Semic Composition Modulations of Quantitatives in the Phrasemes of English (Methodical Practices of Analysis)

SERHII VASKO A Kijevi Nemzeti Nyelvészeti Egyetem Germán és finnugor filológiai tanszéke ORCID-azonosító: orcid.org/0000-0002-9748-0754 Kutatási területek: frazémikus szemiózis, kognitív szemantika, szemantikai moduláció, frazémikus kvantitativitás. DOI: doi.org/10.35321/all90-10 A kvantitatívumok szemikus kompozíciójának modulációi az angol nyelv frazémáiban (az elemzés módszertani gyakorlatai) A kvantitatív mutatók szemikus kompozíciójának modulációi az angol nyelv frazémáiban (az elemzés módszertani gyakorlatai) ANNOTÁCIÓ A tanulmány az angol kvantitatívumok szemantikai modulációjának folyamatát és eredményét vizsgálja, amelyen a kvantitatívumok szükségszerűen átesnek, amikor frazémikus kontextus hatása alá kerülnek. A szemantikai moduláció fogalmának meghatározását a szemantikai deriváció és a szemantikai transzpozíció folyamatainak hátterében pontosítja. A tanulmány új, átfogó módszertant javasol az angol nyelv frazémikus kvantitatívumainak modulációs változásaihoz, amely a jelentés komponensekre bontásának és a szemémák (integrális, differenciális és gradációs) azonosításának hagyományos módszerei mellett magában foglalja az „Acrobat Reader” számítógépes program automatizált eszközeit is a vizsgált egységek angol nyelvű elektronikus szótárakban való keresésére. Alátámasztja az antropocentrizmus, valamint a nyelv és a kultúra izomorfizmusának módszertani elveihez való igazodás célszerűségét a frazémikus kvantitatívumok szemantikai struktúrájában bekövetkező változások vizsgálatában. Elvégezte a kvantitatívumok szemantikai struktúrájának komponenciális elemzését, és feltárta a szemikus komponensek benne végbemenő újraeloszlásának természetét a frazémikus kontextus hatására. Straipsniai / Articles 251 SERHII VASKO Feltárta. Megállapította a frazémikus kvantitatívumok aktivitása és a szemantikai moduláció folyamatai közötti korrelációt. KULCSSZAVAK: angol frazémák, a szemantika kvantitatív komponense, komponenciális elemzési technika, szeméma, a kvantitatívumok szemantikai modulációja, a számlálás, a mennyiség és a mérés szemantikájával rendelkező kvantitatívumok. ANNOTÁCIÓ A tanulmány az angol nyelv kvantitatív szavainak szemantikai modulációját tárgyalja, amelyet azok a frazémikus kontextus hatására elkerülhetetlenül elszenvednek, valamint e folyamat eredményét. A szemantikai moduláció fogalmának meghatározását a szemantikai deriváció és a szemantikai átvitel folyamatainak hátterében magyarázza. Bemutatja az angol nyelv frazémikus kvantitatívumainak modulációs változásai elemzésére szolgáló új, átfogó módszertant, amely a jelentés komponensekre bontásának és a szemémák (integrális, differenciális és gradációs) meghatározásának hagyományos módszerei mellett magában foglalja az „Acrobat Reader” számítógépes program automatizált eszközeit is a vizsgált egységek angol nyelvű elektronikus szótárakban való keresésére. Megindokolja az antropocentrizmus, valamint a nyelv és a kultúra izomorfizmusának módszertani elveihez való ragaszkodás célszerűségét a frazémikus kvantitatívumok szemantikai struktúrájában bekövetkező változások vizsgálatában. Elvégezte a kvantitatív jelentések szemantikai struktúrájának komponenciális elemzését, és feltárta a szemikus komponensek benne végbemenő újraeloszlásának természetét a frazémikus kontextus hatására. Megállapította a frazémikus kvantitatívumok aktivitása és a szemantikai moduláció folyamatai közötti kapcsolatot. KULCSSZAVAK: angol frazémák, a szemantika kvantitatív komponense, komponenciális elemzési módszer, szeméma, a kvantitatív jelentések szemantikai modulációja, a számlálás, a mennyiség és a mérés szemantikájának kvantitatív mutatói. BEVEZETÉS A modern frazémikus szemantika továbbra is optimális megközelítéseket keres a frazémikus jelek elemzéséhez (Brenier, Michaelis 2005), amelyek használata és alkalmazása közelebb viheti a kutatókat e többi egység következetes és hatékony osztályozásának kialakításához. A nemzeti nyelvek frazeológiai erőforrásainak jelenleg rendelkezésre álló taxonómiái jelentős kiigazítást igényelnek, különösen a stabil képes összetételek azonosításának (Howarth 1998) elvei és kritériumai pontosítása tekintetében; ezek a nyelvi és kulturális motiváció forrásaihoz, valamint a frazeologizálódás kronológiájához való viszonyukban különböznek. A frazémikus jelek azonosításának kritériumairól folytatott tudományos vita (Mikola V. Gamziuk (2000), Iryna F. Zavarins’ka (2022), Marija O. Šutova (2016) stb.) 252 Acta Linguistica Lithuanica XC Semic Composition Modulations of Quantitatives in the Phrasemes of English (Methodical Practices of Analysis) még korántsem zárult le. Elsősorban azzal a szükséglettel kapcsolatos, hogy tanulmányozzuk egy szó kombinatorikus lehetőségeit frazeológiai/frazémikus egységeken belül (az úgynevezett frazeológiai egység komponense), és feltárjuk a lexikográfiai jelentéseivel fennálló potenciális kapcsolatok megőrzésének természetét a frazeológiai kontextuson kívül. A közelmúltban jelentősen csökkent a frazémák kulcskomponense szemantikai önellátásával kapcsolatos vita mértéke, és a frazeológusok azon véleménye, miszerint a frazeológiai kontextus hatására a frazémák kulcskomponensének látens jelentései szükségszerűen aktualizálódnak, már nem vált ki kategorikus ellenvetéseket. Először is hangsúlyozni kell, hogy az ilyen jelentések rekonstruálhatók „a frazeológiai egységek szemantikai leírása révén, komponenseik belső formája invariánsának azonosításával és ezen invariánsnak az idióma jelentésmodelljében való rögzítésével” (Baranov, Dobrovol’skiĭ 2009: 21). A frazéma komponensének belső formája új jelentések, köztük képes jelentések kialakításának potenciális lehetőségeit kódolja. Az angol kvantitatívumok szemantikájában bekövetkező változások elemzésének eredményeként, amelyek a számlálás, a mennyiség és a mérés archiszemái közötti szemikus összetevők újraeloszlásával kapcsolatosak a frazémikus kontextus hatására, megerősíthető az a feltételezés, hogy a szemantikai moduláció mint kognitív mechanizmus tükrözi az angol anyanyelvi beszélő képességét ezen archiszemák képes újrakonceualizálására és változataik (LSV-k) létrehozására frazeológiailag kötött jelentések komponenseiként. Például a kvantitatív komponens penny a frazémikus jelek összetételében, pl. cost a pretty penny – „sok pénzbe kerül”, „megterheli a pénztárcát”; „egyetlen fillérje sincs”; turn an honest penny – „tisztes mellékjövedelemre tesz szert” új LSV-t (frazeológiailag kötött jelentést) vesz fel, ugyanakkor nem veszti el kapcsolatát „kis pénzösszeg” lexikográfiai jelentésével, amely a „mennyiség” archiszemában és a „pontatlan/meghatározatlan mennyiség” integrális szemémájában aktualizálódik. A fent említett feltételezés meggyőzőbb bizonyításához speciális frazémikus elemzési módszerekre van szükség (ebben az esetben a szemantika kvantitatív komponensével rendelkező frazémáról van szó), mivel Stefan Gries (2008: 18) szerint mindmáig e kérdés fő problémája a frazeológusok véleményének hiánya arról, hogy pontosan mely módszerek a legmegfelelőbbek: a klasszikusak vagy az újak, illetve ezek kombinációja. Ezzel kapcsolatban szükség van egy különleges, releváns, komplex és átfogó technika kidolgozására az angol kvantitatívumok szemantikai eltolódásainak tanulmányozására, amelyeken azok átesnek, amikor az angol frazémák összetételébe kerülnek a frazémikus kontextus hatására. Straipsniai / Articles 253 SERHII VASKO A tanulmány célja a komponenciális elemzés módszerének etimológiai keresési technikákkal és nyelvi-kulturális gyakorlatokkal kombinált alkalmazása, hogy feltárja a számlálás, a mennyiség és a mérés szemantikájával rendelkező angol kvantitatívumok szemikus újraeloszlásának mechanizmusait a frazeológiai kontextus hatására. A tanulmány feladatai – megindokolni egy új, speciális módszer kidolgozásának célszerűségét az angol kvantitatívumok szemantikai változásainak elemzésére a frazémikus kontextus hatására; – javasolni egy speciális invariáns-variáns módszertant a kvantitatívumok szemantikai modulációjának vizsgálatára az angol frazémák összetételében, az antropocentrizmus, valamint a nyelv és a kultúra izomorfizmusának elve alapján, amely a hagyományos komponenciális elemzési technikák mellett magában foglalja a vizsgált egységek elektronikus szótárakban való automatizált keresésének módszereit, az etimológiai keresés gyakorlatát és a nyelvi-kulturális eljárásokat; – bizonyítani, hogy az invariáns-variáns megközelítés alkalmazásának új technikája a kvantitatívumok szemantikájában bekövetkező eltolódások tanulmányozására – az archiszemától mint a jelentés invariánsától az integrális, differenciális és gradációs szemémákig mint annak angol frazémákban aktualizálódó variánsaiig – releváns és ígéretes a további kutatás számára. 1. A MODULÁCIÓS VÁLTOZÁSOK ELEMZÉSÉNEK MÓDSZERTANA AZ ANGOL NYELV FRAZÉMIKUS KVANTITATÍVUMAIBAN A kvantitatívumokat tartalmazó frazémikus jelek szemantikája az emberek és tárgyak általános emberi elképzeléseit tükrözi, amelyek mennyiséget alkotnak, és számlálásnak, illetve mérésnek vannak alávetve. Ezek az egységek ősi hagyományokat őriznek, mivel egy adott nyelvi kultúra képviselőinek különböző nemzedékei alakították ki őket. A frazeoszemiózis folyamatában változások mennek végbe a kvantitatívumok szemantikai struktúráiban jelentéseik és lexikoszemantikai variánsaik (a továbbiakban LSV-k) szintjén, valamint jelentéseik szemikus komponenseinek szintjén is. A szemikus komponensek szintjén bekövetkező szemantikai eltolódásokat általában a szemantikai moduláció elméletének prizmáján keresztül vizsgálják, amely kapcsolatban áll a szemantikai deriváció klasszikus elméleteivel, vagyis az új jelentések eredeti/elsődleges jelentésből való létrehozásának módjaival, illetve a szemantikai transzpozícióval, azaz a metafora- és metonímiaképzés mechanizmusaival (Demiančuk 2021). Idővel mindezen elméleteket a konceptuális integráció elméletének új tételei gazdagították (Fauconnier, Turner 2006). Mindegyik említett elmélet saját módszertani gyakorlatokkal rendelkezik a tényanyag, különösen a frazeológiai 254 Acta Linguistica Lithuanica XC Semic Composition Modulations of Quantitatives in the Phrasemes of English (Methodical Practices of Analysis) vizsgálatához, amely véleményünk szerint kombinálható és adaptálható az angol nyelv frazémikus kvantitatívumaiban bekövetkező szemantikai változások tanulmányozására. Az angol kvantitatívumok szemikus modulációinak frazémikus kontextus hatására történő elemzésére e cikkben javasolt új, speciális, átfogó módszertan optimális módszerekből és eljárásokból áll, és megindokolja egymás utáni, illetve esetenként párhuzamos alkalmazásuk logikáját. A kidolgozott módszertan az invariáns-variáns megközelítésen alapul. Az invariáns-variáns megközelítés alkalmazásának célszerűségét a fent említett elméletek alapján a széles körben használt frazeológiai egységek azonosításában Marija Omazić (2008: 67–81) érvelése támasztja alá. Az invariáns-variáns megközelítés két alapvető pontot foglal magában: míg a metaforaelmélet lehetővé teszi a frazémikus jelek megkülönböztetését kulcskomponensük szemantikai transzpozíciójának eredményeként, és ezáltal új jelentés vagy új LSV rögzítését az invariáns szó szemantikai struktúrájában, addig a konceptuális integráció elmélete többek között a szemantikai moduláció mechanizmusaival működik, amelyek a szemikus jeleknek a szó szemantikai struktúrájában történő átrendeződését tükrözik, miközben az archiszéma megmarad. A szemantikai moduláció határa az a változás, amely során az archiszéma egy bizonyos jelentés vagy annak LSV-je legalább egy jegyében realizálódik. Ami a kvantitatívumok szemantikai modulációját illeti frazémikus kontextusban, ezt a kérdést a kvantitatívum szemantikai struktúrájában bekövetkező átrendeződéssel összefüggésben kell vizsgálni, például a „pontos mennyiség” és a „pontatlan mennyiség” két fő jegyével, amelyek a „mennyiség” archiszémához tartoznak. Ebben az esetben a kvantitatív jelentések archiszémái invariánsként, szemantikai modulációik pedig variánsokként működnek. A speciális komplex módszertan kezdeti szakaszában elektronikus értelmező szótárakból (POAD 2008; LDOCE 2015) automatizáltan kiválasztották (az „Acrobat Reader” számítógépes program segítségével) az angol kvantitatívumokat (számnevek, halmazok nevei, mennyiségek mértékegységeinek nevei, számnevek, névmások, főnevek, határozószók stb. a számlálás, a mennyiség és a mérés szemantikájával), majd elemezték jelentéseiket és LSV-iket. E célból a definícióelemzés eljárását alkalmazták. A tanulmányban elemzésre kiválasztott kvantitatívumok száma 100 egység. A második szakaszban folytatták az „Acrobat Reader” számítógépes program eszközeinek használatát a szemantikai kvantitatív komponenst tartalmazó kifejezések automatizált keresésére elektronikus angol nyelvű frazeológiai forrásokban (ODOI 2004). Ennek eredményeként azonosították a nagy termelékenységű (a teljes minta 15 százaléka), a ritkán produktív, a frazémaképzésben alkalomszerűen részt vevő kvantitatívumokat (a teljes minta 60 százaléka), valamint az egyáltalán nem produktív/inaktív kvantitatívumokat (a teljes minta 25 százaléka). Straipsniai / Articles 255 SERHII VASKO A harmadik szakasz az angol frazémák kvantitatív komponenseiben végbemenő modulációs és szemantikai változások mechanizmusainak vizsgálatához kapcsolódik. A komponenciális elemzés módszerének alkalmazásával tanulmányozták a számlálás, a mennyiség és a mérés invariáns archiszémáinak integrális, differenciális és gradációs szemémákká történő átrendeződés irányába mutató modulációit. A komponenciális elemzés eljárása hagyományos, számos tudományos, köztük kortárs tanulmányban is tesztelt módszer (Noricks 2009; Dewiyanti, Suryani 2017). A komponenciális elemzést már a 20. század közepén leírták az amerikai etnolingvisztikai iskola képviselőinek (Ward Hudynaf és Floyd Lounsbury) írásai, akik a módszer hatékonyságát a poliszémikus szó szemantikai komponensekre (szemémákra) bontásában különböző nyelvek rokonsági terminusai alapján támasztották alá. Azóta a komponenciális elemzés a szószemantika különböző aspektusainak vizsgálatában kötelező technikává vált. Még ma is vannak olyan tanulmányok, amelyekben a tudósok által korábban ugyanazon algoritmusok alapján kidolgozott rokonsági terminusokat javasolják e technika bemutatására (Widyastuti 2010). A komponenciális elemzés módszerének elvégzését a one kvantitatívum szemantikai struktúrájának felbontásán mutatjuk be. Az eljárást a következő forgatókönyv szerint hajtottuk végre. Az elektronikus értelmező szótárban, a Longman Dictionary of Contemporary English (LDOCE) szótárban az „Acrobat Reader” program eszközeivel kiválasztottuk a one kvantitatívum valamennyi létező definícióját, külön fájlba másoltuk őket, majd azonosítottuk jelentéseik jellegzetes szemémáit és rendelkezésre álló LSV-it. A következő lépés egy olyan mátrix létrehozása, amely tartalmazza a one kvantitatívum definícióiban előforduló szemémák általános listáját. Ezt követően a mátrixban a „+” jel segítségével rögzítjük a „mennyiség” releváns archiszémájának, valamint az integrális, differenciális és gradációs szemémáknak a jelenlétét minden egyes jelentésben és LSV-ben. Így például az LDOCE elektronikus értelmező szótárban a one kvantitatívum következő elsajátított definícióit határoztuk meg: a) tényleges számnévként (one1) – 3 jelentés LSV-k nélkül, amelyekben a „mennyiség” archiszémát és a „kicsi/kis mennyiség” integrális szemémát azonosítottuk; b) névmásként (one2, többes számú ones) – 24 jelentés és azok LSV-i hálózati kapcsolatokkal a „mennyiség” archiszémához; 4 integrális szemémához („nagy mennyiség jelzése”, „már ismert mennyiség jelzése”, „cselekvések, események, tárgyak sorrendjének jelzése”, „a halmaz sokaságként való jelzése”); 9 differenciális szemémához; valamint 3 gradációs szemémához („a nagy mennyiség megnyilvánulási fokának jelzése” (a one too many fokozó jelenléte); „a nagy számú minőség megnyilvánulási foka bizonytalanságának jelzése” (a a difficult one fokozó jelenléte); „a 256 Acta Linguistica Lithuanica XC Semic Composition Modulations of Quantitatives in the Phrasemes of English (Methodical Practices of Analysis) életkori jellegzetesség megnyilvánulási fokának jelzése” (kisgyermekek esetében) (a the little ones fokozó jelenléte). A végső szakaszban tanúsítottuk a one kvantitatívum szemikus összetételében bekövetkező változásokat, amelyeket az LDOCE-ben rögzített jelentések és LSV-k, valamint az elektronikus szótárból, The Oxford Dictionary of Idioms (ODOI), kiválasztott frazémák összetétele alapján tártunk fel. Az elért eredményeket e tanulmány 3. bekezdése ismerteti. Ezzel egyidejűleg nyelvi-kulturális elemzési technikákat alkalmaztunk a kvantitatívumok jelentései és LSV-i képes újraértelmezésének mechanizmusai magyarázatára, amelyek hatással voltak a szemikus újraeloszlás folyamatára. Szükség esetén érdemes etimológiai változatokhoz fordulni. Az etimológiai keresési gyakorlatok hatékonyságát e tanulmány 2. bekezdése támasztja alá. 2. A KVANTITATÍVUMOK SZEMANTIKAI STRUKTÚRÁJÁNAK A FRAZÉMIKUS KONTEXTUSBAN VALÓ TANULMÁNYOZÁSÁNAK MÓDSZERTANI ELVEI ÉS GYAKORLATAI A mennyiség kategóriája, amelyet Arisztotelész először emelt ki mint a gondolkodás egyetemes formáját, az egzisztencia jelenségeinek mennyiségi megértésére irányuló emberi megismerés eredménye, amely a világ valamennyi nyelvében kifejeződik (Akulenko 1982; Ivčenko 1955; Taranec’ 1999; stb.). Az általános kvantitativitás (a mennyiség kategóriája, a szám kategóriája, megnevezésük módjai és eszközei stb.), valamint különösen a frazeológiai kvantitativitás tanulmányozására szolgáló általános módszertan kidolgozásával foglalkozó kutatási tanulmányok áttekintése alapján megjegyzéseket fűzünk az annak alapjául szolgáló fő kognitív elvekhez. 1. Az antropocentrizmus kulcsfontosságú elve a nyelvi világmodell és annak töredékei tanulmányozására összpontosít, amelyek egyike a kvantitatív. Ezt az elvet követve a kutató kötelező módszertani technikája a szimbolikusan terhelt egységek elemzése az emberrel, a tudattal, a gondolkodással és az emberi tevékenység különböző típusaival való korrelációban. Mivel a szám képe az emberek által használt alapvető szimbólum, a mennyiség kategóriája és a hozzá szorosan kapcsolódó kvantitativitás kategóriája sajátos kognitív struktúráknak tekinthető, amelyek a világ nyelveinek lexikai és grammatikai rendszereiben tárgyiasulnak (Talmi 2000). Svetlana A. Žabotinskaja (1992) szerint a számok legjellemzőbb funkciója, amely szerint a kvantitativitás kategóriájának kognitív komponensei Straipsniai / Articles 257 SERHII VASKO teljesen feltárulnak, a mennyiség funkciója. E funkció jelenléte a kvantitativitás kognitív kategóriájában lehetővé teszi, hogy struktúrái között megkülönböztessük a MENNYISÉG, a SZÁMLÁLÁS és a MÉRTÉK fogalmát, amelyeket különféle frazémikus kontextusokban verbalizálnak a következőkkel: névelők a/an, the, mutató névmások this, these, that, those, mértékjelölők some, several, many, few stb., halmazokat jelölő főnevek, például group, herd, couple stb., paraméteres melléknevek big, small, long, short stb., fokozó határozószók more, most, less, least stb., olyan rekurzív terminusok, mint father, grandfather, great grandfather, valamint számnevek (lásd Žabotinskaja 1992: 263). Egy másik fontos módszertani elv, amely közvetlenül kapcsolódik a tanulmányban vizsgált probléma episztemológiájához, a nyelv és a kultúra izomorfizmusának elve, amely szerint a kvantitatív szemantikai komponensekkel rendelkező kifejezéseket a kultúra verbális jeleiként határozzák meg, és etimológiai adatokra, rekonstruált archetípusokra és kulturális kódokra való hivatkozást foglalnak magukban. Érdekes módszertani gyakorlatokat kínálnak az ukrajnai kvantitatív frazeológiai iskola hallgatói és követői (Anochina 2018; Baranova, Kobiakova, Švačko 2007 és mások), amelyet Svitlana O. Švačko professzor alapított (2008). Hosszú távú megfigyelések eredményeként a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a kvantitatív elemek frazeológiai kontextusban bekövetkező szemantikai módosulásai, az általános kvantitatív tartalom, valamint a számlálással és méréssel kapcsolatos tartalom teljes vagy részleges megőrzése mellett, általános kulturális és nemzeti-kulturális jelentéseket egyaránt megvalósítanak. A vizsgált egységek módosulásának folyamata szemantikai fejlődésük evolúcióját, a tárgytól a kvantitatív jelentésig tartó, ciklikusan ismétlődő retrospektív mozgást tükrözi, minőségileg új szakaszban, különösen nemzeti és kulturális körülmények között. Például az angol brace szó etimológiai változataira hivatkozva S. O. Švačko professzor a The quantitative units of the English language: translation aspects című módszertani munkájában (Švačko 2008: 57–63) feltárja a kéz rendkívüli szerepét, amelyet számos nyelvi kultúrában a mennyiség, a számlálás és a mérés kialakulásának folyamataiban játszott, amint azt az ófrancia brace, brase – „két kéz” és a latin brachium, brachia – „kéz”, „kezek” szemantikai párhuzamai bizonyítják; innen kerültek a legtöbb európai nyelvbe, köztük az angolba is, eredeti „két kéz” jelentésükkel. Később, főként frazeológiai kontextusban, az eredeti szemantikát tárgyi és kvantitatív jelentések kialakítására használták. A brace szó hosszú ideig párhuzamosan működött a fathom: They have built a tomber [...] a brace and a half high szóval, és végül az utóbbi váltotta fel. Későbbi munkáikban, különösen a „Means of expressing the concept of duality in English” (2010) című cikkben S. O. Švačko professzor és Iryna K. Kobiakova ugyanezen etimológiai párhuzamokra hivatkozva nemcsak a tárgyak számlálása során megvalósuló párosítással, hanem a kettősséggel való kapcsolatukat is hangsúlyozzák. 258 Acta Linguistica Lithuanica XC Semic Composition Modulations of Quantitatives in the Phrasemes of English (Methodical Practices of Analysis) A fenti etimológiák alapján S. O. Švačko azt javasolja, hogy a brace szó tárgyi jelentése volt eredeti, elsődleges; ebből fejlődtek ki a másodlagos jelentések (Švačko 2008: 57). A kutató a brace szemantikai derivációját a következő séma szerint mutatja be: „kutyahám” → „hámba fogott kutyák” → „két állat” → „kettő”. Az ókori Rómában a föld mértékegysége a latin jugum volt. Ez az elnevezés a munkaeszköz és az egyetlen nap alatt felszántott földdarab közötti asszociatív kapcsolatok eredményeként alakult ki. Idővel a szó a „kettő” jelentését vette fel (Švačko 2008: 57). A szemantikai fejlődés hasonló útja, vagyis a tárgyi jelentéstől a kvantitatív jelentésig, az olyan képződményekre is jellemző, mint a modern angol yoke; span: vö. óangol ġeoc – „igavonó állatok nyakuknál fogva történő összekapcsolására szolgáló eszköz; az így összekapcsolt állatok párja; fig. alávetettség, elnyomás” (ODOEE 1966: 1020), vö. a yoke genetikai anyagát, amely szoros szemantikai kapcsolatokat mutat az ó-szász juc, az ófelnémet joh; az óészaki ok; a gót, juk, a latin jugum, az ó-szláv igo; a litván jùngiu – „hám”; a szanszkrit yoga; a hettita jugan nyelvekkel (uo.). A span szó – „hám, iga (például járműhöz)” – hasonló fejlődésen ment keresztül: a „párosítás” szemémája Kanadában, az Amerikai Egyesült Államokban és Dél-Afrikában differenciálódik, amikor bikák, lovak és elefántok számára utaló számra vonatkozik. A modern angolban ez a szeméma gyakrabban különül el a couple és pair szavak jelentéseiben, mivel a span, yoke, brace kvantitatívumok használata korlátozott, és ritkaságoknak számítanak. S. O. Švačko (2008) fő következtetése fontos a kvantitatívumok nyelvi szemiózisának folyamatai általános tanulmányozása szempontjából. Azokban az esetekben, amikor a mennyiség, a számlálás és a mérés jelentésével rendelkező szavak (olyan kvantitatívumok, mint a mile) számnevekből származnak, szemantikai szerkezetük nem etimologizálja a tárgyi jelentést; ha később jelentek meg (Švačko 2008: 59), mint a számnevek, fejlődésük a tárgyi jelentéstől a kvantitatív jelentésig követhető nyomon. 3. KOMPONENCIÁLIS ELEMZÉS ÉS HATÉKONYSÁGA A FRAZEMATIKUS KVANTITATÍVUMOK SZEMANTIKAI SZERKEZETÉBEN BEKÖVETKEZŐ MODULÁCIÓS VÁLTOZÁSOK FELTÁRÁSÁBAN A kvantitatívumok frazematikus kontextusban a denotatív korreláció két pólusa között egyensúlyoznak: egyrészt kapcsolatot tükröznek a számlálás, a mennyiség és a mérés konkrét tárgyaival, ami biztosítja egyértelműségüket; másrészt Straipsniai / Articles 259 SERHII VASKO másrészt a képi és szimbolikus jelentések lehetővé teszik, hogy a kvantitatívumokat képszerűen terhelt jelekként érzékeljük, amelyek nem kötődnek sem konkrét mennyiségi értékhez, sem a számlálás értékéhez, sem egy bizonyos mérhető entitás értékéhez. A kvantitatívumok szemantikai modulációjának jelensége az angol frazémákban a számlálási, mennyiségi és mérési eljárások logikai, matematikai és naiv értelmezésének eredménye. Míg a szigorúan matematikai megközelítés ezen eljárások eredményének egyértelműségét és pontosságát feltételezi, a nemzeti kultúra és a naiv nyelvi tudatosság szférájában az ilyen műveletek egy tárgy, alany, szubsztancia, tér stb. irracionális tulajdonságainak képi újraértelmezésén keresztül közvetíthetők. A számlálás, a mennyiség és a mérés műveleteinek a angol nyelvű kultúra képviselőinek tudatában tükröződő és különböző kvantitatívumokon keresztül rögzített frazemoszemantikai újraértelmezési mechanizmusainak bemutatására a komponenciális elemzés módszere tűnik a legalkalmasabbnak. A komponenciális elemzés technikája a Louis Hjelmslev (1961), S. Gries (2008) és a strukturális szemaziológia más alapító nyelvészei által kidolgozott és leírt strukturális módszer szerves része. A komponenciális elemzés célja, hogy egy szó szemantikai szerkezetét összetevőire bontsa. Egy szó szemantikai szerkezete egy adott nyelv egyetlen lexémáján belül szerveződő, egymással összefüggő jelentések egységeként értendő, figyelembe véve rendszerszerű kapcsolatait és működésének törvényszerűségeit. Ez azt jelenti, hogy egy szó szemantikai szerkezete a jelentések és azok LSV-jeinek hierarchiája, amelynek csúcsán az úgynevezett archiszem áll, és amelyet különböző absztrakciós szintű (integrális, differenciális, gradációs stb.) szémák konkretizálnak. Egy szó szemantikai szerkezete két egymást követő művelet elvégzésével rekonstruálható: 1) a szó jelentésének vagy egy teljes LSV-nek a legkisebb összetevőire, azaz szémákra való felbontása; 2) a szémák közötti szabályszerű kapcsolatok és viszonyok, azaz a fogalmi és szemantikai hálózat meghatározása. A strukturális szemaziológia a szémák különféle osztályozásait dolgozta ki. Leggyakrabban megkülönböztetnek egy classeme-et – a tartalom szempontjából legáltalánosabb jegyet, amely egy szó szófaji hovatartozását tükrözi (például a mennyiség és a sorrendiség jegyeinek jelenléte a számlálásban azt jelzi, hogy a szó számnév, ugyanakkor kontextuális használatban főnévhez, névmáshoz stb. is tartozhat). Vladimir G. Gak (1972) hagyományosan a következő szématípusokat különbözteti meg: archiseme (az invariáns jelentés általános szémája (a vizsgált anyagban az archiszem az alábbi három fogalom verbalizálóira jellemző jegyet tükröz: 260 Acta Linguistica Lithuanica XC Semic Composition Modulations of Quantitatives in the Phrases of English (Methodical Practices of Analysis) amely a fent említett három fogalom verbalizálóira jellemző: QUANTITY, COUNT és MEASURE). Az integrális szémák különböző invariáns értékekben közösek (ebben az esetben az integrális szémák a három fogalom számára közös információt közvetítenek). A differenciális szémák az aspektuális jelentések azon jegyeit tükrözik, amelyek mentén az integrális széma alapján csoportosított frazémákban a kvantitatív változatok szembeállítódnak. A potenciális szémák a frazematikus kvantitatívumok működésének tágabb kontextusában aktualizálódnak. A tudós emellett hangsúlyozza, hogy különböző használati helyzetekben e szémák bármelyike aktualizálódhat és előtérbe kerülhet, miközben a megnevezés olyan aspektusait tükröző, a beszélő számára már ismert vagy irreleváns szémák elvesztik jelentőségüket, semlegesítődnek, és akár teljesen el is tűnhetnek a szó szemantikai szerkezetéből (Hook 1972: 371). Minden kiemelt széma a jelentés összetevője, az LSV pedig a kvantitatív jelentés egészének szemantikai összetevője. Ebben az esetben a szémát egy általános kvantitatív szemantikai jelentésjegynek az angol anyanyelvi beszélő tudatában való tükröződéseként értelmezzük, amely strukturálisan rendezett szémák halmazában jelenik meg (a szémafeltárás algoritmusát a legújabb munkák kellő részletességgel leírják: Susana Widyastuti 2010, Sri Dewiyanti és Hani Suryani 2017, valamint átrendeződésük mechanizmusát (szemantikai moduláció) a kvantorok példáján a cikk 1. bekezdése). A MEASUREMENT fogalmát verbalizáló kvantitatívumok integrális szémáját például legalább négy differenciális széma képviseli: magasság, szélesség, hosszúság és idő. 1. A „magasság” differenciális széma (angolul: low, short, lowly) kiemelkedik a következő frazémákban: A low hedge is easily leaped over, amelyet olyan emberekre használnak, „akik más, többnyire gyenge embereket használnak ki”. Egy másik kifejezés, a Short folk are soon angry – szó szerint: „Az alacsony/termetű emberek (alacsony/rövid) hamar dühbe gurulnak” – definícióiban szintén tartalmazza ezt a differenciális szémát, amelyet a „magas – alacsony”, „sok – kevés”, „felső – alsó” bináris oppozíciók alapján azonosítottunk. Ezek a példák az elemzett érték negatív értékelésének aktualizálódását mutatják, amely olyan negatív emberi tulajdonságokkal kapcsolódik össze, mint az arrogancia, az önérdek és az agresszió. A mért érték újraértelmezése a kvantitatívum frazematikus kontextusban végbemenő szemantikai modulációjának eredményeként történt. Ugyanakkor a magasság pozitív megjelölését/értékelését is megfigyelhetjük kvantitatívumok segítségével az olyan frazémában, mint a Lowly sit, richly warm, amelyet egy óvatos/belátó, célratörő és kitartó személy viselkedésének igazolására használnak. 2. A „szélesség” differenciális szémája (narrow, thin) a Wide will wear, but narrow will tear kifejezés jelentésében valósul meg, amelyet egy személy jellemzésére használnak, amikor őt ruházatának (megjelenésének) és belső tulajdonságainak harmóniája vagy diszharmóniája alapján ítélik meg. Az A thin meadow frazémában Straipsniai / Articles 261 SERHII VASKO is soon mowed – szó szerint: „A ritkás fűvel borított rétet könnyű lekaszálni” – a szélesség kvantitatívuma, a thin, aktualizálja a „butaságokat cselekvő emberek megróvásának” frazeológiai jelentését, és negatív hozzáállást fejez ki olyan emberi tulajdonságokkal szemben, mint a józan ész és az intelligencia hiánya. 3. A „hosszúság” differenciális szémája (angolul: near, next, neighboring, short) az A long tongue is a sign of a short hand kifejezés jelentésében különül el, amely olyan személy értékelésére szolgál, aki „sokat ígér, de keveset tesz”. Itt a „sok nem elég” szemiotikai helyzete kifejezetten szembeállítódik. A fent bemutatott példában a short kvantitatívum „rövid távolság” vagy „rövid hosszúság” szerinti képi újraértelmezése az angol nyelvi kultúrában szemantikai modulációjának eredményeként negatív értékelést kap. Ezen érték pozitív megítélése figyelhető meg az It is good to be near of kin to land <an estate> frazéma „minél közelebb a családhoz, annál jobb” átvitt jelentésében – szó szerint: „Jó, ha az ember a családja közelében telepszik le”. 4. Az „idő” differenciális szémája (angolul: awhile, fast, quick, quickly, short, soon) jellemző a kvantitatívumokat tartalmazó frazematikus jelentésre, amelyek valaminek az elvégzéséhez vagy valaminek a közeledéséhez/megjelenéséhez szükséges hosszú vagy rövid időt mérik: The mirth of the world dureth but a while – szó szerint: „A világ öröme rövid életű”; A moneyless man goes fast through the market – szó szerint: „A pénztelen ember gyorsan áthalad a piacon” (a „sok – kevés”, „szegény – gazdag” oppozíciók mentén); At every hour death is near – szó szerint: „Óránként közeledik a halál” (a halál elkerülhetetlenségét hangsúlyozza: kontraszt az „élet – halál” oppozícióban); Quick and nimble, more like a bear than a squirrel – szó szerint: „A fürge ember inkább medvére hasonlít, mint mókusra” (az sürgős feladatok lassú teljesítését szemrehányó emberek megrovása: kontraszt a „gyors – lassú” oppozícióban). A kutatási anyagtól függően gradációs szémák is vannak, amelyek egy bizonyos jegy megnyilvánulásának fokát jelzik. Ami a kvantitatívumok gradációs szemantikáját illeti, ez a megnyilvánulás fokát a normához viszonyítva fejezi ki. Egy jegy megnyilvánulásának fokát gradációs markerek vagy gradátorok jelzik, amelyek annak mutatói, hogy egy kvantitatívum frazematikus kontextusban végbemenő szemantikai modulációjának eredményeként gradációs széma van jelen. A frazematikus kvantitatívumok definícióiban rögzített gradátorok lehetővé teszik, hogy a mennyiség, a számlálás és a mérés jegyeinek megnyilvánulási fokát a gradációs skála egyik területén, a normához viszonyítva határozzuk meg (exactly, normally, enough, average, same, similar): a lehető legalacsonyabb fok (hardly, least, slightly, little, few), a mennyiségi jegyek megnyilvánulásának legalacsonyabb foka ((a) little, (a) few, small (amount), not enough; less, rather, quite, almost, nearly), a lehető legmagasabb fok (absolutely, completely, extremely, too, totally), a mennyiségi jegyek megnyilvánulásának magas foka (a lot of, lot(s), much, many, (a) large number/amount, a great/good deal of; very, all). 262 Acta Linguistica Lithuanica XC Semic Composition Modulations of Quantitatives in the Phrases of English (Methodical Practices of Analysis) A szemantikai moduláció jellemző azokra a kvantitatívumokra, amelyekben aktualizálódik a gradációs széma, jelezve a pontatlan mennyiség megnyilvánulásának fokát a „sok – kevés” oppozícióban. Például a bow and scrape állandósult kifejezés frazeológiai jelentése (hogy valaki fontosnak too much tiszteletet mutasson), szó szerint: „túl sok szeretetet mutatni valaki iránt”, a too much gradátor alapján aktualizálódik, amely a „sok” pontatlan mennyiségi jegy megnyilvánulásának lehető legmagasabb fokát jelenti. Ebben az esetben a megnyilvánulás rendkívül magas fokának mutatója emelkedő gradációt szemléltet. A kiválasztott nyelvi és illusztratív anyag elemzett részlete (a MEASURE fogalmának egyedi verbalizálóival példázva) megerősíti azt a feltevést, hogy a komponenciális elemzés technikája algoritmusaival együtt a legoptimálisabb eszköz a kvantitatívumok frazematikus kontextusban zajló szemantikai modulációs folyamatainak és mechanizmusainak vizsgálatára. 4. A FRAZEMATIKUS KVANTITATÍVUMOK AKTIVITÁSÁNAK KORRELÁCIÓJA A SZEMANTIKAI MODULÁCIÓ FOLYAMATAIVAL E kérdés vizsgálata lehetővé teszi számunkra, hogy világos képet alkossunk arról, milyen mértékben vesznek részt a különböző kvantitatívumok a szemantikai moduláció folyamataiban, és ennek eredményeként a frazematikus jelentés létrehozásában szemantikai szerkezetük (a jelentések vagy az LSV szintjén) átalakításával. Az előzetes megfigyelések arra utalnak, hogy a frazematikus kontextusban a legnagyobb aktivitást (és ennek megfelelően a szemantikai moduláció legnagyobb produktivitását) az one kvantitatívum és névmás mutatja, amely bár a „one” (szám, mennyiség) jelentésével rendelkezik: oneself, oneness, one-armed, one-sided, one-way (utca), one-track (út), one-armed bandit, one-time, one-star (szálloda), one-up-man-ship, a frazematikus szemiózis folyamatában szemantikai szerkezetének többdimenziós lehetőségeit valósítja meg. Úgy tűnik, hogy az one kvantitatívum frazemaképző aktivitása, szemantikai modulációjának rétegződésével együtt, mindenekelőtt extralingvisztikai tényezőkkel magyarázható. Jack Tresidder Dictionary of Symbols című szótárában megjegyzi: „az egyes szám az elsődleges integritást, az isteni lényeget, a fényt vagy a napot, az élet forrását jelképezi” (Tressider 1997). A püthagoreusok különleges jelentőséget tulajdonítottak az egységnek, és úgy vélték, hogy az nem egyszerűen egy szám a többi között, hanem a számok kezdete; ahhoz, hogy valami számmá váljon, mindennek csatlakoznia kell az egységhez. Ezért a püthagoreusok nem tekintették az egységet páratlan számnak. Az első páros szám véleményük szerint a kettő, míg az első páratlan szám a három. Straipsniai / Articles 263 SERHII VASKO Jean C. Cooper az egység eredeti értékeiről beszél: „kezdet”, „elsődleges egység – a legfőbb ok”, „Teremtő”, „lényeg”, „misztikus középpont (beleértve a ház középpontját – a tűzhelyet)”, „valami oszthatatlan”, „felemelkedés”. Az egység ahhoz az elvhez kapcsolódik, amely hozzájárult a minőség fejlődéséhez, és ezáltal elősegítette a sokféleség – a sok – fogalmának kialakulását. Vagyis az egység minden szám alapjává és az élet alapjává vált. Az asztrológiában a Napnak felel meg, az alkímiai szimbolikában pedig a Tűzzel kapcsolatos (Cooper 1987). Ennek megfelelően a frazematikus jelek létrehozása az one kvantitatívummal a kezdet, az elsődlegesség, az egység, egyfajta integritás stb. képén alapul. Minden, nominációból származó, kifejező-értékelő jelentéseket tartalmazó entitás szükségszerűen arra a képre utal, amely az adott szó új fogalmi jelölő (designátum) megnevezésére irányuló nyelvi és kulturális motivációjának (választásának) forrása volt. A létrehozott kép mindig analógiához vagy összehasonlításhoz kapcsolódik, mint a hasonlóság megállapításának módjához. A kiválasztott anyag empirikusan megerősíti a fent említett téziseket és érveket, miszerint az one komponens nagy aktivitással jellemezhető; ugyanakkor az archiszemák produktivitásának mértéke és szemantikai moduláció eredményeként bekövetkező újraeloszlásuk további vizsgálatot igényel. A „szám” archetípusa közvetlenül aktualizálódik azokban a frazémákban, amelyek az aritmetikai műveletek pontosságáról alkotott egyetemes és nemzetspecifikus elképzeléseket egyaránt tükrözik (clear as that two and two make four), vagy egy létező vagy egykor létezett fogalom sajátos megnevezését jelölik: The 39 Articles of the Church of England; illetve egy első alkalommal bekövetkező konkrét esemény megnevezését: first night „premier, az első előadás”; get to (reach) first base „egy bizonyos ügyben megtenni az első lépést”. M. O. Šutova (2016) szerint, mivel az angol nyelvi kultúrában az ember hajlamos az individualizmusra, az angol jellem e kulturális sztereotípiája (véleményt alkotni) az one kvantitatív komponens szimbolikáján keresztül rögzül, amely a „mennyiség” archetípusa mellett a „különálló/egyéni” integrális szémát is aktualizálja, hangsúlyozva az egységében létező belső értékét: one and the only: one rotten apple spoils the barrel; one and the only „egyedi, az egyetlen”; look after (take care of) number one „vigyázz magadra, az érdekeidre”; one in a million „egy a millióból”; one-way „egyirányú” stb. A frazemaképző aktivitás differenciális szémák megvalósulásán keresztül is megnyilvánul: „integralitás, de nem sokaságként, hanem valami egységesként”: to be of one accord; on one footing; one bone one flesh; all in one breath; all for one and one for all; „az egyik szemben a másikkal/mással”: one fire drives out another; talking is 264 Acta Linguistica Lithuanica XC Semic Composition Modulations of Quantitatives in the Phrases of English (Methodical Practices of Analysis) one thing, doing is another; one man’s meat is another man’s poison; „utasítások” (bibliai kifejezésekben): the Evil One; the One above; „sorozatok”: one after another/one by one. Az one kvantitatívum jelentéseinek és LSV-inek többrétegű szemantikai szerkezete, amely alapján a „pontosság”, „egyediség”, „azonosság”, „egység”, „integralitás”, „sorrendiség” stb. differenciális szémái különíthetők el, alapot ad archetipikus-prototipikus-sztereotipikus invariáns-variáns modelljének feltételezésére. Az one kvantitatívum sokrétű szimbólum, és kivételes természete miatt különleges helyet foglal el a számok között. Ez magyarázza igen magas aktivitását és produktív szemantikai modulációját az angol frazémák összetételében. Ugyanilyen aktív a two kvantitatívum, amely az egész oszthatóságának gondolatát kódolja. Ha a mitológiai tudatban az egységet jóságként és boldogságként ábrázolták, akkor a kettőzés az egység felbomlásaként – gonoszságként és nyomorúságként – jelenik meg, például: two dogs over one bone seldom agree. A mintába felvett frazémák kezdeti kiválasztása során, akárcsak az one komponenst tartalmazó korábbi anyagban, olyan példákat is találtunk, amelyekben a two kvantitatívum a „mennyiség” archiszemáját valósítja meg, hátterében azonban a „konfliktus” differenciális széma aktualizálódik. Azok a frazémák, amelyekben ez a komponens megőrzi formális kvantitatív jelentését, a konfliktushelyzet általános témája köré szerveződnek; ehhez legalább két fél szükséges: there are/it takes two to tango; it takes two to make a quarrel. Míg az one kvantitatívum az „imprecíz mennyiség”, nevezetesen a „sokaság” integrális szémájának hiányát jelzi, addig a two kvantitatívum frazematikus kontextusban megszerzi azt, de néha nem közvetlenül, hanem a „kettéosztás” differenciális szémájának aktualizálásával (between two fires, fall (sit) between two stools), miközben megőrzi a „tárgyak vagy emberek jellemzőinek hasonlóságát, hasonlatosságát jelző” elsődleges szemantikáját (as like as two peas). Íme példák a two kvantitatívum aktivitására az „imprecíz mennyiség” integrális szémájának aktualizálási folyamatában frazematikus jelentéseiben: a two számnév jelentésének átalakulása figyelhető meg a frazemoszemiózis folyamatában az olyan jelekben, mint a between two evils ‘tis not worth choosing/of two evils choose the less, ahol a two „két” alternatíva/viszontagság szó szerinti jelentése, amelyek közül választani kell, imprecíz mennyiségként (több problémás helyzetként) értelmeződik. A two kvantitatívum pontos jelentése imprecízzé változik „az összes feladat egyidejű megoldásának lehetetlensége” LSV-jében az olyan frazematikus jelekben, mint a if you run after two hares you will catch neither. Ugyanez a folyamat megy végbe a to kill two birds with one stone frazéma újraértelmezésekor is, ahol a two kvantitatívum egy bizonyos összességet (több Straipsniai / Articles 265 SERHII VASKO problémát) jelöl, az one kvantitatívum pedig ebben a kontextusban actualizes a „források megtakarítása” differenciális szémáját. Ebben a példában két kvantitatívum – one és two – „mennyiség” archiszemájának szemantikai modulációját figyelhetjük meg. Az angol idiómák szótáraiban az ilyen példák nem ritkák. Érdemes megjegyezni a two kvantitatívum aktivitását is mint a gradációs széma aktualizátoráét az cross as two sticks, as thick as two short planks frazémákban, ahol egyaránt a minőség intenzifikátoraként és megnyilvánulási fokának fokjelölőjeként működik, a tárgyat „nagyon gonoszként, rosszindulatúként és teljesen ostobaként” jellemezve. A gradációs széma a következő összehasonlító-kvantitatív frazémákban is jelen van: be like as two eggs/like two peas in a pod, ahol a two komponens fokozza az összehasonlított tárgyak hasonlóságának mértékét. A three kvantitatívum magas szemantikai aktivitása e szám különböző kultúrákban betöltött pozitív jelentésén alapul. A three szám a tökéletesség és a jóság gondolatát szimbolizálja, és a three is the magic number; three is a charm. kifejezésekben cselekvéses szemantikát valósít meg. A three in One, three foundations frazémák, amelyek nyelvi és kulturális motivációjának forrásai a mitológia és a vallás, rögzítik a Szentháromságot, és a világegyetem alapvető alapjaként állítják be. Mindazonáltal a three kvantitatívum nem mindig aktualizál pozitív konnotációkat a frazémákban. Például a two is a company, three is a crowd frazéma jelentésében a „mennyiség” archiszemája és a „pontos mennyiség” integrális szémája a „megszokott rend felbomlása” és a „harmóniával szembeni egyensúlytalanság” differenciális szémáit aktualizálja, amelyeket a two kvantitatívum LSV-jének jelentései kódolnak. A „pontos szám” integrális szémájának a three kvantitatívummá való modulációja alapjelentésének elvesztésén alapul a three may keep a secret if two of them are dead frazémában; ennek eredményeként egyrészt egy új, „határozatlan/pontatlan szám” integrális széma aktualizálódik (több ember nem tud titkot tartani). Másrészt a számtani művelethez pontos szám szükséges, amelynek jelentése az, hogy a titok csak akkor marad titok, ha egy személy ismeri, mivel a two kvantitatívum – amint fentebb megjegyeztük – teljes egyensúlyával és harmóniájával konfliktus lehetőségét idézi elő. A seven kvantitatívum nagy frazematikus aktivitást mutat, amely a különböző nyelvek beszélőinek naiv tudatában – amint azt az angol anyag mutatja – a mágiával, az örökkévalósággal és a titokzatos tudással is összekapcsolódik. Ez magyarázza a „pontos mennyiség” integrális szémája és a „pontatlan/határozatlan mennyiség” integrális szémája közötti újraeloszlást: a fool may ask more questions in an hour than a wise man can answer in seven years. 266 Acta Linguistica Lithuanica XC Semic Composition Modulations of Quantitatives in the Phrasemes of English (Methodical Practices of Analysis) Úgy tűnik, hogy a sorszámnévi–kvantitatív seventh valószínűleg aktívnak minősítendő frazematikus kontextusban, mivel szemantikai szerkezetében a „magasabb öröm/élvezet” fokozati szémáját aktualizálja: to be in your seventh heaven. A „pontatlan mennyiség” integrális szémájának és „egy jegy megnyilvánulásának legmagasabb foka” gradációs szémájának a seven/seventh kvantitatívumok frazematikus kontextusában való működése mellett figyelmet kell fordítani motivációjuk vallási és mitológiai forrásaival kapcsolatos extralingvisztikai tényezőkre is, amelyekben a „pontos mennyiség” integrális szémáját valósítják meg: to commit the seventh (commandment); the seven wonders of the world. A tíz leggyakoribb kvantitatívum közül a többi, a four-től kezdve, különösen a five, six, és a nine, alacsony frazemaképző aktivitást mutat, és a frazematikus kontextusban integrális gradációs szémákat modellez, különösen a „pontatlan mennyiségű (sok)” jelentést: a stitch in time saves nine. A four kvantitatívum frazematikus kontextusban megőrzi a „pontos mennyiség” integrális szémáját, amelyet a Föld négy sarkáról, a négy elemről stb. szóló kozmogonikus elképzelések révén aktualizál; ezekben megőrződik szimbolikus értelmezésének valós, pontos jelentése. A five és six számokat tartalmazó, kiválasztott frazémák vizsgálata azt mutatja, hogy aktivitásuk csekély, és inkább megtartják kapcsolatukat a pontos mennyiséggel. A five szám frazémakörnyezetben a kéz szimbolikájával társul – az öt (öt ujj, az ember keze). E számnak a kézzel való azonosítása a to give smb. five frazéma motivációs alapja, amely kézfogást jelent. A six szám mennyiségi szemantikáját a sixth sorszámnév valósítja meg a sixth sense kifejezésben, amely a fokozott, érzékfeletti személyes képesség jelölésére szolgál, hogy valaki intuitív módon érzékeljen és kitaláljon valamit (az öt érzék kiegészítéseként). A nine mennyiségnév frazémaképző aktivitása csekély, és főként a fokozati széma aktualizálásával kapcsolatos; például a cats have nine lives frazéma a jellemző nagyfokú kifejezettségét jelenti, és szimbolikusan hangsúlyozza a macskák rendkívüli életerejét. A „kivételes készségek tanúsítása” fokozati szémája más frazématikus jelekben is megjelenik, például: to be on cloud nine; to touch it off to the nines. Az első tíz szám különféle aktivitásai között (a frazémaképzésben mennyiségi összetevőként szolgáló tő- és sorszámnevek), a vizsgálat jelenlegi szakaszában a kiválasztott anyagban nem találtunk példákat az eight számra. Mindazonáltal az anyaggyűjtés folytatódik. Straipsniai / Articles 267 SERHII VASKO KÖVETKEZTETÉSEK Összefoglalva megjegyezzük, hogy az angol nyelv mennyiségi nevei olyan szimbolikus jelek, amelyek a világ logikai, matematikai és naiv megértését kódolják a számlálás, a mennyiség és a mérés műveletei alapján. A nemzeti kultúra és a naiv nyelvi tudatosság szférájában az ilyen műveletek egy tárgy, alany, anyag, tér stb. irracionális tulajdonságainak frazémákban történő képi újraértelmezésén keresztül közvetíthetők, amelyek szemantikájában mennyiségi összetevő található. A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a mennyiségi nevek működése az angol nyelv frazémáiban és szemantikai szerkezetük különféle változásoknak van kitéve: szemantikai derivációnak, szemantikai transzpozíciónak és szemantikai modulációnak. Ez utóbbi a mennyiségi nevek szemantikai szerkezetében a szemantikai összetevők átrendeződésének mechanizmusaihoz kapcsolódik – az arkhiszémáktól a fokozati szémákig. Az angol nyelv frazémáiban a mennyiségi nevek szemantikai összetételének modulációját elemezve megállapítottuk, hogy e jelenség átmeneti határát azok a változások jelentik, amelyek során az arkhiszéma a mennyiségi név vagy annak LSV-je fő jelentésének legalább egy jellemzőjében (integrális, differenciális vagy fokozati jellemzőben) realizálódik. Bebizonyosodott, hogy a mennyiségi nevek frazémaképző aktivitása, amelyet nyelven belüli és nyelven kívüli tényezők aktualizálnak, közvetlenül befolyásolja szemantikai szerkezetük rétegződését és ennek következtében szemantikai összetevőinek újraeloszlását. LEXIKOGRÁFIAI FORRÁSOK POAD – Pocket Oxford American Dictionary, Oxford: Oxford University Press, 2008. ODOEE – Oxford Dictionary of English Etymology, Oxford: Clarendon Press, 1966. ODOI – The Oxford Dictionary of Idioms, szerk. J. Siefring, New York: Oxford University Press, 2004. LDOCE – Longman Dictionary of Contemporary English, szerk. Ch. Fox, R. Combley, Harlow: Pearson Education, 2015. Elérhető: https://www.ldoceonline.com/dictionary/airplane. REFERENCES Akulenko Liudmila G. 1982: Акуленко, Людмила Г. Выражение неопределенно большого и неопределенно малого количества в немецком языке [Vyrażenie neopredelenno bol’šogo i neopredelenno malogo količestva v nemeckom jazyke]: диссертация кандидата филологических наук [dissertacija kandidata filologičeskich 268 Acta Linguistica Lithuanica XC Semic Composition Modulations of Quantitatives in the Phrasemes of English (Methodical Practices of Analysis) nauk], Харьков: Харьковский ордена Трудового Красного Знамени и ордена дружбы народов государственный университет им. А. И. Горького [Char’kov: Char’kovskij ordena Trudovogo Krasnogo Zn amen i i ordena družby narodov gosudarstvennyj universitet im. A. I. Gor’kogo]. Anochina Tetiana O. 2018: Анохіна, Тетяна О. Корпусний лакунікон англомовної та україномовної картин світу [Korpusnyj lakun ikon anhlomovnoji ta ukrajinomovnoji kartyn svitu], Суми: Видавництво СумДУ [Sumi: Vydavnyctvo SumDU]. Baranov Anatolij N., Dobrovolʹskij Dmitrij O. 2009: Баранов, Анатолий Н., Добровольский, Дмитрий О. Принципы семантического описания фразеологии [Principy semantičeskogo opisanija frazeologii]. – Вопросы языкознания [Voprosy jazykoznanija] 6, 21–34. Baranova Svitlana V., Kobiakova Iryna K., Švačko Svitlana O. 2007: Баранова, Світлана В., Кобякова, Ірина К., Швачко, Світлана О. Засоби квантифікації: лінгвокогнітивні аспекти [Zasobi kvantyfikaciji: linhvokohnityvni aspekty]. Суми: Видавництво СумДУ [Sumy: Vydavnyctvo SumDU]. Brenier Jason M., Michaelis Laura A. 2005: Optimization via syntactic amalgam: Syntax-prosody mismatch and copula doubling. – Corpus Linguistics and Linguistic Theory 1(1), 45–88. Cooper Jean C. 1987: An Illustrated Encyclopaedia of Traditional Symbols, London: Thames and Hudson Ltd. Demiǎnčuk Oleh V. 2021: Дем’янчук, Олег В. Семантична деривація лексики ментальних девіацій [Semantyčna derivacija leksyku mentalʹnych deviacij]. – Лінгвістичні студії [Linhvistični studiji] 41, 24–35. Dewiyanti Sri, Suryani Hani 2017: Using Componential Analysis to Evaluate Translation Results. – Jurnal Bahasa Inggris Terapan 3(2), 45–51. Fauconnier Gilles, Turner Mark 2006: Mental Spaces: Conceptual Integration Networks. – Cognitive Linguistics: Basic Readings, ed. by D. Geeraerts, Berlin: Walter de Gruyter, 303–372. Gak Vladimir G. 1972: Гак, Владимир Г. К проблеме семантической синтагматики [K probleme semantičeskoj sintagmatiki]. – Проблемы структурной лингвистики [Problemy strukturnoj lingvistiki], отв. ред. С. К. Шаумян [otv. red. S. K. Šaumjan], 367–395. Gamziuk Mykola V. 2000: Гамзюк, Микола В. Емотивний компонент значення у процесі створення фразеологічних одиниць (на матеріалі німецької мови) [Emotyvnuj Straipsniai / Articles 269 SERHII VASKO komponent značennia u procesi stvorennia frazeolohichnykh odynyc’ (na materiali nimec’koji movy)], Kyjiv: Vydavnyčyj centr KNLU [Kyjiv: Vydavnyčyj centr KNLU]. Greimas Algirdas J. 1966: Semantique structurale. Recherche de méthode, Paris: Larousse. Gries Stefan Th. 2008: Phraseology and Linguistic Theory: A Brief Survey. – Phraseology: an Interdisciplinary Perspective, eds. by S. Granger, F. Meunier, Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins Publishing Company, 4–25. Hjelmslev Louis 1961: Prolegomena to a Theory of Language, 2nd edition, Madison: University of Wisconsin Press. Howarth Peter 1998: Phraseology and Second Language Proficiency. – Applied Linguistics 19(1), 24–44. Iвченko Makar P. 1955: Iвченko, Makar П. Числівники української мови [Čislivnyky ukrajins’koji movy], Kyjiv: Vydavnyctvo Kyjivs’koho deržavnoho universytetu im. T. H. Ševčenka [Kyjiv: Vydavnytstvo Kyjivs’koho deržavnoho universytetu im. T. H. Ševčenka]. Norіcks Jay S. 2009: Testing for Cognitive Validity: Componential Analysis and the Question of Extensions. – American Anthropologist 89(2), 424–438. Omazіć Marija 2008: Processing of Idioms and Idiom Modifications: A View from Cognitive Linguistics. – Phraseology: an Interdisciplinary Perspective, eds. by S. Granger, F. Meunier, Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins Publishing Company, 67–81. Šutova Marija O. 2016: Шутова, Марія О. Етнокультурні стереотипні портрети англійців і українців (когнітивно-ономасіологічна реконструкція фразеоформул) [Etnokul’turni stereotypni portrety anhliiciv i ukrajinciv (kohnityvno-onomasiolohichna rekonstrukcija frazeoformul)], Kyjiv: Vydavnyčyj centr KNLU [Kyjiv: Vydavnyčyj centr KNLU]. Švačko Svitlana O. 2008: Швачко, Світлана О. Кванtитативні одиниці англійської мови: перекладацькі аспекти [Kvantytatyvni odynyci anhlijs’koji movy: perekladaс’ki aspekty], Вінниця: Нова книга [Vinnycja: Nova knyha]. Švačko Svitlana, Kobiakova Irina 2010: Швачко, Светлана, Кобякова, Ирина. Средства выражения понятия двойственности в английском языке [Sredstva vyraženija ponjatija dvojstvennosti v anglijskom jazyke]. – Наукові записки [Naukovi zapysky] 89(3), сер. Філологічні науки [ser. Filologični nauky], 15–19. Talmy Leonard 2000: Toward a Cognitive Semantics, 2 vols, Cambridge, Mass.: MIT Press. 270 Acta Linguistica Lithuanica XC Semic Composition Modulations of Quantitatives in the Phrasemes of English (Methodical Practices of Analysis) Taranec´ Valentyn H. 1999: Таранець, Валентин Г. Походження поняття числа і його мовної реалізації (до витоків індоєвропейської прамови) [Рoходження поняття čysla і його movnoї realizaciji (до vytokiv ndoěvropejs’koї pramovy)], вид. 2, перероб. і доп. [вид. 2, перероб. і доп.], Одеса: АстроПринт [Odesa: AstroPrynt]. Tresidder Jack 1997: The Hutchinson dictionary of symbols, Ser. Helicon Arts and Music, Oxford: Helicon. Widyastuti Susana 2010: Componential Analysis of Meaning: Theory and Applications. – Journal of English and Education (JEE) 4(1), 116–128. Zavarins’ka Iryna F. 2022: Заваринська, Ірина Ф. Фразеологізми з онімним компонентом в англійській, польській та українській мовах: лінгвокультурологічний аспект [Frazeolohizmy z onimnym komponentom v anhliis’kii, pol’s’kii ta ukraiins’kii movach: linhvokul’turolohičnіi aspekt], Тернопіль: Осадца Ю. В. [Ternopil’: Osadca J. V.]. Žabotinskaja Svetlana A. 1992: Жаботинская, Светлана А. Когнитивные и номинативные аспекты класса числительных (на материале современного английского языка) [Kognitivnуe i nominativnуe aspektу klassa čislitel’nych (na materiale sovremennogo anglijskogo jazyka)]: диссертация доктора филологических наук [dissertacija doktora filologičeskich nauk], Москва: Московский государственный лингвистический университет [Moskva: Moskovskij gosudarstvennyj lingvističeskij universitet]. Kiekybinių rodiklių seminės kompozicijos moduliacijos anglų kalbos frazėse (analizės metodinės praktikos) SANTRAUKA Straipsnyje pristatoma speciali invariantų–variantų metodika, skirta anglų kalbos kiekybinių žodžių semantinių pokyčių, kuriuos jie patiria veikiami frazėminio konteksto, analizei. Semantiniai kiekybinių žodžių pokyčiai angliškose frazėse atspindi tokį procesą kaip semantinė moduliacija, kuri siejama su semantinių komponentų pergrupavimo kiekybinėse reikšmėse mechanizmais: nuo archisemų iki gradacinių semų. Pradiniame specialiosios metodikos kūrimo etape automatizuotai (naudojant kompiuterinę programą „Acrobat Reader“) buvo atrenkami anglų kalbos kiekybiniai rodikliai (skaičių pavadinimai, prietaisų pavadinimai, matavimo vienetų pavadinimai, skaitvardžiai, įvardžiai, daiktavardžiai, prieveiksmiai ir kt. su skaičiavimo, kiekio ir matavimo semantika) iš Straipsniai / Articles 271 SERHII VASKO elektroninių aiškinamųjų žodynų su vėlesne jų reikšmių ir angl. LSV (frazeologiškai susietos reikšmės) analizė. Antrajame etape buvo tęsiama automatizuota frazių, turinčių kiekybinį semantikos komponentą, paieška elektroniniuose frazeologijos šaltiniuose ir identifikuoti frazemas formuojantys itin produktyvūs, mažai produktyvūs, kurie tik kartais dalyvauja frazeminėje daryboje, taip pat ir visai neproduktyvūs kiekybiniai vienetai. Remiantis konkrečia faktine medžiaga įrodytas naujos metodologinės praktikos invariantų–variantų požiūrio taikymo kiekybės semantinei moduliacijai tirti – nuo archisemos, kaip kiekybinės reikšmės invarianto, iki integralinės, diferencinės ir gradacinės semos plėtojimo leksiniuose ir semantiniuose variantuose – efektyvumas. Daroma išvada, kad kiekybinių žodžių frazės formavimo procesas, kurį aktualizuoja vidiniai kalbos ir nekalbiniai veiksniai, tiesiogiai veikia jų semantinės struktūros stratifikaciją, taigi ir jos semantinių komponentų persitvarkymą. Įteikta 2024 m. kovo 14 d. SERHII VASKO Kyiv National Linguistic University 73, Velyka Vasylkivska Str. 03150, Ukraine, Kyiv [email protected] 272 Acta Linguistica Lithuanica XC