Ätzend! Zur Geschichte der Verben „ätzen“, „atzen“, „äsen“

ALBRECHT GREULE Regensburgi Egyetem Tudományos kutatási területek: szövegtan, teolingvisztika és egyházi ének, névtan, történeti szintaxis. DOI: doi.org/10.35321/all84-01 MARÓ! AZ ÄTZEN, ATZEN, ÄSEN IGÉK TÖRTÉNETÉHEZ Maró! Az ätzen, atzen, äsen igék története ANNOTÁCIÓ A német ifjúsági és köznyelvben az ätzend kifejezést pejoratív értelemben használják valamire, ami unalmas, visszataszító és kellemetlen. Az Ätzen azonban etimológiai szempontból az essen kauzatívuma; a tanulmány azt a fejlődést követi nyomon, amely az ó-germán nyelvekben meglévő essen-kauzatívumtól, a germán *atjan-tól a 2007-es Német szótárban még szereplő újfelnémet ätzen, atzen és äsen igékhez vezetett. A tanulmány figyelembe veszi azt a hipotézist, hogy az igék változása nem ragadható meg az egyes igék morfológiai és szemantikai környezetének leírása nélkül. KULCSSZAVAK: jelentésváltozás, etimológia, történeti szintaxis, kauzativitás, ige–aktáns-konstelláció. ANNOTÁCIÓ A német ifjúsági kommunikációban és köznyelvben az ätzend pejoratív jelzőként használatos valamire, ami unalmas, undorító és kellemetlen. Etimológiai szempontból azonban az Ätzen az essen kauzatívuma. A tanulmány azt a fejlődést próbálja nyomon követni, amely az ó-germán nyelvekben meglévő essen-kauzatívumtól, a germán *atjan-tól a 2007-es Német szótárban (DWB) még szereplő újfelnémet ätzen, atzen és äsen igékhez vezetett. Figyelembe vesszük azt a hipotézist, hogy az igék változása nem ragadható meg az egyes igék morfológiai és szemantikai környezetének leírása nélkül. Straipsniai / Articles 11 ALBRECHT GREULE KULCSSZAVAK: jelentésváltozás, etimológia, történeti szintaxis, kauzativitás, ige–aktáns-konstelláció. IGE–AKTÁNS-KONSTELLÁCIÓK A következő elemzések abból a hipotézisből indulnak ki, hogy egy ige jelentésfejlődése nem írható le kielégítően az ige által, mint valenciahordozó által megkövetelt ige–aktáns-konstelláció (VAK) figyelembevétele nélkül. A VAK két egymásra vonatkozó szintből áll: a szemantikai és a morfológiai szintből. Az ige aktánsait a szemantikai szinten „esetszerepek”, illetve „mélyesetek” írják le, amelyekhez morfológiai kifejezési struktúrák (részben ragozott szókapcsolatok) rendelődnek. Az aktánsok szemantikai leírása mélyesetkeretben (TKR), morfológiai leírása pedig mondatépítési tervben (SBP) történik (vö. Greule, Korhonen 2021: 34). Példa: az mhd. etzen ‘táplálékkal ellát (‘tevékenység’)’ ige (háromelemű) aktánskonstellációja: [szemantikailag] Agens (‘ember’) → [morfológiailag] Nn // [szemantikailag] Címzett (‘ember/állat’) → [morfológiailag] Na // [szemantikailag] Afficiált objektum (‘táplálék’) → [morfológiailag] pNmit// Röviden: (SBP/TKR) Nn/Agens (ember) // Na/Címzett (ember/állat) // pNmit/Afficiált objektum (táplálék). (A rövidítések jelentése: Na = Nomen/nominalis csoport nominativusban, Na = Nomen/nominalis csoport accusativusban, pN = prepozicionális csoport, a kormányzó prepozícióval indexelve; továbbá Ng = Nomen/nominalis csoport genitivusban, Nd = Nomen/nominalis csoport dativusban.) Konstrukciós grammatikai szempontból beszélhetnénk egy „előidézett táplálékfelvétel” konstrukcióról, amelynek szerepei: Agens x előidézi, hogy Agens y a Nahrung z ‘magához veszi’, és amelybe a nyelvtörténet folyamán az ätzen, atzen, äsen helyett többek között a nähren, füttern, weiden igék léphettek be. Az elemzések célja, hogy a nhd. ätzen, atzen, äsen eredeti essen-kauzatívumait előkészítsék a Történeti szintaktikai igeszótárba (HSVW) való felvételre (vö. Greule, Korhonen 2021: 154). Ehhez a történeti német szótárak digitalizált változataira támaszkodunk: AHDWB, MHDWB, FNH DWB, GoetheWB, valamint a Grimm testvérek Német szótárának új feldolgozására (DWBneu). Az nhd. ätzen, atzen és äsen történeti megfelelőihez rendelt egyes jelentéseket (szémémákat) a szöveges adatok alapján 12 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIV Ätzend! Zur Geschichte der Verben ätzen, atzen, äsen ige–aktáns-konstellációjuk szempontjából nyelvi korszakonként értelmezzük. A szémémák és VAK-juk összegzéséből, diakrón összevetésben, elsősorban a három eredetileg (etimológiailag) szinonim ige szemantikai története tárul fel. 1. AZ EREDETI ESSEN-KAUZATÍV IGÉK A német essen igéhez egykor kapcsolódó kauzatív képzések a mai német nyelvű kommunikációban legfeljebb másodlagos szerepet játszanak. A Német szótár új feldolgozása (DWBneu) mindazonáltal az äsen, atzen és ätzen igéknek külön szócikket szentel. A három ige szerepel a Duden szerkesztőségének Német egyetemes szótárában is. A szótári bejegyzésekből világossá válik, hogy a három ige ‘x eléri, hogy y z-t eszik’ (egyszerűbben: ‘x megeteti/táplálja y-t z-vel’) alapjelentéssel már az ófelnémet kortól adatolt, és a többi germán nyelvben is vannak megfelelői. A világos, háromértékű szintaktikai szerkezet és a rekonstrukció révén még felismerhető morfológiai szerkezet ellenére – gyenge jan-igékről van szó, amelyek a nem kauzatív ige o-fokából, vagyis abból a fokból képződtek, amelyből a múlt idő alakult (essen-aß), vö. trinken/trank – tränken ‘ivásra késztetni/itatni’ – az igetörténet bemutatása a Történeti szintaktikai igeszótár számára, azaz az igék mint valenciahordozók által megkövetelt szemantikai és morfológiai környezet figyelembevételével, jelentős nehézségekbe ütközik. Ezek egyrészt a nyelvtörténet folyamán egymástól eltérővé váló jelentések, másrészt az ófelnémet kor előtti időszakban meginduló hangfejlődések területén jelentkeznek. 2. ETIMOLÓGIA A germán erős *et-a- ‘enni’ ige kauzatívuma az igető o-fokából (germ. *at-), a -ja képzővel származik. Ez a „szabályos” képzés adatolt a gót (fra-)atjan ‘étkezésre kiosztani’, az óészaki etja ‘etetni’, az óangol ettian ‘legeltetni’, az ófríz etta ‘legeltetni’ alakokban, és morfológiai párhuzama a germ. *sat-ja- ‘ültetni’ kauzatívum, amely az erős germ. *set- ‘ülni’ igetövéhez járul. Az essen-kauzatívum bonyolultságát az okozza, hogy az *et- ‘enni’ germán tőhöz egy további, -ja képzős ige is kapcsolódott, amely azonban a Straipsniai / Articles 13 ALBRECHT GREULE germán hosszú fokból, a ēt-ből származott, germ. *ēt-ja alakban. Ez a képzés gót nyelven nem adatolt; ebben a nyelvben a hosszú fokból csak az uz-eta ‘jászol’ és az af-etja ‘falánk’ főnév, valamint más ó-germán nyelvekben a germ. *ēt-a-m ‘étel, falás’ folytatása maradt fenn (Seebold 1979: 180), ezért Jörg Rieckével feltételezhetjük, hogy a germ. *ēt-ja ebből a nominális tőből származik, és eredetileg nem volt kauzatív (Riecke 1996: 651). A germ. *ēt-ja (kétértékű) ornativum lehetett, és a jelentése ‘x ellátja y-t táplálékkal/takarmánnyal’ (= ‘x táplálja y-t’) lehetett. (Az egész komplexumhoz vö. EWAhd II: Sp. 1188f.) Az essen három kauzatív igéjének kialakulásáért több, az ófelnémet kor előtti időszakban végbement hangváltozás felelős, amelyek három alaktípust eredményeztek: Az 1. típusban, germ. *at-ja-, a tőhangzó /a/ a /j/ előtt /e/-vé emelkedett (elsődleges umlaut), az /-t-/ pedig megkettőződött, geminálódott > ófn. *etija-. A 2. típusban, germ. *ēt-ja-, a gót kivételével az ősgerm. /ē/ /ā/-vá nyílt: *atīja-. Mivel az /-t-/ geminációja hosszú szótagmagánhangzó után fakultatív volt, az ófelnémetben két altípus alakulhatott ki: egy t-gemináció nélküli (2a) és egy t-geminációs (2b): 2a típus) ófn. *atīja- > ahd. āzen. Az /ā/ várható umlautját és a magánhangzó hosszúságát az ófelnémetben írásban nem jelölték, csak a középfelnémetben jelent meg æʒen, êʒen, ēʒen alakban (múlt idő: âʒte?), nhd. äsen [äː] (= másodlagos umlaut). A nem geminált ófn. /-t-/ (a második hangeltolódás révén) egyszerű zöngétlen réshanggá /-s-/ vált, ófn. <-z->, kfn. <-ʒ->. 2b típus) ófn. *atīja- > ófn. *ätzen/āzen. Az /ā/ várható umlautját és a magánhangzó hosszúságát az ófelnémetben írásban nem jelölték, csak a „középfelnémetben” jelent meg *ætzen, *ētzen alakban. A /-tt-/ gemináta (a második hangeltolódás révén) /-ts-/ affrikátává vált. Az nhd. atzen etimológiája tisztázatlan. Lehet a (bajor) nyelvjárásból származó mellékalak (a bajor nyelvjárásban az /ā/ umlautja, kfn. <æ>, a 12. századtól /aː/-vá nyílt), vagy az (kfn.) ätzen a *ätz-te múlt idejű alakból rendszerkiegyenlítődés révén alakult ki. Nem tartozik az essen-kauzatívumok csoportjába az ófn. azon ‘lakmározni’ (Seebold 1970: 180 szerint), illetve az ófn. âzôn ‘táplálékot, takarmányt keresni’ (AHDWB I: 11, Sp. 766), nhd. aasen (DUW: tájnyelvi ‘(vmivel) pazarlóan, nem takarékosan bánni, valamit elpazarolni’ (vö. DWBneu 1. köt., Sp. 15). Feltehetőleg az ófn. āza (azza) ‘étel, takarmány’ szóból képzett denominális alak (vö. EWAhd I: Sp. 409–410). 14 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIV Ätzend! Zur Geschichte der Verben ätzen, atzen, äsen 3. SZEMANTIKA ÉS SZINTAXIS: IGE–AKTÁNS-KONSTELLÁCIÓK DIAKRÓNIKUSAN Ófelnémet 1. típus, germ. *at-ja-: ófn. ezzen [–ts–]-szel, kfn. etzen (múlt idő: atzte, visszaumlauttal), nhd. ätzen (eredetileg *etzen) Ófn. ezzen sw V. (AHDWB III: Sp. 476f.; Riecke 1996: 638) 1. széméma ‘legeltetni, lelegeltetni’. Szintaktikai környezet nélküli adat. 2. széméma ‘maratni, erős folyadékkal tisztítani’. Adat: giezzit uurtin (passzív) 2a típus, ófn. *ātja- > ófn. āzen [–s–]-szel, kfn. æzen, ȇzen/ēsen, nhd. äsen (régebben äßen) és 2b típus) ófn. *āttja- > ófn. (gi-)āzen [–ts–]-szel (AHDWB I: Sp. 764f.: affrikátával; Schützeichel 2006: āz(z)en ‘táplálni, etetni’; Riecke 1996: 650f.: āzen ‘valakinek enni adni, valakit táplálni, etetni’), kfn. *ætzen, *etzen. Az ófelnémet <–z–> vagy <–zz–> írásmód nem teszi lehetővé az affrikáta és a réshang biztos megkülönböztetését. Ófn. āzen (AHDWB I: 764f.) Széméma ‘valakit táplálni, ellátni, valakinek enni adni, egy állatot etetni’. SBP/TKR: NGn/Agens (ember/isten) – Nga/Címzett (emberek/állatok) – [pNₘᵢₜ/Afficiált obj. (étel)] – [pNₐᵦₐ/Eszköz („kézzel”)] Adatok: (1) daz ih hungarege ni azda. (2) [du] rihtost... mir tische. daz ih keazzet wurde mit starcherun fluoro danne diu milch si (passzív). (3) toh tie... leuuen an in chetenna tragen. unde doh man sie azze aba hende Nb 138,1 [149,4]. Középfelnémet etzen, ezzen [elsődleges umlauttal és affrikátával < ófn. *attja–], múlt idő: azte (= 1. típus) 1. széméma ‘valakit/egy állatot táplálékkal ellátni, táplálni, etetni’ (tárgyas): (faktitív–) kauzatív ‘etetni’. SBP/TKR: NGn/Agens (ember) – Nga/Címzett (ember/állat) – [pNₘᵢₜ/Afficiált objektum (táplálék)] – [pNₘᵢₜ/Eszköz (kéz)] Adatok: ir sult [...] den hungerigen etzen PrBerth 1:280,36; mich durfte, ir tran­<em>tent</em> mich, mich hungerte, ir azetent mich Lucid 141,4; di hungerigen er [der gute Christ] ezet / di durstigen er trenket Glaub 1691; si [Maria] tranc­te in [Christus] unde azte in mit deme rainen spunne ire hailigen miliche TrudHL Straipsniai / Articles 15 ALBRECHT GREULE 80,16; íme, az emberek szokták őt etetni és a saját kezükkel itatni HvFritzIHI 243,1; hogy te neki [a te uradnak] a jószágát [...] otthon eted és itatod PrBerth 1:268,17; mézzel ő [az ördög] őt [a bűnöst] megeteti / és epével utána megitatja HeslApk 13350. 2. széméma ‘(a saját) jószágát legeltetni hagyni’ (permisszív–) kauzatív ‘etetni hagyni’ SBP/TKR: Nɢn/Agens (ember) – pNuf / Hely (legelő) Adatok: daz pæide lôte vf ir paider wæide solen treiben vnde ezzen alse vor sechzich jaren UrkCorp (WMU) 1690,3; alles daz reht, daz ich hatte vf ir mat-tan ze ezzene ebd. 1801,26. 649,16. 3. széméma ‘valakit az állatállomány jogosulatlan legeltetésével megkárosítani’ SBP/TKR: Nn/Agens (ember) – [Na/Páciens (ember)] – [pNan/Hely] Adatok: sunder hove, die uns weder treten noch etzen süllen SchweizId 1,628; swer den andern anspricht umb etzen, tretten, ubersniden, ubernemen UrkWittelsb 1,148 (a. 1255); item si quis alium impulsa uerit de dampnis, que dicuntur etzen, trettin, ubersniden, ubereren ebd. 1,89 (a. 1244]); tut ieman dem andern schaden pey tag oder pei nacht mit etzen an seinen chorn, an seinem wizmat, an seinen garten StrMünch 327,18. etzen, mdt. *êtzen, (bair.?) ȃtzen [hosszú másodlagos umlauttal, affrikátával < ófn. *āttja–] A ȃtzen változat a *ātz-te múlt időből rendszerkiegyenlítődés révén alakulhatott ki, vagy bajor eredetű, ahol a kfn. <æ> másodlagos umlautja a 12. századtól /a:/-vá nyílt. 1. széméma ‘valakit/egy állatot táplálékkal ellátni, táplálni, etetni’ (tárgyas): (faktitív–) kauzatív ‘etetni’. SBP/TKR: NGn/Agens (isten, ember) – Nga/Címzett (ember, állat) – [pNmit/ von/Afficiált objektum (étel, takarmány)] – [pNmit / uf /Eszköz (kézzel/kézen)] Adatok: er [Gott] æcet siv [die Feinde Gottes] uon fezte chorens unde uon steine honges sat er siv PsM 80,17; Daniel 3590; und ätzt in [den Delphin] zuo letzt mit seiner hant BdN 236,17; [den Hahn] atzt er dick uf siner hant Reiher 35. übertr.: dar nach so trencht man in und aezet in mit der ler des hiligen ew ein-gelium PrOberalt 33,19. 2. széméma ‘valamit (egy horgot) csalival ellátni’ SBP/TKR: NGn/Agens (ember) – Nga/afficiált objektum (horog) – pNmit/Eszköz Adatok: ain regenwurm, dâ mit man die ängel ätzt BdN 310,5, in die geätzten h amen BdN 215,13. 3. széméma ‘valakit valamivel megvendégelni, valakit valamivel felüdíteni’ SBP/TKR: Nn/Agens (ember) – Nd/Címzett (ember) – Na/Afficiált objektum (illat) 16 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIV Ätzend! Zur Geschichte der Verben ätzen, atzen, äsen Adat: (átv.) den hailigen smach du uns zallen ziten acist LambGeb A23. aezen, kfn. êzen/êsen, baj.? *âzen/âsen [hosszú, másodlagos umlauttal, spiránssal < ófn. *atja-] (= 2a típus) 1. széméma ‘valakit/egy állatot táplálékkal ellátni, táplálni, etetni’ SBP/TKR: NGᵣn/Agens (ember, sas) – Nga/Címzett (ember, sas) – [pNvon/Afficiált objektum (takarmány)] Adatok: dc du den hungergen ésest PrSchw 2,55; dise hende, dî dich ezden in ellende MarlbRh 49,34; – Reflexív névmással: [des Adlers] fus se [...] / ein lewen halten zu der stunde, / von dem sich sin richer munt / nach sime lust eset und erquickt Minneb 3005. – 2. széméma ‘valamit lelegeltetni’, itt átvitt értelemben ‘felkúszni’ (szó szerint ‘a lejtőt lelegeltetni’) SBP/TKR: NGᵣn/Agens (ember) – Nga/Afficiált objektum (lejtő) Adat: ubir sant und ubir wasin / musten si [Jonathan und seine Männer] die haldin asin / zende [den Felsen hinauf] an allin vieren RyEWchr 23336. Korai újfelnémet Az FNH DWB külön címszót vesz fel az affrikátás és a réshangos típus számára: ätzen, etzen, ritkábban atzen 1. széméma ‘enni adni valakinek, megetetni’; (különösen: ‘(foglyokat) ellátni’; jogi tiltó formulákban: ‘valakit élelemmel ellátni, valakinek menedéket nyújtani’; ‘(állatokat) etetni’ SBP/TKR: NGᵣn/Agens (ember) – Nga/Címzett (ember/állat) – [pNmit/Afficiált objektum (táplálék)] – [pNmit/Eszköz (kéz)] Adat: welheu hüenr man ätzt mit halbgekochter gersten, diu legt vil air K. v. Megenberg, B.d.Nat.196,15; er (vogel) ätzt sich selber mit sein fuoz mint egy ember kézzel K. v. Megenberg, B.d.N.222,9. 2. széméma ‘valamit (pl. zabot) megetetni’ SBP/TKR: NGᵣn/Agens (ember) – Nga/Afficiált objektum (táplálék) Adat: ätzten sie aber habern, den soll die gemein bezallen Weist. Schriesheim 184, 10. 3. széméma ‘(a jószágot) erdei legelőre hajtani’ SBP/TKR: NGᵣn/Agens (ember) – NGᵃ/Afficiált objektum (jószág) Adat:? 4. széméma: ‘(a jószág) legelni’ SBP/TKR: NGᵣn/Agens (ember) – NGᵃ/Páciens (jószág) Adat:? 5. széméma: ‘(egy terület növényzetét) lelegeltetni’ SBP/TKR: NGᵣn/Agens (ember) Straipsniai / Articles 17 ALBRECHT GREULE Adat: aber daß einer ätzen [a közlegelőn] akar, az megengedett Weistum Schriesheim 121,5 6. széméma: ‘valakit a jószág legeltetésével megkárosítani’ (vö. DWBneu atzen4: ‘valakit takarmányterülete jogosulatlan lelegeltetésével megkárosítani’ SBP/TKR: NGn/Agens (ember) – NGa/Páciens (ember) Adat: 1. h. 14. jh. sunder hove, die uns weder treten noch e(tzen) süllen schweiz. id. 1,628 (DWBneu) 7. széméma: ‘(egy fogóeszközt) csalival/döggel ellátni’ (vö. DWBneu atzen3: ‘állatokat táplálékkal odacsalogatni, csalizni; valamit csalogató eledellel, csalival ellátni’, először 1349/50-ben Konrad v. Megenbergnél) SBP/TKR: Nn/Agens (ember) – Na/Páciens (fogóeszköz) – pNmit/Afficiált objektum (csali) Adat: då mit man die ängel ätzt Konrad v. Megenberg, B.d.Nat 250, 13 8. széméma: ‘ellenségesen viselkedni valakivel szemben; bosszúvágyat táplálni, fosztogatni’ (vö. DWBneu atzen4: ‘valakit megkárosítani, (háborúban) kifosztani, kirabolni’ SBP/TKR: NGn/Agens (ember) Adat: [ők] erővel a püspök földjén feküdtek, és atzten 6 napig Chron. Augs. 2.21,26. 9. széméma (DWBneu ätzen1 szerint) ‘valamit a felületére ható vegyi anyagokkal, maró anyaggal (savval, lúggal) szétmaratni, pácolni, tisztítani’ SBP/TKR: Nn/Agens (ember) – Na/afficiált objektum Adat: (1497) (d. salbe) wurt vast gebraucht..zu ätzen unnd reinigen..alle unreine schaden Brunschwig, chirurgia 237b 10. széméma (DWBneu ätzen2 szerint): ‘valamit vegyi anyagok hatásával létrehozni, előidézni (művészi alakításként) egy felületbe belevésni’ SBP/TKR: NGn/Agens (ember) – NGa/efficiált objektum (metszet) – pNin/Hely (felület) Adat: (1558) das glaß, darein der heilig David geetzet war Lindener, katzipori 133 LV. ässen (a kfn. aȝen-hez = 2a típus) 1. széméma ‘enni adni valakinek, megetetni; állatokat etetni’ (szinonimája az ätzen/etzen/atzen 1. szémémájának) SBP/TKR: Nn/Agens (ember) – Na/Címzett (ember/állat) – [pNmit/Afficiált objektum (táplálék)] Adat (DWBneu äsen1 után) 1388 das...des jars nit mer denne sechs swin geaesset sullen werden württ. Geschichtsqu. 8,62. 18 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIV Ätzend! Zur Geschichte der Verben ätzen, atzen, äsen (Az FNHDWB-ben az adatok között idézett, <z>-t tartalmazó véges igealakok az etzen igéhez is tartozhatnak, pl. do mite ezt her die gerualkin v. Tscharner, Md. Marco Polo 21,7.) 2. széméma ‘(állatokat) csalival odacsalogatni’ SBP/TKR: NGn/Agens (ember) – NGa/Páciens (állat) Adat: so du gar ein verbainten fuchs [...] hast, so äß in zu holz bey einem baum auf die erde Ermisch u.a., Haush. Vorw.225, 15. 3. széméma (DWBneu äsen1 szerint) ‘táplálékot felvenni’ (vadászati nyelvben), (DWBneu äsen2 szerint) visszahatóan ‘(növényevő állatokról, különösen vadászati nyelvben vadakról) valamit megenni, elfogyasztani, lelegelni’ SBP/TKR: NGn/Agens (állat) Adat: mag sy (= vemhes szarvastehén) sich wol an dem flachs waiden und äsen lehre v. d. zeichnen d. hirsches 133 L. Adat: 1682 soll der hirscher...äsen in den saaten und feldern Hohberg georgica (1687)2,63b. Régebbi újfelnémet (GoetheWB) ätzen 1. széméma ‘(egy madarat) etetni’ SBP/TKR: NGn/Agens (ember) – NGakk/Címzett (állat) – [pNaus/Eszköz] Adat: Es hatt‘ ein Knab‘ eine Taube zart, /...Geätzet aus seinem Mund 2. széméma ‘lúgok és savak, mérgek káros hatására’ csak jelen idejű melléknévi igenévként! 3. széméma ‘a rézmetszésben a maratási eljáráshoz’ SBP/TKR: NGn/Agens (ember) – NGa/Afficiált objektum (anyag) Adat: Ich ätzte die Platte äßen, sich Széméma: (vadászati nyelvben) a vad táplálkozására: ‘táplálkozni’ SBP/TKR: Nn/Agens (vadállatok) – pNan/Hely Adat: Gehörntes Rind / Aeßt sich vertheilt am überschoffen Felsen. Újfelnémet (DUW, DWBneu) äsen, sich Széméma (vadászati nyelvben) ‘(a fekete- és ragadozóvad kivételével a vadak által) táplálékot felvenni’ SBP/TKR: Nn/Agens – pN/Hely Adat: <1883> konnte man...ein reh oder einen hirsch heraustreten und sich äsen sehen (DWBneu, 3. köt., Sp. 338) ätzen Straipsniai / Articles 19 ALBRECHT GREULE 1. széméma ‘valamit savval, lúggal vagy hasonlóval kezelni, hogy feloldódjon vagy eltávolítható legyen’ SBP/TKR: Nn/Agens (ember) – Na/Afficiált objektum – pNmit/Eszköz (sav, lúg és hasonlók) Adat: Wundränder mit Höllenstein ätzen (DUW) 2. széméma ‘(savak, lúgok vagy hasonlók) romboló, maró hatást gyakorolnak valamire’ SBP/TKR: Nn/Agens (savak, lúgok vagy hasonlók) – Na/Afficiált objektum Adatolása túlnyomórészt jelen idejű melléknévi igenévként: ätzend. 3. széméma ‘sav, lúg vagy hasonló használatával valamit egy anyag felületén létrehozni, belemarni’, vegyi anyagok hatásával létrehozni, előidézni, (művészi alakításként) egy felületbe bevésni, majd általában valamit belevágni, bekarcolni’ (DWBneu, 3. köt., Sp. 338) SBP/TKR: Nn/Agens (ember) – Efficiált objektum (kép) – pNauf,in/Hely (anyagfelület) Adat: 1851 daß er auf eine kupferplatte buchstaben ätzte (DWBneu), ein Bild auf die Kupferplatte ätzen (DUW). ätzen Széméma (vadászati nyelvben) ‘fiókamadarakat táplálékkal, élelemmel ellátni’ (eredetileg bajor az ätzen helyett – másodlagos umlaut?) SBP/TPK: Nn/Agens (állat) – Na/Címzett (kölyökállat) – pNmit/Eszköz. Adat: <1853> vak...kicsinyek, amelyeket az (süntő nőstény)...gondosan csigákkal és földigilisztákkal etet (DWBneu, 3. köt., Sp. 391 4. ÖSSZEFOGLALÁS: A SZÓTÁRAKBAN MEGADOTT JELENTÉSEK 12 SZÉMÉMÁHOZ (A–L) Annak érdekében, hogy megmagyarázhassuk az ófn. *atjaund *ātja–/*āttja–, a germ. *eta- ‘enni’ ige etimológiai kauzatívumai, valamint az nhd. ätzen, äsen, atzen igék közötti szemantikai és szintaktikai fejlődést, a szótárak jelentésmegadásait 12 szémémába foglaljuk össze. A széméma ‘egy embert/egy állatot táplálékkal ellátni, táplálni, etetni’ Ófelnémet ätzen: SBP/TKR: NGn/Agens (ember/isten) – NGa/Címzett (emberek/állatok) – [pNmit/Afficiált objektum (étel)] – [pNaba/Eszköz („kézzel”)] 20 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIV Ätzend! Zur Geschichte der Verben ätzen, atzen, äsen Középfelnémet etzen, ezzen: SBP/TKR: NGn/Agens (ember) – nga/Címzett (ember/állat) – [pNmit/Afficiált objektum (táplálék)] – [pNmit/Eszköz (kéz)] Középfelnémet ätzen: SBP/TKR: NGn/Agens (isten, ember) – nga/Címzett (ember, állat) – [pNmit/von/Afficiált objektum (étel, takarmány)] – [pNmit/uf/Eszköz (kézzel/kézen)] Középfelnémet æßen: SBP/TKR: Nn/Agens (ember, sas) – Na/Címzett (ember, sas) – [pNvon/Afficiált objektum (takarmány)] Korai újfelnémet ätzen, etzen, atzen: SBP/TKR: Nn/Agens (ember) – Na/Címzett (ember/állat) – [pNmit/Afficiált objektum (táplálék)] – [pNmit/Instr (kéz)] Korai újfelnémet ässen: SBP/TKR: Nn/Agens (ember) – Na/Címzett (ember/állat) – [pNmit/Afficiált objektum (táplálék)] Ófelnémet: ätzen ‘(egy madarat) etetni’: SBP/TKR: NGn/Agens (ember) – NGakk/Címzett (állat) – [pNaus/Instr] ?Újfelnémet: atzen (vadászati nyelvben) ‘a fiókákat táplálékkal, élelemmel ellátni’ (eredetileg bajor, az ätzen helyett – másodlagos umlaut?); SBP/TPK: Nn/Agens (állat) – Na/Címzett (fiatal állat) – pNmit/Instr. B szeméma ‘(a) jószágát legeltetni’ Ófelnémet ezzen: SBP/TKR --- Középfelnémet etzen/ezzen: SBP/TKR: Nn/Agens (ember) – pNuf/Hely (legelő) Korai újfelnémet ätzen, etzen, atzen: ‘(egy terület növényzetét) lelegeltetni’ SBP/TKR: Nn/Agens (ember) Korai újfelnémet ätzen, etzen, atzen: ‘(a jószágot) legeltetni’, SBP/TKR: Nn/Agens (ember) – Na/Páciens (jószág) Óújfelnémet: --- Újfelnémet: --- C szeméma ‘valamit lelegeltetni’ Ófelnémet --- Középfelnémet æßen: SBP/TKR: NGn/Agens (ember) – NGa/Afficiált objektum/Hely (lejtő) Korai újfelnémet: --- Óújfelnémet: --- Újfelnémet: --- D szeméma ‘(a jószágot) erdei legelőre hajtani’ Ófelnémet --- Középfelnémet --- Korai újfelnémet ätzen, etzen, atzen: SBP/TKR: NGn/Agens (ember) – nga/Afficiált objektum (jószág) Straipsniai / Articles 21 ALBRECHT GREULE Óújfelnémet: --- Újfelnémet: --- E szeméma ‘állatokat táplálékkal odacsalogatni, csalizni; valamit csalogató eledellel, csalival ellátni’ Ófelnémet --- Középfelnémet ätzen: SBP/TKR: Nn/Agens (ember) – Na/Afficiált objektum (horog) – pNₘᵢₜ/Instr Korai újfelnémet ätzen, etzen, atzen: SBP/TKR: Nn/Agens (ember) – Na/Páciens (fogóeszköz) – pNₘᵢₜ/Afficiált objektum (csali) Korai újfelnémet ässen: SBP/TKR: Nn/Agens (ember) – Na/Páciens (állat) Óújfelnémet: --- Újfelnémet: --- F szeméma ‘valakit valamivel atzen, valakit valamivel táplálni’ ‘valamit (pl. zabot) megetetni’ Ófelnémet --- Középfelnémet aetzen: SBP/TKR: Nn/Agens (ember) – Nd/Címzett (ember) – Na/Afficiált objektum (illat) Korai újfelnémet ätzen, etzen, atzen: SBP/TKR: Nn/Agens (ember) – Na/Afficiált objektum (táplálék) Óújfelnémet: --- Újfelnémet: --- G szeméma ‘valakit jogosulatlan legeltetéssel károsítani a takarmányterületein’ Ófelnémet -- Középfelnémet etzen, ezzen: SBP/TKR: Nn/Agens (ember) – [Na/Páciens (ember)] – [pNₐₙ/Hely] Korai újfelnémet ätzen, etzen, atzen: SBP/TKR: Nn/Agens (ember) – Na/Páciens (ember) Óújfelnémet: --- Újfelnémet:--- H szeméma ‘valakivel szemben ellenségesen viselkedni; bosszúérzést táplálni, fosztogatni’, ‘valakit károsítani, (háborúban) kifosztani, kirabolni’ Ófelnémet --- Középfelnémet --- Korai újfelnémet ätzen, etzen, atzen: SBP/TKR: Nn/Agens (ember) Óújfelnémet: --- 22 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIV Ätzend! Zur Geschichte der Verben ätzen, atzen, äsen Újfelnémet: --- I szeméma (növényevő állatokról, különösen vadászati nyelvben a vadról) ‘valamit enni, elfogyasztani, lelegelni’, ‘táplálékot magához venni’ (vadászati nyelvben) Ófelnémet: --- Középfelnémet: --- Korai újfelnémet ässen: SBP/TKR: NGn/Agens (állat) Óújfelnémet sich äßen (vadászati nyelvben) SBP/TKR: Nn/Agens (vadállatok) – pNan/Hely Újfelnémet: äsen (vadászati nyelvben) J szeméma ‘valamit a felületre ható vegyi anyagok, maró anyag (sav, lúg) révén szétmaratni, pácolni, megtisztítani’ Ófelnémet ätzen (csak passzívban adatolt: giezzi tuurin) Középfelnémet: --- Korai újfelnémet ätzen, etzen, atzen: SBP/TKR: Nn/Agens (ember) – Na/afficiált objektum Óújfelnémet: --- Újfelnémet: ätzen ‘valamit savval, lúggal vagy hasonlóval kezelni, hogy feloldódjon vagy eltávolítható legyen’, SBP/TKR: Nn/Agens (ember) – Na/Afficiált objektum – pNmit/Instr. (sav, lúg vagy hasonló) K szeméma ‘(savak, lúgok vagy hasonlók) rombolóan, maróan hatnak valamire’ Ófelnémet: --- Középfelnémet: --- Korai újfelnémet: --- Óújfelnémet: ‘lúgok és savak, mérgek káros hatására’ csak jelen idejű melléknévi igenév! Újfelnémet: ätzen, SBP/TKR: Nn/Agens (savak, lúgok vagy hasonlók) – Na/Afficiált objektum – főként jelen idejű melléknévi igenév ätzend. L szeméma ‘sav, lúg vagy hasonló használatával valamit egy anyag felületén létrehozni, belemarni’ (DUW), ‘valamit vegyi anyagok hatására létrehozni, előidézni, (művészi alakításként) egy felületbe belevésni, majd általában valamit bevágni, bekarcolni’ (DWBneu, 3. köt., 392. o.) Ófelnémet: --- Középfelnémet --- Straipsniai / Articles 23 ALBRECHT GREULE Korai újfelnémet ätzen, etzen, atzen: SBP/TKR: NGn/Agens (ember) – Na/efficiált objektum (metszet) – pNin/Hely (felület) Óújfelnémet ätzen: SBP/TKR: Nn/Agens (ember) – Na/Afficiált objektum (anyag) Újfelnémet ätzen: SBP/TKR: Nn/Agens (ember) – Efficiált objektum (kép) – pNauf,in/Hely (anyagfelület). 5. KOMMENTÁR Abból indulunk ki, hogy a háromértékű (nyugatgermán) *atja és *atja/*ättja igék a korai ófelnémet nyelvi korszak előtti kommunikációban szinonimák voltak. Kauzativitásuk azonban egyaránt értelmezhető faktitív és permisszív módon: ‘x eléri, hogy y z-t egyen’ (faktitív), illetve ‘x engedi, hogy y z-t egyen’ (permisszív). Azt is figyelembe kell venni, hogy a nyugatgermán *ātja-/*ättja- (< germán *ēt-ja-) ige eredetileg nem kauzatív, hanem ornativ ige lehetett, amely morfológiailag (ja-képzős szóképzéssel) és szemantikailag (‘x táplálékkal/takarmánnyal látja el y-t’) mégis közel állt a „valódi” (germán) enni-kauzatívhoz. Ófelnémetben nem mutatható ki különbség a „valódi kauzatív” ezzen (< *atja-n) és az ornativ (?) āzen/*ātzen (< *atja/*attja-) között; mindkettőt háromértékűen használták. Ugyanez érvényes a középfelnémet etzen, ätzen és aȥen alakokra is. 6. A SZEMÉMÁK STRUKTURÁLÁSA A szótárakból összegyűjtött, szintaktikailag értelmezett és összefoglalt (12) szemémák fentebb nagy vonalakban szemantikailag a következő sorrendben vannak elrendezve: ‘enni adni’ – ‘etetni’ – ‘legeltetni’ – ‘lelegeltetni’ és ‘savval kezelni’; a J–L szemémák (‘savval kezelni’ stb.) állnak a legtávolabb az etimológiai alapjelentéstől (‘x táplálja y-t z-vel’). A (ófelnémet előtti) kiinduló helyzet a következőképpen írható le: az enni-kauzatívként három ige áll rendelkezésre, amelyek formailag csak kevéssé különböznek egymástól. Nagy a valószínűsége annak, hogy a hármas szinonímia korán szétfejlődött, különösen azért, mert a kauzativitás faktitív és permisszív módon egyaránt értelmezhető, és – a jelen esetben – a germán *etja-n alakból létrejött ige a germán *eta-m ‘rágás’ vagy *et-on ‘jászol’ főnévből származó ornativként vezethető le. A német nyelv fejlődésének kezdetén az A szemémánál olyan változatosság figyelhető meg, amely nem abban áll, hogy a szeméma permisszív értelemben ‘enni hagyni’, illetve faktitív értelemben ‘etetni’ használható 24 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIV Ätzend! Zur Geschichte der Verben ätzen, atzen, äsen hanem inkább abban, hogy a 2. aktáns nem korlátozódik az ‘ember’-re, hanem változó módon lehet ‘ember’ vagy ‘állat’. Ez a három aktánssal álló váltakozás az SBP/TKR-ben: Nn/Agens (ember) – Na/Címzett (emberek/állatok) – [pNmit/Afficiált objektum (étel)] az óújfelnémet korig fennmarad. Ugyanakkor a formula azt mutatja, hogy a harmadik aktáns zárójelben áll, vagyis az, amit enni adnak, illetve amivel etetnek, mondatrészként kifejezhető, de nem kötelező. Valenciaközpontú megközelítésben fakultatívan háromértékű SBP-ről van szó, és további variációs lehetőség adódik abból, hogy az ‘Afficiált objektum’ aktánst (‘étel/takarmány’) nem szükséges megnevezni. Amint a Goethe-szótár kimutatja, az újfelnémet felé vezető úton az A szeméma két ponton korlátozódik: teljesen elveszíti az ‘Afficiált objektum’ aktánsát, továbbá a második aktáns, a ‘Címzett’ változatossága megszűnik, és az ‘állat’-ra korlátozódik. Hogy ezt az ige különleges, illetve szaknyelvi használata okozza, az újfelnémetben válik világossá, ahol az atzen használatát „vadászati nyelvben” megjelöléssel látják el, és az első, valamint a második aktáns további korlátozást szenved: arra a jelenetre utal, amelyben az állatok (nem az emberek) táplálékkal látják el utódaikat. Az, hogy az újfelnémetben e szemémára már nem a ätzen, hanem a (bajor?) atzen formáns rögzült, utalhat az ätzen kiszorító hatására a J szeméma jelentésében. Milyen helyet foglal el ebben az összefüggésben az F szeméma, amely csak középfelnémet és korai újfelnémet adatokban tanúsított? TKR-je [Agens (ember) ellátja a Címzettet (ember/állat) Afficiált objektummal (táplálék)] az enni kauzatívjának alapkonstellációjától nem különbözik, de középfelnémetben a „klasszikus” adni-szerkezetbe illeszkedik: Nn/Agens (ember) – Nd/Címzett (ember) – Na/Afficiált objektum, ‘valakinek táplálékot adni’ jelentéssel. A Címzett most dativusban áll, nem pedig – mint az A szemémánál – akkuzatívusban, és a korai újfelnémetben elmarad. Az Afficiált objektum (amivel táplálnak) akkuzatívusba kerül, ezáltal a szerkezetből kiesik egy prepozíciós csoport. Már az ófelnémetben világossá válik az A szeméma fejlődésében már megfigyelhető perspektívabeszűkülés: a cselekvés az állatokra, pontosabban a jószágra irányul, valamint megjelenik annak szükségessége, hogy etessék, illetve erre alkalmas helyen legeltessék. Így az eredeti permisszivitás a faktitivitás rovására érvényesül, és a ‘Címzett’ aktáns ‘Páciensként’ az ‘állatok (jószág)’ csoportjára rögzül; az ‘Afficiált objektum (takarmány)’ aktáns kiesik, és mintegy színre lép egy új aktáns, nevezetesen a legeltetés helye. Noha a megfelelő VAK: Nn/Agens (ember) – Na/Páciens (jószág) – pN/Hely (legelő) Straipsniai / Articles 25 ALBRECHT GREULE egyetlen nyelvi szinten sincs teljes egészében adatolva, a B szemémánál mégis a „jelenetből” adódik egy három aktánssal álló VAK. Ehhez kapcsolódik a csak középfelnémetben tanúsított, kétértékű C szeméma, amelyben a perfektivitás (‘lelegeltetni’) következtében a hely Na/Afficiált objektumként jelenik meg. Ezzel szemben a csak korai újfelnémetben adatolt (kétértékű) C szemémánál ((‘a jószágot) erdei legelőre hajtani’), amely a B szeméma intenzifikációjaként értelmezhető, a ‘hely’ elmarad, és a ‘jószág’ Na/Afficiált objektumként lép színre. A jószág legeltetésének kölcsönös perspektíváját az E szeméma képviseli: itt az állatokat nem hajtják, hanem csalival csalogatják oda. Ebben a (csak középfelnémet és korai újfelnémet) szemémában a hangsúly a csalin és a csalogatás eszközén van. A legeltetés tágabb értelemben vett jelentésének (B, C, D, E, G szeméma) az állattenyésztésből a vadászat területére való átmenete során a korai újfelnémettől az újfelnémetig, a nyelvi változás folyamán megjelenik egy szeméma (I szeméma), amely az äsen formánsra (vadászati nyelvben) rögzül, és amelynek jelentése a ‘etetni/legeltetni’ visszahatóvá tételéből ered, nevezetesen ‘önmagát táplálni, legelni, táplálkozni’, miközben az első aktáns, az Nn/Agens, vadállatokra korlátozódik. Úgy tűnik, hogy a középfelnémet korszak óta a legeltetés jogvitákhoz vezetett. Csak így érthető a G szeméma fejlődése: ‘valakit jogosulatlan legeltetéssel károsítani a takarmányterületein’, sőt a csak korai újfelnémetben tanúsított H szemémában felismerhető jelentésbővülés is: ‘károsítani, kifosztani, kirabolni’. Míg a szemémák fent leírt fejlődése – az A szeméma (atzen) és az I szeméma (äsen) kivételével – nem gyakorolt hatást az újfelnémetre, és csak a középkorban, valamint a kora újkorban ment végbe, addig a J–K szemémák csoportja látszólag teljesen elkülönül, mégis fontos az újfelnémet felé vezető fejlődés megértése szempontjából: éppen az ätzen (illetve verätzen) van még jelen a standard nyelvben, és a jelen idejű melléknévi igenév formájában, ätzend (leértékelő értelemben) ‘borzalmas’, az ifjúsági és bizalmas nyelvben még ma is használatos. Figyelemre méltó, hogy a J szeméma már az óalsónémetben is adatolt, jóllehet csak VAK nélküli glosszaként, és a középfelnémet kivételével valamennyi nyelvi szinten szemantikai differenciálódásokkal adatolt. Felmerül a kérdés, miként fejlődött ki a ‘valamit a felületre ható vegyi anyagok, maró anyag (sav, lúg) révén szétmaratni, pácolni, megtisztítani’ jelentés a kauzatív jelentésből. A magyarázat kiindulópontját a Duden, Das Herkunftswörterbuch az ätzen címszó alatt (Riecke 2014: 136) azzal a megjegyzéssel adja, hogy az ige a 15. század végén műszaki szakszóvá vált, és a szaknyelvi használat abból a szemléletből indul ki, hogy a sav úgyszólván beleeszi magát a fémbe. Nyilvánvalóan egy nyelvtörténetileg korai metaforából kell kiindulnunk, amelyben az állatok etetése közbeni harapás és tépés a maró (ätzend) 26 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIV Ätzend! Zur Geschichte der Verben ätzen, atzen, äsen anyagok emberi testre gyakorolt hatására tevődött át. Erre utal a két ófelnémet glossza is, amelyekben a latin mordere ‘harapni’ ófelnémet ezzen (olvasd: *etzen) fordításaként szerepel. Ha a feltevés helyes, akkor a J szeméma leginkább a B szemémából, ‘a jószágot legeltetni hagyni’, fejlődött ki, mégpedig kontiguitív módon, mivel az állatok harapása a lelegelés során járulékos jelenségként jelentkezik. A jelentésváltozás a VAK-ban annyiban válik felismerhetővé, hogy a B szeméma ‘legeltetés helye’ aktánsa kiesik, a Na/Páciens Na/Afficiált objektummá válik, és többé nem korlátozódik a ‘jószág’-ra. Továbbá az újfelnémetben a kétértékű VAK a pNmit/Instr aktánssal bővült, így lehetőség nyílt annak pontos megjelölésére, hogy melyik szer mar. 7. ÖSSZEFOGLALÁS / KÖVETKEZTETÉSEK A történet kezdetén az ófelnémetben három igeformáns áll, amelyek morfológiailag és szemantikailag nagyrészt azonosak: a germán *et-a- ‘enni’ igemorfémából képzett ja-származékokról van szó, jelentésük kauzatív: ‘etetni’ vagy ‘enni hagyni’. A végén a mai német nyelvű kommunikációban szintén három ige áll, amelyek formailag a germán *atja-, illetve *etja- alakból fejlődtek, de szemantikailag már nem enni-kauzatívok, hanem csak sajátos nyelvi használatban, az atzen, äsen a vadászati nyelvben, az ätzen pedig szaknyelvben használatos. A szemantikai fejlődést kevésbé a faktitív és permisszív kauzativitás differenciálódása és egyértelmű hozzárendelése jellemzi a három igeformáns egyikéhez, mint inkább az, hogy az ember egy élőlény táplálására irányuló tevékenysége korán az állattenyésztésre összpontosult. (Ugyanez a folyamat figyelhető meg az inni-kauzatív tränken ‘állatokat itatni’ esetében is.) A fejlődés a VAK-ban úgy tükröződik, hogy a második aktáns, a ‘Címzett’, állatokra rögzül, és az emberi táplálkozás szempontjából fontos táplálékfajta helyett harmadik aktánsként megjelenik az a hely, ahol a táplálás, illetve a legeltetés történik. A referenciahatókörnek a legelő területére történt, nyelvtörténetileg korai „eltolódására” mindenekelőtt az utal, hogy a már ófelnémetben adatolt J szeméma – ‘valamit a felületre ható vegyi anyagok, maró anyag (sav, lúg) révén szétmaratni’ – metaforikusan a harapó jószágról (és vadról?) tevődött át. Figyelembe kell venni, hogy ez a szeméma feltehetőleg a szaknyelvi használatra való korlátozódásakor az újfelnémet ätzen formánsra (ófelnémet ezzen) rögzült. A KORAI ÚJFELNÉMET szótár tíz szemémával feltűnően széles szemantikai spektrumot mutat, amely más, szemantikailag közeli Straipsniai / Articles 27 ALBRECHT GREULE referenciaterületekre (például a jog területére) való jelentésátvitellel, az állatok legeltetésének és etetésének jelentésspecifikációjával egyrészt, valamint a szaknyelvi ‘ätzen’ jelentés specifikációjával másrészt jön létre. Így a jelentésspektrum világosan eltávolodott az eredeti kauzativitástól; e fejlődés csúcspontját a középfelnémet és korai újfelnémet F szemémája, a ‘valakinek táplálékot adni’ jelentés képezte, amely azonban az újfelnémetre nem gyakorolt hatást. A jószág emberek általi legeltetése és valamennyi, ebből a késő középkorban levezetett szeméma szintén visszhang nélkül marad a jelenkori nyelvhasználatban, ami alighanem az állattenyésztésnek az ipari korszak össztársadalmi kommunikációjában bekövetkezett jelentőségcsökkenésével függ össze. További jellegzetesség, hogy az újfelnémetben az ätzen, atzen és äsen etimológiailag eredeti kauzativitása teljesen elveszett, és a három igéhez ma rendelt szemémák használata a különleges és szaknyelvi peremre szorult. IRODALOM DUW – Deutsches Universalwörterbuch, 4., átdolgozott és bővített kiadás, a Dudenreaktion szerkesztésében, Mannheim, Leipzig, Wien, Zürich: Dudenverlag, 2001. DWBneu – Deutsches Wörterbuch der Brüder Grimm, új kiadás, az NDK Akadémiája és a Göttingeni Tudományos Akadémia szerkesztésében. 1. köt., 15. hasáb, Leipzig: S. Hirzel, 1983; 3. köt., 337–339., 390–392. hasáb, Stuttgart: S. Hirzel, 2007. EWAhd I – Etymologisches Wörterbuch des Althochdeutschen, A. L. Lloyd, O. Springer, R. Lühr szerkesztésében, Göttingen, Zürich: Vandenhoeck & Ruprecht, 1988. EWAhd II – Etymologisches Wörterbuch des Althochdeutschen, A. L. Lloyd, O. Springer, R. Lühr szerkesztésében, Göttingen, Zürich: Vandenhoeck & Ruprecht, 1998. Greule Albrecht, Korhonen Jarmo 2021: Historische Valenz. Einführung in die Erforschung der deutschen Sprachgeschichte auf valenztheoretischer Grundlage, Tübingen: Niemeyer. Riecke Jörg 1996: Die schwachen jan-Verben des Althochdeutschen. Ein Gliederungsversuch, Göttingen: Vandenhoeck & Ruprecht. Schützeichel Rudolf 2006: Althochdeutsches Wörterbuch, 6. kiadás, átdolgozva és a glosszákkal kiegészítve, Tübingen: Niemeyer. Seebold Elmar 1970: Vergleichendes und etymologisches Wörterbuch der germanischen starken Verben, Hága, Párizs: Mouton. 28 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIV Ätzend! Zur Geschichte der Verben ätzen, atzen, äsen ONLINE SZÓTÁRAK AHDWB – Althochdeutsches Wörterbuch. Hozzáférés: http://awb.saw-leipzig.de. FNHDWB – Frühneuhochdeutsches Wörterbuch. Hozzáférés: https://fwb-online.de. GoetheWB – Goethe-Wörterbuch. Hozzáférés: https://gwb.uni-trier.de. MHDWB – Mittelhochdeutsches Wörterbuch. Hozzáférés: http://www.mhdwb-online.de. Idegesítő, kellemetlen, taszító! A et̋etni, enni, falni igék történetéről ÖSSZEFOGLALÁS A régi felnémet nyelv történetének kezdetén három igeformáns létezett, amelyek morfológiai és szemantikai szempontból azonosak voltak. A germán ja-képzős származékokról van szó, amelyek a *et-a- ‘essen’ (‘enni’) germán igemorfémából származtak, és kauzatív jelentésük ‘essen machen’ (‘enni készíttetni’), illetve ‘essen lassen’ (‘enni adni’) volt. A mai német nyelvben három, formailag a germán *atja-/*ėtja alakból származó ige maradt fenn, de szemantikailag már nem maradtak meg az enni kauzatívjai; csupán szaknyelvben használatos az atzen, äsen, illetve vadászati nyelvben az ätzen. A Korai újfelnémet szótárban szereplő tíz szeméma széles spektrumot alkot: egyrészt a jelentés más, szemantikailag közeli területekre – például a jog területére – való átvitelével határozza meg az állatok legeltetésének és etetésének jelentéseit, másrészt elkülöníti a szaknyelvi ‘ätzen’ jelentést. Így az eredeti jelentésspektrumtól elkülönülve fejlődött a kauzalitás; a középfelnémet és a korai újfelnémet F szemémában, a ‘jemandem Nahrung geben’ (‘táplálékot adni’) jelentésben érte el csúcspontját, de nem volt hatással az újfelnémetre. Az állatok ember általi legeltetéséhez kapcsolódó, valamint a késő középkorban ezekből levezetett valamennyi szeméma a mai használatban nem tükrözi az állattenyésztési folyamatok jelentőségét. Hangsúlyozandó, hogy az újfelnémetben az ätzen, atzen és äsen eredeti etimológiai kauzalitása eltűnt, és a három igéhez a mai használatban rendelt szemémák alkalmazása a különleges és szaknyelvi használat peremére szorult. Beérkezett 2021. március 25-én. ALBRECHT GREULE Regensburgi Egyetem, Germanisztikai Intézet, D-93040 Regensburg [email protected] Straipsniai / Articles 29