat kihaltnak tekintették. A nyelvjárási határok statikusak és változtathatatlanok voltak (Aliūkaitė, Mikulėnienė 2014: 33). A dialektológia kortárs (vagy progresszív) irányzata egy másik lehetőséget kínál – a hagyományos dialektusok változásának és vitalitásának felismerését (Trudgill 1983: 87). A dialektusok átalakulnak; ennek eredményeként új változatok jelenhetnek meg a hagyományos dialektusokból – geo-lektusok, regionális dialektusok (vagy regiolektusok), sőt regionális standard változatok is (Auer, Hinskens 1996: 7, 11; Taeldeman 2005: 233–248), lásd az 1. ábrát. 1. ábra. A dialekticitás szintjeinek többdimenziós modellje (Auer, Hinskens 1996: 7, 11) Fontos kiemelni, hogy nem minden új dialektális képződmény kapcsolódik közvetlenül ahhoz a területhez, amelyhez a hagyományos dialektust hozzárendelték, mivel a képződmények egymással, valamint egy közös (vagy standard) nyelvhez viszonyítva konvergencia, divergencia vagy kiegyenlítődés révén horizontális és vertikális kontinuumban helyezkednek el. DANGUOLĖ MIKULĖNIENĖ 16 Acta Linguistica Lithuanica LXXXII Most of the traditional dialect features are retained within the geolect, least of ezek – a regionális standard változatában (Aliūkaitė, Mikulėnienė 2014: 37–45; Mikulėnienė 2019: 51–62). A hagyományos nyelvjárások változása a nyelvjárási differenciális jegyek eltűnéséhez is vezet: a korábbi elsődleges jegyek számos adatközlő beszédéből eltűnhetnek, és a legtöbb esetben azok a jegyek maradnak fenn, amelyeket az adatközlők nem érzékelnek nyelvjárási jellegűként. Ezért például a regiólektusok generally difficult to describe in terms of their attributes because they are not stable: variable markers must be identified in total (Mikulėnienė 2019: 56–61). For this reason, there is a need of sociolinguistic analysis for dialectology – in other words, it is important to take into account the sociolinguistic perspecaz adatközlők jellemzői: életkoruk és nemük felmérése, iskolai végzettségük megállapítása, valamint a nyelvjáráshasználathoz való viszonyulásuk tisztázása. Ebben az esetben a nyelvjáráskutatás szociolingvisztikai munkán alapul. Mivel a vizsgálat középpontjában nemcsak az idős helybeliek, hanem a fiatalok, nemcsak a férfiak, hanem a nők is állnak, a YUMF (fiatal, városi, mobil nő) kritériuma érvényesül (Goeman 2000). Minél nagyobb a megkérdezett lakosság száma, annál pontosabbak az eredmények. Ez az oka annak, hogy nemcsak kvalitatív, hanem kvantitatív vagy statisztikai módszerek is érvényesülnek, lásd bővebben (Aliūkaitė, Mikulėnienė et al. 2017: 24–26; Mikulėnienė, Čepaitienė et al. 2019: 65–92). A lakosság több generációjának nyelvi adatai lehetővé teszik a helyi nyelvi változat jövőjének előrejelzését, vagy legalábbis elmozdulási irányának előre látását. A dialektológusok így nyelvkutatási eredményeik révén hozzájárulhatnak a régiók gazdasági és társadalmi-kulturális politikájához. Mondanunk sem kell, hogy ezek a tendenciák nem feltétlenül képviselik a dialektusfejlődés időbeli, következetes szakaszait, hanem inkább a kutatók ideológiai nézőpontjain és módszertani megközelítésein alapuló dialektusosztályozásokat. 3. MULTIMODÁLIS DIALEKTUS RESEARCH MODEL Amint látható, a dialektális változatossághoz való megváltozott hozzáállás sokkal részletesebb és átfogóbb felmérést eredményez. Ezért a dialektusképződés dinamikus szociogeolingvisztikai és multidimenzionális képe Litvánia su régióiban gested by the dialectologists of the Institute of the Lithuanian Language. This model has been used in the research of local languages and dialects in different 2015 óta, lásd a 2. ábrát. Straipsniai / Articles 17 New Trends in Lithuanian Dialectology: Multimodal Research Model 2. ábra. A regionális dialektológia céljai a 21. században A regionális nyelvi változatosság modellje három rétegből áll: (1) a hagyományos dialektusok nyelvi adatainak szelektív vizsgálata; (2) a nyelvi környezet (vagy nyelvi tájkép) és a változatok társadalmi-kulturális hálózatainak, valamint a locality; (3) the study of the attitude of the subjects towards the local language közvélemény-kutatásnak a vizsgálata. A vizsgálat minden egyes szakaszát most be discussed in more detail. 3.1. 1. SZINTŰ KUTATÁS. Az első szint a nyelvjárások hagyományos nyelvi adatainak szelektív vizsgálata. A nyelvjárási adatok szelektív elemzése került kiválasztásra; a kutatás hangfelvételeken alapul, valamint a megkülönböztető nyelvjárási phonetic features is fixed. Sajátos mátrixokat készítettek a jellemzők ellenőrzésének hangsúlyozására – azok meglétének (+), gyengülésének (+/–) vagy kihalásának (–) jelölésével; lásd a 3. ábrát. Fonetika Punkto Nr. ie, uo *ą, *ę nekirč. galūn. an, en ė, o nekirč. galūn. i, u y, ū nekirč. kamien. Balsių ilgumo sistema ai, au, ei Kirčio atitraukimas Kirčio nukėlimas *tj, *dj le, lė Papildomas tarminis požymis 513 + + + + + + + (+) + + + + + + + + 0 0 + + + + + + ie,uo a, e/a.,e.an, en i, u i, ui., u. 2 ilg. ai, au, ei nėra nėra č, dž minkšt. 512 + + + + + + + (+) + + + + + + + + 0 0 0 0 + + + + ie,uo a, e/a.,e.an, en i, u i, ui., u. 2 ilg. ai, au, ei nėra nėra č, dž minkšt. 530 + + + + + + + (+) + + + + + + + + 0 0 0 0 + + + + ie,uo a, e/a.,e.an, en e., o./ i, u i, ui., u. 2 ilg. ai, au, ei nėra nėra č, dž minkšt. 529 + + + + + + + (+) + + + + + + + + 0 0 0 0 + + + + ie,uo a, e/a.,e.an, en i, u i, ui., u. 2 ilg. ai, au, ei nėra nėra č, dž minkšt. 511 + + + + + + + (+) + + + + + + + + 0 0 0 0 + + + + ie,uo a, e/a.,e.an, en i, u i, ui., u. 2 ilg. ai, au, ei nincs nincs č, dž lágy. DANGUOLĖ MIKULĖNIENĖ 18 Acta Linguistica Lithuanica LXXXII Fonetika Punkto Nr. ie, uo *ą, *ę nekirč. galūn. an, en ė, o nekirč. galūn. i, u y, ū nekirč. kamien. Balsių ilgumo sistema ai, au, ei Kirčio atitraukimas Kirčio nukėlimas *tj, *dj le, lė Papildomas tarminis požymis 492 + + + + + + + (+) + + + + + + + + 0 0 0 0 + + + + ie,uo a, e/a.,e.an, en i, u/e, a i, ui., u. 2 ilg. ai, au, ei nincs nincs č, dž lágy. 493 + + + + + + + (+) + + + + + + + + 0 0 0 0 + + + + ie,uo a, e/a.,e.an, en i, u/e, a i, ui., u. 2 ilg. ai, au, ei nincs nincs č, dž lágy. 3. ábra. A (nem) nyelvjárási jelenségek mátrixának mintája (Aliūkaitė, Jaroslavienė, Meiliūnaitė, Mikulėnienė 2014: 75) Ha egy fonetikai jegyet több vagy legalább egy idősebb generációhoz tartozó adatközlő beszédében rögzítenek, akkor azt létezőnek kell tekinteni, a dialektológusok azonban eltűnőben lévőnek tartják. A helyi nyelvi változatban rögzített jelenséget azonban a horizontális konvergencia befolyásolja (V – erősség, v – gyengülés, v0 – kihalás), lásd a 4. ábrát. 4. ábra. A nyelvjárási jegyek horizontális relevanciája (D. M. készítette) Érdemes hangsúlyozni a nyelvjárási jegyek horizontális relevanciája és a válaszadók életkorának vertikális relevanciája közötti összefüggést; lásd az 5. ábrát. 5. ábra. A nyelvjárási jegyek vertikális relevanciája (D. M. készítette) Straipsniai / Tanulmányok 19 New Trends in Lithuanian Dialectology: Multimodal Research Model A legtöbb esetben az idősebb generáció képviselői konzervatívabban tükrözik a beszélt nyelvi (al)nyelvjárásokat (a megkülönböztető jegyek erős jelenléte nem tures), the middle generation is more reserved, but the youngest informants feltétlenül tükrözi az eltűnés mértékét: azt mondják, hogy szeretnek olyan native dialect and they do it. Younger respondents use either the linguistic code nyelvjárási jegyeket használni, amelyek a legerősebben jelöltek, vagy amelyek az adott nyelvjárás jellegtelen jegyeit őrzik (Aliūkaitė 2019: 74–76). Beszédük azonban nem annyira tradicionális, hanem inkább modern (vagy divatos) – az elsődleges jegyek fokozatosan eltűnnek, miközben a látható harmadlagos jellemzők kerülnek előtérbe, és átveszik a fő jegyek szerepét (Mikulėnienė 2019: 56–57); lásd a 6. ábrát. 6. ábra. A nyelvjárási jegyek változása és eltolódása 1 (D. M. készítette) Így feltűnő különbség mutatkozik az ugyanazon a területen élő és hasonló iskolai végzettséggel rendelkező e generáció tagjainak nyelvhasználatában: az egyik személy beszédében hangsúlyosan megjelenő jegy időnként megismétlődhet, de nem feltétlenül, egy másik személy beszédében. A hagyományos dialektus eltolódásának fő eredménye az, hogy az elsődleges dialektusjegy jellegtelenné vagy harmadlagossá válik. Azok a harmadlagos jegyek, amelyeket az adatközlők nem ismernek fel, új dialektális képződmények alapjává válnak. A 21. század első évtizedeiben, amikor a regiolektusok és más nagyobb képződmények kialakultak, a hagyományos dialektológiában használt dialektusjegy terminust fokozatosan felváltja a neki megfelelő dialektális marker (Mikulėnienė 2019: 61), lásd a 7. ábrát. Ezek a terminusok nem szinonimák – a dialektusjegy stabil, míg a dialektális marker a helyi nyelv lebegő eleme. Emellett fonológiailag kevésbé jelölt. DANGUOLĖ MIKULĖNIENĖ 26 Acta Linguistica Lithuanica LXXXII A multimodális modell kiterjeszti a dialektometriai módszerek és a kvantitatív elemzés alkalmazását, lásd bővebben (Mikulėnienė, Čepaitienė et al. 2019). A dialektometriai módszerek és a kvantitatív elemzés kiküszöbölik a kutató szubjektivitását, azaz archiváló hajlamát és a helyi nyelv vizsgált változatának „megőrzésére” irányuló kísérleteit, ami egy standardizált dialektus létrejöttéhez vezet. A nyelvjárási változatokat nem szabad „ráerőltetni” a hagyományos osztályozásra: a 20. és a 21. századi anyagok közötti különbségtételnek egyértelműnek kell lennie. Végül pedig szükség van a kutató objektivitása és a szülőföldje iránti őshonos nyelvjárás iránt érzett szeretete közötti ellentét megszüntetésére. A finnországi Kaj Syriänen szerint (ő a fennofil mozgalom kifejezést használja) elmondható, hogy a nyelvjárásfilia nem tekinthető a kortárs nyelvjáráskutatás tudományos módszerének (Syriänen 2012: 7). KÖVETKEZTETÉSEK A hagyományos nyelvjárások eltűnése nem jelenti egy nyelvjárás halálát, hanem csupán annak megváltozását, ha a kortárs multimodális nyelvjáráskutatás szempontjából vizsgáljuk. Ezért levonható az a következtetés, hogy: 1. A javasolt módszertan alkalmas az egész litván 2. A tér és az idő megváltozott language area. Multidimensional dialectology makes it possible to create new models of language shift and development. fogalma nemcsak a leíró és atomisztikus elemzés lehetőségét csökkenti. Átfogóan vizsgálja a helyi nyelvi változatokat. 3. A multidinamikus dialektológia megközelítése feltárja a dialektusok osztályozásának feltételességét. 4. Emellett a (szocio)geolingvisztikai vizsgálatoknak különleges követelményeknek is meg kell felelniük – nemcsak kvalitatív, hanem kvantitatív módszereket is alkalmazva. 5. E multimodális modell segítségével előre jelezhető egy nyelvi változat fejlődésének természetes folyamata, valamint annak változása és eltolódása a változó gazdasági, demográfiai vagy egyéb körülmények hatására. IRODALOM Aliūkaitė Daiva 2019: Objektív nyelvjárásiasság: jellemzők és érték. – Respectus Philologicus 35(40), 63–91. Elérhető: https://www.zurnalai.vu.lt/ respectus-philologicus/article/view/12717/11397. Straipsniai / Articles 27 New Trends in Lithuanian Dialectology: Multimodal Research Model Aliūkaitė Daiva, Jaroslavienė Jurgita, Meiliūnaitė Violeta, Mikulėnienė Danguolė 2014: A nyelvjárási adatok elemzésének alapelvei. Tarmių aprašo metodika. – A 21. század eleji litván nyelvjárások: geolingvisztikai és szociolingvisztikai kutatás (térképek és kommentárjaik), szerk. Danguolė Mikulėnienė, Violeta Meiliūnaitė, Vilnius: Briedis, 63–75. Aliūkaitė Daiva, Mikulėnienė Danguolė 2014: Geolingvisztika: ideológia, elmélet és módszerek. Alapfogalmak. – A 21. század eleji litván nyelvjárások: geolingvisztikai vizsgálat (térképek és tinis ir sociolingvistinis tyrimas (žemėlapiai ir jų komentarai), sud. Danguolė Mikulėnienė, Violeta Meiliūnaitė, Vilnius: Briedis, 29–47. Aliūkaitė Daiva, Mikulėnienė Danguolė 20141: Geolektų ir regiolektų formavimosi ypatumai Lietuvoje. –XXI a. pradžios lietuvių tarmės: geolingvistinis ir socikommentárjaik), szerk. Danguolė Mikulėnienė, Violeta Meiliūnaitė, Vilnius: Briedis, 257–262. Aliūkaitė Daiva, Mikulėnienė Danguolė 2019: A nyelvi közösség egyszerű tagjának narratívája: hol és miért (re)konstruálódik a helyi nyelvjárási jelleg. – Lietuvių kalba 13, [1–22]. Hozzáférés az interneten: http://www.lietuviukalba.lt/index.php/lietuviu-kalba/article/ view/291/214. Aliūkaitė Daiva, Mikulėnienė Danguolė, Čepaitienė Agnė, Geržotaitė Laura 2017: A nyelvi változatosság és annak értékelése a perceptív dialektológia szempontjából: a változatok és a helyek képzetei, Vilnius: Vilniusi Egyetemi Kiadó. Auer Peter 2018: Dialektusváltozás Európában – kiegyenlítődés és konvergencia. – A dialektológia kézikönyve. Első kiadás, szerkesztette Charles Boberg, John Nerbonne, Dominic Watt. Hoboken, NJ: John Wiley & Sons, Inc., 159–176. Auer Peter, Hinskens Frans 1996: A dialektusok konvergenciája és divergenciája Európában. Új és nem is annyira új fejlemények egy régi területen. – Sociolinguistica, kötet 10, 1. szám, 1–30. Chambers Jack K. 1980: Egy változó szabály geolingvisztikája. – Toronto Working Papers in Linguistics 1, 47–65. Chambers Jack K., Trudgill Peter 2004: Dialectology. Second Edition, Cambridge: Cambridge University Press. Čepaitienė Agnė 2016: A nyugati aukštaitis kaunasiak és a keleti aukštaitis panevėžiškiai szociokulturális hálózatai. –Taikomoji kalbotyra 8, 136–159. Online access: komojikalbotyra.lt/ojs/index.php/taikomoji-kalbotyra/article/view/95/86. Čepaitienė Agnė 2018: XXI a. pradžios aukštaičių patarmių kaita: gretinamasis geohttps://tailingvistinis aspektas. Doktori disszertáció, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. DANGUOLĖ MIKULĖNIENĖ 28 Acta Linguistica Lithuanica LXXXII Gerullis Georg 1930: Litauische Dialektstudien von Georg Gerullis, Leipzig: Markert & Petters. Gerullis Georg, Stang Christian 1933: A poroszországi litván halászok nyelvjárása, lejegyezte J. Gerullis és Chr. Stangas. A litván nyelvjárások sorozata, 1. füzet, Kaunas: a „Spindulys“ társaság nyomdája. Geržotaitė Laura, Meiliūnaitė Violeta 2014: Kitų kalbų vietiniai varianez Litvániában: térkép és kommentárok. – A 21. század eleji litván nyelvjárások: tinis ir sociolingvistinis tyrimas (žemėlapiai ir jų komentarai), sud. Danguolė Mikulėnienė, geolingvisVioleta Meiliūnaitė, Vilnius: Briedis, XIV. térkép és kommentár (melléklet). Geržotaitė Laura, Mikulėnienė Danguolė 2014: A geolektusok és regiolektusok kialakulása Litvániában: térkép és kommentárok. – A 21. század eleji litván nyelvjárások: tinis ir sociolingvistinis tyrimas (žemėlapiai ir jų komentarai), sud. Danguolė Mikulėnienė, geolingvisVioleta Meiliūnaitė, Vilnius: Briedis, XIII. térkép és kommentár (melléklet). Girdenis Aleksas 1981: Fonológia, Vilnius: Mokslas. Girdenis Aleksas 2000–2001: Kalbotyros darbai, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. Girdenis Aleksas 2003: Teoriniai lietuvių fonologijos pagrindai, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. Girdenis Aleksas 2014: Theoretical Foundations of Lithuanian Phonology, Vilnius: Eugrimas. Goeman Ton 2000: A NORMS mellett MYSFS is a változó dialektustérképben és a regiolektusban, Taal en tongval [A variációs nyelvészet jövője. Jo Daan kilencvenedik születésnapja alkalmából neki ajánlott tanulmánykötet], szerk. Hans Bennis, Hugo Ryckeboer, Jan Stroop, Amsterdam: MI, 87–100. and Register Analysis: Linguistic Variation in Heeringa Wilbert, Hinskens Frans 2014, Convergence between dialect varieties and dialect groups in the Dutch language area, – Aggregating Dialectology, Typology, Text and Speech, eds. Benedikt Szmrecsanyi, Bernhard Wälchli, New York: Walter de Gruyter, 26–52, 452–453. Inoue Fumio 1993: The Significance of New Dialects. – Dialectologia et Geolinguistica 1, 3–27. Available at: https://www.degruyter.com/view/j/dig.1993.1993.issue-1/dig. 1993.1993.1.3/dig.1993.1993.1.3.xml. Inoue Fumio 1997: Market value of languages in Japan. – Japanese Linguistics 2, 40–61. Inoue Fumio 1998: Language Market and its Basic Mechanisms. – Area and Culture Tanulmányok 57, 83–103. Cikkek / Articles 29 New Trends in Lithuanian Dialectology: Multimodal Research Model Inoue Fumio 1999: A dialektusok osztályozása kép alapján: angol és japán. – Handbook of Perceptual Dialectology 1, ed. Dennis R. Preston, Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins Publishing Company, 147–160. Inoue Fumio 2012: Improvements in the Sociolinguistic Status of Dialects as Observed through Linguistic Landscapes – Utilisation of Google Maps and Google Insights, – Dialectologia 8, 85–132. Kretzschmar William A., Schneider Edgar W. 1996: Introduction to Quantitative Analysis of Linguistic Survey Data: An Atlas by the Numbers, Thousand Oaks, CA: Sage. Kurschat Friedrich 1876: A litván nyelv grammatikája: térképpel des littauischen Sprachgebiets und einer Abhandlung über littauische Volkspoesie nebst Musikbeilage von 25 Dainosmelodien, von Friedrich Kurschat, Halle: Buchhandlung des Árvaházak. Kuršaitis Frydrichas 1876: Frydrichas Kuršaitis, A litván nyelv grammatikája, 1876, parengė Birutė Kabašinskaitė, natas ir lietuviškų dainų žodžius perrašė Eligija Garšvienė, iš vokiečių kalbos vertė Alfonsas Tekorius, Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla, 2013. Labov William 1972: Szociolingvisztikai mintázatok, Philadelphia: University of Pennsylvania Press. LKA 1–3: A litván nyelv atlasza 1: Lexika, felelős szerkesztő Kazys Morkūnas, Vilnius: Mokslas, 1977; A litván nyelv atlasza 2: Fonetika, felelős szerkesztő. Kazys Morkūnas, Vilnius: Mokslas, 1982; A litván nyelv atlasza 3: Morfológia, felelős szerkesztő. Kazys 1991. Morkūnas, Vilnius: Mokslas, LKŽ 1–20: A litván nyelv szótára 1–2, Vilnius: Mintis, 1968–1969; 3–6, Vilnius: Valstybinė politinės ir mokslinės literatūros leidykla, 1956–1962; 7–9, Vilnius: Mintis, 1966–1973; 10–15. Vilnius: Mokslas, 1979–1991; 16–17, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla, 1995–1996; 18–20, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 1997–2002. Mikulėnienė Danguolė 2013: A litván nyelvjárások hálózata: eredete és optimalizálása. – Acta Linguistica Lithuanica 68, 70–91. Mikulėnienė Danguolė 2016: A strukturalizmus a litván nyelvjáráskutatásban: Aleksas Girdenio fonologijos mokykla. – Tarptautinė mokslinė konferencija profesoriaus Alekso Girdenio (1936–2011) 80 metų sukakčiai paminėti „Dabartinių baltų kalbų ir tarmių transformációi“(“A kortárs balti nyelvek és nyelvjárások transzformációi”). Litván Nyelvi Intézet, Vilnius, 2016. október 19–21. Az előadások tézisei, Vilnius: Litván kalbos institutas, 47–48 (http://lki.lt/wp-content/uploads/2017/06/A.Girdenio_ KONFERENCIJOS_TEZES_2016.pdf). DANGUOLĖ MIKULĖNIENĖ 30 Acta Linguistica Lithuanica LXXXII Mikulėnienė Danguolė 2018: Litván nyelvjáráskutatás: genezis, fejlődés és paradigmatikus fordulatok 1: A nyelvjáráskutatás előtti időszak. A litván dialektológia kezdetei: a nyelvjárások elkülönítése, a kutatási perspektívák csírái és típusaik, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos centras. Mikulėnienė Danguolė 2018: A dialektológia multimodális modellje: a lengyel nyelv helyi változatossága litvániai vizsgálatának lehetőségei. Online elérhető: http://www.lenkutarmes.flf.vu.lt/files/mikuleniene_%20tarmetyros_modelis.pdf. Mikulėnienė Danguolė 2019: A nyelvjárásiasság jegyeinek nomenklatúrája: a nyelvjárási jellemzőktől a nyelvjárásiasság jelölőiig. – Respectus Philologicus 35(40), 51–62. Hozzáférés az interneten: https://www.zurnalai.vu.lt/respectus-philologicus/article/view/12716/11395. Mikulėnienė Danguolė, Čepaitienė Agnė, Bakšienė Rima, Geržotaitė Laura, Kardelytė-Grinevičienė Daiva, Leskauskaitė Asta, Meiliūnaitė Violeta, Vyniautaitė Simona 2019: A litván hagyományos nyelvjárások osztályozásának dialektometriai metszete: feltáró vizsgálat. Kollektív tanulmány, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Mikulėnienė Danguolė, Leskauskaitė Asta, Ragaišienė Vilija, Geržotaitė Laura, Birgelienė Nijolė 2016: A litván nyelvjárások változása a XXI. század elején: a lengyelországi litván nyelvjárások, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Mikulėnienė Danguolė (szerk. és szerző), Meiliūnaitė Violeta (szerk. és szerző) (térképek és kommentárjaik), Vilnius: Briedis. 2014: XXI a. pradžios lietuvių tarmės: geolingvistinis ir sociolingvistinis tyrimas Mikulėnienė Danguolė, Meiliūnaitė Violeta 2017: A nyelvjárásiasság dimenziója Litvánia etnográfiai régióinak struktúrájában. – Új regionális identitások konstruálása. Integritás, leleményesség, versenyképesség, szerk. Arūnas Augustinaitis, Jolanta Zabarskaitė, Danguolė Mikulėnienė, Violeta Meiliūnaitė, Liutauras Labanauskas, Austė Kiškienė, Remigijus Venckus, Kastytis Rudokas, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, Mikulėnienė Danguolė, Pacevičiūtė Aušra 2019: Language shift: The case of the Žeimiai area in the 169–195. Kaunas-Jonava region. – Acta Baltico-Slavica 43, 42–58. Elérhető: https://ispan.waw.pl/journals/index.php/abs/article/view/abs.2019.008/5333. Mikulėnienė Danguolė, Rutkowska Kristina 2013: A litvániai jelenlegi nyelvi helyzet: geolingvisztikai aspektus és a leírás új lehetőségei. – Acta BalticoSlavica 37, 459–471. Morkūnas Kazys 1976: Nyelvészeti földrajz és a litván nyelv atlasza. – A litván nyelv atlasza 1: Lexika, felelős szerkesztő: Kazys Morkūnas, Vilnius: Mokslas, 1977, 7–12. Morkūnas Kazys 1980: Ismerkedés a litván nyelvjárásokkal, Vilnius: Mokslas. Cikkek / Articles 31 New Trends in Lithuanian Dialectology: Multimodal Research Model Morkūnas Kazys 1993: A periférikus nyelvjárás fogalmáról. – A litván nyelvészet kérdései 30, 4–7. Preston Dennis R. 1999: Bevezetés. – A perceptuális dialektológia kézikönyve 1, szerk. Dennis R. Preston, Amszterdam, Philadelphia: John Benjamins Publishing Company, xxiii–xl. Preston Dennis R. 2018: Perceptuális dialektológia. – A dialektológia kézikönyve. Első kiadás, szerk. Charles Boberg, John Nerbonne, Dominic Watt. Hoboken, NJ: John Wiley & Sons, Inc., 177–203. Salys Anatanas 1933: Néhány megjegyzés a nyelvjárások történetéhez. – 21–34. Archivum Philologicum 4, Salys Antanas 1935: A litván nyelv nyelvjárásai (kéziratként), Kaunas. Salys Antanas 1946: A litván nyelv nyelvjárásai (kéziratként), Tübingen. Salys Antanas 1985: Írások III: Különféle tanulmányok, Róma: Litván Katolikus Tudományos Akadémia. Salys Antanas 1992: Írások IV: A litván nyelv nyelvjárásai, Róma: Litván Katolikus Tudományos Akadémia. Schleicher August 1856: A litván nyelv kézikönyve: Litván grammatika, Bd. 1, Prága: J. G. Calve’sche Verlagsbuchhandlung. – August Schleicher litván nyelvészeti hagyatéka, 1. köt., szerk. Ilja Lemeškin, Jolanta Zabarskaitė, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 2008, 150–508. Schleicher August 18561: A litván nyelv kézikönyve: A litván nyelv grammatikája, 1. köt., németből fordította Alfonsas Tekorius, Prága, 1856. – August Schleicher litván nyelvészeti hagyatéka, 2. köt., szerk. Ilja Lemeškin, Jolanta Zabarskaitė, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 2014, 15–33. Syriänen Kaj 2012: A dialektológiai kutatások történetének nyomon követése Finnországban. – DOSSIERS D’HEL 2012©SHESL. Elérhető: http://htl.linguist.univ-paris-diderot. fr/_media/num5/articles/syrjanen_2012.pdf. Taeldeman Johan 2005: A polarizáció újragondolása. – Nyelvi változatosság – Európai perspektívák: Válogatott tanulmányok a nyelvi változatosságról Európában rendezett harmadik nemzetközi konferenciáról (ICLaVE 3), szerk. Frans Hinskens, Amszterdam: Benjamins, 233–248. Trudgill Peter 1983: A nyelvjárásról: Társadalmi és földrajzi perspektívák, Oxford: Basil Blackwell. Zinkevičius Zigmas 1966: Lietuvių dialektologija: lyginamoji tarmių fonetika ir morfologija, Vilnius: Mintis. DANGUOLĖ MIKULĖNIENĖ 32 Acta Linguistica Lithuanica LXXXII Zinkevičius Zigmas 19961: Dialectal Differentiation and Linguistic Integration. – A litván nyelv története, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla, Zinkevičius 192–226. Zigmas 2002: Rinktiniai straipsniai 1, Vilnius: Lietuvių katalikų mokslo akademija. Zinkevičius Zigmas 2004: Rinktiniai straipsniai 4, Vilnius: Lietuvių katalikų mokslo akademija. Zinkevičius Zigmas 2006: Lietuvių tarmių kilmė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Naujos šiuolaikinės lietuvių dialektologijos kryptys: multimodalusis tyrimų modelis SANTRAUKA A modern dialektológia elismeri a hagyományos nyelvjárások változását és életképességét. A kutatás célja a kortárs nyelvi változatok nyelvjáráskutatásának új modelljét bemutatni, amelyet a Litván Nyelvi Intézet Geolingvisztikai Központjának kutatói alkalmaznak a hagyományos és a modern (többdimenziós) litván dialektológia kontextusában. E cél elérése érdekében a következő feladatokat tűztük ki: 1) a hagyományos és a modern litván dialektológia sajátosságainak rendszerezett áttekintése; 2) a modern nyelvjárások és az új nyelvjárási képződmények kutatási modelljének bemutatása; 3) e modell működési lehetőségeinek leírása. A kutatás módszertana a korszerű (társadalmi) geolingvisztikai kutatásokon alapul, és a társadalmi hálózatok elméletére, valamint a Japánban, az Amerikai Egyesült Államokban és Hollandiában végzett, a modern dialektológia több irányzatát képviselő kutatásokra támaszkodik. A regionális nyelvváltozás modellje három rétegből áll: 1) a hagyományos nyelvi adatok kiválasztott dialektológiai vizsgálata; 2) a nyelvi környezet (vagy nyelvi tájkép) és a helyi társadalmi-kulturális hálózatok vizsgálata; 3) a vizsgált személyek helyi nyelvhez való viszonyának és a társadalmi véleménynek a vizsgálata. A kutatás minden szakaszát részletesebben tárgyaljuk. A multimodális modell könnyen alkalmazható a vizsgált helyszín igényeihez. Ez különösen akkor nyilvánvaló, amikor itt nem egyetlen, hanem több nyelvi (vagy akár különböző helyi nyelvekbeli) változatot használnak. A dinamikus ne tik šiuolaikinius kokybinius, bet ir kiekybinius metodus. Tarminiai (ar tik tarmiškieji) megközelítés feltárja a dialektusok osztályozásának viszonylagosságát. Naujieji tarmės dariniai – geolektai, regiolektai – turi būti atpažįstami ir identifikuojami pasitelkiant Cikkek / Articles 33 New Trends in Lithuanian Dialectology: Multimodal Research Model variantus, jų negalima sprausti į tradicinę lietuvių tarmių klasifikaciją: to reikalauja ne tik XX logijos metodai. Šiuolaikinei tarmėtyrai pritaikytas multimodalusis tyrimų modelis tinka tyrinėti ne tik tarminiams ar tarmiškiesiems vietiniams lietuvių kalbos variantams, bet ir kalbos variantiša. ir XXI a. surinktos medžiagos skirtumai, bet ir gerokai praplėstas tyrimų laukas, taip pat socialinių tinklų teorijos ir percepcinės dialektologijos, pritaikytos dialektologijai apskritai, pasirinkimas. Daugiamatė dialektologija leidžia kurti naujas kalbos kaitos ir raidos teorijas, o pasikeitusi erdvės ir laiko samprata sumažina aprašomosios ir atomistinės analizės galimybę. Beérkezett 2020. január 16-án. DANGUOLĖ MIKULĖNIENĖ Litván Nyelvi Intézet Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius, Lietuva [email protected]