Šiaurės žemaičių vandens gyvūnų pavadinimų nominacija ir motyvacija

248 Acta Linguistica Lithuanica XCI ŽYDRŪNĖ ŠALAVIEJŪTĖ Lietuvių kalbos institutas ORCID-azonosító: orcid.org/0009-0003-4998-9657 Kutatási irányok: lexikai szemantika, lexikográfia, etnolingvisztika. DOI: doi.org/10.35321/all91-10 AZ ÉSZAKI ŽEMAITIAI VÍZIÁLLATAINAK MEGNEVEZÉSEI NOMINACIJA IR MOTYVACIJA A víziállatok neveinek nominációja és motivációja az északi žemaitis nyelvjárásban Subdialektus ANNOTÁCIÓ A tanulmány a litván nyelvi zoonimák tematikus csoportjának egy kis alrendszerét – az északi žemaitiai víziállatok megnevezéseit – mutatja be. A kutatás célja annak tisztázása, hogy a nyelvjárásban milyen lexémákkal nevezik meg a víziállatokat, valamint hogy milyen nominációs és motivációs sajátosságai vannak a vizsgált megnevezéseknek. A komplex lingvisztikai kutatás módszertani gyakorlatára támaszkodik. Az empirikus anyag forrásai: a Lietuvių kalbos žodynas (LKŽe) és az észak-zhemaitiai nyelvjárás szótárai. A lexikográfiai források részletes elemzése segített meghatározni az elnevezések körét. Meghatározták a motivált és motiválatlan elnevezések arányát, a domináns nominációs típusokat, módszereket, eszközöket, a motiváció legfontosabb jegyeit, valamint a motivációs modellek sokféleségét. KULCSSZAVAK: észak-zhemaitiai nyelvjárás, motiváció, nomináció, onomasziológia, víziállatok elnevezései. ANNOTÁCIÓ A tanulmány az északi žemaitis nyelvjárás víziállatneveinek lexikai-tematikus csoportját vizsgálja. A kutatás célja az e regionális nyelvjárásban a víziállatok megnevezésére használt lexémák azonosítása, valamint e nevek nominációs és motivációs jellemzőinek vizsgálata. A kutatás komplex nyelvészeti elemzést integráló módszertani megközelítést alkalmaz. Az empirikus anyag a Lietuvių kalbos žodynas (LKŽe) című szótárból és az észak-zhemaitiai nyelvjárás szótáraiból származik. E lexikográfiai források alapos elemzése Cikkek / Articles 249 lehetővé tette a nevek lefedettségének meghatározását. A tanulmány Šiaurės žemaičių vandens gyvūnų pavadinimų nominacija ir motyvacija meghatározza a motivált és motiválatlan lexémák arányát, a nomináció domináns típusait és eszközeit, a motiváció főbb jellemzőit, valamint a motivációs modellek változatosságát. KULCSSZAVAK: északi žemaitis nyelvjárás, motiváció, nomináció, onomasziológia, víziállatnevek. 1. BEVEZETÉS A modern nyelvészet egyik legaktuálisabb kutatási iránya a nyelv és valóság, valamint a nyelv és gondolkodás viszonya. A nyelv, a megismerés és a gondolkodás összetett folyamatainak vizsgálata érdekében felvetődnek a nyelvészeti kelis dešimtmečius kognityvinės lingvistikos šalininkai siekia atskleisti įvairių elemzés területeinek bővítésére vonatkozó elképzelések. Már a valóságok elnevezéseinek létrehozási elvei, valamint a nyelvi eszközöknek a világ konceptuális képének közvetítésére szolgáló lehetőségei. A lexika kutatásának egyik ilyen aspektusa a motiváció vizsgálata (Panther, Radden 2011; Panther 2013; Grygel 2020; Drożdż 2022). Az állatok az emberi kultúra, gondolkodás és nyelv elválaszthatatlan részét képezik. A litván nyelv állatneveit mint olyan rendszert, amelynek tagjait közös szemantikai jegy egyesíti, alig vizsgálták. Némileg nagyobb figyelmet fordítottak a háziállatok, madarak és rovarok onomaziológiai rendszerének vizsgálatára (Šalaviejūtė 2022), valamint a vadállatok és hüllők motivációjának és etnolingvisztikai világképének elemzésére (Jasiūnaitė 2010; Smetona 2015). A litván nyelvészetben geolingvisztikai szempontból kissé vizsgálták a litván nyelv vízi állatneveinek egy kis részét: az ebihal, a csuka, a bodorka és a vörösszárnyú keszeg elnevezéseinek elterjedését leíró, térképekkel ellátott tanulmányokat (LKA I). Néhány kutatás egyes halnevek eredetének, szemantikájának és terminológiájának kérdéseit vizsgálta (Urbutis 1981; 1997; 1999; 2002; Gaivenis 1995; Kabašinskaitė 2011; Blažek ir kt. 2011; Umbrasas 2015; Blažek 2018). Olyan munkák, amelyek egy litván nyelvjárás vagy alnyelvjárás víziállat-neveit vizsgálnák, nincsenek1, azonban az utóbbi időben megjelent néhány északi žemaitis lexikai kutatás, amelyek célja annak megállapítása, hogy milyen motivációs jegy vagy jegyek rejlenek a testrésznevekben (Cerri 2021; Lubienė ir kt. 2021; Pakalniškienė, Lubienė 2023). A külföldi kutatások között sincs sok olyan, amely az állatnevek nominációjának és motivációjának tipológiáját ölelné fel. A legtöbb figyelem a zoonim frazeológiára, a metaforára, az etnozoológiai kategorizációra és az etnoszemantikára irányult egyes 1 Más tematikus (szemantikai) csoportok kutatásai is léteznek: részletesen vizsgálták a keleti aukštaitis panevėžiškiai fitonimák motivációját (Gritėnienė 2006), a litván nyelv mikonimáinak nominációját és motivációját (Lubienė 2015). ŽYDRŪNĖ ŠALAVIEJŪTĖ 250 Acta Linguistica Lithuanica XCI nyelvekben (Berlin 1992; Nilsen 1996; Kiełtyka, Kleparski 2005; Goatly 2006; Santos-Fita és mtsai 2011; Wierzbicka 2013; Berezowski 2020). Más nyelvek zoonimáinak motivációját szórványosan vizsgálják (Alinei 1997; 2005; Goudi 2011). A jelen kutatás az északi žemaitis víziállat-neveinek (ŠŽVG) komplex elemzését mutatja be. Az ilyen szemantikai paradigmát vizsgáló nyelvészeti munkák nem léteznek. A kutatás aktualitását a tárgy holisztikus megközelítése határozza meg: nem elemezték a motivált és nem motivált víziállat-nevek közötti kapcsolatot, nem ismert, hogy a nomináció mely típusai, fajtái, módjai és eszközei dominálnak, nem határozták meg a motivációs jegyeket, és nem világos a tematikus alcsoport leltára. A vízi állatok elnevezéseinek kutatási területe széles és perspektivikus. Az az álláspont érvényesül, hogy a nomináció típusainak, módjainak, fajtáinak, eszközeinek és motivációs modelljeinek rendszeres elemzése egyike azoknak a módszereknek, amelyek lehetővé teszik a megnevezett realitás axiológiai és konceptuális Tyrimo tikslas – nustatyti ŠŽVG pavadinimų nominacijos ir motyvacijos ypatybes. Tikslo siekiama sprendžiant šiuos uždavinius: 1) remiantis lietuvių jellemzőinek feltárását. a nyelv lexikográfiai forrásainak adatai alapján meghatározni az észak-zemaitiszi víziállat-elnevezések korpuszát; 2) meghatározni a motivált és nem motivált elnevezések arányát; 3) meghatározni a motivált elnevezések nominációs fajtáit, módjait és legtipikusabb eszközeit; 4) meghatározni a motivált elnevezések explicit és implicit motivációs jegyeit, valamint feltárni a legtipikusabb motivációs modelleket. A vizsgált ŠŽVG-elnevezések köre 107 invariáns2 lexéma, amelyek a halak, kétéltűek, férgek, puhatestűek és rovarok elnevezéseit foglalják magukban. Az empirikus anyagot az észak-zemaitiszi lexikát rögzítő, közzétett lexikográfiai forrásokból gyűjtöttük: a Lietuvių kalbos žodynas elektronikus változatából (LKŽe), a Kretingos tarmės žodynasból (KretŽ), a Šiaurės vakarų žemaičių žodynasból (ŠVŽŽ I–II) és a Lietuvių kalbos atlasasból (LKA I). A lexémákat két kritérium – a szemantikai és az elterjedtségi kritérium – alapján választottuk ki. A víziállat-elnevezések jelentéseinek elemzése interdiszciplináris gyakorlati értékkel bírhat a hagyományos lexikográfiai források tökéletesítésében és új források létrehozásában. A módszertani egységesség fenntartása érdekében Jūratė Lubienė monográfiájában (Lubienė 2015) javasolt osztályozására és terminusaira támaszkodunk. Megkülönböztetjük a nem motivált (elsődleges) nominációt, a motivált (másodlagos) nominációt3, a nominémát, a motivémát és a motivációs modellt. A ŠŽVG szemantikájának leírásakor a lexéma terminust használjuk, minden kiválasztott lexéma az észak-zémaiti nyelvjárási területről 2 adatolt. 3 Hagyományosan, a nominációs egységek más szavakhoz való viszonya alapján, elsődleges és másodlagos (másodlagos közvetlen, másodlagos közvetett) nominációt különböztetünk meg (Jakaitienė 2009: 22–24). A tanulmányban a nem motivált és a motivált nomináció terminusait használjuk. Jūratė Lubienė által javasolt, a nomináció típusait nem motivált (elsődleges) és motivált (másodlagos) nominációra felosztó rendszerezésre támaszkodunk (részletesebben lásd Lubienė 2015: 24–25). Tanulmányok / Articles 251 a nominációt – a nominátéma terminusa, a Šiaurės žemaičių vandens gyvūnų pavadinimų nominacija ir motyvacija motivációt – a motivéma terminusa. Az egyes nominátémák elemzése több szakaszt foglal magában (vö. Šalaviejūtė 2022: 28–29): 1) megállapítják, hogy a vizsgált nominátémák a nomináció mely típusához – a motiválthoz vagy a nem motiválthoz – tartoznak; 2) a nem motivált nominációtípus nominátémáinak vizsgálatakor megállapítják, hogy a vizsgált nominátémák a nomináció mely fajtájához – a belsőhöz vagy a külsőhöz – tartoznak; 3) a motivált nominációtípus nominátémáinak vizsgálatakor megállapítják a nomináció módjait és eszközeit. A ŠŽVG elnevezéseinek motivációját vizsgálva az elnevezésekre úgy tekintenek, mint különböző absztrakciós szintű konceptutípusokat reprezentáló lexikai aliuosius požymius, kurie sisteminami nustatant motyvacijos modelius ir jų egységekre. Többlépcsős motívumelemzés alkalmazandó. Az első, legalacsonyabb absztrakciós szintű lépcsőben a szavak szemantikai és szóalkotási elemzése alapján meghatározzák a motívumokra jellemző szemantikai jegyeket. Az elemzés második lépcsőjében meghatározzák a motiváció szemantikai modelljeit. A harmadik, legmagasabb absztrakciós szintű lépcsőben meghatározzák a szemantikai motivációs modellek típusait. A kutatás komplex szempontja előfeltételeket teremt minden vizsgált megnevezés onomasziológiai szerkezetének és legjellemzőbb konceptuális jegyeinek feltárásához. 2. A ŠŽVG-MEGNEVEZÉSEK NOMINÁCIÓJÁNAK TÍPUSAI, FAJAI, MÓDJAI, ESZKÖZEI A vizsgált lexémák onomasziológiai rendszere a nem motivált és a motivált nominációs típusok nominatémáiból áll. 2.1. A megnevezések mintegy 20 százaléka nem motivált szó, azaz speciális etimológiai és történeti kutatások nélkül nem kapcsolható össze semmilyen más szóval, onomasziológiai szerkezetük szinkronikusan nem tagolható. A motiválatlan elnevezések között túlnyomórészt régi eredetű szavak4 találhatók, amelyeket nemcsak a vizsgált észak-zemait nyelvjárásban, hanem más nyelvjárásokban és a köznyelvben is használnak, például: ešerỹs, lýnas, lydekà, ungurỹs, varl, vėgėl / vėgel, žuvs / žiuvs stb. 4 E kutatás nem törekszik a motiválatlan nomináció elnevezései eredetének problémáit megoldani. A motiválatlan nomináció elnevezéseinek diakrón elemzése, a nomináció fajtáinak, módjainak, eszközeinek és szemantikai motivációs modelljeinek meghatározása kutatási perspektívának tekintendő. ŽYDRŪNĖ ŠALAVIEJŪTĖ 252 Acta Linguistica Lithuanica XCI A motiválatlan elnevezések kis részét kölcsönzött lexika5 alkotja. A külső nomináció fajtájába tartozó nominációs egységek között a germanizmusok, a szlavizmusok, illetve a germán nyelvekből érkezett szlavizmusok dominálnak, például: kvãpė (vok. Quappe) LKŽe; seliavà (br. cялявa, le. sielawa) LKŽe; kárpis / kárpė (le. ponty, orosz карп; német Karpfen) LKŽe, ŠVŽŽ I 268. 2.2. A megnevezések mintegy 80%-a a motivált lexikához tartozik6. A motivált nominációs típus nomémái szinkrónikusan átlátszó onomasziológiai struktúrával rendelkeznek, és más nyelvi egységekre támaszkodnak, amelyek a megnevezett realitás konceptusának jellemző jegyeit reprezentálják. A ŠŽVG motivált megnevezései a nomináció három fajtájába tartoznak: affixális (60%), kompozíciós (37%) és szemantikai (3%). 2.2.1. Az afixális nominációtípus ŠŽVG-elnevezései a morfológiai nomináció két módját foglalják magukban: a szuffixációt (eredményei – szuffixátumok) és a paradigmaciót (eredményei – paradigmatumok). Az alapszó valamely szófajhoz való tartozása szerint névszói és igei származékokat különböztetünk meg. A vios ir neproduktyvios nominacijos priemonės. Tarp afiksinės nominacijos rūšies nominatemų dominuoja sufiksatai – jie suproduktív képzők az összes afixátum több mint 80 százalékát teszik ki. Különösen gazdag a képzőeszközök – a képzők – leltára, azaz mintegy 20. A névszói képzős származékok a szuffixátumok 85 százalékát alkotják. A szuffixátumok jelentős részét kicsinyítő képzős származékok alkotják. A kicsinyítő jelentésű deminutívumok a elis, ė, aitis, ė képzők (DLKG 88–93; LKG 254–261, 271–272) származékai: blaivẽlė dem. ‘sugaras küsz (Alburnoides bipunctatus)’ LKŽe, ŠVŽŽ I 65, karosẽlis dem. ‘kárász’ (Carassius carassius)’ ŠVŽŽ I 268, guirẽlė kics. ‘guirė (Gobio fluviatilis)’ ŠVŽŽ I 210, mẽdvėželis kics. ‘medvėžis (Phryganea grandis)’ ŠVŽŽ I 426, raudẽlė kics. ‘raudė (Rutilus rutilus)’ ŠVŽŽ II 131, silkẽlė kics. ‘silkė (Clupea harengus)’ ŠVŽŽ II 183, stėkẽlis kics. ‘stėkis aculeatus)’ ŠVŽŽ II 239, stintẽlė ‘maža žuvelė; ežerinė stinta (Osmerus eperlanus eperlanus)’ LKŽe, ŠVŽŽ II 241, varlẽlė dem. ‘varlė’ ŠVŽŽ II 415, žuvẽlė (Gasterosteus dem. ‘žuvis’ ŠVŽŽ II 497; ešeráitis kics. ‘ešerys (Perca fluviatilis)’ ŠVŽŽ I 159, lydekáitė kics. ‘kis, fiatal csuka (Esox lucius)’ ŠVŽŽ I 388, žuváitė dem. ‘hal’ ŠVŽŽ II 497. E származékok képzése rendszerint kiemeli a megnevezett vízi állatok fogalmi jegyét – a kicsiséget. A -iūkštis, -ūtis képzőjű egyedi származékoknak a kicsiség-csekélység képzési jelentése van, például: varlikštis 1 ‘békaivadék’ KretŽ 475, ‘kis béka’ LKŽe; skvauktis ‘ebihalhoz hasonló hal (Cottus gobio)’ LKŽe. 5 A kölcsönszavak eredetét a vizsgált lexikográfiai források adatai alapján állapítottuk meg. 6 A motivált szavak túlsúlya a lexikai rendszer különböző nyelvekben megfigyelhető univerzális sajátosságának tekinthető (Lakoff 1987: 346). Cikkek / Articles 253 Šiaurės žemaičių vandens gyvūnų pavadinimų nominacija ir motyvacija Más deminutív képzők származékai nemcsak a kis­ség–csekélység képzési jelentését emelik ki, hanem egyúttal eredetre utaló jelentéssel is rendelkeznek, ezért nehéz meghúzni a határt az ilyen származékok deminutívumai és a névszói tulajdonság hordozóinak kategóriái között. Ezek a ŠŽVG-elnevezések általában a kétéltűek fiatal egyedét (lárváját) – az ebihalat – nevezik meg. A megnevezés alapját a varl lexéma és különféle képzők alkotják, -ytis (DLKG 92; LKG 272–274) varlýtis ‘t. p’ LKA I 155, LKŽe, ŠVŽŽ II 415; például: -iūkštis (DLKG 92–93; LKG 275–276) varlikštis 2 ‘ebihal’ LKŽe; -iūzas (LKG 285) varlizas ‘u. o.’ LKA I 155, LKŽe; -ožis (DLKG 123; LKG 359) varlóžis ‘uo. p.’ LKŽe, KretŽ 475; -uitis (LKG 282) varlùitis ‘uo. p.’ LKA I 155, LKŽe; -ūtis (LKG 281–282) varltis ‘uo. p.’ LKA I 155, LKŽe; -úzas (LKG 285) varlzas ‘t. p.’ LKŽe; -ykštis (ten pat: 282) varlýkštis ‘t. p.’ LKA I 155, LKŽe. A vizsgált lexikográfiai forrásokban az -inas (DLKG 142–143; LKG 418) képző egyetlen, az élőlény megnevezését a nemek közötti különbség alapján jelölő, ŠŽVG-elnevezést alkotó származéka van rögzítve: valinas ‘a béka hímje’ LKŽe (: varl). Kis csoportot alkotnak a névszói tulajdonság birtokosainak vagy cselekvőinek kategóriájába tartozó ŠŽVG-elnevezések, amelyek nominációs alapját két színt kifejező melléknév – báltas, -à és žãlias, ià – képezi: -skė (DLKG 120; LKG 354) baskė ‘kis méretű, lapos hal fehér pikkelyekkel, amely a víz felszínén vagy sekély vízben úszik’ LKŽe; -iūkė (DLKG 121; LKG 355) žalikė ‘zöld béka, kecskebéka (Rana esculenta)’ KretŽ 496, LKŽe, ŠVŽŽ II 474; iuokė (DLKG 123; LKG 361) žaliuõkė ‘uo. o.’ LKŽe. Egyes esetekben a nomináció alapjának és eszközeinek meghatározása problematikus7. A ritka nyelvjárási -iša képző (lásd Skardžius 1996: 317) a főnévből lãšas ‘pont, folt’ képzett származékai a tulajdonsághordozók kategóriájába tartozhatnak: lašišà 1 ‘nagy termetű hal rózsaszínű hússal (Salmo salar)’ LKŽe; lašišà 2 ‘sebes pisztráng (Salmo trutta)’ ŠVŽŽ I 374 (vö. Urbutis 1981: 167– 169; Blažek és mtsai 2011: 112–114). Az igei képzők származékai jóval kisebb számban fordultak elő. Ezek a ŠŽVG-megnevezések az igei tulajdonság hordozóinak és a cselekvőknek a kategóriájába tartoznak. Egy bizonyos grupelę sudaro įvairių vandens gyvių pavadinimai pagal jų atliekamą veiksmą. Šių vedinių darybinė reikšmė galėtų būti nusakoma: ‘ta(s), kuri(s) atlieka cselekvést kis mértékben végző’, például: ėlė (LKG 334) siurbėl / surbėl ‘pióca’ LKŽe, ŠVŽŽ II 258 (: siubti, siubia, siubė); -ikas (DLKG 106; LKG 320–321) čiuožkas ‘a vízfelszínen ugráló poloskák rendjébe tartozó rovar’ ŠVŽŽ I 98 (: čiuõžti, čiuõžia, čiuõžė); -lys, -lė (DLKG 106–107; LKG 321–322) oparplė8 ‘zöld levelibéka’ LKŽe (: papti, papia, papė), pyplỹs ‘réti csík (Misgurnus fossilis)’ LKŽe, ŠVŽŽ 7 Szinkronikusan egyes nominátémák nominációjának alapját nehéz felismerni. A nominátéma akkor tekinthető motiváltnak, ha kapcsolatba hozható a képzőszóval. 8 A ° jellel azokat a lexémákat jelölik, amelyek a szótárban hangsúlytalanok. ŽYDRŪNĖ ŠALAVIEJŪTĖ 254 Acta Linguistica Lithuanica XCI II 62 (: pỹpti, pỹpia, pỹpė); -skė plùskė ‘vörösszárnyú keszeghez hasonló kis hal’ (: plùkti, pluñka, plùksta, plùko ‘úszni’); -šė (DLKG 111; LKG 331) pliùkšė ‘ilyen kis hal’ LKŽe (: pliukšti, pliùkši, pliukšjo ‘ugrálni (vízben)’); -ūnas (DLKG 107; LKG 322–323) vijnas ‘kis termetű, vékony, apró pikkelyű hal, réti csík (Misgurnus fossilis)’ LKŽe, ŠVŽŽ II 446 (: výti, vẽja, vjo ‘tekerni, csavarni’). A végképzős származékok kategóriajelentései közel állnak a szuffixumképzős származékok kategóriajelentéseihez, azonban a ŠŽVG elnevezések között paradigmatikus származék jóval kevesebb van, mint szuffixátum – az affixális nomináció típusába tartozó nominátumoknak mindössze az ötöde. Egy kis csoportot alkotnak a névszói végképzős származékok, amelyek nominációs alapját minősítő melléknevek (az eredmény: deadjektiválisok) és főnevek (az eredmény: denominatívumok) képezik. A névszói paradigmaták a tulajdonság birtokosának kategorikus jelentésével rendelkeznek, például: blaivà ‘sávos küsz (Alburnoides bipunctatus)’ LKŽe, ŠVŽŽ I 65 (: blaivùs, blaiv ‘fehéres, világos’), raũdė / raudà ‘bodorka (Rutilus rutilus)’ KretŽ 337, LKŽe, ŠVŽŽ II 131 (: raũdas, raudà ‘vöröses, pej’), ménkė ‘zöldes, barnán foltos gazdasági tengeri hal (Gadus morrhua)’ LKŽe, ŠVŽŽ I 430 (: meñkas, menkà); lãšė ‘pisztráng (Salmo tru tta)’ ŠVŽŽ I 373 (: lãšas ‘pont, folt’), šlakỹs ‘tengeri pisztráng (Salmo trutta)’ LKŽe (: šlãkas ‘pont, folt’), puõkis ‘sügérkeszeg (Acerina cernua)’ KretŽ 326, LKŽe (: puõkas ‘pihe’). A lexikográfiai forrásokban mindössze néhány igei képzős végződésű származékot rögzítettek. Nominációjuk alapját igék képezik (az eredmény: deverbális származékok). Az igei paradigmaták az igei tulajdonság birtokosának vagy a cselekvőnek kategorikus jelentésével rendelkeznek, például: gùirė ‘apró hal – küllő, fenékjáró küllő, csíkos küllő, géb (Gobio fluviatilis)’ LKŽe, ŠVŽŽ I 210 (: gùrti, gra, gùro ‘morzsalékossá, apróvá válni, szétesni’; gurùs, gur ‘morzsalékos, omlós, porhanyós’9), plùkė ‘kis halacska, naphal, küsz (Leucaspius delineatus)’ LKŽe (: plùkti, pluñka, plùko ‘plaukti’). 2.2.2. A kompozicionális nomináció 10. típusába tartozó ŠŽVG-elnevezések valamivel több mint egyharmadát alkotják a motivált nominémáknak. Az összetett szavak problematikáját vizsgáló kutatók megállapították, hogy az összetett szavak osztályozásához nehéz univerzális kritériumokat meghatározni (Jarmalavičius 2014: 19–21; Stundžia, Jarmalavičius 2019: 23; Smetonienė 2020: 134). A kompozitumok szerkezetének leírásakor Vinco Urbutis által javasolt összetétel-osztályozást követjük (DLKG 150–167). Elsőként meghatározzuk, hogy a kompozitum második tagja melyik szófajhoz tartozik. Az ŠŽVG elnevezéseinek e kritérium szerinti 9 Darybos kategorijų elkülönítése nem mindig egyértelmű (lásd Ambrazas 1993: 12). 10 A vizsgált lexikográfiai források szócikkeinek illusztrációiban a halak kollokációs nominációval képzett elnevezései közül néhány rögzítve van, például: upinė stinta, balandinė lydeka. E nominációs mód kis terjedelmét az okozza, hogy az értelmező szótárakban a kollokációs elnevezéseket nem önálló címszóként közlik. A kis terjedelem és a regisztrálás problémái miatt a kollokációs nomináció típusát a kutatás e szakaszában külön nem tárgyaljuk. Cikkek / Articles 255 két csoportot alkotnak: főnévi második taggal rendelkező Šiaurės žemaičių vandens gyvūnų pavadinimų nominacija ir motyvacija összetételek és igei második taggal rendelkező összetételek. A főnévi második taggal rendelkező összetételek alkotják a kompozitumok legnagyobb részét – mintegy 83 százalékát –. Többnyire két főnévből alkotott összetett szavakról van szó. Az ilyen képződmények egy csoportját a kétéltűek fiatal egyedének (lárvájának) – ebihalnak – invariáns elnevezései alkotják, amelyek a természetes lény aránytalanul nagy, alakjával kitűnő fejét hangsúlyozzák. Az ilyen elnevezések második tagjaként a galvà ’fej’ szomatónima áll, például: buožgavis / buožgálvis / búožgalvis LKA I 155, LKŽe, buožagavis LKA I 155, bužógalvis LKA I 155, varlagavis / varlãgalvis ’ebihal’ LKŽe, bužuñgalvis / bužùngalvis / bužungavis / bužungálvis / bùžungalvis LKA I 155, LKŽe, ŠVŽŽ I 86, varlóžgalvis ’ebihal’ LKŽe; varlžgalvis ’u. o.’ LKA I 155, varlžgalvis ’u. o.’ LKŽe, ŠVŽŽ II 415. Feljegyeztek néhány ebihal-elnevezést, amelyek második tagja a gãlas absztrakt jelentésű főnév vagy a káušas átvitt jelentésű tag, például: bužùngalis / bužuñgalis ‘ebihal’ LKA I 155; varlãkaušis / varlakáušis 2 ‘u. o.’ LKA I 155, LKŽe. Néhány összetétel első és/vagy második tagja átvitt jelentésű, például: šdpilvė / šdpilvis ‘kárászhoz hasonló kis hal’ ŠVŽŽ II 305, mẽdvėžis ‘kis vízi féreg, tegzes lárvája (Phryganea grandis)’ LKŽe, ŠVŽŽ I 426, varlãkaušis / varlakáušis 1 ‘puhatestű, kagyló’ LKŽe, ŠVŽŽ II 414, varlãkriauklis ‘puhatestű, kagyló’ LKŽe, aštuonrañkis ‘nyolclábú’ LKŽe. Ezeknek az összetételeknek az első tagjai főnevek, kivéve az aštuon, aštúonios számnevet. Kis csoportot alkotnak azok az összetételek, amelyek első tagjai a második, főnévi tag minőségi tulajdonságát jellemző melléknevek, például: blánklašis ‘a pontyfélék családjába tartozó hal, patakban élő küsz, felszíni hal (Alburnus bipunctatus)’ LKŽe, kumpsnãpis ‘ilyen hal’ LKŽe, raudoñsparnis / raudón A második, igei tagot tartalmazó összetételek nem gyakoriak. Az ilyen összetételek első tagjai olyan főnevek, amelyek az igével kifejezett cselekvés tárgyát nevezik meg, például: arklãsurbė ‘lólégy, bögöly’ LKŽe, uptakis ‘a lazacfélék családjába tartozó, közepes nagyságú, pettyes, értékes édesvízi hal (Salmo trutta)’ LKŽe, ŠVŽŽ II 386. Nehéz értelmezni a rãtkyštis sparnis LKA I 154, raũdsparnis / ráudsparnis / raudsparnỹs LKA I 154, LKŽe, rebsilkė ‘riebi silkė (Clupea harengus)’ LKŽe. ‘közönséges gébféle (Cottus gobio)’, rãtpisa ‘közönséges gébféle (Cottus gobio)’ LKŽe összetételek képzését.が]} 在天天中彩票 russian?*}♀♀♀♀♀♀大小规律? Sorry. foo Valószínű, hogy a rãtkyštis lexéma második tagja a kỹštis ‘valaminek az elzárására szolgáló hegyes cövek, dugasz’ főnév, ezért összetételnek tekintik, azonban a hal jelentése metaforikusan is érthető: rãtkyštis ‘a kerékagyba a tengelyen át bedugott szeg, hogy a kerék ne csússzon le’ → ‘közönséges botosgéb (Cottus gobio)’ (vö. Urbutis 2002: 275). A nominációs folyamatban fontos az összetétel metaforizációja, ezért az ilyen nomináció ŽYDRŪNĖ ŠALAVIEJŪTĖ 256 Acta Linguistica Lithuanica XCI a nomináció vegyes (kompozicionális és szemantikai) módjának tekinthető. Nem kevésbé problematikus a rãtpisa lexéma értelmezése sem. Valószínű, hogy a második tag a psti (psa, pso) ige, amely ma csak vulgáris ‘coire’ jelentésében ismeretes. Amint V. Urbutis rámutat, a rãtpisa képzése azt feltételezi, hogy „az ige korábban még szélesebb, ‘dugni, baszni, ütni’ jelentésű volt” (Urbutis 2002: 276). A megbízhatóbb értelmezéshez több adatot kellene összegyűjteni. 2.2.3. A nomináció szemantikai fajtája a ŠŽVG elnevezéseinek nominációs rendszerében nem produktív. Az ilyen nominátumok és a nomináció alapjául szolgáló lexémák formális szerkezete nem különbözik. Az új megnevezés létrehozása szemantikai (metaforikus vagy metonimikus) transzformáción alapul (Lubienė 2015: 62–63; Šalaviejūtė 2022: 62). Mindössze néhány ilyen példát rögzítettek: kváukė / skváukė ‘fej’ → ‘ebihalhoz hasonló hal (Cottus gobio)’ LKŽe, ŠVŽŽ I 360; II 209; ošikà ‘kecske’ → ‘ilyen hal’ LKŽe; rubulis 1 ‘aki kövér, kerekded’ → ‘a pontyfélék családjába tartozó kis hal (Gobio gobio)’, rubulis 2 → ‘bármilyen hal ivadéka’ (vö. Urbutis 1997: 5–8). 3. A ŠŽVG-MEGNEVEZÉSEK MOTIVÁCIÓJÁNAK MODELLJEI ÉS TÍPUSAI A nomináció elemzése kimutatta, hogy a ŠŽVG-megnevezések legnagyobb részét motivált nominációs lexémák, vagyis motivémák alkotják. Az onomasziológiai megnevezési struktúrában a konceptuális jegyeket nemcsak strukturális (affixum jellegű) motivátorok, hanem lexikai (gyökér jellegű) motivátorok is riais. Pagal leksinių motyvatorių semantikos artimumą, motyvemos sudaro tam rögzítik, amelyek valódi motivációs modelleket (MM) és a motivációs modellek típusait (MMT) alkotják (vö. Lubienė 2015: 78–180). Megállapítást nyert, hogy az ŠŽVG elnevezéseire négy MMT jellemző: a deskriptív, a funkcionális, a possesszív-reprodukciós és a komparatív. 3.1. A deskriptív MMT a kvalitatív jelleg kognitív elvén alapul (lásd ugyanott: 78). A motivációs folyamat során a megnevezett dologról (annak konceptusáról) rendelkezésre álló ismeretekre támaszkodnak. A lexikai motivátorok explicit módon (a lexikai motivátorok közvetlen jelentéseivel) jellemzik a megnevezett realitást (annak konceptusát). Megállapítást nyert, hogy az ŠŽVG elnevezései kolorativ, morfológiai, figuratív és akusztikai MM-eket alkotnak. A kolorativ MM alapja a szín vagy a test mintázatának jegye. Sémája: „X színe → Y állat (az állat testrésze)” . Ehhez az MM-hez tizennégy invariáns motívum tartozik: baskė LKŽe; blaivà LKŽe, ŠVŽŽ I 65, blaivẽlė LKŽe, ŠVŽŽ I 65; blánklašis LKŽe, lãšė ŠVŽŽ I 373, lašišà 1 LKŽe; lašišà 2 ŠVŽŽ I 374; raũdė / raudà KretŽ 337, LKŽe, ŠVŽŽ II 131, raudẽlė ŠVŽŽ II 131; raudoñsparnis / raudónsparnis LKA I 154, raũdsparnis / ráudsparnis / raudsparnỹs Cikkek / 263. cikk és összehasonlító. Ez a rendszer jellemzően 1–2 motivációs jegyet ragad meg, Šiaurės žemaičių vandens gyvūnų pavadinimų nominacija ir motyvacija amelyek egyaránt kifejezhetők explicit és implicit módon, strukturális és lexikai motivátorokon keresztül. A motivációs modellek szisztematikus elemzése két fő műveletet emel ki a névalkotás folyamatában: (a) a valóság objektív értékelését érzékszervi (vizuális, auditív, taktilis) észlelések alapján, valamint (b) a valóság asszociatív értékelését metaforikus mechanizmusokon keresztül. A nevek a megnevezési és motivációs folyamatok eredményeként való elemzése értékes betekintést nyújt abba, hogyan jelenik meg a világ a nyelvben. A víziállat-nevek konceptuális szférája ígéretes területet jelent az etnolingvisztikai kutatás számára, és további figyelmet érdemel a kutatók és gyűjtők részéről. Beérkezett 2024. szeptember 13-án. ŽYDRŪNĖ ŠALAVIEJŪTĖ Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio g. 5, LT10308 Vilnius, Litvánia zydrune.salaviejut[email protected]