Lithuanian–Ukrainian Language Parallels: Etymological Relationship and Typological Similarity

Cikkek / Articles 147 OLEKSANDRAV.POPOVA SouthUkrainianNationalPedagogicalUniversity K. D. Ushynskyról elnevezve ORCID-azonosító: orcid.org/0000-0002-6244-5473 Kutatási területek: angol és kínai nyelv oktatása leendő fordítók/tolmácsok számára (a hallás utáni szövegértés, a beszéd, az olvasás és az írás készségeinek fejlesztésére szolgáló oktatási eszközök és társadalompolitikai háttér), fordítástudomány (diskurzuselemzés, a fordítás megfelelősége, fordítói kompetencia, a fordítás taktikai és stratégiai kérdései), általános nyelvészet, összehasonlító nyelvészet stb. OLGA A. KOPUS Dél-ukrajnai K. D. Ushynskyról elnevezett Nemzeti Pedagógiai Egyetem ORCID-azonosító: orcid.org/0000-0003-1235-2997 Kutatási területek: a nyelvpedagógia problémái, nyelvészeti stilisztika, kognitív nyelvészet stb. OLEKSANDRA O. MORHUN Dél-ukrajnai K. D. Ushynskyról elnevezett Nemzeti Pedagógiai Egyetem ORCID-azonosító: orcid.org/0000-0003-3382-0155 Kutatási területek: angol és kínai nyelv oktatása leendő fordítók/tolmácsok számára, fordítástudomány stb. DOI: doi.org/10.35321/all91-06 LITVÁN–UKRÁN NYELVI PÁRHUZAMOK: ETIMOLÓGIAI KAPCSOLAT ÉS TYPOLOGICALSIMILARITY OLEKSANDRA V. POPOVA, OLGA A. KOPUS, OLEKSANDRA O. MORHUN 148 Acta Linguistica Lithuanica XCI A litván és ukrán nyelv párhuzamai: etimologinisryšysirtipologinispanašumas ANNOTÁCIÓ A tanulmány célja annak a fontos hipotézisnek a megerősítése, hogy a litván és az ukrán nyelvekben különálló párhuzamok léteznek. A balti és a szláv nyelvjárások közös areális területének hiánya. A litván–ukrán boundariesofbothlanguageswithstrikingcorrespondencesatdifferentlevelsindicates thepreservationofcommonlingualrelicsoftheeraofancientcontactsbetweenspeakers izoglosszák kizárólagossága, valamint a keleti szlávok és a modern litvánok őseinek jelenléte a Dnyipro felső whichdonotextendtootherlanguagesoftheBalticandSlavonicgroupsoftheIndoEuropeanlanguagefamily,ismostlikelytheresultofcloselingualinteractionbetweenthe folyásának mellékfolyói folyóhálózata által kijelölt területen. A reliktumok egy része ősi nyelvjárások leszármazott nyelveinek bizonyult. Az előzetes adatgyűjtés és a nyelvészeti elemzés azt mutatja, hogy a resistanttoevolutionaryprocesses,duetowhichthey“survived”toourtimeaspartofthe litván és az ukrán nyelvi rendszerek több szintjén is igen közeli strukturális-etimológiai megfelelések figyelhetők meg, nevezetesen lexikai, szóalkotási és szövegszintű szoros analógiák frazeológiai szinten azon bizonyítékok között, amelyek a litván és az ukrán nyelv beszélőinek ősei által bevezetett közös innovációk (phraseswithageneticallycommoncomposition).Theauthorsincludetypologicallyvery fejlődését igazolják; ezek valószínűleg közös, által generált szemantikai-szemiotikai modelleken alapulnak KULCSSZAVAK: szókincs, szóalkotás, etimológia, szöveg, frazeológia, commonculturalexperiencesofthetwoethnicgroupsintheprocessofcontacts. litván, ukrán. ANOTÁCIÓ Straipsnyje siekiama patvirtinti svarbią hipotezę dėl atskirų paralelių egzistavimo a litván és ukrán nyelvben. A két nyelv közös elterjedési területe határainak hiánya és a különböző nyelvi szinteken megfigyelhető markáns megfelelések arra utalnak, hogy fennmaradtak közös nyelvi reliktumok az ősi balti és szláv dialektusokat beszélők kapcsolatainak korszakából. A litván–ukrán izoglosųišskirtinumas,neapimantiskitųindoeuropiečiųkalbųšeimosbaltųirslavųkalbų csoportoké valószínűleg a keleti szlávok és a mai litvánok őseinek korábbi területükön végbement szoros nyelvi kölcsönhatásának eredménye, amelyet a Dnyeper mellékfolyóinak hálózata határolt a folyó felső folyásánál. Egyes reliktumok ellenállónak bizonyultak az evolúciós folyamatokkal szemben, ezért ikišiųlaikųkaipsenųjųtarmiųpalikuoniųkalbųdalis.Preliminariųduomenųrinkimas fennmaradtak, és nyelvészeti elemzésük azt mutatja, hogy rendkívül szoros strukturális-etimológiai metszéspontok jelennek meg a litván és ukrán nyelvi rendszerek több szintjén: a lexikai, a szóalkotási és a szövegszinten (genetikailag közös szerkezetű kifejezésekben). A szerzők a frazeológiai szinten  Straipsniai / Articles 149 Lithuanian–Ukrainian Language Parallels: Etymological Relationship and Typological Similarity tipológiailag nagyon közeli szöveganalógokat a litván és ukrán beszélők ősei által használt közös innovációkhoz, a fejlődés bizonyítékaihoz sorolják; ezek vélhetően mindkét etnikai csoport közös kulturális tapasztalatainak érintkezési folyamatában létrehozott közös szemantikai-szemiotikai modelleken alapulnak. KULCSSZAVAK: szókincs, szóalkotás, etimológia, szöveg, frazeológia, litván, ukrán. 1. BEVEZETÉS 1.1. A rokon nyelvek rendszerszerű egyezései általában nem korlátozódnak egyetlen szintre: minél magasabb a nyelvek genetikai rokonságának foka, annál nagyobb a közös szókincs súlya, thenumberoftheirsubsystemsthatrevealasingleprincipleoforganization. And,ofcourse,theclosestrelationshipoflanguagesdeterminesthespecific vagyis annál inkább jelen vannak lexikonaikban közös gyökérrel és/vagy affixumokkal rendelkező, teljes lexikai analógok. Ez jól látható a román nyelvek (különösen legősibb állapotuk) és az árja csoport két ágának – az óiráni és az óindoárja nyelvek – példáján, amelyek a grammatikai szerkezet és a szókincs jelentős közelségét mutatják. Hasonló helyzet áll fenn a szláv és balti nyelvek esetében is, amelyek grammatikai paradigmái, lexikona, szómorfológiája, morfemikája (a gyökérés funkcionális morfémák repertoárja), több szóalkotási modellje és szemantikája gyakran „ikrekként” kapcsolódnak egymáshoz. Ez még a nyelvcsaládokat egymástól eltávolító fonetikai (pl. a diftongusok kontrakciója, a PIE * reflexe) és morfológiai fejlődés eredményeiben is nyilvánvaló. Ezt a jelenséget az összehasonlító-történeti nyelvészet hagyományosan több elmélet keretében magyarázza, amelyek közül a legfontosabbak: 1) a szláv–balti vagy balto-szláv nyelvi egység/protonyelv elmélete (a kérdés tárgyalásához lásd August Schleicher, Reinhold Trautmann, Jan Otrębski, Vladimir Georgiev, Vytautas Mažiulis, Jonas Kazlauskas, Rainer Eckert és mások munkáit); 2) a szláv nyelvek keletkezésének elmélete a balti nyelvek peremdialektusaiból (Vyacheslav Vs. Ivanov, Vladimir N. Toporov, Viktor V. Martynov, Tadeusz Lehr-Spławiński); 3) a protoszláv és protobalti nyelvek beszélőinek önálló fejlődését és másodlagos közeledését valló elmélet (Jānis Endzelīns, Oleg N. Trubachev). Kétségtelen, hogy a szláv és balti nyelvek közötti szoros megfelelések rendszere nem vizsgálható leegyszerűsített és közvetlen módon, mivel a rendszerszerű hasonlóságot több tényező alakítja – a közös indoeurópai örökség és a területi kapcsolatok során létrejött közös újítások. Ez a körülmény OLEKSANDRA V. POPOVA, OLGA A. KOPUS, OLEKSANDRA O. MORHUN 150 Acta Linguistica Lithuanica XCI önmagában arra késztet bennünket, hogy a két csoport nyelveinek konvergenciájáról és különböző időszakokban létrejött új közös képződmények megjelenéséről beszéljünk. Ugyanakkor mindkét csoport egyes nyelvei. Ez már közvetlenül jelzi a protoindoeurópai the common elements of the lexical systems within Slavonic and Baltic are distributed unevenly, i.e. they often connect not all, but only korszak ősi dialektális kapcsolatait, valamint a protoszláv és protobalti dialektusok kapcsolatait. Az ősi területi balto-szláv kapcsolatok térképének nyomai segítenek tisztázni timeoftheBalto-Slavonicinteraction,whichdidnothavea“frontal”character, coveringalldialectsatonce,butlocalspecificity,sinceitaffectedonlyapart mindkét protonyelv dialektális differenciálódását, vö. például a szlovént a balti nyelvekkel összekapcsoló különálló izoglosszákat (Bezlaj 1966–1968). Az ilyen típusú egyedi példákhoz lásd még: (Trautmann 1923; Anikin 1998), valamint újabban (Iliadi 2023, az izoglossza-konfiguráció fontos árnyalataival). 2.1. Meg kell jegyezni, hogy nem csupán a két protonyelv beszélői közötti kapcsolatok korszakában létrejött egységek mutatnak rendszerszerű jelleget. Magabiztosan beszélhetünk közös (meglehetősen régi!) szláv–balti örökségről is, amely a két csoport egyes nyelvei közötti kölcsönhatás korszakából származik; vö. például a pomerániai szlávok, a kasubok és az óporoszok nyelveiben található izolexémákat (Labuda 1974; PopowskaTaborska 1991), amelyek az ősi balti–szláv kapcsolatok összetett jellegét tárják fel, valamint a belarusz–litván lexikai kapcsolatok példáit (Čekman 1972). A balti szlávok és a baltiak nyelvei esetében azonban minden világos: lakóterületeik összefüggnek, és a történelmi kapcsolatok következménye beszédük közös újításai voltak. Ezzel szemben problémát jelentenek a litván–ukrán párhuzamok, amelyek azért figyelemre méltók, mert olyan nyelvekben léteznek, amelyek területei nem határosak egymással, így teljesen jogosan merül fel a keletkezésük körülményeinek kérdése. E hasonlóságok egy része a baltiak – a modern litván nyelv beszélőinek ősei – és a protoszlávok közötti legősibb kapcsolatok idejére vezethető vissza; a protoszláv nyelvjárások jóval később részt vettek az ukrán nyelv nyelvjárásainak kialakulásában. Ez az elképzelés nagymértékben alkalmazható a tőlexémák genetikai azonosságának eseteire (ukrán па: litván opà; lásd alább), illetve olyan etimonból képzett származékokra, amely csak a szlávok és a baltiak gyökérszavában található meg (vö. ukrán язк-ар: litván ežgỹs, ežegỹs; lásd alább). Mindazonáltal az alább vizsgált litván–ukrán vagy ukrán–litván párhuzamok többsége a nyelv különböző szintjein – úgy véljük – az ősi keleti szláv népesség és a litvánokhoz nyelvileg közel álló balti etnikai csoport közötti nyelvi érintkezés eredményeit tükrözi a Straipsniai / Articles 151 Lithuanian–Ukrainian Language Parallels: Etymological Relationship and Typological Similarity Felső-Dnyeper vidékén. A korszak kapcsolataira gondolunk, amelynek felső határát az óorosz krónikák tükrözik. A Dnyeper menti szlávok és a litván törzs egyik ága közötti érintkezés tényét közvetve nemcsak az erősíti meg, hogy az ukrán nyelvi egységekhez (óorosz örökséghez) kizárólag litván párhuzamok találhatók. A Dnyeper vidék balti víznévi szubsztrátuma szintén ezt támasztja alá, amely csak a litván nyelv adataival magyarázható. Az onomasztikai szakirodalomban az ilyen vízneveket „a kelet-litván, illetve tágabb értelemben vett aukštaitis típusú balti nyelvjárás reliktumának” tulajdonítják (Nepokupnyj 1981: 76). Hangsúlyozzuk, hogy e különálló kapcsolatok örökségének azonosításával kapcsolatos problémát mindeddig nem vizsgálták kifejezetten, jóllehet a javasolt tanulmányban erre szükség van. theinterestsofcomparative-historicalgrammar,lexicology,andtheetymology oftheBalticandSlavoniclanguages,whichemphasizestherelevanceofthe 2. CÉL ÉS FELADATOK Álláspontunk szerint a javasolt tanulmány fő célja a litván és az ukrán nyelv közös nyelvi örökségével kapcsolatos probléma gyakorlati megalapozása, amely megkülönbözteti őket a balti és a szláv nyelvcsoport többi nyelvétől. A kitűzött cél több tudományos feladat megoldásával érhető el: 1) a litván és az ukrán nyelv egyes etimológiai párhuzamainak azonosítása; 2) a közös szóalkotási modellek szerint (genetikailag azonos affixumokkal) létrejött litván és ukrán származékok integritásának feltárása; 3) genetikailag azonos szövegegységek – olyan szókapcsolatok – meghatározása, amelyek etimológiailag közös összetétellel és közeli szemantikával rendelkeznek a litván és az ukrán nyelvben (beleértve az etimológiailag azonos összetevőkből és mindkét nyelv számára közeli/azonos ideológiai tartalomból álló frazémák összességét is); 4) a közeli szemantikai kontúrt szemléltető tipológiailag közös litván–ukrán frazeológiai párhuzamok kiemelése. OLEKSANDRA V. POPOVA, OLGA A. KOPUS, OLEKSANDRA O. MORHUN 152 ActaLinguisticaLithuanicaXCI 3. MATERIALANDRESEARCH MÓDSZERTAN A tanulmány anyagát a litván és az ukrán nyelv lexikográfiai forrásaiból (irodalmi és nyelvjárási szókincs szótáraiból, frazeológiai szótárakból, valamint kisebb mértékben folklóranyagokból, onomasztikai szótárakból és írott emlékekből) folyamatos mintavétellel gyűjtöttük. A javasolt tanulmányban alkalmazott módszerek a következők: etimológiai (a lexikai egységek genezisének és eredeti morfológiájának tisztázására), összehasonlító-történeti (a két nyelvben összehasonlított formák genetikai azonosságának megállapítására, közös fejlődésük közös útjainak megértésére és a prototípusok rekonstrukciójára), valamint a nyelvi tipológia módszere (az etimológiailag heterogén egységek szerkezete és szemantikája fejlődésének általános törvényszerűségei tisztázására, továbbá a két nyelv frazémáinak szemantikai-ideológiai kontúrjában megmutatkozó tipológiai hasonlóság leírására). A tanulmányban alkalmazott elemzési eljárás általánosságban az etimológiában, a diakrón szóalkotásban és az összehasonlító szemantikában alkalmazott tudományos módszereken alapul. Alkalmazásuk logikája és sorrendje az anyag következő részben történő tárgyalásából következik. Itt szeretnénk hangsúlyozni néhány, módszertanilag fontos pontot, amelyek összhangban állnak a fentebb meghatározott feladatokkal. 1. Az olyan különálló, teljes lexikai (a gyökérés toldalékrészek homogenitásával rendelkező) analógok jelenléte a litvánban és az ukránban, amelyeket mindkét nyelven kívüli megfelelések hiánya jellemez, egyes óorosz nyelvjárások és az általuk megőrzött, aukštaitis típusú (feltételesen) óbalti nyelvjárások egyes beszélői közötti nyelvi kölcsönhatás eredményeként értelmezhető. Nem szabad azonban elvetni annak lehetőségét sem, hogy az ilyen izolexémákban a proto-szlávok és a proto-baltiak egyes nyelvjárásai közötti régebbi nyelvi kapcsolatok tükröződnek. Ez a kép idővel némileg bővült, mivel mindkét csoport más nyelveiből származó új nyelvjárási adatok kerültek be a authorsoftheproposedarticlerealizethattheareaofsomeparallelsmaybe tudományos forgalomba. Megjegyzendő, hogy az izolexémák kizárólagossága mindaddig ténynek tekintendő, amíg ennek ellenkezője be nem bizonyosodik. Emellett az ukránokéval azonos analógok is várhatók lennének, mivel a Dnyeper felső szakaszának területe egyben az an important diagnostic criterion for exclusivity is the absence of Russian orosz nyelvjárások elterjedési területe is. 2. A közös szóalkotási modellek kialakulásához vagy a lexémák, frazeológiai egységek szemantikájához olyan elemeket sorolunk, amelyeknek nincs etimológiailag közös tövük, de tipológiailag azonos vagy közeli szemantikai mintát activation(revitalization)duringclose,long-termcommunicationtotheresults ofseparatelanguagecontactsbetweenthelanguagesmentioned. Cikkek / Articles 153 Lithuanian–Ukrainian Language Parallels: Etymological Relationship and Typological Similarity 3. Az érintkezések keretében mindkét ókori nyelvjárás kidolgozta a szöveg közös elemeit (rituális, mitológiai, jogi elemeket, ha a frazeológiai lexémákat vesszük figyelembe. Az unitsasarchaiclegalregulations)–wordcombinationsbuiltfromhomogeneous azonos képi szimbólumokkal rendelkező, balti és szláv szempontból genetikailag azonos szavakkal kifejezett állandósult kifejezéseket az e típushoz tartozó szöveg példái közé soroljuk. 4.Inacertainsense,theresultsofseparatecontactscanalsobemanifestedin tartalmaznak. Valószínűleg bizonyos közös szemantikai minták szerint alakultak ki. 4. ANALYSISOFTHEMATERIAL 4.1. Lexikai „kettősök” (teljes lexémikus azonosságok) lit. draũgalas : ukrán другóлик A litván draũgalas ‘elvtárs’ – a draũgas szóból a -alas képzőelemmel képzett származék – ‘friend’, ‘pal’ (Smoczyński 2019: 332). This Lithuanian word in Ukrainian megfelel a köznyelvi другóлик ‘haver’ szónak, amely az archaikus *другол tövéhez járuló -икképzővel alakult (vö. továbbá a modern Друголюк vezetéknévvel = *Другол-), ahol az -ол- (ősszláv -olъ) történetileg a litván ...-nak felel meg. -alas(Sławski1974:109). Lit. ilga- : Ukr. довго- (összetételekben) Lit. ilgabùrnis „hosszú szájú (ajkú)”, „hosszú arcú” (LKe1) ~ Ukr. *довгобéрний; a modern Довгобéрний családnévvel kapcsolatban rekonstruált összetétel etimológiailag azonos a litván megfelelő részeivel. Az ukrán (Odesa).Asinallotherexamplesconsideredhere,bothpartsoftheUkrainian példa azért érdekes, mert tartalmazhatja a protoszláv *bъrna „ajak” keleti szláv reflexét, amelynek földrajzi elterjedése az ESSJ szerint limitedtotheSouthSlavoniclanguages(ESSJIII130); Lith. ilgagavis ‘long-headed’ ~ Ukr. довгоголóвий ‘the same’ (used, for example, when tracing the Latin Cenchrus longispinus Fernald = Ценхрус довгоголовий); 1 Elérhető itt: https://ekalba.lt/lietuviu-kalbos-zodynas/ilgaburnis?i=0e187e4a-f7b7-4c3f-bf2c51218035453e [hozzáférés: 2024.08.30.]. OLEKSANDRA V. POPOVA, OLGA A. KOPUS, OLEKSANDRA O. MORHUN 154 Acta Linguistica Lithuanica XCI Lit. ilgakãsis „hosszú copfos” ~ Ukr. nyj. довгокóсий (bár ebben az esetben az izoglossza konfigurációja valamivel összetettebb: litván–ukrán–déli szláv, vö. szerb, horvát dugòkos „hosszú hajú”, bolgár дългокóс,Macedonianдолгокос(Sławski,ed.,1979:264withoutUkrainianword); Lith.ilgavinis‘long-haired’(LKe2)~Ukrainianдовговóвний‘thesame’. Lit. klpa : Ukr. [чоўп] Litv. klpa „hurok, amely egy kötél végeinek keresztezése vagy összekapcsolása után keletkezik”, „kengyel”, „hajlat” (LKe3) ~ ukr. nyelvj. podóliai [чоўп] „hurok” a зачоўпти чоўп = hurkot kötni (tűs cérnára vonatkozó) állandósult kifejezésben (Brods’ka 1979: 35), vö. protoszláv *čьlpti „szőni”, összehasonlítható a litv. kl­poti „hurkokat készíteni”, „összegabalyodni”, klpa „hurok” szavakkal (ESUM VI 337). Litv. nerūnė : Ukr. нерúнь Litv. nerūnė „vízinövény (Lemanea)” (LKe4) ~ ukr. nyelvj. csernyihivi нерúнь „kacsagumó, Sagittária” (Dialektolohična anketa no. 57, 2015). V. N. Toporov helyesen hozza összefüggésbe a litván szót a szláv és balti nyelvek egyéb rokon alakjai között a litv. nérti „merülni”, a норkezdetű szláv lyuk-, gödörés tócanevekkel, továbbá a protoindoeurópai *ner-/*norgyökkel (Toporov 2010a: 204, 205). Az ukrán lexéma a protoszláv nyelvjárási *nerynь alakot őrzi, megőrizve az e magánhangzót, miként a vele összefüggő *nerti, *nьrǫ igében is, szemben például az orosz норúца „évelő lágyszárú növény (Scrophularia nodosa)” szóval. Így morfológiai és ablautbeli szempontból egyaránt teljes analógja a litv. nerūnė szónak. A képzői formációt illetően lásd Sławski 1974: 140–141 (különösen vö. Emile Benveniste tézisével a PIE -ūn-ā-, a közös balti -ūniés a tochár -ūne kapcsolatáról) (Ambrazas 1993: 149–150;2000:159). Litv. neškas : Ukr. несéць Lit. neškas „hordár” (LKe5) ~ ukr. nyelvj. несéць „ugyanez” (ESUM IV 77: nincs pontos litván megfelelő). Az etimológiailag azonos 2-ből képzett származékok Elérhető: https://ekalba.lt/lietuviu-kalbos-zodynas/ilgavilnis?i=451f9700-d14a-486b-a658a6125f8dcea8f [elérés dátuma: 30.08.2024]. 3 Elérhető: https://ekalba.lt/lietuviu-kalbos-zodynas/kilpa?i=07020bef-9484-4c14-a2cb807382b8beb9 [elérés dátuma: 30.08.2024]. 4 Elérhető: 46b5-ab5e-420948e212de[accessed30.08.2024].  5 Available at: https://ekalba.lt/lietuviu-kalbos-zodynas/ne%c5%a1ikas?i=ed642f76-f0a3-41cfhttps://ekalba.lt/lietuviu-kalbos-zodynas/ner%c5%abn%c4%97?i=3d5def6d-61b5a1dc-c250300a7c98 [elérés dátuma: 30.08.2024]. Cikkek / Articles 155 Lithuanian–Ukrainian Language Parallels: Etymological Relationship and Typological Similarity igékből: nèšti „vinni”: нестú „ugyanez” (a rokonságról lásd: ESSJ XXV 19–22; Smoczyński 2019: 1114–1115), a -kas : -ьcь formánssal alkotott közös szóalkotási modell szerint képződve. Lit. pusbrolis : óukrán Полбрáтъ lit. pusbrolis „unokatestvér” ~ pus- „fél-, félig-” + brólis „fivér” (Lyberis 1971: 618) (szó szerint – „féltestvér”) ~ óukrán Полбрáтъ – Vterinus frater (Epifanij Slavineckij és Arsenii Koretsky-Satanovsky Лексікон словено-латинский című művéből) (Leksykony 1973: 486), azaz „féltestvér”. A fivérek közötti rokonsági fok megnevezésének régi rendszeréből fennmaradt elem (vö. Anatolij P. Nepokupnyj azon elképzelését, miszerint „a szlávoknak is ugyanilyen [a litvánokéhoz és lettekéhez hasonló] »féltestvéri« rokonságmegnevezési rendszerük volt, de ez eltűnt, és csak egyes maradványokat hagyott maga után” (Nepokupnyj 1979: 91), amelynek visszhangja az ukrán nyelvjárási *півсестра, amelyet a Півсестрин (Szumi) modern családnév őrzött meg. Ólit. (?) *šovēj(a)s/*sovēj(a)s : szláv *savějьnikъ A balti (ólitván?) *šovēj(a)s/*sovēj(a)s mint rituális terminus a Совии név figyelembevételével rekonstruálható: ez volt a neve annak a legendás „megalapítónak és terjesztőnek”, aki a pogány népek körében meghonosította a hamvasztás szokását; történetét a János Malalas „Krónikája” orosz fordításának másolója által 1261-ben beillesztett betoldás írja le. Lényegét tekintve ez a *šauti/*sauti „szúrni”, „lökni”, „mozgatni”, „dobni” igéből képzett nom. agent., vö. szláv *sovati, *suti, praes. *sujǫ. Vö. lit. šáuti & ugns, krósnis, lett šāut & ugns, krāsns „a tűzbe, a kemencébe szúrni (betolni)” (Toporov 1985: 102; további részletekért lásd: uo.: 101–104; Toporov 2010b: 386–390). E szó ukrán megfelelője a nyelvjárásban (sztyeppei nyelvjárások) савійник „öntöttvas üsthöz való kampó”, „kenyérsütő lapát” alakban jelenik meg (Dialektolohična anketa no. 17, 2015), a tőmagánhangzó megnyúlásával (*a < *ō), amely ritka e szóetimológiai fészek szláv képviselői körében. A balti lexémával ellentétben itt archaikusabb, profán jelentéstartalom jelenik meg, elválasztva a szláv technikai terminust a rituális nyelvtől: szláv „kemencevilla”, „sütőlap, sütőtálca” (= olyan eszköz, amelynek segítségével egy tárgyat a tűzbe helyeznek), szemben a balti „pap, aki egy rituális tárgyat a tűzbe helyez”. Ugyanakkor fennáll a litván és az ukrán alakok strukturális korrelációja: *šovēj(a)s / *sov-ēj(a)s VS protoszláv *sav-ěj-ьnikъ. showsasimplermorphologyoftheformerwithaword-formationcomplication (suffixal innovation in -ьn-ikъ) of the latter, cf. Baltic (Old Lithuanian?) OLEKSANDRA V. POPOVA, OLGA A. KOPUS, OLEKSANDRA O. MORHUN 162 Acta Linguistica Lithuanica XCI a hársfakéreg folytatja a protoszláv *lǫt-ъkъ < *lǫtъ „len”, „ág, kéreg, hársfakéreg”, „hársfából készült bot, rúd” szót (ESSJ XVI 152). Itt a лутóк eufemisztikusan használatos – „hársfából készült koporsó”. A protoszláv *lǫtъ szó az e : o váltakozással áll kapcsolatban – vö. lit. lentà „deszka” (uo.: 152; Smoczyński 2019: 900), míg a szláv *bělъ (ukr. білий) a lit. báltas szóval függ össze (Fraenkel 1962: 32; ESSJ II 79–81). Így a litván és ukrán siratószövegekben a fehér deszka egységes költői képe (koporsó, halottas ágy) szinonim attribútív szerkezetek segítségével testesül meg: ukránul a halottas ágy, a koporsó; ezt össze kell vetnünk a nyelvjárási (keleti) чотири (читирі) дошки збирати; чотири (читирі) дошки найти kifejezéssel (V. Užčenko, D. Užčenko 2013: 182). 2. Frazeológiai egységek az egyik compositionofwhichintheselanguagesisgeneticallyidentical. Regardingtheplayingofthenameoftheboardasaeuphemisticdesignation összetevő genetikai azonosságával. Ezt a példakategóriát olyan frazeológiai egységek is képviselik, amelyek magkomponensei – a szem és a szív megnevezései – etimológiailag azonosak a litvánban és a szlávban: lit. Dingti iš akių (Galnaitytė et al. 1989: 76) : ukr. зникнути з очей (lit. diñgti „eltűnni”, „elillanni” : ukr. знúкнути & lit. iš : ukr. з) = elrejtőzni, eltűnni; Lit. Iš (nuo) senų senovės (ősidőktől, időtlen idők óta, régi időktől; Galnaitytė et al. 1989: 125; Lyberis 1971: 657) : ukr. з давніх давен. Nagyon közeli tipológiai hasonlóság: lit. sẽnas „régi” + senóvė „régiség”, „ókor” tautologikus ukrán melléknévvel: plur. давній „régi” + főnévvel: plur. *давна ‘ókor’; Litván po akių (akimis) (a szemek előtt, a szemek láttára; Galnaitytė et al. 1989: 271) : ukrán на очах (V. Užčenko, D. Užčenko 1998: 121); Litván Ržti akį (megragadni a tekintetet; Galnaitytė et al. 1989: 282) : ukrán. vágja a szemet (szemeket) (élesen kitűnik, feltűnő), vö. „Távolról ez a stíluskeveredés szúrta око,псувалаархітектурнийансамбль.Алезблизькатібудинкивиросталив teljes fenségében és szépségében” (V. Kucher) (Horox6); Litván Ryti akimis (valakit a szemével felfalni, valakin/valamin tartani a szemét, valakire/valamire szegezni a tekintetét; Galnaitytė et al. 1989: 283) : ukrán їсти (жерти) очима (оком) [кого, що] (valakire kikerülhetetlenül, figyelmesen nézni, bizonyos érzést kifejezve; V. Užčenko, D. Užčenko 1998: 120); Litván Spausti širdį (a szívet, a lelket összeszorítani (a szív fáj; Galnaitytė et al. 1989: 290) : ukrán серце стисло (litván suspáusti ‘összeszorítani’, ‘megnyomni’ : ukrán стискáти, стúснути ‘ugyanez’); 6 Elérhető: https://goroh.pp.ua [hozzáférés: 23.08.2024]. Tanulmányok / Cikkek 163 Lithuanian–Ukrainian Language Parallels: Etymological Relationship and Typological Similarity Lit. Širdis plyšta (a szív (lélek) szétszakad (darabokra); Galnaitytė et al. 1989: 306) : Ukr. серце крається (valaki szenved, gyötrődik, aggódik), (роз)краяти (різати) серце (lelki gyötrelmet átélni/okozni; V. Užčenko, D. Užčenko 1998: 167) (plýšti ‘megrepedni’, ‘szétválni’, ‘szétrobbanni’, ‘elszakadni’: крається ‘elszakad’, ‘szétválik’, ‘el van vágva’); Lit. Šuns akis turėti (senkinek sincs szégyenérzete; sem szégyen, sem lelkiismeret; Galnaitytė et al. 1989: 308) : Ukr. очі у Сірка позичати, очей у Сірка (Рябка) позичати (elveszíteni a szégyenérzetet, a méltóságot; V. Užčenko, D. Užčenko 1998: 122), ahol Сірко/Рябко a szürke vagy tarka házőrkutya általánosított nevei, amelyeket gyakran használnak becenévként. Ennek eredményeként a litván és az ukrán nyelvben szinte teljes az egybeesés mind a frazéma egészének ideológiai tartalmában, mind összetevőinek szemantikájában: lit. šuõ, šuñs ‘kutya’, ‘kutyaféle’ : Ukr. Сірко/Рябко = kutya, kutyaféle & akis : око & turti ‘birtokolni’, ‘tulajdonolni’, ‘(meg)tartani’ : Ukr. позичати ‘magának elvenni’, ‘kölcsönvenni’; Lit. Varna nenešė kaulo (= egyáltalán nem volt; Fe7) : Ukr. куди ворон кісток не заносить (V. Užčenko, D. Užčenko 2005: 56, 78). A megtestesített általános mitopoétikus kép ellenére az ukrán analógnak (proto-szláv *vornъ, *vorna : lit. vanas, várna) mégis kissé eltérő a jelentése: itt a litvántól eltérően nem az esemény eredményeinek hiánya (visai nebuvo) aktualizálódik, hanem a hely és az irány bizonytalansága. Összegzésképpen még egy szövegbeli megfelelést kell megjegyeznünk, nevezetesen a lit. Perkūno ąžuolu : óorosz (galíciai) Пероуновъ дубъ megfelelést a mennydörgés istenének (a szlávok és a baltiak Legfőbb Istenének) tölgyfájáról szóló mitologémában, akinek neve etimológiailag azonos és szerkezetileg közeli a litvánoknál és a szlávoknál, vö. : Lith. „Perkūno ąžuolu vadinamas Kupiškio v. Bėdos ganyklose. Didelio ąžuolo kamienas išpuvusiu viduriu. Jis dėl to taip vadinamas, kadyragriausmosudaužytas”(Balys1937:163,197)alongwithOldRussian. “АѿтоигорыдоПерѹнова ДѹбагорѣСкломь.аѡтъПерѹноваДѹба до Бѣлыхъ береговъ” az „Lev Danilovics galíciai fejedelem oklevele a Peremysli Püspökség számára” című iratban, 1302 (alovannaja gramota 1854: 317; a továbbiakban olyan nyelven detailsonthismythologem,seeIvanov,Toporov1974:14–16).Thecharterwas íródott, amely később Ukrajna egyes délnyugati nyelvjárásainak alapjául szolgált. 7 Availableat:https://www.lietuviuzodynas.lt/frazeologizmai/Varna[accessed23.08.2024]. OLEKSANDRAV.POPOVA,OLGAA.KOPUS,OLEKSANDRAO.MORHUN 164 Acta Linguistica Lithuanica XCI gyógyító (varázs-)ráolvasások és 4.4. Typologicalanalogiesatthetextlevel Typologicallysimilarmaterialisfoundinfolkloretextsoffuneralrituals, frazeológia. 1. Lith. „O mano motinėlei budavoja tėviškėlę baltų lentelių be stiklinių 1882: 281) : Ukr. Chernihiv „Яка твоя доріженька смутна та невесела! langelių, be durelių: nematysi saulelės užtekant nei saulelės nusileidžiant”(LD / Яка твоя хаточка темна та невидная,/Що нї дверичок, нї оконечка, нї az igaz napocskát…”, (Podólia) „Milyen házikót kívántál magadnak – / Talán nem te мав у чім жити? / Маленької, новенької – Без дверец і віконец, / Щоби сонце не загріло і вітер не завіяв, / Без лавичок, без поличок” (Svencickyj 1912: 37, 65). Idézhető egy teljesebb lexikai készletet tartalmazó közmondás is, amely felvázolja a szöveg pragmatikai és szimbolikus kontúrját, és fogalmilag egyenlővé teszi vele: Lithuanian,cf.Lviv(intheformerRavskydistrict)“Мій господарейку. […] Чи ти не мав свої хатинойки? / А там тобі збудували такую малейкую, що в нї нема анї дверойків, анї воконяйків, що там навіт вітер не завіє, анї сонце не загріє” (Svencickyj 1912: 63). Thus,wehaveverysimilartextcontours:Lith.[budavoja]&[tėviškėlę baltų lentelių mint a koporsó eufemisztikus elnevezése (= fehér deszkákból készült apai ház)] & [be langelių] & [be durelių] & [saulelė] VS Ukr. [збудували] & bizonyos részletekben hasonlóak: 1) a nap, [хатка, хаточка, хатинойка] & [Без дверец, дверичок, дверойків] & [Без віконец, оконечка, воконяйків]&[сонечко, сонце].Bothtextmatrices amely az elhunyt számára nem kel fel és nem nyugszik le (litván), illetve nem melegít (ukrán); 2) a gyászbeszédet alátámasztó fogalmak neveinek kizárólag kicsinyítő képzős formában való használata, -el2 utótagokkal. Lith. Ėjo Kristus per ciltų ir nulūžo lieptas ir inkrito Kristaus koja. (Lithuanian)VS-к-/-оч-к-/-еч-к-, -ьц-, -ой-к- (-яй-к-)(Ukrainian). Nuėjo Kristus sveikas, neskauda koja, taip tegu neskauda Jonui (ligonio vardas arba plaukų spalva). – Krisztus egy hídon járt, és a keresztgerenda eltört, Krisztus lába pedig vért csillapít (Efimenko, ed., 1874: 14). 3. Lith. Ugniavystas kraujas, paparčio žiedas. Megnyugodott a folyó. stuck. Christ went healthy, his leg didn’t hurt, so let Jonas’s (name or hair colour of the sick person) not hurt either(Balys1951:72,no.477):Ukr.:Ишов Христос, ступив на трость, трость уламалась, кровь угамовалась, цвето цветаєтьця, Szűnjön meg ez a vér folyni. – Tüzes vér, vörös páfrányvirág. A folyó lecsendesedett. Álljon el ez a vér (Balys 1951: 76, 503. sz., Švenčionys): ukr. Вогняна кров, Harkiv régió (Hromko 2008: 42). червона папороть. Вгамовалась річка. Нехай буде клята кров, котра тече, 4. Figyeljünk a рябий кінь („tarka ló”) kifejezést tartalmazó litván és ukrán frazeológiai egységekre: margas arklys – meglehetősen ritka szőrszín, ezért feltűnő és a vele Cikkek / Articles 165 Lithuanian–Ukrainian Language Parallels: Etymological Relationship and Typological Similarity kapcsolatos népi viszonyulás szempontjából kétértelmű, vö. a litván hiedelmet, miszerint „egy lány akkor megy férjhez, amikor egy tarka ló keresztezi az útját” (Nepokupnyj 1979: 135). Vö. lit. Nusišauksi kaip margas arklys (magadra vonod a bajt, mint egy tarka ló): ukr. nyj. Poltava Побачив рябого коня – завтра празник буде (uo.: 135), сон рябої кобили – badarságról. 5. Az életként értelmezett fű eltaposásának mitopoétikai képére épülő frazémák: lit. nyj. Dar ilgai žolę mins senis (= az öreg még sokáig tapossa a füvet, azaz „élni fog”): ukr. nyj. Csernyihiv Йому довго трави не топтати (azaz nem fog sokáig élni) (Nepokupnyj 1979: 158). Vö. továbbá a nyelvjárási kifejezést: вже мен’і с’віжойі дерн’і не топтати = „nem érem meg a tavaszt” (Onyškevyč 1984: 209), (keleti) скоро не буде роси топтати „nem sok van már hátra valakinek az életéből” (V. Užčenko, D. Užčenko 2013: 430), (nyugati) мураву топтати (V. Užčenko, D. Užčenko 2005: 142) = élni. 6. A Hold mint szarvval rendelkező juhpásztor képe a találós kérdésekben: lit. Laukas nematuotas, avys neskaitytos, piemuo raguotas – „A mező mérhetetlen, a juhok megszámlálhatatlanok, a pásztornak szarva van”; Pievos nematuotos, avys neskaičiuotos, piemuo raguotas – „A rétek megméretlenek, a juhok megszámlálatlanok, a pásztornak szarva van” (Az ég, a csillagok és a Hold) (Laurinkienė 2019: 298): ukr. Поле не зміряне, бидло не злічене, пастух рогатий (A Hold, az ég és a csillagok) (Nomys 1993: 637), Один пастух багато овець пасе (A Hold és a csillagok); Аж до раночку вночі / Дідпастух овець лічив. / Вийшло сонечко з-за гаю… / Де вони тепер – не знає (A Hold és a csillagok) (Zahadky8). 7. A Hold zoomorfikus képe, mint a kapun át betekintő kopasz bika/ökör/ló (találós kérdésekben): Lit. Laukas jautis pro vartus žiūri – „A kopasz bika a kapun át néz” (A Hold) (Laurinkienė 2019: 298) : Ukr. Лисий віл через ворота дивицця (A Hold) (Nomys 1993: 637). Vö. lit. laũkas „fehér kopaszsággal” a kapu (A Hold) (Laurinkienė 2019: 298) : Ukr. Лисий spot(mark)ontheforehead’; Lith.Laukas arklys pro vartus žiūri–‘Thebaldhorseislookingthrough кінь у ворота загляда (A hónap) (Nomys 1993: 637). „három hegy, az ökör bőg” (Vihar) (Laurinkienė 2019: 299) : Ukr. Ревнув віл за сто гір, за сто річок, за сто пічок… 8. A zoomorphic image of a thunderstorm/storm as a bull/ox roaring behindthemountains:Lith.Už trijų kalnų jautis baubia(Perkūnija)–‘Behind (Mennydörgés, valamint harang) (Nomys 1993: 638). 8 Elérhető: https://dovidka.biz.ua/zagadki-pro-misyats/ [hozzáférés: 23.08.2024]. OLEKSANDRA V. POPOVA, OLGA A. KOPUS, OLEKSANDRA O. MORHUN 166 Acta Linguistica Lithuanica XCI 5. ÖSSZEGZÉS Úgy tűnik számunkra, hogy a balti és a szláv nyelvek összehasonlító nyelvtanában meglehetősen világosan kirajzolódnak egy olyan rész körvonalai, amely a két nyelvjáráscsoport közötti, a többi csoport hátterében fennálló ősi exkluzív kapcsolatokkal foglalkozik. A fenti anyagot a jövőben minden bizonnyal pontosítani kell areális jellemzői tekintetében, és az is meglehetősen valószínű, hogy egyes párhuzamok földrajzi elterjedése bővülni fog. Mindazonáltal még a fennmaradó tények összességükben is nagyon valószínű, hogy elegendő alapot szolgáltatnak a jelzett típusú nyelvi kontaktusok elméletének kidolgozásához. Mindenesetre csupán egy szűkebb irányú balto-szláv nyelvészeti munkaprogramot vázoltunk fel, kiemelve a kutatás legígéretesebb szempontjait, amelyek eredményei teljes mértékben az összegyűjtött adatok mennyiségétől és minőségétől függnek. Például igen érdekes az a kérdés, hogy miért nem a keleti szlávok és a litvánok őseinek a Felső-Dnyeper vidékén lezajlott ősi érintkezési területén, hanem általában annak határain jóval túl jegyezhetők fel a litván egységek ukrán etimológiai párhuzamai. Az etimológiai korrelátumok lexikai szintű azonosításának feladata a megfelelések bizonyos tematikus „elmosódottságát”, számos tematikus csoporthoz való tartozásukat mutatja. Ebben a tematikai sokféleségben azonban több fontos mozzanat is felismerhető. Először is, ezek az általános társadalmi terminológia elemei (lit. draũgalas : Ukr. другóлик; lit. pusbrolis : óukr. Полбрáтъ), másodszor pedig érdemes kiemelni néhány technikai terminust (ólitván (?) *šovēj(a)s/*sovēj(a)s : szláv *savějьnikъ; lit. klpa : Ukr. [чоўп]; lit. virb tvorà : Ukr. вербóва тварь), amelyek nem tartoznak a legfontosabb terminológiai szókincshez (az alapvető kézműves és egyéb terminológia legrégebbi rétegéhez), hanem másodlagos részletek elnevezései, ami késői keletkezésükre utal. Harmadszor, jelentős számú közös újítás található a földrajzi nomenklatúra területén. A közös lexikai új képzések egész sorát egyetlen modell szerint létrehozott prefixális derivátumok képviselik (lit. bè- : ukr. без-; lit. š- : ukr. з-, possiblypartlyarisingasaresultofloantranslation(bothBalto-Slavonicand Slavonic-Baltic)basedongeneticallycommonbuildingmaterial(roots,affixes). с-). Szemantikailag ez meglehetősen tarka anyag, de megmutatja a balti és a szláv nyelvek egységét a névszók és igék morfológiai képzésének közös módszereiben. A párhuzamok sokasága (erről még a szótárak korántsem teljes mintája alapján is beszélhetünk) nem az etimológiailag közös prefixumok szórványos használatát, hanem annak rendszerességét mutatja, ami egyben a kapcsolatok viszonylag késői kronológiájáról is tanúskodik; eredményeiket a litván és az ukrán nyelv későbbi folyamatai vagy újításai még nem törölték el. Straipsniai / Cikkek 167 Lithuanian–Ukrainian Language Parallels: Etymological Relationship and Typological Similarity Azok a szövegbeli analógiák, amelyek a litvánban és az ukránban azonos etimológiai összetételt mutatnak, többnyire frazeológiai egységek, hasonló vagy azonos ideológiai töltetű állandósult szókapcsolatok. Figyelemre méltó, hogy még a kulturális asszociációk és jelentések rendszerében részt vevő két maglexémát tartalmazó frazeológiai egységek korlátozott válogatása is (lit. akis : ukr. око; lit. širdis : ukr. серце) nem csupán a késői balti–szláv szöveg közös elemeit tárja fel; a kifejezések gyakorlatilag azonos ideológiai tartalma mindkét nyelvben (vö. lit. akis į akį : ukr. віч на віч; lit. už akių : ukr. dial. уз очі; lit. imti į širdį : ukr. |йн’ати в |серце) a kulturális kölcsönhatás jelentős mélységét mutatja, amely olyannyira jelentősnek bizonyult, hogy napjainkig fennmaradt (vö. különösen az elemi jogi szabályozás példáit: lit. sàvo báldu : ukr. св|оїм |боўдом). Az ilyen stabilitást gyakran a kapcsolatok viszonylag késői korával is magyarázzák (a nyelvtörténet léptékében ezer vagy valamivel több év igen viszonylagos régiség). Ugyanezt a helyzetet erősítik meg a más műfajokhoz tartozó szövegek közös elemei is. A litván–ukrán tipológiai analógiák aligha lehetnek véletlenek, elsősorban rendszerességük miatt, amely rendszerint annak következménye, hogy a közös kulturális tapasztalatokat — egészen a legkisebb szemiotikai árnyalatokig — azonos szemantikai modellek segítségével alakították ki. Még a cselekményés kép központú, hasonló ráolvasásszövegek is, amelyekben a keresztény tanítás szereplői jelennek meg, korán kialakulhattak mindkét nyelvben egy közös pogány ráolvasási hagyomány alapján, majd ugyanilyen korán a kereszténység hatása alá kerülhettek. A litván–ukrán különálló párhuzamokban megjelenő, az ősi balti–szláv nyelvi kapcsolatok fejlődésének vázolt perspektívái, kellő figyelmet fordítva az anyagra, bőséges anyagot szolgáltathatnak az elméleti általánosításokhoz. REFERENCES AmbrazasSaulius1993:Daiktavardžių darybos raida 1: Lietuvių kalbos veiksmažodiniai vediniai,Vilnius:Moksloirenciklopedijųleidykla. AmbrazasSaulius2000:Daiktavardžių darybos raida 2: Lietuvių kalbos vardažodiniai vediniai,Vilnius:Moksloirenciklopedijųleidybosinstitutas. Anikin Aleksandr E. 1998: Аникин, Александр Е. Этимология и балтославянское лексическое сравнение в праславянской лексикографии.Материалы для балто-славянского словаря [Ètimologijaibalto-slavjanskoeleksičeskoesravneniev praslavjanskojleksikografii.Materialydljabalto-slavjanskogoslovarja],вып.[vyp.]1 (*a- – *go-),Новосибирск:РАН.СО;Институтфилологии[Novosibirsk:RAN.SO; Institutfilologii]. OLEKSANDRAV.POPOVA,OLGAA.KOPUS,OLEKSANDRAO.MORHUN 168 ActaLinguisticaLithuanicaXCI Balys Jonas 1937: Perkūnas lietuvių liaudies tikėjimuose. – Tautosakos darbai 3, 149–238. Balys Jonas 1951: Liaudies magija ir medicina, Bloomington, Indiana: Lietuvių tautosakoslobynasII. Baronas Jonas 1967:Rusų–lietuvių kalbų žodynas / Русско–литовский словарь [Russko–litovskijslovar’] 1,sudarytas,panaudojantspausdintąirrankraštinęmedžiagą, kuriąsurinkoJ.Baronas,par.V.Baronas,V.Galinis,Vilnius:Mintis. BezlajFrance1966:Einigeslovenischeundbaltischelexischeparallelen.–Linguistica 8(1),63–81. Brods’ka Kateryna A. 1979:Бродська,КатеринаА.Усталенівисловивмові народних промислів [Ustaleni vyslovy v movi narodnych promysliv]. – Сборник материалов научной конференции студентов КГПИ им. А. С. Пушкина [Sbornik materialov naučnoj konferencii studentov KGPI im. A. S. Puškina], Кировоград: КГПИ[Kirovograd:KGPI],33–35. BūgaKazimieras1958:Rinktiniai raštai1,Vilnius:Politinėsirmokslinėsliteratūros leidykla. ČekmanValerijN.1972:Чекман,ВалерийН.Кпроблемелитовско-белорусских лексических связей [K probleme litovsko-belorusskich leksičeskich svjazej]. – Baltistica8(2),147–156. Dialektolohičnaanketa2015:Діалектологічна анкета( відповіді)[Dialektolohična anketa (vidpovidi)], укл. Т. В. Громко [ukl. T. V. Hromko], Кіровоград: БВ [Kirovograd:BV]. EfimenkoPetrS.,ed.1874:Ефименко,ПетрС.,ред.Сборник малороссийских заклинаний [Sbornik malorossijskich zaklinanij], Москва: Университетская типография[Moskva:Universitetskajatipografija]. EndzelīnsJānis1971:Darbu izlase četros sējumos1,Riga:Zinātne. ESSJ II –Этимологический словарь славянских языков. Праславянский лексический фонд [Ѐtimologičeskij slovar’ slavjanskich jazykov. Praslavjanskij leksičeskij fond]2(*bez–*bratrъ),ред.O.H.Трубачёв[red.O.N.Trubačiov],Москва:Наука [Moskva:Nauka],1975. ESSJ III –Этимологический словарь славянских языков. Праславянский лексический фонд [Ѐtimologičeskij slovar’ slavjanskich jazykov. Praslavjanskij leksičeskij fond]3(*bratrьcь–*cьrky),ред.O.H.Трубачёв[red.O.N.Trubačiov],Москва: Наука[Moskva:Nauka],1976.  Straipsniai / Articles 169 Lithuanian–Ukrainian Language Parallels: Etymological Relationship and Typological Similarity ESSJ IV –Этимологический словарь славянских языков. Праславянский лексический фонд [Ѐtimologičeskij slovar’ slavjanskich jazykov. Praslavjanskij leksičeskij fond]4(*čaběniti–*děl’a),ред.O.H.Трубачёв[red.O.N.Trubačiov],Москва: Наука[Moskva:Nauka],1977. ESSJ VI –Этимологический словарь славянских языков. Праславянский лексический фонд [Ѐtimologičeskij slovar’ slavjanskich jazykov. Praslavjanskij leksičeskij fond]6(*e–*golva),ред.O.H.Трубачёв[red.O.N.Trubačiov],Москва:Наука [Moskva:Nauka],1979. ESSJ IX –Этимологический словарь славянских языков. Праславянский лексический фонд [Ѐtimologičeskij slovar’ slavjanskich jazykov. Praslavjanskij leksičeskij fond]9(*jьz–*klenьje),ред.O.H.Трубачёв[red.O.N.Trubačiov],Москва:Наука [Moskva:Nauka],1983. ESSJXIII–Этимологический словарь славянских языков. Праславянский лексический фонд [Ѐtimologičeskij slovar’ slavjanskich jazykov. Praslavjanskij leksičeskij fond]13(*kroměžirъ–*kyžiti),ред.O.H.Трубачёв[red.O.N.Trubačiov],Москва: Наука[Moskva:Nauka],1987. ESSJXV–Этимологический словарь славянских языков. Праславянский лексический фонд [Ѐtimologičeskij slovar’ slavjanskich jazykov. Praslavjanskij leksičeskij fond]15(*lětina–*lokačь),ред.O.H.Трубачёв[red.O.N.Trubačiov],Москва: Наука[Moskva:Nauka],1988. ESSJXVI–Этимологический словарь славянских языков. Праславянский лексический фонд [Ѐtimologičeskij slovar’ slavjanskich jazykov. Praslavjanskij leksičeskij fond]16(*lokadlo–*lъživьcь),ред.O.H.Трубачёв[red.O.N.Trubačiov],Москва: Наука[Moskva:Nauka],1990. ESSJXIX–Этимологический словарь славянских языков. Праславянский лексический фонд [Ѐtimologičeskij slovar’ slavjanskich jazykov. Praslavjanskij leksičeskij fond]19(*męs(’)arь–*morzakъ),ред.O.H.Трубачёв[red.O.N.Trubačiov],Москва: Наука[Moskva:Nauka],1992. ESSJXXV–Этимологический словарь славянских языков. Праславянский лексический фонд [Ѐtimologičeskij slovar’ slavjanskich jazykov. Praslavjanskij leksičeskij fond] 25 (*neroditi – *novotьnъ(jь)), ред. O. H. Трубачёв [red. O. N. Trubačiov], Москва:Наука[Moskva:Nauka],1999. ESUM I – Етимологічний словник української мови1(А–Г) [Etymolohičnyj slovnykukrajinskojimovy1(А–G)],ред.О.С.Мельничук[red.O.S.Mel’nyčuk], Київ:Науковадумка[Kyjiv:Naukovadumka],1982. OLEKSANDRAV.POPOVA,OLGAA.KOPUS,OLEKSANDRAO.MORHUN 170 ActaLinguisticaLithuanicaXCI ESUMIII–Етимологічний словник української мови3(Кора–М)[Etymolohičnyj slovnykukrajinskojimovy3(Kora–M)],ред.О.С.Мельничук[red.O.S.Mel’nyčuk], Київ:Науковадумка[Kyjiv:Naukovadumka],1989. ESUM IV –Етимологічний словник української мови4(Н–П) [Etymolohičnyj slovnykukrajinskojimovy4(N–P)],ред.О.С.Мельничук[red.O.S.Mel’nyčuk], Київ:Науковадумка[Kyjiv:Naukovadumka],2003. ESUM V –Етимологічний словник української мови5(Р–Т) [Etymolohičnyj slovnykukrajinskojimovy5(R–Т)],ред.О.С.Мельничук[red.O.S.Mel’nyčuk], Київ:Науковадумка[Kyjiv:Naukovadumka],2006. ESUM VI –Етимологічний словник української мови6(У–Я) [Etymolohičnyj slovnykukrajinskojimovy6(U–Ja)],ред.О.С.Мельничук[red.O.S.Mel’nyčuk], Київ:Науковадумка[Kyjiv:Naukovadumka],2012. FraenkelErnst1962:Litauisches etymologisches Wörterbuch1,Heidelberg,Göttingen: CarlWinterandVandenhoeck&Ruprecht. FraenkelErnst1965:Litauisches etymologisches Wörterbuch2,Heidelberg,Göttingen: CarlWinterandVandenhoeck&Ruprecht. Fe–Frazeologizmų žodynas, par. I. Ermanytė,O.Kažukauskaitė, G. Naktinienė, Z. Šimėnaitė, A. Vilutytė, red. J. Paulauskas, Lietuvių kalbos institutas, 2001, e.variantas.Availableat:https://www.lietuviuzodynas.lt/frazeologizmai. GalnaitytėElzė,PikčilingisJuozas,SivickienėMarija1989:Mokyklinis lietuvių–rusų kalbų frazeologijos žodynas,Kaunas:Šviesa. Horox –Горох.Фразеологія[Horoch.Frazeolohija],availableonline.Availableat: https://goroh.pp.ua. HrinčenkoBorysD.1958:Грінченко,БорисД.Словарь української мови1(А– Ж)[Slovar’ukrajinskojimovy1(A–)],Київ:Вид-воАНУРСР[Kyjiv:Vyd-voAN URSR]. Hromko Tetjana V. 2008: Громко, Тетяна В. Діалектологічно-фольклорні матеріали говірок Центральної України[Dialektolohično-fol’klornimaterialyhovirok Central’nojiUkrajiny],Кіровоград:БВ[Kirovograd:BV]. Hromko Tetjana V. 2017:Громко,ТетянаВ.Матеріалидословникаговірок української мови [Materialy do slovnyka hovirok ukrajinskoji movy]. – Наукові записки [Naukovi zapysky], вип. [vyp.] 160, сер. Філологічні науки: Studia semasiological [ser. Filolohični nauky:Studia semasiologica],Кропивницький: РВВ ЦДПУім.В.Винниченка[Kropyvnytsky:RVVCDPUim.V.Vinničenka],239–253.  Straipsniai / Articles 171 Lithuanian–Ukrainian Language Parallels: Etymological Relationship and Typological Similarity IliadiOleksandrI.2013:Іліаді,ОлександрІ.ЗономастичногоархівуІнституту української мови НАНУ [Z onomastyčnoho archivu Instytutu ukrajinskoji movy NANU]. – Studia linguistica et juridica. 2012–2013: зб. наук. праць / відп. ред. О.І.Іліаді[zb.nauk.prac’/vidp.red.O.I.Iliadi],Кировоград:КІРоЛ[Kirovograd: KIRoL],137–149. Iliadi Aleksander I. 2023:Slavo-IranicaII:CompoundWordswithSlav.*slav-, *slux-:Iran.*śraa-,*śrauša-,*śrūta-(againstBalticandGermanicBackground).– Acta Linguistica Lithuanica89,39–74. Ivanov Vjačeslav V., Toporov Vladimir N. 1974:Иванов,ВячеславВ., Топоров,ВладимирН.Исследования в области славянских древностей (Лексические и фразеологические вопросы реконструкции текстов) [Issledovanija v oblasti slavjanskichdrevnostej(Leksičeskieifrazeologičeskievoprosyrekonstrukciitekstov)], Москва:Наука[Moskva:Nauka]. KregždysRolandas2012:Крегждис,Роландас.Данныекреконструкциибалтославянскогопохоронногообряда:кашуб.donota‘молоко’(лексико-семантические параллели балто-славянского ареала) [Dannye k rekonstrukcii balto-slavjanskogo pochoronnogoobrjada:kašub.donota‘moloko’(leksiko-semantičeskieparallelibaltoslavjanskogoareala)].–Studia mythologica slavica15,217–230. Labuda Gerard 1974:Zestosunkówjęzykowychkaszubsko-pruskich.–Słowianie w dziejach Europy: studia historyczne ku uczczeniu 75 rocznicy urodzin i 50-lecia pracy naukowej profesora Henryka Łowmiańskiego: tom przygotowany przez Jerzego Ochmańskiego,Poznań:WydawnictwoUniwersytetuim.A.Mickiewicza,75–83. Laurinkenė Nijolė 2019: Лауринкене, Нийоле. Мифологический образ неба вбалтийской традиции [Mifologičeskij obraz nebav baltijskoj tradicii]. –Балтославянские исследования [Balto-slavjanskie issledovanija] 20: сборник научных трудов– [sbornik naučnych trudov], Москва: ООО «Буки Веди» [Moskva: OOO “BukiVedi”],292–316. LD1882–Lietùviškos dájnos užrašýtos par Antáną Juškevičę Velůnos apìgardoje iš žodžiu Lietùviu dajninįnku ir dajninįkiu/Литовскiя народныя песни, записанныя Антоном Юшкевичем в окрестностях Велёны со слов литовских певцев и певиц [Litovskija narodnyja pesni, zapisannyja Antonom Juškevičem v okresnostjach Veliony so slov litovskichpevcevipevic]3:Daina 1024–1569,Казань,тип.Имп.ун-та[Kazan’,tip. Imp.un-ta]. Leksykony 1973:Лексикони Є. Славинецького та А. Корецького-Сатановського (Пам’ятки української мови XVII ст. Серія наукової літератури), підготував до видання В. В. Німчук [LeksykonyÈ.Slavynec’kohotaA.Korec’koho-Satanovs’koho