Digital Profiling als Methode der frühmittelalterlichen Diplomatik. Ausgehend von einer Urkunde Ottos I. aus St. Petersburg

Straipsniai / Articles 23 MARIE-LUISE HECKMANN Universität Potsdam ORCID-azonosító: orcid.org/0000-0001-6924-8942 Tudományos kutatási irányok: Mittelalterliche Geschichte, Kirchen-, Militärund Umweltgeschichte, Verfassungsund Vorstellungsgeschichte, Történeti segédtudományok, különösen a diplomatika és a kézirattan. DOI: doi.org/10.35321/all90-02 DIGITÁLIS PROFILALKOTÁS A KORA KÖZÉPKORI DIPLOMATIKA MÓDSZEREKÉNT. KIINDULÓPONT VON EINER URKUNDE OTTOS I. SZENTPÉTERVÁRON1. Prof. Dr. Vladimir Ivanovič Mažuga 75. születésnapjára, 2024. április 15-én A középkori diplomatikai módszer. Skaitmeninis profiliavimas kaip ankstyvųjų Ajánlva prof. dr. I. Ottó Sankt Peterburgból származó dokumentuma alapján2. Vladimir Ivanovič Mažugának, aki 2024. április 15-én ünnepli 75. jubileumát 1 A jelen tanulmány a „West European Manuscripts and Charters from Late Antiquity to the Early Modern Period in Saint Petersburg Collections” című nemzetközi konferencián elhangzott előadásból származik. ]} is this invalid due to malformed JSON? yes because extra spaces? Actually string ends with quote then comma and weird. Need output valid. Let's formulate. Kutatás, katalogizálás és digitalizálás“ (Szentpétervár, 2019) hervor. Er entspricht dem Interesse des Jubilars und seines akademischen Umfelds an Form und Inhalt von Urkunden und Rechtstexten. Vgl. Mažuga 2000; Čirkova 2019. 19. és 22. között. September 2 Ezt a cikket a „Késő ókor és a kora újkor laikų Vakarų Europos rankraščiai ir istoriniai dokumentai Sankt Peterburgo fonduose. Tyrimai, katalogizavimas ir skaitemeninimas“, vykusios Sankt Peterburge 2019 m. rugsėjo 19–22 d. alapján. MARIE-LUISE HECKMANN 24 Acta Linguistica Lithuanica XC ANNOTÁCIÓ Külső és belső kritériumok együttes alkalmazásával elemzi a tanulmány a Szentpéterváron őrzött I. Ottó-oklevelet, és a császári kancellária 39 név szerint ismert írnoka egyikéhez rendeli. Az azonosítás alapját a Corroratio és az itinerárium összehasonlítása képezi. Az Signa sowie Größe, Format, Faltungen, Layout und Schrift des Kaiserdiploms. Es geht aber auch um die sprachliche Färbung von Eigenund Ortsnamen, das Formelgut der ennek során alkalmazott digitális profilalkotás módszerét ezt követően összehasonlító példák segítségével vizsgálja abból a szempontból, hogy alkalmas-e az orosz és a német Schreiberidentifizierung unterzogen. Hilfreich sind dabei Erkenntnisse der italienischen, kutatásban való alkalmazásra. KULCSSZAVAK: írnokprofilozás, kora középkori diplomatika, királyi és császári oklevelek, írnokazonosítás, materialitás, írásbeliség és jelek. ANNOTÁCIÓ Számos külső és belső kritérium alapján elemzik a Szentpéterváron őrzött, I. Ottóhoz kapcsolódó oklevelet, és a császári kancellária név szerint ismert 39 írnokának egyike mellett teszik le a voksukat. Az azonosítás alapját a signák, valamint a császári diploma mérete, formátuma, hajtásai, elrendezése és betűtípusa képezik. Mindemellett szó van a személyés helynevek nyelvi színezetéről, valamint a corroboratio és az itinerárium összehasonlításáról is. Ezt a célra használt digitális profilozási módszert ezt követően összehasonlító példák alapján tesztelik annak megállapítására, hogy alkalmas-e az írásazonosításra. Az olasz, orosz és német kutatások eredményei hasznosak. KULCSSZAVAK: Digitális profilozás, kora középkori diplomatikatörténet, császári oklevelek, Identification of scribes, Materiality, Writing and Signs. Straipsniai / Articles 25 Digital Profiling als Methode der frühmittelalterlichen Diplomatik. Ausgehend von einer Urkunde Ottos I. in St. Petersburg 1. DEM UNBEKANNTEN SCHREIBER AUF DER SPUR Ábra 1: D O I. 371 (969 IV 18, Cassana)3 Az ábrázolt oklevél már első pillantásra több mindent megőrizve, hanem inkább 4 X 3 mezőre összehajtogatva tűnik fel. A deutlich: Es handelt sich hierbei um ein Schriftstück, das breiter als hoch ist. Es wurde zudem in älterer Zeit offenkundig nicht ausgebreitet (also „plan“) szövegben ezenfelül két írástípus különböztethető meg: az egyik felfelé erősen megnyújtott betűkkel (Elongata), a másik apró, az alapvonalon álló betűkkel, amelyek a felső szárban hurkokkal vannak ellátva, és az alsó szárban különböző hosszúságban futnak ki. Ehhez járulnak az alsó részen egyenként világosabb körökkel körülvett, valamint egy kör alakú lenyomat, amely ettől jobbra des Schriftstücks ein Zeichen, das in einer eigenartigen Verbindung von zwei Großbuchstaben T besteht, ein dunkel verfärbtes viereckiges Loch, das von zwei csatlakozik. Feltűnő a szabálytalan körvonal is 3 A szkennelés készült: Bol’šakov 2012: 201. MARIE-LUISE HECKMANN 26 Acta Linguistica Lithuanica XC, valamint több lyuk (többnyire a széleken láthatók). A pergamen sötétsárga színű. Az oklevél világosan strukturált, jóllehet első pillantásra kevéssé érthető alaprendjében hieratikus benyomást kelt, idegenszerűsége pedig némely szemlélőben talán még áhítatot is ébreszt. Az írnok kezdetben ismeretlen marad, mivel úgy tűnik, sem aláírás, sem egyéb, egyéniségére utaló jel nem áll rendelkezésre. Így felmerül a kérdés: Hogyan lehet az írnok nyomára akadni? A kora középkori királyi és császári oklevelek eddigi kutatása mindenekelőtt paleográfiai4, grafikai, retorikai, szemiotikai és szimbolikus jegyekre (tehát az összbenyomásra és az egyes elemek jelentésére)5, formulaelemzésekre (például az intitulatióra, az arengára és a narratióra)6, a származás, a jog, a közigazgatás és a politika közötti összefüggésekre (dispositio és intervenciós formulák)7, valamint a középkori királyok és császárok uralkodási gyakorlatának elemzésére (az itineráriumelemzés eszközeként az Actumra és a Datumra támaszkodva)8 támaszkodik. A királyi vagy császári oklevél keletkezését is tárgyalják9. Az oklevél hatalmi szimbólumként11 geht dabei nicht zuletzt um den Anteil von Ausstellern und Empfängern am so genannten Diktat eines Diploms10. Symbole und Zeichenhandlungen beim való alkalmazását ugyanúgy tárgyalják az eddigi kutatásban, mint a signákat és más uralmi jeleket12. A tulajdonnevek jelentőségét, amelyek gyakran oklevelekből származnak, ezzel szemben csak elszórtan tárgyalják13. A püspöki oklevelek kutatásai, amelyeket 4 Sredinskaja 2014. A kora középkori írásbeliségről lásd még Hoffmann 1986; Ganz 1990: 36–80; Methoden 1999; Hoffmann 2005; 2012: 160–216. 5 Bautier 1984; GS 1996; Kölzer 1998; Worm 2004; Mersiowsky 2015: 44–114, 190–215, 1. rész. 6 Fichtenau 1960, 1986; Patt 2016. Az Intitulatiohoz: Wolfram 1973. Az Arengához: Fichtenau 1957; Neumann 1978; Hausmann, Gawlik 1987. A Narratióhoz: Merta 1994; Burkhardt 2000; Zwierlein 2016; Heckmann 2014. 7 Schetter 1935; Codea 2008. Vö. Finckenstein 1989; Schieffer 1998. 8 Müller-Mertens 1980; Bernhardt 1993; Huschner 2003, 2006. 9 Mersiowsky 2015: 661–706, 720. és köv., 2. rész. 10 Kruisheer 1979; Johanek 1990; Mersiowsky 2015: 114, 1. rész. 11 Keller 1998. 12 Rück 1996; Keller 1997. 13 Schlaug 1962; Tiefenbach 1984. Straipsniai / Articles 27 Digital Profiling als Methode der frühmittelalterlichen Diplomatik. Ausgehend von einer Urkunde Ottos I. in St. Petersburg az alábbiakban összehasonlítás céljából felhasznált, rendszerint a regionális történeti kutatásban keletkezett munkák14. E háttér előtt kutatási hiányosságnak bizonyul egy olyan összefoglaló áttekintés, amely egy kora középkori oklevélállomány belső és külső jellemzőit rendszeresen számon tartja, összehasonlító módon értékeli, és az eredményeket tágabb összefüggésbe helyezi. A 9. század végéről és a 10. század első feléből származó királyi és császári oklevelek különösen alkalmas forráskorpuszt alkotnak egy ilyen vizsgálathoz, ám nagyfokú összetettségük15 miatt egyúttal különleges kihívást is jelentenek. A segédtudományok egy újabb vizsgálatában kidolgozott írnokprofilozási módszer (Digital Profiling) e hiátus leküzdését célozza. Alapkérdése az, hogy egy bizonyos királyi vagy császári oklevél egy, több vagy valamennyi jellemzője alapján azonosítható-e egy meghatározott Schreiber identifizieren lässt. Zunächst wird die neue Methode vorgestellt. Sodann wird der verantwortliche Nagy Ottó császár egyik diplomájának írnoka, amely ma Szentpéterváron aufbewahrt wird, mittels der neuen Methode identifiziert. Schließlich ebnen található, a módszer több alkalmazási példáján keresztül utat nyit az Ottó-korszak korai püspökeiről mint királyi és császári oklevelek írnokairól szóló összegzéshez. A záró következtetés az új módszer hatóköréről és korlátairól szól. 2. ÍRÓI PROFILALKOTÁS (DIGITÁLIS PROFILALKOTÁS) A scribaprofilozálás (digitális profilalkotás) ötven kritériumból álló együttesen alapul, amelyet az öt király, illetve Arnulf császorra, a Gyermek Lajosra, I. Konrádra, I. Henrikre és I. Ottóra alkalmazzák. Ily módon válnak világossá a kora középkori királyi és császári oklevelek diplomatikájában megmutatkozó kontinuitások és törések. A vizsgálat különösen az oklevél elkészítésében a jegyző szerepére tér ki. Ennek során a következő következtetésre jut: „Az oklevél – vagy inkább egy individuális műalkotás – szerzője már stílusáról felismerhető.” Egyes címzettek még arra is láthatóan nagy súlyt fektettek, hogy bizonyos művészek remekműveit kapják meg. 14 Lásd például: Wisplinghoff 1954; Johanek 1969; Ludwig 2008; Die ältesten Urkunden 2008. 15 Az Ottó-kori oklevelek összetettségéről lásd Rück 1991; Schulze 2007: 23–40. MARIE-LUISE HECKMANN 28 Acta Linguistica Lithuanica XC Fertigkeit [also die der Schreiber] tritt am deutlichsten in Zeichen zutage, die nagy gyakorlattal vezettek be. A mester azonban mindig ügyelt az apró változtatásokra, így minden egyes darab egyedi műalkotássá vált. E tézis überdies hervor, dass sich die Schreiber als Künstler stetig weiter entwickeln wollten, ohne jedoch ihren unverkennbaren Duktus aufzugeben.“16 Folgt man különbségeket emel ki, így az oklevelek előállítói egy magasan specializálódott és esztétikailag jártas művelt elit tagjai. Az egyes oklevelek meghatározott írnokokhoz való hozzárendelésének kulcsa – az említett vizsgálat szerint – több jellemző egyedi kombinációjában rejlik. Különösen beszédes ebből a szempontból három signum, amelyek e korszak legtöbb királyi és császári oklevelén megtalálhatók: a krizmón, a monogram és a rekogníciós jel, az uralkodóé, valamint az oklevél formai helyességének és also die Zeichen für die Anrufung des dreieinigen Gottes, für die Unterschrift teljességének elismerésére szolgáló. Az írnokok azonosításához azonban az eschatokoll (az oklevél záró része) Bestandteile der Corroboratio (Bekräftigungsformeln) sowie die Anzahl elemeinek formai és elrendezési sajátosságai is segítséget nyújtanak. Az oklevelek egy írnokhoz való hozzárendelésében hasznos továbbá a rendszerint latin személyés helynevek nyelvi színezete (amelyben a szász-alsónémet, a frank-felnémet és az itáliai hangképzés az ortográfiából kiolvasható). Ugyancsak figyelembe vehetők az Actum (a jogcselekmény időpontja) és a Datum (az oklevél kiállításának időpontja) sajátosságai, valamint bizonyos grafikai és vagy tiróni jegyek – egy ókori titkosírás – használata paläographische Merkmale (wie zum Beispiel die Gestaltung der Signa, die Verwendung von Abkürzungen, der Einsatz von Kleinund Großbuchstaben bzw. von griechischen Buchstaben im Rekognitionszeichen) liefern dem Autor zufolge wertwolle Anhaltspunkte, um einem unbekannten Schreiber „auf die nyomára jutni”. 3. DIE URKUNDE AUS ST. PETERSBURG A következőkben elemzendő oklevél 18-án keletkezett. 969 áprilisa Cassanában. A kiállítás dátuma és helye lehetővé teszi a darab gyors azonosítását I. Ottó 371. számú diplomájaként. Az oklevél sokáig csak két későbbi másolatból volt ismert. 16 Schnase 2019: 82. Cikkek / Articles 29 Digital Profiling als Methode der frühmittelalterlichen Diplomatik. Ausgehend von einer Urkunde Ottos I. in St. Petersburg Szövege Emil von Ottenthal, az MGH szerkesztője szerint az itáliai írnokok együttműködésén alapulhatott: B (II. Ottó írnoka Itáliában) kapcsolatba und D beruhen. Das Diktat wird dabei vor allem mit It D (also dem vierten hozható17. Az eredeti diplomát 1913-ban még egyszer kinyomtatták, szintén a két másolat egyikét követve18. 1937-ben Oroszországban, 2012-ben pedig Ausztriában adták ki kritikai kiadásban, mindkét esetben a Szentpéterváron őrzött eredetiből kiindulva19. Az oklevél valamikor a 19. században került Felső-Itáliából Oroszországba, majd ott a segédtudományok művelőjének, Nikolaj Petrovič Lichačëvnek (1862–1936) a gyűjteményébe. Az Orosz Tudományos Akadémia e tagját a vízjelkutatás20 elismert szakértőjeként tartják számon, ami jól illeszkedik a különböző korszakok oklevelei iránti érdeklődéséhez. 4. FORMAI ELEMZÉS Az oklevélen a következő külső és belső jellemzők ismerhetők fel: 1) Az oklevél 564 mm-es szélességével és 414 mm-es magasságával (Ghignoli szerint) 0,32 m² területű, és a korban szokásos fekvő formátumú. Königsund Kaiserurkunden aus Italien liegen unter Otto dem Großen (936– 976) häufig bei 500 bis 549 mm Breite, nördlich der Alpen werden oft 350 bis 499 mm erreicht. Auch in der Höhe sind Urkunden aus Italien tendenziell etwas größer21; 2) Die Urkunde ist viermal in der Höhe und viermal in der Breite gefaltet. Dies ist seit dem ausgehenden 9. Jahrhundert ein Standardverfahren und kommt It B esetében, az oklevél elkészítésében feltehetően részt vevő két írnok egyikénél, még legalább kétszer előfordul22; 17 ÄdG 508 f. (= MGH D O I. 371). 18 Gabotto et al. 1913: 102–104, Nr. LXV. 19 Anninskij 1937: 141–150 (orosz), 151–160 (latin). Ghignoli 2012: 245–247 (latin). Vö. Nowak, Weigl 2017: 396, 13. sz. és köv. 20 Bol’šakov 1993: 201, 481. sz.; 2012: 259; Sredinskaja 2014: 113. 21 Schnase 2019: 281 és köv., 129. táblázat: DD O I. 243 (428: 500), 334. 356 (434: 467), 357. 378 (470: 520), 390. 407. 408. 410. D O II. 17 (470: 551). Vö. még ugyanott. : 121 és köv. 22 Ebd.: 154, 190, 342, Tabelle 49, 99, 149. MARIE-LUISE HECKMANN 30 Acta Linguistica Lithuanica XC 3) A Chrismon paleográfiai szempontból egy feltekert átlós vonalból és egy egyszerű szárból áll, amelyet egy egyenlő szárú 4) A signumsor (az oklevél Diagonalkreuz durchschnitten wird23; formai helyességének és teljességének igazolása) a rekogníciósorhoz (az oklevél formai ellenőrzésének igazolása) képest eltolva kezdődik, mégpedig megközelítőleg ugyanabban a pozícióban, mint a középen elhelyezett monogram; 5) Ezenfelül jobbra van behúzva, és egy hosszanti vonal is jelöli; 6) A monogram O betűje rombusz alakú, és nincs benne szár; 7) A subscripsit szó az uralkodó neve és az epitheton között található; 8) Hiányzik mind a rekogníciós jel, mind az et-ligatúra; 9) Az eredetileg átütött pecsét a signumés a rekogníciósor jobb oldalán helyezkedett el. Átmérője körülbelül 47 mm volt, és állítólag vagy I. Ottó második, vagy negyedik királyi pecsétjével volt azonos24; 10) A korábbi helye mellett jobbra látható pecsétlenyomat arra enged következtetni, hogy a pecsét az idők folyamán elveszett. A jobbra behúzott signumsor (4), a rekogníciós jel hiánya (8), a subscripsit szó rövidített formában való feltüntetése (7) a signumsorban (4), hanem az S betű is, amely egyfajta pásztorbotgörbületet alkot, az alsó szárvonalon sowie die Stufung von Signumund Rekognitionszeile (5) erweisen Italien als Schreiberheimat25. Nicht nur die Form des Chrismons (1) und die Markierung kezdődik, és a felső szárvonalon gyakran hurokkal zárul26, hasznos az írnok azonosításához. Ehhez járul a keresett írnok jellegzetes megerősítő formulája. Ehhez megjegyzendő, hogy a Corroboratio I. Ottó kancelláriájában legfeljebb hét alkotóelemből áll. Ide tartoznak: 1) határozati formula; 2) tevékenységi formula; 3) örökkévalósági formula; 4) Hűségformula; 5) Írásparancs; 6) Hitelesítési formula és 7) Megpecsételési parancs. Minél ünnepélyesebb volt az uralkodó oklevele, annál több alkotóelemet tartalmaz a Corroboratio. A Corroboratio az elemzés céljából jellegzetes számkombinációk segítségével is visszaadható. Ekkor a következő érvényes: minél hosszabb a számjegysorozat, annál ünnepélyesebb az oklevél. De van 23 Dőlt betűvel szedve a leíró azonosításának legfontosabb jellemzői. 24 Ghignoli 2012: 239 és köv. Eltérően: Schnase 2019: 265, 117. táblázat. Ezt követően oklevelekben a Schreiber S O I. 22 többnyire I. Ottó negyedik pecsétjét közli. Schnase 2019: 133 és köv. 26 Uo. : 105. Cikkek / Articles 31 Digital Profiling als Methode der frühmittelalterlichen Diplomatik. Ausgehend von einer Urkunde Ottos I. in St. Petersburg auch individuelle Unterschiede, je nach Sprachfertigkeit und Stilgefühl des Schreibers27. ábra 2a‒d: D O I. 371 (Részletek) A megerősítő formula a jelen esetben négy tagból áll, és így hangzik: Et ut verius credatur diligentiusque ab omnibus observetur, manu propria roborantes anulum nostrum inferius imprimo iussimus. Németül ez értelme szerint így hangzik: „Hogy igaznak tartsák, és mindenki gondosan betartsa, megparancsoltuk, hogy az oklevelet saját kezűleg erősítsék meg, és pecsétünket alább nyomják rá.” A Corroboratio a megnevezett séma alapján a határozati formulával (1) Et ut verius credatur kezdődik. Ezt követi a hűségformula (4) diligentiusque ab omnibus observetur, a tevékenységi formula (2) manu propria roborantes, valamint a megpecsételési parancs (7) anulum nostrum inferius imprimo iussimus. A megfogalmazás a keresett írnok számára kétségtelenül tipikus28, és az egyszerűség kedvéért az 1, 4, 2, 7 számsorral kódolható. Amint azt a négy tag száma mutatja, a Corroboratio Diploms zudem auf eine gewisse Feierlichkeit der Rechtsverleihung hin. 27 Vgl. ebd.: 70–72, 84–86, 139–146. 28 Uo. : 307. sk., 141. táblázat. Vö. uo. : 105 és köv. MARIE-LUISE HECKMANN 38 Acta Linguistica Lithuanica XC kerek, zárt felső és ívelt alsó ívvel rendelkezik57. ábra 7: D O I. 126 (950 VII 16, Nimburg)58 57 Vö. uo. : 263, 112. táblázat. 58 LBA 2666. Straipsniai / Articles 39 Digital Profiling als Methode der frühmittelalterlichen Diplomatik. Ausgehend von einer Urkunde Ottos I. in St. Petersburg Ábra. 8: Brun kölni érsek oklevele a Szent Caecilia-templom számára (962. XII. 25., Köln)59 Ha az említett diplomákat összehasonlítjuk egy olyan oklevéllel, amelyben Erzbischof für das Kölner Kloster St. Cäcilien ausgestellt hat, so ergibt der paläographische Befund eine hohe Übereinstimmung in der st-Ligatur. In Brun püspökként jelenik meg, ebben is – akárcsak a királyi oklevelekben, néhány kivételtől eltekintve60 – nyitott, kerek a szerepel. Az írás ductusa is összehasonlítható; a betűk mindhárom esetben meredeken felfelé irányulnak, az f és az s száraiban hurkok találhatók. A b, d és l szárai ezzel szemben mindig jobbra futó ívekben végződnek. A sorok közötti távolságok 59 HStA Köln HUA Nr. 3a. Vö. Oediger 1978: 138, 449. sz. LBA 9174. 60 Így a mancipia szóban és a Hartger névben a tanúsorban. MARIE-LUISE HECKMANN 40 Acta Linguistica Lithuanica XC mindhárom oklevélben egységesen van kialakítva. Mindig elegendő hely van egy sor alszárai és az alatta lévő sor felszárai között, továbbá a püspöki oklevél, illetve az I. Ottónak tulajdonított diplomák hasonlóan folgenden Zeile. Die Positionierung der Zeilen, die Linksbündigkeit des Textes kialakított Chrisma-elemei valószínűvé teszik Brun írnokként való azonosítását. A püspöki oklevél azonban – eltérő írással – arra utal, hogy azt Meginhero kancellár írta, és az érsek saját kezűleg hitelesítette. Erről a következő áll benne: Ego Bruno dei gratia archiepiscopus hanc cartam a Meginhero cancellario scriptam manu propria sigillo impresso confirmavi. Ezt a szempontot alább tárgyaljuk. Abb. 9: D O I. 200 (959 IV 9, Quedlinburg)61 61 LBA 10560. Straipsniai / Cikkek 41 Digital Profiling als Methode der frühmittelalterlichen Diplomatik. Ausgehend von einer Urkunde Ottos I. in St. Petersburg Ábra. 10: D O I. 206 (960 II 12, Frankfurt)62 trieri (956–964) oklevélkiállítóként. A Im zweiten vorzustellenden Fall erweist sich der spätere Erzbischof Heinrich diplomatikában eddig az LF63 jelzettel szerepelt. A trieri Henrik oklevelei a következő jellemzők alapján ismerhetők fel: 1. a Kriszmon és a rekogníciós jel egy bal felső saroktól jobb alsó sarokig húzódó átlós tengely végpontjait alkotják; 2. sünförmiges Chrismon; 3. mehrstöckiges Rekognitionszeichen, dessen Felder mit verschiedenen Schraffuren und ornamentalen Mustern belegt sind; 4. das 62 LBA 10031. 63 Azonosítás Schnase 2019: 242, 101. táblázat alapján. MARIE-LUISE HECKMANN 42 Acta Linguistica Lithuanica XC A monogram két T-ből áll, amelyek alul rombuszokban (az o betű számára) végződnek, és egymással egy keresztgerendával vannak összekötve; 5. A protokoll, a kontextus, a signumsés rekogníciós sor, illetve az apprecationsor világosan elkülönül egymástól; 6. A signumsés rekogníciós sor egy vonalban állnak, 7. a signumsor balra van behúzva; 8. A felülről számított második sor jobbra van behúzva; 9. a c díszítésként felső hurkot tartalmaz. Összehasonlításképpen I. Henrik 964-ből származó püspöki oklevelét veszik alapul. Ábra.סתigma?<!-- nonsense -->??.} 在天天中彩票 Ábra. 11: I. Henrik mainzi püspök oklevele (964)64 A paleográfiai jellegzetességek (a diplomatikai minuscula ductusa, rövidítései és díszítései, valamint az elongata) tekintetében bizonyos hasonlóságot mutat a király két oklevelével65. A Corroboratio írásképe és a Chrismon ezzel szemben kifejezetten eltérő kialakítású. A Corroboratióban nagyrészt majuszkulával jelenik meg az Ego Heinricus dei gratia szöveg Trevirorum licet indignus archiepiscopus hoc signum propriis manibus feci. 64 LBA 7262. 65 Zur Rolle des Duktus in der Paläographie vgl. Mažuga 2022. Straipsniai / Articles 43 Digital Profiling als Methode der frühmittelalterlichen Diplomatik. Ausgehend von einer Urkunde Ottos I. in St. Petersburg A harmadik esetben, amelynek célja az írnokprofilozás mint az írnok azonosítására szolgáló módszer alátámasztása, I. Ottó három okleveléről, illetve Sohnes Otto II., die Willigis von Mainz (975–1011) in seiner Wirkungszeit als Schreiber zugewiesen werden können. Bis dato lautete seine Sigle WC66. annak Abb.-járól van szó. 12: D O I. 423 (972 X 18, Nierstein)67 66 Azonosítás Schnase 2019: 242, 101. táblázat alapján. 67 LBA 2700. MARIE-LUISE HECKMANN 44 Acta Linguistica Lithuanica XC Abb. 13: D O II. 27 (972 X 18, Nierstein)68 68 LBA 2701. Tanulmányok / Cikkek 45 Digital Profiling als Methode der frühmittelalterlichen Diplomatik. Ausgehend von einer Urkunde Ottos I. in St. Petersburg Ábra. 14: D O II. 44 (973 VI 27, Worms)69 A három oklevél esetében, amelyeket Willigis mainzi érsek írnokként készített, nagyfokú egyezések állapíthatók meg a krizmón, a monogramon, valamint a signumés a rekogníciósoron kialakításában. Ezenkívül a paleográfiai lelet is jól összevethető. Többek között a rövidítésekben és ligatúrákban megfigyelhető hurokképzés jellemzi. A krizmó mindhárom oklevélen hullámvonalakkal ellátott ívből áll70. A monogram bal és jobb oldalt egy-egy drei s-Noten und aufgesetzten Wellenstrichen. Der Schaft ist ebenfalls mit 69 LBA 2705. 70 Vö. Schnase 2019: 317. és köv., 142. táblázat (S O I. 32). MARIE-LUISE HECKMANN 46 Acta Linguistica Lithuanica XC nagy T-k, amelyeket egyenlő szárú kereszt köt össze egymással. A kereszt függőleges szára felül és alul egy-egy kis o-ban végződik. A monogramnak ez a formája azonban – és ezt fontos figyelembe venni – a Nagy Ottó alatt működő mintegy ötven ismert írnok közül legalább 16 esetében kimutatható71. A signum és a rekogníciós sor mindhárom említett esetben két sorra terjed ki, és kitölti a kontextus közötti teret und Apprecatio aus. Sie beginnen linksbündig auf derselben Linie wie der Textblock aus Protokoll und Kontext. Mainzi Willigis érsek (975–1011) 11-étől 965. áprilisától azonban egyébként öt, hat vagy 25. Januar 975 als Schreiber Ottos I. tätig72. Er bevorzugte für die Bekräftigung der Königsurkunden Formelgut, das nur in einem Fall aus zwei Gliedern, akár nyolc tagból áll73. Ez a megállapítás Nagy Ottó uralkodásának késői unterstreicht nicht nur ein großes Sprachvermögen des Schreibers, sondern szakaszában működő más írnokokkal folytatott sokrétű kapcsolatra is utal. Azok a formulák ugyanis, amelyek a 2, 6, 7; 5, 6, 7 vagy 5, 7, 6 kódokkal végződnek, e korszak írnokai körében különös népszerűségnek örvendtek. 7. OTTÓNIAI PÜSPÖKÖK MINT ÍRNOKOK Im Sinne einer Schlussfolgerung aus dem bisher Gesagten liegt es nahe, die Schreiber auch als Gruppe in den Blick zu nehmen. Die vorgestellten A példák – amint azt a „vezérkövületek” kifejezés már jelezte – nyilvánvalóan három írnoknemzedéket képviselnek, akik I. Ottó alatt kölcsönösen egymást a ablösten. Der Wechsel der Schreiber geschah jeweils bei der Ausweitung der szászok és frankok királyának uralma; először 951-ben Itáliába; azután 962-ben a császárkoronázás alkalmával; végül pedig II. Ottó házassága és rangemelése révén a bizánci Theophanu hercegnővel 967-ben. Az írnokok többsége a magas nemességből származott, és egy bizonyos időpontban püspökké nevezték ki őket. Szolgálatuk a királyi vagy császári oklevelek elkészítésében szekvenciálisan zajlott, vagyis vagy akkor, amikor a király évente meglátogatott egy meghatározott régiót, vagy mindig akkor, amikor a főpapokat egy meghatározott időtartamra kíséretébe rendelte74. 71 Vö. uo. : 325, 143. táblázat. 72 Vö. uo. : 244, 102. táblázat. 73 Vö. uo. : 302 (12), 305 (13267), 308 (124267), 309 (12567), 312 (12576, 132576), 313. sk. (1242576), 314 (14323267), 315 (12342567, 143242567). 74 Vö. uo. : 246–249, 104. táblázat. Tanulmányok / Cikkek 47 Digital Profiling als Methode der frühmittelalterlichen Diplomatik. Ausgehend von einer Urkunde Ottos I. in St. Petersburg Im Sinne besagter Schlussfolgerung werden nachfolgend die Schreiber Arnolfs von Kärnten, Ludwig des Kindes, Konrads I. bzw. Ottos des Großen tabellarisch aufgeführt und der jeweilige Befund ausgewertet. Abb. 15: Die Schreiber Arnolfs von Kärnten, Ludwigs des Kindes und Konrads I. Ebből az következik, hogy a király írnokai a 9. század 10. századba való átmenetén vagy kolostorokból, vagy püspöki iskolákból származtak. egy–öt, olykor akár tíz Aus den nachfolgend angeführten beiden Tabellen zum Vergleich für die Regierungszeit Ottos I. lässt sich folgern: Die Mehrzahl der Schreiber Ottos I. éven át is dolgozott neki. A leghosszabb időn át Paderborni Tuto adatolható: harminc éven keresztül végzett írnoki tevékenységet a király számára. Számos írnok ezzel szemben csak egyetlen alkalommal bukkan fel; ennek egyik oka a hagyományozás véletlenszerűsége, másik oka pedig az eddig azonosítatlan írnokok nagy száma (legalább 32/67). MARIE-LUISE HECKMANN 54 Acta Linguistica Lithuanica XC stabilisque permaneat verius credatur (1), firmavimus stabile permaneat (1), firmior habeatur verius credatur. & gondosabban figyeltessék meg (1), megdönthetetlenül (sic!) szilárdabb érvényt nyerjen Isten nevében (sic!) (1), nomine obtineat stabilitatem (1), potestate habeat (1), valeat inconvulsa manere teljesebben (sic!) (1), igazabbnak tartsák és gondosabban figyeljék meg (1). 3 (= örökkévalósági formula) a modo & deinceps (1), az eljövendő idők (1), jelenlegi és eljövendő idők (2), az egymást követő idők folyama (1), az egymást követő idők folyama (3). 4 (= a hűségesek formulája) mindazon korábbi oklevelekben (sic!) (1), a híveknek (2), a hívek (1). 5 (= írásparancs) megírandó (5). 6 (= hitelesítési formula) manu confirmavimus (1), manu firmato (1), manu firmatum (6), manu firmavimus (13), manu firmum (1), manu roboratum (1). 7 (= megpecsételési parancs) elrendeltük, hogy gyűrűvel erősítsék meg (2), megparancsoltuk, hogy gyűrűvel jelöljék meg (5), elrendeltük, hogy gyűrűvel jelöljék meg (3), gyűrűvel megjelölve (1), gyűrűvel megerősítve (2), megparancsoltuk, hogy gyűrűvel pecsételjék meg (3), elrendeltük, hogy gyűrűvel pecsételjék meg (1), gyűrűvel lepecsételve (5), elrendeltük (1). Kombinációk: 1, 2, 7 (1), 5, 6, 7 (3), 1, 2, 6, 7 (8), 1, 3, 2, 6, 7 (4), 1, 4, 2, 6, 7 (1), 1, 2, 4, 2, 6, 7 (1), 1, 3, 2, 4, 2 (2), 1, 2 , 3, 4, 2, 7, 6 (1), 1, 4, 2, 3, 2, 6, 7 (1)87. → A formulák motívumok (kódok) szerinti felosztása olyan szemantikai elemzéseket tesz lehetővé, amelyek túlmutatnak a szó szerinti diktátum-összehasonlításon → a megfogalmazó két standardformulát is használ, amelyek az oklevél kiállításának bizonyos ünnepélyességét jelzik; ez azonban arra is képes, hogy a király szemének szánt okleveleket a solemnitas → Komplexität der Formeln als Spiegel für den Grad der Feierlichkeit → Grad der Feierlichkeit als Hinweis auf den Rang der Empfänger in den teljes skáláján vagy akár a jogaktus fajtája szerint is elkészítse Szemantika Népnyelvi nevek hangzása: Személynevek: brun (15+), Brun (5), hoholt (1). brunonis (1), Fridurici (8+), fridurici (8), Herolti (1), rodberti (3+)88. Helynevek: aquisgrani (1), Altsteti (2), altsteti (1), balgesteti (1+), 87 Vö. uo. : 295, 301–307, 310, 316, 140. és köv. táblázat. 88 Vö. uo. : 251, 106. táblázat. Straipsniai / Articles 55 Digital Profiling als Methode der frühmittelalterlichen Diplomatik. Ausgehend von einer Urkunde Ottos I. in St. Petersburg Busen (1), dalaheim (1+), eltnon (1), Franconofurt (1), Franconof (1), Frosa (1), Ingilenheim (1+), Kissenbruka (1), Magedeburg (1+), magedaburg (2+), magidaburc (1+), niuunburg (1+), Salze (1), Uualahuson (1+), vuormacia (2+)89. → A nyelvi jellegzetességek alapján következtetések az írnokok regionális származására → Ebben az esetben: rajnai legyező (ripuar)? (b a p helyett szókezdő helyzetben, f a p helyett szókezdő helyzetben, c a t helyett magánhangzók között, k a ch helyett szóvégi helyzetben, a magánhangzók meglágyulása g előtt és után, ai és iu kettőshangzók) Külső jellemzők Megőrzési állapot Formate (i.d.R. Schriftraum): Höhe (in mm): 250–299 (2), 300–349 (2), 350–399 (8), 400–449 (8), 450–499 (5); Szélesség (mm-ben): 400–449 (2), 450–499 (15), 500–549 (1), 550–599 (5), 600–649 (2); Felület (mm-ben, illetve m²-ben): DD O I. 55 (279 X 472 ~ 0,13 m²), 57 (330 X 459 ~ 0,15 m²), 0,14 m²), 65 (440 X 550 ~ 0,24 m²), 69 (373 X 462 ~ 0,17 m²), 77 (387 X 59 (350 X 400 = 463 ~ 0,18 m²), 83A (446 X 473 ~ 0,21 m²), 83B (468 X 458 ~ 0,21 m²),90 87 (364 X 462 ~ 0,17 m²), 96 (450 X 460 ~ 0,21 m²), 97A (437 X 458 ~ 0,2 m²), 97B (371 X 486 ~ 0,18 m²)91, 100 (386 X 552 ~ 0,21 m²), 102 (433 X 545 ~ 0,24 m²), 104 (360 X 580 ~ 0,21 m²), 109 (465 X 605 ~ 0,28 m²), 116 (268 X 465 ~ 0,13 m²), 117 (447 X 470 ~ 0,21 m²), 119 (460 X 570 ~ 0,26 m²), 120 (440 X 620 ~ 027 m²), 126 (397 X 468 ~ 0,19 m²), 159 (444 X 576 ~ 0,26 m²), 160 (344 X 464 ~ 0,16 m²)92. → Bevorzugung eines ausgeprägten Querformats beim Vorliegen eines Hochformats 89 Vö. uo. 12: 253. o., 108. táblázat. 90 LBA 2806. Außenmaße. 91 LBA 15901. Außenmaße. 92 Vö. Schnase 2019: 281, 129. táblázat. MARIE-LUISE HECKMANN 56 Acta Linguistica Lithuanica XC Hajtások: 1 X 4 mező (1), 2 X 4 mező (2), 2 X 5 mező (1), 2 X 6 mező (2), 2 X 7 mező (3), 2 X 8 mező (1), 3 X 3 mező (1), 3 X 6 mező (2), 3 X 8 mező (1), 4 X 3 mező (1), 4 X 4 mező (4), 4 X 5 mező (1), 4 X 6 mező (4), 4 X 9 mező (1), 5 X 3 mező (1), 5 X 4 mező (1)93. → Bevorzugung kleinformatiger, aber nur selten kleinstformatiger Faltungen Elrendezés Kivágások és pontozások: monogram kivágása a szövegblokkban lévő rekogníciós der Signumszeile (3), Aussparung Monogramm in der Rekognitionszeile, jelben (1), monogram kivágása a signumsorban, signumsor pontozása (1), monogram kivágása, a rekogníciósor pontozása (1), monogram kivágása a signumsorban, signumsor pontozása, rekogníciósor pontozása (9). Monogramma hiánya a signumsorban, a rekogníciós jel hiánya a szövegtömbben, a pecsét hiánya a szövegtömbben, a signumsor pontozása (2), a monogramma hiánya a signumsorban, a rekogníciós jel hiánya a szövegtömbben, a pecsét hiánya a szövegtömbben, a signumsor pontozása, a rekogníciósor pontozása (4), a monogramma hiánya a signumsorban, a signumsor pontozása, a rekogníciósor pontozása, a pecsét pontozása a szövegtömbben (1), a signumsor pontozása, a rekogníciósor pontozása, a monogramma utólagos bejegyzése a signumés a rekogníciósor között (1)94. A signumsor jelölése: két pont, egy vessző, háromszög alakú (6), drei Punkte, ein Komma, viereckig (5), fehlt (4), drei Punkte, ein Komma (3), drei Punkte übereinander (2), ein Punkt in der Mitte (1), ein Punkt rechts, ein Punkt links des Rekognitionszeichens (1), zwei Punkte nebeneinander, ein Komma darunter (1)95. 93 Vgl. ebd.: 282 f., Tabelle 130. 94 Vgl. ebd.: 289–291, Tabelle 137. 95 Vö. uo. : 326, 144. táblázat. Straipsniai / Cikkek 57 Digital Profiling als Methode der frühmittelalterlichen Diplomatik. Ausgehend von einer Urkunde Ottos I. in St. Petersburg Az eszkatokoll kialakítása: a signumés a rekogníciósor azonos magasságban (10), a signumsor alsó szalagja felülről határolja a rekogníciósorát (11), a rekogníciósor sokkal lejjebb helyezkedik el, mint a signumsor (1)96. → Az írástér megszervezése körzővel Sérülések: rápecsételés, a pecsét ép: az Et-ligatúra és az actumsor Corroboratio része elszíneződött, az actumsor übersiegelt (1), Übersiegelung, Siegel teilweise zerstört: Rekognitionszeichen teilweise übersiegelt (1), Übersiegelung, Siegel teilweise zerstört: Unterlängen rápecsételve (1), rápecsételés, a pecsét elpusztult, viaszelszíneződés: az actumsor részben elszíneződött (1)97. → A készítési folyamatra utaló jel: a pecsét nyilvánvalóan a végén angebracht → Összességében kevés sérülés a joghatály fenntartása érdekében történő gondos megőrzés miatt98 Jelek Chrismon: ív: perec alakú díszítés és „X”, szár: gyakran nyolcas hurokszalag, hullámvagy kígyóvonalak, tironi jegyek; Hasta: előnyben részesítve balra ívelő, rombusz alakú „o”, T8T (18), esetenként egyenes (2) vagy hiányzó hasta (4)99. Rekogníciós jelek: előnyben részesítve 2, 4 vagy 5 emeletes. Középső választék, nyolcas hurokszalag, jegymező (10), középső választék, nyolcas hurokszalag, nyolcas hurokszalag, jegymező (3), gyakran középső választék, nyolcas hurokszalag, keresztmező vagy jegymező vagy 2 jegymező, egy alkalommal z-jellel ellátott, üstökös árkádok, nyolcas hurokszalag, jegymező, hullámvonal-sor, egy alkalommal Üstök, jegymező100. 96 Vö. uo. : 284, 131. táblázat. 97 Vö. uo. : 292, 138. táblázat. 98 DD O I. 83B és 97B példaként joghatással nem rendelkező tisztázatokra. 99 Vö. Schnase 2019: 317, 320, 142. táblázat. 100 Vö. ugyanott. : 327, 328, 329, 333, 145. táblázat. MARIE-LUISE HECKMANN 58 Acta Linguistica Lithuanica XC Pecsét: I. Ottó első pecsétje (14)101. Írás Nagybetűk (nyomdatechnikai okokból a rövidítésjelek feltüntetése nélkül): Signum (7+), Invictissimi (1+). Brun (1+). Anno (3+), Incarnationis (1), Incarnat (1). Indictióban (1), Indictióban (1). Regnante (7+), Serenissimo (1+), Ottone (3+), Ottonis (1). Actum (4), Actvm (1), Actu (5), itt a rövidítési jel reprodukálása nélkül), Fel (1+), ameN (15)102. Rövidítések (nyomdatechnikai okokból a rövidítési jelek reprodukálása nélkül): Signumsor: signu (3+), advice (4+). Dátumsor: határnapok: KL (3), Kl (15+), KAL (1), ID (2), Id (2), Non (1), NoN (1). Hónapmegjelölések: IAN (1+), FEB (4+), Mart (2+), Mai (6+), IVN (1), Ivn (1), Ivnii (2+), Aug (1+), DECEb (2+). Indictio-megjelölés: Indict (1), indict (16+), in (1). Uralkodási évek: dni (10+), dom (1+), pio (8+). Cselekvési sor: Actu (5), actu (7+), d (19+), no (19+), am (1+). Határnapok: KAL (1), Kl (15+), KL (3), ID (2), Id (2), NON (2+). Hónapmegjelölések: IAN (1+), FEB (4+), MART (2+), APR (1+), MAI (6+), IVN (2+), IUN (1), AUG (2+), DECEB (1+)103. Díszbetűk a sorok kezdetén (verzálisok): S betű: bal oldali szárán nyélszerűen kerekített, jobb oldali szára kerek (12), nyitott, ívelt bal oldali szár, ívelt jobb oldali szár (9)104. „S“ mit Oberschlaufe, mittigem Ansatz nach links und linksschwingender Unterlänge (19), rund, runder Bogen, rechter und oberer Bogenabschnitt sind verschmolzen und geschwungen (Schwellzug) (12), rund, runder Bogen (3). Buchstabe A: Offen, → Azt, hogy a leírt formai szokások a kor általános trendjeihez vagy egy meghatározott írnok preferenciáihoz kapcsolódnak-e, a táblázatokban szereplő többi adattal való összevetés alapján kellene megállapítani. Úgy tűnik, hogy Kölnből származó Brun díszítőírásként kifejezetten kedvelte az elongatát, a finoman írt diplomatikai minuszkulát csekély felső szárakkal, valamint az elrendezésben a sorok kezdetének és a jeleknek az elkülönítését. A kriszmon, a monogram és a rekogníciós jel megfelelnek 101 Vö. uo. : 344, 148. táblázat. 102 Vö. uo. : 267, 115. táblázatok. 103 Vö. uo. : 275–279, 124–128. táblázatok. 104 Vö. uo. : 263. o., 266, 112–114. táblázatok. Tanulmányok / Articles 59 Digital Profiling als Methode der frühmittelalterlichen Diplomatik. Ausgehend von einer Urkunde Ottos I. in St. Petersburg ellenben éppúgy, mint az eszkatokollum és sorainak elhelyezése, az írnok wohl eher zeitgenössischen Geschmacksund Symmetrievorstellungen als személyes sajátosságaira vezethető vissza. Bruns von Köln legalább 19 oklevelének rekogníciós jeleiben görög jelek találhatók. Lehetséges, hogy ezek az oklevelek végrehajtásának (Actum) keltezését jelölik105. → A görög nyelv és a görög számjelek ismerete és megbecsülése a triviumban szerzett nagyon jó képzettségre utal. A feltételezett számolási képességek ezenfelül lehetővé tennék azt a következtetést, hogy az írnok alapos quadriviumképzettséggel rendelkezett, különösen az összeadás és a szorzás alapműveleteiben, talán az abakusz használatával. Más írnokokkal összehasonlítva látható, hogy Adalbert von Magdeburg, Biso von Paderborn, Dietrich von Metz, Ernust, Friedrich von Mainz, Petrus von Pavia, Rather von Verona, Wido von Modena és Wigfried von Verdun szintén rendelkeztek kezdetleges görög nyelvismerettel S O I. 22106 I. Ottó huszonkettedik írnoka (a negyedik itáliai írnok) Azonosítás: pármai Humbert Tisztsége: püspök, érsek Jelzet: It B Példák: DD O I. 356, 371 Belső jellemzők Szám: Legalább tizenkilenc oklevél: DD O I. 239. 243. 274. 334. 337. 339. 356. 357. 371. 373. 378. 390. 401 (?). 407. 408. 410. 413. 414. D O II. 17. 105 Vö. uo. : 336, 147. táblázat. 106 Kéziratos másolatok utáni kiadások: ÄdG 508 f. (= MGH D O I. 371); Gabotto et al. 1913: 102–104, Nr. LXV; az eredeti után: Anninskij 1937: 141–150 (oroszul), 151–160 (latinul); Ghignoli 2012: 245–247. Vö. Huschner 2003: 101. és köv.; Ghignoli 2015; Schnase 2019: 242–249, 258–265, 284–287, 101–104., 110–113., 131–133. táblázatok. MARIE-LUISE HECKMANN 60 Acta Linguistica Lithuanica XC → Humbert Schreiber von ca. vier Prozent aller Urkunden Ottos I., továbbá püspöki oklevelek írnokai, köztük több személyes aláírással Tätigkeit als Schreiber: 965 I 31 bis 972 V 25. Datumund Actumsorte: San Ambrogio: D O I. 24 (962 VII 29). Az S O I. 24. számú írnokkal (= bergamói Ambrosius) együtt: Vada: D O I. 334; Ferrara: D O I. 390; Benevento: D O I. 356, D O II. 17; Penne grófsága: D O I. 357; Cassano: D O I. 371; Percena: D O I. 378; Ravenna: DD O I. 407, 410; Róma: D O I. 408. → Felsőés Közép-Itália mint működési terület Eredeti oklevelekkel igazolt tartózkodási helyek107: Orta: D O I. 243 (962 VII 29)108; S. Ambrogio: D O I. 274 (965 I 3); Vada: az S O I. 356. számú írnokkal együtt (968 II 15); Benevento: D O II. 17 24 (= Ambrosius von Mainland): D O I. 334 (966 XII 2); Benevent: D O I. (968 II 15); A Ricaria folyónál, Penne vidékén: D O I. 357 (968 V 4); Percena: D O I. 378 (969 VIII 10)109; Ferrara: S O I. 25 írnokkal együtt (= Mainlandi Ambrosius): Mantua): D O I. 407 (972 I 8); Róma: D O I. 408 (972 IV 22); Ravenna: D O I. D O I. 90 (970 III 22); Ravenna: gemeinsam mit S O I. 25 (= Gumbald von 410 (972 V 25). 107 Vö. Schnase 2019: 354–357. 108 Vö. http://archivista.icar.beniculturali.it/fonds/30447/units/715399 [Hozzáférés: 2023.12.8.]. 109 Hozzáférés: https://www.beweb.chiesacattolica.it/istituticulturali/istituto/2717/Archivio%20storico %20diocesano (a 2023.12.8-án a dokumentum hollétére vonatkozó megkeresésre eddig nem érkezett válasz). Cikkek / Articles 61 Digital Profiling als Methode der frühmittelalterlichen Diplomatik. Ausgehend von einer Urkunde Ottos I. in St. Petersburg RÖVIDÍTÉSEK DD H II. – Diplom(e) Heinrichs II. DD O I. – Diplom(e) Ottos I. HStAM – Marburgi Főállami Levéltár LBA – Lichtbildarchiv Älterer Originalurkunden; Zugang: https://lba.hist.unimarburg.de/. mm – milliméter m² – négyzetméter StiASG – Sankt Galleni Apátsági Levéltár FORRÁSOK ÉS IRODALOM ÄdG – Die Urkunden Konrad I., Heinrich I. und Otto I., hrsg. von T. Sickel, Hannover: Hahnsche Buchhandlung, 1879–1884. Zugang: https://www.dmgh.de/mgh_dd_ko_i__ dd_h_i__dd_o_i/index.htm#page/III/mode/1up. Anninskij, Sergej A. 1937: Аннинский, Сергей A, I. Ottó oklevele (969) a történeti коллекции АН СССР [Diplom I (969 g.) v kollekcii AN SSSR]. – Вспомогательные tudományokban: tanulmánygyűjtemény [Vspomogatel’nye discipliny: sbornik statej], M., L.: A Szovjetunió Tudományos Akadémiája [M., L.: Akademija nauk SSSR], 141–160. Bautier Robert-Henri 1984: A kancellária és a királyi oklevelek a Karoling királyságokban. – Bibliothèque de l’École des Chartes 142, Párizs, Genf: Librairie Drôz, 5–80. Hozzáférés: https://www.persee.fr/issue/bec_0373-6237_1984_num_142_1. Bernhardt John W. 1993: Itinerant Kingship and Royal monasteries in early medieval Germany, c. 936–1075, Cambridge: Cambridge University Press. Bol’šakov, Andrej O. 1993: Большаков, Андрей О. N. P. Lihacsov akadémikus gyűjteményeiből: kiállítási katalógus [Iz kollekcij akademika N. P. Lichačeva: katalog vystavki], Szentpétervár: Kiadó. Ϲеда-С [Sankt-Peterburg: Izdat. Seda-S]. Bol’šakov Andrej O. 2012: Большаков, Андрей О. „Csak az írásjelek szólalnak meg...”. Nyikolaj Petrovics Lihacsov akadémikus születésének 150. évfordulójára: kiállítási katalógus [„Zvučat liš’ pis’mena…“. K 150-letiju so dnia roždenija akademika Nikolaja Petroviča Lichačeva: katalog vystavki], 2012. április 20. – július 22. [2012. április 20. – július 22. Csirkova, Alekszandra V. 2019: Чиркова, Александра В. Nyugat-európai diplomatika a középkorban és a kora újkorban MARIE-LUISE HECKMANN 62 Acta Linguistica Lithuanica XC 2012 g.], Санкт-Петербург: Издат. Государственного Эрмитажа [Sankt-Peterburg: Izdat. Gosudarstvennogo Ѐrmitaža]. Burkhardt Johannes 2000: Narrationes in ottonischen Königsund Kaiserurkunden. – Arbeiten aus dem Marburger Hilfswissenschaftlichen Institut, hrsg. von E. Eisenlohr, P. Worm, Marburg: saját kiadás, 133–177. Hozzáférés: https://www.mghbibliothek.de/dokumente/a/a125681.pdf. Büttner Heinrich 1975: Erzbischof Willigis von Mainz (975–1011). – Zur frühmittelalterlichen Reichsgeschichte an Rhein, Main und Neckar, hrsg. von A. Gerlich, Darmstadt: Wissenschaftliche Buchgesellschaft, 301–313. Čirkova Alexandra V. 2007: Pápai oklevelek franciaországi egyházak számára a Szentpéterváron őrzött gyűjteményekből (11–13. század). – A pápai oklevél és kritikája, R. Große által szerkesztett tanulmányok, sorozat. Tanulmányok és dokumentumok egy Gallia Pontificiához, 5, Bonn: Bouvier, 265–293. Hozzáférés: https://perspectivia.net/servlets/ MCRFileNodeServlet/ploneimport_derivate_00011845/chirkova_papsturkungen.pdf. Čirkova Aleksandra V. 2010: Чиркова, Александра В. Послания папы Александра III (1159–1181) a Genovai Köztársaság levéltárából az Orosz Nemzeti Könyvtár gyűjteményében [III. Sándor pápa levelei (1159–1181) a Genovai Köztársaság levéltárából az Orosz Nemzeti Könyvtár gyűjteményében]. – Segédtörténeti tudományok [Vspomogatel’nye istoričeskie discipliny] 31, 131–158. Zugang: https://ahd.spbiiran.ru/wp-content/uploads/2024/03/201009-tchirkova-a-v-XXXI.pdf. [Zapadnoevropejskaja diplomatika Srednich vekov i Novogo vremeni], Szentpétervár: Nestor-Isztorija [Sankt-Peterburg: Nestor-Istorija]. Hozzáférés: https://spbiiran.ru/zapadnoevropejskayadiplomatika-srednih-vekov-i-rannego-novogo-vremeni-monografiya-a-v-chirkovoj/. Codea, Krista 2008: Intervenciók és kérvényezők, elsősorban a lotaringiai címzettek számára, a liudolfing uralkodók okleveleiben (919–1024): proszopográfiai bemutatás, Bonn: doktori értekezés nyomtatott kiadása. Hozzáférés: https://bonndoc.ulb.uni-bonn.de/ xmlui/handle/20.500.11811/3289. Fichtenau Heinrich 1957: Arenga. A késő ókor és a középkor az oklevélformulák tükrében, Graz, Köln: H. Böhlau. Fichtenau Heinrich 1960: Retorikai elemek az Ottó-kori és száli uralkodói oklevélben. – Az Osztrák Történetkutató Intézet közleményei 68, Fichtenau Heinrich 1986: Kutatások az 39–62. oklevélformulákról. – Az Osztrák Történetkutató Intézet közleményei 94, 285–339. Tanulmányok / Articles 63 Digital Profiling als Methode der frühmittelalterlichen Diplomatik. Ausgehend von einer Urkunde Ottos I. in St. Petersburg Finckenstein Albrecht Finck von 1989: Püspök és birodalom. Az Ottó-kori és korai száli birodalom integrációs folyamatának vizsgálatai (919–1056), Sigmaringen: Jan Thorbecke Kiadó. Frenz Thomas 2000: A középkor és az újkor pápai oklevelei, 2. kiadás, Stuttgart: Franz Steiner Kiadó. Gabotto Ferdinando et al. 1913: A novarai Santa Maria káptalani levéltárának oklevelei, 1. köt. (729–1034), szerk. F. Gabotto, Torino: Verlag (Novara) Tip. Parzini, Pinerolo. Ganz David 1990: Corbie a Karoling-reneszánszban, Sigmaringen: Jan Thorbecke Kiadó. Ghignoli Antonella 2012: A szöveg hagyománya és kritikája, egy dokumentumváltozat. I. Ottó oklevele a hűséges Ingó számára (D.O.I.371). – Legyen kedves a könyv, amelyen a szolgácska munkálkodott. Tanulmányok Alessandro Pratesi tiszteletére 90. születésnapja alkalmából. Szerk. Paolo Cherubini és Giovanna Nicolaj, 1. köt., Vatikánváros: Scuola Vaticana di Paleografia, Diplomatica e Archivistica, 231–247. Hozzáférés: https://core.ac.uk/ download/pdf/141653775.pdf. Ghignoli Antonella 2015: Uberto, Parma püspöke és írása. – Egyháztörténeti Diplomatik, Schriftgeschichte, Siegelund Wappenkunde 61, 55‒89. Goez Werner 1990: Leben und Werk des heiligen Willigis. – 1000 Jahre St. Stephan in Mainz, hrsg. von H. Hinkel, Mainz: Verlag der Gesellschaft für mittelrheinische archívum, 15–32. Hozzáférés: https://www.mgh-bibliothek.de/dokumente/a/ a136871.pdf. GS – Grafikus szimbólumok középkori oklevelekben. Adalékok a diplomatikai szemiotikához, szerk. P. Rück, Sigmaringen: Jan Thorbecke Verlag, 1996. Haarländer Stephanie 2014: Mainzi Willigis, avagy hatalom és szentség. – Mainzi Willigis. Környezet – hatás – értelmezés. Tanulmányok a St. Stephan-i Willigis-jubileumhoz, szerk. R. Heyder, B. Nichtweiß, Würzburg: Echter Verlag, 11–36. Hausmann Friedrich, Alfred Gawlik 1987: A Merovingoktól VI. Henrikig terjedő királyi és császári oklevelek arengáinak jegyzéke, Ser. Monumenta Germaniae historica. Segédanyagok, 9, München: Monumenta Germaniae Historica. Heckmann Marie-Luise 2011: Libellus Willigisi. Átírás [a] Moszkvai Orosz Állami Könyvtár, Fonds 183, Nr. 368. Hozzáférés: https://www.hs-augsburg. de/~harsch/Chronologia/Lspost12/LibellusWilligisi/Libellus_Willigisi.pdf. Heckmann Marie-Luise 2014: Eredetmotívumok a korai oklevelek arengáiban und hohen Mittelalters. – Von Ursachen sprechen, eine aitiologische Spurensuche, Telling