Universality in Semantic Dynamics: from ‘body’ to ‘person’, ‘self’, ‘soul’

170 Acta Linguistica Lithuanica XC ALEXANDER I. ILIADI The State Institution “South Ukrainian National A K. D. Usinszkijról elnevezett Pedagógiai Egyetem” ORCID-azonosító: orcid.org/0000-0001-5078-8316 Kutatási területek: etimológia, összehasonlító-történeti nyelvészet, általános és tipológiai nyelvészet. ILONA M. DERIK A „K. D. Usinszkijről elnevezett Dél-ukrajnai Nemzeti Pedagógiai Egyetem” állami intézmény ORCID-azonosító: orcid.org/0000-0002-8979-4745 Kutatási területek: általános és tipológiai nyelvészet, fordítástudomány, korpusznyelvészet. DOI: doi.org/10.35321/all90-07 EGYETEMESSÉG A JELENTÉSTANI DINAMIKÁBAN: A „TEST”-TŐL A „SZEMÉLY”-EN, „ÖNMAGÁN” ÉS „LÉLEK”-EN ÁT Semantinės dinamikos universalumas: nuo ‘kūno’ iki ‘asmens’, ‘savasties’, ‘sielos’ ÖSSZEFOGLALÓ A kutatás célja a szemantikai fejlődés egy olyan aktuális törvényszerűségének leírása, amely számos nyelvben fellelhető bizonyítékok alapján univerzális tendenciát mutat. A kutatás középpontjában a szemantikai fejlődés szakaszainak azonos sorrendje áll: „test”, „corpus” → „személy”, „én”, „lélek”, valamint annak eredménye, amely az elemzett nyelvekben tárult fel. A vizsgált szemantikai eltolódás genetikailag rokon és nem rokon nyelvekben, a „test”, history, which makes it possible to define it as a phenomenon diachronically reproduced at each chronological cross-section. The postulate of the universality of the semantic „testrészek” és „lélek”, „szellem”, „személy”, illetve „én” közötti kapcsolat különböző időszakaiban jelenik meg; alapját a tizenegy genetikai család nyelveiben az etimológiai „test” jelentéstől más jelentésekig vezető „lépések” megbízhatóan megállapított szabályos sorrendje képezi. A szémémák e korrelációja a szemantikai változások láncolatainak Cikkek / Articles 171 Universality in Semantic Dynamics: from ‘body’ to ‘person’, ‘self’, ‘soul’ klasztereként határozható meg. Néhány különbség ellenére ezek a láncok továbbra is ugyanazon szemantikai modell keretébe illeszkednek, amelyet különböző conditions, from which these differences originate. That is, all variants of semantic shifts took place under certain conditions and were included in the “operational field” of one model. KULCSSZAVAK: szemantikai univerzálé, jelentések korrelációja, nyelvi tipológia, modell, névmás, összetett szó, reflexívum. ANOTACIJA A kutatás célja a szemantikai fejlődés megfelelő törvényszerűségének leírása, amely számos nyelvben meglévő bizonyítékok alapján univerzális. A kutatás tárgya a szemantikai fejlődési ‘kūnas’, ‘korpusas’ → ‘asmuo’, ‘asmenybė’, ‘siela’ ir jos rezultatai atskleist analizuojamose szakaszok azonos sorrendje a nyelvekben. A vizsgált szemantikai eltolódás genetikailag rokon és egymással kapcsolatban nem álló nyelvekben, történetük különböző korszakaiban jelenik meg, ami lehetővé teszi, hogy olyan jelenségként határozzuk meg, amely minden kronológiai metszetben diakrón módon ismétlődik. A ‘test’, ‘testrészek’ és a ‘lélek’, ‘szellem’, ‘személy’, ‘önmagaság’ közötti szemantikai korreláció univerzalitásának posztulátumát a ‘test’ etimológiai jelentésétől más jelentésekig vezető, megbízhatóan megállapított, törvényszerű „lépések” sorozata támasztja alá tizenegy genetikai család nyelveiben. Ezt a szemémák közötti korrelációt a tiek telpa į vieno ir to paties semantinio modelio, realizuojamo skirtingomis aplinkybėmis, rėmus, iš kurių ir kyla šie skirtumai. Tai reiškia, kad visi semantinių poslinkių variantai szemantikai változási láncok klasztereként lehet meghatározni. Néhány különbség ellenére ezek a láncok mindig bizonyos feltételek mellett zajlottak, és egyetlen modell „operatív mezejébe” kerültek. LÉNYEGES SZAVAK: szemantikai univerzalitás, jelentéskorreláció, nyelvészeti tipológia, modell, névmás, összetett szó, reflexum. 1. BEVEZETÉS 1.1. Kialakult a szemantikai változások tipikussága, sőt egyetemessége problémájának vizsgálatára irányuló sajátos hagyomány. Mindazonáltal eddig nem vált általánosan elfogadottá, hanem a különböző nyelvészeti iskolák képviselőinek munkáiban megjelenő eszmék összességeként létezik. Eredetileg Michail M. Pokrovskij szűken úgy határozta meg, mint az európai nyelvekben a jelentésmegszakítások szabályszerűségének jelenségét (szerinte „több nyelvben egymástól függetlenül azonos, meglehetősen eredeti jelentéseket ugyanúgy dolgoznak ki”; Pokrovskij 1895: 13), később azonban ezt (vagy egy hozzá közel álló elképzelést) Carl Darling Buck tisztán gyakorlati alkalmazásban testesítette meg, mégpedig az A dictionary of selected synonyms in the principal Indo-European languages című munkájában (Buck 1949). Hosszú időn át a szavak szemantikai dinamikájában az univerzálék keresésének szempontja az etimológiai kutatások előjoga maradt, ALEXANDER I. ILIADI, ILONA M. DERIK 172 Acta Linguistica Lithuanica XC ahol a rekonstruált jelentés és annak fejlődése értelmezésének meggyőző ereje a tipológiailag hasonló példák megbízhatóságától függ; a szemantika szempontjából ilyen alapvető etimológiai munkák közé tartozik from other languages. In particular, the focus on typological analogies in a Historical 2021) című, Moszkvában megjelent mű, valamint Victor V. Levitsky and Etymological Dictionary of the Ossetian Language (1958–1995) by Vasilij I. Abaev, as well as the Etymological Dictionary of Slavic Languages (1974– újabb Etymological Dictionary of Germanic Languages (2010) című szótára. Az etimológiai kutatások azonban eloszlásuk szerint; csupán saját szükségleteikhez their wide range of tasks, are not limited to the recalculation of typological analogies in the development of meaning and do not establish the areal of their gyűjtik a tényeket, amelyek a jövőben az univerzológia megfelelő területén végzett elméleti kutatások alapjául szolgálhatnak. 1.2. Az etimológiai és szemaziológiai kutatómunkák szinkróniában és diakróniában vizsgált lexikai jelentésre vonatkozó eredményei elméleti alapot igényelnek az időben és térben megmutatkozó szemantikai dinamika tipikusságának és szabályszerűségének számos példájához. Szükség van egy olyan elméletre, amely kidolgozhatná a nagyszámú rokon és nem rokon nyelvben közös szemantikai változási modellek leírásának és ellenőrzésének módszertani alapelveit. A kapcsolódó elméleti és módszertani kérdéseket részben elemezték Anna A. Zalizniak legújabb (1) tanulmányai, aki elsőként elemezte a poliszémia univerzáléit, és kidolgozta a szemantikai átmenetek katalógusát (Zalizniak 2013: 397–409; 2018); (2) Elena G. Mikina tanulmányai (Mikina 2009; 2012; 2020; 2022) a beszéd latin és román nyelvi igéinek szemantikai fejlődéséről. E. G. Mikina munkái a komparatív-történeti nyelvészet és a nyelvi tipológia szerves szintézisét szemléltetik, mivel a jelentés dinamikájának szakaszaiból álló láncolatok széles indoeurópai háttér előtt kerülnek meghatározásra. Hasonló gondolatokat fejtenek ki: (Nerlich 1992; Geeraerts 1997: 28 és a következő oldalak). 1.3. Két olyan alapvető kérdésre keressük a választ, amelyek relevánsak e kérdés jelenlegi állapota szempontjából. Az első a szemantika szinkrón állapota és annak történeti dinamikája közötti kiegyensúlyozott kapcsolatra vonatkozik a kutatás tudományos apparátusában. Ismeretes, hogy „a szemantikai fejlődés és a szinkrón poliszémia ugyanazon jelenség két oldala” (Zalizniak 2013: 413), az azonban nem ismert (illetve nem nyilvánvaló), hogy ez a szemantikai deriváció egy adott korszak nyelvében/nyelveiben megvalósuló sajátos esete-e, vagy pedig egy késői kronológiai metszetben újratermelődő, ősi széméma-korrelációval van dolgunk. E két jelenséget meg kell különböztetni. Például a megbízhatóan megállapított elsődleges „megtalálni” jelentéssel rendelkező indoeurópai igéknek rendszeresen van egy másodlagos „szülni” jelentéskomponensük (: oszét aryn (déli waryn), erun „megtalálni” és „nemzeni”, pamíri ormuri vār- „megtalálni” és „szülni” ~ indoeurópai *er- „megtalálni” (Abaev 1958: 73–74); orosz nyelvjárási ребяненок Straipsniai / Articles 173 Universality in Semantic Dynamics: from ‘body’ to ‘person’, ‘self’, ‘soul’ найдется „gyermek fog születni”, ukrán nyelvjárási знайти дитину „gyermeket szülni”, szerb nyelvjárási нашло се дете és más ~ *na-jьti (ESSJ XXII 113–114, 116; Tolstaja 1997: 290–291)) a vonatkozóan ősi korral. Mellesleg egy vendég, aki way, among the Slavs, it arose within the framework of the language of the ritual (still pagan!) action of deceiving fate: a newborn was allegedly brought gyermeket talált az úton. Így feltételezhető a régóta fennálló szemantikai kapcsolatok újratermelődése a „megtalálni”, „szülni” késői időszakában (Abaev history of the languages of the two groups. But in the case of Turkic tap- ‘to 1958: 74); nincs azonban olyan egyértelműség, mint a prototürk (Starostin, Dybo, Mudrak, szerk., 2003: 1436: *tăp-; Tenišev et al. 2006: 208, 288) vagy akár az ókori türk nyelvállapotban (VII–XIII. század), mivel csak az első jelentést adatolták (DTS 533), ugyanakkor nincs adat a „szülni” jelentésről a *tăpin ókorban, ezért ez az egyik nyelvben bekövetkezett helyi, kései szemantikai derivációként értelmezhető. Nos, ennek a származtatásnak a kulturális feltételei az indoeurópai népek (irániak, szlávok) és a törökök körében szintén nem esnek egybe. A második az, hogy az állítólagosan univerzális szemantikai fejlődéstípus minden egyes példáját „nagyító alatt” kell vizsgálni, és elegendő számú érvvel kell ellenőrizni. Az egyes esetekre vonatkozó bizonyítékok összegyűjtése, azok ellenőrzése, az összegyűjtött anyag osztályozása és magyarázata időigényes és rendkívül fáradságos munka, de az ilyen kutatások szinte mindig nagyon érdekes eredményekhez vezetnek. E szemantikai jelenségek közül soknak a nyelvészeti értelmezését célzó munkák még hátravannak, különösen mivel a lexikai jelentés dinamikájában megnyilvánuló univerzálék vizsgálatának jelentőségét még nem ismerték fel teljes mértékben. 2. CÉL ÉS FELADATOK Az itt vizsgált „test” & „személy”, „én” és „lélek” szemémák közötti korreláció bizonyos fenntartásokkal egy érdekes példaként tekinthető a szemantikai fejlődés egyes modelljeinek egyetemességéről szóló tézis illusztrációjára. Ezt a korrelációt a szakirodalom figyelmen kívül hagyta, holott ennek tudományos előfeltételei már régóta adottak voltak. Például a „The Catalogue of Semantic Shifts” elektronikus katalógusban (Zalizniak et al.: https://datsemshift.ru/shift4380) több nem indoeurópai nyelvben is fel van tüntetve a „test” → „én” átmenet. Bár „A katalógus” csupán e szemémák szinkrón korrelációját rögzíti, a data collected prompts the search for manifestations of a similar correlation in the Indo-European languages and the study of the conditions of its appearance. ALEXANDER I. ILIADI, ILONA M. DERIK 174 Acta Linguistica Lithuanica XC Ennek megfelelően a kutatás célja a „test/testrész”, „corpus” → „személy”, „én”, „lélek” (vagy ezek változatai) jelentésfejlődési modelljének leírása, valamint univerzális jellegének bizonyítása, azaz megvalósulásának igazolása különböző genetikai családokba tartozó nyelvek lexikai és szemantikai rendszereiben, szinkrón és diakrón szempontból. E célkitűzés megvalósítása több feladat teljesítését foglalja magában: „test”, namely: 1) to summarize all known evidence of the correlation of the sememes „corpus” és „személy”, „én”, „lélek”; 2) a jelentés közvetlen jellegének bizonyítása derivation in all (if possible) cases, excluding the possibility of mediating (intermediate) stages; 3) substantiate the reproducibility of the model under az elemzésbe bevont nyelvek történetének különböző kronológiai metszeteiben; 4) e jelentésváltozás okainak feltárása. 3. A KUTATÁS ANYAGA ÉS MÓDSZERTANA A KUTATÁSRÓL 3.1. A tanulmány tizenegy nyelvcsalád lexikai anyagát vizsgálja, amelyekben e szemantikai fejlődési modell megvalósulását látjuk. Tudomásunk szerint ezek az adatok még nem képezték külön (a felvázolt probléma keretében végzett) nyelvészeti kutatás tárgyát, és ennek megfelelően nem jegyezték fel és nem magyarázták a különböző szavak tipológiai hasonlóságát, amely szemantikai fejlődésük közös jellegét mutatja. Mivel a ‘test’ jelentés elsődlegessége az ‘én’, ‘személy’, ‘lélek’ stb. szemémáival szemben lényeges a javasolt tanulmány szempontjából, a szomatikus jelentés eredetiségét bizonyító eljárás első lépése az etimológia és a rekonstrukció eredményeire való hivatkozás. Ezeket az adatokat etimológiai szótárak és az összehasonlító nyelvtanok fejezetei tartalmazzák. Az e forrásokban található számos tényt gyakran széles körű tipológiai háttér előtt kell általánosítani. Ha olyan nyelvekkel van dolgunk, amelyek szókincse még nem részesült etimológiai feltárásban, az anyagot e nyelvek rendelkezésre álló grammatikai leírásaiból, szókincsükből és szövegeikből merítjük. Ez nagyobb mértékben vonatkozik az algonkin és az ausztronéz nyelvekre. Mivel ez a cikk nem korpuszvizsgálat, hanem egy szemantikai levezetési modell egyetemességének alátámasztását célozza, úgy véljük, elegendő egyszerűen jelezni annak megnyilvánulásait a vizsgált nyelvcsaládok mindegyikének néhány nyelvében. 3.2. Az anyag elemzésekor elődeink műveiben felvázolt, a szó szemantikai struktúrájának dinamikájával való munkavégzés általános elméleti elveire támaszkodtunk, nevezetesen: (Budagov 1963; Stern 1964; Straipsniai / Articles 175 Universality in Semantic Dynamics: from ‘body’ to ‘person’, ‘self’, ‘soul’ Trubačiov 1964; Schuster-Šewc 1975; Nerlich 1992; Geeraerts 1997: 23–122; Traugott 1999; Traugott, Dasher 2002; Geeraerts 2010: 25–41; Mikina 2012). A kutatás feladatai meghatározták módszereinek megválasztását. Különösen az alábbi módszerek egyes eljárásait alkalmazzuk itt: (1) összehasonlító (a vizsgált tárgyak (szavak) historical (to clarify the relative chronology of the states of semantics of the összevetése történetük különböző korszakaiban, valamint az összehasonlított lexémák genetikai kapcsolatának meghatározása); (2) tipológiai (a hasonló szemantikai fejlődésű heterogén egységek leírására); (3) a szótári szócikkek kommentálásának módszere (egy bizonyos lexéma szemémái közötti szemantikai kapcsolatok fejlődési logikájának és irányának tisztázására). Ezeket az elemzési eljárás keretében valósítjuk meg, amelynek lényegét a következőkön keresztül írjuk le: – a kutatás anyagának kiválasztására szolgáló kritériumok összessége; – a vizsgált anyag értelmezése; – a scheme of representation of facts (see section 4). Criteria 1. A tanulmányban alkalmazott lexémáknak a szemantikai spektrum két pólusa van: „test/testrész”, „corpus” VS „személy”, „én” és „lélek”. 2. A jelentések mindkét csoportja között levezetési kapcsolatoknak kell fennállniuk, nevezetesen: a „személy”, „én” és „lélek” szemémái a „test” vagy „testrész” jelentésből származnak le. 3. A „személy”, „én” és „lélek” szemémáinak egy klaszterén belül a levezetés a relations are also allowed in some cases. 4. It is taken into account that sememe ‘(my)self’ in the body may develop következő három feltétel mellett történik: a) a test morfológiai módosulása következtében (affixációval); b) összetett szavak részeként; c) szintaktikailag, azaz a visszaható névmás funkciójában („én” mint „az én/annak/az ő teste”). Az utolsó feltétel csak az indoeurópai nyelvcsalád ugyanazon ágához tartozó néhány nyelvre, valamint az indoeurópai jelentések körén belül sporadikusan néhány lingual areal. 5. Lexemes in which intermediate sememes are marked between both clusters nyelvre igaz, kizárva a „test” → „személy” közvetlen szemantikai levezetését, az etc., are excluded from consideration as they do not correspond to the model of semantic derivation. However, this criterion cannot always be met due to the lack of written monuments in some languages or the low level of their etimológiai fejlődést. 6. Azokat a lexémákat, amelyekben ugyanolyan típusú szemantikai korreláció áll cultural-semiotic (mythological, religious, apotropaic) conditions (cf. above the fenn, de amelyek a korreláció különböző példáiban jöttek létre („találni” : „szülni”), szintén nem vesszük figyelembe. ALEXANDER I. ILIADI, ILONA M. DERIK 176 Acta Linguistica Lithuanica XC Értelmezés (általános alapok) 1. Egy szó vagy rokon értelmű szavak csoportja jelentései korrelációjának természetét modellezés alkalmazásával írjuk le, azonban minden modellt olyan tipológiai párhuzamok révén kell ellenőrizni, amelyek megfelelnek a modell által meghatározott paraméterek összességének. Ez azt jelenti, hogy a szemantikai fejlődés iránya és eredménye (elsősorban a szemantikai rekonstrukciót igénylő esetekben) különböző nyelvekben eltérő. Az been proved on the condition that the same vector of evolution of meaning, its initial, intermediate and final stages can be traced in different words from elemzés szempontjából csak az a tény lényeges, hogy a szó szemantikai állapotainak releváns kronológiája, valamint a szémémák elsődleges és másodlagos korrelációjának megőrzése különböző nyelvekben, történetük különböző időszakaiban igazolható legyen. 2. Minél szélesebb a modell megvalósulásának földrajzi elterjedtsége (vagyis minél több nyelvben figyelhető meg), annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a szemantikai evolúció egyetemes típusával van dolgunk. 3. Ha az anyag a szemantikai deriváció említett típusának relevanciáját (aktualitását) több kronológiai metszetben vagy akár egy teljes történeti korszak során feltárja, akkor nem egy, a nyelv történetének valamely pontján kialakult, a szavak szemantikai struktúrájában bekövetkezett újításról, hanem a szemantikai deriváció diachróniában újratermelődő régi kapcsolatairól kell beszélni. 4. ELJÁRÁS Tehát íme néhány pro domo sua tény a lexikai jelentések e vektor szerinti átalakulásának egyetemességéről. A tanulmány a tények bemutatásának és elemzésüknek következő sorrendjét követi. 4.1. Evidence of Indo-European languages 4.1.1. Iráni lexikon Az ősi iráni *grīā- ‘nyak, tarkó’, amelynek reflexei a következő jelentéseket mutatják (a szemantika ‘általában vett test’-re való Khwarezmian γryw ‘body’ & ‘soul’ and further there are indicated meanings kiterjesztésével): ‘önmaga, önmagát’, ‘lelke’ után másodlagosan (Èdel’man combination of words y’ γryw ‘by myself; himself’; further cf. Sogdian ’γryw, man. γryw ‘body’ & ‘person’, ‘soul’, ‘self’ (Livšic 1962: 128, 192; Rastorgueva, 2008: 57), vö. Èdel’man 2007: 291–292; Gharib 1995: 130, 167), középperzsa grīw [glyw|] Cikkek / Articles 177 Universality in Semantic Dynamics: from ‘body’ to ‘person’, ‘self’, ‘soul’ ‘nyak’, ‘torok’, grīw [glyw|, gryw] ‘önmaga’, ‘lélek’ (MacKenzie 1986: 37; itt mindkét szó külön szótári címszóban szerepel), gryw, gryyw [grīw] ‘nyak’, ‘forma’ & ‘önmaga’, ‘lélek’, vö. Gryw hsyng ‘Ősember’ VS gryw zyndg, gryw jywndg ‘Élő Lélek’ (Durkin-Meisterernst 2004: 164). Az ilyen példákat szemantikai ágnak (Rastorgueva, Èdel’man 2007: 292) vagy szemantikai fejlődésnek (Èdel’man 2008: 57) értelmezik, e szemantikai specializáció okait és feltételeit azonban nem magyarázzák meg. Íme példák a szogd ’γryw használatára a következő kifejezésekben egy visszaható névmás megfelelőjeként: ’XRZY ZNH γrywh nwšk(w?) myn’m – ‘Akkor halhatatlannak tartom magam’ VS ’XRZY ZNH γrywh ’mrtch myn’m, lit. ‘akkor halottnak tartom magam’ (Livšic 1962: 128, 192). A ‘testrészek’, ‘testrészek’ → ‘test általában’ szemantikai fejlődéshez az iráni példákban vö. Velizar Sadovski újabb tanulmányát (Sadovski 2017: 567–599; különösen lásd a 577. és 579. oldalt). Protoiráni *tanū- ‘test’: avesztai tanū- ‘test’ és ‘személy’, ‘maga’ (az egyiket visszaható névmásként is használták) (Bartholomae 1904: 633; Abaev 1979: 261), vö. ‘[…] hiiat mā vohū pairī.jasat manaŋhā / pərəsatcā mā ciš ahī kahiiā ahī / kaθā aiiar.daxšārā fərasaiiāi dīšā / aibī θβāhū gaēθāhū *tanušucā’ – ‘[…] amikor jó gondolattal *körülvesz engem / és megkérdezi tőlem: „Ki vagy te? Kié vagy?” / Hogyan *vetnéd alá kérdezésnek napi(nkénti)-*jel-keresetedet / *nyájaidra és személyeidre vonatkozóan’ (Skjærvø 2018: 121). Továbbá vö. óperzsa tanūš (tnuuš) ‘test’, ‘törzs’ és ‘személy’, ‘én’, ‘maga’ (Hinz 1973: 152; Abaev 1979: 261: ‘visszaható névmásként is használatos’), hvárezmi tn ‘test’, ‘törzs’ és ‘maga’, vö. y’ tn’h ‘az ő teste’ és ‘ő maga’ (Benzing 1983: 612), középperzsa tan [tn|] ‘test’ és ‘személy’, ‘én’, ‘maga’, vö. xwēš tan ‘az ember maga’ (MacKenzie 1986: 81; Durkin-Meisterernst 2004: 324), perzsa tan, tana, pahlavi tan ‘test’ és ‘személy’ (Abaev 1979: 261), zaza tan ‘ember, személy’ < *tanu- ‘test’ (Cabolov 2010: 373), perzsa tän ‘test, hús’ és ‘személy’, ‘ember’ (Rubinčik 1970: 398). Amint láthatjuk, az iráni nyelvekben a *tanūis gyakran visszaható névmásként *tanūalso performs the same function in the Dardic and Indo-Aryan languages (see below). In general, the semantic spectrum of Proto-Iranian *tanūis identical to the set of basic meanings of its Indo-Aryan etymological counterpart használatos. Árja (lásd alább). Jogos két valószínű körülményről beszélni, amelyek között ez a lexéma elnyerte az „én magam” és az „önmaga” jelentést. 1. Az avesztai tanūwith xva- „annak, az övé”, „önmaga”, „maga”, „önmaga”, ‘himself’, cf. auuaēnatā sūcā manaŋhā / āuuarənå vīciθahiiā narm.narəm xvaiiāi tanuiiē – ‘Observe through (this) flame by (your) thought / the *preferences of „testenki saját testére vonatkozó megkülönböztetés (= ítélet)” szókapcsolatban (Skjærvø 2018: 34, 82), vö. fentebb a középperzsa xwēš tan kifejezést. Ugyanez feltételezhető ALEXANDER I. ILIADI, ILONA M. DERIK 178 Acta Linguistica Lithuanica XC az óind tan- „önmaga” esetében is, vö. sváyā tanv (a példa forrása: Mayrhofer 1992: 621). Így: „valakinek/saját teste” → „én magam”, „önmaga”, „személy”. 2. A *tanūreflexusaival alkotott szókapcsolatok és összetételek alapján létrejött szókapcsolatokban, vö. Fiatal avesztai tanu.kərətaadj. „önmaga által készített, önteremtett” (Bartholomae 1904: 636), tanūm (ā)guz ~ óind tanvàm gh „elrejteni” (Mayrhofer 1992: 622) = „rejtsd el magad”. A „test” → „személyiség, személy (= egy, az egyetlen)” jelentésfejlődés a morfológiai származtatásban is megfigyelhető, vö. Pahlavi tanīhā „egyedül” (MacKenzie 1986: 82), perzsa tanha „egyedül”, „egyes számú”, „csak”, a tan „test” szóból, a -īhā határozószói képző alkalmazásával származtatva (Cabolov 2010: 373–374). Őiráni *śarah- „fej”: A szogd sr- /sar/ „fej” (→ „önmaga”) a következő kifejezésekben egy visszaható névmás megfelelőjeként használatos: ZKw srw nwš’kw myn’m – „boldognak tartom magam” (szó szerint: halhatatlan), prw srw pcγrβ’n – „(a parancsot) minden bizonnyal végre fogom hajtani”, szó szerint „a fejemre veszem [= magamra vállalom]” (Livšic 1962: 128); Oszét sær „fej” → „személy”; van egy funkcionálisan az „önmaga”, „én magam” jelentéséhez közeli használata is, vö.: (a) „nal mæ xæssys dæ særmæ” – „finnyássá váltál velem kapcsolatban”; (b) (Kosta) „bárcsak a nép farnjával tiszteletet és méltóságot teremthetnék magamnak!” – „bárcsak a nép farnjával tiszteletet és méltóságot teremthetnék magamnak!”, „dæ særyl mæ ’rxæssaj” – „áldozz fel engem magadért („a fejedért”)” (Abaev 1979: 73, 74). Oppositio Itt célszerű rámutatni a szemantikai fejlődés fordított sorrendjére, amely az iráni szókincsben is adatolható. Az óiráni *vi-āna- „lélegzés” (Bailey 1943: 106–107), *vyāna- (Nyberg 1974: szemémái: „lélek”, „szellem”, „élet” elsődlegesek, és az ősi 106), cf. its cultural semantics in: Middle Persian jān [y’n|] ‘the animal spirit of man’ (ibid.: 106), Persian ǰān ‘soul’, ‘spirit’, ‘life’ & ‘live body’ and ‘essence’, ‘child, kid, baby’ (Rubinčik 1970: 425; Avdoev 2017: 18). Here the group of „lélegzés” jelentéssel motiválhatók (vö. A protoszláv *duxъ „szellem”, *duša „lélek” (költői „élet”: orosz душа моя „életem”) : *dyšati, *(vъz)dъxnǫti „lélegezni” esetéről van szó; eközben az „élő (= lélegző) test”, „lényeg” (→ „gyermek, kölyök, csecsemő”) szemémái másodlagosak. Rá kell mutatni, hogy a „lélegzés” → „lélek” → „(lélegző) test” → „lényeg” → „gyermek” szemantikai levezetés viszonylag késői kronológia példája, mivel a középperzsa szövegekben nem találhatók erre bizonyítékok, illetve a „test (= a létezés fő része)” → „önmaga (= saját test)”, of antiquity ‘body’, ‘child’. Tanulmányok / Cikkek 185 Universality in Semantic Dynamics: from ‘body’ to ‘person’, ‘self’, ‘soul’ „személy”, „lélek” levezetésre sem (más esetekben). 4.2.7. Vajnah nyelvek Csecsen дог ‘szív’ és ‘lélek’ (vö. дагахь ‘szívből’, ‘lélekben’) (Karasaev, Maciev 1978: 147, 555), дуог ‘szív’, ingus дуог ‘szív’, batszbi докI ‘szív’ (Dešeriev 1963: 527) ~ csecsen дегI ‘test’ (дегIан меженаш ‘testrészek’) (Karasaev, Maciev 1978: 615), vö. ‘Догмайра Асланбек / Ша юккъе иккхича, / Болатчу шен герзех / Кадетта и ваьлча […]’ – ‘Aszlanbek lélekben bátor, / Az ellenség közepébe betörve, / Acélfegyverré vált, / Hogy levágja az ellenséget […]’ (B. Saidov) (Index 2011: 67). Úgy tűnik, hogy a ‘lélek’ szeméma a csecsen szó újítása, mivel más nyelvekben genetikai „megfelelőinek” csak a ‘szív’ jelentése van feljegyezve. Mindezekben az esetekben olyan, egymástól elkülönült formákat láthatunk, amelyek etimológiailag közös prototípusra vezethetők vissza. A vajnah nyelvekben ez a magánhangzók gyökéren belüli elsődleges váltakozásának eredményeként különült el (lásd például: Dešeriev 1963: 527). 4.2.8. Afroázsiai lexikon Sémi Ge’ez ’akāl „test”, „végtag”, „anyag”, „hiposztázis” és „személy”, „térfogat”, tigrinya ’akal „test”, amhara akal „személy” ~ arab ’ukl- „holttest” (Belova 2012: 53). A „test” : „személy” korreláció régisége abból ered, hogy már az ókori etióp nyelvben (ge’ezben) is megjelenik, amely mára kihalt. Amint láthatjuk, a modern nyelvek megőrizték ezt a korrelációt. Ge’ez ˒abāl „test”, „hús, húsdarab”, „testrész” és „(ön)magam”, „személy” stb. (Majzel’ 1983: 197; Leslau 1987: 3). Vö. ˒Emma ‘ayneka ˒enta yamān tāseḥḥetaka, melexā wa-’ awḍe’ā ˒em-lā ‘lēka, ˒esma yexēyyesaka kama […] ˒emenna ˒abāleka ˒em-kwellu […] „személy”, „önmaga” értelemben (Lambdin 1978: 307). Arámi gūp- „test” és „személyiség”, „önmagam”, héber gūp-ā „holttest”, (biblia utáni) gūp „test” és gap „önmagam”, „önmaga” (Majzel’ 1983: 197), be-gappō „saját testével = egyedül”, tigre gof „test”, „szív” és „lélek” (Cohen 1970: 108). Arab ǧuṯṯ-at- „test”, „holttest”, szokotra gitteh „holttest”, „test” (uo.: 199) < *gṯṯ ~ egyiptomi ḏs [< *gs] „személy”, „-maga” (Takács 1999: 255). Dél-arab gitt-eh „test”, „holttest” ~ egyiptomi (Pyr) ǯs „önmagam” < afrasziai *gVč-. Lásd: (Majzel’ 1983: 197). Epigráfiai dél-arábiai grb „test”, „(testi) élet” és „személy”, szabai grb „test” és „személy”, tigrei gärob „test” és „személy” (Cohen 1970: 178), valamint ALEXANDER I. ILIADI, ILONA M. DERIK 186 Acta Linguistica Lithuanica XC Mehri gǝrǝbēt ‘mass’, ‘group of people’ etc. < *gVrVb- (Blažek 2020: 56: with szakirodalom). Ez a „test” : „személy” korreláció viszonylag ősi kronológiájának példája, mivel mindkét szeméma adatolható az óarab szókincsben. Kusita Beja gari „test”, „törzs” és „én”, vö. garob (Rp) = garoot „test” és „én” ~ tétel. Se *gVrVb- (Blažek 2020: 56). Regarding other Semitic cognates see previous A beja példákat illetően a test szomasztizmusának visszaható névmási funkcióban való alkalmazása a magyarban bemutatotthoz hasonló technika alkalmazásával valósul meg (lásd fent). Itt a beja gari „test” a birtokos toldalék hozzáadásának következtében „énmagam”-má alakul, vö. ugarooyu „énmagam”. Ugyanígy a „maga” szeméma a nifis „lélek” > unifsu „énmagam” alakban található (BPG 2005: 225). 4.2.9. Algonkin lexikon A mohegan–pequoti -ahak „test” és „énmagam” visszaható névmásként használatos, vö.: „Tapi ni nukucusumô nahak” – „Meg tudom mosni magam”; wiwáhcumunsh’ – ‘I will eat corn with you’ (Fielding 2006: 56). An illustrative example of a change in the grammatical status of a word, accompanied by „Mus numic wici kahak” a névmási jelentéstan megjelenése. A grammatikai-szemantikai átalakulás régisége nem világos. Menomini nyelven (egyszavas mondat részeként) vai1 taskūqcikew – rövid teste van VS dni nēyaw – énmagam (= a testem). Lásd: (MD 20–21, 151). Arapaho (egy egyszavas mondat részeként) honoo3i3insinenoo – hanyatt fekszem VS ceniiko’ooteihinoo – önző vagyok (Cowell, Moss et al. 2012: 22, 177; DoReCo: doreco.huma-num.fr/languages/arap1274). Natick or Wôpanâak (Wampanoag) /hogk/ ‘a living body or personality’ valamint ‘teremtmény’, ‘személy’, ‘lélek, szellem’, /-hogk(a)/ ‘test’, ‘én’, vö.: ‘[...], n noh keteahogkou pish tummuswau wutch ummissinninnutu, [...]’ – ‘[...], az a lélek kiirtassék népe közül; [...]’; ‘[...]. kah noh keteahogkou kesohkóadtog’ – ‘[...], és az a személy bűnös legyen’ (AT 2011: 225, 226). Cheyenne -vétove ‘body’ in the possessive usage develops the semantics ‘myself’ (Leman 2011: 12; ChD: https://www.cheyennelanguage.org/dictionary/ lexicon.php?letter=13#e21037). Straipsniai / Articles 187 Universality in Semantic Dynamics: from ‘body’ to ‘person’, ‘self’, ‘soul’ 4.2.10. ausztronéz lexikon Malajopol népek: csam tràj ~ ṭàj ‘test’ és ‘én magam’, ‘a miénk’ Buj Kchan’ Tche 1999: 134). The direction and age of semantic derivation is (Alieva, kérdéses. indonéz badan ‘test’, ‘törzs’ és ‘én magam’, ‘személyesen’ (Korigodskij 1990: 69). According to Robert Blust and Stephen Trussel (Blust, Trussel 2013: https:// www.trussel2.com/ACD/acd-lo_b.htm?zoom_highlight=badan), ez a ‘malájon keresztül az arab nyelvből’ kölcsönzött szó minden ausztronéz nyelvben ‘test’ jelentésű. Így a „magam”, „személyesen” szemémák szemantikai levezetésből származnak indonéz Nyugat-Futuna–Aniwa hkano „test”, „hús”, „lényeg” (hagyományosan az én legfontosabb aspektusa) és „lélek”, „szellem”, „tudatos én”, vö.: „[…] kaie uri tano hkano” – „[...] de fekete a teste” VS „[…] tiona nohkano” – „a szelleme”; a malgas mind (conscious self)’. However, the sememe ‘soul/spirit’ ‘resulting from switch by missionaries in significance of ata and hkano’ (Dougherty 1983: 263). tèna „test” az én megjelölésére használatos, mivel a malgasban nincs visszaható névmás, vö. namòno tèna ìzy – megölte önmagát (Parker 1883: 40). ***** A más családokhoz tartozó egyes modern nyelvekben megfigyelhető anyag csupán a „test” és „ember”, valamint a „személy” közötti korrelációt erősíti meg (Zalizniak et al.: https://datsemshift.ru/shift3666), azonban a történetükre és etimológiájukra vonatkozó adatok hiánya lehetetlenné teszi a szemantikai fejlődés irányának és régiségének meghatározását. Ez a következő nyelveket érinti: cavineña (tacanai nyelvcsalád), yuwana vagy hodï (genetikailag osztályozatlan nyelv), otomí (az oto-mangue nyelvcsalád), inanwatan (suabo) és warembori (a transz-új-guineai nyelvcsalád), mikir (a sino-tibeti nyelvcsalád), she (a hmong-mien (vagy miao-jao) nyelvcsalád), yaminahua (a panoai nyelvcsalád). 5. EREDMÉNYEK (SZINTÉZIS ÉS KOMMENTÁROK) 5.1. Az áttekintett anyag lehetővé teszi számunkra három figyelemre méltó jellemző megkülönböztetését. These include in particular: A) A „test (általában)” és „corpus (általában)” etimológiai jelentésű lexémák rendszeres alapját képezik a „lélek”, „önmaga”, „személy” szemémák kialakulásának, valamint azoknak a ritkább eseteknek, amikor ezek a másodlagos szemémák a ALEXANDER I. ILIADI, ILONA M. DERIK 188 Acta Linguistica Lithuanica XC a szívvel kapcsolatban, mint a lélek vagy az érzések words, denoting ‘neck’, ‘throat’, ‘head’ or ‘heart’. A possible reason (mythological background) for the semantic derivation of ‘heart’ → ‘soul’ was the archaic idea székhelyével, vö. latin pectus „kebel”, „szív” és „lélek”, valamint a fenti vainakh, afroázsiai (tigre) példák, továbbá a legközelebbi analógia szemantikai struktúrájának Manda sondomme ‘heart as the seat of feelings’, ‘courage’ (Vydrin 1997: 234). B) None of the presented examples has a full paradigm of meanings; they hiányosságait mutatják be. A leírt kép a táblázatban a lehető legáltalánosabb formában jelenik meg. Nyelv Eredeti szemantika Másodlagos szemantika Indoeurópai „test”, „fej” „lélek”, „szellem” „önmaga” „személy”, „ember” saját’ „valakié, Iráni „test” + + + Indoárja „test” + + Dardikus ‘test’ + + ógörög ‘(élő) test’ + + latin ‘test’ + + hettita ‘test’ + + germán ‘test’ + szláv ‘test’ + finnugor ‘test’ + török ‘test’ + + Mongol ‘test’ + + + Tunguz-mandzsu ‘test’ + + + Csukcs-kamcsatkai ‘test’ + Dravida ‘test’ + + Vainakh ‘test’, ‘szív’ + Afroázsiai ‘test’, [‘szív’] +++ Algonkin ‘test’ + + + Ausztronéz Cham „test” + + Indonéz „test” + + Malagas „test” + Nyugat-Futuna–Aniwa „test” + Egyéb „test” + However, we can confidently speak about the universality of such types of semantic development as (1) ‘body’ → ‘self’, ‘person’ or body’ → ‘self’ → ‘person’; (2) ‘body’ → ‘self’, [‘person’], ‘one’s own’; (3) ‘body’ → ‘soul’, „személy” (a 2. és 3. modell három nyelvcsalád nyelveiben jelenik meg); (4) „test” és „személy”. Mindegyikük egyetlen szemantikai levezetési minta változatos Cikkek / Articles 189 Universality in Semantic Dynamics: from ‘body’ to ‘person’, ‘self’, ‘soul’ megvalósulásának bizonyul (vö. Geeraerts 1997: 23–24), amelyek közötti különbséget a jelentések grammatikailag (morfológiai-szintaktikailag) meghatározott halmaza and cultural (worldview) conditions for the functioning of lexemes with the okozza. E minta helyi megnyilvánulásairól ([‘test’, ‘holttest’ → ‘testetlen lélek’, ‘lélek’]; [‘test’ → ‘(testetlen) lélek’ → ‘személy’]; [‘test’ → ‘élő (lélegző) test’ → ‘lélek’, ‘szellem’/ ‘személy’, ‘én’; [‘test (= a létezés fő része)’ → ‘én (= saját test)’, ‘személy’, ‘lélek’] stb.) lásd fentebb. A ‘test’ → ‘lélek’, ‘szellem’ jelentésderiváció példáinak alacsony gyakoriságát illetően (ami nem cáfolja azt a tényt, hogy ez több család nyelveiben is képviselve van), ez az állapot részben azzal magyarázható, hogy a ‘lélek’ jelentése speciális szakrális terminusokban valósul meg, ezért nem volt szükség a ‘lélek’ jelentését más szavakra kiterjeszteni. Ezt a következtetést azonban az írásos emlékek adataival kell ellenőrizni. C) Az ‘én’ jelentés hiánya egyes elemzett szavak szemantikai tartományában a nyelv rendszerén belül fennálló korlátozásokkal magyarázható. Közelebbről a „self” névmás csak saját morfológiával rendelkező szavak egy különleges grammatikai osztályán belül származhatott és létezhetett tovább, ezért egy másik grammatikai paradigmából származó, más formális jegyekkel rendelkező lexéma (főnév, számnév) sem tudott volna megfelelő névmási jelentést létrehozni. Ilyen kép tanúsítható például a vainah nyelvekben, ahol a „self” csak a névmási paradigmában jelenhet meg, a főnevek között pedig soha; vö. itt: „self” névmás сō (1. személy, egyes szám), хьō (2. személy), шā (3. személy), вай-ваьш (1. személy, többes szám), шайна (2. személy), цара шаьш (3. személy) és „lélek”, „szellem” дог, са, „test” дегI főnév (Karasaev, Maciev, 1978: 146, 147, 552, 615). Így a „self” szeméma csak azon feltétel mellett jelenhet meg egy főnévben, hogy a névmási jelentés nem függ közvetlenül a formától, amely a szemantikát a szavak bizonyos grammatikai osztályához köti. A nyelvi rendszer legalább két olyan feltételt tesz lehetővé, amelyek mellett a testet vagy annak részeit jelölő szavak kialakítják a „self” és a „myself” szemémákat: 1) egy bizonyos kontextusban; 2) összetétel részeként; ez számos nyelvben tanúsítható. A „brunch” és a „növényi words (see below). 5.2. Comments regarding the specific relationship between ‘body’ & ‘person’, ‘soul’, and ‘self’. As illustrated above the reviewed semantic szár” jelentését mint másodlagosakat (az elsődleges „test”, „corpus” jelentésből eredőket) figyelmen kívül hagyva a kutatónak különös figyelmet kell fordítania más jelentésekre. Mindenekelőtt megállapíthatjuk, hogy a „test”, „corpus” és „törzs” jelentésekhez másodlagosan kapcsolódik a „self”, „saját”, „személy”, „lélek”, és ezt a szótári szócikkek, a szövegek, az etimológia és a rekonstrukció adatai (lásd fent) is alátámasztják. Így megállapítható egy szemantikai univerzális eltolódás, de mi ennek a mechanizmusa? ALEXANDER I. ILIADI, ILONA M. DERIK 190 Acta Linguistica Lithuanica XC A) Semantic side. Its semantic base (for some cases) probably was the perception of the body as the main part of a human being, therefore ‘body’ or ‘fej’ → ‘személy’, ‘én’; ‘test’ → ‘én’ → ‘személy’. A ‘lélek’ változatai: ‘élő (test)’ és tovább – ‘spiritualizált’ → ‘lélek’. Ha a lexémákat a jelentések halmazában az ‘én’ és a ‘személy’ képviseli, akkor a legtöbb esetben a ‘személy’ másodlagos az ‘én’-hez képest, mivel az ‘én’ a testben jelent meg, amikor azt ‘valakinek a testeként’ = ‘(ön)magamként’ használják (vö. még ‘test’ → ‘saját’, ‘saját’ = ‘saját test’), majd a ‘személy’, ‘ember’ az „elidegenedés” (absztrakció) eredményeként jött létre a „névmási” kontextusból. A ‘test’ → ‘személy’, ‘ember’ közvetlen jelentésváltozása szinekdochén alapul, mint az orosz тело ‘test’ esetében, amely másodlagosan ‘személy’, ‘ember’ jelentésű. B) Morfológiai tényező. Egyes nyelvekben a ‘test’ → ‘én’ jelentésváltozás a body főnév bizonyos grammatikai alakjaiban ment végbe, ahol maguk a körülmények (a grammatikai szemantika) idézték ezt elő. Így a „maga” ← „test” szemantikai mechanizmus a „test” jelentésű szavak morfológiai módosításán alapul. Ennek példái a következő adatokkal szemléltethetők: (1) a pashai tānek, mint a tān „test” reflektív birtokos alakja; (2) a magyar nyelv, amelyben a maga önmagára vonatkozó, nyomatékosító névmás a mag „test” főnévből + a megfelelő személyes-birtokos toldalékokból alakult; (3) a beja gari „test”, amely a birtokos toldalék hozzáadásának köszönhetően „magává” alakul; (4) a mongol nyelvek, ahol a бījeра „személyesen” = „egy test által”, vagyis az instrumentális eset -ра jelölőjével ellátott főnév; бījeренā „önmagán” = „annak testén” – a helyhatározói eset -ре jelölővel alkotott alakja és a reflexus possessivum -нā jelölője. Tehát a „maga”, „én magam” szemantika olyan esetalakokban fejlődött ki, amelyek jelentése „egy test által” (→ „személyesen” → „én magam”, „maga”), „annak testén” (→ „önmagán”, „maga”), valamint a személyes-birtokos toldalékokkal bővített test főnévben („test” → „az én, az ő teste” → „én magam” stb.). C) A tőösszetétel tényezője. Egyes példákban a lexéma test a kifejezések keretein belül „önmaga”, „én magam” szemémákat vett fel, amelyek később összetett szavakká alakultak. Vagyis a test szót tartalmazó szókapcsolatok lexikai összetétellé tömörültek, amelyben a „test” jelentése éppúgy semlegesítődött, mint az „(én)magam” jelentése, vö. avesztai tanu.kərətaadj. „önmaga által készített”: óind tanū-kt- „önmaga által létrehozott”. Hasonló helyzetet mutat a magyar (lásd fent), ahol a „test” jelentése névmási származékokban semlegesítődött. Ugyanezen feltételek között a „személy” jelentés jelenik meg a test szóban: különösen az óind tan- esetében ez összetett szavak összetételében is megjelenik, például: tanū-kṛít „a személyt formáló”, tanū-pna „a személy védelme”. D) Szintaktikai feltételek. A „maga”, „én magam”, „(valakinek a) saját” jelentések a test szóban annak eredményeként jelennek meg, hogy a mondatban visszaható névmásként vagy a visszaható és birtokos névmásokhoz funkcionálisan közeli szóként használják. A body névmási használata eredetileg olyan kifejezéseken alapult, mint az avesztai xvaiiāi tanuiiē ‘saját teste’, az óind sváyā tanv ‘saját test’ stb. Straipsniai / Articles 191 Universality in Semantic Dynamics: from ‘body’ to ‘person’, ‘self’, ‘soul’ További példák szórványosan előfordulnak a középiráni, a modern iráni (oszét) nyelvekben, valamint a türk, mongol, tunguz–mandzsu és csukcs–kamcsatkai nyelvekben, amelyek beépülnek a poliszintetikus szerkezet kompozíciójába stb. Ezt követően a test névmási funkcióban felváltotta a hasonló szerkezeteket. Az etc. Cf. Mohegan-Pequot -ahak ‘body’ changed its grammatical status, being ‘önmaga’ megjelenésének feltételei a testben Feltételek Nyelvek Morfológiai Összetételen belüli Szintaktikai változatosság szavak feltételeiв fel? ??? Indoeurópai + + + Finnugor + Turkic + Mongolian + + Tunguz-mandzsu + Csukcs-kamcsatkai + Dravida Vajnah Afroázsiai + + Algonkin + Austronesian + E) The “zero semantic correlation” factor. However, there are languages, ahol a fent leírt szemantikai eltolódás lehetetlen. Különösen figyelmünket vonzzák az afrikai nyelvekben az olyan lexémák, mint a ruandai umu-biri „test”, a kingai emi-hano „testek” (Toporova 2000: 28, 29), a pulaar-fulfuldé (fula) ter-gal „test”, ter-ɗe „testrészek” (Koval’ 2000: 223), ɓandu „test”, a seereeri fo ɓaal ol „test”, a wolof уаr W „test” ~ seereeri njer/cer „test” (Pozdniakov 1993: különböző szemantikai osztályok: 40, 101), Pulaar-Fulfuldé fitan-du ‘soul’, pital-i ‘souls’ (Koval’ 2000: 162: with the reference to Edward Sapir). Words to denote ‘body’ and ‘soul’ here belong to „aktív osztály” (aktív tárgyak, aktív nevek osztálya) VS szabályozott és elkülönül “passive class” (class of passive objects, passive names) etc. The laws of these classes do not allow the meaning of one class to be produced in the frames of other classes. In other words, semantic derivation here is pretty strictly azoktól a más nyelvekben megfigyeltektől, ahol az új jelentés kialakulása a kultúra szélesebb spektrumának (vallási, költői ALEXANDER I. ILIADI, ILONA M. DERIK 192 Acta Linguistica Lithuanica XC és egyéb) asszociációi miatt lehetséges, amelyek a kapcsolatok szabadabban áramló, rugalmasabb jellegével járnak between meanings. 6. KÖVETKEZTETÉSEK 1. Az e tanulmányban elemzett szókincs elegendő példával szolgál a különböző nyelvekben, a legszélesebb földrajzi elterjedtség mellett megvalósuló szemantikai derivációs modell egyetemességére (11 nyelvcsaládból származó példák!). E nyelvek szemantikai és grammatikai törvényei megteremtették a feltételeket a hasonló szemantikai eltolódások összességéhez, amelyeket e modell többszörös megnyilvánulásaiként határoztunk meg. A többszörösség a „test” → „én”, (see above), based on which semantic derivation is modelled. 2. In reality we have reasons for assertion about the direction of the semantic „személy”, „lélek” derivációs szemantikai eltolódási láncainak együttesét feltételezi, mivel a „test” és a „corpus” eredeti, amit az etimológiai adatok is megerősítenek. 3. A vizsgált modell diakrón megismétlődése bizonyítást nyer azáltal, hogy a nyelvek lexikai szemantikájában történetük különböző korszakaiban is megjelenik. A szemantikai levezetés késői megjelenése olyan nyelvekben, amelyekben korábban nem jegyezték fel, a nyelvi gondolkodás egyes szemantikai struktúráinak tipikusságáról tanúskodik. 4. Az egyetemes szemantikai eltolódások egyikével foglalkozunk, azonban e szemantikai minta keretében a „technikai aspektusa” (a jelentés keletkezésének feltételei és mechanizmusa) a „lélek”, a „személy”, az „ember” és az „én” jelentésének kialakulásában eltérő lehet. E szémémák létrejöttének okait különösen a világkép sajátosságai, a kulturális háttér, a szavak morfológiai változatosságának sajátosságai, valamint mondatbeli funkciójuk és a megfelelő szókapcsolatok alapján létrejött szerkezetek határozzák meg. REFERENCES Abaev Vasilij I. 1958: Абаев, Василий И. Историко-этимологический словарь осетинского языка [Istoriko-ètimologičeskij slovar’ osetinskogo jazyka] 1, Москва, Ленинград: Издательство АН СССР [Moskva, Leningrad: Izdatel’stvo AN SSSR]. Abaev Vasilij I. 1973: Абаев, Василий И. Историко-этимологический словарь осетинского языка [Istoriko-ètimologičeskij slovar’ osetinskogo jazyka] 2, Москва, Ленинград: Наука [Moskva, Leningrad: Nauka]. Straipsniai / Articles 193 Universality in Semantic Dynamics: from ‘body’ to ‘person’, ‘self’, ‘soul’ Abaev Vasilij I. 1979: Абаев, Василий И. Историко-этимологический словарь осетинского языка [Istoriko-ètimologičeskij slovar’ osetinskogo jazyka] 3, Москва, Ленинград: Наука [Moskva, Leningrad: Nauka]. Alieva Natal’ja F., Buj Kchan’ Tche 1999: Алиева, Наталья Ф., Буй, Кхань Тхе. Язык чам. Устные говоры восточного диалекта [Jazyk čam. Ustnye govory vostočnogo dialekta], Санкт-Петербург: Петербургское востоковедение [SanktPeterburg: Peterburgskoe vostokovedenie]. AT – The State of the Material: algonquian texts, available online, 2011. Available at: https://web.archive.org/web/20120606165553/http://people.umass.edu/aef6000/ Texts/AlAlgonqui/Massachusett/Alia/Trmbll.pdf [retrieved 02.05.2024]. Avdoev Teimuraz V. 2017: Авдоев, Теймураз В. Езидско-русский словарь [Ezidsko-russkij slovar’] (Ferhengoke Êzdîkî-Ȓûsî), ч. 1: Лексический словарь [č. 1: Leksičeskij slovar’], Калининград: Апокриф [Kaliningrad: Apokrif]. Bailey Harold W. 1943: Zoroastrian Problems in the Ninth-Century Books, Oxford: Clarendon Press. Bartholomae Christian 1904: Altiranisches Wörterbuch, Strassburg: Verlag von Karl J. Trübner. Beekes Robert S. P. 2010: Etymological Dictionary of Greek, with the assist. of L. van Beek, Leiden, Boston: Brill. Belova Anna G. 2012: Белова, Анна Г. Этимологический словарь древнеарабской лексики (на материале избранных текстов доисламской поэзии) [Ètimologičeskij slovar’ drevnearabskoj leksiki (na materiale izbrannych tekstov doislamskoj poèzii)], вып. 1 [vyp. 1], Москва: Институт востоковедения РАН [Moskva: Institut vostokovedenija RAN]. Benzing Johannes 1983: Chwaresmischer Wortindex, mit einer Einleitung von H. Humbach, hrsg. von Z. Taraf, Wiesbaden: Otto Harrassowitz. Blažek Václav 2020: An Excerpt from the Comparative and Etymological Dictionary of Beja: Anatomical Lexicon. – Folia Orientalia 57, 25–125. Blust Robert, Trussel Stephen 2013: The Austronesian Comparative Dictionary, web edition. Available at: https://www.trussel2.com/ACD/ [retrieved 03.05.2024]. Bogoras Waldemar 1917: Publications of the American Ethnological Society 5: Koryak Texts, ed. by F. Boas, Leyden: Brill. BPG – Wedekind Klaus, Wedekind Charlotte, Abuzeinab Musa. Beja Pedagogical Grammar, Aswan 2004 – Asmara 2005. ALEXANDER I. ILIADI, ILONA M. DERIK 194 Acta Linguistica Lithuanica XC Buck Carl D. 1949: A Dictionary of Selected Synonyms in the Principal Indo-European Languages: A Contribution to the History of Ideas, Chicago: University of Chicago Press. Budagov Ruben A. 1963: Будагов, Рубен А. Сравнительно-семасиологические исследования (романские языки) [Sravnitel’no-semasiologičeskie issledovanija (romanskie jazyki)], Москва: МГУ [Moskva: MGU]. Burrow Thomas, Emeneau Murray B. 1984: A Dravidian Etymological Dictionary, 2nd edition, Oxford: Clarendon Press. Cabolov Ruslan L. 2010: Цаболов, Руслан Л. Этимологический словарь курдско го языка [Ètimologičeskij slovar’ kurdskogo jazyka] 2 (N–Z), ред. Д. Н. Ушаков [red. D. N. Ušakov], Москва: Восточная литература [Moskva: Vostočnaja literatura]. ChD – Cheyenne Dictionary, available online. Available at: https://www. cheyennelanguage.org/dictionary/index.html [retrieved 28.05.2024]. Cincius Vera I., ed., 1975: Цинциус, Вера И., ред. Сравнительный словарь тунгусо-маньчжурских языков: материалы к этимологическому словарю [Sravnitel’nyj slovar’ tunguso-man’čžurskich jazykov: materialy k ètimologičeskomu slovar’ju] 1 (А–), cоставители В. А. Горцевская, В. Д. Колесникова, О. А. Константинова, К. А. Новикова, Т. И. Петрова, В. И. Цинциус, Т. Г. Бугаева [sostaviteli V. A. Gorcevskaja, V. D. Kolesnikova, O. A. Konstantinova, K. A. Novikova, T. I. Petrova, V. I. Cincius], Ленинград: Наука [Leningrad: Nauka]. Clauson Gerard 1972: An Etymological Dictionary of Pre-Thirteenth-Century Turkish, Oxford: Clarendon Press. Cohen David 1970: Dictionnaire des racines sémitiques ou attestées dans les langues sémitiques, comprenant un ficher comparative de J. Cantineau, Paris, La Haye: Mouton & Co. Cowell Andrew, Moss Alonzo Sr. et al. 2012: Dictionary of the Arapaho Language, 4th edition, Wyoming: University Press of Colorado. Dal’ Vladimir I. 1989: Даль, Владимир И. Пословицы русского народа [Poslovicy russkogo naroda] 1, Москва: Художественная литература [Moskva: Chudožestvennaja literatura]. Dešeriev Junus D. 1963: Дешериев, Юнус Д. Сравнительно-историческая грамматика нахских языков и проблемы происхождения и исторического развития горских кавказских народов [Sravnitel’no-istoričeskaja grammatika nachskich jazykov i problemy proischoždenija i istoričeskogo razvitija gorskich kavkazskich narodov], Грозный: Чечено-ингушское книжное издательство [Groznyj: Čečeno-ingušskoe knižnoe izdatel’stvo]. Straipsniai / Articles 201 Universality in Semantic Dynamics: from ‘body’ to ‘person’, ‘self’, ‘soul’ Tenišev Èdgem R. et al. 2006: Тенишев, Эдгем Р. и др. Сравнительноисторическая грамматика тюркских языков. Пратюркский язык-основа. Картина мира пратюркского этноса по данным языка [Sravnitel’no-istoričeskaja grammatika tiurkskich jazykov. Pratiurkskij jazyk-osnova. Kartina mira pratiurkskogo ètnosa po dannym jazyka], Москва: Наука [Moskva: Nauka]. Tolstaja Svetlana M. 1997: Толстая, Светлана М. Из полесской обрядовой лексики: нашлось дитя [Iz polesskoj obriadovoj leksiki: našlos’ ditia]. – Український діалектологічний збірник [Ukrajinskyj dialektolohičnyj zbirnyk] 3, Київ: Довіра [Kyjiv: Dovira], 287–292. Toporova Irina N. 2000: Топорова, Ирина Н. Морфемика и морфонология имени существительного в языках банту [Morfemika i morfonologija imeni suščestvitel’nogo v jazykach bantu]. – Основы африканского языкознания: морфемика, морфонология [Osnovy afrikanskogo jazykoznanija: morfemika, morfonologija], ред. В. А. Виноградов [red. V. A. Vinogradov], Москва: Восточная литература [Moskva: Vostočnaja literatura], 9–45. Traugott Elizabeth C. 1999: The Role of Pragmatics in a Theory of Semantic Change. – Pragmatics in 1998. Selected Papers from the 6th International Pragmatics Conference 2, ed. J. Verschueren, Antwerp: International Pragmatics Association, 93–102. Traugott Elizabeth C., Dasher Richard B. 2002: Regularity In Semantic Change, Ser. Cambridge Studies in Linguistics, 97, Cambridge: Cambridge University Press. Trubačiov Oleg N. 1964: Трубачёв, Олег Н. «Молчать» и «таять». О необходимости семасиологического словаря нового типа [“Molčat’” i “tajat’”. O neobchodimosti semasiologičeskogo slovaria novogo tipa]. – Проблемы индоевропейского языкознания. Этюды по сравнительно-исторической грамматике индоевропейских языков [Problemy indoevropejskogo jazykoznanija. Ètiudy po sravnitel’no-istoričeskoj grammatike indoevropejskich jazykov], oтв. ред. В. Н. Топоров [otv. red. V. N. Toporov], Москва: АН СССР [Moskva: AN SSSR], 100–105. de Vaan Michiel 2008: Etymological Dictionary of Latin and the other Italic Languages, Leiden, Boston: Brill. Vladimircov Boris J. 1989: Владимирцов, Борис Я. Сравнительная граммати ка монгольского письменного языка и халхаского наречия. Введение и фонетика [Sravnitel’naja grammatika mongol’skogo pis’mennogo jazyka i chalchaskogo narečija. Vvedenie i fonetika], 2-e изд. [2-e izd.], Москва: Главная редакция восточной литературы изд. «Наука» [Moskva: Glavnaja redakcija vostočnoj literatury izd. “Nauka”]. ALEXANDER I. ILIADI, ILONA M. DERIK 202 Acta Linguistica Lithuanica XC Vydrin Valentin F. 1997: Выдрин, Валентин Ф. Следы именной классификации в языках манде [Sledy imennoj klassifikacii v jazykach mande]. – Основы африканского языкознания. Именные категории [Osnovy afrikanskogo jazykoznania. Imennye kategorii], ред. В. А. Виноградов [red. V. A. Vinogradov], Москва: Аспект Пресс [Moskva: Aspekt Press]. Zalizniak Anna A. 2009: Зализняк, Анна А. О понятии семантического перехода [O poniatii semantičeskogo perechoda]. – Компьютерная лингвистика и интеллектуальные технологии: по материалам ежегодной Международной конференции «Диалог 2009» [Kompiuternaja lingvistika i intellektual’nye technologii: po materialam ežegodnoj Meždunarodnoj konferencii “Dialog 2009”] 8(15), 107–111. Zalizniak Anna A. 2013: Зализняк, Анна А. Русская семантика в типологической перспективе [Russkaja semantika v tipologičeskoj perspektive], сep. [ser.] Studia philologica, Москва: Языки славянской культуры [Moskva: Jazyki slavianskoj kul’tury]. Zalizniak Anna A. 2018: The Catalogue of Semantic Shifts: 20 Years Later. – Russian Journal of Linguistics 22(4), 770–787. Zalizniak Anna A. et al.: The Catalogue of Semantic Shifts. Available at: https:// datsemshift.ru/shifts [retrieved 04.05.2024]. Žukova Alevtina N. 1990: Жукова, Алевтина Н. Словарь корякско-русский и русско-корякский – около 4000 слов [Slovar’ koriaksko-russkij i russko-koriakskij – okolo 4000 slov]: пособие для учащихся начальной школы [posobie dlia učaščichsia načal’noj školy], 2-е изд. дораб. [2-e izd. dorab.], Ленинград: Просвещение, Ленингр. отд-ние [Leningrad: Prosveščenie, Leningr. otd-nie]. Semantinės dinamikos universalumas: nuo ‘kūno’ iki ‘asmens’, ‘savasties’, ‘sielos’ ÖSSZEFOGLALÁS A ‘testet’ vagy ‘testrészt’ jelentő szomatikus szavak megfigyelése tizenegy genetikailag különböző család nyelveiben feltárja az ilyen szavak szemémáinak érdekes korrelációját. Mindenekelőtt azok a kontextusok, amelyekben a szomatizmusok megjelennek, többek között szükségszerűen megmutatják, hogy „személy, ember”, „én, önvaló” és „lélek, szellem” vargu ar yra atsitiktinis, o semantinė-tipologinė analizė, atlikta atsižvelgiant į etimologijos ir lingvistinio modeliavimo duomenis, suteikia rimtų priežasčių manyti, kad tokie gausūs Cikkek / Articles 203 Universality in Semantic Dynamics: from ‘body’ to ‘person’, ‘self’, ‘soul’ atvejai atskleidžia universalios semantinės kalbinio mąstymo struktūros apraiškas. Šią jelentésben használják őket. A szemémák viszonyának ilyen törvényszerűsége alapján a struktúra szemantikai képződménytípusként határozható meg, amelyet szemantikai ‘aš pats’], [‘kūnas’ → ‘savastis’ → ‘asmenybė’ → ‘žmogus’]. Kartu jie sudaro daugiamatį eltolódások láncai közvetítenek: [„test” → „lélek”], [„test” → „személyiség”, „ember”], [„test” → „önvaló” → a szemantika létrehozásának modelljét egyetlen vektorral. vaizdavimo skirtinguose sinchroniniuose pjūviuose. Feltételezhető, hogy a modell nem korlátozódik a nyelvtörténet valamely meghatározott korszakára, hanem diakrón módon rekonstruálható annak köszönhetően, hogy Ennek a szemantikai képződménytípusnak a megvalósulási árnyalatai teljes mértékben a feltételek (tényezők) összességétől – a szemantikai, morfológiai, tőkomponálási és szintaktikai tényezőtől – függenek. A vizsgált szemantikai képzéstípus nemcsak az afrikai nyelvekre jellemző szemantikai kapcsolatrendszerük sajátos szerveződése miatt, amely a különböző osztályokba tartozó szavak „aktív” és „passzív” elv szerinti csoportosításán alapul, ezért az „aktív” osztályra jellemző „lélek” szeméma nem ölthet testet a „passzív” osztályba tartozó lekémában. Beérkezett 2024. május 5-én ALEXANDER I. ILIADI ILONA M. DERIK A „K. D. Usinszkijról elnevezett Dél-ukrajnai Nemzeti Pedagógiai Egyetem” állami intézmény 65020, Ukrajna, Odessza Sztaroportofrankivszka utca 34. alex[email protected]om [email protected]om