Naujieji pavadinimai pagal lyties skirtumą

224 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII AGNĖ ALEKSAITĖ Lietuvių kalbos institutas ORCID-azonosító: orcid.org/0000-0002-3755-7406 A kutatások irányai: neológia, szóalkotás, stilisztika, internetes nyelvészet. DOI: doi.org/10.35321/all87-11 ÚJ ELNEVEZÉSEK A SZERINTI NEMI KÜLÖNBSÉG New Names Based on Gender Attribution ANNOTÁCIÓ A tanulmány a Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyne bemutatott, a nemet jelölő új képzéseket szóalkotási szempontból vizsgálja. Röviden áttekinti a feminista nyelvészeti aktivizmust (angolul feminist linguistic activism) és a nyelvi reformot (angolul feminist language reform, gender-based language reform, non-sexist language reform stb.), valamint a Vilniusi Egyetem nemekre érzékeny nyelvhasználati irányelveit, azt a hipotézist felvetve, hogy ezek hatással lehettek a nemet jelölő új képzések létrehozására. A tanulmány meghatározza az ilyen képzések legproduktívabb szóalkotási módjait és eszközeit; bemutatja, hogy a nemi különbség alapján hány és milyen (stilisztikailag jelölt vagy semleges) új elnevezés keletkezik hagyományos és innovatív (e képzési kategóriára nem jellemző) képzőeszközökkel; végül statisztikát közöl a nemet jelölő új képzések internetes elterjedtségéről. KULCSSZAVAK: neologizmusok, új képzések, szóképzés, feminista nyelvi aktivizmus, nyelvi reform. ANNOTATION A tanulmány formációs szempontból vizsgálja a Litván Neologizmusok Adatbázisában megtalálható, nemet jelölő új szóalkotásokat. Ezenfelül rövid áttekintést nyújt a feminista nyelvi aktivizmusról és a feminista nyelvi reformról (amelyet genderalapú nyelvi reformként, nem szexista nyelvi reformként stb. is ismernek), valamint a Vilniusi Egyetem nemi szempontokra érzékeny irányelveiről, és azt a hipotézist veti fel, hogy ezek szerepet játszhattak a nemet jelölő új szóalkotások megjelenésében a litván nyelvben. A tanulmány azonosítja az ilyen új szóalkotások képzésének legproduktívabb módszereit és eszközeit; leírja a nemi attribúció alapján létrehozott új megnevezések mennyiségét, amelyek a hagyományos és az új (vagy e képzési kategóriát illetően szokatlan) képzési eszközökkel jöttek létre, továbbá az új szavak Tanulmányok / Articles 225 Naujieji pavadinimai pagal lyties skirtumą jellegét (amelyek stilárisan jelöltek vagy semlegesek lehetnek); és a nemet jelölő új litván szóalkotások internetes elterjedésére vonatkozó statisztikákkal zárul. KEYWORDS: neologisms, new coinages, word-formation, feminist linguistic aktivizmus, nyelvi reform. BEVEZETÉS Feminizmas laikomas pagrindiniu šio amžiaus socialiniu judėjimu (Pauwels 2001: 137), amely a nyelvi reformot ösztönözte (angolul feminist language reform, gender-based language reform, non-sexist language reform stb.), és amelynek célja a nyelvben rejlő nemi egyenlőtlenség megszüntetése. Bár egyes országok kutatásai azt mutatják, hogy egy ilyen nyelvi reform nehezen valósítható meg, mivel a társadalom hozzászokott a hagyományos formák használatához (Maldonado 2015: 247), bár hangsúlyozzák, hogy önmagukban a nyelvi változások nem biztosítják a különböző neműek egyenlőségét, ha a férfiak és a nők nem egyenlők a társadalomban (Hong 2018: 702)1, bár azt állítják, hogy a nyelv mesterségesen nem változtatható meg (Laugesen 2019: 256), a nyelv átalakítására irányuló törekvés a világ számos országában elterjedt és terjed. Ez a nyelvi reform Litvániát sem kerülte el. 2021-ben közzétették a Vilniusi Egyetem nemi szempontból érzékeny nyelvhasználati irányelveit (a továbbiakban – VU LJKG, irányelvek), amelyekben ez áll: „A nyelvtani hímnem semleges használatának konvenciója elavult, és sok esetben diszkriminatív“. Bár a litván nyelvben, amikor emberre gondolunk, a hímnemű megnevezés formája mindig jelöletlen (Holvoet, Semėnienė 2006: 106), a hímnemű szavak ilyen, általánosító jelentésű használata a világ számos országában elfogadhatatlan és elítélendő. Ez a dokumentum – az irányelvek – arra ösztönzött, hogy megvizsgáljuk, mennyire kapcsolódnak be az irányelvek megalkotóinak megfogalmazása szerint a „tudatosság és a nyelvi kreativitás területébe“ az új szavak alkotói. A kutatás tárgyául – a kölcsönszavakat kizárva – a Litván nyelv új szavainak adatbázisában (a továbbiakban – ND, adatbázis) szereplő, a megnevezésekbe bekerülő új szavakat választottuk 1 Egyébként erről ír Laimantas Jonušys „A „érzékeny“ grammatikáról“ című cikkében: „Litvániában valóban létezik a nők hátrányos megkülönböztetése. A közeli környezetben elkövetett erőszak továbbra is elterjedt jelenség. A probléma nem csupán maga az erőszak, hanem az is, hogy a társadalom egy része úgy véli, az áldozat maga provokálja ki az erőszakot. Bizonyos területeken a nőknek nehezebb, mint a férfiaknak, karriert építeniük és fontos tisztségeket betölteniük. Pozitív elmozdulások is vannak. Őszintén örülök a jelenlegi kormánynak, amelyet egyesek gúnyosan „nőkormányként” neveznek. Igaz, az e hatalomhoz való viszonyulás valószínűleg inkább az értékelő politikai és ideológiai nézeteitől függ, mint a nőkhöz való viszonyától, de talán így is kell lennie. Mindazonáltal nyilvánvaló, hogy a női miniszterekkel szembeni megvető hozzáállás sok esetben egyértelműen nőgyűlöletről árulkodik. Nehéz volna azonban elképzelni, hogy mindezek a problémák és a pozitív elmozdulások (nemcsak a hatalomban) bármilyen módon összefüggnének a nyelvtani nem nyelvi használatával” (15min.lt 2021-10-18). AGNĖ ALEKSAITĖ 226 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII a nemi különbség szerinti képzési kategóriát, azaz a saját eredetű és kölcsönzött gyökkel rendelkező képzett szavakat (hibrideket). 2022. május 5-én az ND-ben 7691 nyelvi ta 3124 került vienetas (žodžiai, žodžių junginiai ir santrumpos). Lietuviškų daiktavardžių rasbemutatásra, amelyek közül a nemi különbség szerinti 55 új megnevezést választották ki. A cikk célja annak vizsgálata, hogy hogyan és milyen szóalkotási eszközökkel keletkeznek új, a nemi különbség szerinti megnevezések. Megjegyzendő, hogy a litván nyelvet általában véve „a nemek kifejezésének „egyensúlya” szempontjából egyáltalán nem vizsgálták kellő részletességgel” (Kvašytė, Maskuliūnienė, Župerka 2021: 57), kivéve a legújabb és talán egyetlen, a nemi kifejezés szempontjából végzett újlexéma-kutatást (Murmulaitytė 2021: 51–69). E cél elérése érdekében a következő feladatokat tűzzük ki: 1) kézi úton kiválogatni az ND-ből az új képzéseket – a nemi különbség szerinti megnevezéseket; 2) elvégezni az ilyen új képzések szóalkotási elemzését; 3) megvizsgálni és leírni a nemi különbség szerinti megnevezések szóalkotási módjait és eszközeit; 4) megállapítani, hogy az ilyen képzések közül mennyi keletkezik hagyományos, illetve újító (e szóalkotási kategóriára nem jellemző) szóalkotási eszközökkel; 5) megvizsgálni a stilárisan jelölt és a stilárisan semleges, nemi különbség szerinti megnevezések arányát; 6) ellenőrizni, hogy a nemi különbség szerinti új megnevezések milyen széles körben terjedtek el az internetes nyelvhasználatban; 7) ellenőrizni, hogy milyen, a nemet jelölő új képzések kerültek be a készülő Általános litván nyelvi szótárba (a továbbiakban – BŽ), és 8) megállapítani, hogy az új litván lexika mekkora részét teszik ki az ND-ben az ilyen képzések. A kutatás módszerei: az új képzések képzéstani elemzése során szinkrón képzéstani elemzést alkalmazunk; a litván nyelvi neologizmusok képzésének és használatának sajátosságait vizsgálva és leírva analitikus leíró módszert alkalmazunk; a nemek közötti különbség alapján létrejött új megnevezések internetes elterjedtségének vizsgálatakor keresési módszert alkalmazunk; a képzett alakok gyakorisági kifejezéseinek számszerű elemzése, valamint a legproduktívabb képzési módok és eszközök kvantitatív vizsgálata során számlálási módszert alkalmazunk. 1. FEMINISTA NYELVÉSZETI AKTIVIZMUS Ezt a fogalmat (angolul feminist linguistic activism) „olyan tudatos tevékenységként értelmezik, amelynek célja a szokásos nyelv, illetve annak egységei formájának és szemantikájának ilyen vagy olyan megváltoztatása” (Kvašytė, Maskuliūnienė, Župerka 2021: 42). A „Apie žodžio korektiškumą: sava ir importuota“ című tudománynépszerűsítő tanulmány szerzőinek véleménye szerint „[F]elszínesen szemlélve céljai megalapozottnak tűnnek: a nemek közötti egyenlőség elérése a nyelvi kifejezésben, a női tapasztalat, a női nézőpont kiemelése, azaz nyelv E feminista nyelvi aktivizmus csírái 1970-ig nyúlnak vissza.2, amikor a feministák figyelmének középpontjába került a išreikšti pasaulį moters akimis“ (Kvašytė, Maskuliūnienė, Župerka 2021: 42). Cikkek / Articles 227 Naujieji pavadinimai pagal lyties skirtumą nyelv (Cameron 2003: 453; Pauwels 2003: 551; Braun, Sczesny, Stahlberg 2005: 1; Lee 2007: 285; Laugesen 2019: 241, 244), ezért ez a rögzült patriarchális gondolkodás (Penelope 1990: 213, cit. из Ehrlich, King 1992: 156–157; Pauwels 2001: 138; a nyelvről mint a patriarchátus eszközéről bővebben lásd: Pauwels 2001: 137). A pradėta siekti panaikinti šią kalboje slypinčią nelygybę ir pakeisti per šimtmenyelv ilyen reformja újabb elnevezést kapott – verbális higiénia (angolul verbal hygiene; Deborah Cameron terminusa, lásd Laugesen 2019: 241; bővebben lásd Cameron 1995). Külföldön számos olyan mű jelent meg, amely a szexista nyelv hatásáról, a társadalomra gyakorolt káros hatásáról ír (bővebben lásd Parks, Roberton 1998: 478; 1998a: 446). Természetesen leginkább angol nyelvű kutatásokat végeztek3, amelyek kimutatták, hogy a) a magas társadalmi státusú foglalkozások, például a professzor, hímneműek, míg az alacsony társadalmi státusú foglalkozások, például a tanárnő, nőneműek. Ezeket a szavakat a hímnem, illetve a nőnem általánosító jelentésében használják még akkor is, ha nem ismert az adott foglalkozás képviselőjének biológiai neme, vagy az jelentéktelennek, a lényeget nem megváltoztatónak tűnik, pl. az egyetemen professzorok dolgoznak, az iskolákban pedig tanárnők (Fuertes-Olivera 2007: 225; a társadalmi státusról bővebben lásd Arvydas Matulionis cikkét a Visuotinė lietuvių enciklopedija (a továbbiakban – VLE) című kiadványban, elérhető az interneten: https://www.vle.lt/straipsnis/ socialinis-statusas/); b) a negatív konnotációjú szavak – a nőkre vonatkozó elnevezések (angolul shrew, bitch) nem rendelkeznek hímnemű megfelelőkkel (Lakoff 2003: 162); c) a szexológiában a férfi pozíciójával kapcsolatosan használt terminusok, vagyis amit a férfi tesz a nővel, és nem fordítva (Ehrlich, King 1994: 59–60), valamint sok egyéb. A világ különböző nyelvei leginkább az általánosító jelentésben használt hímnem miatt részesülnek kritikában4 (lásd még Braun, Sczesny, Stahlberg 2005: 1, 3). Természetesen a litván nyelv sem kivétel, mivel „[A] mennyiségi paramétereket tekintve nyilvánvaló, hogy a nemek kifejezésének „egyensúlya“ az indoeurópai nyelvekben sok helyütt sérül“ (Kvašytė, Maskuliūnienė, Župerka 2021: 42). Az említett tudományos ismeretterjesztő tanulmány szerzői nemcsak a nemek kifejezésének egyenlőtlen „egyensúlyára“ (a litván nyelvben tapasztalható „férfifölényre“, ahogyan Egidijus észrevette 2 1960-ban jelentek meg a szexizmus és rasszizmus terminusok, hogy felhívják a figyelmet a nők diszkriminációjának formáira (Wodak 1997, idézi Formato 2016: 375). Ez tekinthető az első feminista nyelvészeti innovációknak (Ehrlich, King 1994: 61). 3 Itt egyes kutatók azonnal különbséget tesznek az angol nyelv és más nyelvek között, hangsúlyozva, hogy az angol nyelv kutatási eredményei nem általánosíthatók, és nem alkalmazhatók szerkezetileg eltérő nyelvekre (Braun, Sczesny, Stahlberg 2005: 1). 4 Vö. A litván nyelvben „[A]z általánosítás esetében csak a hímnemet használják: [...] rektori tanács“ (Paulauskienė 2007: 72), miközben ebbe a tanácsba férfi és női rektorok egyaránt beletartoznak. AGNĖ ALEKSAITĖ 228 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII Zaikauskas), hanem a nőnemű főnevek – az alapvető, legfontosabb fogalmak – különleges dominanciájára is: Prieš ketvirtį amžiaus, kai feministinio lingvistinio aktyvizmo apraiškų Lietuvoje dar nem volt így, Egidijus Zaikauskas, miután a feminizmus és a maszkulinizmus szempontjából felülvizsgálta a litván nyelv grammatikáját, a lexika és a szóalkotás szintjeit, arra a következtetésre jutott, hogy a litván nyelv „a férfiak felsőbbrendűségét” mutatja. Íme néhány, ezt az állítást alátámasztó példa az akkoriban, egy konferencián tartott előadásából. A vyrvediniai tőből: a VYRauti ige jelentése, a didVYRė5 főnév; a tėvtő: TĖVynė, TĖVai (apa és anya); [...] (Zaikauskas 1994: 27). Így tehát nem mondhatjuk, hogy a feminista aktivistáknak egyáltalán nincs igazuk, amikor folyamatosan ismétlik, hogy a nyelv „tele van tömve” férfiassággal, és a nőnemet háttérbe szorítja. Mindazonáltal itt rögtön emlékeztetnünk kell arra, hogy anyanyelvében elmélyülve kultúránk nem egy kutatója, a nyelvi érzék rendkívüli mestere hívta fel a figyelmet a nőnemű főnevek kivételes helyére a litván nyelv lexikai szemantikájában. Marcelijus Martinaitis költő megfigyelése szerint: „Szinte valamennyi nagy litván fogalom nőnemű: föld, nap, élet, igazság, szellem, szabadság, szerelem...” (Martinaitis 2006: 155). Az ilyen szemantikájú szavak a maguk módján kompenzálják a hímnemű formák mennyiségi túlsúlyát a formális nyelvtanban. (Kvašytė, Maskuliūnienė, Župerka 2021: 42–43) Bár világszerte viták folynak a feminista nyelvi aktivizmus szükségességéről és jelentőségéről, illetve azok hiányáról és jelentéktelenségéről, mindazonáltal e mozgalom támogatói és ellenzői egyaránt felismerik, hogy még a legsemlegesebb formák is szexista árnyalatot kapnak a szexizmust propagáló emberek ajkán (Ehrlich, King 1992: 152), és maga a nyelvi reform is csak akkor lehet sikeres, ha a társadalom céltudatosan, tudatosan, nem pedig felületesen választja az alternatív formák használatát (Pauwels 2003: 566). 2. A VILNIUSI EGYETEM NEMI SZEMPONTBÓL ÉRZÉKENY NYELVI IRÁNYELVEINEK ÉRTÉKELÉSE INTERNETO ŽINIASKLAIDOJE Šiame straipsnyje jokiu būdu nesiekiama pateikti visapusiško ir nuodugnaus A VU LJKG értékelése (a cikknek nem állt szándékában ezt megtenni), mindazonáltal vélhetően, hogy egy ilyen innovatív dokumentum megjelenésekor célszerű röviden áttekinteni, hogyan értékelik az internetes médiában ezt az első alkalommal Litvániában kidolgozott, a nemekre érzékeny nyelvhasználatot ösztönző dokumentumot, annál is inkább, mivel maguk az irányelvek kidolgozói is elismerik, hogy „egyes nyelvekben és kultúrákban a nemekre érzékeny nyelv meghonosodott, 5 Egyébként az ND-be bekerült a stilárisan jelölt ddbobė ‘tetteiről és hőstetteiről híres nő’ összetett szó. ‘tetteiről és hőstetteiről híres nő’. Az új szó a didvyris ‘hős’ szó ellensúlyaként jött létre. Straipsniai / Articles 229 Naujieji pavadinimai pagal lyties skirtumą kitose vyksta bandymai“. Straipsnyje chronologiškai pateikiama viešųjų asmereakciója az ilyen „kísérletre”: A nyelvben számos olyan eset van, amikor például a szinekdoché elve érvényesül: a rész helyettesíti az egészet. Vegyük Blaise Pascal híres aforizmáját (rövidített változatban): „Az ember gondolkodó nádszál.” Mindenki érti, hogy bár az „ember” itt egyes számban szerepel, nem egy bizonyos személyt jelent, hanem az embereket mint egészet (a rész helyettesíti az egészet). Ugyanígy érthető, hogy amikor azt mondjuk: žmones. Antra vertus, „žmogoms“ čia yra kompensacija: „nendrė“ yra moteriškosios „ember”, nem a férfiakra gondolunk, hanem az egész emberi nemre. Vagy talán el kellene kezdeni azon töprengeni, miért [...] számos fontos szó nőnemű – személyiség, hatalom, társadalom, győzelem, nyelv stb. [...]. Mindazonáltal nem tagadható, hogy a nyelv a józan ész keretein belül a nemileg semleges használat irányába változik. Jóval minden új széljárás előtt is létezett egy ilyen hagyományos megszólítás: „hölgyeim és uraim”. Manapság a két grammatikai nem hasonló használata kibővült – az álláshirdetésekben, hivatalos beszédekben, írásokban és így tovább. Ez normális, mérsékelt és a társadalom számára érthető. (15min.lt 2021-10-18, Laimantas Jonušys) Emlékezzünk még egy litván szóra, amelyet akkor használtak, amikor nehéz volt eldönteni a nemet: žmogysta – ember, személy (nemtől függetlenül) („Még azt sem tudod megérteni, miféle ember ez”). Nem ilyen jelentést keresnek az irányelvek készítői? És feltehetően pejoratív árnyalata miatt utasították el. A hagyományos kultúrában értéknek számított az ember nemiségének, a nő–férfi viszonynak a világos felfogása. Igaz, a litván nyelvben van nemi szempontból semleges megszólítás is – tamsta / tamstos. (lrt.lt 2021-10-19, Asta Katutė) „Ez részben a litván nyelv kigúnyolása. A litvániai ember és a litvánul beszélő ember számára ez sokáig, talán soha nem lesz érthető” – mondja Audrys Antanaitis, az Állami Litván Nyelvi Bizottság elnöke. (kauno.diena.lt 2021-10-31, Audrys Antanaitis) Bár a kritikusok azt mondják, hogy a hímnem tökéletesen megfelel semleges formaként, és nincs semmiféle további töltete a nemek közötti kapcsolatok alakítására, hogy ez csak grammatika, mégis, ha másképp gondolnánk bele, megértenénk, milyen erős töltetet hordoz magában a nyelv: kevés kritikus, különösen a férfiak közül, egyezne bele abba, hogy nőnemben írják le őket: „fizikusnő vagyok, eladónő”, és hasonlóképpen. Ez azt mutatja, Jame (gairėse – aut. past.) problemą „išsprendė“ labai paprastai – pasiūlė žmogaus hogy a nyelv nem semleges. (15min.lt 2021-11-02, Jūratė Juškaitė) alakot öltött nőnemű lényt „žmoga” néven nevezni. Miért ne „žmogiene”, ha már férjnél vagyok? Vagy „žmogaite”, ha még hajadon vagyok. És ha nem akarom közzétenni családi állapotomat, nevezhetem magam „žmogė”-nek, [...]. AGNĖ ALEKSAITĖ 230 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII És ha nem akarom magamat egyik nemmel sem azonosítani, nevezhetném magam „žmogo”-nak, analogiškai rusiškam „ono“, nes lietuvių kalboje nekatrosios giminės nėra. (skrastas.lt 2021-11-05, Regina Musneckienė) „[...] Még a nemrég, ez év október 15-én a tiszteletre méltó Vilniusi Egyetem által közzétett, a nemek szempontjából érzékeny nyelvhasználatra vonatkozó irányelvek is – véleményem szerint – teljesen indokolatlan, sőt szégyenletes rombolását jelentik a hagyományos, megszilárdult litván nyelvi normáknak” – fejtette ki álláspontját a professzor. (etaplius.lt 2021-11-16, Juozas Pabrėža) Hasonló szavakat alkalmi (egyéni, stilisztikai) új szóalkotásokként lehet „feltalálni”, tréfálkozva, bolondozva (így a televíziós „Dviračio žinios” „pelės” [egerek] helyett a žmonės [emberek] szót mond), de ezeket normálisan az anyanyelv használatába erőltetni..?! [...] A nyelv sokkal változatosabb, rugalmasabb, hajlékonyabb annál, mint ahogyan azt az „érzékeny nyelv” megalkotói látják. Csak képesnek kell lenni kreatívan használni, és nem szabad kitalálni azokat a negatív, lekicsinylő jelentéseket és beállítottságokat ott, ahol nincsenek jelen. Nemzetünk legkiválóbb nőit (köztük nem egy kiemelkedő feminista, az egyenlő jogok szorgalmazója) – Gabrielė Petkevičaitė-Bitė-t, Meilė Lukšienė-t, Vanda Zaborskaitė-t, most pedig Viktorija Daujotytė-t – nem zavarta a szavak hímnemű nyelvtani neme, amelyet bizonyos esetekben mindkét nemre vonatkozó általánosító jelentésben használnak. Több ezer litván nőt sem zavar. Azokat zavarja, akiket megszállt a divatos ideológia. (pozicija.org 2022-01-06, Kazimieras Župerka) Jelenleg – amint azt a megadott források adatai mutatják – erősebb a negatív beállítottság, másrészt nem világos, hogy hosszú távon milyen mentális változások lehetségesek a társadalomban. Az irányelvek kidolgozói szerint: „[I]dővel egyes formák meghonosodnak, mások eltűnnek; az egyik elterjed és intézményesen megszokottá válik, a másik pedig csak az egyéni kifejezés terében marad, emellett pedig teljesen új formák is megjelennek“. Például az angol nyelvben a feministák már 1970-ben megalkották az Ms rövidítést, amelynek fel kellett volna váltania a Miss (kisasszony, hajadon nő) és Mrs (asszony, férjezett nő) rövidítéseket6. Az új Ms (nő) rövidítés az Mr (férfi) rövidítés mintájára jött létre, és nem jelezte a nő családi állapotát (Ehrlich, King 1992: 154; Fuertes-Olivera 2007: 224; lásd még Pauwels 2001: 139–141). Igaz, ezt az Ms rövidítést többnyire elutasították vagy helytelenül használták; például a semleges, a családi állapotot nem jelző rövidítéssel kezdték megszólítani az elvált nőket, karrieristákat, prostituáltakat stb. (részletesebben lásd: Ehrlich, 6 A Miss és Mrs rövidítéseket azért bírálták, mert a nőt a férfival való kapcsolatának megléte vagy hiánya alapján határozták meg (Lakoff 1975: 30, idézi Pauwels 2001: 139). King 1992: 154; Ehrlich, King 1994: 62–63; Fuertes-Olivera 2007: 222). Tanulmányok / Articles 231 Naujieji pavadinimai pagal lyties skirtumą Egy másik kísérlet során a nemet jelölő szavakat (angolul chairman, spokesman) semlegesekkel kívánták felváltani: pirmininkaujantis asmuo, pirmininkas, -ė (angolul chairperson), illetve delegatas, -ė, atstovas, -ė (angolul spokesperson). Ez a reform nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mivel – amint a használat megmutatta – ezek a semleges szavak elveszítették semlegességüket: az angol chairperson és spokesperson szavakat kizárólag a nők tevékenységének leírására kezdték használni (Ehrlich, King 1992: 155; 1994: 63). Az ilyen példák alátámasztják a feminista nyelvészeti aktivizmus kritikáját, miszerint a nyelvet nem lehet mesterségesen megváltoztatni, ha a társadalom nem érett meg a változásokra, és nem érti azok fontosságát, szükségességét: a mesterségesen bevezetett nyelvi változások nagyon gyakran nem honosodnak meg, a nyelvi nemek közötti egyenlőség mesterséges szabályozására tett kísérleteket a társadalom többnyire nem érti, sőt a semlegesnek szánt formákat is kétértelműen használja. 3. ÚJ ELNEVEZÉSEK NEMI KÜLÖNBSÉG SZERINT: FLEKTÍV DERIVÁCIÓ Az adatbázisban, amint említettük, 55, nemi különbség szerinti új elnevezést találtunk, amelyek – amint azt a Mai litván nyelv grammatikája (a továbbiakban – DLKG) jelzi – „másik (ellentétes) nemű személyeket vagy általában élőlényeket jelölnek” (2006: 142). A túlnyomó többséget a végződéses képzések alkotják (80%; 44; lásd az 1. táblázatot)7, a fennmaradók pedig a képzős képzések (20%; 11). 1. TÁBLÁZAT. A nemi különbség szerinti elnevezések képzésének végződései az ND-ben Sorsz. Végződés Származékok száma (ND) absz. szám 1. -ė35 2. -ius (nem besorolt) 4 3. -as (nem besorolt) 2 4. -is (nem besorolt) 2 5. -a (nem besorolt) 1 Összesen: 44 7 Amint azt a makroneológia legújabb kutatása mutatja, a korpuszban ez az egyetlen olyan szóképzési kategória, amely a végződéses származékok bőségével tűnik ki (Aleksaitė 2022: 91). AGNĖ ALEKSAITĖ 232 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII Iš pateiktos 1-os lentelės matyti, kad naujieji pavadinimai pagal lyties skir- ...-ség, ND-kat bemutatni, amelyek változatosabb végződésekkel jönnek létre: nemcsak a nyelvtanokban megadott egyetlen képzőeszközzel, a -ė-vel (Lietuvių kalbos gramatika (a továbbiakban – LKG) 1965: 418; DLKG 2006: 143), hanem e képzési nepriklausančiomis galūnėmis -a, -as, -is ir -ius. kategóriához hagyományosan ... Az LKG megjegyzi, hogy „[K]orábban sok foglalkozás egyáltalán nem volt hozzáférhető a nők számára, és még ma sem túl sok nő dolgozik bizonyos foglalkozásokban, ezért magától értetődik, hogy magában a valóságban nem volt alapja olyan nőnemű főnevek kialakulásának, amelyek az ilyen foglalkozásokat űző személyeket jelölik” (LKG 1965: 165). Vö. az alábbi szókapcsolatokat: a Lietuvių kalbos žodyne (a továbbiakban – LKŽ) és a Dabartinės lietuvių kalbos žodyne (a továbbiakban – DŽ8) rögzített arkivyskupas – az ND-be felvett arkivýskupė ‘több püspökséget vezető rangidős püspöknő (a legmagasabb rangú keresztény egyházi személy)’ (: arkivyskupas), budelis – bùdelė ‘a halálbüntetés végrehajtónője’ (: budelis), kareivis – karevė ‘katonai szolgálatot teljesítő nő (átvitt értelemben is, például hangya)’ (: kareivis), maestro – maèstrė ‘neves művésznő tiszteletteljes megnevezése’ (: maestro), urėdas – urdė ‘az erdőkerületi vezető tisztségét betöltő nő’ (: urėdas), vikaras – vikãrė ‘a plébánosnő segítője’ (: vikaras) stb. A litván nyelvben „[A]z ilyen hímés nőnemű főnévpárok egyaránt saját és nemzetközi szavakból létrehozhatók. [...] Ez a képzés annyira szabályos, hogy a ragozásra emlékeztet” (Paulauskienė 2007: 72), például aktorius – aktorė, daktaras – daktarė, direktorius – direktorė, rašytojas – rašytoja, studentas – studentė stb. (Paulauskienė 2007: 72; lásd még LKG 1965: 165), ezért korábban és napjainkban egyaránt, amikor új foglalkozás jelent meg, és szükség volt egy olyan nőnemű főnévre, amely a nőt „állandó (hivatali) vagy csupán ideiglenes munkája alapján” nevezi meg (Paulauskienė 2007: 72), lehetőség nyílt ilyen főnevek létrehozására, „[V]agyis Litvániában a munka és a karrier szempontjából (legalábbis a nyelvben – a szerző megjegyzése) a nők kezdettől fogva egyenlők voltak a férfiakkal”8 (Paulauskienė 2007: 72). Az ilyen új szavak létrehozásának egy másik ösztönzője az a törekvés, hogy „hangsúlyozzák vagy – ritkábban – kiegyenlítsék egy korábban már megnevezett (valóság) bizonyos nemhez tartozását” (Murmulaitytė 2021: 51): autoritètė ‘női nemű tekintély’ (: autoritetas), gènijė ‘a legnagyobb képességekkel és tehetséggel rendelkező női nemű személy’ (: genijus), indivdė ‘női nemű egyén’ (: individas), išmiñtė ‘bölcsességet felhalmozott nő’ (: išminčius), kdikė ‘női nemű csecsemő’ (: kūdikis), lavónė ‘női nemű emberi maradvány’ (: lavonas), personãžė ‘egy mű női nemű szereplője (perszonázs)’ (: personažas), subjèktė ‘élményeket átélő irodalmi 8 Vö. „A nyelvben a nő és a férfi egyenlő. [...] Egyértelmű párhuzamok: draugas és draugė, bičiulis–bičiulė, profesorius–profesorė. Nem minden nyelvben van ez így” (Daujotytė 1990: 5, idézi Kvašytė, Maskuliūnienė, Župerka 2021: 45). Cikkek / Articles 239 Naujieji pavadinimai pagal lyties skirtumą ‘niek. átvitt értelemben – tehetetlen, halott, nőnemű élőlény’ (27); ez utóbbi új képződménynek nincs stiláris árnyalata a BŽ-ben. Természetesen ezek az adatok előzetesek, mivel a nemet jelölő számos új képződményre vonatkozó információ, džiui, arkivyskupas, pastorius ir kt., BŽ yra renkama, todėl ateityje, tikėtina, į például a szótárba több, a nemi különbségen alapuló produktív megnevezés is bekerülhetne. Ezen új nyelvi jelenségek használatának vizsgálata azt mutatta, hogy nemigen használják a nemi különbségen alapuló új megnevezések mintegy 43,6 százalékát, amelyek spontán, csak az adott alkalomra jöttek létre: gùrė ‘szellemi vezetőnő’, kregždnas, šimtakojenė, šviesulė13 ‘iron. közismert (rendszerint a szórakoztatóiparban tevékenykedő) nő’ stb. Szintén kirajzolódtak a képzési szinonimák (lásd még: Vaskelienė 2000: 5) használati tendenciái: előnyben részesítik az áuklius (142) új képződményt (vö. a versengő áuklinas (51) és aukliùkas (27) változatokkal), a fyfinas (110) alakot (vö. a képzési szinonimával: ffius (22)), a mzas (99) alakot (vö. mzius (8)) és a žvaigždnas (227) alakot (vö. žvagždinas (3)). Az ilyen, nemet jelölő neologizmusok használatának vizsgálata azt mutatja, hogy a társadalom szükség esetén új megnevezéseket alkotott és alkot a nemi különbség alapján (a nyelvi divatoktól függetlenül). Nagyobb eséllyel kerülnek be az aktív használatba a referenciális neologizmusok, mivel olyan személyeket neveznek meg, akik a mindennapi élet fontos részét képezik (karevė, slaũgas stb.). KÖVETKEZTETÉSEK 1. A litván nyelv neologizmusainak adatbázisában (ND) a tanulmány írásának időszakában 55, a nemi különbség alapján létrejött új megnevezés szerepelt (a 2022. május 5-i adatok szerint az ND-ben 7691 nyelvi egységet rögzítettek). Az ilyen képzések az új lexika egészének (mind az őshonos, mind a kölcsönzött lexikának) nagyon kis részét teszik ki (0,7 százalék). 2. Az ilyen képzések többségét végződésképzések alkotják (80 százalék; 44), a fennmaradó rész pedig képzőképzések (20 százalék; 11): 2.1. A nemet jelölő neologizmusok változatosabb végződésekkel képződnek: įprasta, būdinga darybos priemone -ė, bet ir su šiai darybos kategorijai tradiciškai nepriklausančiomis galūnėmis -a, -as, -is ir -ius. nemcsak 2.2. A vizsgált időszakban a képzőképzés produktivitása meglehetősen korlátozott. A nemi különbség szerinti megnevezések nemcsak a hagyományos -inas és -ienė képzőkkel, hanem az e képzési kategóriára nem jellemző képzőeszközökkel, az -ūnas és -(i)ukas képzőkkel is létrejönnek. 13 Az új szavakat az ND-ben megadott módon hangsúlyozzuk, illetve nem hangsúlyozzuk (ha hangsúlyozásuk még nem egyértelmű). AGNĖ ALEKSAITĖ 240 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII 2.3. Sinchroninė darybinė tokių naujadarų analizė parodė, kad ND fiksuota változatosabb képzőeszközökkel, amelyekkel a férfi nemű személyek megnevezései jönnek létre (-as, -is, -ius; -inas, -ūnas és -(i)ukas), ezek azonban nem produktívak. Az adatbázisban a nemet jelölő új képzések között a női nemű személyek megnevezései dominálnak (71 százalék; 39), amelyek közül a legproduktívabb képzőeszköz a -ė végződés. 3. A nemet jelölő új képzések a következő fő okokból jönnek létre: a) szükséglet, mert a kialakult kio įvardyti naują moters profesiją, veiklą, kuri anksčiau neegzistavo arba körülmények miatt kizárólag férfiak számára voltak fenntartva (pirãtė, urdė, výskupė stb.); b) szükséglet egy bizonyos fogalom kizárólag a férfiak világával való kapcsolatának megszüntetésére (gènijė, kdikė, personãžė stb.) és c) stilisztikai hatás (kregždūnas, šviesulė és mások). 4. Az adatbázisban a nemi különbség alapján alkotott, stilisztikailag semleges, referenciális funkciót betöltő megnevezések dominálnak (74,5%; 41). Ezek designatív okokból jönnek létre – egy új realitás megnevezésének szükséglete miatt. A fennmaradó képződmények (25,5%; 14) stilisztikailag jelöltek (az ND-ben a negatív konnotációjú képződmények dominálnak: az ironikus, pejoratív és becsmérlő képződmények). Ezenkívül az internethasználat vizsgálata feltárta, hogy egyes új szóalkotások elveszítik érzelmi-expresszív funkciójukat, és gyakrabban használják őket stilisztikailag semleges személymegnevezésekként (áuklinas, zòmbė és mások). 5. A nemet jelölő új szóalkotások használatának ilyen vizsgálata azt mutatja, hogy a társadalom szükség esetén a nemi különbség alapján új megnevezéseket alkotott és alkot (a nyelvi divatoktól függetlenül). Nagyobb eséllyel kerülnek be az aktív használatba a referenciális neologizmusok, mivel olyan személyeket neveznek meg, akik a mindennapi élet fontos részét képezik (karevė, slaũgas stb.). Éppen az ilyen új megnevezések kerülnek be a nemek közötti különbség alapján a jelenleg készülő A standard litván nyelv szótárába. ŠALTINIAI Apie „jautrią“ gramatiką, aut. L. Jonušys. Prieiga internete: https://www.15min.lt/naujiena/aktualu/komentarai/laimantas-jonusys-apie-jautria-gramatika-500-1583066?copied [žiūrėta 2021-10-18]. „Ar Jūs durną mane matot?“. Apie „lyčiai jautrios kalbos“ pradmenis, aut. K. Župerka. Prieiga internete: https://www.pozicija.org/prof-kazimieras-zuperka-ar-jus-durna-mane-matot-apie-lyciai-jautrios-kalbos-pradmenis/ [žiūrėta 2022-01-06]. Ar Lietuvai reikalinga „negyva“ bendrinė kalba?, aut. B. Alijošienė. Prieiga internete: https://www.etaplius.lt/ar-lietuvai-reikalinga-negyva-bendrine-kalba [žiūrėta 2021-11-16]. Straipsniai / Articles 241 Naujieji pavadinimai pagal lyties skirtumą Aš nenoriu būti „žmoga“, aut. R. Musneckienė. Prieiga internete: https://www.skrastas. lt/komentarai/nenoriu-buti-zmoga [žiūrėta 2021-11-05]. BŽ – Bendrinės lietuvių kalbos žodynas, red. kolegija D. Liutkevičienė, D. Murmulaitytė, V. Sakalauskienė, A. Gritėnienė, A. Gaidienė, D. Daugirdienė, L. Jonušys, vyr. red. D. Liutkevičienė. Prieiga internete: https://ekalba.lt/ bendrines-lietuviu-kalbos-zodynas/. DLKG 2006 – Dabartinės lietuvių kalbos gramatika, 4-oji pataisyta laida, red. V. Ambrazas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. DLKŽ8 – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas, vyr. red. St. Keinys, 8-asis pataisytas ir papildytas leidimas, e. variantas, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2021. Prieiga internete: https://ekalba.lt/dabartines-lietuviu-kalbos-zodynas/. Lyčiai jautrios kalbos gaires vadina pasityčiojimu: prasidės draudimai sakyti tėvas ir motina. Prieiga internete: https://m.kauno.diena.lt/naujienos/lietuva/salies-pulsas/universiteto-parengtas-lyciai-jautrios-kalbos-gaires-vadina-pasityciojimu-1049615 [žiūrėta 2021-10-31]. LKG – Lietuvių kalbos gramatika 2, vyr. red. K. Ulvydas, Vilnius: Mintis, 1965. LKŽe – Lietuvių kalbos žodynas 1–20 (1941–2002), red. kolegija G. Naktinienė, J. Paulauskas, R. Petrokienė, V. Vitkauskas, J. Zabarskaitė, vyr. red. G. Naktinienė, e. variantas, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2008 (atnaujinta versija, 2018). Prieiga internete: https://ekalba.lt/lietuviu-kalbos-zodynas/. ND – Miliūnaitė R., Aleksaitė A. Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas [Tęstinis internetinis žinynas nuo 2011 m.], sud. R. Miliūnaitė, e. variantas, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: https://ekalba.lt/naujazodziai. Vilniaus universitetas: ideologiniai sprendimai mainais į Europos Sąjungos lėšas?, aut. A. Katutė. Prieiga internete: https://www.lrt.lt/naujienos/pozicija/679/1523555/asta-katute-vilniaus-universitetas-ideologiniai-sprendimai-mainais-i-europos-sajungos-lesas [žiūrėta 2021-10-19]. VLE – Visuotinė lietuvių enciklopedija. Prieiga internete: https://www.vle.lt/. VLKK KB – Valstybinės lietuvių kalbos komisijos Konsultacijų bankas. Prieiga internete: http://www.vlkk.lt/konsultacijos. VU lyčiai jautrios kalbos gairės: pažangos ženklas ar radikalus eksperimentas?, aut. E. Zicari. Prieiga internete: https://www.15min.lt/naujiena/aktualu/lietuva/lyciai-jautri-kalba-tarp-pagarbos-visiems-ir-tradicines-gramatikos-56-1586510?copied [megtekintve: 2021-11-02]. AGNĖ ALEKSAITĖ 242 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII VU LJKG – A Vilniusi Egyetem nemek szempontjából érzékeny nyelvhasználati irányelvei, készítette: N. Arlauskaitė, L. Vaicekauskienė, J. Pakerys, V. Vukotić, A. Giniotaitė. Elérhető az interneten: https:// www.kf.vu.lt/dokumentai/VU_ly%C4%8Diai_jautrios_kalbos_gair%C4%97s.pdf. IRODALOM Aleksaitė Agnė 2022: A litván nyelv új szavainak képzése (a 2011–2019 közötti új szavak adatbázisa alapján): doktori disszertáció, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. Aleksandravičiūtė Skaistė 2008: A Google keresőrendszer használatának lehetőségei a nyelvi jelenségek vizsgálatában. – Bendrinė kalba 81, 266–282. Online hozzáférés: https://journals.lki.lt/bendrinekalba/article/view/354/419. Ambrazas Saulius 2000: A főnevek képzésének fejlődése 2: A litván nyelv névszói származékai, Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadó Intézet. Braun Friederike, Sczesny Sabine, Stahlberg Dagmar 2005: A hímnemű generikus alakok kognitív hatásai a német nyelvben: empirikus eredmények áttekintése. – Communications 30, 1–21. Online elérhető: https://doi.org/10.1515/ comm.2005.30.1.1. Cameron Deborah 1995: Verbális higiénia. – The Politics of Language, London and New York: Routledge. Cameron Deborah 2003: Gender and Language Ideologies. – The Handbook of Language and Gender, szerk. J. Holmes, M. Meyerhoff, USA: Blackwell Publishing, 447–467. Ehrlich Susan, King Ruth 1992: A nemen alapuló nyelvi reform és a jelentés társadalmi konstrukciója. – Discourse & Society 3(2), 151–166. Ehrlich Susan, King Ruth 1994: Feminista jelentések és a lexikon (de)politizálása. – Language in Society 23(1), 59–76. Online elérhető: https://doi. org/10.1017/S004740450001767X. Formato Federica 2016: A szexizmus nyelvi jelölői az olasz médiában: A Ministra és Ministro esettanulmánya. – Corpora 11(3), 371–399. Online elérhető: https:// doi.org/10.3366/cor.2016.0100. Fuertes-Olivera Pedro A. 2007: A lexikai nem korpuszalapú vizsgálata a te Written Business English. – English for Specific Purposes 26, 219–234. Prieiga internenyelvben: https://doi.org/10.1016/j.esp.2006.07.001. Holvoet Axel, Semėnienė Loreta 2006: Giminės kategorija. – Daiktavardinio A szerkezet vizsgálata [= A litván nyelv grammatikájának munkái 4], szerk. A. Holvoet, R. Mikulskas, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 101–120. Cikkek / Articles 243 Naujieji pavadinimai pagal lyties skirtumą Hong Xiuqin 2018: A szexista nyelvi reform az angol szókincsben. – Advances in Social Science, Education and Humanities Research 233. A kortárs oktatás, társadalomtudományok és bölcsészettudományok 3. Nemzetközi Konferenciája (ICCESSH 2018), 699–702. Kvašytė Regina, Maskuliūnienė Džiuljeta, Župerka Kazimieras 2021: A szó korrektségéről: saját és importált, Vilnius: „Žuvėdra“. Lakoff Robin 2003: Nyelv, nem és politika: A „nők” és a „hatalom” egyazon mondatba helyezése. – A nyelv és a nem kézikönyve“, szerk. J. Holmes, M. Meyerhoff, USA: Blackwell Publishing, 161–178. Laugesen Amanda 2019: A „férfi alkotta nyelv” megváltoztatása: Szexista nyelv és feminista nyelvi aktivizmus Ausztráliában. – Mindennapi forradalmak: A nem, a szexualitás és a kultúra újraformálása az 1970-es évek Ausztráliájában, szerk. M. Arrow, A. Woollacott, Acton ACT, Ausztrália: ANU Press, 241–260. Lee Jackie F. K. 2007: A szexista nyelv elfogadhatósága a hongkongi fiatalok körében. – Sex Roles 56, 285–295. Online hozzáférés: https://doi.org/10.1007/ s11199-006-9170-4. Maldonado Garcia M. I. 2015: A spanyol „politikailag korrekt” mozgalom: A kudarc okai. – Journal of Political Studies 22(1), 237–252. Murmulaitytė Daiva 2021: A litván nyelv új szavai a nemi kifejezés szempontjából. – Lietuvių kalba 16, 51–69. Online elérhető: https://www.zurnalai.vu.lt/lietuviu-kalba/ article/view/24927/24771. Parks Janet B., Roberton Mary A. 1998: Az életkor, a nem és a kontextus hatása a szexista/nem szexista nyelvhasználattal kapcsolatos attitűdökre: A sport különleges eset? – Sex Roles 38, 477–494. Online hozzáférés: https://doi.org/10.1023/A:1018766023667. Parks Janet B., Roberton Mary A. 1998a: A nem szexista nyelvhasználattal szembeni kortárs érvek: Blaubergs (1980) újragondolva. – Sex Roles 39(5/6), 445–461. Online hozzáférés: https://doi.org/10.1023/A:1018827227128. Paulauskienė Aldona 2007: A litván nyelv morfológiájának alapjai, Kaunas: „Technologija”. Pauwels Anne 2001: A feminista szó terjesztése: Az új udvariassági cím, a Ms esete az ausztrál angolban. – Nemek a nyelvekben. A nők és férfiak nyelvi reprezentációja, szerk. M. Hellinger, H. Bussmann, Amszterdam: John Benjamins Kiadóvállalat, 137–151. Pauwels Anne 2003: Nyelvi szexizmus és feminista nyelvi aktivizmus. – A nyelv és a nem kézikönyve, szerk. J. Holmes, M. Meyerhoff, USA: Blackwell Kiadás, 550–570. AGNĖ ALEKSAITĖ 244 Acta Linguistica Lithuanica LXXXVII Vaskelienė Jolanta 2000: Szóképzési szinonimák, Šiauliai: Šiaulių universitetas. A használati példákat a Google internetes keresőrendszer segítségével kerestük. New Names Based on Gender Attribution ÖSSZEFOGLALÓ E cikk írásának időszaka alatt 55 új, nemi attribúcióra épülő névbejegyzés került be a Litván neologizmusok adatbázisába (DLN) (2022. május 5-én a DLN 7 691 nyelvi egységet tartalmazott). Az ilyen képzések az összes új lexika (mind az őshonos, mind a kölcsönzött elemek) töredékét (0,7%-át) teszik ki. A képzések többsége inflexiós származék (80%; 44); a fennmaradó rész szuffixális származék (20%; 11). Az új szóalkotások mind a képzés hagyományos eszközeivel, például az -ė végződéssel, valamint az -inas és -ienė képzőkkel, mind pedig az -a, -as, -is és -ius végződésekkel, illetve az -ūnas és -(i)ukas képzőkkel jönnek létre, amelyek nem jellemzőek erre a képzési kategóriára. Noha a DLN-ről kiderült, hogy a férfi alanyok neveinek megalkotásakor használt formációs eszközök szélesebb skáláját alkalmazza, ezek nem produktívak. Az Adatbázis nemre utaló új szóalkotásai között a nőnemű személyek megnevezései dominálnak (71%; 39), és képzési eszközként az -ė végződés mutatja a legnagyobb produktivitást. Az Adatbázisban szereplő, nemi attribúcióra épülő nevek túlnyomórészt stilárisan semlegesek és referenciálisak (74.5%; 41); a stilárisan terhelt képzések jóval ritkábbak (25.5%; 14). A nemi megnevezéseket tartalmazó új szóalkotások használatának e vizsgálata feltárja, hogy a nyilvánosság szükség szerint a múltban is és jelenleg is új, nemi attribúción alapuló neveket alkot (függetlenül attól, hogy mi divatos a nyelvben). Az ilyen szóalkotások megjelenésének fő okai a következők: (a) az igény egy új női szakma, illetve olyan tevékenység megnevezésére, amely korábban nem létezett, vagy körülményektől függően a férfiak hatáskörébe tartozott; (b) az igény egy adott terminus és a férfiak területe közötti kizárólagos kapcsolat lebontására; és (c) stilisztikai hatás. Beérkezett 2022. június 9-én. AGNĖ ALEKSAITĖ Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius, Litvánia agne.aleksait[email protected]