Naujieji pavadinimai pagal lyties skirtumą

AGNĖ ALEKSAITĖ A Litván Nyelv Intézete ORCID id: orcid.org/0000-0002-3755-7406 Kutatási területek: neológia, szóalkotás, stilisztika, internetes nyelvészet. DOI: doi.org/10.35321/all87-11 NEM SZERINTI KÜLÖNBSÉGEN ALAPULÓ ÚJ ELNEVEZÉSEK Nemhez való hozzárendelésen alapuló új elnevezések ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány a Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyne szereplő, nemet jelölő új képzéseket szóalkotási szempontból vizsgálja. Röviden áttekinti a feminista nyelvi aktivizmust (angolul: feminist linguistic activism) és a nyelvi reformot (angolul: feminist language reform, gender-based language reform, non-sexist language reform stb.), valamint a Vilniaus universiteto lyčiai jautrios kalbos gairės című dokumentumot, abból a hipotézisből kiindulva, hogy ezek hatással lehettek a nemet jelölő új képzések létrehozására. A tanulmány meghatározza az ilyen képzések legtermékenyebb szóalkotási módjait és eszközeit; leírja, hogy a nemi különbségen alapuló új elnevezések közül mennyi és milyen (stilisztikailag jelölt vagy semleges) képződik hagyományos, illetve újító (e szóalkotási kategóriára nem jellemző) szóalkotási eszközökkel; végül pedig internetes statisztikát közöl a nemet jelölő új képzések elterjedtségéről. KULCSSZAVAK: neologizmusok, új képzések, szóalkotás, feminista nyelvi aktivizmus, nyelvi reform. ANNOTATION A tanulmány formációs szempontból vizsgálja a Litván neologizmusok adatbázisában szereplő, nemet jelölő új képzéseket. Rövid áttekintést nyújt továbbá a feminista nyelvészeti aktivizmusról és a feminista nyelvi reformról (más néven nemi alapú nyelvi reformról, nem szexista nyelvi reformról stb.), valamint a Vilniusi Egyetem nemérzékeny nyelvhasználati irányelveiről, azt a hipotézist felvetve, hogy mindez szerepet játszhatott a litván nyelvben megjelenő, nemet jelölő új képzések létrejöttében. A tanulmány meghatározza az ilyen új képzések létrehozásának legtermékenyebb módszereit és eszközeit; bemutatja a nemi hozzárendelésen alapuló új elnevezések mennyiségét, amelyek hagyományos és új (illetve e képzési kategória szempontjából szokatlan) 224 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII Naujieji pavadinimai pagal lyties skirtumą képzési eszközökkel készülnek, valamint az új szavak jellegét (amelyek stilárisan jelöltek vagy semlegesek lehetnek); végül pedig közli a nemet jelölő új litván képzések internetes elterjedésének statisztikáit. KULCSSZAVAK: neologizmusok, új képzések, szóalkotás, feminista nyelvi aktivizmus, nyelvi reform. BEVEZETÉS A feminizmust e század fő társadalmi mozgalmának tekintik (Pauwels 2001: 137), amely ösztönözte a nyelvi reformot (angolul: feminist language reform, gender-based language reform, non-sexist language reform stb.), amelynek célja a nyelvben rejlő nemi egyenlőtlenség megszüntetése. Bár egyes országok kutatásai azt mutatják, hogy az ilyen nyelvi reform nehezen valósítható meg, mivel a társadalom hozzászokott a hagyományos formák használatához (Maldonado 2015: 247), bár hangsúlyozzák, hogy önmagukban a nyelvi változások nem biztosítják a különböző nemek egyenlőségét, ha a férfiak és nők a társadalomban nem egyenlők (Hong 2018: 702)1, bár azt állítják, hogy a nyelv mesterségesen nem változtatható meg (Laugesen 2019: 256), a nyelv átalakításának törekvése számos országban elterjedt és terjed. Ez a nyelvi reform Litvániát sem kerülte el. 2021-ben közzétették a Vilniaus universiteto lyčiai jautrios kalbos gairės című dokumentumot (a továbbiakban: VU LJKG, irányelvek), amely szerint „a grammatikai hímnem semlegesként való használatának konvenciója elavult és sok esetben diszkriminatív”. Bár a litván nyelvben, ha személyre gondolunk, a hímnemű elnevezés formája mindig jelöletlen (Holvoet, Semėnienė 2006: 106), a hímnemű szavak ilyen, általánosító jelentésű használata a világ számos országában elfogadhatatlan és helytelenített. Ez a dokumentum – az irányelvek – arra ösztönzött, hogy megvizsgáljuk, mennyire kapcsolódnak be az új képzések alkotói abba, amit az irányelvek szerzői „a tudatosság és a nyelvi kreativitás területének” neveznek. A kutatás tárgyául – a jövevényszavak kizárásával – a Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyne (a továbbiakban: ND, adatbázis) szereplő, az elnevezések kategóriájába tartozó új képzéseket választottuk ¹ Egyébként Laimantas Jonušys „Apie „jautrią“ gramatiką“ című tanulmányában ezt írja: „Litvániában valóban létezik a nők diszkriminációja. A családon belüli erőszak továbbra is elterjedt jelenség. Nem csupán maga az erőszak jelent problémát, hanem az is, hogy a társadalom egy része úgy véli, az áldozat maga provokálja ki az erőszakot. Egyes területeken a nőknek nehezebb karriert építeniük és fontos tisztségeket betölteniük, mint a férfiaknak. Pozitív elmozdulásoknak is tanúi vagyunk. Valóban örülök a jelenlegi kormánynak, amelyet egyesek gúnyosan „női kormánynak” neveznek. Igaz, e kormány megítélése valószínűleg inkább a politikai és ideológiai nézetek leértékelt voltától függ, nem pedig a nőkhöz való viszonyulástól, de talán ennek így is kell lennie. Mindazonáltal nyilvánvaló, hogy a női miniszterekkel szembeni megvető magatartás sok esetben egyértelműen mizogíniára vall. Nehéz volna azonban elképzelni, hogy mindezek a problémák és a pozitív elmozdulások (nem csupán a kormányzatban) valamiképpen összefüggnének a grammatikai nem használatával a nyelvben” (15min.lt 2021-10-18). Straipsniai / Articles 225 AGNĖ ALEKSAITĖ a nemi különbségen alapuló elnevezések szóalkotási kategóriájába, vagyis saját eredetű és kölcsönzött tövet tartalmazó képzések (hibridek). 2022. május 5-én az ND 7691 nyelvi egységet (szavakat, szókapcsolatokat és rövidítéseket) tartalmazott. 3124 litván főnevet találtak, amelyek közül 55 nemi különbségen alapuló új elnevezést választottak ki. A tanulmány célja annak vizsgálata, hogy hogyan és milyen szóalkotási eszközökkel jönnek létre a nemi különbségen alapuló új elnevezések. Megjegyzendő, hogy a litván nyelvet általában „a nemek kifejezésének «egyensúlya» szempontjából egyáltalán nem vizsgálták kellő alapossággal” (Kvašytė, Maskuliūnienė, Župerka 2021: 57), kivéve a neologizmusok nemi kifejezés szempontjából végzett legújabb és talán egyetlen kutatását (Murmulaitytė 2021: 51–69). E cél elérése érdekében a következő feladatokat tűzték ki: 1) az ND-ből kézzel kiválogatni az új képzéseket – a nemi különbségen alapuló elnevezéseket; 2) elvégezni az ilyen új képzések szóalkotási elemzését; 3) megvizsgálni és leírni a nemi különbségen alapuló elnevezések szóalkotási módjait és eszközeit; 4) meghatározni, mennyi ilyen képzés jön létre hagyományos és újító (e szóalkotási kategóriára nem jellemző) szóalkotási eszközökkel; 5) megvizsgálni a stilisztikailag jelölt és stilisztikailag semleges, nemi különbségen alapuló elnevezések arányát; 6) ellenőrizni, milyen széles körben terjedtek el a nemi különbségen alapuló új elnevezések az internetes nyelvhasználatban; 7) ellenőrizni, mely nemet jelölő új képzések kerültek be a készülő Bendrinės lietuvių kalbos žodyną (a továbbiakban: BŽ); és 8) meghatározni, hogy az ND legújabb litván szókincsének mekkora részét alkotják ezek a képzések. Kutatási módszerek: az új képzések szóalkotási tagolásakor szinkrón szóalkotási elemzést alkalmaznak; a litván neologizmusok szóalkotási és használati sajátosságainak vizsgálatára és leírására analitikus-leíró módszert alkalmaznak; a nemi különbségen alapuló új elnevezések internetes elterjedtségének vizsgálatakor keresési módszert alkalmaznak; a képzések számszerű gyakorisági mutatóinak, a legtermékenyebb szóalkotási módoknak és eszközöknek a kvantitatív vizsgálatakor számlálási módszert alkalmaznak. 1. FEMINISTA NYELVI AKTIVIZMUS Ez a fogalom (angolul: feminist linguistic activism) „olyan tudatos tevékenységként értendő, amely a megszokott nyelv, valamint egységei formájának és szemantikájának valamilyen változására irányul” (Kvašytė, Maskuliūnienė, Župerka 2021: 42). Az „Apie žodžio korektiškumą: sava ir importuota“ című ismeretterjesztő tanulmány szerzői szerint „[F]elszínesen tekintve céljai megalapozottnak tűnnek: a nemek egyenlőségének elérése a nyelvi kifejezésben, a női tapasztalat, a női látásmód előtérbe helyezése, vagyis a világ női szemmel történő nyelvi kifejezése” (Kvašytė, Maskuliūnienė, Župerka 2021: 42). 226 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII Naujieji pavadinimai pagal lyties skirtumą E feminista nyelvi aktivizmus kezdetei 1970-ig nyúlnak vissza², amikor a feministák figyelmének középpontjába a nyelv került (Cameron 2003: 453; Pauwels 2003: 551; Braun, Sczesny, Stahlberg 2005: 1; Lee 2007: 285; Laugesen 2019: 241, 244), ezért törekedni kezdtek a nyelvben rejlő egyenlőtlenség megszüntetésére és az évszázadok alatt megszilárdult patriarchális gondolkodás megváltoztatására (Penelope 1990: 213, cit. из Ehrlich, King 1992: 156–157; Pauwels 2001: 138; a nyelvről mint a patriarchátus eszközéről lásd még: Pauwels 2001: 137). Az ilyen nyelvi reform újabb elnevezést kapott – verbális higiénia (angolul: verbal hygiene; Deborah Cameron terminusa, lásd Laugesen 2019: 241; bővebben lásd Cameron 1995). Külföldön számos olyan mű jelent meg, amely a szexista nyelv hatásáról és társadalmi károsságáról ír (bővebben lásd Parks, Rober­ton 1998: 478; 1998a: 446). Természetesen többnyire angol nyelvű kutatásokat végeztek³, amelyek kimutatták, hogy a) a magas társadalmi státusszal rendelkező foglalkozások, például a professzor, hímneműek, míg az alacsony társadalmi státuszú foglalkozások, például a tanítónő, nőneműek. Ezeket a szavakat hímnemű vagy nőnemű, általánosító jelentésben használják akkor is, amikor nem ismert az adott foglalkozás képviselőjének biológiai neme, vagy az jelentéktelennek, a lényeget nem módosítónak tűnik, például: universitetе dirba profesoriai, o mokyklose – mokytojos (Fuertes-Olivera 2007: 225; a társadalmi státuszról bővebben lásd Arvydas Matulionis tanulmányát Visuotinėje lietuvių enciklopedijoje (a továbbiakban: VLE), internetes hozzáférés: https://www.vle.lt/straipsnis/socialinis-statusas/); b) a negatív konnotációjú szavak – a nőkre vonatkozó elnevezések (angolul: shrew, bitch) – nem rendelkeznek hímnemű megfelelőkkel (Lakoff 2003: 162); c) a szexológiában használt terminusok a férfi pozíciójához kapcsolódnak, vagyis ahhoz, amit a férfi tesz a nővel, nem pedig fordítva (Ehrlich, King 1994: 59–60), és még sok egyéb. A világ különböző nyelvei leginkább a hímnem általánosító jelentésű használata miatt kapják a legtöbb kritikát⁴ (lásd még Braun, Sczesny, Stahlberg 2005: 1, 3). Természetesen a litván nyelv sem kivétel, hiszen „[A] mennyiségi paramétereket tekintve nyilvánvaló, hogy a nemek kifejezésének «egyensúlya» az indoeurópai nyelvekben sok helyütt sérül” (Kvašytė, Maskuliūnienė, Župerka 2021: 42). Az említett ismeretterjesztő tanulmány szerzői nemcsak a nemek kifejezésének egyenlőtlen „egyensúlyára” hívják fel a figyelmet (a „férfiak túlsúlyára” a litván nyelvben, ahogy Egidijus ² 1960-ban jelentek meg a seksizmas és a rasizmas terminusok, hogy felhívják a figyelmet a nők diszkriminációjának formáira (Wodak 1997, cit. из Formato 2016: 375). Ezeket tekinthetjük az első feminista nyelvi újításoknak (Ehrlich, King 1994: 61). ³ Itt egyes kutatók azonnal különbséget tesznek az angol és más nyelvek között, hangsúlyozva, hogy az angol nyelv kutatási eredményei nem általánosíthatók és nem alkalmazhatók szerkezetileg eltérő nyelvekre (Braun, Sczesny, Stahlberg 2005: 1). ⁴ Vö. A litván nyelvben „[A]z általánosítás esetén kizárólag a hímnemet használják: [...] rektorių taryba” (Paulauskienė 2007: 72), noha ebbe a tanácsba rektorok és rektornők egyaránt tartoznak. Straipsniai / Articles 227 AGNĖ ALEKSAITĖ Zaikauskas), hanem a nőnemű főnevek – az alapvető, legfontosabb fogalmak – különleges dominanciájára is: Negyedszázaddal ezelőtt, amikor Litvániában még nem léteztek a feminista nyelvi aktivizmus megnyilvánulásai, Egidijus Zaikauskas a litván nyelv grammatikáját, lexikai és szóalkotási szintjeit a feminizmus és a maszkulinizmus szempontjából áttekintve arra a következtetésre jutott, hogy a litván nyelv „a férfiak túlsúlyát” mutatja. Ezt az állítást az akkori konferencia-előadásából származó példák támasztják alá. A vyrvediniai töve: a VY Rauti ige jelentése, a didVYRė főnév⁵; a tėv- tő: TĖVynė, TĖVai (apa és anya); [...] (Zaikauskas 1994: 27). Így nem mondhatjuk, hogy a feminista aktivisták teljesen tévednek, amikor folyamatosan azt ismétlik, hogy a nyelv „tele van tömve” férfiassággal, és a nőnemet háttérbe szorítja. Ugyanakkor emlékeztetnünk kell arra is, hogy kultúránk nem egy kutatója, aki anyanyelvét vizsgálta, és a nyelv rendkívüli érzékű mestere, felhívta a figyelmet a nőnemű főnevek kivételes helyére a litván nyelv lexikai szemantikájában. Marcelijus Martinaitis költő megjegyezte: „A nagy litván fogalmak csaknem mind nőneműek: föld, nap, élet, igazság, lélek, szabadság, szeretet...” (Martinaitis 2006: 155). Az ilyen szemantikájú szavak bizonyos értelemben kiegyenlítik a hímnemű formák formális grammatikában tapasztalható mennyiségi túlsúlyát. (Kvašytė, Maskuliūnienė, Župerka 2021: 42–43) Bár világszerte vitatják a feminista nyelvi aktivizmus szükségességét és jelentőségét, mind e mozgalom támogatói, mind ellenzői felismerik, hogy még a legsemlegesebb formák is szexista árnyalatot kapnak a szexizmust propagáló emberek ajkán (Ehrlich, King 1992: 152), és maga a nyelvi reform is csak akkor lehet sikeres, ha a társadalom céltudatosan, tudatosan, nem pedig felszínesen választja az alternatív formák használatát (Pauwels 2003: 566). 2. A VILNIUSI EGYETEM NEMEKRE ÉRZÉKENY NYELVI IRÁNYELVEINEK ÉRTÉKELÉSE AZ INTERNETES MÉDIÁBAN E tanulmány semmiképpen sem törekszik a VU NEMEK átfogó és alapos értékelésére (a tanulmánynak nem volt ilyen célja), mindazonáltal úgy vélhető, hogy egy ilyen innovatív dokumentum megjelenése után érdemes röviden áttekinteni, hogyan értékeli az internetes média ezt az első, Litvániában kidolgozott, a nemekre érzékeny nyelv használatát ösztönző dokumentumot, annál is inkább, mert maguk az irányelvek készítői is elismerik, hogy „egyes nyelvekben és kultúrákban a nemekre érzékeny nyelv meghonosodott,” ⁵ Egyébként az ND-be bekerült egy stilisztikailag jelölt összetétel, a didbobė ‘iron. tetteiről és hőstetteiről híres nő’. Az új képzés a didvyris szó ellenpárjaként jött létre. 228 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII Naujieji pavadinimai pagal lyties skirtumą másokban pedig kísérletek folynak”. A tanulmány időrendben ismerteti a közszereplők reakcióit erre a „kísérletre”: A nyelvben számos olyan eset van, amikor például a szinekdoché elve érvényesül: a rész helyettesíti az egészet. Vegyük Blaise Pascal híres aforizmáját (rövidítve): „Az ember gondolkodó nád.” Mindenki érti, hogy bár az „ember” itt egyes számban áll, nem egyetlen személyt jelent, hanem az embereket mint egészet (a rész helyettesíti az egészet). Ugyanígy érthető, hogy az „ember” kimondásakor nem férfiakra, hanem minden emberre gondolunk. Másfelől itt az „ember” kompenzációja is megjelenik: a „nád” nőnemű. Vagy talán azon kellene töprengeni, miért [...] nőnemű számos fontos szó – személyiség, hatalom, társadalom, győzelem, nyelv stb. [...]. Mindazonáltal nem tagadható, hogy a nyelv az ésszerűség határain belül a nemsemleges használat felé változik. Jóval minden új irányzat előtt létezett a hagyományos megszólítás: „hölgyek és urak”. Mára a két grammatikai nem hasonló használata kiszélesedett – az álláshirdetésekben, hivatalos beszédekben, írásokban stb. Ez normális, mértékletes és a társadalom számára érthető. (15min.lt 2021–10–18, Laimantas Jonušys) Emlékezzünk még egy litván szóra, amelyet akkor használtak, amikor nehéz volt eldönteni valakinek a nemét: žmogysta – ember, személy (nemtől függetlenül) („Nem is tudod megérteni, miféle žmogysta ez”). Nem ilyen jelentést keresnek-e az irányelvek készítői? Ezt a szót azonban valószínűleg pejoratív árnyalata miatt vetették el. A hagyományos kultúrában értéknek számított az ember nemiségének, a nő és a férfi egyértelmű megértése. Igaz, a litván nyelvben van nemi szempontból semleges megszólításunk is: tamsta / tamstos. (lrt.lt 2021–10–19, Asta Katutė) „Ez részben a litván nyelv kigúnyolása. A litván ember és a litvánul beszélő ember számára ez sokáig, talán soha nem lesz érthető” – mondja Audrys Antanaitis, az Állami Litván Nyelvi Bizottság elnöke. (kauno.diena.lt 2021–10–31, Audrys Antanaitis) Bár a kritikusok azt mondják, hogy a hímnem tökéletesen megfelel semlegesnek, és nincs semmilyen további töltete a nemek közötti viszonyok alakítására, hogy ez csupán grammatika, ha azonban másképp gondolkodunk, megértjük, milyen erős töltetet hordoz magában a nyelv: kevés kritikus, különösen férfi, vállalná, hogy nőnemben írják le: „fizikusnő vagyok, eladónő vagyok” és hasonlók. Ez azt mutatja, hogy a nyelv nem semleges. (15min.lt 2021–11–02, Jūratė Juškaitė) Benne (az irányelvekben – a szerző megjegyzése) a problémát „nagyon egyszerűen” oldották volna meg – azt javasolták, hogy a žmogus elnevezését tartalmazó nőnemű lényt „žmoga”-nak nevezzék. Miért ne „žmogiene”, ha már férjnél vagyok? Vagy „žmogaitė”, ha még hajadon vagyok. Ha pedig nem akarom közzétenni családi állapotomat, nevezhetem magam „žmogė”-nek, [...]. Straipsniai / Articles 229 AGNĖ ALEKSAITĖ Ha pedig egyik nemmel sem akarom azonosítani magam, nevezhetném magam „žmogu”-nak, az orosz „ono” mintájára, mivel a litván nyelvben nincs semleges nem. (skrastas.lt 2021–11–05, Regina Musneckienė) „[...] Még a nemrég, ez év október 15-én a tiszteletre méltó Vilniusi Egyetem által közzétett, nemekre érzékeny nyelvi irányelvek is, véleményem szerint, a hagyományos, megszilárdult litván nyelvi normák teljesen indokolatlan, sőt szégyenletes lerombolását jelentik” – fejtette ki álláspontját a professzor. (etaplius.lt 2021–11–16, Juozas Pabrėža) Hasonló szavakat lehet alkalmi (egyéni, stilisztikai) új képzésekként „feltalálni”, tréfálkozva, bolondozva (így a „Dviračio žinios” televíziós műsor „egerei” az emberek helyett žmoga-t mondanak), de ezeket a természetes anyanyelvi használatra ráerőltetni...?! [...] A nyelv sokkal változatosabb, rugalmasabb és hajlékonyabb, mint ahogyan azt a „nemekre érzékeny nyelv” alkotói látják. Csak kreatívan kell tudni használni, és nem szabad olyan negatív, lekicsinylő jelentéseket és attitűdöket belemagyarázni, amelyek nincsenek benne. Nem zavarta a hímnemű szavak neme a nemzetünk legkiválóbb asszonyait – köztük több kiemelkedő feministát és az egyenlő jogok harcosát –, Gabriele Petkevičaitė-Bitėt, Meilė Lukšienėt, Vanda Zaborskaitėt, ma pedig Viktorija Daujotytėt, amikor bizonyos esetekben általánosító, mindkét nemre vonatkozó jelentésben használták. Több ezer litván nőnek sem zavaró. Csak azokat zavarja, akiket megszállt a divatos ideológia. (pozicija.org 2022–01–06, Kazimieras Župerka) Jelenleg, ahogy a megadott források adatai mutatják, az erősebb a negatív attitűd, másfelől azonban nem világos, milyen társadalmi mentális változások lehetségesek hosszú távon. Az irányelvek készítői szerint „[...] Idővel egyes formák meghonosodnak, mások eltűnnek; egyesek elterjednek és intézményesen megszokottá válnak, mások csak az egyéni kifejezés terében maradnak meg, emellett pedig teljesen új formák is megjelennek”. Például az angolban a feministák már 1970-ben létrehozták az Ms rövidítést, amely az Miss (kisasszony, hajadon nő) és az Mrs (asszony, férjezett nő) rövidítések helyettesítésére szolgált⁶. Az új Ms rövidítés (nő) analóg módon, az Mr rövidítés (férfi) mintájára jött létre, és nem jelezte a nő családi állapotát (Ehrlich, King 1992: 154; Fuertes-Olivera 2007: 224; lásd még Pauwels 2001: 139–141). Igaz, ezt a Ms rövidítést többnyire elutasították vagy helytelenül használták; például a családi állapotot semleges módon nem jelölő rövidítéssel kezdték megszólítani az elvált nőket, karrierista nőket, prostituáltakat stb. (bővebben lásd Ehrlich, King 1992: 154; Ehrlich, King 1994: 62–63; Fuertes-Olivera 2007: 222). ⁶ Santrumpos Miss és Mrs azért bírálták, mert a nőt a férfival való kapcsolatának (nem)léte alapján határozták meg (Lakoff 1975: 30, cit. из Pauwels 2001: 139). 230 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII Naujieji pavadinimai pagal lyties skirtumą Egy másik kísérlet során a nemet jelölő szavakat (angolul: chairman, spokesman) semlegesekkel igyekeztek felváltani: elnöklő személy, elnök, -nő (angolul: chairperson), illetve küldött, -nő, képviselő, -nő (angolul: spokesperson). Ez a reform nem hozott változást, mert – ahogy a használat megmutatta – ezek a semleges szavak elvesztették semlegességüket: az angol chairperson, spokesperson szavakat kizárólag a nők tevékenységének leírására kezdték használni (Ehrlich, King 1992: 155; 1994: 63). Az ilyen példák alátámasztják a feminista nyelvi aktivizmussal szembeni kritikát, miszerint a nyelv nem változtatható meg mesterségesen, ha a társadalom nem érett meg a változásokra, és nem érti azok jelentőségét, szükségességét: a mesterségesen bevezetett nyelvi változások nagyon gyakran nem honosodnak meg, a társadalom többnyire nem érti a nemek nyelvi egyenlőségének mesterséges szabályozására irányuló kísérleteket, sőt a semlegesnek szánt formákat is kétértelműen használja. 3. NEMI KÜLÖNBSÉGEN ALAPULÓ ÚJ ELNEVEZÉSEK: FLEXIÓS DERIVÁCIÓ Az adatbázisban, amint említettük, 55 nemi különbségen alapuló új elnevezést találtak, amelyek a Dabartinės lietuvių kalbos gramatika (a továbbiakban: DLKG) szerint „más (ellentétes) nemű személyeket vagy általában élőlényeket jelölnek” (2006: 142). Ezek nagy többségét végződéses képzések alkotják (80%; 44; lásd az 1. táblázatot)⁷, a fennmaradó rész pedig képzős képzésekből áll (20%; 11). ¹ TÁBLÁZAT. A nemi különbségen alapuló elnevezések képzői az ND-ben Sorsz. | Képző | A képzések száma (ND) | absz. szám 1. | –ė | 35 2. | –ius (nincs besorolva) | 4 3. | –as (nincs besorolva) | 2 4. | –is (nincs besorolva) | 2 5. | –a (nincs besorolva) | 1 Összesen: | 44 ⁷ Amint a makroneológia legújabb kutatása kimutatja, az adatbázisban ez az egyetlen olyan szóalkotási kategória, amelyet a végződéses képzések nagy száma különböztet meg (Aleksaitė 2022: 91). Straipsniai / Articles 231 AGNĖ ALEKSAITĖ Az 1. táblázatból látható, hogy az ND-ben szereplő, nemi különbségen alapuló új elnevezések változatosabb végződésekkel képződnek: nemcsak a grammatikákban megadott egyetlen szóalkotási eszközzel, a -ė képzővel (Lietuvių kalbos gramatika (a továbbiakban: LKG) 1965: 418; DLKG 2006: 143), hanem az e szóalkotási kategóriához hagyományosan nem tartozó -a, -as, -is és -ius végződésekkel is. Az LKG megjegyzi, hogy „[K]orábban sok foglalkozás a nők számára egyáltalán nem volt hozzáférhető, és még ma sem túl sok nő képvisel bizonyos foglalkozásokat, ezért magától értetődő, hogy a valóságban nem volt alap nőnemű főnevek létrejöttére, amelyek az ilyen foglalkozásokat űző személyeket jelölik” (LKG 1965: 165). Vö. a következő szópárokkal: a Lietuvių kalbos žodyne (a továbbiakban: LKŽ) és a Dabartinės lietuvių kalbos žodyne (a továbbiakban: DŽ₈) rögzített arkivyskupas – az ND-be felvett arkivyskupė ‘idősebb püspöknő (a legmagasabb rangú keresztény papnő), aki több egyházmegyét vezet’ (: arkivyskupas), budelis – būdelė ‘a halálbüntetés végrehajtója’ (: budelis), kareivis – kareivė ‘katonai szolgálatot teljesítő nő (átvitt értelemben is, például hangya)’ (: kareivis), maestro – maestrė ‘egy jelentős művésznő tiszteletteljes megnevezése’ (: maestro), urėdas – urėdė ‘urėdasi tisztséget betöltő nő’ (: urėdas), vikaras – vikarė ‘a plébánosnő segítője’ (: vikaras) stb. A litván nyelvben „[A]z ilyen hímnemű és nőnemű főnévpárok mind saját, mind nemzetközi szavakból létrehozhatók. [...] Ez a képzés annyira szabályos, hogy megengedi a váltakozást” (Paulauskienė 2007: 72), például aktorius – aktorė, daktaras – daktarė, direktorius – direktorė, rašytojas – rašytoja, studentas – studentė stb. (Paulauskienė 2007: 72; lásd még LKG 1965: 165), ezért korábban is és ma is, amikor új foglalkozás jelent meg, és szükség volt egy olyan nőnemű főnévre, amely a nőt „állandó (tisztsége) vagy csak ideiglenes munkája” alapján nevezi meg (Paulauskienė 2007: 72), lehetőség nyílt ilyen főnevek létrehozására; „[V]agyis Litvániában a munka és a karrier szempontjából (legalábbis a nyelvben – a szerző megjegyzése) a nők kezdettől fogva egyenlők voltak a férfiakkal”⁸ (Paulauskienė 2007: 72). Az ilyen új képzések létrehozásának egy másik ösztönzője az a törekvés, hogy „hangsúlyozzák vagy ritkábban eltöröljék a korábban már megnevezett (valós) valamely nemhez tartozását” (Murmulaitytė 2021: 51): autoritetė ‘nőnemű tekintély’ (: autoritetas), gėnijė ‘a legnagyobb képességekkel és tehetséggel rendelkező nőnemű személy’ (: genijus), individė ‘nőnemű egyén’ (: individas), išmintė ‘bölcsességet felhalmozott nő’ (: išminčius), kūdikė ‘nőnemű csecsemő’ (: kūdikis), lavonė ‘nőnemű emberi holttest’ (: lavonas), personažė ‘egy mű nőnemű szereplője (karaktere)’ (: personažas), subjektė ‘irodalmi alkotás élményeit átélő női szereplő ⁸ Vö. „A nyelvben a nő és a férfi egyenlők. [...] Világos párhuzamok: draugas és draugė, bičiulis–bičiulė, profesorius–profesorė. Nem minden nyelvben van így” (Daujotytė 1990: 5, cit. из Kvašytė, Maskuliūnienė, Župerka 2021: 45). 232 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII Naujieji pavadinimai pagal lyties skirtumą (leggyakrabban költészeti) mű szereplőjét (: subjektas) és másokat. Az adatbázisban szereplő –ė végződésű származékok alapjai férfi nemű személyek megnevezései: ginklanešė „a lovag fegyverhordozója, a lovag segítője; átvitt értelemben – egy kortárs (politikai) vezető segítője” (: ginklanešys), robotė „a női létet utánzó mechanizmus megnevezése” (: robotas), šunytė „a kutya nősténye – szuka” (: šunytis) és mások, kivéve az elitė új szót, amelynek jelentése „tréf. a női nemű elit képviselője”, és amely a elitas gyűjtőnévre épül. Nyilvánvaló, hogy mind korábban, mind napjainkban a köznyelvi litvánban az –ė végződés „a női nemű személyek [...] megnevezéseinek képzésére szolgáló legfontosabb eszköz” volt és „az is” (Ambrazas 2000: 79). A nemi különbség szerinti ND-megnevezéseket a képzőeszközök (végződések) sokfélesége jellemzi. Az adatbázisban a nemi különbség szerinti megnevezések képzési kategóriájához hagyományosan nem tartozó –ius (4), –as (2), –is (2) és –a (1) végződéssel képzett származékokat rögzítettek: a) ãuklius „férfi, aki dajka munkáját végzi; kölyökállatok gondozója” (: auklė), fyfìus „férfi nemű fìfa – ápolt külsejű, de nagyobb intelligenciával nem rendelkező fiú” (: fyfa), mūzius „a mūza (istennő, a költői alkotás ihletője) főnév hímnemű alakja” (: mūza) és pìcius „pizzasütő” (: *picė), amely írásos használatban nem rögzített képzési alapra épül; b) mū́zas „tréf. a mūza (istennő, a költői alkotás ihletője) főnév hímnemű alakja” (: mūza) és slaugas „betegápoló” (: slaugė); c) sesūtis „tréf. orvosi nővérként dolgozó férfi” (: sesutė), sesėlis „tréf. orvosi nővérként dolgozó férfi” (: seselė); d) žmoga „feminista megnevezése a nőnek vagy általában a nemtől elválasztott személynek” (: žmogus), amelyet Daiva Repečkaitė szociológus és újságíró alkotott (Kvašytė, Maskuliūnienė, Župerka 2021: 49; lásd még ND). Az Irányelvek szerint a žmoga új szó „az ember kategóriájának mint hosszú időn át a férfi nemű személyekével egybeeső kategóriának a kritikáját célozza” (az új szó tulajdonságot jelölő főnevekhez való esetleges besorolásáról lásd Murmulaitytė 2021: 58; a žmoga új szó bírálatáról bővebben lásd Kvašytė, Maskuliūnienė, Župerka 2021: 49–50). Az összegyűjtött adatok azt mutatják, hogy leginkább –ė (különösen termékeny) és –a végződésű, női nemű személyeket jelölő megnevezések képződnek, míg a ritkább –ius, –as és –is végződésekkel férfi nemű személyeket jelölő megnevezések. Straipsniai / Articles 233 AGNĖ ALEKSAITĖ 4. NEMI KÜLÖNBSÉG SZERINTI ÚJ MEGNEVEZÉSEK: KÉPZŐS SZÓALKOTÁS A tanulmány írásának időszakában a képzők termékenysége meglehetősen korlátozott volt (lásd a 2. táblázatot). 2. TÁBLÁZAT. A nemi különbség szerinti megnevezések képzői az ND-ben Az adatbázisban e képzési kategória képzős származékai között legnagyobb számban a –inas képzővel alkotott, férfi nemű személyeket jelölő megnevezések fordultak elő, valamivel kisebb számban pedig a –ienė képzővel alkotott, női nemű személyeket jelölő megnevezések: a) auklinas „tréf. férfi, aki dajka munkáját végzi” (: auklė), barakūdinas „pejor. ragadozó férfi, aki egy gazdag nőből akar hasznot húzni” (: barakūda), beždžioninas „a majom hímje” (: beždžionė), žvaigždinas „iron. férfi nemű sztár – híresség” (: žvaigždė) és mások; b) eksmerienė „a volt polgármester felesége” (: eksmeras), konservatorienė „tréf. egy befolyásos konzervatív politikus felesége” (: konservatorius) és „a százlábú nősténye” (: šimtakojis). Az ND-be bekerültek a hagyományosan a nemi különbség szerinti megnevezések képzési kategóriájához nem tartozó –ūnas és –(i)ukas képzőkkel alkotott származékok is: a) kregždūnas „iron. a Haza Szövetségéhez–Litván Kereszténydemokraták Pártjához tartozó parlamenti képviselő, amelynek jelképe a fecske” (: kregždė) és žvaigždūnas „iron. férfiak – sztárok, hírességek (rendszerint a szórakoztatóiparból)” (: žvaigždė); b) aukliukas „férfi, aki dajka munkáját végzi” (: auklė / auklius, auklis, auklys⁹). A nemi különbség szerinti megnevezések képzős szóképzése nem termékeny. A ritka –inas (némileg termékenyebb), –ūnas és –(i)ukas képzőkkel férfi nemű személyeket jelölő megnevezések képződnek, ami azt jelenti, hogy jelenleg a litvánban a flexiós deriváció alkalmasabb a női nemű személyeket jelölő megnevezések képzésére. ⁹ A hímnemű főnevekről bővebben lásd a Litván Nyelvi Állami Bizottság Konzultációs Adatbankját (a továbbiakban – VLKK KB), online hozzáférés: http://www.vlkk.lt/konsultacijos/12415-auklus-auklis-au klys. 234 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII Naujieji pavadinimai pagal lyties skirtumą 5. NEMI KÜLÖNBSÉG SZERINTI ÚJ MEGNEVEZÉSEK: STILISZTIKAI SZEMPONT Már említettük, hogy a folyamatosan bővülő adatbázisban a tanulmány írásának időszakában 7691 nyelvi egység szerepelt, amelyek között 55 nemi különbség szerinti új megnevezést találtunk; ez azt jelenti, hogy az ilyen származékok a legújabb szókincs egészének (mind az őshonos, mind a kölcsönzött elemeknek) igen csekély részét alkotják (0,7%). A tanulmány egyik célja annak vizsgálata, hogy hány nemi különbség szerinti új megnevezés jön létre denotatív okokból, és hány stilisztikai okokból; továbbá e nyelvi jelenségek internetes használatának elterjedtségét is meg kellett állapítani (lásd a 3. táblázatot). 3. TÁBLÁZAT. (Nem)stiláris megnevezések nemi különbség szerint Straipsniai / Articles 235 AGNĖ ALEKSAITĖ Sorszám. Új szó (Nem)stiláris szempont Internetes elterjedtség stilárisan semleges stilárisan jelölt stiláris árnyalat abszolút szám 21. konservatorienė + tréfás 2 22. krežďūnas + ironikus 0 23. krivė + 195 24. kūd ikė + 271 25. lavonė + 128 26. maestrė + 32 27. modelė + 335 28. monstrė + 316 29. mūzas + tréfás 99 30. mūzius + 8 31. narcizė + 136 32. orakulė + 304 33. pastorė + 227 34. personažė + 498 35. picius + 1 36. piratė + 305 37. pusvyrė + 4 38. robotė + 261 39. seselis + tréfás 0 40. sesutis + tréfás 4 41. slaugas + 319 42. subjektė + 187 43. šimtakojienė + 1 44. šunytė + 236 45. šviesulė + ironikus 1 46. talentė + 159 47. tevė + ironikus 5 48. uredė + 57 49. vikarė + 34 50. vyskupė + 188 51. vunderkindė + 163 236 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII Naujieji pavadinimai pagal lyties skirtumą Sorszám. Új szó (Nem)stiláris szempont stilárisan semleges stilárisan jelölt stiláris árnyalat Internetes elterjedtség abszolút szám 52. zombė + pejoratív 27 53. žmoga + 32 54. žvaigždinas + ironikus 3 55. žvaigždūnas + ironikus 227 Amint a 3. táblázatból látható, az adatbázisban a stilárisan semleges, referenciális funkciót betöltő, nemi különbség szerinti megnevezések vannak túlsúlyban (74,5%; 41). Ezek denotatív okokból, egy új valóság megnevezésének szükségessége miatt jönnek létre. A fennmaradó származékok (25,5%; 14) stilárisan jelöltek. Érzelmi-expresszív funkciót töltenek be, és stiláris megfontolásokból jönnek létre (több negatív konnotációjú származék képződik: ironikus, leértékelő és pejoratív). Az összegyűjtött példák azonban azt mutatják, hogy vannak olyan stilárisan jelölt új szavak is, amelyek elveszítik érzelmi-expresszív funkciójukat, és gyakrabban használatosak stilárisan semleges, nemi különbség szerinti személymegnevezésekként: Néha a gyermek ügyesen elszundít az etetőszékben – nézd, már az orrocskáját a kistányérba bóbiskolja! Még mulatságosabb látványban lehet részünk egy késői szuperanyukás találkozóról hazaérve, amikor egy gyerekkel lévő dajka-apukát találunk, akik „újszerű” alvási pózt és helyet fedeztek fel... vajon melyikük altatta el előbb a másikat? (supermama.lt 2005–06–01)10 A menet több száz embernek, különösen a hagyományos férfiaknak adott lehetőséget arra, hogy először lássák Vilniust. A parkot, amelyben az elit futkározik, az elitės pedig felpiperézett kiskutyákat sétáltatnak. (delfi.lt 2021-05-16, Rimvydas Valatka) A zombės képét választó tinédzserlány először a jelmezt választotta ki, és csak később keresett az interneten konkrét sminket, amellyel meg szerette volna lepni osztálytársait az iskolai rendezvényen. (panele.lt 2017-10-19) 10 A tanulmányban a használati példák nyelvét nem javítottuk. Straipsniai / Articles 237 AGNĖ ALEKSAITĖ A nemi különbség szerinti új megnevezések internetes elterjedtségének vizsgálata¹¹ során megállapítottuk, hogy az ND-ben rögzített nyelvi jelenségek ritkákra (0–50), elterjedtekre (50–150), gyakoriakra (150–250) és nagyon gyakoriakra (250–500) oszthatók. Természetesen „[A]z internet rendkívül heterogén és folyamatosan változó tér” (Aleksandravičiūtė 2008: 267), ezért a 3. táblázat hozzávetőleges számszerű gyakorisági értékeket tartalmaz. A táblázat adatai szerint a legtermékenyebb, nemet jelölő új szavak: personažė¹² (498), kareivė (369), monstrė (316), kūdikė (271), modelė „női nemű modell (aki tervezők által készített ruhákat mutat be)” (335), slaugas „betegápoló” (319), pirātė „kalóznő” (305), orākulė „ember által kialakított helyzetekben kiszámíthatatlan viselkedésével egy verseny kimenetelét vagy események menetét „megjövendölő” nőstényállat” (304), robotė (261), pastorė „protestáns lelkésznő” (227), žvaigždūnas (227), šunytė „a kutya nősténye – szuka” (236), arkivyskupė „főpüspök (a keresztény papság legmagasabb rangú, több püspökséget vezető női tagja)” (216), krivė „a balti vallás papnője, jósnő” (195), vyskupė „a keresztény papság legmagasabb rangú női tagja” (188), subjektė (187), kavalierė „renddel kitüntetett nő” (165), vunderkindė „rendkívüli tehetséggel rendelkező lány” (163), t al entė (159) és ginklanešė (156). Az aláhúzott, a jelenleg készülő BŽ-be felvett szavakon kívül a szótárban szerepelnek még a genijė (39) és a zombė új szavak ¹¹ A Google keresősorába az új szó ragozott alakjait idézőjelben írtuk be (a rendszer az idézőjeles szöveget pontos idézetként kezeli), az új szó minden ragozott alakját (egyes és többes számban) az OR logikai operátorral (angl. vagy) kapcsoltuk össze, például: „mūzas” OR „mūzo” OR „mūzui” OR „mūzą” stb. A keresőrendszer „csak litván nyelvű oldalak keresése” szűrőjét is kiválasztottuk (a jelen kutatásban alkalmazott keresősor-összeállítás fő elveiről bővebben lásd Aleksandravičiūtė 2008: 267–274). Ezenkívül a rendszer által szolgáltatott eredményeket reprezentatívabb kép elérése érdekében kézzel is ellenőriztük. A keresési eredmények kézi feldolgozása nélkül a tanulmány torz, pontatlan adatokat közölt volna a következő okok miatt: 1) a Google internetes keresőrendszer természetesen nem különbözteti meg a homonimákat és homográfokat, például a budelių alakot (hímnemű többes szám; nőnemű többes szám (személy) és nőnemű többes szám (hely); mūzas (hímnemű egyes szám és nőnemű többes szám); slaugo (hímnemű egyes szám genitívusza és jelen idejű igealak); žvaigždinas (személy és gomba) stb.; 2) a keresőrendszer nem különbözteti meg az írásváltozatokat: elitė (új szó) és Elitė (keresztnév); žvaigždinas (új szó) és Žvaigždinas (vezetéknév); 3) a žmogus esetében többnyire nem valós használati példák jelennek meg, amelyekben e szót célzottan használják, hanem különböző források adatai, amelyek ugyanannak a dokumentumnak – a VU LJKG-nek – az idézett szöveghelyeit tartalmazzák, ahol erről az új szóról írnak; 4) rendszerszerű, ismétlődő helyesírási hibák, például a hímnemű többes számú V. hibás írása; ilyen eredményeket ad a rendszer a nőnemű egyes számú N. keresésekor: Mediniai gangsteriai, pripučiam i autoritetei:) (klaipeda.diena.lt [elektronikus közlés] 2018–09–22); Liudna kai Lietuva valdo tokie budel ei!!! (facebook.com [elektronikus közlés] 2019 előtt) és 5) az interneten számos automatikus fordítóoldal található, amelyek használatának hitelessége és megbízhatósága kétséges, ezért az ilyen oldalakat a gyakorisági értékek számszerűsítésekor nem vettük figyelembe. ¹² A tanulmányban az ismételten előforduló új szavak definícióit nem közöljük. 238 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII Naujieji pavadinimai pagal lyties skirtumą „pejor. átvitt értelemben – akarat nélküli, halott, női nemű élőlény” (27); ez utóbbi új szónak a BŽ-ben nincs stiláris árnyalata. Természetesen ezek az adatok előzetesek, mivel számos nemet jelölő új szóval kapcsolatos információ, például az arkivyskupas, pastorius és mások adatai, még gyűjtés alatt áll a BŽ-ben; ezért a jövőben várhatóan több termékeny, nemi különbség szerinti megnevezés kerül majd be a szótárba. Ezen új nyelvi jelenségek használatának vizsgálata azt mutatta, hogy a nemi különbség szerinti új megnevezések mintegy 43,6%-át, amelyek spontán, alkalomszerűen jöttek létre, nem szokás használni: gūrė „szellemi vezetőnő”, kregždūnas, šimtakojienė, šviesulė¹³ „iron. ismert (rendszerint a szórakoztatóiparból származó) nő” és mások. A képzési szinonimák (lásd még Vaskelienė 2000: 5) használati tendenciái is kirajzolódtak: előnyben részesítik az ȧuklius (142) új szót (vö. a versengő változatokkal: ȧuklinas (51) és aukliukas (27)), a fyfinas (110) szót (vö. a képzési szinonimával: fyfius (22)), a mūzas (99) szót (vö. mūzius (8)) és a žvaigždūnas (227) szót (vö. žvaigždinas (3)). A nemet jelölő új szavak használatának ilyen vizsgálata azt mutatja, hogy a társadalom szükség esetén új, nemi különbség szerinti megnevezéseket alkotott és alkot (a nyelvi divatoktól függetlenül). A referenciális új szavaknak nagyobb esélyük van bekerülni az aktív használatba, mivel olyan személyeket neveznek meg, akik a mindennapi élet fontos részét képezik (kareivė, slaugas és mások). KÖVETKEZTETÉSEK 1. A Litván Új Szavak Adatbázisában (ND) a tanulmány írásának időszakában 55 nemi különbség szerinti új megnevezés szerepelt (a 2022. május 5-i adatok szerint az ND-ben 7691 nyelvi egységet rögzítettek). Az ilyen származékok az új szókincs egészének (mind az őshonos, mind a kölcsönzött elemeknek) igen csekély részét alkotják (0,7%). 2. Az ilyen származékok többségét végződéses származékok alkotják (80%; 44), a fennmaradók pedig képzős származékok (20%; 11): 2.1. A nemet jelölő új szavak változatosabb végződésekkel képződnek: nemcsak a szokásos, a szóképzésre jellemző –ė eszközzel, hanem a hagyományosan e képzési kategóriához nem tartozó –a, –as, –is és –ius végződésekkel is. 2.2. A vizsgált időszakban a képzők termékenysége meglehetősen korlátozott. A nemi különbség szerinti megnevezések nemcsak a hagyományos –inas és –ienė képzőkkel jönnek létre, hanem az e képzési kategóriára nem jellemző –ūnas és –(i)ukas képzőeszközökkel is. ¹³ Az új szavakat az ND-ben megadott módon hangsúlyozzuk vagy hagyjuk hangsúlyjel nélkül, ha hangsúlyozásuk még nem egyértelmű. Straipsniai / Articles 239 AGNĖ ALEKSAITĖ 2.3. Az ilyen új szavak szinkrón, munkajellegű elemzése azt mutatta, hogy az ND-ben változatosabb képzőeszközök szerepelnek, amelyekkel férfi nemű személyeket jelölő megnevezések képződnek (-as, -is, -ius, -inas, -ūnas és -(i)ukas), ezek azonban nem termékenyek. Az adatbázisban a nemet jelölő új szavak között a női nemű személyeket jelölő megnevezések vannak túlsúlyban (71%; 39), amelyek közül a legtermékenyebb képzőeszköz a -ė végződés. 3. A nemet jelölő új szavak a következő fő okokból jönnek létre: a) szükség van egy új női foglalkozás vagy tevékenység megnevezésére, amely korábban nem létezett, vagy a kialakult körülmények miatt kizárólag férfiak számára volt fenntartva (pirātė, urėdė, vyškūpė és mások); b) szükség van arra, hogy egyes fogalmak kizárólag a férfiak világával fennálló kapcsolatát megszüntessék (genijė, kūdikė, personažė és mások); valamint c) stiláris hatás elérése (kregždūnas, šviesulė és mások). 4. Az adatbázisban a stilárisan semleges, referenciális funkciót betöltő, nemi különbség szerinti megnevezések vannak túlsúlyban (74,5%; 41). Ezek denotatív okokból, egy új valóság megnevezésének szükségessége miatt jönnek létre. A fennmaradó származékok (25,5%; 14) stilárisan jelöltek (az ND-ben a negatív konnotációjú származékok vannak túlsúlyban: ironikus, leértékelő és pejoratív alakok). Az internetes használat vizsgálata továbbá feltárta, hogy egyes új szavak elveszítik érzelmi-expresszív funkciójukat, és gyakrabban használatosak stilárisan semleges személymegnevezésekként (áuklinas, žõmbė és mások). 5. A nemet jelölő új szavak használatának ilyen vizsgálata azt mutatja, hogy a társadalom szükség esetén új, nemi különbség szerinti megnevezéseket alkotott és alkot (a nyelvi divatoktól függetlenül). A referenciális új szavaknak nagyobb esélyük van bekerülni az aktív használatba, mivel olyan személyeket neveznek meg, akik a mindennapi élet fontos részét képezik (kareivė, slaugas és mások). Éppen az ilyen, nemi különbség szerinti új megnevezések kerülnek be a jelenleg készülő Litván Köznyelvi Szótárba. ŠALTINIAI Apie „jautrią“ gramatiką, aut. L. Jonušys. Prieiga internete: https://www.15min.lt/naujiena/aktualu/komentarai/laimantas-jonusys-apie-jautria-gramatika-500-1583066?copied [žiūrėta 2021-10-18]. „Ar Jūs durną mane matot?“. Apie „lyčiai jautrios kalbos“ pradmenis, aut. K. Župerka. Prieiga internete: https://www.pozicija.org/prof-kazimieras-zuperka-ar-jus-durna-mane-matot-apie-lyciai-jautrios-kalbos-pradmenis/ [žiūrėta 2022-01-06]. Ar Lietuvai reikalinga „negyva“ bendrinė kalba?, aut. B. Alijošienė. Prieiga internete: https://www.etaplius.lt/ar-lietuvai-reikalinga-negyva-bendrine-kalba [žiūrėta 2021-11-16]. 240 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII Naujieji pavadinimai pagal lyties skirtumą Aš nenoriu būti „žmoga“, aut. R. Musneckienė. Prieiga internete: https://www.skrastas.lt/komentarai/nenoriu-buti-zmoga [žiūrėta 2021-11-05]. BŽ – Bendrinės lietuvių kalbos žodynas, red. kolegija D. Liutkevičienė, D. Murmulaitytė, V. Sakalauskienė, A. Gritėnienė, A. Gaidienė, D. Daugirdienė, L. Jonušys, vyr. red. D. Liutkevičienė. Prieiga internete: https://ekalba.lt/bendrinės-lietuvių-kalbos-zodynas/. DLKG 2006 – Dabartinės lietuvių kalbos gramatika, 4-oji pataisyta laida, red. V. Ambrazas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. DLKŽ₈ – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas, vyr. red. St. Keinys, 8-asis pataisytas ir papildytas leidimas, e. variantas, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2021. Prieiga internete: https://ekalba.lt/dabartines-lietuviu-kalbos-zodynas/. Lyčiai jautrios kalbos gairės vadina pasityčiojimu: prasidės draudimai sakyti tėvas ir motina. Prieiga internete: https://m.kauno.diena.lt/naujienos/lietuva/salies-pulsas/universiteto-parengtas-lyčiai-jautrios-kalbos-gaires-vadina-pasityčiojimu-1049615 [žiūrėta 2021-10-31]. LKG – Lietuvių kalbos gramatika 2, vyr. red. K. Ulvydas, Vilnius: Mintis, 1965. LKŽₑ – Lietuvių kalbos žodynas 1–20 (1941–2002), red. kolegija G. Naktinienė, J. Paulauskas, R. Petrokienė, V. Vitkauskas, J. Zabarskaitė, vyr. red. G. Naktinienė, e. variantas, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2008 (atnaujinta versija, 2018). Prieiga internete: https://ekalba.lt/lietuviu-kalbos-zodynas/. ND – Miliūnaitė R., Aleksaitė A. Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas [Tęstinis internetinis žinynas nuo 2011 m.], sud. R. Miliūnaitė, e. variantas, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: https://ekalba.lt/naujažodžiai. Vilniaus universitetas: ideologiniai sprendimai mainais į Europos Sąjungos lėšas?, aut. A. Katutė. Prieiga internete: https://www.lrt.lt/naujienos/pozicija/679/1523555/asta-katute-vilniaus-universitetas-ideologiniai-sprendimai-mainais-i-europos-sajungos-lesas [žiūrėta 2021-10-19]. VLE – Visuotinė lietuvių enciklopedija. Prieiga internete: https://www.vle.lt/. VLKK KB – Valstybinės lietuvių kalbos komisijos Konsultacijų bankas. Prieiga internete: http://www.vlkk.lt/konsultacijos. VU lyčiai jautrios kalbos gairės: pažangos ženklas ar radikalus eksperimentas?, aut. E. Zicarí. Prieiga internete: https://www.15min.lt/naujiena/aktualu/lietuva/lyciai-jautri-kalba-tarp-pagarbos-visiems-ir-tradicines-gramatikos-56-1586510?copied [žiūrėta 2021-11-02]. Straipsniai / Articles 241 AGNĖ ALEKSAITĖ VU LJKG – Vilniaus universiteto lyčiai jautrios kalbos gairės, parengė N. Arlauskaitė, L. Vaicekauskienė, J. Pakerys, V. Vukotić, A. Giniotaitė. Prieiga internete: https://www.kf.vu.lt/dokumentai/VU_ly%C4%8Di%C5%BEi%C5%B3_jautrios_kalbos_gair%C4%97s.pdf. LITERATŪRA Aleksaitė Agnė 2022: Lietuvių kalbos naujažodžių daryba (2011–2019 m. Naujažodžių duomenyno pagrindu): daktaro disertacija, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Aleksandravičiūtė Skaistė 2008: Paieškos sistemos Google naudojimo galimybės tiriant kalbos reiškinius. – Bendrinė kalba 81, 266–282. Prieiga internete: https://journals.lki.lt/bendrinekalba/article/view/354/419. Ambrazas Saulius 2000: Daiktavardžių darybos raida 2: Lietuvių kalbos vardazodiniai vediniai, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. Braun Friederike, Sczesny Sabine, Stahlberg Dagmar 2005: Cognitive Effects of Masculine Generics in German: An Overview of Empirical Findings. – Communications 30, 1–21. Prieiga internete: https://doi.org/10.1515/comm.2005.30.1.1. Cameron Deborah 1995: Verbal Hygiene. – The Politics of Language, London and New York: Routledge. Cameron Deborah 2003: Gender and Language Ideologies. – The Handbook of Language and Gender, eds. by J. Holmes, M. Meyerhoff, USA: Blackwell Publishing, 447–467. Ehrlich Susan, King Ruth 1992: Gender-based Language Reform and the Social Construction of Meaning. – Discourse & Society 3(2), 151–166. Ehrlich Susan, King Ruth 1994: Feminist Meanings and the (De)politicization of the Lexicon. – Language in Society 23(1), 59–76. Prieiga internete: https://doi.org/10.1017/S004740450001767X. Formato Federica 2016: Linguistic Markers of Sexism in the Italian Media: A Case Study of Ministra and Ministro. – Corpora 11(3), 371–399. Prieiga internete: https://doi.org/10.3366/cor.2016.0100. Fuertes-Olivera Pedro A. 2007: A Corpus-based View of Lexical Gender in Written Business English. – English for Specific Purposes 26, 219–234. Prieiga internete: https://doi.org/10.1016/j.esp.2006.07.001. Holvoet Axel, Semėnienė Loreta 2006: Giminės kategorija. – Daiktavardinio junginio tyrimai [= Lietuvių kalbos gramatikos darbai 4], red. A. Holvoet, R. Mikulskas, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 101–120. 242 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII Naujieji pavadinimai pagal lyties skirtumą Hong Yiuqin 2018: Sexist Language Reform in English Vocabulary. – Advances in Social Science, Education and Humanities Research 233. 3rd International Conference on Contemporary Education, Social Sciences and Humanities (ICCESSH 2018), 699–702. Kvašytė Regina, Maskuliūnienė Džuljeta, Župerka Kazimieras 2021: Apie žodžio korektiškumą: sava ir importuota, Vilnius: „Žuvėdra“. Lakoff Robin 2003: Language, Gender, and Politics: Putting “Women” and “Power” in the Same Sentence. – The Handbook of Language and Gender“, eds. by J. Holmes, M. Meyerhoff, USA: Blackwell Publishing, 161–178. Laugesen Amanda 2019: Changing ‘Man Made Language’: Sexist Language and Feminist Linguistic Activism in Australia. – Everyday Revolutions: Remaking Gender, Sexuality and Culture in 1970s Australia, eds. by M. Arrow, A. Woollacott, Acton ACT, Australia: ANU Press, 241–260. Lee Jackie F. K. 2007: Acceptability of Sexist Language among Young People in Hong Kong. – Sex Roles 56, 285–295. Prieiga internete: https://doi.org/10.1007/s11199-006-9170-4. Maldonado Garcia M. I. 2015: Spanish “Politically Correct” Movement: Reasons for Failure. – Journal of Political Studies 22(1), 237–252. Murmulaitytė Daiva 2021: Lietuvių kalbos naujažodžiai lyties išraiškos aspektu. – Lietuvių kalba 16, 51–69. Prieiga internete: https://www.zurnalai.vu.lt/lietuviu-kalba/article/view/24927/24771. Parks Janet B., Robertson Mary A. 1998: Influence of Age, Gender, and Context on Attitudes toward Sexist/Nonsexist Language: Is Sport a Special Case? – Sex Roles 38, 477–494. Prieiga internete: https://doi.org/10.1023/A:1018766023667. Parks Janet B., Robertson Mary A. 1998a: Contemporary Arguments against Nonsexist Language: Blaubergs (1980) Revisited. – Sex Roles 39(5/6), 445–461. Prieiga internete: https://doi.org/10.1023/A:1018827227128. Paulauskienė Aldona 2007: Lietuvių kalbos morfologijos pagrindai, Kaunas: „Technologija“. Pauwels Anne 2001: Spreading the Feminist Word: The Case of the New Courtesy Title Ms in Australian English. – Gender across Languages. The Linguistic Representation of Women and Men, eds. by M. Hellinger, H. Bussmann, Amsterdam: John Benjamins Publishing Company, 137–151. Pauwels Anne 2003: Linguistic Sexism and Feminist Linguistic Activism. – The Handbook of Language and Gender, eds. by J. Holmes, M. Meyerhoff, USA: Blackwell Publishing, 550–570. Straipsniai / Articles 243 AGNĖ ALEKSAITĖ Vaskelienė Jolanta 2000: Darbiniai sinonimai, Šiauliai: Šiaulių universitetas. Vartosenos pavyzdžių ieškota interneto paieškos sistema Google. New Names Based on Gender Attribution SUMMARY During the period of writing this article, 55 new entries of names based on gender attribution were made in the Database of Lithuanian Neologisms (DLN) (as of 5 May 2022, the DLN featured 7,691 language units). Such formations account for a fraction (0.7%) of all new lexis (both indigenous and borrowed). Most of the formations are inflective derivatives (80%; 44); the rest are suffixal derivatives (20%; 11). New coinages are made both with the traditional tools of formation, such as the ending -ė and the suffixes -inas and -ienė, and the endings -a, -as, -is, and -ius and the suffixes -ūnas and -(i)ukas, which are not characteristic of this formational category. Even though the DLN was found to feature a broader range of formational tools used in the making of the names of masculine subjects, these are not productive. The Database’s gender-denominating new coinages are dominated by the names of feminine subjects (71%; 39), with the ending -ė as a tool of formation demonstrating the highest output. The names based on gender attribution that are featured in the Database are predominantly stylistically neutral and referential (74.5%; 41); formations that have a stylistic charge are much less common (25.5%; 14). This study of the usage of gender-denominating new coinages reveals that the public has been and is still making new names based on gender attribution as necessary (regardless of what is fashionable in language). The main reasons behind the appearance of such coinages are: (a) the need to denominate a new feminine profession, activity that was not there before or has been circumstantially in the province of men; (b) the need to demolish the exclusive bond between a particular term and the domain of men; and (c) a stylistic effect. Įteikta 2022 m. birželio 9 d. AGNĖ ALEKSAITĖ Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius, Lietuva [email protected] 244 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII